(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Horvátország kérelmét (2) a „Varaždinsko zelje” elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyzésére.

(2)

A „Varaždinsko zelje” a „Varaždinski kupus” (Brassica oleracea var. capitata f. alba) őshonos formában megőrzött fajtájából származó káposzta, amelyet a horvátországi Varaždin megyében termesztenek.

(3)

A Bizottsághoz 2015. október 7-én bejegyzés elleni felszólalás érkezett Szlovéniától. A vonatkozó indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot a Bizottság 2015. december 4-én kapta meg.

(4)

A Bizottság a felszólalást elfogadhatónak találta, ezért 2016. január 28-án kelt levelében felkérte Horvátországot és Szlovéniát, hogy egy három hónapos időszak alatt folytassák le a szükséges konzultációkat, hogy saját belső eljárásaiknak megfelelően megegyezésre jussanak egymással.

(5)

A kérelmező kérésére a konzultációra rendelkezésre álló határidő további három hónapra meghosszabbításra került.

(6)

A felek között nem született megállapodás. A horvát és a szlovén fél részvételével megtartott megfelelő konzultációkról a felek az előírt módon tájékoztatták a Bizottságot. Mindezek alapján a Bizottságnak a konzultációk eredményének figyelembevételével, az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell meghoznia határozatát.

(7)

Az 1151/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban a felszólalók azt állították, hogy a „Varaždinsko zelje” oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzése ellentétes az 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével, és veszélyeztetné egy olyan, azonos termék elnevezését, amely már több mint öt évvel az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti közzétételi időpont előtt jogszerűen forgalomban volt.

(8)

A „Varaždinsko zelje” elnevezés állítólag egy 1967 óta nyilvántartott káposztafajta azonos alakú elnevezésével ütközik. A „Varaždinski” fajtát 1967-ben felvették a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban (JSZSZK) honos vagy ott honosított mezőgazdasági növényfajok vetőmagjainak jegyzékébe. A káposztafajtát később, 1989-ben a „Varaždinski kupus”/„Varaždinsko zelje” elnevezéssel vették nyilvántartásba ugyanezen a listán. Ez a fajta jelenleg a JSZSZK valamennyi utódállamának hasonló jegyzékében megtalálható. A Szlovén Köztársaság a függetlenség kikiáltása után nyilvántartásba vette a „Varaždinski”/„Varaždinsko” fajtát. A „Varaždinski kupus” horvát fajta, valamint a „Varaždinsko 2” és a „Varaždinsko 3” szlovén fajták mind szerepelnek a Zöldségfajok közös európai uniós fajtajegyzékében.

(9)

A felszólaló szerint az e fajtákból származó termékek Szlovéniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Montenegróban is „Varaždinsko zelje” néven ismertek. A „Varaždinsko” fajtájú káposztát állítólag már több mint 75 éve termesztik a Szlovén Köztársaság területén. A „Varaždinsko” fajtájú friss káposzta Szlovéniában forgalmazott mennyisége a becslések szerint évente körülbelül 2 800–4 000 tonnát tesz ki.

(10)

A felszólaló véleménye szerint a „Varaždinsko zelje” bejegyzése megtévesztheti a szlovén fogyasztókat, mivel a szlovén köztársaságbeli termelők és fogyasztók a „Varaždinsko zelje” elnevezést nem az egységes dokumentum 4. pontjában említett eredettel vagy földrajzi területtel hozzák összefüggésbe, hanem elsősorban a minőséggel és azzal, hogy ez a káposztafajta megfelelő a savanyításhoz.

(11)

A felszólaló azt állítja, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné az azonos szlovén „Varaždinsko zelje” elnevezést, amely a Szlovén Köztársaság területén már korábban is jogszerűen forgalmazott fajtát jelöl. A javasolt elnevezés bejegyzése gazdasági kárt okozna a „Varaždinsko zelje” szlovén köztársaságbeli termesztői számára, mivel a termesztés megszüntetésére kényszerülnének. Ez a Zöldségfajok közös európai uniós fajtajegyzékében „Varaždinsko 2” és a „Varaždinsko 3” elnevezéssel bejegyzett két szlovén káposztafajta vetőmagjainak termesztését is veszélybe sodorná, mivel a belőlük előállított termékeket Szlovéniában „Varaždinsko” káposztaként értékesítik.

(12)

A Bizottság értékelte az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatokban, továbbá az érdekelt felek között lezajlott konzultációkkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatásban kifejtett érveket, és arra a következtetésre jutott, hogy a „Varaždinsko zelje” nevet be kell jegyezni oltalom alatt álló eredetmegjelölésként.

(13)

A „Varaždinsko zelje” oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyzésére vonatkozó követelmények teljesülnek. A termék egyedi jellemzőkkel, különösen magas fenol- és flavonoid-tartalommal, magas szárazanyag-tartalommal és rendkívül magas cukortartalommal rendelkezik, amelyek alapvetően a sajátos földrajzi környezet természetes és emberi tényezőiből erednek. A „Varaždinsko zelje” magas szárazanyag-tartalma és rendkívül magas cukortartalma az előállítási módszernek tulajdonítható, vagyis annak a ténynek, hogy az alacsony hőmérsékletet jól tűrő terméket késő őszig kinn hagyják a földeken. A „Varaždinsko zelje” magas fenol- és flavonoid-össztartalma a termék genetikai jellemzőinek köszönhető csakúgy, mint a környezeti jellemzőknek és a termesztési körülményeknek. A „Varaždinsko zelje” terméket kizárólag a „Varaždinski kupus” genetikai anyagnak minősülő, az uniós fajtajegyzékben szereplő fajtájának vetőmagjából állítják elő. A „genetikai anyag” kifejezés azt jelzi, hogy a vetőmagot csak a meghatározott földrajzi területen állítják elő, sehol másutt.

(14)

Az elnevezés félrevezető jellegére vonatkozó állítást illetően a Bizottság úgy véli, hogy az elnevezés a termék előállítási területére utal. Az elnevezés önmagában nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a termék eredetével kapcsolatban.

(15)

Ami azt az állítást illeti, hogy a bejegyzendő elnevezés azonos alakú két nyilvántartásba vett káposztafajta elnevezésével, valamint hogy a bejegyzés veszélyezteti az utóbbi fajták vetőmagjaiból előállított, Szlovéniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Montenegróban „Varaždinsko zelje” néven ismert káposzta termesztését, a Bizottság megjegyzi, hogy a Szlovéniában forgalomba hozott termék esetében a „zelie” („káposzta” szlovén nyelven) jelzőjeként használt „Varaždinsko” kifejezés csupán a káposzta fajtáját jelöli. A Szlovéniában használt „Varaždinsko zelje” elnevezés arra utal, hogy a termék a Varaždinsko fajtájú káposzta. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a káposztafajtától függetlenül is használatos lenne. A fentiek fényében, és tekintettel a „Varaždinsko” kifejezés elsősorban fajtajelölésre szolgál, a Bizottság úgy véli, hogy nem helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani a „Varaždinsko zelje” szlovén elnevezés használatára.

(16)

A Zöldségfajok közös európai uniós fajtajegyzékébe bejegyzett „Varaždinsko 2” és „Varaždinsko 3” fajták elnevezésének címkéken való feltüntetése azonban időbeli korlátozás nélkül továbbra is megengedett a földrajzi területen kívül előállított vetőmagok és káposzta esetében. Az 1151/2012/EU rendelet 42. cikkének megfelelően, a „Varaždinsko zelje” elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzése ellenére a „Varaždinsko 2” és „Varaždinsko 3” elnevezések csak akkor használhatók címkéken, ha teljesülnek a címkékkel összefüggésben megállapított feltételek. A káposzták esetében a címkén egyértelműen fel kell tüntetni a származási országot, és a címke nem tartalmazhat semmilyen Horvátországra történő utalást. Ez továbbá garantálja, hogy a fenti termékekről a fogyasztók – a bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel forgalmazott termékhez viszonyítva – megfelelő tájékoztatást kapjanak.

(17)

A fentiekre tekintettel a „Varaždinsko zelje” elnevezést indokolt bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,