Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R1726

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

PE/29/2018/REV/1

OJ L 295, 21.11.2018, p. 99–137 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1726/oj

21.11.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/99


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1726 RENDELETE

(2018. november 14.)

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás (1) keretében,

mivel:

(1)

A Schengeni Információs Rendszert (SIS II) az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), valamint a 2007/533/IB tanácsi határozat (3) hozta létre. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a SIS II központi rendszerének (a továbbiakban: Központi SIS II) üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgatóhatóság felel a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(2)

A Vízuminformációs Rendszert (VIS) a 2004/512/EK tanácsi határozat (4) hozta létre. A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) úgy rendelkezik, hogy egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a VIS üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgatóhatóság felel a központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(3)

Az Eurodacot a 2725/2000/EK tanácsi rendelet (6) hozta létre. A szükséges végrehajtási szabályokat a 407/2002/EK tanácsi rendelet (7) állapította meg. A 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8)2015. július 20-i hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta az említett jogi aktusokat.

(4)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT (információtechnológiai)-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget – közismert nevén az eu-LISA-t – az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hozta létre a SIS, a VIS és az Eurodac, valamint ezek kommunikációs infrastruktúrái egyes részeinek, valamint lehetőség szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatása céljából, külön elfogadott uniós jogi aktusok függvényében. A 603/2013/EU rendelet módosította az 1077/2011/EU rendeletet az Eurodac tekintetében bevezetett változások átvezetése érdekében.

(5)

Az igazgatóhatóságot jogi személyiséggel rendelkező szabályozó ügynökségként (a továbbiakban: az ügynökség) hozták létre, mivel jogi, igazgatási és pénzügyi önállósággal kell rendelkeznie. A megállapodás értelmében az ügynökség székhelye Tallinn, Észtország. Mivel azonban a SIS II és a VIS technikai fejlesztéséhez, valamint üzemeltetési igazgatásának előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat már Strasbourgban, Franciaországban végezték el, Sankt Johann im Pongauban, Ausztriában pedig kialakították az említett rendszerek tartalék központját, összhangban a SIS II és a VIS vonatkozó uniós jogi aktusok keretében meghatározott helyszíneivel is, célszerű, hogy ez a jövőben is így maradjon. Továbbra is az említett két központnak kell lennie azon helyszíneknek is, ahol az Eurodac üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatokat végzik, illetve, ahol az Eurodac tartalék központját kialakítják. Az említett két központnak kell lennie továbbá azon helyszíneknek is, ahol a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszereinek technikai fejlesztését és üzemeltetési igazgatását végzik, illetve ahol egy nagyméretű IT-rendszer meghibásodása esetén az annak működését biztosítani képes tartalék központot kialakítják. A tartalék központ lehetséges használatának maximalizálása érdekében e helyszínt több rendszer egyidejű működtetésére is lehet használni, feltéve, hogy a rendszerek közül egynek vagy többnek a meghibásodása esetén is alkalmas marad a rendszerek működésének biztosítására. A rendszerek magas biztonsági és rendelkezésre állási követelményei, valamint alapvető operatív fontosságuk miatt, amennyiben a kapacitás a meglévő technikai helyszíneken elégtelenné válik, lehetővé kell tenni az ügynökség igazgatótanácsa (a továbbiakban: az igazgatótanács) számára, hogy javaslatot tegyen egy, a rendszerek elhelyezésére szolgáló második külön technikai helyszín kialakítására Strasbourgban vagy Sankt Johann im Pongauban vagy szükség esetén mindkét helyszínen, amennyiben azt egy független hatásvizsgálat és költség-haszon elemzés indokoltnak tartja. Az igazgatótanácsnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak álláspontját, mielőtt értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) az ingatlanhoz kapcsolódó bármilyen projekt megvalósítására irányuló szándékáról.

(6)

Tevékenységének 2012. december 1-jei megkezdését követően az ügynökség átvette a VIS tekintetében a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB tanácsi határozattal (10) az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat. Az ügynökség továbbá 2013 áprilisában, a SIS II elindulását követően átvette a SIS II tekintetében az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB tanácsi határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat, valamint 2013 júniusában átvette az Eurodac tekintetében a 2725/2000/EK rendelettel és a 407/2002/EK rendelettel a Bizottságra ruházott feladatokat is.

(7)

Az ügynökség munkájának első, egy független külső értékelésen alapuló, 2015 és 2016 között végzett értékelése arra a megállapításra jutott, hogy az ügynökség hatékonyan végzi a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását és az egyéb rábízott feladatokat, az 1077/2011/EU rendeletet azonban számos helyen módosítani kell, így például a kommunikációs infrastruktúrával összefüggő, a Bizottság hatáskörébe tartozó feladatoknak az ügynökségre való átruházása tekintetében. Ezt a külső értékelést alapul véve a Bizottság mérlegelte a szakpolitikai, jogi és ténybeli fejleményeket, és azt javasolta, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA) működéséről szóló, 2017. június 29-i jelentésében (a továbbiakban: az értékelő jelentés), hogy terjesszék ki az ügynökség megbízatását abból a célból, hogy az ellássa a társjogalkotók által elfogadott, az ügynökségnek az új rendszerek igazgatásával való megbízásáról szóló jogalkotási javaslatokból eredő feladatokat, és a Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleményében, az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2017. május 11-i zárójelentésében, valamint a Bizottság „Hetedik eredményjelentés a hatékony és valódi biztonsági unió megvalósításáról” című, 2017. május 16-i közleményében említett feladatokat, szükség esetén a megfelelő uniós jogi aktusok elfogadásának függvényében. Az ügynökséget különösen meg kell bízni azzal, hogy megoldásokat dolgozzon ki az interoperabilitás tekintetében, amely a 2016. április 6-i közlemény meghatározása szerint az információs rendszereknek az adatcserére és az információk megosztásának lehetővé tételére vonatkozó képessége. Adott esetben, az interoperabilitás tekintetében végrehajtott bármely intézkedés alapját a Bizottság „Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia” című, 2017. március 23-i közleménye kell, hogy képezze. A közlemény 2. melléklete meghatározza az általános iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat az interoperabilitás elérése, vagy legalábbis egy olyan környezet létrehozása céljából, amely nagyobb fokú interoperabilitást tesz lehetővé az európai közszolgáltatások kialakítása, végrehajtása és irányítása tekintetében.

(8)

Az értékelő jelentés megállapította továbbá, hogy az ügynökség megbízatását ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az ügynökségnek lehetősége legyen tanácsot adni a tagállamoknak a nemzeti rendszerek és az általa üzemeltetett nagyméretű IT-rendszerek központi rendszereinek (a továbbiakban: a rendszerek) összekapcsolása tekintetében, és hogy kérésre eseti segítséget és támogatást nyújtson a tagállamoknak, valamint hogy segítségnyújtást és támogatást biztosítson a Bizottság szolgálatainak az új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben.

(9)

Az ügynökséget meg kell bízni az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott határregisztrációs rendszer (EES) előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával.

(10)

Az ügynökséget meg kell bízni az 1560/2003/EK bizottsági rendelet 18. cikke (12) értelmében létrehozott különálló, biztonságos elektronikus adatátviteli csatorna, a DubliNet üzemeltetési igazgatásával is, amelyet a tagállamok illetékes menekültügyi hatóságainak a nemzetközi védelmet kérelmezőkkel kapcsolatos információcsere céljából kell használniuk.

(11)

Az ügynökséget továbbá meg kell bízni az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával.

(12)

Az ügynökség alapvető feladatának továbbra is a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, a DubliNet, az ETIAS illetve, amennyiben úgy döntenek, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszerei üzemeltetési igazgatási feladatai ellátásának kell lennie. Az ügynökségnek emellett a rábízott nem normatív jellegű feladatok eredményeként szükséges technikai intézkedésekért is felelősnek kell lennie. Az említett feladatok azonban nem érinthetik a rendszerekre vonatkozó megfelelő uniós jogi aktusokban az egyedül a Bizottságra vagy a Bizottságra és az őt segítő bizottságra bízott normatív feladatokat.

(13)

Az ügynökségnek képesnek kell lennie olyan műszaki megoldások végrehajtására, amelyekkel biztosítható a rendszerekre vonatkozó uniós jogi aktusokban szereplő rendelkezésre állási követelményeknek való megfelelés, az említett jogi aktusok – az adott rendszerek műszaki architektúrájára vonatkozó – különös rendelkezéseinek betartása mellett. Ha ezek a műszaki megoldások egy rendszer vagy egy rendszer komponenseinek megkettőzését teszik szükségessé, független hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést kell végeztetni, valamint a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanácsnak döntést kell hoznia. Az említett hatásvizsgálatban meg kell vizsgálni a meglévő technikai helyszínek kapacitás iránti igényét is az említett műszaki megoldások fejlesztésével kapcsolatban, valamint a jelenlegi működtetési struktúra lehetséges kockázatait.

(14)

A továbbiakban már nem indokolt, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozzanak a rendszerek kommunikációs infrastruktúrájával összefüggő egyes feladatok, és ezeket a feladatokat ezért át kell ruházni az ügynökségre annak érdekében, hogy egységesebbé váljon a kommunikációs infrastruktúra igazgatásuk. Azon rendszerek esetében azonban, amelyek az EuroDomaint, azaz a TESTA-ng (közigazgatási rendszerek transzeurópai telematikai szolgáltatásainak új generációja) által biztosított biztonságos kommunikációs infrastruktúrát használják, és amelyet a 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (14) létrehozott ISA-program részeként állítottak föl, és amely az (EU) 2015/2240 határozattal (15) létrehozott ISA2-program részeként folytatódott, a költségvetés végrehajtásával, a beszerzéssel, a megújítással és a szerződéses ügyekkel kapcsolatos feladatok továbbra is a Bizottság hatáskörében kell, hogy maradjanak.

(15)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban az ügynökség külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre bízhatja a kommunikációs infrastruktúra kialakításával, kiépítésével, karbantartásával és nyomon követésével kapcsolatos feladatok elvégzését. Az ügynökségnek elegendő költségvetési és személyi erőforrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy – amennyire csak lehet – korlátozza a feladatok és kötelezettségek külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetek vagy szervek részére történő kiszervezésének szükségességét.

(16)

Az ügynökségnek továbbra is el kell végeznie a SIS II, a VIS, az Eurodac, valamint az egyéb rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

(17)

Az Unió tényeken alapuló migrációs és biztonsági szakpolitikájának alakításához való hozzájárulás, valamint a rendszerek megfelelő működésének nyomon követése érdekében az ügynökségnek statisztikákat kell összeállítania és közzétennie, továbbá statisztikai jelentéseket kell készítenie, és azokat a rendszerekre vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban az érintett szereplők rendelkezésére kell bocsátania, például az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (17) végrehajtásának nyomon követése érdekében, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) összhangban történő kockázatelemzés és sebezhetőségi értékelés elvégzése céljából.

(18)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67–89. cikke értelmében további nagyméretű IT-rendszerek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is az ügynökség felelősségi körébe utalható. Ilyen rendszerekre lehet példa az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN rendszer) vagy a polgári és büntetőügyekben történő határokon átnyúló kommunikációra szolgáló számítógépes rendszer (e-CODEX). Mindazonáltal e rendszereket kizárólag későbbi, önálló uniós jogi aktusok révén lehet az ügynökségre bízni, amelyeket hatásvizsgálatnak kell megelőznie.

(19)

Az ügynökség kutatást érintő megbízatását ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy képes legyen a proaktívabb fellépésre a rendszereket érintő fontos és szükséges technikai változtatások javaslása terén. Az ügynökség számára nem csupán azt kell lehetővé tenni, hogy nyomon kövesse a rendszerek szempontjából releváns kutatási tevékenységeket, hanem azt is, hogy hozzájáruljon az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja releváns részeinek végrehajtásához, amennyiben a Bizottság az ügynökségre ruházta a megfelelő hatásköröket. Az ügynökségnek az ilyen nyomon követésről évente legalább egyszer tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és – személyes adatok kezelése esetén – az európai adatvédelmi biztost.

(20)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az ügynökség felelősségi körébe utalja a kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek megfelelően alap-jogiaktus elfogadását nem igénylő kísérleti projektek lebonyolítását. Emellett a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Parlament tájékoztatását követően megbízza az ügynökséget az olyan igazoló vizsgálatokra vonatkozó költségvetés-végrehajtási feladatok ellátásával, amelyeket az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében finanszíroztak, összhangban az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel. Az ügynökség számára lehetővé kell tenni azt is, hogy tesztelési tevékenységeket tervezzen és hajtson végre olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek szigorúan e rendelet, valamint a rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusok hatálya alá tartoznak, mint például virtualizációs módszerek tesztelése. Kísérleti projekt lebonyolításával való megbízás esetén az ügynökségnek különös figyelmet kell fordítania az európai uniós információkezelési stratégiára.

(21)

Az ügynökség feladata, hogy az egyes nemzeti rendszerek központi rendszerekhez való, az adott rendszerekre vonatkozó uniós jogi aktusokban előírt kapcsolódása tekintetében tanácsot adjon a tagállamoknak azok kérésére.

(22)

Az ügynökségnek emellett az e rendeletben meghatározott eljárásra figyelemmel eseti támogatást kell nyújtania a tagállamok számára azok kérésére, amennyiben ezt a biztonsággal vagy a migrációval összefüggő rendkívüli kihívások vagy igények szükségessé teszik. Mindenekelőtt lehetővé kell tenni egy tagállam számára, hogy műveleti és technikai megerősítést kérjen, és arra támaszkodhasson olyan esetekben, amikor ez a tagállam a külső határainak bizonyos területein nagymértékű migrációs beáramlások által jellemzett, sajátos és aránytalan migrációs kihívással szembesül. Az ilyen megerősítést az érintett uniós ügynökségek szakértőiből álló, migrációkezelést támogató csapatok nyújtják az uniós tranzitzónákban. Ha ezzel összefüggésben az ügynökség támogatása válna szükségessé a rendszerekhez kapcsolódó kérdések tekintetében, a támogatási kérelmet az érintett tagállamnak a Bizottsághoz kell eljuttatnia, amelynek – annak értékelését követően, hogy az ilyen támogatás valóban indokolt-e – haladéktalanul meg kell küldenie a támogatási kérelmet az ügynökség részére. Az ügynökségnek az ilyen kérelmekről tájékoztatnia kell az igazgatótanácsot. A Bizottságnak azt is nyomon kell követnie, hogy az ügynökség időben ad-e választ az eseti támogatási kérelemre. Az ügynökség éves tevékenységi jelentésének részletesen be kell számolnia az ügynökségnek a tagállamok eseti támogatása terén végzett intézkedéseiről, valamint az e tekintetben felmerülő költségekről.

(23)

Az ügynökségnek kérelemre ugyancsak támogatnia kell a Bizottság szolgálatait a meglévő vagy új rendszerekkel összefüggő technikai kérdések tekintetében, különösen az ügynökségre átruházandó nagyméretű IT-rendszerekre vonatkozó új javaslatok előkészítése során.

(24)

A tagállamok egy csoportja számára lehetővé kell tenni, hogy megbízza az ügynökséget egy közös IT-komponens fejlesztésével, üzemeltetésével vagy tárhelyszolgáltatás nyújtásával annak érdekében, hogy az ügynökség segítse őket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált IT-rendszereire vonatkozó uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségek technikai oldalának végrehajtásában. Ez nem érinti e tagállamoknak az alkalmazandó uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeit, különös tekintettel e rendszerek felépítésére vonatkozóan. Ez a Bizottság előzetes jóváhagyását igényli, az igazgatótanács kedvező döntésének függvénye, ezt az érintett tagállamok és az ügynökség közötti hatáskör-átruházási megállapodásba kell foglalni, valamint teljesen az érintett tagállamoknak kell finanszírozniuk. Az ügynökségnek tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott hatáskör-átruházási megállapodásról és annak bármilyen módosításáról. Lehetővé kell tenni, hogy más tagállamok is részt vegyenek az ilyen közös IT-megoldásokban, amennyiben ezt a hatáskör-átruházási megállapodás lehetővé teszi, és azt megfelelően módosították. Ez a feladat nem érintheti hátrányosan a rendszerek ügynökség általi üzemeltetését.

(25)

Az ügynökségnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetésével való megbízása nem érintheti a rendszerekre alkalmazandó külön szabályokat. Különösen a minden egyes ilyen rendszer céljára, a hozzáférési jogokra, a biztonsági intézkedésekre és a további adatvédelmi követelményekre vonatkozó külön szabályok teljeskörűen alkalmazandók.

(26)

A tagállamoknak és a Bizottságnak az ügynökség működésének hatékony nyomon követése érdekében képviseltetniük kell magukat az igazgatótanácsban. Az igazgatótanácsot meg kell bízni a szükséges feladatok elvégzésével, különösen az éves munkaprogram elfogadásával, az ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatok ellátásával, az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok elfogadásával, valamint az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó, az ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárások megállapításával. Az igazgatótanácsnak hatékonyan és átlátható módon kell ellátnia e feladatokat. A Bizottság által szervezett megfelelő kiválasztási eljárást és a javasolt jelölteknek az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti meghallgatását követően az igazgatótanács nevezi ki az ügyvezető igazgatót is.

(27)

Tekintettel arra, hogy az ügynökségre bízott nagyméretű IT-rendszerek száma 2020-ra jelentősen megnő, valamint hogy az ügynökség feladatai jelentős mértékben bővülnek, 2020-ig ennek megfelelően nagymértékben emelkedni fog a személyzet létszáma. Ezért létre kell hozni az ügyvezetőigazgató-helyettes tisztségét, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a rendszerek kidolgozásához és üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatok fokozott és célzott felügyeletet tesznek szükségessé, továbbá azt, hogy az ügynökség székhelye és technikai helyszínei három tagállamban kerültek kialakításra. Az ügyvezetőigazgató-helyettest az igazgatótanácsnak kell kineveznie.

(28)

Az ügynökséget a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítés elveit figyelembe véve kell irányítani és működtetni.

(29)

A SIS II-t illetően az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynökségének (Europol) és az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek (Eurojust) – amelyek mindegyike rendelkezik a 2007/533/IB határozat szerinti hozzáférési és közvetlen lekérdezési jogosultsággal a SIS II-be bevitt adatok tekintetében – megfigyelői státust kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amikor az említett határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek – amely rendelkezik az (EU) 2016/1624 rendelet szerinti hozzáférési és lekérdezési jogosultsággal a SIS II tekintetében – megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az említett rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Az Europolnak, az Eurojustnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek képviselőt kell kineveznie az e rendelettel létrehozott SIS II tanácsadó csoportba.

(30)

A VIS tekintetében az Europol részére megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 2008/633/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Az Europolnak képviselőt kell kineveznie az e rendelettel létrehozott VIS tanácsadó csoportba.

(31)

Az Eurodac tekintetében az Europol részére megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 2013/603/EU rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Az Europolnak képviselőt kell kineveznie az e rendelettel létrehozott Eurodac tanácsadó csoportba.

(32)

Az EES tekintetében az Europol részére megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az (EU) 2017/2226 rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden.

(33)

Az ETIAS tekintetében az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára ugyancsak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken az ETIAS-t érintő, az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdések szerepelnek a napirenden. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek képviselőt kell kineveznie az e rendelettel létrehozott EES-ETIAS- tanácsadó csoportba.

(34)

A tagállamoknak szavazati joggal kell rendelkezniük az ügynökség igazgatótanácsában valamely nagyméretű IT-rendszer tekintetében, ha rájuk nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely uniós jogi aktus. Valamely nagyméretű IT-rendszer tekintetében Dániának is szavazati joggal kell rendelkeznie, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust.

(35)

A tagállamoknak tagot kell kinevezniük a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, ha rájuk nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely uniós jogi aktus. Ezenfelül Dániának is ki kell neveznie egy tagot valamely nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust. A tanácsadó csoportoknak szükség esetén együtt kell működniük egymással.

(36)

Az ügynökség teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az e rendeletben rá bízott célkitűzéseket megfelelően teljesíteni tudja és a feladatokat el tudja végezni, az Ügynökség számára megfelelő és önálló költségvetést kell biztosítani, amelynek bevételei az Unió általános költségvetéséből származnak. Az ügynökség finanszírozásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell megállapodnia az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (20) 31. pontja értelmében. Az uniós költségvetési, valamint mentesítési eljárás alkalmazandó. Az elszámolások, valamint az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálatát a Számvevőszéknek kell elvégeznie.

(37)

Küldetésének teljesítése céljából és a feladatainak ellátásához szükséges mértékben az ügynökség számára lehetővé kell tenni az uniós joggal és szakpolitikával összhangban megkötött munkamegállapodások keretében történő együttműködést más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben létrehozottakkal, azok megfelelő hatáskörein belül, az e rendelet és azon uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó ügyekben, amelyek a rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozzák. Az ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben arról uniós jogi aktus rendelkezik, együttműködést folytasson nemzetközi szervezetekkel és egyéb releváns szervezetekkel és e célból munkamegállapodásokat kössön. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia, az igazgatótanácsnak pedig azokat engedélyeznie kell. Az ügynökségnek adott esetben figyelembe kell vennie és követnie kell az 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) létrehozott Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) hálózat- és információbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(38)

Az ügynökségnek – a legszigorúbb szakmai követelmények, különösen az európai uniós információkezelési stratégia szem előtt tartásával – az európai és a nemzetközi szabványokat kell követnie a rendszerek fejlesztése és üzemeltetési igazgatása során.

(39)

A rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusokban megállapított adatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül – amelyeknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) – a személyes adatok ügynökség általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó. A biztonság fenntartása és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint az e rendszereket szabályozó uniós jogi aktusokat sértő adatkezelés megelőzése érdekében az ügynökségnek értékelnie kell az adatkezelés természetéből fakadó kockázatokat és az e kockázatok csökkentését szolgáló intézkedéseket, például titkosítást kell alkalmaznia. Ezek az intézkedések biztosítják a megfelelő szintű biztonságot – ideértve a titoktartást is –, figyelembe véve a tudomány és technológia állását, valamint a végrehajtásnak a kockázatokkal és a védelmet igénylő személyes adatok jellegével összefüggő költségeit. Az adatbiztonsági kockázat felmérése során mérlegelni kell a személyes adatok kezelése jelentette olyan kockázatokat – mint például a továbbított, tárolt vagy egyéb módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés –, amelyek fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek. Az európai adatvédelmi biztos számára biztosítani kell, hogy az ügynökségtől a vizsgálataihoz szükséges bármely információhoz hozzáférést kapjon. Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. október 10-én véleményt nyilvánított.

(40)

Átlátható működésének garantálása érdekében az ügynökségre az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) alkalmazandó. Az ügynökség tevékenységeinek a lehető legátláthatóbbaknak kell lenniük anélkül, hogy veszélyeztetnék műveletei célkitűzésének elérését. Minden vonatkozó információt nyilvánosságra kell hoznia valamennyi tevékenységéről. Hasonlóképpen biztosítania kell, hogy a nyilvánosság és az érdekelt felek gyorsan tájékoztatást kapjanak a munkájáról.

(41)

Az ügynökség tevékenységeinek az európai ombudsman ellenőrzése alá kell tartozniuk az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

(42)

A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) alkalmazandó az ügynökségre, amelynek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (26).

(43)

Az ügynökségre alkalmazni kell az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletet (27).

(44)

A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az ügynökség személyzetére (ideértve az ügynökség ügyvezető igazgatóját és ügyvezetőigazgató-helyettesét is) a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (28) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a tisztviselők személyzeti szabályzata), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei), (a továbbiakban együttesen: a személyzeti szabályzat) alkalmazandó, ideértve a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű egyéb titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is.

(45)

mivel az ügynökség az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében az Unió által létrehozott szerv, ezért az ügynökségnek pénzügyi szabályait ennek megfelelően kell elfogadnia.

(46)

Az ügynökségre alkalmazandó az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (29).

(47)

Az e rendelettel létrehozott ügynökség az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség helyébe lép és annak jogutódja. Ezért az ügynökség a jogutód az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség által kötött valamennyi szerződés, az általa vállalt felelősség és az általa szerzett vagyontárgyak tekintetében. Ez a rendelet nem érinti az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott ügynökség által kötött megállapodások, munkamegállapodások és egyetértési megállapodások jogi érvényességét, azok e rendelet által előírt módosításainak sérelme nélkül.

(48)

Ahhoz, hogy az ügynökség a képességei szerint továbbra is a lehető legjobban el tudja látni az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség feladatait, átmeneti intézkedéseket kell meghatározni, különösen az igazgatótanácsra, a tanácsadó csoportokra, az ügyvezető igazgatóra, valamint az igazgatótanács által elfogadott belső szabályokra vonatkozóan.

(49)

E rendelet célja az 1077/2011/EU rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel e rendelet számos lényeges módosítást tesz, az egyértelműség érdekében az 1077/2011/EU rendeletet az e rendelet által kötelezett tagállamok tekintetében teljes egészében fel kell váltani. Az e rendelettel létrehozott ügynökségnek az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott ügynökség helyébe kell lépnie, és át kell vennie annak a feladatköreit, és következésképpen az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(50)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért, és adott esetben fejlesztéséért felelős uniós szintű ügynökség létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(51)

A 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet – a SIS II, a VIS, az EES és az ETIAS tekintetében – a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény (30) hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás 3. cikkével összhangban Dániának értesítenie kell a Bizottságot, hogy az Eurodac és a DubliNet tekintetében végrehajtja-e az e rendeletben foglaltakat.

(52)

Annyiban, amennyiben e rendelet rendelkezései a SIS II-nek a 2007/533/IB határozat által szabályozott részére vonatkoznak, az Egyesült Királyság az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2000/365/EK tanácsi határozat (31) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e rendelet alkalmazásában. E rendelet – amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott részéhez és a VIS-hez, az EES-hez és az ETIAS-hoz kapcsolódnak – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság a 2002/365/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság 2018. július 19-én kelt levelében kérte a Tanács elnökétől, hogy a 19. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban részt vehessen e rendelet elfogadásában. Az (EU) 2018/1725. tanácsi határozat (32) 1. cikke értelmében az Egyesült Királyság felhatalmazást kapott arra, hogy részt vegyen e rendelet alkalmazásában. Továbbá, amennyiben a rendelet rendelkezései az Eurodacra és a DubliNetre vonatkoznak, az Egyesült Királyság a 2017. október 23-án kelt levelében a Tanács elnökének bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban. Az Egyesült Királyság tehát részt vesz e rendelet elfogadásában, és az rá nézve kötelező és alkalmazandó.

(53)

Annyiban, amennyiben e rendelet rendelkezései a SIS II-nek a 2007/533/IB határozat által szabályozott részére vonatkoznak, Írország elviekben részt vehet e rendelet alkalmazásában a 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (33) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban. E rendelet – amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelet által szabályozott részére, a VIS-re, az EES-re és az ETIAS-ra vonatkoznak – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország a 2002/192/EK határozattal összhangban nem vesz részt; Írország a 19. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban nem kérte, hogy részt vegyen e rendelet elfogadásában. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, amennyiben annak intézkedései az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott a SIS II, a VIS, az EES és az ETIAS tekintetében fejlesztik tovább a schengeni vívmányok rendelkezéseit. Továbbá amennyiben e rendelet rendelkezései a 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Eurodacra és a DubliNetre vonatkoznak, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ilyen körülmények között nem lehet biztosítani, hogy ez a rendelet az EUMSZ 288. cikkében előírtaknak megfelelően teljes egészében alkalmazandó legyen Írországra, Írország nem vesz részt e rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, a 19. és a 21. jegyzőkönyvben megállapított jogainak sérelme nélkül.

(54)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – annyiban, amennyiben a SIS II-re és a VIS-re, az EES-re és az ETIAS-ra vonatkozik – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, a két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek (34) továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (35) 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak. Az Eurodac és a DubliNet tekintetében e rendelet az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás (36) értelmében új intézkedésnek minősül. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság delegációinak részt kell venniük az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy döntenek, hogy végrehajtják a rendeletet a belső jogrendjükben. Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és ezen államok egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(55)

Svájc tekintetében e rendelet – annyiban, amennyiben a SIS II-re és a VIS-re, az EES-re és az ETIAS-ra vonatkozik – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseinek (37) továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének a 2008/146/EK tanácsi határozat (38) 3. cikkével együttesen értelmezett A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak. Az Eurodac és a DubliNet tekintetében e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás (39) értelmében az Eurodackal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Svájci Államszövetség delegációjának részt kell vennie az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy dönt, hogy végrehajtja a rendeletet a belső jogrendjében. A Svájci Államszövetségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Svájci Államszövetség egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(56)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet – annyiban, amennyiben a SIS II-re és a VIS-re, az EES-re és az ETIAS-ra vonatkozik – az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseinek (40) továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének a 2011/350/EU tanácsi határozat (41) 3. cikkével együttesen értelmezett A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak.

Az Eurodac és a DubliNet tekintetében e rendelet az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (42) értelmében új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Liechtensteini Hercegség delegációjának részt kell vennie az ügynökség igazgatótanácsában, amennyiben úgy dönt, hogy végrehajtja a rendeletet a belső jogrendjében. A Liechtensteini Hercegségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további részletes szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Liechtensteini Hercegség egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség).

(2)   Az e rendelettel létrehozott ügynökség az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség helyébe lép és annak jogutódja.

(3)   Az ügynökség felel a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért.

(4)   Az ügynökség feladata a határregisztrációs rendszer (EES), a DubliNet és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása.

(5)   Kizárólag akkor utalható az ügynökség felelősségi körébe a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség az e cikk (3) és (4) bekezdésében említettektől – így a meglévő rendszerektől – eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása, ha az EUMSZ 67–89. cikkén alapuló, e rendszereket szabályozó, vonatkozó uniós jogi aktusok így rendelkeznek, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 14. cikkében említett kutatási fejleményeket és az e rendelet 15. cikkében említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok eredményeit.

(6)   Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek a nagyméretű IT-rendszereknek az egyes nagyméretű IT-rendszerek esetében alkalmazandó külön rendelkezéseknek megfelelő működéséhez, ideértve az általuk használt kommunikációs infrastruktúrák iránti felelősséget is. Ezek a nagyméretű IT-rendszerek nem cserélhetnek adatokat, illetve nem tehetik lehetővé az információk vagy ismeretek megosztását, kivéve, ha erről külön uniós jogi aktusok rendelkeznek.

(7)   Az ügynökség felel a következő feladatokért is:

a)

az adatminőség biztosítása a 12. cikknek megfelelően;

b)

az interoperabilitás lehetővé tételéhez szükséges intézkedések kidolgozása a 13. cikknek megfelelően;

c)

kutatási tevékenységek végzése a14. cikknek megfelelően;

d)

kísérleti projektek, igazoló vizsgálatok és tesztelési tevékenységek végzése a 15. cikknek megfelelően; valamint

e)

támogatás nyújtása a tagállamoknak és a Bizottságnak a 16. cikknek megfelelően.

2. cikk

Célkitűzések

A nagyméretű IT-rendszereket szabályozó uniós jogi aktusok alapján a Bizottságot és a tagállamokat terhelő kötelezettségek sérelme nélkül, az ügynökség biztosítja:

a)

a nagyméretű IT-rendszerek hatékony fejlesztését szolgáló, megfelelő projektirányítási struktúrát alkalmazó nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését;

b)

a nagyméretű IT-rendszerek hatékony, biztonságos és folyamatos működését;

c)

a nagyméretű IT-rendszerek hatékony és pénzügyileg elszámoltatható igazgatását;

d)

a nagyméretű IT-rendszerek felhasználói számára megfelelően magas színvonalú szolgáltatás nyújtását;

e)

a szolgáltatás folyamatosságát és zavartalanságát;

f)

a magas szintű adatvédelmet, az uniós adatvédelmi joggal összhangban, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket is;

g)

az adat és a fizikai biztonság megfelelő szintjét, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket.

II. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG FELADATAI

3. cikk

A SIS II-vel kapcsolatos feladatok

A SIS II-vel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat; valamint

b)

a SIS II technikai használatára vonatkozó, elsősorban a SIRENE személyzetének (SIRENE – kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor) nyújtott képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek a SIS II technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

4. cikk

A VIS-szel kapcsolatos feladatok

A VIS-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB határozattal az igazgatóhatóságra ruházott feladatokat; valamint

b)

a VIS technikai használatára vonatkozó képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek a VIS technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

5. cikk

Az Eurodackal kapcsolatos feladatok

Az Eurodackal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

az 603/2013/EU rendelet által ráruházott feladatokat; valamint

b)

az Eurodac technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

6. cikk

Az EES-szel kapcsolatos feladatok

Az EES-szel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

az (EU) 2017/2226 rendelet által ráruházott feladatokat; valamint

b)

az EES technikai használatára vonatkozó képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek az EES technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

7. cikk

Az ETIAS-szal kapcsolatos feladatok

Az ETIAS-szal kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

az (EU) 2018/1240 rendelettel ráruházott feladatokat; valamint

b)

az ETIAS technikai használatára vonatkozó képzéssel, valamint a schengeni értékelés keretében a szakértőknek az ETIAS technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

8. cikk

A DubliNettel kapcsolatos feladatok

A DubliNettel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)

a DubliNet, a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (43) 31., 32. és 34. cikkének alkalmazásában a tagállami hatóságok között az 1560/2003/EK rendelet 18. cikke szerint létrehozott külön biztonságos elektronikus csatorna üzemeltetési igazgatását; valamint

b)

a DubliNet technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

9. cikk

Egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítésével, fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatok

Ha az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek előkészítését, fejlesztését vagy üzemeltetési igazgatását utalják a felelősségi körébe, az ügynökség ellátja a vonatkozó rendszert szabályozó uniós jogi aktusok alapján ráruházott feladatokat, valamint – szükség szerint – az e rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

10. cikk

Olyan műszaki megoldások, amelyeknek a teljesítéséhez különös feltételek szükségesek

Ha a rendszerekre vonatkozó uniós jogi aktusok megkövetelik, hogy az ügynökség biztosítsa e rendszereknek a hét minden napján 24 órán keresztül való működését, az ügynökség ezen uniós jogi aktusok sérelme nélkül műszaki megoldásokat vezet be e követelmények teljesítése céljából. Ha e műszaki megoldások egy rendszer vagy egy rendszer komponenseinek megkettőzését teszik szükségessé, csak azt követően lehet teljesíteni őket, hogy az ügynökség elvégeztetett egy független hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést, valamint a Bizottsággal konzultált és az igazgatótanács kedvező döntést hozott. A hatásvizsgálatban továbbá megvizsgálják a meglévő technikai helyszíneknek az ilyen műszaki megoldások fejlesztésével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kapacitás iránti igényét, valamint a jelenlegi működtetési struktúrával kapcsolatos lehetséges kockázatokat.

11. cikk

A kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok

(1)   Az ügynökség a rendszerek kommunikációs infrastruktúrájával kapcsolatban ellátja a rendszereket szabályozó uniós jogi aktusok által ráruházott feladatokat, kivéve azon rendszerek tekintetében, amelyek az EuroDomaint használják a kommunikációs infrastruktúrájuk céljára. Az olyan rendszerek tekintetében, amelyek az EuroDomaint ilyen módon használják, a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásával, a beszerzéssel és a megújítással, valamint a szerződéses ügyekkel kapcsolatos feladatokért. Az EuroDomaint használó rendszereket szabályozó uniós jogi aktusokkal összhangban a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat, beleértve az üzemeltetési igazgatást és a biztonságot, meg kell osztani az ügynökség és a Bizottság között. Annak érdekében, hogy egymással összhangban gyakorolják hatásköreiket, az ügynökség és a Bizottság operatív munkamegállapodásokat köt egymással, és ezeket egyetértési megállapodásban rögzítik.

(2)   A kommunikációs infrastruktúrát megfelelően kell irányítani és ellenőrizni, olyan módon hogy biztosított legyen a fenyegetésekkel szembeni védelme és a biztonsága, valamint a rendszerek biztonsága, beleértve a kommunikációs infrastruktúrán keresztül kicserélt adatok biztonságát is.

(3)   Az ügynökség megfelelő intézkedéseket, köztük biztonsági terveket fogad el többek között a személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, azok jogosulatlan másolásának, módosításának vagy törlésének a megelőzése érdekében a személyes adatok továbbítása és az adathordozók szállítása során, különösen megfelelő titkosítási technikák révén. A kommunikációs infrastruktúrában mozgó, a rendszerrel kapcsolatos valamennyi üzemeltetési információt titkosítani kell.

(4)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban az ügynökség külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetekre vagy szervekre bízhatja a kommunikációs infrastruktúra kialakításával, kiépítésével, karbantartásával és nyomon követésével kapcsolatos feladatokat. E feladatok végzése az ügynökség felelőssége mellett és annak szoros felügyeletével történik.

Az első albekezdésben említett feladatok végzése során minden külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetre vagy szervre nézve – ideértve a hálózati szolgáltatókat is – kötelezőek a (3) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és e szervezetek vagy szervek semmilyen módon nem férhetnek hozzá a rendszerekben tárolt vagy a kommunikációs infrastruktúrán keresztül továbbított üzemeltetési adatokhoz, sem pedig a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

(5)   A titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és azzal nem lehet külső, a magánjog hatálya alá tartozó szervezetet megbízni. Ez nem érinti a SIS II, a VIS és az Eurodac kommunikációs infrastruktúráival kapcsolatos meglévő szerződéseket.

12. cikk

Adatminőség

A tagállamok rendszerekbe bevitt adatokkal kapcsolatos feladatainak sérelme nélkül, az ügynökség, a tanácsadó csoportjai szoros bevonásával, a Bizottsággal együtt dolgozik a rendszerekre vonatkozó automatizált adatminőség-ellenőrzési mechanizmusok és közös adatminőségi mutatók kialakításán, valamint arra törekszik, hogy jelentéseket és statisztikai – kizárólag anonimizált – adatokat tartalmazó központi adattárat dolgozzon ki a rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusok külön rendelkezéseitől függően.

13. cikk

Interoperabilitás

Ha a vonatkozó uniós jogi aktus a nagyméretű IT-rendszerek interoperabilitását írja elő, az ügynökség kidolgozza az adott interoperabilitás megvalósításához szükséges intézkedéseket.

14. cikk

A kutatás nyomon követése

(1)   Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet és az egyéb nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket, az 1. cikk (5) bekezdésében említettek szerint.

(2)   Az ügynökség hozzájárulhat az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja azon részeinek végrehajtásához, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereivel kapcsolatosak. E célból, és amennyiben a Bizottság az ügynökségre ruházta a megfelelő határköröket, az ügynökség feladatai a következők:

a)

a Bizottság által elfogadott releváns munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás bizonyos szakaszait, valamint konkrét projektek bizonyos szakaszait a teljes projektciklus során;

b)

elfogadja a költségvetés végrehajtását szolgáló és a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos jogi eszközöket, valamint elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket; és

c)

támogatást nyújt a program végrehajtásában.

(3)   A (2) bekezdésben említett Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja részeinek végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek sérelme nélkül az ügynökség rendszeresen, és legalább évente egyszer tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és – a személyes adatok kezelése tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az e cikkben említett fejleményekről.

15. cikk

Kísérleti projektek, igazoló vizsgálatok és tesztelési tevékenységek

(1)   A Bizottság konkrét és pontos kérésére, azt követően, hogy a Bizottság e kérését megelőzően legalább három hónappal korábban tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökséget – e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének u) pontjával összhangban – meg lehet bízni hatáskör-átruházási megállapodás útján az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett – az EUMSZ 67–89. cikke szerinti nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésére vagy üzemeltetési igazgatására irányuló – kísérleti projektek lebonyolításával az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjával összhangban.

Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és – személyes adatok kezelése esetén – az európai adatvédelmi biztost az ügynökség által végrehajtott, az első albekezdés szerinti kísérleti projektek haladásáról.

(2)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett azon kísérleti projektek pénzügyi előirányzatai, amelyeket az (1) bekezdés alapján a Bizottság kért, legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

(3)   A Bizottság vagy a Tanács kérésére, valamint az Európai Parlament tájékoztatását és az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökséget – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban – meg lehet bízni hatáskör-átruházási megállapodás útján az 515/2014/EU rendeletben létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz alapján finanszírozott igazoló vizsgálatok költségvetési végrehajtási feladataival.

(4)   Az igazgatótanács kedvező döntését követően az ügynökség megtervezheti és végrehajthatja az e rendelet és a rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó bármely uniós jogi aktus hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó tesztelési tevékenységeket.

16. cikk

Támogatás nyújtása a tagállamoknak és a Bizottságnak

(1)   Bármely tagállam felkérheti az ügynökséget arra, hogy adjon tanácsot a nemzeti rendszereinek az ügynökség által üzemeltetett nagyméretű IT-rendszerek központi rendszereihez való kapcsolódása tekintetében.

(2)   Bármely tagállam benyújthat eseti támogatás iránti kérelmet a Bizottsághoz, amely – annak kedvező értékelése esetén, hogy az ilyen támogatást a biztonsággal és a migrációval összefüggő rendkívüli igények szükségessé teszik – haladéktalanul továbbítja a kérelmet az ügynökségnek. Az ügynökség tájékoztatja az igazgatótanácsot az ilyen kérelmekről. A tagállamot tájékoztatni kell, amennyiben a Bizottság értékelése kedvezőtlen.

A Bizottság nyomon követi, hogy az ügynökség időben válaszolt-e a tagállam kérelmére. Az ügynökség éves tevékenységi jelentése részletesen beszámol az ügynökségnek a tagállamok eseti támogatása terén végzett intézkedéseiről, valamint az e tekintetben felmerülő költségekről.

(3)   Az ügynökség arra is felkérést kaphat, hogy nyújtson tanácsot vagy támogatást a Bizottságnak – többek között tanulmányok készítése és tesztelés révén – a meglévő vagy új rendszerekkel kapcsolatos technikai kérdésekben. Az ügynökség tájékoztatja az igazgatótanácsot az ilyen kérelmekről.

(4)   Egy legalább öt tagállamból álló csoport megbízhatja az ügynökséget egy olyan közös IT-komponens fejlesztésére, üzemeltetésére vagy tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal, amely segíti őket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség decentralizált rendszereire vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek technikai oldalának megvalósításában. E közös IT-megoldások nem érintik a kérelmező tagállamoknak az alkalmazandó uniós jog szerinti – különösen e rendszerek felépítésére vonatkozó – kötelezettségeit.

Különösen a kérelmező tagállamok megbízhatják az ügynökséget egy, az előzetes utasinformációs adatok és az utas-nyilvántartási adatállományt kezelő közös komponens vagy útvonalválasztó kialakításának feladatával, amely olyan technikai segédeszközként szolgálna, amely megkönnyíti a légi fuvarozókkal való összekapcsolást abból a célból, hogy segítse a tagállamokat a 2004/82/EK irányelv (44) és a 2016/681/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásában (45). Ebben az esetben az ügynökség központilag gyűjti az adatokat a légi fuvarozóktól, és továbbítja azokat az adatokat a tagállamoknak a közös komponens vagy útvonalválasztó révén. A kérelmező tagállamok elfogadják az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a légi fuvarozók továbbítsák az adatokat az ügynökségen keresztül.

Az ügynökséget csak a Bizottság előzetes jóváhagyását követően és az igazgatótanács kedvező döntésének függvényében lehet megbízni egy közös IT-komponens kifejlesztésére, igazgatására és tárhelyszolgáltatás nyújtására vonatkozó feladattal.

A kérelmező tagállamok olyan hatáskör-átruházási megállapodás útján bízzák az ügynökségre az első és második albekezdésben említett feladatokat, amely megállapítja a hatáskör-átruházás feltételeit, valamint az összes releváns költség kiszámítását és a számlázási módszert. Az összes felmerülő költséget a részt vevő tagállamok viselik. A hatáskör-átruházási megállapodás megfelel az adott rendszereket szabályozó uniós jogi aktusoknak. Az ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott hatáskör-átruházási megállapodásról és annak esetleges módosításairól.

Más tagállamok is kérhetik, hogy részt vehessenek valamely közös IT-megoldásban, amennyiben ezt a hatáskör-átruházási megállapodás lehetővé teszi, különösen meghatározva az ilyen részvétel pénzügyi kihatásait. A hatáskör-átruházási megállapodást a Bizottság előzetes jóváhagyását és az igazgatótanács kedvező döntését követően ennek megfelelően módosítani kell.

III. FEJEZET

FELÉPÍTÉS ÉS SZERVEZET

17. cikk

Jogállás és székhely

(1)   Az ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni és azzal rendelkezni, valamint félként jogi eljárásokban részt venni.

(3)   Az ügynökség székhelye Tallinn, Észtország.

Az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 3–9. és a 11. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó feladatok elvégzésére a technikai helyszínen, Strasbourgban, Franciaországban kerül sor.

Egy olyan tartalék központot kell kialakítani Sankt Johann im Pongauban, Ausztriában, amely valamely nagyméretű IT-rendszer meghibásodása esetén képes biztosítani egy ilyen rendszer üzemeltetését.

(4)   Mindkét technikai helyszín használható a rendszerek egyidejű üzemeltetésére, feltéve, hogy a tartalék központ a rendszerek közül egynek vagy többnek a meghibásodása esetén is alkalmas marad azok üzemeltetésének biztosítására.

(5)   A rendszerek sajátos jellege miatt, amennyiben szükségessé válik az ügynökség számára egy, a rendszerek elhelyezésére szolgáló második független technikai helyszín kialakítása Strasbourgban vagy Sankt Johann im Pongauban, vagy szükség esetén akár mindkét helyen, az ilyen igényt független hatásvizsgálattal és költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. Az igazgatótanácsnak konzultálnia kell a Bizottsággal, és figyelembe kell vennie annak álláspontját, mielőtt a 45. cikk (9) bekezdésével összhangban értesíti a költségvetési hatóságot az ingatlanhoz kapcsolódó bármilyen projekt megvalósítására irányuló szándékáról.

18. cikk

Felépítés

(1)   Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)

egy igazgatótanács;

b)

egy ügyvezető igazgató;

c)

tanácsadó csoportok.

(2)   Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kapnak a következők:

a)

egy adatvédelmi tisztviselő;

b)

egy biztonsági tisztviselő;

c)

egy számvitelért felelős tisztviselő.

19. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az igazgatótanács:

a)

kijelöli az ügynökség tevékenységének általános irányát;

b)

a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával elfogadja az ügynökség éves költségvetését és ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, az V. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

c)

a 25. és a 26. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót és az ügyvezetőigazgató-helyettest, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejüket, vagy felmenti őket hivatalukból;

d)

fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett és figyelemmel kíséri a tevékenységét, beleértve az igazgatótanács döntéseinek végrehajtását is, valamint – az ügyvezető igazgatóval egyetértésben – fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezetőigazgató-helyettes felett;

e)

az ügynökség tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével meghozza az ügynökség szervezeti felépítésének kialakításával és szükség szerint annak módosításával kapcsolatos összes döntést;

f)

elfogadja az ügynökség személyzeti politikáját;

g)

meghatározza az ügynökség eljárási szabályzatát;

h)

a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

i)

szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére, és ezeket közzéteszi az ügynökség honlapján;

j)

részletes belső szabályokat és eljárásokat fogad el a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében, ideértve a kötelességszegés bejelentésére szolgáló megfelelő kommunikációs csatornákat is;

k)

a 41. és a 43. cikkeknek megfelelően engedélyezi munkamegállapodások megkötését;

l)

az ügyvezető igazgató javaslatát követően jóváhagyja az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodást, valamint a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban kialakított technikai helyszínekre és tartalék központokra vonatkozó megállapodásokat, amelyeket az ügyvezető igazgató és az ügynökségnek otthont adó tagállamok írnak alá;

m)

a (2) bekezdésnek megfelelően az ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a tisztviselők személyzeti szabályzatában a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

n)

a Bizottsággal egyetértésben és a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkével összhangban elfogadja a személyzeti szabályzat végrehajtásához szükséges végrehajtási szabályokat;

o)

elfogadja a nemzeti szakértőknek az ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó, szükséges szabályokat;

p)

elfogadja az ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és minden év január 31-ig benyújtja azokat a Bizottságnak;

q)

elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét, amely tartalmazza az ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó munkaprogramját, valamint az ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és ezt a dokumentumot, továbbá e dokumentum bármely naprakésszé tett változatát minden év január 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

r)

minden év november 30. előtt a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, és az éves költségvetési eljárással összhangban, a Bizottság véleményének figyelembevételével elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentumot, valamint gondoskodik arról, hogy az egységes programozást tartalmazó dokumentum végleges változatát közzétegyék és továbbítsák az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

s)

minden év augusztus végéig időközi jelentést fogad el a tárgyévben tervezett tevékenységek végrehajtásának előrehaladásáról, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

t)

értékeli és elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó konszolidált éves tevékenységi jelentését, összehasonlítva különösen az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel, és minden év július 1-jéig megküldi a jelentést és az értékelését egyaránt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodik arról, hogy az éves tevékenységi jelentést közzétegyék;

u)

ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait, beleértve a 15. cikkben említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok végrehajtását;

v)

elfogadja az ügynökségre a 49. cikknek megfelelően alkalmazandó költségvetési szabályokat;

w)

számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki – a személyzeti szabályzatra figyelemmel – lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

x)

biztosítja a különféle belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

y)

elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a 34. cikk (4) bekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;

z)

a tanácsadó csoportokban részt vevő biztonsági szakértőktől érkező esetleges ajánlások figyelembevételével meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket, beleértve egy biztonsági terv, egy üzletmenet-folytonossági terv és egy katasztrófa-helyreállítási terv elfogadását;

aa)

a Bizottság jóváhagyását követően elfogadja a minősített információk és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályokat;

bb)

biztonsági tisztviselőt nevez ki;

cc)

az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki;

dd)

elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat;

ee)

elfogadja az EES fejlesztéséről szóló jelentéseket a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (2) bekezdése értelmében és az ETIAS fejlesztéséről szóló jelentéseket az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében;

ff)

elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése értelmében a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a VIS, az (EU) 2017/226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése értelmében az EES, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (4) bekezdése értelmében az ETIAS technikai működéséről készített jelentéseket;

gg)

elfogadja az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről készített éves jelentést a 603/2013/EU rendelet 40. cikkének (1) bekezdése értelmében;

hh)

hivatalos észrevételeket fogad el az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, valamint a 2017/2226 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése, és az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) 2018/1240 rendelet 67. cikke szerint elvégzett vizsgálatokról szóló jelentései tekintetében, valamint biztosítja e vizsgálatok megfelelő nyomon követését;

ii)

statisztikákat tesz közzé a SIS II-ről az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (3) bekezdése értelmében;

jj)

statisztikákat állít össze és tesz közzé az Eurodac központi rendszerének munkájáról a 603/2013/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében;

kk)

statisztikákat tesz közzé az EES-ről az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikke értelmében;

ll)

statisztikákat tesz közzé az ETIAS-ról az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) 2018/1240 rendelet 84. cikke értelmében;

mm)

biztosítja, hogy évente közzétegyék – a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivataloknak (N.SIS II hivatalok) és a SIRENE irodáknak az 1987/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, valamint a 2007/533/IB határozat 7. cikkének (3) bekezdése szerinti jegyzékével együtt – azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére az 1987/2006/EK rendelet 31. cikkének (8) bekezdése és a 2007/533/IB határozat 46. cikkének (8) bekezdése értelmében, továbbá az illetékes hatóságoknak az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékét és az illetékes hatóságoknak az (EU) 2018/1240 rendelet 87. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékét;

nn)

biztosítja, hogy évente közzétegyék az egységek jegyzékét a 603/2013/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében;

oo)

biztosítja, hogy az ügynökség valamennyi olyan döntése és intézkedése, amely érinti a jog érvényesülésén alapuló térségben levő nagyméretű IT-rendszereket, tiszteletben tartsa az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét;

pp)

ellát bármely egyéb, e rendelet szerint ráruházott feladatot.

Az illetékes hatóságok jegyzékének közzétételére vonatkozó, az első albekezdés (mm) pontjában említett uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, és amennyiben ezen jogi aktusok nem írják elő a fenti jegyzékek folyamatos naprakésszé tételét az ügynökség honlapján, az igazgatótanács gondoskodik a közzétételről és a folyamatos naprakésszé tételről.

(2)   Az igazgatótanács a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkével összhangban, a tisztviselők személyzeti szabályzata 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján megfelelő kinevezési hatásköröket ruház az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Ha rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását, valamint azokat a hatásköröket, amelyeket az ügyvezető igazgató tovább átruházott, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára átruházhatja.

(3)   Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához szorosan kapcsolódó kérdésben és a kutatással, a kísérleti projektekkel, az igazoló vizsgálatokkal és a tesztelésekkel kapcsolatos tevékenységeket illetően.

20. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll. Minden képviselő szavazati joggal rendelkezik a 23. cikkel összhangban.

(2)   Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A póttagok távollétükben képviselik a tagokat, illetve abban az esetben, ha egy tagot az igazgatótanács elnökévé vagy elnökhelyettesévé választanak, és ő látja el az igazgatótanács ülésének elnöki tisztségét. Az igazgatótanács tagjait és póttagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszerei terén szerzett releváns tapasztalataik és szakértelmük magas szintje, és az adatvédelemmel kapcsolatos szaktudásuk alapján – a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével – nevezik ki. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának elérésére.

(3)   A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év és megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket fel nem váltják.

(4)   A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség tevékenységében. Ezen országok mindegyike egy képviselőt és egy póttagot jelöl az igazgatótanácsba.

21. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)   Az igazgatótanács megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest azon igazgatótanácsi tagok közül, akiket olyan tagállamok neveztek ki, akikre nézve az uniós jog alapján teljes mértékben kötelező az ügynökség által irányított, minden nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamennyi uniós jogi aktus. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével választják meg.

Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)   Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük időtartama alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik.

22. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)   Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)   Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül részt vesz a tanácskozásban.

(3)   Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére, az ügyvezető igazgató kérésére vagy az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak legalább egyharmadának kérésére összeül.

(4)   Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Amikor a SIS II-t érintő, az (EU) 2016/1624 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein.

Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos vagy az Eurodacot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden.

Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein, amikor az EES-t érintő, az (EU) 2017/2226 rendelet alkalmazásával kapcsolatos vagy az ETIAS-t érintő, az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Amikor az ETIAS-t érintő, az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein.

Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(5)   Az igazgatótanács tagjait és póttagjait – az igazgatótanács eljárási szabályzatától függően –tanácsadók vagy szakértők segíthetik, különösen olyan tanácsadók vagy szakértők, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

(6)   Az ügynökség az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

23. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)   E cikk (5) bekezdésének, a 19. cikk (1) bekezdése b) és r) pontjának, a 21. cikk (1) bekezdésének és a 25. cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács a határozatait szavazásra jogosult tagjainak többségével hozza meg.

(2)   A (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(3)   Az adott nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos valamely kérdésre vonatkozó szavazásban az azon tagállam által kinevezett egyes tagok vehetnek részt, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az ügynökség által irányított nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely uniós jogi aktus.

Dánia akkor vehet részt egy nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos kérdésre vonatkozó szavazásban, ha a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust.

(4)   A 42. cikk alkalmazandó azon országok képviselőinek szavazati joga tekintetében, amelyek a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulás céljából megállapodást kötöttek az Unióval.

(5)   Abban az esetben, ha a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy szavazás érint-e egy konkrét nagyméretű IT-rendszert, az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határozhat úgy, hogy az adott szavazás nem érinti azt a konkrét nagyméretű IT-rendszert.

(6)   Az elnök, vagy az elnököt helyettesítő alelnök nem vesz részt a szavazásban. Az elnök, vagy az őt helyettesítő alelnök szavazati jogát a póttagja gyakorolja.

(7)   Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.

(8)   Az igazgatótanács eljárási szabályzata határozza meg a részletesebb szavazási rendet, különösen azokra a feltételekre vonatkozóan, hogy egy tag hogyan járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképesség feltételeire vonatkozóan.

24. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatköre

(1)   Az ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató segíti az igazgatótanácsot és annak tartozik felelősséggel. Az ügyvezető igazgató felkérésre jelentést tesz az Európai Parlamentnek feladatai ellátásáról. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatai ellátásáról.

(2)   Az ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.

(3)   Az ügyvezető igazgató felel az ügynökség e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)

az ügynökség napi igazgatása;

b)

az ügynökség e rendelettel összhangban történő működése;

c)

az igazgatótanács által elfogadott eljárások, határozatok, stratégiák, programok és tevékenységek előkészítése és végrehajtása, e rendelet, annak végrehajtási szabályai és az alkalmazandó az uniós jog keretei között;

d)

az egységes programozást tartalmazó dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal és a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően;

e)

az egységes programozást tartalmazó dokumentum végrehajtása és jelentéstétel az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

f)

a tárgyévre tervezett tevékenységek végrehajtásának előrehaladásáról szóló időközi jelentés elkészítése, és a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően annak minden év augusztus végéig való benyújtása elfogadás céljából az igazgatótanácshoz;

g)

az ügynökség tevékenységéről szóló konszolidált éves jelentés elkészítése és a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelés és elfogadás céljából;

h)

a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések következtetéseinek, továbbá az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálatainak nyomon követésére cselekvési terv elkészítése, valamint a Bizottságnak évente kétszer, az igazgatótanácsnak pedig rendszeres időközönként történő jelentéstétel az előrehaladásról;

i)

az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenység elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az Európai Ügyészség és az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási, többek között pénzügyi szankciókkal;

j)

az ügynökség csalásellenes stratégiájának elkészítése és annak jóváhagyás céljából az igazgatótanácshoz történő benyújtása, továbbá a stratégia megfelelő és időben történő végrehajtásának nyomon követése;

k)

a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok tervezetének elkészítése és az igazgatótanácshoz történő benyújtása;

l)

a következő évre vonatkozó, tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján létrehozott költségvetés-tervezet elkészítése;

m)

az ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezet elkészítése;

n)

az ügynökség költségvetésének végrehajtása;

o)

hatékony rendszer létrehozása és alkalmazása a következők rendszeres ellenőrzésének és értékelésének lehetővé tétele érdekében:

i.

nagyméretű IT-rendszerek, ideértve a statisztikákat is; és

ii.

az ügynökség, ideértve a célkitűzéseinek tényleges és hatékony elérését is;

p)

a tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, a titoktartási követelmények megállapítása annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, a 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének, az (EU) 2017/2226 rendelet 37. cikke (4) bekezdésének és az (EU) 2018/1240 rendelet 74. cikke (2) bekezdésének;

q)

az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodás és a technikai helyszínekre és a tartalék központokra vonatkozó megállapodások tárgyalása az ügynökségnek otthont adó tagállamokkal és – az igazgatótanács jóváhagyását követően – azok aláírása;

r)

az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok előkészítése, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

s)

a szükséges biztonsági intézkedések – ideértve egy biztonsági tervet, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-helyreállítási tervet – elkészítése, és a releváns tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

t)

a 19 cikk (1) bekezdésének ff) pontjában említett, az egyes nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló jelentések, valamint a 19. cikk (1) bekezdésének gg) pontjában említett, az Eurodac központi rendszerének tevékenységeiről szóló éves jelentés elkészítése, amelyek az ellenőrzés és az értékelés eredményein alapulnak, és a releváns tanácsadó csoporttal folytatott konzultációt követően azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

u)

az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (2) bekezdésében említett, az EES fejlesztéséről szóló jelentések, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében említett, az ETIAS fejlesztéséről szóló jelentések elkészítése és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából;

v)

a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok éves jegyzékének, ideértve az N.SIS II hivatalok és a SIRENE irodák jegyzékét, valamint a 19. cikk (1) bekezdésének mm) pontjában említett, az EES-ben és az ETIAS-ban található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult illetékes hatóságok jegyzékének, valamint a 19. cikk (1) bekezdésének nn) pontjában említett egységek jegyzékének közzététel céljából történő elkészítése, és azok benyújtása az igazgatótanácshoz elfogadás céljából.

(4)   Az ügyvezető igazgató e rendelettel összhangban ellát bármely egyéb feladatot.

(5)   Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy szükséges-e – az ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása, valamint e célból egy helyi iroda létrehozása érdekében – egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamban elhelyezni. Egy ilyen határozat meghozatalát megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam vagy tagállamok előzetes hozzájárulását. Az ügyvezető igazgató határozata meghatározza a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely révén elkerülhetők a szükségtelen költségek és az ügynökség igazgatási feladatkörei közötti átfedések. A technikai helyszíneken végzett tevékenységek nem végezhetők helyi irodában.

25. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1)   Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról. A kiválasztási eljárás keretében pályázati felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb megfelelő médiában. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót érdemei, a nagyméretű IT-rendszerek területén szerzett bizonyított tapasztalatai, igazgatási, pénzügyi és irányítási készségei, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos ismeretei alapján nevezi ki.

(2)   Kinevezése előtt a Bizottság által javasolt jelölteket felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdések megválaszolására. A nyilatkozat és a válaszok meghallgatását követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti nézetét, és megjelölheti, hogy melyik jelöltet részesíti előnyben.

(3)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgatót e nézetek figyelembevételével nevezi ki.

(4)   Ha az igazgatótanács úgy határoz, hogy más jelöltet nevez ki, mint akit az Európai Parlament előnyben részesített jelöltjeként megjelölt, az igazgatótanács írásban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy az Európai Parlament véleményét milyen módon vette figyelembe.

5.   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejártáig a Bizottság értékelést végez, amelyben figyelembe veszi a Bizottság ügyvezető igazgató teljesítményére vonatkozó értékelését, valamint az ügynökség előtt álló jövőbeli feladatokat és kihívásokat.

(6)   Az igazgatótanács az (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján az ügyvezető igazgató hivatali idejét egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(7)   Ha az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. A hivatali idő meghosszabbítását megelőző egy hónapos időszakon belül az ügyvezető igazgatót felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdések megválaszolására.

(8)   Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(9)   Az ügyvezető igazgató kizárólag a szavazásra jogosult igazgatótanácsi tagok többségének vagy a Bizottságnak a javaslata alapján meghozott igazgatótanácsi határozattal menthető fel hivatalából.

(10)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról és hivatalból való felmentéséről a szavazásra jogosult tagok kétharmadának szavazatával határoz.

(11)   Az ügyvezető igazgatóval történő munkaszerződés megkötése céljából az ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli. Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének a) pontja értelmében az ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatait.

26. cikk

Ügyvezetőigazgató-helyettes

(1)   Az ügyvezető igazgató munkáját egy ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Távolléte esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettes helyettesíti. Az ügyvezetőigazgató-helyettes feladatait az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(2)   Az ügyvezetőigazgató-helyettest az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács nevezi ki. Az ügyvezetőigazgató-helyettest az érdemei, valamint megfelelő igazgatási és irányítási készségei alapján – ideértve a releváns szakmai tapasztalatokat is – nevezik ki. Az ügyvezető igazgató legalább három jelöltet javasol az ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségre. Az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határoz. Az ügyvezetőigazgató-helyettes felmentése – a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével elfogadott határozat révén – az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

(3)   Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. Az igazgatótanács ezt a hivatali időt egyszer, legfeljebb öt éves időszakra meghosszabbíthatja. Az igazgatótanács erről a szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével határoz.

27. cikk

Tanácsadó csoportok

(1)   A következő tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

a)

SIS II tanácsadó csoport;

b)

VIS tanácsadó csoport;

c)

Eurodac tanácsadó csoport;

d)

EES-ETIAS tanácsadó csoport;

e)

bármely egyéb, valamely nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport, ha a nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó releváns uniós jogi aktus így rendelkezik.

(2)   Valamennyi tagállam, amelyre nézve az uniós jog alapján kötelezően alkalmazandó egy adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktus, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba megújítható, négyéves időtartamra.

Dánia is kinevez egy tagot egy adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a 22. jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktust.

A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, amely részt vesz egy adott nagyméretű IT-rendszerben, egy-egy tagot nevez ki az adott nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.

(3)   Az Europol, az Eurojust, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egyaránt kinevezhet egy-egy képviselőt a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt nevezhet ki továbbá a VIS, az Eurodac és az EES-ETIAS tanácsadó csoportba. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kinevezhet továbbá egy képviselőt az EES-ETIAS tanácsadó csoportba.

(4)   Az igazgatótanács tagjai és póttagjai nem lehetnek tagjai egyik tanácsadó csoportnak sem. Az ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

(5)   A tanácsadó csoportok szükség esetén együttműködnek egymással. A tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat az ügynökség eljárási szabályzatában kell meghatározni.

(6)   Egy vélemény előkészítése során az egyes tanácsadó csoportok tagjai mindent megtesznek a konszenzus elérése érdekében. Ha nem sikerül konszenzust elérni, akkor a tagok többségének indokolással ellátott álláspontjára a tanácsadó csoport álláspontjaként kell tekinteni. Rögzíteni kell az indokolással ellátott kisebbségi álláspontot vagy álláspontokat is. A 23. cikk (3) és (5) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok véleményt nyilváníthatnak azokról a kérdésekről, amelyekről nem jogosultak szavazni.

(7)   Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország elősegíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

(8)   A 21. cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanácsadó csoportok elnöke tekintetében.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Személyzet

(1)   Az ügynökség személyzetére – ideértve az ügyvezető igazgatót is – a személyzeti szabályzat, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   A személyzeti szabályzat végrehajtása szempontjából az ügynökség a tisztviselők személyzeti szabályzata 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökségnek minősül.

(3)   Az ügynökség személyzete tisztviselőkből, ideiglenes és szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács évente hozzájárulását adja az ügyvezető igazgató által megújítani kívánt szerződések esetén, amennyiben a megújítást követően e szerződések – az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek értelmében – határozatlan idejű szerződésekké válnának.

(4)   Az ügynökség az érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére nem alkalmazhat ideiglenes munkaerőt.

(5)   A Bizottság és a tagállamok ideiglenes jelleggel tisztviselőket, illetve nemzeti szakértőket küldhetnek az ügynökséghez. Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

(6)   A tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

(7)   Az igazgatótanács, a Bizottsággal egyetértésben, elfogadja a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkében említett szükséges végrehajtási intézkedéseket.

29. cikk

Közérdek

Az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató, az ügyvezetőigazgató-helyettes és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente, írásban nyilvános kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek, amelyet közzétesznek az ügynökség honlapján.

Az igazgatótanács tagjainak és a tanácsadó csoportok tagjainak jegyzékét közzéteszik az ügynökség honlapján.

30. cikk

Székhely-megállapodások, valamint a technikai helyszínekre vonatkozó megállapodások

(1)   Az ügynökség számára az ügynökségnek otthont adó tagállamokban biztosítandó elhelyezésre és az ezen tagállamok által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, az igazgatótanács tagjaira, az ügyvezető igazgatóra, az ügynökség egyéb munkatársaira és azok családtagjaira az ügynökségnek otthont adó tagállamokban alkalmazandó külön szabályokkal együtt, az ügynökség székhelyét megállapító székhely-megállapodásban, illetve a technikai helyszínekre vonatkozó megállapodásokban kell megállapítani. Az ilyen szerződéseket az ügynökség és az ügynökségnek otthont adó tagállamok az igazgatótanács jóváhagyását követően kötik meg.

(2)   Az ügynökségnek otthont adó tagállamok a lehető legjobb körülményeket biztosítják az ügynökség megfelelő működéséhez, ideértve többek között a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

31. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazandó az ügynökségre.

32. cikk

Felelősség

(1)   Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)   Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az ügynökség által kötött valamely szerződésben foglalt bármilyen választott bírósági záradék alapján ítéletet hozzon.

(3)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)   A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)   Az ügynökség személyzetének az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó tisztviselők személyzeti szabályzatában vagy az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben megállapított rendelkezések szabályozzák.

33. cikk

Nyelvhasználat

(1)   Az ügynökségre az 1. tanácsi rendelet (46) alkalmazandó.

(2)   Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül a 19. cikk (1) bekezdésének r) pontjában említett egységes programozást tartalmazó dokumentumot és a 19. cikk (1) bekezdésének t) pontjában említett éves tevékenységi jelentést az Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén elkészítik.

(3)   Az igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek sérelme nélkül határozatot fogadhat el a munkanyelvekről.

(4)   Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

34. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1)   Az ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2)   Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács haladéktalanul elfogadja az ügyvezető igazgató javaslata alapján.

(3)   Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott határozatok ellen az EUMSZ 228. illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az európai ombudsmannál panasszal lehet élni, illetve az Európai Unió Bírósághoz keresettel lehet fordulni.

(4)   Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatást nyújt, illetve a feladatkörébe tartozó területeken saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket végezhet. Az ügynökség biztosítja különösen azt, hogy a munkájával kapcsolatban, a 19. cikk (1) bekezdésének r), t), ii), jj), kk) és ll) pontjában, valamint a 47. cikk (9) bekezdésében meghatározott közzétételen túl, a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyors, tárgyilagos, pontos, megbízható, átfogó és könnyen érthető felvilágosítást kapjon. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az ügynökség e rendelet 3–16. cikkében említett feladatainak hatékony végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési terveknek megfelelően kell végezni.

(5)   Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén. Az érintett személynek jogában áll, hogy ugyanazon a nyelven kapjon választ.

35. cikk

Adatvédelem

(1)   A személyes adatoknak az ügynökség általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(2)   Az igazgatótanács intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet ügynökség általi alkalmazásához, ideértve az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozó intézkedéseket is. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

36. cikk

A személyes adatok kezelésének céljai

(1)   Az ügynökség csak a következő célokból kezelhet személyes adatokat:

a)

amennyiben az szükséges a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos, az uniós jog által ráruházott feladatainak ellátásához;

b)

amennyiben az szükséges az adminisztratív feladatainak ellátásához.

(2)   Ha az ügynökség az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célból kezel személyes adatokat, az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó a rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusokban az adatvédelmet és az adatbiztonságot érintő külön rendelkezések sérelme nélkül.

37. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)   Az ügynökség az EU-minősített adatoknak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokban megállapított elvek és szabályok alapján saját biztonsági szabályokat fogad el, ideértve többek között az (EU, Euratom) 2015/443 (47) és az (EU, Euratom) 2015/444 (48) bizottsági határozatban foglaltak szerinti rendelkezéseket is, az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozóan. A minősített adatok harmadik államok releváns hatóságaival történő cseréjére vonatkozó igazgatási megállapodás megkötéséhez – vagy ilyen megállapodás hiányában az EU-minősített adatok harmadik államok ilyen hatóságainak történő kivételes, eseti átadásához – a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(2)   Az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdésében említett biztonsági szabályokat a Bizottság jóváhagyását követően fogadja el. Az ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából releváns információknak a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel történő cseréjét. Az ügynökség kifejleszti és működteti a minősített adatoknak a Bizottsággal, a tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel történő cseréjére alkalmas információs rendszert az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal összhangban. Az igazgatótanács e rendelet 2. cikke és 19. cikke (1) bekezdésének z) pontja alapján határoz az ügynökségnek a megfelelő biztonsági elveknek való megfeleléshez szükséges belső szervezeti felépítéséről.

38. cikk

Az ügynökség biztonsága

(1)   Az ügynökség felel a biztonságért és a rend fenntartásáért az általa használt épületekben, helyiségekben és földterületen. Az ügynökség a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó uniós jogi aktusok vonatkozó rendelkezéseit és biztonsági elveit alkalmazza.

(2)   Az ügynökségnek otthont adó tagállamok hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a rendnek és a biztonságnak az ügynökség által használt épületek, helyiségek és földterület közvetlen közelében történő fenntartása érdekében, továbbá az ügynökség székhelyét megállapító, vonatkozó székhely-megállapodásnak, illetve a technikai helyszínekről és a tartalék központokról szóló megállapodásoknak megfelelően gondoskodnak az ügynökség megfelelő védelméről amellett, hogy az ügynökség által felhatalmazott személyek részére szabad bejárást biztosítanak ezen épületekbe, helyiségekbe és földterületre.

39. cikk

Értékelés

(1)   2023. december 12-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően, a Bizottság iránymutatásaival összhangban értékeli az ügynökség teljesítményét annak célkitűzései, megbízatása, működési helyszínei és feladatai tekintetében. Az értékelés magában foglalja az e rendelet végrehajtására, valamint az arra vonatkozó vizsgálatot is, hogy az ügynökség milyen módon és mértékben járul hozzá ténylegesen a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatásához és az összehangolt, költséghatékony és koherens uniós szintű informatikai környezet kialakításához a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül. Ez az értékelés kiterjed különösen az ügynökség megbízatása módosításának esetleges szükségességére és bármely ilyen módosítás pénzügyi kihatásaira. Az igazgatótanács ajánlásokat adhat ki a Bizottság részére e rendelet módosításaival kapcsolatban.

(2)   Ha a Bizottság megítélése szerint az ügynökség fenntartása – a számára meghatározott célkitűzéseket, megbízatást és feladatokat figyelembe véve – a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

40. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az ügynökség tevékenységét az EUMSZ 228. cikkével összhangban az európai ombudsman vizsgálja.

41. cikk

Együttműködés az Unió intézményeivel, szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel

(1)   Többek között koordináció és költségmegtakarítás elérése céljából, az átfedések elkerülése és a vonatkozó tevékenységeik tekintetében fennálló szinergiák és komplementaritás előmozdítása érdekében az ügynökség az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben együttműködik a Bizottsággal, más uniós intézményekkel és más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre, és ezen belül is különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével.

(2)   Az ügynökség az operatív munkamódszereket meghatározó munkamegállapodás keretében együttműködik a Bizottsággal.

(3)   Az ügynökség adott esetben konzultál az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel és követi annak hálózat- és információbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(4)   Az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való együttműködés munkamegállapodások keretében történik. Az igazgatótanács engedélyezi az ilyen munkamegállapodásokat, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Ha az ügynökség nem követi a Bizottság véleményét, indokolnia kell döntése okait. Az ilyen munkamegállapodásokban – az ügynökségek megbízatásának keretein belül és alapfeladataik sérelme nélkül – rendelkezni lehet az ügynökségek közös szolgálatainak létrehozásáról, amennyiben ez a székhelyek közelsége vagy a szakpolitikai terület alapján helyénvaló. Az ilyen munkamegállapodásokban létre lehet hozni egy költségtérítési mechanizmust.

(5)   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az ügynökségtől kapott információkat csak a hatáskörük korlátain belül használhatják fel, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmi követelményeket is. Az ügynökség által kezelt személyes adatoknak az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére történő újbóli továbbítását vagy egyéb módon történő közlését a személyes adatok cseréjére vonatkozó egyedi munkamegállapodásokban kell szabályozni, az európai adatvédelmi biztos előzetes jóváhagyása függvényében. A személyes adatok ügynökség általi továbbítása a 35. és a 36. cikkel összhangban történik. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan az ilyen munkamegállapodások rendelkeznek arról, hogy az érintett uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség az ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak feleljen meg.

42. cikk

A schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvétele

(1)   Az ügynökség nyitott azon országok részvételére, amelyek a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulás céljából megállapodást kötöttek az Unióval.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek meghatározzák különösen az (1) bekezdésben említett országok részvételének jellegét és mértékét az ügynökség munkájában, valamint annak részletes szabályait, ideértve a pénzügyi hozzájárulásokra, a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket is.

43. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel és egyéb releváns szervezetekkel

(1)   Ha arról uniós jogi aktus rendelkezik, és annyiban, amennyiben az a saját feladatainak ellátásához szükséges, az ügynökség munkamegállapodások megkötése révén kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fent nemzetközi szervezetekkel és azok nemzetközi közjog által szabályozott alárendelt szerveivel vagy egyéb releváns szervezetekkel és szervekkel, amelyek két vagy több ország között létrejött megállapodások révén vagy azok alapján jöttek létre.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban olyan munkamegállapodásokat lehet kötni, amelyekben meghatározzák különösen az együttműködés hatályát, jellegét, célját és mértékét. Ilyen munkamegállapodások csak az igazgatótanács engedélyével, a Bizottság előzetes jóváhagyását követően köthetők.

V. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. SZAKASZ

Egységes programozást tartalmazó dokumentum

44. cikk

Egységes programozást tartalmazó dokumentum

(1)   Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikke és az ügynökség e rendelet 49. cikke értelmében elfogadott pénzügyi szabályainak releváns rendelkezései szerint, a Bizottság iránymutatásait is figyelembe véve minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét.

Az egységes programozást tartalmazó dokumentum tartalmazza az ügynökség 49. cikk értelmében elfogadott pénzügyi szabályaiban részletezett többéves programot, éves munkaprogramot, valamint az ügynökség költségvetését és a forrásaira vonatkozó információkat.

(2)   Az igazgatótanács a tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt követően elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentum tervezetét, és azt annak valamennyi naprakésszé tett változatával együtt minden év január 31-éig megküldi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére.

(3)   Az igazgatótanács minden év november 30-ig, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, az éves költségvetési eljárással összhangban elfogadja az egységes programozást tartalmazó dokumentumot, figyelembe véve a Bizottság véleményét. Az igazgatótanács gondoskodik ezen egységes programozást tartalmazó dokumentum végleges változatának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére történő megküldéséről, valamint a dokumentum közzétételéről.

(4)   Az egységes programozást tartalmazó dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és azt szükség esetén annak megfelelően ki kell igazítani. Az elfogadott egységes programozást tartalmazó dokumentumot ezt követően meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére, valamint közzé kell tenni.

(5)   A következő évre vonatkozó éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Továbbá – a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban – ismerteti a finanszírozandó intézkedéseket, és megjelöli az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi erőforrásokat és humánerőforrásokat. Az éves munkaprogram összhangban áll a (6) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jelzi, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatok újak, változtak vagy szűntek meg. Amikor az ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az éves munkaprogram bármely lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az ügyvezető igazgatóra.

(6)   A többéves program magában foglalja az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Magában foglalja továbbá az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzeti kérdéseket is. Az erőforrások programozását évente naprakésszé kell tenni. A stratégiai programozást adott esetben és különösen az 39. cikkben említett értékelés kimenetelére figyelemmel naprakésszé kell tenni.

45. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)   Az ügyvezető igazgató az ügynökség által elvégzett tevékenységek figyelembevételével évente elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt benyújtja az igazgatótanácshoz.

(2)   Az ügyvezető igazgató által készített kimutatástervezet alapján az igazgatótanács elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is. Az igazgatótanács az egységes programozást tartalmazó dokumentum részeként minden év január 31-ig megküldi e tervezetet a Bizottságnak és a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

(3)   A Bizottság a kimutatástervezetet az Unió előzetes általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(4)   A kimutatástervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott tervezett összegeket, valamint az általános költségvetés terhére nyújtandó támogatási összeget beállítja az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(5)   A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(6)   A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

(7)   Az igazgatótanács elfogadja az ügynökség költségvetését. Az ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(8)   Az ügynökség költségvetésének bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanazt az eljárást kell követni, amely a költségvetés eredeti megállapítására alkalmazandó.

(9)   A 17. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetésének finanszírozására jelentős pénzügyi kihatással lehet, különösen ingatlanokkal kapcsolatos projektek, például épületek bérlése, illetve vásárlása esetén. Az igazgatótanács erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos információ kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatótanácsot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett műveletet. Az ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.

2. SZAKASZ

A költségvetés tartalma, végrehajtása és ellenőrzése

46. cikk

A költségvetés szerkezete

(1)   A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre el kell készíteni az ügynökség összes tervezett bevételét és kiadását, és azt fel kell tüntetni az ügynökség költségvetésében.

(2)   Az ügynökség költségvetése bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az egyéb források sérelme nélkül az ügynökség bevétele a következőkből áll:

a)

az Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) szereplő uniós hozzájárulás;

b)

a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult, az ügynökség munkájában részt vevő országok hozzájárulása, a vonatkozó társulási megállapodások és az ezen országok pénzügyi hozzájárulását meghatározó, a 42. cikkben említett megállapodások szerint;

c)

hatáskör-átruházási megállapodások formájában történő uniós finanszírozás, az ügynökségnek a 49. cikk értelmében elfogadott pénzügyi szabályaival, valamint az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi eszközök rendelkezéseivel összhangban;

d)

a tagállamok által fizetett hozzájárulások a 16. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodással összhangban számukra nyújtott szolgáltatásokért;

e)

az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által fizetett költségtérítés a 41. cikkben említett munkamegállapodásokkal összhangban a számukra nyújtott szolgáltatásokért; valamint

f)

a tagállamok bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulása.

(4)   Az ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat és a működési költségeket.

47. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az ügyvezető igazgató minden évben továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások megállapításai szempontjából releváns összes információt.

(3)   Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az n+1. pénzügyi év március 1-jéig eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez és a Számvevőszékhez az n. pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 245. cikkével összhangban összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit.

(4)   Az ügyvezető igazgató az n+1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló n. évi jelentést.

(5)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az n+1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszék részére az ügynökség n. évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.

(6)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke értelmében, az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.

(7)   Az igazgatótanács véleményezi az ügynökség n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(8)   Az ügyvezető igazgató az n+1. év július 1-jéig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék, továbbá a schengeni vívmányok, valamint a dublini rendszerrel és az Eurodackal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részére a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt.

(9)   Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)   Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(11)   Az ügyvezető igazgató az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésével összhangban, az Európai Parlament kérésére benyújt ez utóbbi részére minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges.

(12)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

48. cikk

Az összeférhetetlenségek megelőzése

Az ügynökség olyan belső szabályokat fogad el, amelyek megkövetelik, hogy igazgatótanácsa és tanácsadó csoportjai, valamint személyzete tagjai munkaviszonyuk fennállása vagy hivatali idejük alatt elkerüljenek minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint hogy az ilyen helyzeteket bejelentsék. Ezeket a belső szabályokat az ügynökség honlapján közzé kell tenni.

49. cikk

Pénzügyi szabályok

A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. E szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az ilyen eltérést az ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

50. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)   A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendelet és az (EU) 2017/1939 rendelet alkalmazandó.

(2)   Az ügynökség csatlakozik OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és e megállapodás mellékletében található minta felhasználásával haladéktalanul elfogadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3)   A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni az ügynökségtől uniós forrásokban részesülő valamennyi vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(4)   Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (49) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy valamely vissza nem térítendő támogatással vagy az ügynökség által finanszírozott szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység.

(5)   Az (1)-(4) bekezdés sérelme nélkül, az ügynökség szerződései, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásai és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket, az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget arra, hogy saját hatáskörükkel összhangban ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytassanak.

VI. FEJEZET

EGYÉB UNIÓS JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSAI

51. cikk

Az 1987/2006/EK rendelet módosítása

Az 1987/2006/EK rendelet 15. cikke (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az igazgatóhatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi feladatért, különösen:

a)

a felügyeletért;

b)

a biztonságért;

c)

a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációjáért;

d)

a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokért;

e)

a beszerzésekért és megújításokért; valamint

f)

a szerződéses ügyekért.”

52. cikk

A 2007/533/IB tanácsi határozat módosítása

A 2007/533/IB tanácsi határozatban a 15. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az igazgatóhatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi feladatért, különösen:

a)

a felügyeletért;

b)

a biztonságért;

c)

a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációjáért;

d)

a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokért;

e)

a beszerzésért és megújításért; valamint

f)

a szerződéses ügyekért.”

VII. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Jogutódlás

(1)   Az e rendelettel létrehozott ügynökség a jogutód az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség által kötött valamennyi szerződés, az általa vállalt felelősség és az általa szerzett vagyontárgyak tekintetében.

(2)   Ez a rendelet nem érinti az 1077/2011/EU rendelettel létrehozott ügynökség által kötött megállapodások, munkamegállapodások és egyetértési megállapodások jogi érvényességét, azok e rendelet által előírt módosításainak sérelme nélkül.

54. cikk

Az igazgatótanácsra és a tanácsadó csoportokra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   Az igazgatótanácsnak az 1077/2011/EU rendelet 13. és 14. cikke alapján kinevezett tagjai, valamint elnöke és elnökhelyettese a hivatali idejük hátralévő részében továbbra is ellátják a feladatukat.

(2)   A tanácsadó csoportoknak az 1077/2011/EU rendelet 19. cikke alapján kinevezett tagjai, elnökei és elnökhelyettesei a hivatali idejük hátralévő részében továbbra is ellátják a feladatukat.

55. cikk

Az igazgatótanács által elfogadott belső szabályok hatályban tartása

Az igazgatótanács által az 1077/2011/EU rendelet alapján elfogadott belső szabályok és intézkedések 2018. december 11. után is hatályban maradnak, azok e rendelet által előírt módosításainak sérelme nélkül.

56. cikk

Az ügyvezető igazgatóra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség az 1077/2011/EU rendelet 18. cikke alapján kinevezett ügyvezető igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügynökség ügyvezető igazgatója e rendelet 24. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak. Ha olyan határozatot fogadnak el, amely az ügyvezető igazgató megbízását az 1077/2011/EU rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghosszabbítja 2018. december 11. előtt, a hivatali idő 2022. október 31-ig automatikusan meghosszabbodik.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Felváltás és hatályon kívül helyezés

Az 1077/2011/EU rendelet helyébe ez a rendelet lép azon tagállamok viszonylatában, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező.

Ezért az 1077/2011/EU rendelet hatályát veszti.

Azon tagállamok viszonylatában, amelyekre nézve ez a rendelet kötelező, a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és e rendelet mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

58. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. december 11-től kell alkalmazni. Azonban e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének x) pontja, 24. cikke (3) bekezdésének h) és i) pontja és 50. cikkének (4) bekezdése annyiban, amennyiben az Európai Ügyészségre hivatkozik, valamint e rendelet 50. cikkének (1) bekezdése annyiban, amennyiben az (EU) 2017/1939 rendeletre hivatkozik, az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott időponttól alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2018. november 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

K. EDTSTADLER


(1)  Az Európai Parlament 2018. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. november 9-i határozata.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(3)  A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(4)  A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(6)  A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról (HL L 316., 2000.12.15., 1. o.).

(7)  A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 62., 2002.3.5., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(10)  A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(12)  Az egy harmadik ország állampolgára által valamelyik tagállamban benyújtott, menedékjog iránti kérelem elbírálásában illetékes tagállam megállapításához vonatkozó kritériumok és mechanizmusok meghatározásáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet (2003. szeptember 2.) (HL L 222., 2003.9.5., 3. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanácsi rendelet (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az (EU) 1077/2011, az (EU) 515/2014/EU, az (EU) 2016/399, az (EU) 2016/1624 és az (EU) 2016/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 922/2009/EK határozata (2009. szeptember 16.) az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 280., 2009.10.3., 20. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról (HL L 318., 2015.12.4., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(17)  A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 143. o.).

(20)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és a 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 39. oldalát).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(26)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(27)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(28)  A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(29)  A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(30)  HL L 66., 2006.3.8., 38. o.

(31)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(32)  A Tanács (EU) 2018/1600 határozata (2018. szeptember 28.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA) kapcsolatos schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 267., 2018.10.25., 3 o.).

(33)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(34)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(35)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(36)  HL L 93., 2001.4.3., 40. o.

(37)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(38)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(39)  HL L 53., 2008.2.27., 5. o.

(40)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(41)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(42)  HL L 160., 2011.6.18., 39. o.

(43)  Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(44)  A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a légi szállítóknak az utasok adatainak közlésével kapcsolatos kötelezettségeiről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.).

(45)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).

(46)  A Tanács 1. sz. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385/58. o.).

(47)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(48)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(49)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1077/2011/EU rendelet

E rendelet

 

 

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (3) és (4) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (5) bekezdés

1. cikk, (4) bekezdés

1. cikk, (6) bekezdés

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

5a. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

6. cikk

9. cikk

10. cikk

7. cikk, (1) és (2) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

12. cikk

13. cikk

8. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (1)

14. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (1) és (2) bekezdés

15. cikk, (1) és (2) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés

16. cikk

10. cikk, (1) és (2) bekezdés

17. cikk, (1) és (2) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

24. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (5) bekezdés

11. cikk

18. cikk

12. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, a) pont

19. cikk, (1) bekezdés, b) pont

12. cikk, (1) bekezdés, a) pont

19. cikk, (1) bekezdés, c) pont

12. cikk, (1) bekezdés, b) pont

19. cikk, (1) bekezdés, d) pont

12. cikk, (1) bekezdés, c) pont

19. cikk, (1) bekezdés, e) pont

19. cikk, (1) bekezdés, f) pont

12. cikk, (1) bekezdés, d) pont

19. cikk, (1) bekezdés, g) pont

19. cikk, (1) bekezdés, h) pont

19. cikk, (1) bekezdés, i) pont

19. cikk, (1) bekezdés, j) pont

19. cikk, (1) bekezdés, k) pont

12. cikk, (1) bekezdés, e) pont

19. cikk, (1) bekezdés, l) pont

19. cikk, (1) bekezdés, m) pont

12. cikk, (1) bekezdés, f) pont

19. cikk, (1) bekezdés, n) pont

12. cikk, (1) bekezdés, g) pont

19. cikk, (1) bekezdés, o) pont

19. cikk, (1) bekezdés, p) pont

12. cikk, (1) bekezdés, h) pont

19. cikk, (1) bekezdés, q) pont

12. cikk, (1) bekezdés, i) pont

19. cikk, (1) bekezdés, q) pont

12. cikk, (1) bekezdés, j) pont

19. cikk, (1) bekezdés, r) pont

19. cikk, (1) bekezdés, s) pont

12. cikk, (1) bekezdés, k) pont

19. cikk, (1) bekezdés, t) pont

12. cikk, (1) bekezdés, l) pont

19. cikk, (1) bekezdés, u) pont

12. cikk, (1) bekezdés, m) pont

19. cikk, (1) bekezdés, v) pont

12. cikk, (1) bekezdés, n) pont

19. cikk, (1) bekezdés, w) pont

12. cikk, (1) bekezdés, o) pont

19. cikk, (1) bekezdés, x) pont

19. cikk, (1) bekezdés, y) pont

12. cikk, (1) bekezdés, p) pont

19. cikk, (1) bekezdés, z) pont

12. cikk, (1) bekezdés, q) pont

19. cikk, (1) bekezdés, bb) pont

12. cikk, (1) bekezdés, r) pont

19. cikk, (1) bekezdés, cc) pont

12. cikk, (1) bekezdés, s) pont

19. cikk, (1) bekezdés, dd) pont

12. cikk, (1) bekezdés, t) pont

19. cikk, (1) bekezdés, ff) pont

12. cikk, (1) bekezdés, u) pont

19. cikk, (1) bekezdés, gg) pont

12. cikk, (1) bekezdés, v) pont

19. cikk, (1) bekezdés, hh) pont

12. cikk, (1) bekezdés, w) pont

19. cikk, (1) bekezdés, ii) pont

12. cikk, (1) bekezdés, x) pont

19. cikk, (1) bekezdés, jj) pont

19. cikk, (1) bekezdés, ll) pont

12. cikk, (1) bekezdés, y) pont

19. cikk, (1) bekezdés, mm) pont

12. cikk, (1) bekezdés, z) pont

19. cikk, (1) bekezdés, nn) pont

19. cikk, (1) bekezdés, oo) pont

12. cikk, (1) bekezdés, aa) pont

19. cikk, (1) bekezdés, pp) pont

12. cikk, (1) bekezdés, sa) pont

19. cikk, (1) bekezdés, ee) pont

12. cikk, (1) bekezdés, xa) pont

19. cikk, (1) bekezdés, kk) pont

12. cikk, (1) bekezdés, za) pont

19. cikk, (1) bekezdés, mm) pont

19. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (2) és (3) bekezdés

20. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés

20. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (5) bekezdés

20. cikk, (4) bekezdés

14. cikk, (1) és (3) bekezdés

21. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (1) és (3) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

22. cikk, (5) bekezdés

15. cikk, (4) és (5) bekezdés

22. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (6) bekezdés

22. cikk, (6) bekezdés

16. cikk, (1)-(5) bekezdés

23. cikk, (1)-(5) bekezdés

23. cikk, (6) bekezdés

16. cikk, (6) bekezdés

23. cikk, (7) bekezdés

16. cikk, (7) bekezdés

23. cikk, (8) bekezdés

17. cikk, (1) és (4) bekezdés

24. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (5) és (6) bekezdés

24. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (5) bekezdés, a) pont

24. cikk, (3) bekezdés, a) pont

17. cikk, (5) bekezdés, b) pont

24. cikk, (3) bekezdés, b) pont

17. cikk, (5) bekezdés, c) pont

24. cikk, (3) bekezdés, c) pont

17. cikk, (5) bekezdés, d) pont

24. cikk, (3) bekezdés, o) pont

17. cikk, (5) bekezdés, e) pont

22. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (5) bekezdés, f) pont

19. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (5) bekezdés, g) pont

24. cikk, (3) bekezdés, p) pont

17. cikk, (5) bekezdés, h) pont

24. cikk, (3) bekezdés, q) pont

17. cikk, (6) bekezdés, a) pont

24. cikk, (3) bekezdés, d) and g) pont

17. cikk, (6) bekezdés, b) pont

24. cikk, (3) bekezdés, k) pont

17. cikk, (6) bekezdés, c) pont

24. cikk, (3) bekezdés, d) pont

17. cikk, (6) bekezdés, d) pont

24. cikk, (3) bekezdés, l) pont

17. cikk, (6) bekezdés, e) pont

17. cikk, (6) bekezdés, f) pont

17. cikk, (6) bekezdés, g) pont

24. cikk, (3) bekezdés, r) pont

17. cikk, (6) bekezdés, h) pont

24. cikk, (3) bekezdés, s) pont

17. cikk, (6) bekezdés, i) pont

24. cikk, (3) bekezdés, t) pont

17. cikk, (6) bekezdés, j) pont

24. cikk, (3) bekezdés, v) pont

17. cikk, (6) bekezdés, k) pont

24. cikk, (3) bekezdés, u) pont

17. cikk, (7) bekezdés

24. cikk, (4) bekezdés

24. cikk, (5) bekezdés

18. cikk

25. cikk

18. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (1) és (10) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés

25. cikk, (5) bekezdés

18. cikk, (4) bekezdés

25. cikk, (6) bekezdés

18. cikk, (5) bekezdés

25. cikk, (7) bekezdés

18. cikk, (6) bekezdés

24. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (8) bekezdés

18. cikk, (7) bekezdés

25. cikk, (9) és (10) bekezdés

25. cikk, (11) bekezdés

26. cikk

19. cikk

27. cikk

20. cikk

28. cikk

20. cikk, (1) és (2) bekezdés

28. cikk, (1) és (2) bekezdés

20. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (4) bekezdés

28. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (5) bekezdés

28. cikk, (4) bekezdés

20. cikk, (6) bekezdés

28. cikk, (5) bekezdés

20. cikk, (7) bekezdés

28. cikk, (6) bekezdés

20. cikk, (8) bekezdés

28. cikk, (7) bekezdés

21. cikk

29. cikk

22. cikk

30. cikk

23. cikk

31. cikk

24. cikk

32. cikk

25. cikk, (1) és (2) bekezdés

33. cikk, (1) és (2) bekezdés

33. cikk, (3) bekezdés

25. cikk, (3) bekezdés

33. cikk, (4) bekezdés

26. és 27. cikk

34. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

35. cikk, (1) bekezdés és 36. cikke (2) bekezdés

28. cikk, (2) bekezdés

35. cikk, (2) bekezdés

36. cikk, (1) bekezdés

29. cikk, (1) és (2) bekezdés

37. cikk, (1) bekezdés

29. cikk, (3) bekezdés

37. cikk, (2) bekezdés

30. cikk

38. cikk

31. cikk, (1) bekezdés

39. cikk, (1)

31. cikk, (2) bekezdés

39. cikk, (1) és (3) bekezdés

39. cikk, (2) bekezdés

40. cikk

41. cikk

43. cikk

44. cikk

32. cikk, (1) bekezdés

46. cikk, (3) bekezdés

32. cikk, (2) bekezdés

46. cikk, (4) bekezdés

32. cikk, (3) bekezdés

46. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (4) bekezdés

45. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (5) bekezdés

45. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (6) bekezdés

44. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (7) bekezdés

45. cikk, (3) bekezdés

32. cikk, (8) bekezdés

45. cikk, (4) bekezdés

32. cikk, (9) bekezdés

45. cikk, (5) és (6) bekezdés

32. cikk, (10) bekezdés

45. cikk, (7) bekezdés

32. cikk, (11) bekezdés

45. cikk, (8) bekezdés

32. cikk, (12) bekezdés

45. cikk, (9) bekezdés

33. cikk, (1) és (4) bekezdés

47. cikk, (1)-(4) bekezdés

47. cikk, (5) bekezdés

33. cikk, (5) bekezdés

47. cikk, (6) bekezdés

33. cikk, (6) bekezdés

47. cikk, (7) bekezdés

33. cikk, (7) bekezdés

47. cikk, (8) bekezdés

33. cikk, (8) bekezdés

47. cikk, (9) bekezdés

33. cikk, (9) bekezdés

47. cikk, (10) bekezdés

33. cikk, (10) bekezdés

47. cikk, (11) bekezdés

33. cikk, (11) bekezdés

47. cikk, (12) bekezdés

48. cikk

34. cikk

49. cikk

35. cikk, (1) és (2) bekezdés

50. cikk, (1) és (2) bekezdés

50. cikk, (3) bekezdés

35. cikk, (3) bekezdés

50. cikk, (4) és (5) bekezdés

36. cikk

37. cikk

42. cikk

51. cikk

52. cikk

53. cikk

54. cikk

55. cikk

56. cikk

57. cikk

38. cikk

58. cikk

Melléklet


Top