(1)   Ez a rendelet létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

(2)   Az e rendelettel létrehozott ügynökség az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség helyébe lép és annak jogutódja.

(3)   Az ügynökség felel a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.

(4)   Az ügynökség feladata a határregisztrációs rendszer (EES), a DubliNet és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása.

(5)   Kizárólag akkor utalható az ügynökség felelősségi körébe a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség az e cikk (3) és (4) bekezdésében említettektől – így a meglévő rendszerektől – eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása, ha az EUMSZ 67–89. cikkén alapuló, e rendszereket szabályozó, vonatkozó uniós jogi aktusok így rendelkeznek, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 14. cikkében említett kutatási fejleményeket és az e rendelet 15. cikkében említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok eredményeit.

(6)   Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek a nagyméretű IT-rendszereknek az egyes nagyméretű IT-rendszerek esetében alkalmazandó külön rendelkezéseknek megfelelő működéséhez, ideértve az általuk használt kommunikációs infrastruktúrák iránti felelősséget is. Ezek a nagyméretű IT-rendszerek nem cserélhetnek adatokat, illetve nem tehetik lehetővé az információk vagy ismeretek megosztását, kivéve, ha erről külön uniós jogi aktusok rendelkeznek.

(7)   Az ügynökség felel a következő feladatokért is:

(1)   Az ügynökség a rendszerek kommunikációs infrastruktúrájával kapcsolatban ellátja a rendszereket szabályozó uniós jogi aktusok által ráruházott feladatokat, kivéve azon rendszerek tekintetében, amelyek az EuroDomaint használják a kommunikációs infrastruktúrájuk céljára. Az olyan rendszerek tekintetében, amelyek az EuroDomaint ilyen módon használják, a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásával, a beszerzéssel és a megújítással, valamint a szerződéses ügyekkel kapcsolatos feladatokért. Az EuroDomaint használó rendszereket szabályozó uniós jogi aktusokkal összhangban a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, beleértve az üzemeltetési igazgatást és a biztonságot, meg kell osztani az ügynökség és a Bizottság között. Annak érdekében, hogy egymással összhangban gyakorolják hatásköreiket, az ügynökség és a Bizottság operatív munkamegállapodásokat köt egymással, és ezeket egyetértési megállapodásban rögzítik.

(2)   A kommunikációs infrastruktúrát megfelelően kell irányítani és ellenőrizni, olyan módon hogy biztosított legyen a fenyegetésekkel szembeni védelme és a biztonsága, valamint a rendszerek biztonsága, beleértve a kommunikációs infrastruktúrán keresztül kicserélt adatok biztonságát is.

(3)   Az ügynökség megfelelő intézkedéseket, köztük biztonsági terveket fogad el többek között a személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, azok jogosulatlan másolásának, módosításának vagy törlésének a megelőzése érdekében a személyes adatok továbbítása és az adathordozók szállítása során, különösen megfelelő titkosítási technikák révén. A kommunikációs infrastruktúrában mozgó, a rendszerrel kapcsolatos valamennyi üzemeltetési információt titkosítani kell.

(4)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban az ügynökség külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre bízhatja a kommunikációs infrastruktúra kialakításával, kiépítésével, karbantartásával és nyomon követésével kapcsolatos feladatokat. E feladatok végzése az ügynökség felelőssége mellett és annak szoros felügyeletével történik.

Az első albekezdésben említett feladatok végzése során minden külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetre vagy szervre nézve – ideértve a hálózati szolgáltatókat is – kötelezőek a (3) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és e szervezetek vagy szervek semmilyen módon nem férhetnek hozzá a rendszerekben tárolt vagy a kommunikációs infrastruktúrán keresztül továbbított üzemeltetési adatokhoz, sem pedig a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

(5)   A titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és azzal nem lehet külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetet megbízni. Ez nem érinti a SIS II, a VIS és az Eurodac kommunikációs infrastruktúráival kapcsolatos meglévő szerződéseket.

(1)   Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet és az egyéb nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket, az 1. cikk (5) bekezdésében említettek szerint.

(2)   Az ügynökség hozzájárulhat az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja azon részeinek végrehajtásához, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereivel kapcsolatosak. E célból, és amennyiben a Bizottság az ügynökségre ruházta a megfelelő határköröket, az ügynökség feladatai a következők:

(3)   A (2) bekezdésben említett Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja részeinek végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül az ügynökség rendszeresen, és legalább évente egyszer tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és – a személyes adatok kezelése tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az e cikkben említett fejleményekről.

(1)   A Bizottság konkrét és pontos kérésére, azt követően, hogy a Bizottság e kérését megelőzően legalább három hónappal korábban tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökséget – e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének u) pontjával összhangban – meg lehet bízni hatáskör-átruházási megállapodás útján az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett – az EUMSZ 67–89. cikke szerinti nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésére vagy üzemeltetési igazgatására irányuló – kísérleti projektek lebonyolításával az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjával összhangban.

Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és – személyes adatok kezelése esetén – az európai adatvédelmi biztost az ügynökség által végrehajtott, az első albekezdés szerinti kísérleti projektek haladásáról.

(2)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett azon kísérleti projektek pénzügyi előirányzatai, amelyeket az (1) bekezdés alapján a Bizottság kért, legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

(3)   A Bizottság vagy a Tanács kérésére, valamint az Európai Parlament tájékoztatását és az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökséget – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban – meg lehet bízni hatáskör-átruházási megállapodás útján az 515/2014/EU rendeletben létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz alapján finanszírozott igazoló vizsgálatok költségvetési végrehajtási feladataival.

(4)   Az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökség megtervezheti és végrehajthatja az e rendelet és a rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó bármely uniós jogi aktus hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó tesztelési tevékenységeket.

(1)   Bármely tagállam felkérheti az ügynökséget arra, hogy adjon tanácsot a nemzeti rendszereinek az ügynökség által üzemeltetett nagyméretű IT-rendszerek központi rendszereihez való kapcsolódása tekintetében.

(2)   Bármely tagállam benyújthat eseti támogatás iránti kérelmet a Bizottsághoz, amely – annak kedvező értékelése esetén, hogy az ilyen támogatást a biztonsággal és a migrációval összefüggő rendkívüli igények szükségessé teszik – haladéktalanul továbbítja a kérelmet az ügynökségnek. Az ügynökség tájékoztatja az igazgatótanácsot az ilyen kérelmekről. A tagállamot tájékoztatni kell, amennyiben a Bizottság értékelése kedvezőtlen.

A Bizottság nyomon követi, hogy az ügynökség időben válaszolt-e a tagállam kérelmére. Az ügynökség éves tevékenységi jelentése részletesen beszámol az ügynökségnek a tagállamok eseti támogatása terén végzett intézkedéseiről, valamint az e tekintetben felmerülő költségekről.

(3)   Az ügynökség arra is felkérést kaphat, hogy nyújtson tanácsot vagy támogatást a Bizottságnak – többek között tanulmányok készítése és tesztelés révén – a meglévő vagy új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben. Az ügynökség tájékoztatja az igazgatótanácsot az ilyen kérelmekről.

(4)   Egy legalább öt tagállamból álló csoport megbízhatja az ügynökséget egy olyan közös IT-komponens fejlesztésére, üzemeltetésére vagy tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal, amely segíti őket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált rendszereire vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek technikai oldalának megvalósításában. E közös IT-megoldások nem érintik a kérelmező tagállamoknak az alkalmazandó uniós jog szerinti – különösen e rendszerek felépítésére vonatkozó – kötelezettségeit.

Különösen a kérelmező tagállamok megbízhatják az ügynökséget egy, az előzetes utasinformációs adatok és az utas-nyilvántartási adatállományt kezelő közös komponens vagy útvonalválasztó kialakításának feladatával, amely olyan technikai segédeszközként szolgálna, amely megkönnyíti a légi fuvarozókkal való összekapcsolást abból a célból, hogy segítse a tagállamokat a 2004/82/EK irányelv (44) és a 2016/681/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásában (45). Ebben az esetben az ügynökség központilag gyűjti az adatokat a légi fuvarozóktól, és továbbítja azokat az adatokat a tagállamoknak a közös komponens vagy útvonalválasztó révén. A kérelmező tagállamok elfogadják az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a légi fuvarozók továbbítsák az adatokat az ügynökségen keresztül.

Az ügynökséget csak a Bizottság előzetes jóváhagyását követően és az igazgatótanács kedvező döntésének függvényében lehet megbízni egy közös IT-komponens kifejlesztésére, igazgatására és tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal.

A kérelmező tagállamok olyan hatáskör-átruházási megállapodás útján bízzák az ügynökségre az első és második albekezdésben említett feladatokat, amely megállapítja a hatáskör-átruházás feltételeit, valamint az összes releváns költség kiszámítását és a számlázási módszert. Az összes felmerülő költséget a részt vevő tagállamok viselik. A hatáskör-átruházási megállapodás megfelel az adott rendszereket szabályozó uniós jogi aktusoknak. Az ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott hatáskör-átruházási megállapodásról és annak esetleges módosításairól.

Más tagállamok is kérhetik, hogy részt vehessenek valamely közös IT-megoldásban, amennyiben ezt a hatáskör-átruházási megállapodás lehetővé teszi, különösen meghatározva az ilyen részvétel pénzügyi kihatásait. A hatáskör-átruházási megállapodást a Bizottság előzetes jóváhagyását és az igazgatótanács kedvező döntését követően ennek megfelelően módosítani kell.

(1)   Az ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és azzal rendelkezni, valamint félként jogi eljárásokban részt venni.

(3)   Az ügynökség székhelye Tallinn, Észtország.

Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 3–9. és a 11. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok elvégzésére a technikai helyszínen, Strasbourgban, Franciaországban kerül sor.

Egy olyan tartalék központot kell kialakítani Sankt Johann im Pongauban, Ausztriában, amely valamely nagyméretű IT-rendszer meghibásodása esetén képes biztosítani egy ilyen rendszer üzemeltetését.

(4)   Mindkét technikai helyszín használható a rendszerek egyidejű üzemeltetésére, feltéve, hogy a tartalék központ a rendszerek közül egynek vagy többnek a meghibásodása esetén is alkalmas marad azok üzemeltetésének biztosítására.

(5)   A rendszerek sajátos jellege miatt, amennyiben szükségessé válik az ügynökség számára egy, a rendszerek elhelyezésére szolgáló második független technikai helyszín kialakítása Strasbourgban vagy Sankt Johann im Pongauban, vagy szükség esetén akár mindkét helyen, az ilyen igényt független hatásvizsgálattal és költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. Az igazgatótanácsnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak álláspontját, mielőtt a 45. cikk (9) bekezdésével összhangban értesíti a költségvetési hatóságot az ingatlanhoz kapcsolódó bármilyen projekt megvalósítására irányuló szándékáról.

(1)   Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

(2)   Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kapnak a következők:

(1)   Az igazgatótanács:

Az illetékes hatóságok jegyzékének közzétételére vonatkozó, az első albekezdés (mm) pontjában említett uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, és amennyiben ezen jogi aktusok nem írják elő a fenti jegyzékek folyamatos naprakésszé tételét az ügynökség honlapján, az igazgatótanács gondoskodik a közzétételről és a folyamatos naprakésszé tételről.

(2)   Az igazgatótanács a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkével összhangban, a tisztviselők személyzeti szabályzata 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján megfelelő kinevezési hatásköröket ruház az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Ha rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását, valamint azokat a hatásköröket, amelyeket az ügyvezető igazgató tovább átruházott, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára átruházhatja.

(3)   Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához szorosan kapcsolódó kérdésben és a kutatással, a kísérleti projektekkel, az igazoló vizsgálatokkal és a tesztelésekkel kapcsolatos tevékenységeket illetően.

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll. Minden képviselő szavazati joggal rendelkezik a 23. cikkel összhangban.

(2)   Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A póttagok távollétükben képviselik a tagokat, illetve abban az esetben, ha egy tagot az igazgatótanács elnökévé vagy elnökhelyettesévé választanak, és ő látja el az igazgatótanács ülésének elnöki tisztségét. Az igazgatótanács tagjait és póttagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszerei terén szerzett releváns tapasztalataik és szakértelmük magas szintje, és az adatvédelemmel kapcsolatos szaktudásuk alapján – a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével – nevezik ki. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának elérésére.

(3)   A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év és megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket fel nem váltják.

(4)   A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség tevékenységében. Ezen országok mindegyike egy képviselőt és egy póttagot jelöl az igazgatótanácsba.

(1)   Az igazgatótanács megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest azon igazgatótanácsi tagok közül, akiket olyan tagállamok neveztek ki, akikre nézve az uniós jog alapján teljes mértékben kötelező az ügynökség által irányított, minden nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamennyi uniós jogi aktus. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)   Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük időtartama alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik.

(1)   Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)   Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz a tanácskozásban.

(3)   Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére, az ügyvezető igazgató kérésére vagy az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak legalább egyharmadának kérésére összeül.

(4)   Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Amikor a SIS II-t érintő, az (EU) 2016/1624 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein.

Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos vagy az Eurodacot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amikor az EES-t érintő, az (EU) 2017/2226 rendelet alkalmazásával kapcsolatos vagy az ETIAS-t érintő, az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Amikor az ETIAS-t érintő, az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein.

Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(5)   Az igazgatótanács tagjait és póttagjait – az igazgatótanács eljárási szabályzatától függően –tanácsadók vagy szakértők segíthetik, különösen olyan tanácsadók vagy szakértők, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

(6)   Az ügynökség az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

(1)   E cikk (5) bekezdésének, a 19. cikk (1) bekezdése b) és r) pontjának, a 21. cikk (1) bekezdésének és a 25. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács a határozatait szavazásra jogosult tagjainak többségével hozza meg.

(2)   A (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(3)   Az adott nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos valamely kérdésre vonatkozó szavazásban az azon tagállam által kinevezett egyes tagok vehetnek részt, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az ügynökség által irányított nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely uniós jogi aktus.

Dánia akkor vehet részt egy nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos kérdésre vonatkozó szavazásban, ha a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust.

(4)   A 42. cikk alkalmazandó azon országok képviselőinek szavazati joga tekintetében, amelyek a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulás céljából megállapodást kötöttek az Unióval.

(5)   Abban az esetben, ha a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy szavazás érint-e egy konkrét nagyméretű IT-rendszert, az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határozhat úgy, hogy az adott szavazás nem érinti azt a konkrét nagyméretű IT-rendszert.

(6)   Az elnök, vagy az elnököt helyettesítő alelnök nem vesz részt a szavazásban. Az elnök, vagy az őt helyettesítő alelnök szavazati jogát a póttagja gyakorolja.

(7)   Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(8)   Az igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg a részletesebb szavazási rendet, különösen azokra a feltételekre vonatkozóan, hogy egy tag hogyan járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeire vonatkozóan.

(1)   Az ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató segíti az igazgatótanácsot és annak tartozik felelősséggel. Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(2)   Az ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(3)   Az ügyvezető igazgató felel az ügynökség e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

(4)   Az ügyvezető igazgató e rendelettel összhangban ellát bármely egyéb feladatot.

(5)   Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy szükséges-e – az ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása, valamint e célból egy helyi iroda létrehozása érdekében – egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamban elhelyezni. Egy ilyen határozat meghozatalát megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam vagy tagállamok előzetes hozzájárulását. Az ügyvezető igazgató határozata meghatározza a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely révén elkerülhetők a szükségtelen költségek és az ügynökség igazgatási feladatkörei közötti átfedések. A technikai helyszíneken végzett tevékenységek nem végezhetők helyi irodában.

(1)   Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról. A kiválasztási eljárás keretében pályázati felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb megfelelő médiában. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót érdemei, a nagyméretű IT-rendszerek területén szerzett bizonyított tapasztalatai, igazgatási, pénzügyi és irányítási készségei, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos ismeretei alapján nevezi ki.

(2)   Kinevezése előtt a Bizottság által javasolt jelölteket felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdések megválaszolására. A nyilatkozat és a válaszok meghallgatását követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti nézetét, és megjelölheti, hogy melyik jelöltet részesíti előnyben.

(3)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót e nézetek figyelembevételével nevezi ki.

(4)   Ha az igazgatótanács úgy határoz, hogy más jelöltet nevez ki, mint akit az Európai Parlament előnyben részesített jelöltjeként megjelölt, az igazgatótanács írásban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy az Európai Parlament véleményét milyen módon vette figyelembe.

5.   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejártáig a Bizottság értékelést végez, amelyben figyelembe veszi a Bizottság ügyvezető igazgató teljesítményére vonatkozó értékelését, valamint az ügynökség előtt álló jövőbeli feladatokat és kihívásokat.

(6)   Az igazgatótanács az (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján az ügyvezető igazgató hivatali idejét egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(7)   Ha az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. A hivatali idő meghosszabbítását megelőző egy hónapos időszakon belül az ügyvezető igazgatót felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdések megválaszolására.

(8)   Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(9)   Az ügyvezető igazgató kizárólag a szavazásra jogosult igazgatótanácsi tagok többségének vagy a Bizottságnak a javaslata alapján meghozott igazgatótanácsi határozattal menthető fel hivatalából.

(10)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról és hivatalból való felmentéséről a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával határoz.

(11)   Az ügyvezető igazgatóval történő munkaszerződés megkötése céljából az ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli. Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja értelmében az ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatait.

(1)   Az ügyvezető igazgató munkáját egy ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Távolléte esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti. Az ügyvezetőigazgató-helyettes feladatait az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(2)   Az ügyvezetőigazgató-helyettest az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács nevezi ki. Az ügyvezetőigazgató-helyettest az érdemei, valamint megfelelő igazgatási és irányítási készségei alapján – ideértve a releváns szakmai tapasztalatokat is – nevezik ki. Az ügyvezető igazgató legalább három jelöltet javasol az ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségre. Az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határoz. Az ügyvezetőigazgató-helyettes felmentése – a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével elfogadott határozat révén – az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(3)   Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. Az igazgatótanács ezt a hivatali időt egyszer, legfeljebb öt éves időszakra meghosszabbíthatja. Az igazgatótanács erről a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határoz.

(1)   A következő tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

(2)   Valamennyi tagállam, amelyre nézve az uniós jog alapján kötelezően alkalmazandó egy adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktus, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba megújítható, négyéves időtartamra.

Dánia is kinevez egy tagot egy adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust.

A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, amely részt vesz egy adott nagyméretű IT-rendszerben, egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.

(3)   Az Europol, az Eurojust, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egyaránt kinevezhet egy-egy képviselőt a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt nevezhet ki továbbá a VIS, az Eurodac és az EES-ETIAS tanácsadó csoportba. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kinevezhet továbbá egy képviselőt az EES-ETIAS tanácsadó csoportba.

(4)   Az igazgatótanács tagjai és póttagjai nem lehetnek tagjai egyik tanácsadó csoportnak sem. Az ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

(5)   A tanácsadó csoportok szükség esetén együttműködnek egymással. A tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat az ügynökség eljárási szabályzatában kell meghatározni.

(6)   Egy vélemény előkészítése során az egyes tanácsadó csoportok tagjai mindent megtesznek a konszenzus elérése érdekében. Ha nem sikerül konszenzust elérni, akkor a tagok többségének indokolással ellátott álláspontjára a tanácsadó csoport álláspontjaként kell tekinteni. Rögzíteni kell az indokolással ellátott kisebbségi álláspontot vagy álláspontokat is. A 23. cikk (3) és (5) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok véleményt nyilváníthatnak azokról a kérdésekről, amelyekről nem jogosultak szavazni.

(7)   Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország elősegíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

(8)   A 21. cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanácsadó csoportok elnöke tekintetében.

(1)   Az ügynökség személyzetére – ideértve az ügyvezető igazgatót is – a személyzeti szabályzat, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   A személyzeti szabályzat végrehajtása szempontjából az ügynökség a tisztviselők személyzeti szabályzata 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökségnek minősül.

(3)   Az ügynökség személyzete tisztviselőkből, ideiglenes és szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács évente hozzájárulását adja az ügyvezető igazgató által megújítani kívánt szerződések esetén, amennyiben a megújítást követően e szerződések – az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek értelmében – határozatlan idejű szerződésekké válnának.

(4)   Az ügynökség az érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére nem alkalmazhat ideiglenes munkaerőt.

(5)   A Bizottság és a tagállamok ideiglenes jelleggel tisztviselőket, illetve nemzeti szakértőket küldhetnek az ügynökséghez. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

(6)   A tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

(7)   Az igazgatótanács, a Bizottsággal egyetértésben, elfogadja a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkében említett szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(1)   Az ügynökség számára az ügynökségnek otthont adó tagállamokban biztosítandó elhelyezésre és az ezen tagállamok által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra, az ügynökség egyéb munkatársaira és azok családtagjaira az ügynökségnek otthont adó tagállamokban alkalmazandó külön szabályokkal együtt, az ügynökség székhelyét megállapító székhely-megállapodásban, illetve a technikai helyszínekre vonatkozó megállapodásokban kell megállapítani. Az ilyen szerződéseket az ügynökség és az ügynökségnek otthont adó tagállamok az igazgatótanács jóváhagyását követően kötik meg.

(2)   Az ügynökségnek otthont adó tagállamok a lehető legjobb körülményeket biztosítják az ügynökség megfelelő működéséhez, ideértve többek között a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

(1)   Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)   Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ügynökség által kötött valamely szerződésben foglalt bármilyen választott bírósági záradék alapján ítéletet hozzon.

(3)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)   A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)   Az ügynökség személyzetének az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó tisztviselők személyzeti szabályzatában vagy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben megállapított rendelkezések szabályozzák.

(1)   Az ügynökségre az 1. tanácsi rendelet (46) alkalmazandó.

(2)   Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül a 19. cikk (1) bekezdésének r) pontjában említett egységes programozást tartalmazó dokumentumot és a 19. cikk (1) bekezdésének t) pontjában említett éves tevékenységi jelentést az Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén elkészítik.

(3)   Az igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek sérelme nélkül határozatot fogadhat el a munkanyelvekről.

(4)   Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

(1)   Az ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2)   Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács haladéktalanul elfogadja az ügyvezető igazgató javaslata alapján.

(3)   Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott határozatok ellen az EUMSZ 228. illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az európai ombudsmannál panasszal lehet élni, illetve az Európai Unió Bírósághoz keresettel lehet fordulni.

(4)   Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatást nyújt, illetve a feladatkörébe tartozó területeken saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket végezhet. Az ügynökség biztosítja különösen azt, hogy a munkájával kapcsolatban, a 19. cikk (1) bekezdésének r), t), ii), jj), kk) és ll) pontjában, valamint a 47. cikk (9) bekezdésében meghatározott közzétételen túl, a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyors, tárgyilagos, pontos, megbízható, átfogó és könnyen érthető felvilágosítást kapjon. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az ügynökség e rendelet 3–16. cikkében említett feladatainak hatékony végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési terveknek megfelelően kell végezni.

(5)   Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén. Az érintett személynek jogában áll, hogy ugyanazon a nyelven kapjon választ.

(1)   A személyes adatoknak az ügynökség általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(2)   Az igazgatótanács intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet ügynökség általi alkalmazásához, ideértve az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozó intézkedéseket is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

(1)   Az ügynökség csak a következő célokból kezelhet személyes adatokat:

(2)   Ha az ügynökség az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célból kezel személyes adatokat, az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó a rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusokban az adatvédelmet és az adatbiztonságot érintő külön rendelkezések sérelme nélkül.

(1)   Az ügynökség az EU-minősített adatoknak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokban megállapított elvek és szabályok alapján saját biztonsági szabályokat fogad el, ideértve többek között az (EU, Euratom) 2015/443 (47) és az (EU, Euratom) 2015/444 (48) bizottsági határozatban foglaltak szerinti rendelkezéseket is, az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozóan. A minősített adatok harmadik államok releváns hatóságaival történő cseréjére vonatkozó igazgatási megállapodás megkötéséhez – vagy ilyen megállapodás hiányában az EU-minősített adatok harmadik államok ilyen hatóságainak történő kivételes, eseti átadásához – a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(2)   Az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdésében említett biztonsági szabályokat a Bizottság jóváhagyását követően fogadja el. Az ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából releváns információknak a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel történő cseréjét. Az ügynökség kifejleszti és működteti a minősített adatoknak a Bizottsággal, a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal összhangban. Az igazgatótanács e rendelet 2. cikke és 19. cikke (1) bekezdésének z) pontja alapján határoz az ügynökségnek a megfelelő biztonsági elveknek való megfeleléshez szükséges belső szervezeti felépítéséről.

(1)   Az ügynökség felel a biztonságért és a rend fenntartásáért az általa használt épületekben, helyiségekben és földterületen. Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseit és biztonsági elveit alkalmazza.

(2)   Az ügynökségnek otthont adó tagállamok hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a rendnek és a biztonságnak az ügynökség által használt épületek, helyiségek és földterület közvetlen közelében történő fenntartása érdekében, továbbá az ügynökség székhelyét megállapító, vonatkozó székhely-megállapodásnak, illetve a technikai helyszínekről és a tartalék központokról szóló megállapodásoknak megfelelően gondoskodnak az ügynökség megfelelő védelméről amellett, hogy az ügynökség által felhatalmazott személyek részére szabad bejárást biztosítanak ezen épületekbe, helyiségekbe és földterületre.

(1)   2023. december 12-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a Bizottság iránymutatásaival összhangban értékeli az ügynökség teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, működési helyszínei és feladatai tekintetében. Az értékelés magában foglalja az e rendelet végrehajtására, valamint az arra vonatkozó vizsgálatot is, hogy az ügynökség milyen módon és mértékben járul hozzá ténylegesen a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásához és az összehangolt, költséghatékony és koherens uniós szintű informatikai környezet kialakításához a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül. Ez az értékelés kiterjed különösen az ügynökség megbízatása módosításának esetleges szükségességére és bármely ilyen módosítás pénzügyi kihatásaira. Az igazgatótanács ajánlásokat adhat ki a Bizottság részére e rendelet módosításaival kapcsolatban.

(2)   Ha a Bizottság megítélése szerint az ügynökség fenntartása – a számára meghatározott célkitűzéseket, megbízatást és feladatokat figyelembe véve – a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

(1)   Többek között koordináció és költségmegtakarítás elérése céljából, az átfedések elkerülése és a vonatkozó tevékenységeik tekintetében fennálló szinergiák és komplementaritás előmozdítása érdekében az ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben együttműködik a Bizottsággal, más uniós intézményekkel és más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre, és ezen belül is különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével.

(2)   Az ügynökség az operatív munkamódszereket meghatározó munkamegállapodás keretében együttműködik a Bizottsággal.

(3)   Az ügynökség adott esetben konzultál az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel és követi annak hálózat- és információbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(4)   Az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való együttműködés munkamegállapodások keretében történik. Az igazgatótanács engedélyezi az ilyen munkamegállapodásokat, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Ha az ügynökség nem követi a Bizottság véleményét, indokolnia kell döntése okait. Az ilyen munkamegállapodásokban – az ügynökségek megbízatásának keretein belül és alapfeladataik sérelme nélkül – rendelkezni lehet az ügynökségek közös szolgálatainak létrehozásáról, amennyiben ez a székhelyek közelsége vagy a szakpolitikai terület alapján helyénvaló. Az ilyen munkamegállapodásokban létre lehet hozni egy költségtérítési mechanizmust.

(5)   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az ügynökségtől kapott információkat csak a hatáskörük korlátain belül használhatják fel, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmi követelményeket is. Az ügynökség által kezelt személyes adatoknak az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére történő újbóli továbbítását vagy egyéb módon történő közlését a személyes adatok cseréjére vonatkozó egyedi munkamegállapodásokban kell szabályozni, az európai adatvédelmi biztos előzetes jóváhagyása függvényében. A személyes adatok ügynökség általi továbbítása a 35. és a 36. cikkel összhangban történik. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan az ilyen munkamegállapodások rendelkeznek arról, hogy az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak feleljen meg.

(1)   Az ügynökség nyitott azon országok részvételére, amelyek a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulás céljából megállapodást kötöttek az Unióval.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek meghatározzák különösen az (1) bekezdésben említett országok részvételének jellegét és mértékét az ügynökség munkájában, valamint annak részletes szabályait, ideértve a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket is.

(1)   Ha arról uniós jogi aktus rendelkezik, és annyiban, amennyiben az a saját feladatainak ellátásához szükséges, az ügynökség munkamegállapodások megkötése révén kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fent nemzetközi szervezetekkel és azok nemzetközi közjog által szabályozott alárendelt szerveivel vagy egyéb releváns szervezetekkel és szervekkel, amelyek két vagy több ország között létrejött megállapodások révén vagy azok alapján jöttek létre.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban olyan munkamegállapodásokat lehet kötni, amelyekben meghatározzák különösen az együttműködés hatályát, jellegét, célját és mértékét. Ilyen munkamegállapodások csak az igazgatótanács engedélyével, a Bizottság előzetes jóváhagyását követően köthetők.

(1)   Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikke és az ügynökség e rendelet 49. cikke értelmében elfogadott pénzügyi szabályainak releváns rendelkezései szerint, a Bizottság iránymutatásait is figyelembe véve minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét.

Az egységes programozást tartalmazó dokumentum tartalmazza az ügynökség 49. cikk értelmében elfogadott pénzügyi szabályaiban részletezett többéves programot, éves munkaprogramot, valamint az ügynökség költségvetését és a forrásaira vonatkozó információkat.

(2)   Az igazgatótanács a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét, és azt annak valamennyi naprakésszé tett változatával együtt minden év január 31-éig megküldi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére.

(3)   Az igazgatótanács minden év november 30-ig, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, az éves költségvetési eljárással összhangban elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentumot, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Az igazgatótanács gondoskodik ezen egységes programozást tartalmazó dokumentum végleges változatának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére történő megküldéséről, valamint a dokumentum közzétételéről.

(4)   Az egységes programozást tartalmazó dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és azt szükség esetén annak megfelelően ki kell igazítani. Az elfogadott egységes programozást tartalmazó dokumentumot ezt követően meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére, valamint közzé kell tenni.

(5)   A következő évre vonatkozó éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Továbbá – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismerteti a finanszírozandó intézkedéseket, és megjelöli az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi erőforrásokat és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogram összhangban áll a (6) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jelzi, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatok újak, változtak vagy szűntek meg. Amikor az ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az éves munkaprogram bármely lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az ügyvezető igazgatóra.

(6)   A többéves program magában foglalja az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Magában foglalja továbbá az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti kérdéseket is. Az erőforrások programozását évente naprakésszé kell tenni. A stratégiai programozást adott esetben és különösen az 39. cikkben említett értékelés kimenetelére figyelemmel naprakésszé kell tenni.

(1)   Az ügyvezető igazgató az ügynökség által elvégzett tevékenységek figyelembevételével évente elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt benyújtja az igazgatótanácshoz.

(2)   Az ügyvezető igazgató által készített kimutatástervezet alapján az igazgatótanács elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is. Az igazgatótanács az egységes programozást tartalmazó dokumentum részeként minden év január 31-ig megküldi e tervezetet a Bizottságnak és a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(3)   A Bizottság a kimutatástervezetet az Unió előzetes általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(4)   A kimutatástervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott tervezett összegeket, valamint az általános költségvetés terhére nyújtandó támogatási összeget beállítja az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(5)   A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(6)   A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

(7)   Az igazgatótanács elfogadja az ügynökség költségvetését. Az ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8)   Az ügynökség költségvetésének bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanazt az eljárást kell követni, amely a költségvetés eredeti megállapítására alkalmazandó.

(9)   A 17. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetésének finanszírozására jelentős pénzügyi kihatással lehet, különösen ingatlanokkal kapcsolatos projektek, például épületek bérlése, illetve vásárlása esetén. Az igazgatótanács erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos információ kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatótanácsot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett műveletet. Az ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.

(1)   A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre el kell készíteni az ügynökség összes tervezett bevételét és kiadását, és azt fel kell tüntetni az ügynökség költségvetésében.

(2)   Az ügynökség költségvetése bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az egyéb források sérelme nélkül az ügynökség bevétele a következőkből áll:

(4)   Az ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat és a működési költségeket.

(1)   Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az ügyvezető igazgató minden évben továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások megállapításai szempontjából releváns összes információt.

(3)   Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az n+1. pénzügyi év március 1-jéig eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez és a Számvevőszékhez az n. pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 245. cikkével összhangban összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit.

(4)   Az ügyvezető igazgató az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló n. évi jelentést.

(5)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az n+1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszék részére az ügynökség n. évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.

(6)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke értelmében, az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.

(7)   Az igazgatótanács véleményezi az ügynökség n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(8)   Az ügyvezető igazgató az n+1. év július 1-jéig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék, továbbá a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részére a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt.

(9)   Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)   Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(11)   Az ügyvezető igazgató az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésével összhangban, az Európai Parlament kérésére benyújt ez utóbbi részére minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges.

(12)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

(1)   A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1939 rendelet alkalmazandó.

(2)   Az ügynökség csatlakozik OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és e megállapodás mellékletében található minta felhasználásával haladéktalanul elfogadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3)   A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni az ügynökségtől uniós forrásokban részesülő valamennyi vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(4)   Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (49) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely vissza nem térítendő támogatással vagy az ügynökség által finanszírozott szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(5)   Az (1)-(4) bekezdés sérelme nélkül, az ügynökség szerződései, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásai és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket, az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget arra, hogy saját hatáskörükkel összhangban ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak.

(1)   Az e rendelettel létrehozott ügynökség a jogutód az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség által kötött valamennyi szerződés, az általa vállalt felelősség és az általa szerzett vagyontárgyak tekintetében.

(2)   Ez a rendelet nem érinti az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott ügynökség által kötött megállapodások, munkamegállapodások és egyetértési megállapodások jogi érvényességét, azok e rendelet által előírt módosításainak sérelme nélkül.

(1)   Az igazgatótanácsnak az 1077/2011/EU rendelet 13. és 14. cikke alapján kinevezett tagjai, valamint elnöke és elnökhelyettese a hivatali idejük hátralévő részében továbbra is ellátják a feladatukat.

(2)   A tanácsadó csoportoknak az 1077/2011/EU rendelet 19. cikke alapján kinevezett tagjai, elnökei és elnökhelyettesei a hivatali idejük hátralévő részében továbbra is ellátják a feladatukat.