19.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 365/97

(1)

A 834/2007/EK rendelet alapvető követelményeket határoz meg a tengeri moszat és a tenyésztett víziállatok ökológiai termelésére vonatkozóan. A fenti követelmények végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 889/2008/EK bizottsági rendelet (2) rögzíti.

(2)

2012 novembere és 2013 áprilisa között több tagállam is kérte az ökológiai akvakultúrás termelésben használható termékekre, anyagokra, takarmányforrásokra és technikákra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát. Az említett kérelmeket a 2009/427/EK bizottsági határozat (3) által létrehozott biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: EGTOP) értékelte. Az EGTOP véleményét figyelembe véve a Bizottság megállapította, hogy szükség van azon meglévő szabályok frissítésére, amelyek a tengeri moszat és a tenyésztett víziállatok ökológiai termelésére vonatkozó követelmények végrehajtására irányulnak.

(3)

A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében amennyiben ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból vagy ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány nem áll rendelkezésre, külön feltételek mellett be lehet vonni a gazdálkodásba a nem ökológiai módszerekkel nevelt állatokat. A 889/2008/EK rendelet különleges korlátozásokat ír elő a vadon kifogott tenyésztett víziállatokra, ezen belül pedig a vadon élő víziállat-ivadékok begyűjtésére vonatkozóan. Az extenzív halgazdálkodásnak a vizes élőhelyeken alkalmazott egyes hagyományos módszerei, köztük a félsós vizű tavak, illetve a töltésekkel és partokkal lezárt árapályos területek és part menti lagúnák évszázadok óta használatban vannak, és nagy jelentőséggel bírnak a kulturális örökség, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a helyi közösségek gazdasági kilátásai szempontjából. Bizonyos feltételek mellett ezek a módszerek nem befolyásolják az érintett fajok állományának állapotát.

(4)

Ezért az említett hagyományos akvakultúrás módszerek esetében a vadon élő ivadékok termelés céljából történő begyűjtése úgy tekintendő, hogy megfelel az ökológiai akvakultúrás termelés céljainak, kritériumainak és elveinek, amennyiben a szóban forgó halállományok kezeléséért felelős érintett hatóságok által jóváhagyott gazdálkodási intézkedések biztosítják az érintett fajok fenntartható kiaknázását, valamint azt, hogy az utánpótlás összhangban álljon az említett intézkedésekkel, és hogy a halakat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etessék.

(5)

Az EGTOP azon aggodalmát fejezte ki, hogy az ökológiai akvakultúrás termelésben engedélyezett takarmányforrások és adalékok nem felelnek meg kielégítő mértékben a húsevő halak táplálkozási szükségleteinek. A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében az állatokat olyan takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állatok fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy az ökológiai akvakultúrás termelésben tartott húsevő állatok takarmányforrásaként az egész hal felhasználható legyen. Ez azonban nem jelenthet további tehertételt a veszélyeztetett vagy túlhalászott állományokra. Ebből kifolyólag csak azon halászati termékek használhatók az ökológiai akvakultúrás termelésben tartott húsevő állatok takarmányozására, amelyek harmadik fél által kiállított fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkeznek. Ennek fényében az alkalmazott fenntarthatósági rendszer hitelessége fontos ahhoz, hogy a fogyasztókat meggyőzze az ökológiai akvakultúrás termék általános fenntarthatóságáról. Ezért az illetékes hatóságoknak helyénvaló azonosítaniuk azokat a tanúsítási rendszereket, amelyeket az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) a fenntartható halgazdaságokra meghatározott elvek fényében megfelelőnek találnak arra, hogy bizonyítsák adott halászati termékeknek az ökológiai akvakultúrás termelésben takarmányként történő felhasználásának a fenntarthatóságát. A tanúsítási rendszerek fenntarthatóságának értékelésekor referenciaként használhatók a tengeri halászatból származó halak és halászati termékek ökocímkézésére vonatkozó, 2009-es FAO-iránymutatások (5).

(6)

Az EGTOP kiemelte továbbá, hogy a lazacfélék étrendjének elegendő mennyiségű hisztidint kell tartalmaznia a faj jó állat-egészségügyi és állatjóléti állapotának biztosításához. Figyelembe véve a tengeri nyersanyagok hisztidintartalma közötti, fajonkénti, évszakonkénti, valamint a termelés, a feldolgozás és a tárolás körülményeiből fakadó jelentős eltéréseket, a lazacfélék táplálkozási szükségleteinek kielégítése érdekében helyénvaló megengedni a fermentáció útján előállított hisztidin használatát.

(7)

Jelenleg a garnélarákok takarmányában a halliszt legnagyobb megengedett mennyisége nem elegendő táplálkozási szükségleteik fedezéséhez, ezért azt indokolt növelni. A táplálkozási szükségletek kvantitatív kielégítése érdekében az EGTOP-jelentés ajánlásaival összhangban a takarmány koleszterinnel való dúsítását is helyénvaló engedélyezni. E célra, ha hozzáférhető, ökológiai forrásból származó koleszterint kell használni. Amennyiben nem áll rendelkezésre ökológiai forrásból származó koleszterin, úgy gyapjúból, kagylóból vagy más forrásból kivont koleszterin is használható.

(8)

A 25k. cikk (2) bekezdésében említett mentesség 2014. december 31-én lejár, ezért ezt a bekezdést helyénvaló törölni.

(9)

Annak érdekében, hogy az ökológiai módszerekkel nevelt anyaállományból és ökológiai gazdálkodási egységből származó fiatal állomány szaporítása tekintetében a 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának való megfelelés biztosítható legyen, a Bizottság szükségesnek és az EGTOP-jelentéssel összhangban lévőnek ítéli, hogy különleges szabályok kerüljenek bevezetésre a planktonoknak az ökológiai tartásból származó ivadékok takarmányában való felhasználására vonatkozóan. A planktont, melyre szükség van az ivadékok felneveléséhez, nem állítják elő ökológiai termelésben.

(10)

Az EGTOP javasolja továbbá az ökológiai akvakultúrás termelésben tisztítás és fertőtlenítés céljára engedélyezett anyagok listájának frissítését, különösen azon lehetőség tekintetében, hogy bizonyos, a listán már szereplő anyagokat állatok jelenlétében is lehessen használni. A 889/2008/EK rendelet VII. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A 889/2008/EK rendelet XIIIa. mellékletének a 25f. cikk (2) bekezdése szerinti hatályát világosabban meg kell határozni, főként az állattartási gyakorlatokat illetően.

(12)

A faj szükségleteinek megfelelőbb kielégítése érdekében helyénvaló növelni a sarkvidéki szajbling esetében az engedélyezett legnagyobb állománysűrűséget. Az állománysűrűség legmagasabb megengedett értékét az édesvízi rákok esetében is helyénvaló meghatározni. A 889/2008/EK rendelet XIIIa. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A 889/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottság véleményével,

1.

A 25e. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A vadon élő víziállat-ivadékok termelési célú begyűjtése az alábbi esetekre korlátozódik:

2.

A 25f. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az állománysűrűséget és az állattartási gyakorlatot a XIIIa. melléklet határozza meg fajonként vagy fajcsoportonként. Az állománysűrűség és az állattartási gyakorlat által a tartott halak jóllétére gyakorolt hatás megítéléshez folyamatosan ellenőrizni kell a halak állapotát (pl. az uszony sérülése, más típusú sérülések, növekedési ütem, viselkedés és általános egészségi állapot), valamint a víz minőségét.”

3.

A 25k. cikk (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).”"

4.

A 25k. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

5.

A 25k. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Fermentáció útján előállított hisztidin alkalmazása abban az esetben engedélyezett a lazacfélék takarmányadagjában, ha az (1) bekezdésben felsorolt takarmányforrások nem biztosítanak elegendő mennyiségű hisztidint a halak táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez és a szürkehályog kialakulásának megakadályozásához.”

6.

A 25 l. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A természetes takarmány (2) bekezdés szerinti kiegészítése esetén:

7.

A rendelet szövege a következő 25 la. cikkel egészül ki:

„25 la. cikk

Az ökológiai tartásból származó ivadékok takarmányára vonatkozó különleges szabályok

Az ökológiai tartásból származó ivadékok lárváinak nevelése estében takarmányként használható a hagyományos fitoplankton és zooplankton.”

8.

A 25s. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az ektoparaziták elleni biológiai védekezés érdekében lehetőség szerint tiszta halakat, valamint édesvíz-, tengervíz- és nátrium-klorid-oldatokat kell felhasználni.”

9.

A VII. és a XIIIa. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.