1.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/62

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 457/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó melamin behozatalára.

(2)

Az intézkedések a Kínából érkező összes behozatal tekintetében főszabályként tonnánként 415 EUR összegű mértékvámot, három együttműködő kínai exportáló gyártó tekintetében pedig tonnánként 1 153 EUR összegű minimális importárat határoztak meg.

(3)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a hatályban levő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A kérelmet három uniós gyártó nyújtotta be: a Borealis Agrolinz Melamine GmbH, az OCI Nitrogen BV és a Grupa Azoty Zaklady Azotow Pulawy SA (a továbbiakban együtt: kérelmezők). E vállalatok együttes termelése a melamin teljes 2015. évi uniós termelésének több mint 50 %-át tette ki.

(5)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy a hatályban levő intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a dömping megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(6)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2016. május 11-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. április 1. és 2016. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság értesítette a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, a Kínában működő exportáló gyártókat, az ismert importőröket és kereskedőket és ezek szervezeteit, az ismert érintett felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül ismertessék írásban álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, amely azt kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek a meghallgatást indokolták.

(10)

A Bizottság szolgálatai a vizsgálat kezdeti szakaszában egyetlen érdekelt fél, a nemzetközi kereskedelem előmozdításával foglalkozó kínai szerv (China Council for the Promotion of International Trade, a továbbiakban: CCPIT) részére biztosították a meghallgatás lehetőségét. Ugyanezt az érdekelt felet a végleges nyilvánosságra hozatalt követően a meghallgató tisztviselő is meghallgatta 2017. május 4-én.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy abban az esetben, ha jelentős számú érdekelt fél jelentkezik, az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt fog végezni körükben.

(12)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más, Kínában működő exportáló gyártók, nevezze meg őket, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(13)

Egyetlen olyan Kínában működő exportáló gyártó sem volt, amely jelentkezett és kitöltve visszaküldte volna a mintavételi űrlapot, vagy pedig együttműködött volna a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ezért a Bizottság ebben az eljárásban nem végzett mintavételt a kínai exportáló gyártók körében.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az a három uniós gyártó, amely egyben kérelmező is volt, kitöltve visszaküldte a legitimációs űrlapot, míg a további két uniós gyártó nem működött együtt a vizsgálatban. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a melamin legnagyobb reprezentatív értékesítési és termelési volumene alapján választotta ki. Az ideiglenes minta a három együttműködő uniós gyártót tartalmazta. A mintában szereplő uniós gyártók együttes termelése több mint 80 %-át tette ki a 2015. évi becsült uniós össztermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes (mindösszesen tizenöt) ismert importőrt és forgalmazót az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlap kitöltésére.

(16)

Mindössze egyetlen importőr küldött vissza kitöltött mintavételi űrlapot, ezért a Bizottság a mintavételt nem tartotta szükségesnek.

(17)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(18)

A Bizottság az analóg országban működő két gyártónak, a mintában szereplő három uniós gyártónak, egy független importőrnek, valamint hatvankilenc ismert uniós felhasználónak küldött kérdőívet.

(19)

Hiánytalanul kitöltött kérdőívet két, a potenciális analóg országok valamelyikében működő gyártó, a mintában szereplő három uniós gyártó, egy független importőr, valamint négy felhasználó küldött vissza.

(20)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:

(21)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2933 61 00 KN-kód alá tartozó melamin.

(22)

A melamin fehér színű, kristályos por, amelyet elsősorban karbamidból állítanak elő, és főként rétegelt termékekben, faipari ragasztóanyagokban, sajtolóanyagokban, valamint papír- és textilipari alapanyagok kezeléséhez használnak.

(23)

Az érintett termékről és az analóg ország, Japán belföldi piacán gyártott és értékesített melaminról, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített melaminról a Bizottság megállapította, hogy alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőik, valamint felhasználásaik azonosak.

(24)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(25)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(26)

A felülvizsgálati eljárás megindításakor a Bizottság az összes ismert kínai exportáló gyártót (71 vállalatot és vállalatcsoportot) felkérte arra, hogy jelentkezzen, és töltse ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlapot. A felülvizsgálati eljárás megindítására azonban egyetlen kínai vállalat sem reagált, és az eljárás későbbi szakaszaiban sem tanúsított együttműködést egyetlen kínai vállalat sem.

(27)

Kína részéről az egyetlen reakció az volt, hogy a CCPIT észrevételeket tett, majd meghallgatáson vett részt.

(28)

A kérelmezők vitatták, hogy a CCPIT érdekelt félnek tekinthető-e. A kérelmezők beadványukban azzal érveltek, hogy a CCPIT sem nem exportőre az érintett terméknek, sem pedig ilyen exportőröket tömörítő szervezet, ezért észrevételeit teljes egészében figyelmen kívül kell hagyni.

(29)

A Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Kamaraként (CCOIC) is ismert CCPIT egyebek mellett olyan vállalatokból és szervezetekből áll, amelyek Kína gazdasági és kereskedelmi ágazatait képviselik. Ezért exportőrszervezetnek, és ennek folytán az érintett termék exportőreit tömörítő szervezetnek is tekinthető. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT megerősítette, hogy tagjai között 9 melamintermelő vállalat is szerepel. Emellett a CCPIT alapszabálya szerint a szerv feladatai közé tartozik a kínai vállalkozások és természetes személyek fellépésének megszervezése, támogatása és a nevükben való fellépés a harmadik országok által folytatott eljárásokban, köztük a dömpingellenes eljárásokban. A fentiek figyelembevételével a Bizottság – korábbi dömpingellenes eljárásokhoz hasonlóan (6) – a CCPIT-t érdekelt félnek tekintette.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő árak vagy egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz (a továbbiakban: analóg ország) tartozó számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.

(31)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság Indonéziát választotta analóg országnak. Az együttműködő indonéziai gyártó azonban 2011-ben bezárta gyártólétesítményét. Mivel Indonéziában a kérdéses vállalat foglalkozott egyedül a melamin gyártásával, ezt az országot a továbbiakban nem lehetett analóg országként figyelembe venni.

(32)

Kérelmükben a kérelmezők az USA-t javasolták analóg országnak. Ennek megfelelően kérelmükben a kérelmezők az USA piacához tartozó számtanilag képzett rendes értéket használták fel a dömpingkülönbözet előzetes számításához. Figyelemmel azonban arra, hogy az USA-ban csupán egyetlen belföldi gyártó gyárt melamint, és tevékenységét jelenleg nagyon magas szintű dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések védik, a Bizottság annak ellenére is másik analóg országot keresett, hogy az amerikai gyártó kész volt együttműködni, és megválaszolta a kérdőívet.

(33)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés más melamingyártó országok analóg országként történő figyelembevételével is számolt (India, Irán, Japán, Katar, Oroszország és Trinidad és Tobago). A jelenlegi felülvizsgálati eljárás megindítása után a Bizottság nyolc vállalatot keresett meg ezekben az országokban. Közülük egyedül a japán Nissan Chemical Industries Ltd volt kész együttműködni analóg országbeli gyártóként és küldte vissza a kitöltött kérdőívet; ennek tartalmát azután a Bizottság a helyszínen is megvizsgálta.

(34)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT előadta, hogy a nyilvános aktában nem szerepelnek az érintett termék másik japán exportáló gyártójával való kapcsolatfelvétel adatai, ezért a CCPIT nem tudja ellenőrizni, hogy a kérdéses japán vállalat valóban elzárkózott-e az eljárásban való együttműködéstől.

(35)

Ezzel összefüggésben a Bizottság elmagyarázta, hogy a potenciális analóg országok valamennyi gyártójával megkísérelte felvenni a kapcsolatot legalább kétszer (2016. július 15-én és szeptember 16-án), és mindegyikük számára megküldte a kitöltetlen kérdőívet. Mivel azonban az érintett gyártók egymás versenytársai, a levelezést a nyilvános akta nem tartalmazza, és arra sincs mód, hogy a Bizottság a kérdéses e-mail-címeket a szóban forgó gyártók előtt felfedje. (7) A Bizottság megerősíti, hogy az érintett termék másik japán gyártójától nem érkezett válasz.

(36)

A Bizottság a belföldi piac mérete és az ott folyó verseny intenzitása miatt Japánt megfelelő analóg országnak tekintette. Japánban két belföldi gyártó működik, és a piac jelentős részét teszi ki az import (becsült részaránya 12 %). Mindkét japán gyártó termel exportra is, így költségeiknek és áraiknak nemzetközileg is versenyképeseknek kell lenniük. Az ország piacát nem védik magas vámok. A vámszint 3,1 % a WTO tagjai felé, de 0 % a japán piac fő exportőre, Kína vonatkozásában is érvényes általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) keretében. Emellett jelenleg nincsenek hatályos piacvédelmi intézkedések.

(37)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Japán az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő analóg ország.

(38)

A CCPIT vitatta a rendes érték analóg ország alapján történő megállapításának eljárását, arra hivatkozva, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza 2016. december 11-én hatályát vesztette. Álláspontja szerint a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket saját belföldi áraik és/vagy költségeik alapján kell kiszámítani.

(39)

A Bizottság ezt az álláspontot elutasította. Mivel az eljárás megindításáról szóló értesítés 2016. május 11-én került közzétételre, az alkalmazandó jogi keretet az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Emiatt a rendes érték megállapítása analóg ország adatai alapján történik. A kínai exportáló gyártóknak lehetőségük volt piacgazdasági elbánás (MET) kérelmezésére szolgáló igénylőlapot benyújtani, de egyikük sem élt ezzel a lehetőséggel.

(40)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmezők amellett érveltek, hogy analóg országnak az USA-t kellett volna választani. Elismerték, hogy a Bizottságnak a (36) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításaiból valóban következhet, hogy az amerikai gyártónak az amerikai belföldi piacon alkalmazott ára alkalmatlan a rendes érték meghatározásában való felhasználásra. Az amerikai piac e sajátosságai azonban nem akadályozhatják meg a Bizottságot abban, hogy a számtanilag képzett rendes érték meghatározására irányuló módszer alkalmazása során az USA-t tekintse analóg országnak. Mindazonáltal a kérelmezők nem kifogásolták, hogy a Bizottság Japánt választotta analóg országnak.

(41)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a (36) preambulumbekezdésben ismertetett torz helyzet miatt az USA minden szempontból, így a rendes érték számítása céljából is alkalmatlan az analóg országként való figyelembevételre. Emiatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította. Emellett a Bizottság nyugtázta, hogy a kérelmezők nem kifogásolták Japán analóg országként történő figyelembevételét.

(42)

A rendes érték meghatározása az egyetlen analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információk alapján történt.

(43)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék analóg országbeli együttműködő gyártója által független vevőknek megvalósított belföldi értékesítések összmennyisége reprezentatív volt-e. Ebből a célból e gyártó teljes belföldi értékesítési volumenét összevetette az érintett terméknek a kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált teljes volumenével. Ennek alapján megállapította, hogy a hasonló termék a japán belföldi piacon reprezentatív mennyiségben került értékesítésre. Mivel az érintett termék homogénnek tekinthető, a reprezentativitás terméktípusonkénti vizsgálatára nem volt szükség. A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az analóg országbeli gyártó esetében a belföldön értékesített termék az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően szokásos kereskedelmi forgalom keretében értékesítettnek tekinthető-e.

(44)

mivel a számított termelési költséggel (előállítási költségek plusz SGA-költségek) megegyező vagy annál nagyobb nettó értékesítési áron értékesített volumen kevesebb mint 80 %-át adta a teljes belföldi értékesítési volumennek, a Bizottság a rendes értéket a nyereséges belföldi ügyletekhez tartozó, gyártelepi árra átszámított árak alapján határozta meg. A gyártelepi árra való átszámítás 2–7 %-os kiigazítást igényelt.

(45)

mivel a japán gyártó más gyártási eljárást alkalmazott, mint a kínai és az uniós gyártók általában (a melamingyártásban felhasznált karbamidot kőolajszármazékokból, nem pedig földgázból mint alapvető nyersanyagból állította elő), a rendes érték számítása során a gyártási eljárás különbözőségének figyelembevétele érdekében a Bizottság a szokásos kereskedelmi forgalomban való értékesítés vizsgálatára felhasznált előállítási költségeket csökkentett értékkel vette figyelembe. A csökkentés mértékét a két érintett alapvető nyersanyagból, a kőolajszármazékokból és a földgázból való előállítás költségeiben meglévő tényleges eltérés adta. A csökkentés mértékét az együttműködő analóg országbeli gyártóra nézve pontosan ki lehetett számítani, mert a felülvizsgálati időszak utáni időszakban a kérdéses vállalat gyártási eljárást váltott, és áttért a szokásos, földgázból való előállításra. A Bizottság a számítás során emellett figyelembe vette a felülvizsgálati időszak utáni időszakban a két alapvető nyersanyag árában bekövetkezett változásokat is. A csökkentés pontos mértékét és számításának módját nem lehetett nyilvánosságra hozni, mert egyetlen vállalat költségadatain alapult, így bizalmas adatnak minősül. A csökkentés mértékét azonban a Bizottság közelítőleg, értéktartományok formájában közölte az érdekelt felekkel.

(46)

mivel a kínai exportőrök nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a felülvizsgálati időszakban érvényes átlagos exportárat az Eurostat importstatisztikáiból vette. Ezt követően a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében felsorolt tényezők figyelembevétele érdekében, a felülvizsgálati kérelemben szereplő, illetve az eredeti vizsgálat keretében összegyűjtött adatok alapján átszámította CIF-árról gyártelepi árra. Ez az átszámítás mindösszesen 11 %-os kiigazítást jelentett.

(47)

A Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten összehasonlította a fentieknek megfelelően meghatározott átlagos kínai exportárral.

(48)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása céljából a Bizottság kiigazítások formájában – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, a (44) és a (46) preambulumbekezdésben ismertetett módon – megfelelően figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. A belföldi árak esetében a szárazföldi fuvarozás miatt volt szükség kiigazításra. Az exportárak esetében a szárazföldi fuvarozás, az anyagmozgatás és a tengeri fuvarozás miatt volt szükség kiigazításra.

(49)

Kína részleges héa-visszatérítést alkalmaz kivitel esetén, és ebben az esetben 8 % héát nem térített vissza. Annak érdekében, hogy a rendes érték és az exportár adótartalma azonos mértékű legyen, a Bizottság a rendes értéket megnövelte a melamin exportjára felszámított héa azon részével, amelyet Kína nem térített vissza a kínai exportáló gyártóknak. (8)

(50)

A Bizottság az érintett terméket e felülvizsgálat és az eredeti vizsgálat keretében egyaránt homogénnak tekintette. Ezért szükségtelen volt terméktípusonként dömpingkülönbözetet megállapítani. Az Unióba értékesített termék kínai átlagos exportára jelentősen kisebb volt, mint az analóg országra vonatkozóan megállapított rendes érték. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kínai exportőrök a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is erősen dömpingáron, 21,0 %-os dömpingkülönbözet mellett értékesítették termékeiket az uniós piacon.

(51)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT észrevételezte, hogy a Bizottság nem tájékoztatta az érdekelt feleket a rendes érték és az exportár számítása során végrehajtott egyes kiigazítások természetéről és pontos mértékéről.

(52)

Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az eljárásban egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt. Ezért egyetlen kínai érdekelt fél sem kapott részletes tájékoztatást a rá vonatkozó exportár számításáról. A rendes érték kapcsán végrehajtott kiigazításokkal összefüggésben a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy ezek a kiigazítások az analóg ország egyetlen vállalatának adatain alapulnak, ezért titoktartási okokból – tekintettel arra, hogy az adott vállalat szempontjából rendkívül érzékeny adatokról van szó – pontos értékek formájában nem, csak értéktartományok formájában hozhatók nyilvánosságra. Emellett a kiigazítások természetével és a felhasznált adatok forrásával kapcsolatban – a (48) preambulumbekezdésen túlmenően – a Bizottság a meghallgatás során részletes magyarázattal szolgált az érdekelt fél számára. A számítás nem megfelelő nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos észrevételt ezért a Bizottság elutasítja.

(53)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálatban megállapítottnál kisebb volumenekben ugyan, de a felülvizsgálati időszak alatt is exportáltak melamint dömpingáron az Unióba.

(54)

A kínai export többsége (9) azonban a minimális importárak rendszere keretében érkezett az Unióba, ezért az e vizsgálatban meghatározott exportár nem feltétlenül tükrözi azt az árszintet, amely a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén ténylegesen érvényesülne. Emellett az érintett terméknek Kínából az Unióba behozott volumene a felülvizsgálati időszak alatt viszonylag csekély volt (piaci részesedése körülbelül 2 %-ot tett ki). A Bizottság ezért megvizsgálta azt is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása.

(55)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Ennek során megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(56)

mivel a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó elemzést az alaprendelet 18. cikke alapján, a felülvizsgálati kérelemben megtalálható, valamint nyilvánosan hozzáférhető információk alapján végezte el.

(57)

A kérelmezők által a kérelmükben bemutatott statisztikai adatok szerint a kínai termelési kapacitás már 2013-ban 1,9 millió tornára rúgott. (10) Ugyanebben az évben a kínai termelés volumene alig maradt el az 1,1 millió tonnától, a kínai belföldi piac pedig mintegy 852 000 tonnát képviselt.

(58)

A kínai termelési volumenből az következik, hogy Kínában jelentős, mintegy 800 000 tonnát kitevő volt a szabad kapacitás. A 2013-as adatok szerint a tényleges kínai termelés csaknem teljes egészében kielégítette a belföldi keresletet (az import jelentéktelen volt, 700 tonna), és 205 000 tonna termék exportját is lehetővé tette.

(59)

A felülvizsgálati időszakra a teljes kínai kivitel 240 000 tonnára nőtt. (11) Ezt a számadatot, valamint a fentiekben említett hatalmas szabad kapacitást annak tükrében is értékelni kell, hogy az Unió piacán a teljes felhasználás becsült értéke a felülvizsgálati időszakban 393 000 tonna volt.

(60)

Szabad kapacitásaik mozgósításával a kínai termelők elméletileg képesek volnának arra, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a harmadik országokba irányuló kivitel fenntartása mellett a teljes uniós felhasználás több mint kétszeresének megfelelő mennyiséget szállítsanak.

(61)

A CCPIT álláspontja szerint a kínai szabad kapacitásra vonatkozó becslésnek a kínai belföldi piac várható bővülését is figyelembe kellene vennie. A kínai belső piac bővülését az (57) preambulumbekezdésben hivatkozott forrás azonban már figyelembe vette. A forrás becslése szerint a kínai belföldi felhasználás várhatóan évi 5,9 %-kal fog nőni, és 2018-ra eléri az 1,1 millió tonnát. Figyelembe véve a belföldi kereslet ilyen mértékű növekedését, és mintegy 250 000 tonna, vagy akár 300 000 tonna teljes exportvolumennel számolva a kínai szabad kapacitás még mindig nagyobbnak adódik, mint az uniós piac teljes felhasználása. Ez a forgatókönyv abból az óvatos feltételezésből indul ki, hogy a teljes kínai termelési kapacitás 2013 és 2018 között nem nőtt és nem fog nőni.

(62)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kína jelentős szabad melamintermelő kapacitással rendelkezik, és ez a kapacitás nagyobb, mint a teljes uniós felhasználás.

(63)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT azt állította, hogy a Bizottságnak a kínai szabad kapacitással kapcsolatos következtetései hibás elemzésen alapulnak, mert a számítás során a Bizottság két különböző időszak adatait vette figyelembe: a tényleges termelési kapacitás tekintetében a 2013. évet, a tényleges teljes kínai export és a becsült felhasználás tekintetében pedig a felülvizsgálati időszakot. Továbbá a CCPIT észrevételezte, hogy a Bizottság az elemzésében az érintett terméknek a felülvizsgálati időszak alatti nagy volumenű teljes kínai exportjára összpontosított, és figyelmen kívül hagyta, hogy az Unió piacára irányuló kivitel viszonylag kis volumenű volt. Végezetül a CCPIT alternatív számítási módszert javasolt a 2018. évben várható kínai kapacitáskihasználás és szabad kapacitás meghatározására, amely a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 9. mellékletében található, a Bizottság által felhasznált adatok helyett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 24. mellékletében található adatokon alapul.

(64)

A fentiekkel kapcsolatban először is le kell szögezni, hogy az elemzésben a Bizottság azzal a rendkívül óvatos feltételezéssel élt, hogy 2013 és a felülvizsgálati időszak között a teljes kínai termelési kapacitás nem nőtt. Ha a Bizottság – a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 9. mellékletéből kiindulva – erre az értékre is adott volna becslést a felülvizsgálati időszak tekintetében, akkor a kínai termelési kapacitás 230 000 tonnával nagyobb lett volna.

(65)

Másodszor: a kínai szabad kapacitásra vonatkozó elemzés és becslés szempontjából a kínai belföldi felhasználás és a kínai kivitel teljes volumene releváns, nem az egy-egy konkrét piacra, esetünkben az Unióba irányuló kivitelé.

(66)

Harmadszor: a CCPIT által a 2018. évi kínai szabad kapacitás számítására vonatkozóan javasolt alternatív módszer alkalmazásával a szabad kapacitás csak 200 000 tonnával adódna kisebbre. Ezért nem változna meg a (61) preambulumbekezdésben foglalt azon következtetés, hogy a kínai szabad kapacitás nagyobb a teljes uniós piaci felhasználásnál. Továbbá a CCPIT által javasolt alternatív számítási módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a belföldi felhasználás várható növekedése ellenére a kínai gyártók viszonylag alacsony, 48,3 %-os szinten fogják tartani a kapacitáskihasználást. Mindezek miatt az érdekelt félnek a kínai szabad kapacitás elemzésével kapcsolatos kérdéses felvetését a Bizottság elutasította.

(67)

Annak meghatározása érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is alacsony áron exportálnak-e, a Bizottság megvizsgálta a kínai exportértékesítésekhez a három legfontosabb kínai exportpiac (Törökország, Malajzia és Dél-Korea) esetében tartozó árszintet. Az e három piacra irányuló kivitel a felülvizsgálati időszakban a vizsgált termék teljes kínai kivitelének mintegy 36 %-át adta. Emellett a Bizottság az analóg országba, Japánba irányuló kínai exportértékesítésekkel kapcsolatban is megvizsgálta az árszintet.

(68)

A Bizottság a harmadik országok piacaira irányuló kivitelhez tartozó exportárat a kínai exportstatisztikákban megtalálható, a Kínából való kivitel mennyiségére és értékére vonatkozó adatok alapján határozta meg (az értékeket FOB-ről gyártelepi árra átszámítva).

(69)

A kiválasztott országokba irányuló kínai exporthoz tartozó átlagos exportárak jelentős mértékben elmaradtak mind az eredeti vizsgálat nyomán elrendelt, az Unió piacára irányuló kivitelre vonatkozó minimális importártól, mind pedig a jelen hatályvesztési felülvizsgálati eljárás keretében megállapított, a japán piacon érvényes belföldi áraktól.

(70)

Továbbá az USA hatóságainak nemrégiben tett ténymegállapításai, amelyek nyomán az USA dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az érintett termék Kínából érkező importjával kapcsolatban, szintén megerősítik, hogy a kínai exportáló gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.

(71)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak során a kínai exportáló gyártók magatartása az áralákínálás és – valószínűsíthetően – a dömping tekintetében nem változott.

(72)

Az uniós piac a melamin második legnagyobb piaca a világon, a becslések szerint a kereslet csaknem fele a kínai belföldi piacon jelen lévő keresletnek. Az intézkedések bevezetése előtt az Unió Kína hagyományos piacának számított. Az eredeti vizsgálat szerint a kínai behozatal átlagosan évi 30 000 tonna volt, azaz több mint háromszorosa a jelenleg az Unióba irányuló exportnak. Általában véve az uniós piacon az átlagos ár (1 149 EUR/tonna) is nagyobb, mint a Kína fő exportpiacain érvényes átlagos exportár (855 EUR/tonna). Az exportáló gyártók az intézkedések bevezetése után is folytatták az Unióba irányuló kivitelt, és fenntartották üzleti kapcsolataikat az uniós felhasználókkal.

(73)

Valószínűsíthető tehát, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók hatalmas szabad kapacitásaik egy részét az uniós piac felé fordítanák, és képesek volnának a jelenleg érvényes minimális importár alatt exportálni.

(74)

Emellett az USA által a kínai melaminra nemrégiben kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok (12) miatt lényegében bezárult Kína előtt egy nagy méretű, kedvező árakon elérhető piac. Kína 2013-ban és 2014-ben 10 841, illetve 12 764 tonna melamint exportált az USA-ba; ez a mennyiség 2015-re 786 tonnára, 2016-ra pedig 213 tonnára esett vissza, tehát jelentős (mintegy 12 000 tonnának megfelelő) mennyiség szabadult fel más célpiacok számára.

(75)

Ebből következően az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is további jelentős mennyiségű alacsony árú melamin volna átirányítható az Unióba.

(76)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT vitatta az uniós piac vonzerejével kapcsolatos fenti ténymegállapításokat. Az érdekelt fél először is egyet nem értésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézkedések bevezetése előtt az uniós piac a kínai melaminexport hagyományos piacának volt tekinthető. A CCPIT ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy az Unióba irányuló kínai export volumene már 2007 és 2010 között, tehát az intézkedések bevezetése előtt drámaian lecsökkent. Másodszor: az érdekelt fél vitatta a Bizottság azon következtetését, hogy az USA által Kínával szemben nemrégiben bevezetett piacvédelmi intézkedések hatására a korábban az USA-ba exportált mennyiségek célpiacává az uniós piac válhat. Érvének alátámasztására a CCPIT az indiai piac helyzetére utalt, amely az évek óta hatályban lévő intézkedések ellenére is a kínai gyártók fő exportpiacának számít.

(77)

Válaszul a fentiekre a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Unióba irányuló kínai exportvolumenek 2007 és 2010 közötti csökkenése időben egybeesett az uniós felhasználásnak a gazdasági válság miatti drámai visszaesésével. Ebben az időszakban az uniós melaminpiac több mint 30 %-kal zsugorodott. Továbbá 2010 elején már folyamatban volt a dömpingellenes eljárás, és ez általában már a kezdetektől fogva kihat az érintett országból származó kereskedelmi volumenekre. Másodszor: az indiai piaccal összefüggésben a Bizottság rámutatott arra, hogy az India által bevezetett intézkedések sokkal alacsonyabb szintűek, mint az USA intézkedései. (13) Továbbá, ahogyan azt a (74) preambulumbekezdés jelzi, az amerikai intézkedéseknek a kínai exportvolumenekre gyakorolt hatásai máris egyértelműen érzékelhetők. A fentiek fényében a CCPIT-nek az uniós piac vonzerejével kapcsolatos észrevételeit a Bizottság elutasította.

(78)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kínai exportáló gyártók dömpingáron értékesítik terméküket az uniós piacon. Emellett a kínai gyártók a harmadik országok piacain is folytatják az alacsony áron, vélhetően dömpingáron történő értékesítést. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, és ez képes az Unióban és Kínában jelentkező teljes kereslet kielégítésére, még akkor is, ha figyelembe vesszük a kínai belföldi felhasználás várható jövőbeli növekedését. Végül az is megállapítást nyert, hogy mérete és a magas árak miatt az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Ezt a ténymegállapítást támasztja alá az a körülmény is, hogy az egyik fontos kínai exportpiac, az USA a piacvédelmi intézkedések bevezetése nyomán lényegében bezárult a kínai export előtt.

(79)

Mindezek alapján a Bizottság megítélése szerint nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén továbbra is jelentős mennyiségű kínai melamin érkezne dömpingáron az Unióba.

(80)

A hasonló terméket öt uniós gyártó (14) állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”. A három legnagyobb gyártó a három kérelmező, (15) amelyek egyben a mintában szereplő uniós gyártók is voltak; (16) ezek együttesen több mint 80 %-át adták a felülvizsgálati időszak alatt a hasonló termék becsült uniós termelésének. A két további, kisebb termelésű gyártó nem kifogásolta a vizsgálat megindítását.

(81)

Egy érdekelt fél felvetette, hogy a Bizottság az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti legitimációs vizsgálatban csak azokat a Kínából behozott mennyiségeket vette figyelembe, amelyek viszonteladásra kerültek, a többit nem. Emiatt egyes uniós gyártók esetében téves lehet az a megállapítás, hogy az uniós gazdasági ágazat részét képezik. Emellett az érdekelt fél azt is kifogásolta, hogy az egyik uniós gyártó a kérdőívre adott válaszában nem jelölte meg az import származását.

(82)

A legitimációs űrlapra válaszoló uniós gyártók közül csak egy importált melamint Kínából, és az is csak rövid ideig (2012-ben és 2013-ban), elenyésző mennyiségben (az általa uniós független vevőknek értékesített mennyiség kevesebb mint 0,2 %-a erejéig). Emiatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította. A második észrevétellel kapcsolatban: az uniós gyártó azért nem jelölte meg beszerzéseinek (nem feltétlenül importról van szó) származási országát a kérdőívre adott válaszában, mert abból kiderült volna beszállítójának kiléte. Emellett, mint fent már utaltunk rá, a Kínából érkező behozatali volumen elenyésző volt. Mindezek miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó uniós gyártó az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazat részét képezi.

(83)

További észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az uniós gazdasági ágazat összetételét.

(84)

Az uniós felhasználás meghatározása az Eurostat adatai szerint Kínából és a harmadik országokból érkező behozatal, valamint az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének összeadásával történt. Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésére vonatkozó adatok a felülvizsgálati kérelemből származnak, és kiigazításra kerültek a mintában szereplő uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a válaszukban szolgáltatott adatok alapján.

(85)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(86)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban folyamatosan és összességében 12 %-kal (a 2012-es csaknem 350 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakra csaknem 393 000 tonnára) nőtt. A felhasználás növekedése a pénzügyi és gazdasági világválság utáni általános gazdaságélénkülést tükrözi. Ebben a vonatkozásban 2012 még nehéz év volt, mert a melaminfelhasználás szempontjából elsősorban meghatározó építőipar csak viszonylag lassan állt lábra. (17) Ez nemcsak a felhasználásra hatott ki, hanem az értékesítési árakra, valamint – ahogyan a későbbiekben látni fogjuk – más kármutatókra is.

(87)

A dömpingellenes vámok kivetése után a Kínából érkező melaminbehozatal jelentősen visszaesett. (18) A kínai export mindazonáltal továbbra is jelen van az uniós piacon.

(88)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal volumene 1 300 tonnánál valamivel nagyobb értékről csaknem 8 000 tonnára nőtt. Viszonylag nagy volt a növekedés 2012-ről 2013-ra (főként a 2012-es alacsony érték miatt), majd ezt követően a figyelembe vett időszak hátralévő részében a behozott mennyiségek viszonylag állandó, mintegy 2 %-os piaci részesedésnek megfelelő értéken rögzültek.

(89)

A Kínából érkező behozatalhoz tartozó átlagos importárak a figyelembe vett időszak alatt viszonylag állandó értéket mutattak, összességében 7 %-kal, 1 113 EUR/tonna értékre csökkentek a felülvizsgálati időszakra. (19) A tapasztalt árszintek (és stabilitásuk) nagy valószínűséggel a hatályban levő intézkedéseknek, ezen belül is elsősorban a minimális importárnak tudhatók be. A figyelembe vett időszak alatt a minimális importárak rendszere keretében érkező import részaránya töretlenül nőtt, és a felülvizsgálati időszakban már a Kínából érkező behozatal többségét tette ki. (20)

(90)

Az Eurostat adatai szerinti átlagos importárak azt jelzik, hogy a kínai behozatal nem valósított meg áralákínálást az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest. Mivel azonban a kínai import java része a minimális importárak rendszere keretében érkezett, a statisztikai adatok szerinti árszintek nem feltétlenül azokat a „valós” árakat tükrözik, amelyeken a kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában a melamint az uniós piacon értékesítenék. Ezt a kínai exportadatbázis is alátámasztja, amelynek tanúsága szerint a kínai import ára gyakorlatilag a világ minden más országában jelentősen kisebb a minimális importárnál.

(91)

Az alábbi táblázat tanúsága szerint számos harmadik országból érkezik melamin az Unióba.

4. táblázat

Más harmadik országokból érkező behozatal és piaci részesedése

(92)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból az Unióba érkező behozatal folyamatosan, a 2012-es 66 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt mintegy 97 000 tonnára, azaz 46 %-kal nőtt. Hasonlóképpen e behozatal piaci részesedése a 2012. évi 19 %-ról a felülvizsgálati időszakra közel 25 %-ra nőtt. A behozatal szempontjából a legfontosabb harmadik országok közé Katar, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Trinidad és Tobago, valamint Japán tartozott, de egyre nő az Eurostat által külön nem megnevezett „egyéb országok” piaci részesedése.

(93)

Ahogyan azt az alábbiakban a kármutatók alakulásával kapcsolatban bemutatjuk, a harmadik országokból érkező behozatal a jelentős piaci részesedése ellenére sem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ennek az az oka, hogy a némileg a minimális importár alatti átlagos árszintek ellenére (az árszintek a figyelembe vett időszakban mindvégig 1 000 EUR/tonna érték körül alakultak) (22) az árak sohasem voltak olyan alacsonyak, mint az eredeti vizsgálatban azonosított kínai árak vagy azok az exportárak, amelyeket Kína jelenleg a világ más országai felé érvényesít (uniós határparitáson számított CIF-árra átszámítva kb. 855 EUR/tonna). Ennél még fontosabb, hogy e források mögött korlátozott termelési kapacitás áll (jellemzően évi 50 000–60 000 tonna), (23) ami azt jelenti, hogy ezek az országok nem képesek olyan destabilizáló hatást kifejteni a melaminpiac keresleti-kínálati egyensúlyára, mint amelyet Kína kifejtett az eredeti vizsgálatban figyelembe vett vizsgált időszakban.

(94)

A CCPIT álláspontja szerint az uniós gazdasági ágazat nem versenyképes, és nemigen állja a versenyt a harmadik országok exportjával szemben. A fél előadta, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazatot kár éri, azt nem a kínai, hanem a más harmadik országokból érkező behozatal okozza.

(95)

Ahogyan azt az 5. fejezet bemutatja, ennek az állításnak ellentmondanak a kárral kapcsolatos ténymegállapítások és következtetések. Az intézkedések olyan tisztességes piaci viszonyokat teremtettek, amelyek között az uniós gazdasági ágazat versenyt folytatott a más országokból érkező behozatallal, beleértve a Kínából érkezőt is (ez együttesen az uniós felhasználás több mint 25 %-át adta a felülvizsgálati időszak alatt), és eközben képes volt kiküszöbölni a korábban elszenvedett kár hatásait is. Ez azt mutatja, hogy tisztességes keretek között az uniós gazdasági ágazat képes állni a versenyt.

(96)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(97)

A Bizottság a (14) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(98)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó makrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott ellenőrzött adatok és a felülvizsgálati kérelemben foglalt információk alapján, a mintában szereplő uniós gyártóknál a felülvizsgálati időszak tekintetében bekövetkezett változások figyelembevételével értékelte. A Bizottság a kizárólag a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott adatok alapján értékelte. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve mindkét adategyüttes reprezentatív.

(99)

A makrogazdasági mutatók a következők: a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a foglalkoztatás, a termelékenység, az értékesítési volumen, a piaci részesedés és az uniós felhasználás.

(100)

A mikrogazdasági mutatók a következők: az átlagos értékesítési árak, a készletek, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások, a beruházások megtérülése és a tőkebevonási képesség.

(101)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatti termelésére vonatkozó adatokat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott ellenőrzött adatok és a mintában nem szereplő gyártókra vonatkozóan a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben megadott, illetve az Eurostat adatbázisából nyert becsült adatok alapján állapította meg.

(102)

Az uniós össztermelés viszonylag állandó volt, 2014-ben érte el csúcspontját, és összességében szerény mértékben, a teljes figyelembe vett időszak alatt összesen 3 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszakban a becsült uniós termelés 374 540 tonna volt.

(103)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(104)

A termelési volumen a figyelembe vett időszak alatt viszonylag állandó volt. A felhasználás újjáéledését követve a termelés 2013-ban és 2014-ben nőtt. A 2015-ben és a felülvizsgálati időszakban tapasztalt csökkenés (a két időszakban kilenc hónap közös) több különböző tényezőnek, például a többéves kötelező karbantartás miatti üzemleállításoknak, tűzeseteknek vagy gazdasági döntéseknek volt betudható.

(105)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak alatt csaknem 480 000 tonna állandó értéken maradt. Az állandó termelési kapacitás mellett a kapacitáskihasználás szorosan követte a termelés alakulását. A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban mindvégig 76 % és 82 % között volt.

(106)

Az alábbi táblázatban található értékesítési adatok az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevőknek eladott mennyiségeket jelzik.

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(107)

Az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak alatt 2 %-kal nőtt. Ez a növekedési ütem elmarad az uniós felhasználás ugyanezen időszakban tapasztalt, az 1. táblázatban bemutatott növekedésétől (12 %). Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az értékesítési volumen növekedése ellenére is 8 százalékponttal lecsökkent. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat az uniós piac mintegy 73 %-át tudhatta magáénak.

(108)

Az uniós gazdasági ágazat által elveszített piaci részesedésen a harmadik országok többé-kevésbé egyenlően osztoztak: Oroszország, Japán és Katar nyertese volt a változásnak, Trinidad és Tobago vesztese, az Amerikai Egyesült Államok pedig viszonylag stabil értékesítési volument tartott fenn. Kína szintén nyertese volt az uniós felhasználás növekedésének, de kisebb mértékben, ahogyan azt a (88) preambulumbekezdés jelzi.

(109)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Átlagos értékesítési árak

(110)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési egységárak átlaga a figyelembe vett időszakban 13 %-kal nőtt. A melaminárak 2013-ban jelentősen megemelkedtek a 2012-es erősen mérsékelt árakhoz képest (+ 23 %), amiatt, hogy az építőipar újjáéledése után megnőtt a kereslet. Az árak ezután 2014-ben körülbelül a minimális importár szintjére süllyedtek, és ezen a szinten állandósultak.

(111)

Az értékesítési árakat általában negyedévente tárgyalják újra, és szintjük elsősorban a melamin piaci keresletének és kínálatának egymáshoz viszonyított arányától (és az ezzel kapcsolatos vélekedésektől) függ. A nyersanyagárak közvetlenül nem befolyásolják a melamin árát, tehát – több más termék árától eltérően – a melaminárak nem kötődnek (és mesterségesen sincsenek hozzákötve) a legfontosabb nyersanyag árához.

(112)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(113)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal nőtt. Az egy alkalmazottra jutó termelési volumenben kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszak alatt 7 %-kal csökkent.

(114)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Munkaerőköltségek

(115)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2012 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal nőtt. A növekedés fő oka az éves infláció volt.

(116)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletszintje a következőképpen alakult:

10. táblázat

Készletek

(117)

A zárókészlet mind abszolút mennyiségben, mind pedig a termelés százalékában kifejezve jelentős visszaesést mutatott (– 44 %, illetve – 39 %) a felülvizsgálati időszak végére. Ennek a fő oka az volt, hogy 2015-ben az uniós gazdasági ágazat termelése átmenetileg lecsökkent (lásd a (104) preambulumbekezdést), és a szállítási kötelezettségeket részben a készletszintek rovására fedezték.

(118)

A termelési egységköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

11. táblázat

Termelési egységköltség

(119)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat melamintermelési egységköltsége 7 %-kal csökkent.

(120)

A melamin legfontosabb nyersanyaga a karbamid, amelyet az uniós gyártóknak vagy meg kell venniük, vagy pedig házon belül kell ammóniából előállítaniuk. Az ammónia elsősorban földgázból állítható elő. Összességében a karbamid, illetve az ammónia előállítása az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek mintegy 40 %-át teszi ki. A figyelembe vett időszak alatt az ammónia- és a karbamidárak általában véve csökkenő trendet követtek, és 2012 és a figyelembe vett időszak között 23,5 %-kal, illetve 25,5 %-kal csökkentek.

(121)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége töretlenül nőtt részben az értékesítési árak növekedésének ((110) preambulumbekezdés), részben pedig a nyersanyagköltség csökkenésének ((120) preambulumbekezdés) köszönhetően.

(122)

A nyereség ebben az ágazatban erősen ingadozó, ahogyan az a figyelembe vett időszak adataiból is látható. A nyereség fenntarthatatlanul alacsony szintről indulva – viszonylag stabil értékesítési és termelési volumenek mellett – nagyon magas értéken tetőzött a négyéves időszak végére. Ennek az az oka, hogy a melamin értékesítési árát erősen befolyásolja a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyított aránya és a piaci szereplők erről alkotott vélekedése, a költségek pedig nagymértékben függnek az energiaáraktól. Emiatt bővülő piacon az értékesítési árak úgy is emelkedhetnek, hogy a nyersanyagárak csökkennek vagy stagnálnak, aminek következtében jelentősen nőhet a nyereség; de ugyanígy könnyedén előfordulhat ennek a fordítottja is: kedvezőtlen piaci viszonyok között a gyártók kénytelenek lehetnek csökkenteni (vagy állandó szinten tartani) áraikat akkor is, ha közben termelési költségeik nőnek.

(123)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom – több más kármutató mellett – markánsan újjáéledt 2012-ről 2013-ra, majd pedig követte a nyereség növekvő trendjét.

(124)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 89 %-kal növekedtek. Először egy jelentős ugrás következett be (+ 112 %) a 2012-es nyomott szintről 2013-ra (amikor a nehéz általános pénzügyi helyzet miatt a legtöbb beruházást leállították), majd ezt követően a beruházások szintje stabil maradt. A 2013-tól a felülvizsgálati időszakig tapasztalt beruházási szint a beruházások szokásos ütemének felel meg, amely a folyamatos karbantartást és a gépalkatrészek szükségessé váló cseréjét teszi lehetővé, de jelentősebb átépítésre vagy kapacitásbővítésre nem ad módot.

(125)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházásoknak a hasonló termék termeléséhez és értékesítéséhez kapcsolódó megtérülése is pozitív pályát követett, igazodva az általános javuló tendenciákhoz.

(126)

Növekvő felhasználás mellett az uniós gazdasági ágazat képes volt felépülni a korábbi dömping hatásaiból, és a felülvizsgálati időszak alatt egészséges gazdasági helyzet volt megfigyelhető. A melamin piacán a hatályban levő intézkedések egyenlő versenyfeltételeket teremtettek, ami nemcsak azért volt előnyös, mert segítette az uniós gazdasági ágazat újjáéledését, hanem azért is, mert tervezhetőbbé vált az érdekeltek tevékenysége. Az intézkedések nem zárták ki a kínai gyártókat az uniós piacról, hiszen jelenlétük megmaradt. Több más harmadik országból is folytatódott a behozatal, de ez nem idézett elő túlzott áringadozásokat, sem pedig megalapozatlan piaci várakozásokat az alacsony árú melamin bőséges megjelenésével kapcsolatban.

(127)

Ebből következően a figyelembe vett időszakban szinte valamennyi kármutató pozitív tendenciát jelzett. Az uniós gazdasági ágazat növelte mind értékesítési, mind pedig termelési volumenét. Mivel az uniós felhasználás gyorsabban nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent, de elegendően magas szinten maradt. Az uniós gazdasági ágazat az építőipar újjáéledésének és az ebből fakadó általános keresletnövekedésnek köszönhetően növelni tudta értékesítési árait. Mivel ugyanebben az időszakban a nyersanyagárak csökkentek, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége markánsan javult. Ez egyben azt is jelentette, hogy valamennyi pénzügyi mutató kedvezően alakult.

(128)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(129)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a Kínával szemben hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése. Az elemzés a következőkre terjedt ki: termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában, dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések megléte a melaminnal kapcsolatban más harmadik országokban, az uniós piac vonzereje, a kínai exportáló gyártók magatartása az export területén más harmadik piacokon, és végezetül a kínai dömping folytatódásának az uniós gazdasági ágazat teljesítményére gyakorolt valószínűsíthető hatásai.

(130)

Kína a világ legnagyobb melamintermelője, 2013 végére a világ termelési kapacitásának megközelítőleg 69 %-át tudhatta magáénak. (24) Az (57)–(61) preambulumbekezdésben bemutatott elemzésből kiderült, hogy a felülvizsgálati időszakban Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás mind a kínai belföldi piac méretéhez, mind pedig a világpiaci kereslethez viszonyítva nagyon nagy volt. A felülvizsgálati időszakban a kínai szabad kapacitás becsült nagysága legalább évi 500 000 tonna volt, ami nagyobb, mint a teljes uniós felhasználás. Ebben az összefüggésben fontos megjegyezni, hogy az uniós melaminpiac a világ második legnagyobb piaca (Kína után).

(131)

Emellett, ahogyan a (74) preambulumbekezdésben már említettük, az Amerikai Egyesült Államok által a kínai származású melaminra nemrégiben kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok miatt további jelentős, más célpiacokra átirányítható mennyiségek (körülbelül 12 000 tonna) szabadultak fel.

(132)

Az uniós piac mérete – tekintve, hogy a világ második legnagyobb piacáról van szó – egyértelműen növeli az uniós piac vonzerejét. Az a körülmény, hogy Kínából az intézkedések ellenére is folytatódott a behozatal, szintén azt jelzi, hogy a kínai exportáló gyártók vonzónak találják az uniós piacot, szívesen értékesítik terméküket továbbra is ezen a piacon, és törekednek üzleti kapcsolataik megtartására.

(133)

Az uniós piac vonzerejét jelző további fontos tényező a más piacokénál magasabb árszint. Ahogyan azt már a (72) preambulumbekezdésben említettük, a kínai exportárak csaknem mindegyik további célpiac esetében jelentősen elmaradnak az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon alkalmazott áraktól. A kínai exportadatbázis tanúsága szerint a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export több mint 99 %-a (224 000 tonna, ami az uniós piac 57 %-ának felel meg) 922 EUR/tonna átlagos kiigazított áron (25) valósult meg. Ez az ár jelentősen elmarad az uniós gazdasági ágazat által ugyanebben az időszakban alkalmazott átlagártól (1 149 EUR/tonna).

(134)

Tehát az uniós piac mind méretét, mind árszintjeit tekintve vonzó piac a kínai export számára.

(135)

A nagyméretű szabad kapacitás és az uniós piac vonzereje miatt (lásd a fenti összefoglalást) valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is nagy mennyiségű alacsony árú melamin áramolna be az Unióba és kerülne ott értékesítésre.

(136)

Annak értékelése érdekében, hogy ez az alacsony árú kínai import milyen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, a Bizottság elemezte más, közeli piacok helyzetét. Ebben az összefüggésben Törökország jó példának tekinthető, hiszen nagy méretű, erőteljes kereslettel jellemezhető, (26) az Európai Unió közelében elhelyezkedő piacról van szó. Emellett Törökország volt Kína legnagyobb exportpiaca, a felülvizsgálati időszakban csaknem 32 000 tonnára rúgó behozatallal. A Törökországba érkező kínai behozatal kapcsán az importárak a kínai exportadatbázisban FOB-alapon szerepelnek. Ezeket az árakat a Bizottság az uniós érkeztetési ár becsült értékének meghatározása érdekében először átszámította uniós határparitáson számított CIF-árra az átlagos fuvarozási és biztosítási költségek figyelembevételével, majd megnövelte a behozatal után felmerülő költségekkel (6,5 % rendes vám és vámkezelési költségek).

(137)

A számítás szerint a felülvizsgálati időszakban a Törökországba érkező kínai importhoz tartozó kiigazított átlagos importár 919 EUR/tonna volt. Ezt a Törökországba irányuló kivitelhez tartozó kiigazított exportárat példaként figyelembe véve ezekkel az árakkal a kínai export a felülvizsgálati időszakban 20 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(138)

A világ más országaiba irányuló kivitelhez tartozó átlagos kínai ár alapján hasonló eredmény (19,6 %-os alákínálás) adódott. (27)

(139)

mivel a melamin homogén árucikk, a vevők szemszögéből nézve a beszállítók közötti választás legfontosabb tényezője az ár. Emiatt (és beszerzési forrásainak bebiztosítása céljából) a legtöbb vevő legalább két vagy három alternatív beszerzési forrásból vásárolja a melamint, és a pontos rendelési mennyiségeket az ajánlott árak alapján allokálja közöttük. Ilyen körülmények között valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az alacsony árú kínai behozatal megjelenése az uniós piacon azonnal leszorítaná az árakat. Az uniós gazdasági ágazatnak csökkentenie kellene az árait, hogy felvegye a versenyt a kínai behozatallal; a helyzet hasonló lenne ahhoz, amelyet a Bizottság az eredeti vizsgálat keretében vizsgált, amikor is az uniós gazdasági ágazat mindössze 900 EUR/tonna körüli árak mellett működött.

(140)

Az uniós gyártóknak a felülvizsgálati időszakra vonatkozó ellenőrzött adatai alapján megállapítható, hogy az áraknak a törökországi árak szintjére való visszaesése az uniós gyártók jövedelmezőségének drámai csökkenését eredményezné. Pontosabban szólva: ilyen árak mellett az uniós gazdasági ágazat egyenesen veszteséget termelne (– 5,5 %). Lényegében ugyanerre az eredményre lehet jutni akkor is, ha az összes harmadik országba érkező kínai behozatal átlagos árszintjét tekintjük (– 5 %). Ez az elemzés azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volna képes fenntartható nyereségszinteket fenntartani abban az esetben, ha a dömpingelt kínai melamin a más harmadik országokban jelenleg felszámított árakon lépne be az Unióba.

(141)

Az árhatás mellett a valószínűsíthető volumenek is kedvezőtlen hatást gyakorolnának az uniós gazdasági ágazatra. Azzal számolva, hogy a kínai import növekedése miatt viszonylag mérsékelt, 30 000 tonnányi csökkenés következne be az uniós gazdasági ágazat értékesítéseiben és termelésében (ez az értékesítési volumen körülbelül 11 %-os csökkenését jelentené), (28) a termelési egységköltség 3,6 %-kal, 1 037 EUR/tonna értékről 1 073 EUR/tonna értékre nőne, ami tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(142)

Tekintettel arra, hogy az uniós felhasználás 25 %-át a Kínától különböző más országokból érkező behozatal fedezte, nem zárható ki, hogy a dömpingelt kínai melamin részben ezeket a behozott mennyiségeket szorítaná ki a piacról. Ugyanakkor a harmadik országokból az Unióba érkező behozatal átlagos értékesítési ára az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára alatt van, ami azt jelenti, hogy az alacsony árú kínai melamin ismételt megjelenése esetén az az uniós piacon először az uniós gazdasági ágazat kárára nyerne teret, és csak ezután szorítaná ki a piacról a harmadik országokban működő gyártók által az Unióba exportált mennyiségeket.

(143)

Mindazonáltal abban az esetben, ha a volumenhatás a valóságban gyengébbnek bizonyulna is, mint amit a (141) preambulumbekezdésben leírt modell mutat, figyelembe kell venni, hogy az eredeti vizsgálat tapasztalatai szerint az Unió piacára kisebb mennyiségben alacsony dömpingáron belépő mennyiségek is kárt okoznának az uniós gazdasági ágazatnak. (29) Az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal rendkívül alacsony árszintje és a nagyon nagy ilyen mennyiségek megjelenésével kapcsolatos piaci várakozások együttesen torzítanák az uniós piacot és okoznának kárt az uniós gazdasági ágazatban.

(144)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT előadta, hogy álláspontja szerint indokolatlan kiterjeszteni az intézkedéseket. Ebben az összefüggésben a (63), illetve a (76) preambulumbekezdésben már említett, a kínai szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére vonatkozó észrevételeire utalt. Az érdekelt fél szerint mivel ezek az észrevételek cáfolják a dömping folytatódására vonatkozó ténymegállapításokat, a kár valószínűsíthető megismétlődésére vonatkozó következtetés sem állja meg a helyét. Emellett a CCPIT kétségbe vonta annak helyénvalóságát, hogy a kínai dömping által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt árhatások értékelése során a Bizottság a Törökországba és a világ más országaiba irányuló kínai export kapcsán felszámított exportárakra utalt, kifejtve, hogy az EU joga és intézményei nem gyakorolhatnak joghatóságot a harmadik országokban folytatott gyakorlat felett.

(145)

Ezzel az észrevétellel összefüggésben a Bizottság hangsúlyozta, hogy a Törökországba és a világ más országaiba irányuló kínai export kapcsán felszámított exportárak vizsgálata nem sérti a joghatóság elvét. Ahogyan azt a (136)–(138) preambulumbekezdés részletesen elmagyarázza, a Bizottság csupán az exportra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikai adatokat elemezte annak érdekében, hogy megállapítsa azt az árszintet, amelyen a kínai exportáló gyártók a melamint a felülvizsgálati időszakban Törökországba és a világ más országaiba értékesítették. A kínai gyártók által Törökország és a világ más országai felé felszámított árak jelzik a legjobban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően milyen árat érvényesítenének az exportáló gyártók az uniós piacon. Emiatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(146)

A rendelkezésre álló kínai szabad kapacitással, az uniós piac vonzerejével és a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos érveket a Bizottság a (64)–(66) és a (77) preambulumbekezdésben már tételesen cáfolta, és az ott megfogalmazott álláspontját e helyütt is teljes egészében fenntartotta. Ebből következően a kár megismétlődésével kapcsolatos következtetések is változatlanok maradnak.

(147)

Továbbá a CCPIT azt is felvetette, hogy nincs ok-okozati összefüggés a kínai melamin behozatala és az uniós gazdasági ágazat helyzete között. Az érdekelt fél arra alapozta felvetését, hogy nincs erős korreláció egyfelől a kínai behozatali volumenek és árak, másfelől pedig az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége között. A CCPIT szerint ezzel szemben más tényezők, például a nyersanyagárak és az uniós gazdasági ágazatnak a Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatallal szembeni versenyképessége közvetlen ok-okozati összefüggésben vannak az uniós gazdasági ágazat helyzetével.

(148)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 5. cikkével szemben az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése a hatályvesztési felülvizsgálatok kapcsán nem követeli meg az ok-okozati összefüggés elemzését. Továbbá ebben a konkrét esetben a Kínából érkező melaminimport-volumenek a figyelembe vett időszak teljes egészében elhanyagolhatóak voltak, hiszen csupán 0,4–2,5 %-át tették ki az uniós piacnak. Ilyen helyzetben még ha a nyersanyagárak és a harmadik országokból érkező behozatal ingadozása kihat is az uniós gazdasági ágazat helyzetére, abból, hogy a hatályban lévő intézkedések mellett a Kínából érkező melaminbehozatal volumenei és árai és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége között esetleg nincs korreláció, nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mi történne az uniós piacon az intézkedések hatályvesztése esetén.

(149)

A fentiek alapján és figyelembe véve, hogy további észrevételek nem érkeztek, a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(150)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(151)

A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat fokozatosan talpra állt a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatti károk után. A Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban valószínűsíthető, hogy a kár rövid időn belül ismét megjelenne, mert az uniós gazdasági ágazatra a Kínából érkező, potenciálisan nagy volumenű dömpingelt behozatal hatására jelentős árnyomás nehezedne. Emiatt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a (140)–(141) preambulumbekezdésben ismertetett módon leromlana. Ezzel szemben az intézkedések fenntartása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára a pozitív gazdasági folyamatok fenntartását, valamint azt, hogy az érintett vállalatok tisztességes, versenyalapú piacon tevékenykedjenek az Unióban.

(152)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT vitatta, hogy az intézkedések az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálják, hiszen az uniós gazdasági ágazat már teljes mértékben felépült korábbi helyzetéből. Továbbá a CCPIT az intézkedések szükségességét is megkérdőjelezte, arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően sem a dömping, sem a kár nem ismétlődne meg.

(153)

A dömping és a kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ezen érvekkel a fenti szakaszokban már részletesen foglalkoztunk. Mivel ebben a tekintetben az érdekelt fél új érveket nem hozott fel, a Bizottság a (151) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításait fenntartotta.

(154)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(155)

A megindítási szakaszban a Bizottság tizenegy ismert importőrrel, illetve forgalmazóval, valamint négy kereskedelmi szervezettel vette fel a kapcsolatot. Egy németországi importőr válaszolt a mintavételi űrlapra, és küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(156)

Ez a gazdasági szereplő a felülvizsgálati időszak alatt korlátozott mennyiségben hozott be melamint Kínából, elsősorban az Unión kívüli viszonteladásra. Emellett ugyanez a gazdasági szereplő más külső beszállítóktól és az uniós gazdasági ágazattól is vásárolt melamint. A felülvizsgálati időszak alatt a melaminnal kapcsolatos ügyletek több mint felét tették ki a teljes forgalmának, és 2–4 %-os (30) haszonkulcsot eredményeztek számára.

(157)

Bár az nem feltételezhető, hogy más importőrök is (egyöntetűen) így vélekednek, ez az egyetlen együttműködő gazdasági szereplő nem ellenezte az intézkedéseket. Álláspontja szerint az intézkedések stabilizálták a piacot, és biztonságossá, kiszámíthatóvá tették a kínálatot, ami hosszú távon minden piaci szereplőnek érdeke. Úgy vélte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén könnyedén átállhatna a kínai beszerzésekre, de ez kedvezőtlenül hatna mind az Unión kívüli, mind az Unión belüli meglévő üzleti kapcsolataira, és súlyos fennakadásokra és ingadozásokra lehetne számítani a melamin piacán.

(158)

Más információk hiányában a vizsgálat során nem derült fény olyan körülményre, amely miatt az intézkedések fenntartása jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós importőrökre.

(159)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT kétségbe vonta a Bizottságnak az importőrök érdekével kapcsolatos következtetését, azzal érvelve, hogy a Bizottság egyetlen importőr véleményére támaszkodott, amely nem tekinthető reprezentatívnak.

(160)

Ezzel összefüggésben a Bizottság megismételte a (157) preambulumbekezdésben foglaltakat, nevezetesen hogy nem tételezte fel, hogy az együttműködő importőr véleménye az összes importőr véleményét tükrözi. Mindazonáltal a Bizottság az egyetlen együttműködő importőr által szolgáltatott információkat ellenőrizte és kellőképpen figyelembe vette. A CCPIT ezzel szemben nem bocsátott rendelkezésre bizonyítékokat, sem más információkkal nem szolgált arra nézve, hogy az intézkedések fenntartása jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre.

(161)

Ezért a rendelkezésre álló információk alapján és ellenkező értelmű információk és bizonyítékok hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást az Unióban működő importőrökre.

(162)

A Bizottság 68 ismert felhasználó számára küldött kérdőívet. Hiánytalanul kitöltött kérdőívet négy, az uniós felhasználás 3 %-át és a Kínából érkező behozatal 0,6 %-át képviselő felhasználó küldött vissza.

(163)

A teljes mértékben együttműködő felhasználók meglehetősen eltérően vélekedtek. Kettő közülük ellenezte az intézkedések fenntartását, arra hivatkozva, hogy a dömpingellenes vám akadályozza őket abban, hogy Kínából vásároljanak melamint. Egy felhasználó semleges álláspontot képviselt, mert a melamin csekély hatást gyakorol a költségszerkezetére. A negyedik felhasználó az intézkedések mellett foglalt állást. Ez a felhasználó attól tart, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínaiak ismét elárasztanák az Unió piacát olcsó melaminnal. Ennek eredményeként rövid távon csökkennének ugyan a költségei, hamarosan azonban tönkremehetne az uniós gazdasági ágazat. A szóban forgó felhasználó ezért függővé válna a kínai beszerzésektől.

(164)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felhasználók általában jól boldogultak a dömpingellenes intézkedések által létrehozott piaci viszonyok között. A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználók átlagos haszonkulcsa 5,6 % volt, ami azt jelenti, hogy a felhasználók a hatályban lévő vámok mellett is képesek voltak kielégítő nyereségszintet elérni. Emellett figyelembe kell venni, hogy az uniós piac sok beszállító versenyén alapuló, nyitott piac. Ezért az uniós és a kínai gyártók mellett a felhasználók más forrásokból is beszerezhetik a terméket anélkül, hogy tartaniuk kellene a beszerzések akadozásától.

(165)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT azt állította, hogy az intézkedések meghosszabbítása igazságtalan, mert csökkenő nyersanyagárak mellett növekvő melaminárakat eredményez, tehát a felhasználók jövedelmezőségét és az uniós piacon általában véve folyó versenyt feláldozza az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének oltárán. Beadványában az érdekelt fél egy koppenhágai intézet tanulmányára (31) hivatkozott, továbbá több olyan WTO-ügyre, köztük az „EC – Salmon” ügyre, amelynek az EU fele volt.

(166)

Az árnövekedéssel összefüggésben a Bizottság a (110) preambulumbekezdésre utalt. Az ott található magyarázat szerint a figyelembe vett időszakban bekövetkezett árnövekedés a 2012-es rendkívül nyomott, fenntarthatatlan árszinthez képest értendő. A 2013-as növekedés után az árszint még csökkent is 2014-re, és azóta változatlan szinten van. Másfelől a CCPIT nem szolgált olyan konkrét információkkal, amelyek arra utalnak, hogy az intézkedések következtében a melaminfelhasználók gazdasági helyzete olyan mértékben romlott, hogy amiatt arra a következtetésre kellene jutni, hogy az intézkedések fenntartása ellentétes az Unió egészének érdekével. Továbbá sem a közgazdasági tanulmány, sem a WTO-ügy, amelyre az érdekelt fél utalt, nem foglalkozik kifejezetten a melaminágazattal.

(167)

A fentiek alapján és figyelembe véve, hogy további észrevételek nem érkeztek, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem sikerült kimutatni, hogy a hatályban lévő intézkedések fenntartása olyan jelentős negatív hatást gyakorolna a felhasználók helyzetére, amelyet az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatása ne ellensúlyozna.

(168)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó melamin behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(169)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmezők – amellett, hogy egyetértettek a Bizottságnak az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseivel – előadták, hogy az alacsony fokú együttműködés miatt, és mert az együttműködő érdekelt felek többsége támogatta az intézkedéseket, a Bizottságnak nem kellett volna átfogó módon értékelnie az uniós érdeket. Emellett érdektelennek tartották, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználók átlagos haszonkulcsa 5,6 % volt.

(170)

A Bizottság nem értett egyet ezekkel az észrevételekkel. Az uniós érdek vizsgálata során a Bizottság köteles átfogó módon elemezni minden rendelkezésére álló tényt és megfontolást, és mérlegre kell tennie az összes különböző érintett érdeket, köztük az uniós gazdasági ágazat, importőrök és felhasználók érdekét. Emellett a Bizottságnak az is kötelessége, hogy az Unió egészének érdekével kapcsolatos következtetését kellően megindokolja. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(171)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánja tartani a Kínával szembeni meglévő intézkedéseket. A felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(172)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó melaminra vonatkozóan a 457/2011/EU rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(173)

A CCPIT a meghallgatás után benyújtott beadványában előadta, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek a jelenlegi formájukban történő kiterjesztése jogellenes lenne, mert az eredeti vizsgálatban két kínai exportáló gyártó nem teljesítette az egyedi elbánásra vonatkozó vizsgálat követelményeit, amelyeket a WTO Fellebbezési Testülete egyik döntése (32) nyomán jogellenesnek kell tekinteni. A CCPIT szerint e két vállalat számára egyéni dömpingkülönbözetet kellene megállapítani, ami az egész országra kiterjedő maradékvám szintjét is befolyásolná.

(174)

Hatályvesztési felülvizsgálat keretében a dömpingellenes intézkedések szintje nem módosítható. Emellett a kérdéses vállalatok nem tanúsítottak együttműködést az eljárásban, és nem szolgáltattak olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását. A Bizottság ezért ezt az álláspontot elutasította. A kérdéses vállalatoknak ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján kérjék dömpingkülönbözetük számításának időközi felülvizsgálatát.

(175)

Az (EU) 2016/1036 alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,