15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/99

(1)

Az 598/2009/EK rendelettel (2) a Tanács tonnánként nettó 211,2 –237 EUR közötti végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy érintett ország) származó, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) behozatalára, amely akkor a következő KN-kódok alá tartozott: ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824909787). Az e rendelettel kivetett kiegyenlítő vámok a továbbiakban: a meglévő intézkedések.

(2)

A kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a 443/2011/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács kiterjesztette az 598/2009/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámokat a biodízel Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy azt Kanadából származóként jelentették-e be –, mely rendelkezés alól kivételt képezett a BIOX Corporation (Oakville, Ontario, Kanada) és a Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada) vállalat által előállított termék. Ugyanezzel a rendelettel a Tanács kiterjesztette az 598/2009/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot a legfeljebb 20 tömegszázaléknyi, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó biodízelkeverék Egyesült Államokból származó behozatalaira is.

(3)

Ezen eljáráson kívül jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalával szemben (4).

(4)

Az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó hatályos kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke alapján.

(5)

A kérelmet 2014. április 9-én az Európai Biodízeltanács (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan uniós gyártók nevében, amelyek az Unió teljes biodízeltermelésének több mint 25 %-át képviselik. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatásnyújtás és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

(6)

Miután a Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (6) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. július 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Ugyanezen a napon a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében hatályos dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan is (8). Ez egy párhuzamosan zajló, de különálló eljárás, amellyel egy külön rendelet foglalkozik.

(7)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően és az alaprendelet 22. cikke (1) bekezdésének és 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság értesítette az Egyesült Államok kormányát arról, hogy megfelelően dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és konzultációra hívta azzal a céllal, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az USA kormánya elfogadta a konzultációra való felhívást, és ennek nyomán 2014. július 3-án konzultációra került sor. A konzultációk során nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldásra jutni, mindazonáltal sikerült megfelelően megismerni az amerikai kormány hatóságai által tett észrevételeket.

(8)

A támogatás folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár megismétlődési valószínűségének értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételük érdekében vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az egyesült államokbeli ismert exportáló gyártókat, az Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint szövetségeket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív termelési és értékesítési mennyiségek alapján választotta ki, biztosítva egyúttal a megfelelő földrajzi eloszlást is. Az ideiglenes minta hét különböző tagállam hét uniós gyártóját tartalmazta, amelyek összesen közel 30 %-át adták az uniós biodízeltermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket.

(13)

Egy olaszországi vállalat kérte a mintába való felvételét. Ez a vállalat azonban csak 2013 végén kezdte meg tevékenységét, miután megszerezte egy olyan másik olasz biodízelgyártó biodízelüzemét, amely szerepelt az ideiglenes mintában. A figyelembe vett időszakban érvényesülő tendenciák értékeléséhez szükséges releváns múltbeli adatok hiánya miatt, és mivel egy másik olasz vállalkozás már szerepelt az ideiglenes mintában, a Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó vállalatot nem veszi fel a mintába.

(14)

Az amerikai Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board, a továbbiakban: NBB) megjegyezte, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta eltért a biodízellel összefüggésben a korábbi vizsgálatok során kiválasztott mintától, és külön megemlített két olyan, az ideiglenes mintában nem szereplő vállalatot, amely jelentős termelési és értékesítési volumenekkel rendelkezett. Mindazonáltal az NBB által megnevezett két vállalat vagy a mintában már szereplő, nagyobb értékesítési volumennel rendelkező másik vállalathoz kapcsolódó vállalat volt, vagy a mintába ideiglenesen kiválasztott vállalatok valamelyikéhez képest ugyanazon tagállamban alacsonyabb értékesítési volumennel rendelkezett. Ebből kifolyólag e két vállalat bármelyikének a mintába való felvétele nem változtatott volna az ideiglenesen kiválasztott minta reprezentativitásán. Az ideiglenesen kiválasztott mintára vonatkozóan így megerősítést nyert, hogy a minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatív.

(15)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy az uniós ágazat 30 %-át képviselő mintát nem lehet az uniós biodízel ágazat egészét reprezentálónak tekinteni, és hogy a mikrogazdasági mutatókat mélyrehatóbban kellett volna elemezni. Az USA kormánya a WTO Fellebbviteli Testületének az Európai Közösségek – Kötőelemek ügyben hozott azon megállapítására hivatkozik, mely szerint egy 27 %-os minta arányát tekintve az egész ágazathoz viszonyítva alacsonynak minősült, és csak sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatok esetében lenne jelentős hányadnak tekinthető.

(16)

A kötőelemekre vonatkozó vizsgálattal szemben e vizsgálat céljából a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot az ágazat egészeként értelmezte, és nem szűkítette azt le a mintába felvett vállalatokra (lásd a lenti (151) preambulumbekezdést). Ezen túlmenően valamennyi makrogazdasági mutatót a gazdasági ágazat egészére vonatkozóan értékelték, és csupán néhány mikrogazdasági mutatót elemeztek a mintába felvett vállalatok szintjén. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó elemzése mikro- és makrogazdasági mutatókra is támaszkodott. Mindenesetre az uniós gazdasági ágazat sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatnak tekintendő, mivel szerte az Unióban több mint 200 gyártót tömörít, amelyek túlnyomó többsége kis- és középvállalkozás. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat 30 %-át képviselő minta reprezentatív, következésképp az állítást elutasítja.

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(18)

Mindössze néhány független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(19)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi egyesült államokbeli exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte az Egyesült Államok Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(20)

Az egyesült államokbeli gyártók közül 27 válaszolt a Bizottságnak, de csak kilenc gyártó adta meg az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért export- és/vagy belföldi értékesítésre vonatkozó adatokat a mintavétel céljából. Egyikük sem exportált az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság által kiválasztott minta a legnagyobb volumenű belföldi és exportértékesítéssel rendelkező három exportáló gyártóból állt. Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az Egyesült Államok hatóságaival, de azok nem tettek észrevételt.

(21)

A mintába felvett gyártók közül egyik sem válaszolta meg kérdőívet a határidőn belül. 2014. október 7-én a Bizottság tájékoztatta a mintába felvett három exportáló gyártót a válaszadás elmaradásáról.

(22)

2014. október 10-én a mintába felvett exportáló gyártók egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy döntött, nem válaszolja meg a kérdőívet. A mintába felvett másik két exportáló gyártó kérésére a Bizottság meghosszabbította a határidőket, teljes körűen azonban egyik gyártó sem válaszolta meg a kérdőívet.

(23)

A Bizottság 2014. november 10-én levelet küldött a mintában szereplő három vállalatnak, amelyben tájékoztatta őket azon szándékáról, hogy az alaprendelet 28. cikkét kívánja alkalmazni. Az Egyesült Államok hatóságai ugyancsak tájékoztatást kaptak arról, hogy a Bizottság az alaprendelet 28. cikkét szándékozik alkalmazni. A levéllel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2014. november 21. volt.

(24)

Mindazonáltal 2014. november 21-ig a mintában szereplő vállalatok közül kettő egyáltalán nem reagált, a harmadik vállalat pedig kifejtette, hogy a rendelkezésre álló időkeret nem volt elegendő számukra ahhoz, hogy benyújtsák válaszukat.

(25)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a mintába felvett egyesült államokbeli exportáló gyártók egyike sem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ennek következtében a Bizottság az alaprendelet 28. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett döntött, melynek értelmében megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(26)

A Bizottsághoz az Egyesült Államok hatóságaitól, a mintába felvett uniós gyártóktól és négy felhasználótól/kereskedőtől érkeztek válaszok a kérdőívre.

(27)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a támogatás, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott.

(28)

A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett az Amerikai Egyesült Államok következő hatóságainál:

(29)

A Bizottság az alábbi uniós gyártók telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:

(30)

2015. június 3-án a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a hatályos szubvencióellenes intézkedések fenntartását tervezte, és felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek által tett észrevételeket, és indokolt esetben figyelembe vette azokat.

(31)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB kérte a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását, mely lehetőséget biztosították számára.

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos a meglévő intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) tárgyát képező termékkel, azaz az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, ex 2710 20 11, ex 2710 20 15, ex 2710 20 17, ex 3824 90 92, ex 3826 00 10 és az ex 3826 00 90 KN-kód alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A biodízel megújuló üzemanyag, amelyet a közlekedési ágazatban dízelmotorok meghajtására használnak. Ugyanakkor a hagyományos motorok tiszta biodízellel nem üzemeltethetők, ásványi dízel és korlátozott mennyiségű biodízel keverékével azonban igen.

(34)

Az USA-ban gyártott biodízel főként zsírsav-metil-észter (FAME), amely a biodízel alapanyagául szolgáló sokféle növényi olaj (szója, pálmaolaj, repce), valamint használt sütőolaj, állati eredetű zsír vagy biomassza származéka. Az „észter” kifejezés a növényi olajok transz-észterezésére, azaz az olaj alkohollal való keverésére utal. A „metil” kifejezés a metanolra utal, amely az eljárásban legáltalánosabban használt alkohol, jóllehet a gyártási eljárás során etanolt is lehet alkalmazni, amelyből így „zsírsav-etil-észter” keletkezik.

(35)

Valamennyi biodízeltípus és a keverékben előforduló biodízel ugyanolyan vagy rendkívül hasonló alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanarra a célra használják fel, jóllehet előfordulhatnak különbségek az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, illetve a gyártási eljárás tekintetében. A vizsgálat tárgyát képező termék esetleges változatai nem változtatják meg annak alapvető meghatározását, jellemzőit, illetve azt, hogy a különböző felek milyen terméknek tekintik azt. Ennek megfelelően a végfelhasználó szempontjából közömbös, hogy a töltőállomáson elérhető keverék mely biodízel-alapanyag felhasználásával készült.

(36)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottaknak megfelelően a Egyesült Államok belföldi piacán értékesített biodízel és az Egyesült Államokból származó, exportra értékesített biodízel ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználása is azonos. Hasonlóképpen, az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználása megegyezik az Egyesült Államokból az Unióba exportált termék jellemzőivel, illetve felhasználásával. Ezért ezen vizsgálat alkalmazásában az alaprendelet 2. cikkének c) pontja szerinti hasonló termékek.

(37)

Az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy a biomasszából (9) előállított biodízel szélesebb termékkört jelent, mint a felülvizsgálat tárgyát képező termék. Mindazonáltal, miként azt az eredeti vizsgálat kapcsán az ideiglenes kiegyenlítő vámokat kivető rendelet megállapította (10), a biodízel és biodízelkeverékek valamennyi típusa – ideértve a biomasszából előállított biodízelt is – biodízel-üzemanyagnak tekintendő, és az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásokról és alternatív üzemanyagokról szóló jogszabálycsomag hatálya alá tartozik. Ennek az az oka, hogy a biomasszából előállított biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználási módjai megegyeznek a más alapanyagokból előállított biodízelével, vagy nagyon hasonlók ahhoz. Az eredeti vizsgálat során tett megállapítást az érdekelt felek egyike sem vitatta, és az a jelen hatályvesztési felülvizsgálatban is érvényes marad. Következésképpen a Bizottság elutasította az Egyesült Államok kormányának ezen állítását.

(38)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a támogatás valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e. A megismétlődés fogalma alapján a támogatásnak nem kell hatályban lennie a vizsgálat megindításakor, illetve az intézkedések fenntartására vonatkozó döntés meghozatalakor. A Bizottság ezért azt is ellenőrizte, valószínűsíthető-e a felülvizsgálati időszakot követően lejárt támogatások megismétlődése.

(39)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben említett összes támogatási rendszert megvizsgálta, és felkérte az Egyesült Államok hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást minden egyéb lehetséges támogatási rendszerről. Az Egyesült Államok hatóságai által a Bizottság kérdőívére adott válaszban közölt információk alapján a Bizottság a következő, a felülvizsgálati időszak alatt hatályban lévő rendszereket elemezte:

(40)

A következő rendszereket a Bizottság továbbiakban nem vizsgálja, mivel az Egyesült Államok hatóságai által szolgáltatott információk alapján ezek a rendszerek vagy nem működtek, vagy a felülvizsgálati időszak előtt lejártak, vagy semmilyen előnyt sem biztosítottak az egyesült államokbeli biodízelgyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt:

(41)

Az Egyesült Államok Törvénykönyve (U.S.C.) 26. címének 40A., valamint 6426. és 6427. szakasza a jogalapja a biodízelkeverők, -kiskereskedők és -végfelhasználók számára nyújtott adójóváírásnak. A rendelkezések a következő kedvezményeket biztosítják a biodízel-üzemanyaggal összefüggésben:

(42)

A mezőgazdasági biodízel-kistermelők nyereségadó-jóváírása kizárólag a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek jár. Ezzel a programmal a lenti (59)–(63) preambulumbekezdés foglalkozik.

(43)

A biodízelkeverék után járó, a fenti (41) preambulumbekezdés i. pontjában említett adójóváírásra az a vállalkozás jogosult, amely biodízel és dízelüzemanyag keverékét állítja elő, és ezt a keveréket üzemanyagként vagy üzemanyag célú felhasználásra értékesíti.

(44)

Az adóösztönzőt igénybe venni kívánó személynek tanúsítványt kell beszereznie a biodízel gyártójától vagy importőrétől, amelyen szerepel a termék megnevezése, továbbá az, hogy a termék milyen arányban tartalmaz biodízelt és mezőgazdasági biodízelt (11). Ez a kedvezmény jövedékiadó-jóváírás formáját ölti, vagy – amennyiben a vállalkozás által fizetendő jövedéki adó kevesebb, mint a jövedékiadó-jóváírás összesen – a vállalkozás kérheti, hogy a maradék jóváírást megtérítendő nyereségadó-jóváírásként kapja meg. A megtérítendő nyereségadó-jóváírás az adófizető nyereségadójával szemben érvényesíthető jóváírás vagy közvetlen kifizetés formáját ölti. Azért megtérítendő, mert a jóváírás többletét közvetlenül készpénzben is kifizethetik az adófizetőnek, ha a jóváírás meghaladja az adófizető által fizetendő adót.

(45)

A biodízel után járó, a fenti (41) preambulumbekezdés ii. pontjában említett adójóváírás a tiszta biodízelt forgalmazó kiskereskedők vagy végfelhasználók részére elérhető nem megtéríthető nyereségadó-jóváírás. A tiszta biodízel utáni adójóváírást csak az a személy veheti igénybe, aki a járművet tiszta biodízellel tankolja meg, vagy aki a tiszta biodízelt üzemanyagként felhasználja. Meg kell jegyezni, hogy a biodízelt saját felhasználásra előállító biodízelgyártók szintén részesülhetnek ebben a kedvezményben. Így a kedvezményt a biodízelgyártó, a kiskereskedő (aki a biodízelt betölti a végfelhasználó üzemanyagtartályába) vagy a felhasználó (pl. aki a saját gépjárművét megtankolja) veheti igénybe.

(46)

Az ásványi dízelüzemanyaggal kevert biodízel után biodízelkeverék utáni jövedékiadó- vagy nyereségadó-jóváírást lehet igénybe venni. A felülvizsgálati időszakban érvényes jóváírás mértéke 1 USD volt gallononként a biodízel összes típusa tekintetében, ideértve a mezőgazdasági biodízelt és a biomasszából előállított dízelt is.

(47)

Az üzemanyag-keverék utáni végső adójóváírás attól függ, hogy a keverék milyen arányban tartalmaz biodízelt. A minimumkövetelmény az, ami a gyakorlatban is a leggyakoribb, hogy 0,1 % ásványi dízelt kell adni 99,9 % biodízelhez (ez B99-es keverék az USA-ban), mivel így érhető el a legnagyobb adókedvezmény. Az adójóváírás a keverék biodízeltartalmával arányosan jár (pl. 100 gallon B99-ben 99,9 gallon biodízel van, így 99,90 USD adójóváírás igényelhető utána). A tiszta biodízel (B100) keverékké (B99) történő átalakítása egyszerű eljárás: 0,1 % ásványi dízelt kell adni a tiszta biodízelhez; és ez nem jár az érintett termék jelentősebb átalakításával. A keverési tevékenység jogosít jóváírásra.

(48)

A biodízelgyártó akkor igényelheti ezt az adóösztönzőt, ha saját maga is folytat keverési tevékenységet. A gyártónak a tiszta biodízelt ásványi dízelüzemanyaggal kell kevernie. Az adóösztönzőre való jogosultságot illetően nincs különbség a belföldi vagy kivitelre történő értékesítésre szánt biodízelkeverék között.

(49)

Az adókedvezményre azok a vállalkozások is jogosultak, amelyek nem gyártják a tiszta biodízelt, hanem vásárolják azt, és biodízelkeveréket készítenek belőle. Ezeknek a vállalkozásoknak tanúsítványt kell beszerezniük a biodízel gyártójától vagy importőrétől (és adott esetben a közbenső viszonteladóktól), amelyben a gyártó kifejezetten igazolja, hogy nem igényelt adójóváírást. Ez a tanúsítvány átruházható, és a birtokosát a tiszta biodízel egy gallonja után 1 USD adójóváírásra jogosítja.

(50)

Az adóösztönzőt jövedékiadó- vagy nyereségadó-jóváírásként vagy közvetlen pénzkifizetésként lehet igényelni. Az adóösztönző teljes összege azonos (1 USD gallononként) akkor is, ha nyereségadó- vagy jövedékiadó-jóváírásként, az adófizetőnek teljesített közvetlen kifizetésként vagy az előzőek bármilyen kombinációjaként igénylik.

(51)

Az U.S.C. értelmében a biodízelkeverék után járó adójóváírás csak akkor nyújtható, ha a biodízel és ásványi dízel keverékét előállító vállalkozás (keverő) tanúsítványt („biodízeltanúsítvány”) szerez be a biodízel gyártójától, amelyben a gyártó többek között igazolja a tanúsítványban szereplő biodízel mennyiségét, és nyilatkozik arról, hogy a biodízel mezőgazdasági vagy attól eltérő biodízel kategóriájába tartozik-e. Ha a biodízelgyártó vállalkozás később ezt a biodízelt ásványi dízellel keveri és adójóváírást igényel, az igényléshez kiállítja a biodízeltanúsítványt a kapcsolódó dokumentumokkal együtt. A biodízeltanúsítványt megszerző olyan személynek, aki később eladja a biodízelt anélkül, hogy abból keveréket állítana elő, át kell adnia a biodízeltanúsítványt a vevőnek, a „biodízel-viszonteladó nyilatkozatával” együtt. Magyarán a keveréket előállító és adójóváírást igénylő vállalkozás a biodízeltanúsítványt beszerezheti közvetlenül a biodízel gyártójától vagy közvetve a biodízel viszonteladójától. Így a tanúsítvány átruházható, és arra jogosítja birtokosát, hogy gallononként 1 USD adójóváírást igényeljen az igénylő által a bármely biodízelkeverék előállítása során felhasznált biodízel minden gallonja után.

(52)

A felülvizsgálati időszak alatt nem merültek fel olyan új információk, amelyek alapján megkérdőjelezhető lenne az eredeti vizsgálatban levont következtetés, mely szerint ezen az adókedvezményen keresztül a biodízel minden formája támogatásban részesül.

(53)

Míg a korábbi vizsgálat idején a biodízel adókedvezménye esetében a tiszta (keveretlen) mezőgazdasági biodízel után gallononként 1 USD, egyéb keveretlen biodízel után pedig gallononként 0,50 USD adójóváírás volt érvényben, jelenleg a keveretlen biodízel után a kiskereskedő (vagy a kiskereskedőként eljáró biodízelgyártó) vagy a végfelhasználó a keveretlen (tiszta) mezőgazdasági biodízel vagy egyéb típusú biodízel után, valamint a biomasszából előállított dízel után gallononként 1,00 USD összegű, nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírást kérhet. A nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírás a vállalkozást terhelő társasági adóval szemben érvényesíthető jóváírás. Azért nem megtéríthető, mert ha a nyereségadó-jóváírás nagyobb, mint a fizetendő adó, a jóváírás többletét nem lehet közvetlenül készpénzben kifizetni a vállalkozásnak. Ugyanakkor az Egyesült Államok hatóságai által közölt információk alapján az adott év tekintetében igénybe vehető nyereségadó-jóváírás két évre visszamenőlegesen is érvényesíthető, továbbá húsz évig elhatárolható.

(54)

Az USA hatóságai elismerték, hogy egyes – kiskereskedőként vagy felhasználóként eljáró – biodízelgyártók igénybe vették ezt a kedvezményt a felülvizsgálati időszak alatt, de az általuk a felülvizsgálati időszak alatt kapott kedvezményeket nem tudták pontosan számszerűsíteni.

(55)

A biodízelkeverék, illetve a biodízel után járó adójóváírás adózási ösztönzőnek minősül, függetlenül attól, hogy pénzkifizetés formájában nyújtják-e (csak a biodízelkeverék adókedvezmény esetében lehetséges) vagy elszámolható az adókötelezettséggel szemben (mindkét adókedvezmény esetében alkalmazható).

(56)

A Bizottság megítélése szerint ezek a programok az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősülnek, mivel a programok az Amerikai Egyesült Államok kormánya által közvetlen támogatásként (a csak a biodízelkeverék után járó adójóváírás esetében igényelhető pénzbeli kifizetések) és egyébként beszedendő kormányzati bevétel elengedéseként (mindkét adókedvezmény esetében érvényesíthető adójóváírás) nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosítanak. Az ösztönzők előnyhöz juttatják a kedvezményezett vállalkozásokat.

(57)

A programok a biodízelágazatban tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódnak, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősülnek, és ezért kiegyenlíthetők.

(58)

Végül, mivel a biodízelkeverék után járó adójóváírás a biodízel minden típusa után 1 USD/gallon támogatást biztosít, a Bizottság úgy véli, hogy ez a rendszer jelentős összegű támogatást nyújtott az egyesült államokbeli exportáló biodízelgyártók részére, ezáltal a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is messze a legfontosabb rendszer maradt.

(59)

Az U.S.C. 26. címének 40A. szakasza a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek járó nyereségadó-jóváírásról is rendelkezik.

(60)

Ez a program csak a tiszta mezőgazdasági biodízelt előállító kistermelők számára elérhető. Azok a biodízelkeverők vagy biodízelkereskedők, akik a biodízelt nem gyártják, hanem megvásárolják, nem jogosultak jóváírásra. Kistermelő az a személy, akinek termelési kapacitása nem haladja meg az évi 60 millió gallont a mezőgazdasági biodízel tekintetében. A mezőgazdasági biodízel-kistermelő 0,10 USD nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírást kérhet az előállított mezőgazdasági biodízel minden gallonja után. A kistermelő támogatható termelése nem haladhatja meg a 15 millió gallont az egyes adóévekben. Ahhoz, hogy a kistermelő adójóváírást igényelhessen, a mezőgazdasági biodízelt üzemanyagként kell használni, vagy ilyen célra kell értékesíteni, vagy biodízel és dízelüzemanyag olyan keverékének készítésére kell felhasználni, amely keveréket üzemanyagként használnak, vagy ilyen célra értékesítenek. A mezőgazdasági biodízel-kistermelők tehát kombinálhatják ezt a rendszert a biodízelkeverék után járó adójóváírással, és így összesen 1,10 USD/gallon adójóváírást vehetnek igénybe. Ezzel szemben a mezőgazdasági biodízel-nagytermelők csak a biodízelkeverék után járó adójóváírást jogosultak igénybe venni.

(61)

A nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírást évente lehet igényelni, az igénylő nyereségadó-bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az adott adóévben az igénylő által előállított biodízel minden gallonja, de legfeljebb 15 millió gallon után járó jóváírást levonják az igénylő által fizetendő társasági adóból. Ha az igénylő által fizetendő adó kevesebb, mint az igényelt jóváírás összege, a többletet át lehet vinni a következő adóévekre.

(62)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által egyébként beszedendő bevétel elengedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(63)

A program a biodízelgyártás ágazatában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

(64)

Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) újszerű bioüzemanyagokra vonatkozó bioenergia-programját a mezőgazdasági üzemek biztonságáról és a vidékfejlesztési beruházásokról szóló 2002. évi törvény (a 2002. évi farmtörvény) IX. címének 9005. szakasza szabályozza. A program eredetileg 2012-ben hatályát vesztette volna, de 2013-ban, majd 2014-ben is meghosszabbították. A 2014. évi mezőgazdasági törvény további 5 évvel, 2018 végéig meghosszabbította a programot.

(65)

A program közvetlen támogatást nyújt az újszerű bioüzemanyagok, azaz általános meghatározásuk szerint a „megújuló biomasszából, de nem kukoricakeményítőből előállított üzemanyagok” termelőinek. A meghatározás magában foglalja a biomasszából előállított dízelt is (12). A program forrásainak legfeljebb öt százaléka fordítható olyan gyártók támogatására, amelyek finomítási kapacitása az újszerű bioüzemanyagok tekintetében meghaladja az évi 150 000 000 gallont. Üzemanyagkeveréssel foglalkozó vállalkozások a program keretében nem támogathatók.

(66)

A program résztvevői a kormánytól kapnak közvetlen kifizetést az igénylésük benyújtását követően. A termelőknek először nyilvántartásba kell vetetniük magukat a hatóságnál és egy szerződést kell aláírniuk. A termelőknek a pénzügyi év minden negyedévére vonatkozóan kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk ahhoz, hogy megkapják az adott negyedévben előállított újszerű bioüzemanyag-termelés után járó kifizetést. Kifizetés mind a tényleges termelés, mind a termelésnövekedés után jár. A tényleges termelés után járó kifizetéseket negyedévente számítják ki az egyes negyedévekben ténylegesen előállított újszerű bioüzemanyag mennyiségére.

(67)

A termelésnövekedés utáni kifizetéseket az adott pénzügyi évben előállított, támogatásra jogosult újszerű bioüzemanyagnak az előző pénzügyi években (2009 óta) előállított mennyiséget meghaladó része után folyósítják.

(68)

A forrásokat az összes jelentkező termelő között a BTU-ban (13) kifejezett termelési érték alapján osztják meg. A forrásokat a BTU-érték alapján egyenlően osztják fel az összes termelő között.

(69)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által közvetlen támogatásként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(70)

A program a biodízelgyártás ágazatában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

(71)

A program 2009. január 1-je óta létezik és az élelmezésről, a környezet megőrzéséről és az energiáról szóló 2008. évi törvény hozta létre. 2011. január 1-jét követően a programot a fenti három programhoz hasonlóan meghosszabbították (a részleteket lásd a lenti 3.4.1. szakaszban). A 2014. december 19-én elfogadott törvény visszamenőleges hatállyal a 2014-es év egészére ismételten bevezette a programot (14), ugyanakkor a vállalkozások a program keretében megszerzett adójóváírást akár 20 évig is tovább vihetik.

(72)

Ez a rendszer 1,01 USD/gallon nem megtéríthető általános társaságiadóadó-jóváírást biztosít az üzemanyagként felhasznált vagy üzemanyag-célú felhasználásra értékesített második generációs bioüzemanyagok után. A jóváírás igénybevételére a második generációs bioüzemanyagok termelői jogosultak, ideértve a megújuló vagy ismétlődő jelleggel rendelkezésre álló lignocellulóz- vagy hemicellulóz-tartalmú anyagokból, valamint az algákból származó bioüzemanyagok termelőit is.

(73)

Az Egyesült Államok hatóságai nem nyújtottak be részletes adatokat a felülvizsgálati időszak alatt nyújtott előnyökre vonatkozóan. Azt állították, hogy az előnyökkel kapcsolatos információk a 2013-as év vonatkozásában csak 2015 októberére, a 2014-es év vonatkozásában pedig csak 2016-ra fognak rendelkezésükre állni. Úgy tűnik azonban, hogy a rendszer nem biztosított előnyt a második generációs üzemanyagnak minősülő dízel termelőinek. Ennek az a magyarázata, hogy a rendelkezésre álló információk szerint mindeddig ilyen dízelt üzleti alapon nem termeltek, illetve a piacra termelt és értékesített dízel mennyisége meglehetősen csekély.

(74)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a program a felülvizsgálati időszak alatt nem nyújtott előnyöket a biodízelgyártók részére, és a továbbiakban nem vizsgálta a támogatás esetleges folytatódásának és/vagy megismétlődésének hatását.

(75)

A Florida állam Mezőgazdasági és Fogyasztói Szolgáltatások Minisztériuma (Florida Department of Agriculture and Consumer Services) által működtetett rendszer jogalapját a floridai törvénykönyv 220.192. szakasza képezi.

(76)

A megújulóenergia-technológiai beruházási adókedvezmény programja a jogosult jogalanyok számára évente érvényesíthető társaságiadó-jóváírást biztosít a biodízel, etanol és más megújuló üzemanyagok termelésével, tárolásával és forgalmazásával összefüggő, Florida államban megvalósuló beruházással kapcsolatban 2012. július 1. és 2016. június 30. között felmerült valamennyi beruházási, működési és karbantartási, valamint a kutatási és fejlesztési költség tekintetében.

(77)

Az adójóváírás iránti kérelmeknek adott év november 1-jéig kell beérkezniük a minisztériumba, és a kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el. A kérelmekhez csatolni kell az elszámolható költségeket igazoló dokumentumokat. A kérelmezőknek be kell nyújtaniuk továbbá egy összefoglalót arról, hogy az anyagokat miként használják fel a biodízel (B10–B100), etanol (E10–E100) vagy más megújuló üzemanyagok termelésével, tárolásával és forgalmazásával összefüggő, Floridában megvalósuló beruházással kapcsolatban. Ezen túlmenően a kérelmezőknek a kitöltött kérelemhez csatolniuk kell egy leírást a projekt által a floridai gazdaságra kifejtett hatásokról.

(78)

A rendszer egyebek között a biodízel és más megújuló üzemanyagok termelésével, tárolásával és forgalmazásával összefüggő, Florida államban megvalósuló beruházással kapcsolatban felmerült valamennyi beruházási, működési és karbantartási, valamint a kutatási és fejlesztési költség tekintetében évente 75 %-os (adófizetőnként legfeljebb 1 millió USD és az államra vonatkozó adóévenként összesen legfeljebb 10 millió USD) társaságiadó-jóváírást biztosít. Az adójóváírás maximális összege adófizetőnként 1 millió USD, és a fel nem használt összeg tovább vihető és felhasználható a 2013. január 1. és 2018. december 31. közé eső adóévekben, mely időszakot követően a továbbvitel lehetősége megszűnik, és az átvitt adójóváírások nem használhatók fel többé.

(79)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel Florida állam által egyébként beszedendő bevétel elengedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(80)

A program a biodízelgyártásban és egyéb üzemanyagok gyártásában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

(81)

Az Iowa állam Pénzügyminisztériuma által működtetett rendszer jogalapját Iowa Törvénykönyve 423.4. szakaszának (9) bekezdése képezi.

(82)

A gyártónak az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által a Szövetségi Törvénykönyv 40. címe 79.4. szakaszának megfelelően nyilvántartásba vett biodízelgyártónak kell lennie. A biodízelt Iowa Törvénykönyve 214A.2. szakaszának megfelelő, biodízellel kevert üzemanyagban való felhasználás céljából kell előállítani. A biodízelt Iowában kell előállítani.

(83)

A támogatásra jogosult biodízelgyártóknak visszatérítési kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben megadják a negyedév során előállított biodízel gallonban kifejezett mennyiségét. A Pénzügyminisztérium elbírálja a visszatérítési kérelmet, és jóváhagyás esetén visszatérítési csekket állít ki valamennyi biodízelgyártó részére.

(84)

A visszatérítési kérelmeket minden évben áprilisban, júliusban, októberben és januárban nyújthatják be, a visszatérítési csekkeket pedig májusban, augusztusban, novemberben és februárban állítják ki.

(85)

A program gallononként 0,03 USD visszatérítést biztosít az Iowában előállított biodízel után (0,03 USD-t 2012-ben, 0,025 USD-t 2013-ban és 0,02 USD-t a 2014–2017 közötti időszakban). A visszatérítés az egyes üzemekben előállított első 25 millió gallon után vehető igénybe.

(86)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel Iowa állam által egyébként beszedendő bevétel elengedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(87)

A program a biodízelgyártásban és egyéb üzemanyagok gyártásában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

(88)

A Kansas állam Pénzügyminisztériuma által működtetett rendszer jogalapját a Kansas Kiegészített Törvénykönyvének 79–34,155. szakaszától a 79–34,159. szakaszáig tartó rendelkezései, valamint a Kansas Igazgatási Rendeleteinek 92–27–1. szakaszától a 92–27–5. szakaszáig tartó rendelkezései képezik. A rendszer 2016. július 1-jén hatályát veszti.

(89)

A kansasi minősített biodízel gyártók ösztönző programja gallononként 0,30 USD közvetlen támogatást biztosít a kansasi székhellyel rendelkező biodízelgyártók számára. Az ösztönző kifizetések nagysága a rendelkezésre álló forrásoktól függ, indokolt esetben a forrásokat arányosan osztják szét.

(90)

Az elmúlt években a rendszer alulfinanszírozott volt, és jelen állás szerint 2015. július 1-ig nem terveznek kifizetést. A rendszer 2014. július 1-je után sem részesült finanszírozásban. Mindazonáltal a felülvizsgálati időszak alatt a rendszer több amerikai gyártót is előnyhöz juttatott. Emellett nem zárható ki, hogy 2015. július 1-jét követően a jogszabályban előírt finanszírozás teljes összegét (875 000 USD/negyedév) biztosítják a rendszer számára.

(91)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel Kansas állam által közvetlen támogatásként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(92)

A program a biodízelgyártásban és egyéb üzemanyagok gyártásában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

(93)

A Kentucky állam Pénzügyminisztériuma által működtetett rendszer jogalapját Kentucky állam módosított törvénykönyvének 154.27. szakasza, és a kentuckyi igazgatási rendelet 307. és 1:040. szakasza képezi.

(94)

A biodízeltermelés után járó adójóváírásra a fizikailag Kentucky államban található biodízelgyártók, biodízelkeverők vagy megújulódízel-gyártók jogosultak.

(95)

A jogosult kérelmezőnek a Pénzügyminisztériumhoz kell benyújtania kérelmét legkésőbb az előző naptári év január 15-ig. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az előállított biodízel megfelel bizonyos technikai előírásoknak.

(96)

Az adójóváírást igénylő kérelmezőnek csatolnia kell a minisztérium által kiállított igazolást az adóbevallásához, amelyben az adójóváírást igényli.

(97)

Az adójóváírás mértéke 1 USD/gallon a biodízelgyártó által előállított biodízel minden gallonja után, 1 USD/gallon a keverési eljárásban a biodízelkeverő által felhasznált biodízel minden gallonja után, és a 1 USD/gallon a megújulódízel-gyártó által előállított megújuló (azaz biomasszából előállított) dízel minden gallonja után, kivéve, ha az összes biodízelgyártó, biodízelkeverő, illetve megújulódízel-gyártó tekintetében jóváhagyott adójóváírás teljes összege meghaladja a biodízel és megújuló dízel után járó adójóváírás éves maximumát.

(98)

Kentucky módosított törvénykönyvének 141.422. szakasza (1) bekezdésének c) pontja alapján a biodízel és megújuló dízel után járó adójóváírás összesített éves maximuma 2013-ban és 2014-ben 10 millió USD volt.

(99)

Ha az összes biodízelgyártó, biodízelkeverő, illetve megújulódízel-gyártó tekintetében jóváhagyott adójóváírás teljes összege meghaladja a biodízel és megújuló dízel után járó adójóváírás éves maximumát, a minisztériumnak kell megállapítania az egyes biodízelgyártóknak, biodízelkeverőknek, valamint megújulódízel-gyártóknak járó adójóváírás összegét. Ehhez a biodízel és megújuló dízel után járó adójóváírás éves maximumát megszorozzák egy törttel, amelynek számlálójában az adott biodízelgyártó, biodízelkeverő, illetve megújulódízel-gyártó tekintetében jóváhagyott adójóváírás összege, a nevezőjében pedig az összes a biodízelgyártó, biodízelkeverő, illetve megújulódízel-gyártó tekintetében jóváhagyott adójóváírás teljes összege szerepel.

(100)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel Kentucky állam által egyébként beszedendő bevétel elengedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(101)

A program a biodízelgyártásban és egyéb üzemanyagok gyártásában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

(102)

A legfontosabb támogatási rendszer – csakúgy mint az eredeti vizsgálatban – továbbra is a biodízelkeverék után járó adójóváírás volt. Ez a rendszer a felülvizsgálati időszak alatt hatályban volt, de 2014. december 31-én lejárt. Az alábbiakban a Bizottság a jogalkotási fejleményeket és a rendszer visszaállításának valószínűségét vizsgálja, a biodízel után járó adójóváírás és a mezőgazdasági biodízel-kistermelők nyereségadó-jóváírásával együtt.

(103)

A három szövetségi programot (a biodízelkeverék utáni adójóváírás, a biodízel utáni adójóváírás, mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek nyújtott adójóváírás) a 2004. évi amerikai munkahelyteremtési törvény (American Jobs Creation Act) vezette be (15) és a programok először 2005. január 1-jén léptek hatályba. A programok eredetileg 2008. december 31-én jártak volna le. Azóta négy alkalommal vesztették volna már hatályukat, de mind a négyszer meghosszabbították őket:

(104)

Ezt azt jelenti, hogy a három szövetségi programot nemcsak, hogy folyamatosan hatályban tartották, hanem két alkalommal (2013-ban és 2014-ben) 11 hónappal hatályvesztésüket követően visszaható hatállyal állították őket vissza. Ezért a támogatási rendszerek 2005-ös bevezetésétől kezdve egészen 2014 végéig – a programok egyszerű meghosszabbításán vagy visszaható hatályú meghosszabbításán keresztül – a három szövetségi program folyamatosan elérhető volt az egyesült államokbeli biodízelgyártók részére.

(105)

A 2014. évre vonatkozó finanszírozást csak 2015 második felében fogják kifizetni a kedvezményezetteknek (16), mivel a visszaható hatállyal bevezetett program jelentkezési határidejét 2015. augusztus 8-ig meghosszabbították.

(106)

A Bizottság véleménye szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a három szövetségi programot a közeljövőben – a 2014. december 31-e utáni időszakra is kiterjedően visszamenőleges hatállyal – visszaállítják. Véleményét a Bizottság az alábbi okokra alapozza:

(107)

Egyrészt a fenti 3.4.1. szakaszban ismertetett módon korábban már négy alkalommal meghosszabbították a támogatási rendszerek hatályát, ez pedig azt mutatja, hogy kialakult rendszere van a programok visszaállításának.

(108)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB azt állította, hogy nincs kialakult gyakorlata a rendszerek visszaállításának, mivel a rendszer legutóbbi két visszaállításának egyike a múltra, nem pedig a jövőre vonatkozott. Ez alapján az NBB úgy érvel, hogy amennyiben létezik is a 2015-ös év tekintetében megismételhető gyakorlat, az a rendszernek kizárólag a 2015-ös évre vonatkozó újbóli bevezetését eredményezheti, 2016-os alkalmazást viszont nem. Az NBB állítása szerint nem lehet kellő valószínűséggel előre jelezni azt, hogy az USA-ban előállított biodízel előnyhöz fog jutni 2016-ban történő értékesítés esetén a biodízelkeverék utáni adójóváírás révén.

(109)

Az NBB állítása tényszerűen helytelen és ezért el kell utasítani. A rendszernek csak az utolsó visszaállítása vonatkozott kizárólag a múltra (2014-re), míg az összes korábbi visszaállítás jövőbeni időszakokat is magában foglalt. A rendszer 2013. január 2-án elrendelt újbóli bevezetése például visszamenőleges hatállyal egyrészt 2012-re vonatkozott, másrészt a 2013-as év egészét is lefedte. Hasonlóképpen, a 2008-as és a 2010-es meghosszabbítás 2009-re, illetve 2011-re is vonatkozott. Tehát nem csak a támogatási rendszerek visszamenőleges hatályú visszaállításának van kialakult gyakorlata, hanem – a 2014-es visszaállítás kivételével – valamennyi korábbi visszaállítás a rendszer jövőbeni időszakokra vonatkozó működését is magában foglalta. Mindenesetre nincs jelentősége annak, hogy a rendszer következő visszaállítása csak 2015-re, vagy 2016-ra is vonatkozna. A korábbi visszaállítások eredménye mindeddig a támogatás folytatódása volt, és semmi sem utal arra, hogy ez a gyakorlat megszűnne. Következésképp valószínű, hogy a rendszer jövőbeni, visszamenőleges hatályú visszaállításai a 2016-os évre (és a rákövetkező évekre) is kiterjednének. Ezt a megállapítást az alábbiak támasztják alá:

(110)

Az NBB ezen felül számos érvet adott elő annak alátámasztására, hogy a három szövetségi rendszer visszaállítása mindössze egy lehetőség, nem pedig egy valószínűsíthető forgatókönyv. Először is az NBB a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsára (ICCT) hivatkozott, amely állítólag kijelentette, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azt, hogy indokolt lenne a biodízel adókedvezményekkel történő támogatása.

(111)

Másodszor, az NBB rámutatott arra, hogy a biodízel adóösztönzőinek reformjáról és kiterjesztéséről szóló 2014. évi törvényt (más néven a „2021-es törvénytervezet”), amely a biodízel után járó nyereségadó- és jövedékiadó-jóváírást 2017. december 31-ig javasolta meghosszabbítani, a Kongresszus nem támogatta. Az NBB azt állította, hogy 2015 folyamán várhatóan a Képviselőház sem fog napirendre venni vagy elfogadni olyan jogszabályt, amely meghosszabbítaná a biodízel(keverék) után járó adójóváírás hatályát.

(112)

Az első állítás az ICCT 2014. július 31-i nyilatkozatára vonatkozik. Az Egyesült Államok hatóságai ugyanakkor nem követték ezt a tanácsot, és még ugyanazon év végén meghosszabbították a rendszer hatályát. Következésképpen a jövőbeni visszaállítások valószínűségének mérlegelésekor csekély jelentőséget kellene tulajdonítani az ICCT nyilatkozatának.

(113)

Ami a második állítást illeti, a 2021-es törvénytervezetet (17) a 2013–2014-es időszak Kongresszusa nem fogadta el, a Képviselőház pedig nem fogadott el az adóösztönzők meghosszabbításáról szóló jogszabályt. Ugyanakkor 2015. május 21-én új törvénytervezetet nyújtottak be a Kongresszushoz, ebben pedig a három támogatási rendszer 2014. december 31. és 2016. december 31. közötti időszakra szóló meghosszabbítása szerepel (18). Tényszerűen nem igaz tehát az az állítás, hogy az amerikai jogalkotási rendszerben jelenleg nem áll jogalkotási javaslat megvitatás alatt. Még ha nem is sikerül elfogadtatni ezt az új törvénytervezetet, a tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Államok jogi rendszerében egy törvényt a javaslat benyújtásától számítva akár 18 nap alatt is el lehet fogadni. Az Egyesült Államok kormánya által szolgáltatott információk szerint az adóemelések megelőzéséről szóló 2014. évi törvényt az Egyesült Államok Képviselőházában csak 2014. december 1-jén terjesztették elő, míg a jogalkotási eljárás utolsó szakaszára mindössze 18 nappal később került sor, amikor Obama elnök 2014. december 19-i aláírásával a törvénytervezet törvénnyé vált. Tekintettel továbbá arra, hogy az Egyesült Államok jogrendszere szerint a rendelkezés hatályának meghosszabbítása akár visszamenőleges hatállyal is alkalmazható – miként az történt a 2013-as visszaállítás esetében is, amely visszamenőleges hatállyal a 2012-es évet is lefedte – a hatály újbóli kiterjesztése akár 2015 után is megtörténhet.

(114)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB azt is állította, hogy a Bizottság értékelése (lásd a fenti (107) preambulumbekezdést) nem felel meg az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének, amely az NBB szerint a Bizottság részére előírja annak bizonyítását, hogy a kiegyenlítő vámok hatályvesztése a támogatás megismétlődésével járna.

(115)

Az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése értelmében bizonyítani kell a támogatás valószínűsíthető megismétlődését, amiből szükségszerűen következik, hogy az intézkedések hiányában újrakezdődne az Unióba irányuló támogatott behozatal. A lenti 3.5. szakaszban részletesen bemutatott vizsgálat szerint a Bizottság megállapította, hogy az egyesült államokbeli biodízelgyártók valószínűsíthetően újra fogják kezdeni a biodízel uniós piacra irányuló, támogatott árú, nagy mennyiségű kivitelét, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(116)

Másrészt nem tapasztalható olyan változás a biodízel ára tekintetében az Egyesült Államok belföldi piacán, amely a támogatási rendszerek korábbi hatályvesztéséhez vagy a 2014. december 31-én bekövetkezett mostani hatályvesztéshez lenne köthető. Az NBB által szolgáltatott adatok szerint (19) a biodízel belföldi ára a pénzügyi válság idején, 2008-ban csökkent, 2010 második és harmadik negyedévében nőtt, majd 2013 végéig viszonylag stabil maradt. 2014 első felében az árak mintegy 30 %-kal csökkentek, jóllehet éppen az árak növekedése lett volna várható, ha a gyártók arra számítottak volna, hogy a támogatási rendszereket nem állítják vissza. Ez azt mutatja, hogy a biodízelgyártók, valamint egyéb piaci szereplők erőteljesen számítottak arra, hogy a rendszereket visszamenőleges hatállyal újra bevezetik, figyelembe véve a következőket:

(117)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB azt állította, hogy a biodízel ára az ásványi dízel és a nyersanyag árával összhangban ingadozik. Ebből kifolyólag az NBB azzal érvelt, hogy a biodízel árának alakulásából nem vonható le következetés a támogatás megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan, kivéve, ha a nyersanyag-költség és az ásványi dízel ára által gyakorolt hatást is figyelembe veszik.

(118)

Az ásványi eredetű dízel és a nyersanyag-költségek által a biodízel árának ingadozására gyakorolt hatástól függetlenül a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a biodízelgyártók által az előállított biodízel minden gallonja után kapott támogatás minden bizonnyal jelentősen csökkentette a termelési költségeket. Ez a biodízel végső árának meghatározásában is tükröződik. Mivel az egyesült államokbeli vállalatok nem működtek együtt, a támogatásnak a termelési költségekre gyakorolt pontos hatását nem lehet megállapítani. A Bizottság becslése szerint ugyanakkor az előállított biodízel minden gallonja után járó egy dollár (1 USD) körülbelül egyharmada volt a biodízel egyesült államokbeli belföldi piacán a felülvizsgálati időszakban érvényes végső árnak. A Bizottság ezért megismétli azon megállapítását, mely szerint a biodízel árának a múltban növekedni kellett volna, amennyiben a gyártók arra számítottak volna, hogy a támogatási rendszereket nem állítják vissza. Mindazonáltal nem volt tapasztalható olyan változás a biodízel ára tekintetében az Egyesült Államok belföldi piacán, amely a támogatási rendszerek korábbi hatályvesztéséhez vagy a 2014. december 31-én bekövetkezett mostani hatályvesztéshez lenne köthető.

(119)

Harmadrészt az Egyesült Államok biodízelágazata nemcsak, hogy folyamatosan élvezhette a három szövetségi rendszer által nyújtott támogatások előnyeit, hanem a finanszírozást soha, egyetlen időtartamra sem szüntették meg. A rendszer sohasem volt alulfinanszírozott, és a kedvezményezettek/nyújtott támogatások körét sohasem csökkentették. Ezzel szemben 2008-ban (21) a gallononként 1 USD adójóváírást az összes biodízelgyártóra kiterjesztették, nem csak mezőgazdasági biodízelt előállító gyártókra. Tény, hogy a 2013-ban nyújtott finanszírozás több mint kétszerese volt a 2012-ben nyújtott finanszírozásnak, míg a 2014 első felében nyújtott finanszírozás meghaladta a 2013-ban nyújtott finanszírozás összértékét (22).

(120)

Negyedrészt, tekintettel arra, hogy milyen fontosak ezek a támogatási rendszerek az Egyesült Államok biodízelágazata számára, továbbá a piaci szereplők mindegyikének arra vonatkozó várakozására, hogy a programok továbbra is fenn fognak maradni, még akkor is, ha az Egyesült Államok a jövőre nézve a programok megszüntetéséről döntene, az Egyesült Államok nem tudná megszüntetni a támogatási rendszereket oly módon, hogy egyszerűen hagyja lejárni a hatályukat. Ehelyett fokozatosan – azaz több éven keresztül elnyújtva – kellene csökkentetni az elérhető támogatást és/vagy korlátozni kellene a jogosult kedvezményezettek számát. Máskülönben fennállna annak a kockázata, hogy súlyos kárt szenved a hazai biodízelágazat, ami jelentős számú munkahely megszűnésével járna együtt (az ágazat mintegy 60 000 főt foglalkoztat (23)), továbbá fennállna a kockázata annak, hogy az importfüggőség alakul ki a gázolaj tekintetében, illetve nem teljesülnek a kormány által kitűzött, a biodízel használatával elérni tervezett környezetvédelmi célok (24).

(121)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB azt állította, hogy az a tény, hogy a múltban elegendő finanszírozás állt rendelkezésre, továbbá, hogy a kedvezményezettek által igénybe vehető előnyök körét a múltban nem korlátozták, irreleváns egy már lejárt támogatási program megismétlődésének valószínűsége szempontjából. Az NBB azt állította továbbá, hogy az a tény, hogy az Egyesült Államok biodízelágazata mintegy 60 000 főt foglalkoztat, nem jelenti automatikusan azt, hogy a támogatási programokat újból be kell vezetni, vagy azokat fokozatosan kell kivezetni. Végezetül az a tény, hogy a megújuló üzemanyagokra vonatkozó 2. standard (RFS–2) értelmében 2011–2021 között évente legalább 1 milliárd gallon biomassza-alapú dízelt kell felhasználni, nem jelenti azt, hogy ez a cél a támogatási program visszaállítása nélkül ne lenne elérhető.

(122)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a három szövetségi program által nyújtott finanszírozás nagyságára tekintettel, továbbá figyelembe véve azt, hogy a piac összes szereplője a támogatási programok fennmaradására számít, az Egyesült Államok hatóságai számára nehezen kivitelezhető lenne, hogy egyszerűen hagyják a rendszereket hatályukat veszteni. A gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma, továbbá a gazdasági ágazatnak egyes környezetvédelmi és gazdaságpolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulása fontos mutatói annak, mekkora jelentőséggel is bír, ha az Egyesült Államok biodízelágazata a termelés és a kapacitás csökkentésére kényszerül a szövetségi támogatási rendszerek hiánya vagy azok korlátozása miatt. Ezenkívül e forgatókönyv mellett veszélybe kerülne (a megújuló üzemanyagokra vonatkozó 2. standardban foglalt) azon környezetvédelmi célkitűzés is, hogy 2022-ig legalább 22 milliárd gallon újszerű bioüzemanyagot (25) – a biodízel is megfelel ennek a minősítésnek – kell felhasználni.

(123)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a biodízelkeverék utáni adójóváírást, a biodízel utáni adójóváírást és a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek nyújtott adójóváírást visszamenőleges hatállyal visszaállítják, és az a jövőben továbbra is gazdasági előnyt fog nyújtani az egyesült államokbeli biodízelgyártók részére. Valószínűsíthető, hogy a három szövetségi programot a 2014. december 31-ét követő időszakra visszamenőleges hatállyal fogják alkalmazni, miként az a múltban is történt.

(124)

Az NBB azt állította továbbá, hogy jóllehet az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése a támogatás megismétlődésének valószínűségét említi, a kiegyenlítő vámokat nem lehet fenntartani, ha a támogatási programot a hatályvesztési felülvizsgálat megállapításaival egyidejűleg visszavonták, továbbá a kiegyenlítő vámokat nem lehet végrehajtani, ha nincs támogatás, amellyel szemben a károkozás megelőzése céljából fel kellene lépni. Ennek ellenkezője összeegyeztethetetlen lenne az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével és 17. cikkével, valamint a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 19. cikkével. Az NBB azzal érvelt továbbá, hogy ezen rendelkezések koherens értelmezése alapján a vámokat csak akkor lehet fenntartani, ha a támogatási program továbbra is érvényben van, de a program keretében nem nyújtanak előnyöket.

(125)

Ezt az állítást el kell utasítani. Az alaprendelet 18. cikkének megfogalmazásából nem szükségszerűen következik az, hogy a Bizottságnak bizonyítania kellene a támogatás tényleges fennállását ahhoz, hogy az intézkedések kiterjesztéséről határozhasson. Az alaprendelet 18. cikke valójában úgy értelmezendő, hogy amíg az intézkedések hatályban vannak, támogatás nem fordulhat elő, ezért „a támogatás megismétlődésének valószínűsége” állapítható meg. Magyarán az alaprendelet 18. cikke nem írja elő abszolút követelményként annak megállapítását, hogy az intézkedések kiterjesztésekor hatályos támogatási program van érvényben.

(126)

Ezen túlmenően a szövegkörnyezet megerősíti, hogy az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata a hatályvesztési felülvizsgálatokra nem alkalmazandó. Az alaprendelet 15. cikke a végleges intézkedések elrendelésének általános feltételeit határozza meg a 10. cikk szerinti vizsgálatok (azaz az új vizsgálatok) esetében. Valójában a 15. cikk számos rendelkezése nem alkalmazandó az alaprendelet 18. cikke alapján megindított hatályvesztési felülvizsgálatokra. A 15. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdése értelmében például: „[a] kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a megállapított kiegyenlíthető támogatás összegét”. Ez az albekezdés egyértelműen nem alkalmazandó a hatályvesztési felülvizsgálatra, mivel az említett rendelet 22. cikkének (3) bekezdése értelmében hatályvesztési felülvizsgálat lefolytatásakor csak az intézkedések hatályon kívül helyezéséről vagy fenntartásáról hozható döntés, így a kiegyenlítő vám összegének meghatározásáról nem.

(127)

Hasonló megfogalmazás szerepel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 19. cikkében is, amely szintén egyértelműen új vizsgálatok esetére vonatkozóan szabályozza a végleges intézkedések elrendelésének feltételeit.

(128)

A fenti (125)–(127) preambulumbekezdésben már említett okok alapján a Bizottság úgy véli, hogy az alaprendelet 17. cikke nem alkalmazandó az alaprendelet 18. cikke alapján megindított hatályvesztési felülvizsgálatokra.

(129)

Végül, az alaprendelet 18. cikke a támogatás és a kár folytatódása vagy megismétlődése tekintetében a jövőre vonatkozó elemzés elvégzésére irányul. Egy ilyen elemzés egyrészt bizonyos fokú valószínűségre enged következtetni, másrészt ez alapján az alaprendelet 18. cikke elkülönül a 15. cikk (1) bekezdésétől és a 17. cikktől, amelyek célja a körülményekben már bekövetkezett változások figyelembevétele.

(130)

Ezért a 18. cikk megfogalmazása, kontextusa és célkitűzései alapján a Bizottság úgy véli, hogy az alaprendelet 15. és 17. cikke a hatályvesztési felülvizsgálatokra nem alkalmazandók.

(131)

A fenti okokból a Bizottság elutasítja az NBB által előadott érveket.

(132)

A fent elemzett támogatási rendszerek mindegyike hatályban volt, és ezek alapján támogatásokat nyújtottak a felülvizsgálati időszak alatt.

(133)

Néhány kisebb jelentőségű támogatási rendszer, például az újszerű bioüzemanyagokhoz kapcsolódó bioenergia-program és a szövetségi államok szintjén működő támogatási rendszerek még mindig hatályban vannak, és nincs arra utaló jel, hogy e támogatási rendszereket a közeljövőben kivezetnék.

(134)

Ezért, tekintettel a hatályos támogatási rendszerekre, a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatás folytatódásához vezetne.

(135)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az USA-ból az Unióba irányuló támogatott export jelentős mennyiségű lenne-e. A mintába felvett, a fenti (20) preambulumbekezdésben említett kiválasztott gyártók együttműködésének hiánya miatt nem volt lehetőség elemzést készíteni az egyesült államokbeli gyártók által szolgáltatott, ellenőrzött adatok alapján. Ezért a Bizottság az alábbi információforrásokra támaszkodott: egyesült államokbeli biodízelgyártók egy része által az eljárás megindításának szakaszában a mintavétel kapcsán kiküldött kérdőívre adott válaszokban közölt adatok, az Eurostat adatai, a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem, a kérelmező későbbi beadványai, az egyesült államokbeli Nemzeti Biodízel Tanács (NBB), az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatalának (Energy Information Administration, a továbbiakban: EIA) és az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (Department of Energy) és Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (International Trade Commission) weboldalai.

(136)

Az EIA-tól begyűjtött adatok alapján az egyesült államokbeli biodízelgyártók kapacitása a felülvizsgálati időszak alatt 7 128 000 tonnát tett ki. Ez a mennyiség nagyon közel van az NBB által közölt, 6 963 000 tonnához, amelynek alapját a tagjai által a Környezetvédelmi Hivatalhoz (Environmental Protection Agency, a továbbiakban: EPA) benyújtott adatok képezték.

(137)

Az Egyesült Államok tényleges biodízeltermelése (az EIA adatai alapján) 4 450 000 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt, ami 62,4 %-os kapacitáskihasználásnak és 37,6 %-os, azaz 2 678 000 tonna szabad kapacitásnak felel meg. Valószínűsíthető, hogy ezt a kihasználatlan kapacitást az uniós piac ellátására fogják felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék. Tény, hogy az amerikai gyártók könnyen megnövelhetik a termelésüket és a többlettermelést az Unióba exportálhatják, ami azzal a gazdasági előnnyel járna, hogy javul a kapacitáskihasználás aránya és csökken a termelés egységköltsége. Az egyesült államokbeli gyártók szabad kapacitásának az uniós piacra való ráengedése jelentős hatást fejtene ki, mivel ez a kapacitás a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás közel 22 %-ának felel meg.

(138)

Ezzel összefüggésben az NBB számos észrevételt tett. Először is az NBB rámutatott arra, hogy az egyesült államokbeli tényleges termelési kapacitás kisebb, mint ahogy azt a Bizottság véli. Az NBB szerint ugyanis az Egyesült Államokban számos olyan üzem van, amely bár nyilvántartásba van véve, de valójában nem végez termelést, így a tényleges termelési kapacitás 5 409 000 tonna. Az NBB továbbá a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan is nagyobb volumenű biodízeltermelésről számolt be, mely szerint a termelés 5 084 000 tonnát tett ki. Ez alapján az NBB azt állította, hogy a kapacitáskihasználás 94 % körül volt, és hogy kevés a szabad kapacitás, amelyet fel lehetne használni az Unióba irányuló exportra abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztik.

(139)

Ez az állítás azonban nem fogadható el. Az NBB által szolgáltatott adatok nem egyeztethetők össze a rendelkezésre álló hivatalos adatokkal. Az Egyesült Államokban a biodízelgyártóknak havi rendszerességgel be kell nyújtaniuk az EIA-hoz egy nyomtatványt (EIA-22M „Monthly Biodiesel Production Survey” – „havi biodízeltermelési adatlap”) amelyen többek között adatokat közölnek az éves termelési kapacitásukról és működési státusukról, amellyel jelzik, hogy aktív, ideiglenesen inaktív vagy olyan gyártóról van-e szó, amely működését véglegesen megszüntette. 2013 januárja óta a nyilvántartott kapacitás egyik hónapról a másikra kis mértékben változott ugyan, de összességében nagyjából állandó volt.

(140)

Ezenkívül az egyesült államokbeli biodízelgyártóknak – egyéb információk mellett – évente be kell nyújtaniuk az EPA-hoz a megújuló üzemanyagok várhatóan előállított vagy importált típusára vagy típusaira, valamint a meglévő és a tervezett termelési kapacitásra vonatkozó információkat.

(141)

Az egyesült államokbeli biodízelgyártók által bejelentett, nyilvántartott kapacitás ily módon rendszeresen frissül, ezért ez egy megbízható forrásnak tekinthető. Még ha a nyilvántartott kapacitást jelenleg nem is használják ki vagy egyáltalán nem folytatnak termelési tevékenységet, a kihasználatlan kapacitást figyelembe kell venni a termelés és a kivitel növelése céljából rendelkezésre álló szabad kapacitás számításánál.

(142)

Mindazonáltal az NBB által a termelési kapacitásra vonatkozóan közölt adatok már eleve nem tartalmazták az állandó jelleggel lezárt egységek kapacitását, miként azt az NBB beadványában is elismerte. A nem állandó jelleggel lezárt üzemek értelemszerűen újból megkezdhetik a termelést, ha megváltoznak a piaci feltételek (például megnyílik az uniós piac). A hatályvesztési felülvizsgálatok esetében a „megismétlődés valószínűségére” vonatkozó teszt előretekintő megközelítést tesz szükségessé arra vonatkozóan, hogy mi történne a jövőben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék; tehát nem egyszerűen a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt helyzet számbavételéről van szó.

(143)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB fenntartotta, hogy a termelési kapacitás számbavételekor nem lehet figyelembe venni a kihasználatlan kapacitást, még akkor sem, ha erről a kapacitásról nem jelentették az Egyesült Államok hatóságai felé, hogy felszámolták vagy végleg bezárták.

(144)

Ugyanakkor az EIA-nak az NBB által idézett utasításai szerint: „az éves termelési kapacitás az adott üzem által egy naptári évben – a szokásos karbantartáshoz szükséges állásidőt feltételezve – maximálisan előállított biodízel mennyiségének felel meg. Ez az üzem leszereléséig vagy kiürítéséig magában foglalja az üzem kihasználatlan kapacitásait is” (26). A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az Egyesült Államok teljes termelési kapacitásának számításakor az EIA minden olyan lehetséges üzemet figyelembe vesz, amelyek adott esetben ismét megkezdhetik a termelést. Következésképpen – ellentétben az NBB állításával – a nem leszerelt vagy nem véglegesen lezárt üzemek a jövőbeli feltételek változásának függvényében értelemszerűen újból megkezdhetik a termelést. Ebből kifolyólag a kihasználatlan kapacitást az Egyesült Államok biodízelgyártó kapacitása részének kell tekinteni.

(145)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a jelenleg nyilvántartott kapacitás pontos alapul szolgál a teljes egyesült államokbeli termelési kapacitás és a szabad kapacitás kiszámításához, és a Bizottság elutasítja az NBB állítását.

(146)

Másrészt az NBB azt is állította, hogy az Egyesült Államok biodízelágazata nem exportáló ágazatként rendezkedett be, mivel az amerikai biodízelgyártó üzemek többsége évi 15 000 000 gallonnál (55 000 tonna) kevesebbet termel. Állítólag gazdaságilag nem lenne megvalósítható, hogy az egy-egy exportszállítmányhoz szükséges biodízeltermelést több hétig raktározzák.

(147)

A Bizottság megítélése szerint ezt az állítást el kell utasítani. Az Egyesült Államok biodízelágazata exportképes és a meglévő intézkedések bevezetése előtt az amerikai gyártók jelentős mennyiségű – az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (2007. április 1. és 2008. március 31. között) mintegy 1 137 000 tonna – biodízelt exportáltak az uniós piacra. Ez azt mutatja, hogy vannak olyan egyesült államokbeli gyártók, amelyek rendelkeznek az exportra termeléshez szükséges kapacitással. Emellett azok az egyesült államokbeli gyártók, amelyek egyenként nem rendelkeznek az Unióba irányuló szállítmányokhoz szükséges termelési kapacitással, továbbra is ellátják majd a belföldi piacot, és a kereskedők összesíthetik a különböző üzemek termelését és képesek lennének exportálni azt.

(148)

Ezen túlmenően az uniós piac nagyon vonzó, mivel ez a legnagyobb piac a világon, és jelentős uniós és nemzeti ösztönzői vannak a biodízelfogyasztásnak. Továbbá az uniós árak – amelyek magasabbak, mint az egyéb harmadik piacokon érvényes árak – arra ösztönöznék az amerikai gyártókat, hogy egyéb harmadik országok helyett inkább az Unióba exportáljanak.

(149)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy tekintetbe véve a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az Egyesült Államok biodízelágazatának jelentős szabad kapacitásait és az uniós piac vonzerejét, valószínű, hogy egyesült államokbeli biodízelgyártók újra fogják kezdeni a biodízel nagy mennyiségű, támogatott árú, uniós piacra irányuló kivitelét, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(150)

A fentiek alapján az alaprendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a támogatás folytatódásának, illetve megismétlődésének.

(151)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket mintegy 200 uniós gyártó gyártotta. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(152)

A felülvizsgálati időszakban az uniós össztermelés közel 11 600 000 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló összes információ alapján állította össze, ideértve többek között a hatályvesztés felülvizsgálatára vonatkozó kérelemben közölt adatokat és a vizsgálat során az uniós gyártóktól begyűjtött adatokat. A fenti (12)–(14) preambulumbekezdésben említettek szerint hét uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének közel 30 %-át képviselték.

(153)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós össztermelés volumene alapján határozta meg, levonva abból az exportált mennyiséget, és hozzáadva a harmadik országokból származó behozatalt. Import- és az exportvolumenek az Eurostat adatai alapján.

(154)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(155)

A fentiek alapján a biodízel uniós felhasználása 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(156)

Az Eurostat adatai szerint az Egyesült Államokból származó biodízelnek az Unióba irányuló behozatala az intézkedések 2009-ben történt bevezetése óta szinte nullára esett vissza. Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(157)

Az egyesült államokbeli biodízelgyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság szolgálatai három információforrásra támaszkodtak a biodízel felülvizsgálati időszakra vonatkozó, egyesült államokbeli belföldi értékesítési árának meghatározásakor: i. az eljárás megindításakor a mintavétel céljából kiküldött kérdőívre adott válaszokra, amelyeket az eljárás megindításának szakaszában számos egyesült államokbeli biodízelgyártó benyújtott; ii. az NBB által közölt információkra, a „Jacobsen” nevű piacelemző által összegyűjtött adatok alapján; valamint iii. a kérelmező által közölt információkra, az Olajár Információs Szolgálat (Oil Price Information Service, OPIS) által összegyűjtött adatok alapján.

(158)

Az e három forrásból származó adatok a kereskedelem különböző szintjeire vonatkozó és eltérő Incoterms feltételek mellett érvényes árakat tartalmaznak. Ugyanakkor az értékek nagyon közel állnak egymáshoz. Az e három forrásból származó értékek átlaga 1 196,93 USD/tonna. Az euro/dollár felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamát (1 EUR = 1 356 USD) alapul véve ezen összeg alapján az egyesült államokbeli belföldi értékesítési ár 883 EUR/tonnának (27) felel meg.

(159)

A felülvizsgálati időszak során Egyesült Államokból az Unióba importált biodízel mennyisége elhanyagolható volt, és ez nem képezhette érdemi alapját az áralákínálás kiszámításának.

(160)

Ezért az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített biodízel átlagárát és az Egyesült Államokból származó, harmadik országokba exportált biodízel átlagárát hasonlították össze a felülvizsgálati időszak tekintetében. A Bizottság az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának adatbázisából a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan lekérte a 382600 HTS-kód alatt nyilvántartott biodízel kivitelének mennyiségével és értékével kapcsolatos adatokat. Az összes országra vonatkozó (az Uniót is magában foglaló) exportmennyiség 567 018 tonna volt. A tonnánkénti átlagos érték a felülvizsgálati időszak alatt 753,34 EUR volt.

3. táblázat

Az Egyesült Államokból származó export mennyisége és az exportár a felülvizsgálati időszak alatt

(161)

A felülvizsgálati időszak alatt az amerikai biodízel összes exportpiacra vetített átlagos exportára 1 021,52 USD/tonna (753,34 EUR/tonna) volt FAS paritáson (azaz költségmentesen a hajó oldalához szállítva). Az Unióba irányuló export valószínű és ésszerű árának kiszámítása érdekében ehhez az árhoz hozzá kellene adni a szállítási és biztosítási költségeket, valamint a 6,5 %-os vámot és a behozatalt követően felmerülő költségeket. A vizsgálat során kapott adatok alapján ez így körülbelül 100 EUR/tonna összeget eredményezne. Ebből az következik, hogy az Unióba irányuló kivitel becsült ára az uniós árak alatti lenne, mivel az uniós gyártók által értékesített biodízel átlagos belföldi ára a felülvizsgálati időszak alatt 905 EUR/tonna volt (lásd az alábbi 8. táblázatot).

(162)

Az Egyesült Államok Nemzeti Biodízel Tanácsának (NBB) érvelése szerint a Bizottság nem adott magyarázatot arra, hogy az Unióba irányuló export valószínű árának meghatározásakor miért a harmadik országokba irányuló amerikai export átlagárát vette alapul a Kanadába irányuló magasabb exportár helyett. Az NBB azzal sem ért egyet, hogy a Bizottság nem indokolta meg az Unióba irányuló export árára alkalmazott 100 EUR összegű kiigazítást, és nem vette figyelembe a behozatal utáni költségeket, valamint az eltérő alapanyagokból adódó állítólagos árkülönbségeket. Az NBB állítása szerint ennek következtében az alákínálási elemzés hibás.

(163)

A vizsgálat – a fentiekben bemutatottak szerint – kimutatta, hogy az Egyesült Államokból származó export ára a célállomástól függően jelentős mértékben változik. Ezért tehát az Unióba irányuló kivitel ésszerű és valószínű árának meghatározása érdekében a Bizottság az árat az összes export-célállomásra alkalmazott átlag alapján állapította meg. A legmagasabb exportár alkalmazása – miként azt az NBB szorgalmazta – nem lett volna megfelelő módszer, mint ahogy a legalacsonyabb exportár alkalmazása sem lett volna megfelelő megoldás.

(164)

A 100 EUR összegű kiigazítás esetében a Bizottság éppen az NBB által szolgáltatott információkra alapozta számítását. Konkrétabban, a Bizottság a vámok és a szállítási költségek tekintetében alkalmazta az NBB által megadott értékeket (körülbelül 94 EUR), majd a behozatalt követően felmerülő költségek figyelembevételével felkerekítette azt 100 EUR-ra. A behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében az NBB által hivatkozott összeget (a CIF határparitáson számított érték 2 %-a vagy 16,69 EUR) a Bizottság figyelmen kívül hagyta, mivel ez az összeg nem volt megalapozott.

(165)

Ami az eltérő nyersanyagokra visszavezethető állítólagos árkülönbséget illeti, a Bizottság emlékeztetni kíván rá, hogy az eredeti vizsgálat során az amerikai gyártóktól és az uniós gyártóktól származó ellenőrzött adatok összehasonlítása alapján kiigazították az árakat. Mivel az amerikai gyártók nem működtek együtt ebben a hatályvesztési felülvizsgálatban, a Bizottság először is nem tudta megállapítani, hogy szükség van-e kiigazításra. Másodszor, még ha indokolt is lenne a kiigazítás, a Bizottság nem tudta megállapítani ennek a kiigazításnak a mértékét. Megváltoztak az eredeti vizsgálat idején fennálló körülmények, így mindenekelőtt mind az EU-ban, mind az USA-ban megváltozott a biodízel előállításához felhasznált nyersanyag-összetétel. Az NBB mindenesetre 10 %-os kiigazítást szorgalmazott, de a kiigazítás mértékét nem támasztotta alá.

(166)

A fentiekből az következik, hogy az NBB-nek azt az állítását, mely szerint az áralákínálás elemzése hibás, el kell utasítani.

(167)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

(168)

Az Egyesült Államokon kívüli harmadik országokból behozott biodízel mennyisége jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, ami a piaci részesedés hasonló mértékű csökkenésében is tükröződik. Az importmennyiség 2013-tól kezdődő visszaesése egybeesik az Indonéziából és Argentínából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésével. Ugyanezen időszak alatt az átlagár 15 %-kal csökkent. Az árak alakulása hasonló tendenciát követ, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacra vonatkozó árai (lenti 8. táblázat), és főként az alapanyagok árának csökkenésével magyarázható. Bár az árak körülbelül 13 %-kal alacsonyabbak, mint az uniós átlagár, a szóban forgó import piaci részesedése alacsony, és nem gyakorol jelentős hatást az uniós gazdasági ágazatra.

(169)

Az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta az összes releváns gazdasági mutatót, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére a figyelembe vett időszak alatt.

(170)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság az összes uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján, míg a mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártóktól származó, ellenőrzött adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(171)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatáskülönbözet nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatása alól.

(172)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(173)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(174)

Miközben a termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt (+ 4 %), a termelési mennyiségek 2012-től a felülvizsgálati időszak végéig jelentősen nőttek. A termelési mennyiség ezen növekedése részben magyarázható az uniós felhasználás ugyanezen időszakra eső növekedésével, ugyanakkor egybeesik az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésével is, ami egyértelmű pozitív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat termelési volumenére.

(175)

A stabil termelési kapacitás és a megnövekedett termelési mennyiségek eredményeként a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal nőtt a kapacitáskihasználás és a felülvizsgálati időszak végére elérte a 69 %-ot.

(176)

Az NBB érvelése szerint a mintába felvett vállalkozások egy része által a nem bizalmas jellegű kérdőívre adott válaszok magas, 78 %-tól legalább 93 %-ig terjedő kapacitáskihasználási rátákat mutatnak. Az NBB ezért azt állítja, hogy az ágazat egészére vonatkozó alacsonyabb átlagos kapacitáskihasználási ráta vélhetően inkább strukturális tényezőknek, nem pedig a behozatalnak tudható be. Mindezekre tekintettel a kapacitáskihasználást nem lenne szabad arra utaló mutatóként értelmezni, hogy az uniós gazdasági ágazat még nem épült fel a múltbeli támogatás hatásaiból.

(177)

Ez az állítás nem fogadható el. A kapacitáskihasználás csak egyike a számos makrogazdasági mutatónak, amelyet a Bizottság figyelembe vesz az uniós gazdasági ágazat általános helyzetének vizsgálatakor. Az a tény, hogy a mintában szereplő vállalatok közül néhány magasabb kapacitáskihasználási rátával rendelkezik, normálisnak tekinthető, mivel a makrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó súlyozott átlagokon alapulnak. Az a tény pedig, hogy az uniós biodízelgyártók egy része a többiekhez képest gyorsabban vagy fokozottabb mértékben felépült, nem teszi ezt a mutatót feleslegessé az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó értékelése szempontjából, különösen egy rendkívül tagolt iparág esetében.

(178)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(179)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt jelentősen és a megnövekedett termeléssel összhangban nőtt. Ennek eredményeként az uniós piaci részesedése is nőtt: a figyelembe vett időszak elején mért 76 %-ról a felülvizsgálati időszak végére 89 %-ra. Az értékesítési volumen pozitív alakulása azt mutatja, hogy a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(180)

Az uniós felhasználás 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg a termelési volumen és az értékesítés egyaránt 30 %-kal emelkedett. Emellett a kapacitáskihasználás is mintegy 30 %-kal nőtt, míg a kapacitás nagyjából változatlan maradt és csak kis mértékben növekedett. Ezzel egyidejűleg nőtt a foglalkoztatás (lásd a lenti 7. táblázatot) miközben a beruházások csökkentek (11. táblázat) a figyelembe vett időszak alatt. Összességében megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedési szakaszban van.

(181)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(182)

Az uniós biodízelágazatban a figyelembe vett időszak elején stabil maradt a foglalkoztatottak száma, de azt követően – 2012-től a felülvizsgálati időszak végéig – 10 %-kal növekedett. Ez a tendencia teljes mértékben összhangban van a más kármutatók – például a termelési volumen és az értékesítés – tendenciájával, és azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg felépülőben van a korábbi dömpinget és támogatást követően.

(183)

Mivel a foglalkoztatás növekedése arányosan kisebb, mint a biodízeltermelés növekedése, a munkavállalók számára vetített termelékenység ennek megfelelően – a figyelembe vett időszak során majdnem 25 %-kal – javult, ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre hatékonyabbá válik.

(184)

A fenti (159) preambulumbekezdésben említettek szerint az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala a kiegyenlítő vámok kivetése után gyakorlatilag megszűnt, és a felülvizsgálati időszak alatt szinte nem volt az USA-ból származó támogatott behozatal. Ezért a támogatáskülönbözet nagyságát nem lehet vizsgálni. Ugyanakkor a kármutatók elemzéséből kitűnik, hogy az Egyesült Államokkal szemben hatályban lévő intézkedések, majd azt követően az Argentínából és Indonéziából származó behozatallal szemben elrendelt intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, amely felépülni látszik a korábbi támogatás hatásából, jóllehet gazdasági helyzete még mindig instabil és sérülékeny.

(185)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(186)

Az átlagos uniós eladási ár a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent, és a termelési egységköltség is hasonló tendenciát követett. Mivel a biodízellel tőzsdei áruként kereskednek, az uniós gazdasági ágazat nem volt képes magasabb eladási árat fenntartani, hanem a termelési költségek csökkenésének megfelelően csökkentette árait. Így az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az alacsonyabb nyersanyagárak előnyeit. Ugyanakkor a termelési egységköltség az átlagos egységárnál némileg nagyobb mértékben csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat javuló hatékonyságát mutatja.

(187)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(188)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt.

(189)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(190)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek viszonylag stabilan a szokásos mértéknek megfelelő szinten maradtak.

(191)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége, cash flow-ja, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, cash flow, beruházások és a beruházások megtérülése

(192)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a 2011. évi 2,0 %-ról 3,8 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak végére. 2012-ben azonban veszteségbe fordult a jövedelmezőség (– 1,4 %), ami minden valószínűség szerint a jelentős mennyiségű, Argentínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatalra volt visszavezethető, mely az Egyesült Államokból származó korábbi behozatal helyébe lépett.

(193)

A nettó cash flow az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Miközben a figyelembe vett időszak tekintetében nem állapítható meg egyértelmű tendencia, a mintába felvett vállalatok ezen időszak alatt pozitív cash flow-t mutattak ki.

(194)

A beruházások a figyelembe vett időszak alatt csökkentek. Tekintettel azonban a pozitív cash flow-ra és a beruházások megtérülésének jelentős növekedésére – amint az a fenti táblázatból is látható –, nincs arra utaló jel, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna a tőkebevonás vagy további beruházások megvalósítása terén, amennyiben szükség lett volna ilyen beruházásokra a figyelembe vett időszak alatt.

(195)

Az NBB érvelése szerint a 3,8 %-os jövedelmezőség nem egyeztethető össze saját számításaikkal, amelyek alapját a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok nyilvános változataiban szereplő adatok adták, és amelyek eredményeként 8,5 %-os haszonkulcs adódott.

(196)

A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és megállapította, hogy az NBB egy több okból kifolyólag is hibás módszertan/számítás alapján jutott eltérő eredményhez. Először is, a vizsgálati időszakra vonatkozó jövedelmezőséggel kapcsolatos számításuk – az NBB állításával szemben – nem a kérdőívre adott válaszokra, hanem mintavételes adatokra támaszkodott, amelyek azonban nem a vizsgálati időszakra, hanem egy attól eltérő időszakra vonatkoznak. Másodszor, az NBB által a jövedelmezőség kiszámításához felhasznált termelési költség a vállalatoknak egy másik vizsgálatban felhasznált, eltérő mintájára vonatkozó termelési költséget vett alapul, amely így nem ültethető át egyszerűen a mostani vizsgálatba. Végezetül, a Bizottság a mintába felvett vállalatok átlagos haszonkulcsát az érintett vállalatokra vonatkozó megbízható és ellenőrzött adatok alapján állapította meg. Ezért az NBB érvelését a Bizottság elutasítja.

(197)

A gazdasági mutatók elemzése alapján megállapítható, hogy a termelési és az értékesítési volumen nőtt a figyelembe vett időszak alatt, ugyanakkor az uniós felhasználás csak kisebb mértékben nőtt. Ennek eredményeképp az uniós gazdasági ágazat növelte piaci részesedését az uniós piacon. Ugyanakkor mind az értékesítési árak, mind a termelési költség hasonló mértékben csökkent. Emiatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az értékesítési volumen növekedéséből származó előnyöket, jóllehet jelentősen csökkent a harmadik országokból származó behozatal.

(198)

Másrészről a jövedelmezőség a figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt, és az uniós gazdasági ágazat 2012-ben még veszteséget is realizált. Még a felülvizsgálati időszakban elért, 4 %-ot megközelítő jövedelmezőség is jóval alacsonyabb annál a nyereségnél, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak rendes piaci feltételek mellett ésszerűen el kellene érnie. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a meglévő intézkedések elrendeléséhez vezető eredeti vizsgálatban a Tanács 15 %-ban határozta meg rendes piaci viszonyok között az uniós gazdasági ágazat által ésszerűen elérendő nyereség mértékét (illetve az arra vonatkozó célértéket) (28). Ugyanakkor főként az uniós piacon megnövekedett verseny és az Unió biodízelágazatának érettsége miatt egy későbbi, az Argentínából és Indonéziából származó biodízel-behozatalra vonatkozó vizsgálat keretében enyhén lefelé módosították és 11 %-on állapították meg azt a nyereségszintet, amelyet az uniós gazdasági ágazat számára rendes piaci viszonyok között ésszerűen elérhetőnek véltek (29).

(199)

Számos, az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzete elemzése szempontjából releváns gazdasági mutató pozitív tendenciát mutat, és így alátámasztják azt, hogy a jelenleg hatályos intézkedések pozitív hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége még mindig nagyon alacsony és jóval elmarad a korábbi vizsgálatokban elérendő célként megállapított nyereségtől. Ezen túlmenően a beruházások szintje alacsony és a figyelembe vett időszak alatt csökkent is 30 %-kal, a kapacitáskihasználás pedig – bár javul – még mindig 70 % alatt van, szemben azzal a mintegy 90 %-os kapacitáskihasználási rátával, amely abban az időszakban (2004–2006) volt jellemző, amikor a támogatott behozatal nem volt jelen az uniós piacon, és az uniós gazdasági ágazat állapota egészségesnek volt tekinthető (30).

(200)

Az összes gazdasági mutató átfogó elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig nem épült fel teljes mértékben a korábbi támogatott behozatal hatásaiból. Az uniós gazdasági ágazat gazdaságilag és pénzügyileg még mindig bizonytalan lábakon áll, és a jelenlegi pozitív tendencia könnyen visszájára fordulhat, ha az Egyesült Államokból származó támogatott behozatal jelentős mennyiségben megismétlődik.

(201)

Annak értékelése céljából, hogy mennyire valószínű az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődése az intézkedések hatályvesztése esetén, a Bizottság az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően elemezte az Egyesült Államokból származó behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínűsíthető hatását. A Bizottság mindenekelőtt elemezte a támogatott behozatal megismétlődésének valószínűségét, a behozatal várható mennyiségét és árszintjét, a szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és az amerikai gyártók árképzési magatartását.

(202)

A fenti megállapításoknak (149) preambulumbekezdés) megfelelően valószínűnek tekinthető az Egyesült Államokból származó támogatott behozatal megismétlődése abban az esetben, ha a jelenlegi intézkedések hatályukat vesztenék. A Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államok biodízelgyártói jelenleg is exportálnak biodízelt más harmadik országbeli piacokra az uniós árak alatti árszinteken. Mivel az uniós árak magasabbak, mint az említett más harmadik országbeli piacokon érvényes árak, valószínű, hogy az érintett kivitelnek legalább egy részét átirányítanák az Unióba, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztik.

(203)

A Bizottság megállapította, hogy az amerikai gyártók nagy, körülbelül 2 678 000 tonnás szabad kapacitással rendelkeznek, amely a teljes uniós felhasználás mintegy 22 %-ának felel meg.

(204)

Az Egyesült Államokban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitást a hazai piac valószínűleg nem fogja felszívni. Már ma sem az amerikai gyártók elégítik ki az Egyesült Államok piacán jelentkező kereslet egészét, jóllehet rendelkezésükre áll az ehhez szükséges kapacitás. Az sem valószínű, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitást az Unión kívüli harmadik országokba irányuló export növelésére használnák fel. Jelenleg – a fenti (161) preambulumbekezdésben részletesen bemutatottak szerint – a harmadik országokba irányuló amerikai export árai átlagosan 15 %-kal alacsonyabbak az Egyesült Államok piacára jellemző átlagos belföldi árnál, és még az Egyesült Államokból az Unióba történő szállítás költségének figyelembevételével is alacsonyabbak az átlagos uniós árnál. Ezért valószínű, hogy az amerikai gyártók más értékesítési lehetőségeket keresnének a szabad kapacitásaik részére.

(205)

Tekintettel arra, hogy az uniós piac a világ legnagyobb piaca a biodízel számára, továbbá mivel a biodízel uniós piaci ára azonos az amerikai belföldi piaci árral vagy valamivel meg is haladja azt, az uniós piac nagyon vonzó lenne az amerikai biodízelgyártók számára. A korábbi tapasztalatok is ezt igazolják.

(206)

Ezért nagyon valószínű, hogy az amerikai gyártók a szabad kapacitásaik nagy részét arra használnák fel, hogy visszatérjenek az uniós piacra, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztik. Tekintettel a más exportpiacok tekintetében alkalmazott jelenlegi árazási magatartásukra és a rendelkezésre álló nagy szabad kapacitásra, nagyon valószínű, hogy jelentős mennyiségű amerikai biodízel jelenne meg ismét az uniós piacon az uniós árral azonos vagy az alatti támogatott áron.

(207)

Az amerikai import jelentős árleszorító nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amely a jelenlegi árszint mellett csak nagyon kis mértékű nyereséget termel, amely jelentősen elmarad a célként meghatározott nyereségszinttől. Ez minden valószínűség szerint a termelési és értékesítési volumenek csökkenését, alacsonyabb jövedelmezőséget és a piaci részesedés csökkenését eredményezné.

(208)

Az uniós gazdasági ágazat instabil gazdasági helyzete miatt ez a valószínűnek tekinthető forgatókönyv jelentős kedvezőtlen hatást fejtene ki az uniós gazdasági ágazat felépülési folyamatára és minden valószínűség szerint ismét jelentős kárt okozna.

(209)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot érő jelentős kár valószínűleg megismétlődne, amennyiben az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében hatályos kiegyenlítő vám hatályát veszti.

(210)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó támogatás valószínű megismétlődésére vonatkozó megállapítások ellenére nem ellentétes-e az uniós érdekkel a meglévő intézkedések fenntartása. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, valamint a biodízel importőreinek és a felhasználóinak érdekeit is.

(211)

A meglévő intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államokból származó biodízel támogatott behozatala szinte teljes mértékben megszűnt, és kárenyhítést biztosítottak az uniós gazdasági ágazat számára. Bár az uniós gazdasági ágazat a korábbi támogatás hatásaiból történő felépülés pozitív jeleit mutatta, például megnövekedtek a termelési és értékesítési volumenek, a biodízel ára az uniós piacon jelentős mértékben csökkent és a jövedelmezőség nagyon alacsony maradt, így a gazdasági ágazat továbbra is instabil és sérülékeny gazdasági helyzetben van.

(212)

Ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék, az uniós gazdasági ágazat minden bizonnyal fokozott mértékű tisztességtelen versennyel szembesülne az Egyesült Államokból származó biodízel jelentős mennyiségű támogatott behozatala formájában. Ez megakasztaná az uniós gazdasági ágazat folyamatban lévő felépülését, és minden valószínűség szerint a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne. Az intézkedések megszüntetése ennélfogva nem szolgálja az uniós gazdasági ágazat érdekét.

(213)

Csak három importőr/kereskedő jelentkezett és ismertette álláspontját. Miközben az egyik vállalat azt állította, hogy a jelenlegi vámok aránytalanok, kiterjesztésük pedig torzítaná és korlátozná a piacot, végső soron pedig az árak emelkedéséhez vezetne, a másik két vállalat azt állította, hogy a meglévő intézkedések nem voltak hatással a tevékenységükre, és e vállalatok semlegesen ítélték meg a hatályos kiegyenlítő vámok esetleges kiterjesztését.

(214)

E vizsgálat eredményei nem támasztják alá azt az érvet, amely szerint a meglévő intézkedések fenntartása korlátozná a piacot és az árak emelkedését eredményezné. Éppen ellenkezőleg, a figyelembe vett időszak alatt az uniós árak csökkentek az intézkedések megléte ellenére. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat jelenleg elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse a biodízel iránti uniós keresletet, továbbá rendelkezik a kereslet jövőbeli növekedésének kielégítéséhez szükséges szabad kapacitással. Ezért a felhozott érvek nem támasztják alá azt, hogy a meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne az importőrök és/vagy a kereskedők érdekeivel.

(215)

Az egyetlen felhasználó, amely jelentkezett és ismertette véleményét a Bizottsággal, egy olajipari vállalkozás, amely a biodízelt ásványolajat tartalmazó keverék előállítása céljából vásárolja. Ez a felhasználó határozottan a meglévő intézkedések fenntartása mellett foglalt állást, és azt állította, hogy az intézkedések megszüntetése pusztító hatással lehet az uniós biodízelpiacra, mivel támogatott biodízel jelentős mennyiségű beáramlásához vezetne, amely ismételten súlyos kárt okozna az uniós biodízelágazatnak.

(216)

Nincs arra utaló jel, hogy a meglévő intézkedések negatívan hatottak volna az uniós biodízel-felhasználókra, és konkrétan semmi sem utal arra, hogy meglévő intézkedések kedvezőtlen hatást gyakoroltak volna a jövedelmezőségükre vagy üzleti tevékenységükre. Mindenesetre a stabil vagy csak kis mértékben megnövekedett uniós biodízel-felhasználás következtében az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse a jelenlegi és jövőbeni keresletet, amennyiben a kereslet a jövőben tovább emelkedne. Az intézkedések fenntartása nem eredményezne hiányt a biodízel kínálatában.

(217)

Ebből levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes a felhasználók érdekével.

(218)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az Egyesült Államokból származó biodízel-behozatalra vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(219)

A támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatosan levont következtetésekre tekintettel megállapítható, hogy az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára alkalmazandó, a 443/2011/EU végrehajtási rendelettel módosított 598/2009/EK rendelet által előírt szubvencióellenes vámokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban további öt évig fenn kell tartani.

(220)

A fenti (2) preambulumbekezdésben vázoltaknak megfelelően az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetben hatályos kiegyenlítő vámokat kiterjesztették ugyanezen termék Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy azt Kanadából származóként jelentették-e be –, továbbá a legfeljebb 20 tömegszázaléknyi, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék Egyesült Államokból származó behozatalaira.

(221)

A fenntartandó kiegyenlítő vámok alkalmazását továbbra is ki kell terjeszteni a biodízel Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy azt Kanadából származóként jelentették-e be –, továbbá a legfeljebb 20 tömegszázaléknyi, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék Egyesült Államokból származó behozatalaira.

(222)

A 443/2011/EU rendelettel kiterjesztett intézkedések alól mentességet élvező kanadai exportáló gyártóknak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapniuk.

(223)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: Rue de la loi 170, CHAR 04/034

1049 Brussels

BELGIUM

e-mail: TRADE-TDI-INFORMATION@ec.europa.eu