3.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/17

(1)

A Koreai Köztársaságból és Malajziából (a továbbiakban: az érintett országok) származó egyes csőszerelvények (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedéseket eredetileg az 1514/2002/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vezette be.

(2)

A Malajzia vonatkozásában hatályos dömpingellenes vám 75 % az Anggerik Laksana Sdn Bhd és a Pantech Steel Industries Sdn Bhd vállalatok kivételével, melyek esetében a dömpingellenes vám mértéke 59,2 %, illetve 49,9 %. A Koreai Köztársaságra vonatkozó dömpingellenes vám 44 % az összes vállalat esetében.

(3)

Az eredeti intézkedéseket a legutóbb a 363/2010/EU tanácsi rendelettel (3) módosított 1001/2008/EK tanácsi rendelet (4) fenntartotta (a továbbiakban: a hatályos intézkedések).

(4)

A szóban forgó eljáráson kívül jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az érintett termék Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó exportjára (5) vonatkozóan is. A Kínából származó érintett termékkel kapcsolatos intézkedéseket kiterjesztették a Tajvanból (6), Indonéziában (7), Srí Lankán (8) és a Fülöp-szigeteken (9) feladott ugyanezen termék behozatalára is. A Bizottság 2014. szeptember 3-án az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerint hatályvesztési felülvizsgálatot indított az érintett termék Kínai Népköztársaságból származó és Tajvan, Indonézia, Srí Lanka és a Fülöp-szigetek vonatkozásában kiterjesztett behozatalát illetően. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést (10) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Thaiföldről származó exportra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztették.

(5)

2013 januárjában intézkedéseket vezettek be az érintett termék Oroszországból és Törökországból származó behozatalára (11).

(6)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2013. február 8-án értesítést tett közzé a Kínai Népköztársaságból és Malajziából származó érintett termékre vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (12).

(7)

A Bizottsághoz 2013. június 26-án kérelem érkezett, amelyben az említett intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását kérték az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint.

(8)

A kérelmet a tompavarratos acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az érintett termék uniós előállításának több mint 40 %-át képviselő gyártók nevében.

(9)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(10)

A Bizottság 2013. október 15-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést (13) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatban való részvételüket biztosítandó vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról külön értesítette a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, a felhasználókat és importőröket, a Koreai Köztársaság és Malajzia exportáló gyártóit, valamint a koreai és malajziai hatóságokat, továbbá felkérte őket az együttműködésre.

(12)

Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(13)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat az uniós gyártók, az importőrök és a koreai exportáló gyártók körében.

(14)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A minta kiválasztása a hasonló termék felülvizsgálati időszak alatti uniós előállításának és értékesítésének volumene alapján történt, megfelelő földrajzi eloszlás biztosítása mellett, és abba négy uniós gyártó vagy uniós gyártók csoportja (öt önálló vállalat) került Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Romániából és Ausztriából. Észrevételek nem érkeztek, és az ideiglenesen kiválasztott vállalatok kerültek be a végleges mintába is.

(15)

Ugyanakkor az eljárás megindítását követően a Bizottságnak együttműködés hiányában két uniós gyártót ki kellett zárnia a mintából. A fennmaradó két vállalat/vállalatcsoport (három önálló vállalat) az uniós előállítás 49 %-át és az uniós értékesítés 45 %-át képviseli, továbbá három különböző országban rendelkezik előállító létesítményekkel. Ezért a módosított minta továbbra is reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(16)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A vizsgálat során azonban egyetlen importőr sem működött együtt.

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az összes koreai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Ezenkívül a Bizottság felkérte a Koreai Köztársaság Európai Unió mellett működő misszióját, hogy azonosítsa be azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Két koreai exportáló gyártó benyújtotta a kért információkat, de csak az egyikük vállalta az együttműködést és a mintában való részételt. Ezért az a döntés született, hogy a koreai exportáló gyártók körében nem szükséges a mintavétel.

(19)

Az ismert malajziai exportáló gyártók alacsony számára tekintettel a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben esetükben nem irányzott elő mintavételt.

(20)

A Bizottság felkérte az összes exportáló gyártót, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. Ezenkívül a Bizottság felkérte Malajzia Európai Unió mellett működő misszióját, hogy azonosítsa be azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(21)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett összes uniós vállalatnak, az együttműködő koreai vállalatnak, valamint az összes ismert malajziai exportáló gyártónak.

(22)

Egy uniós gyártó nem töltötte ki a kérdőívet, egy másik uniós gyártó pedig csak részleges választ nyújtott be, és nem válaszolt a hiánypótlást kérő levélre. E két uniós gyártót végül ki kellett zárni a mintából (lásd a (15) preambulumbekezdést). Egy koreai exportáló gyártó töltötte ki a kérdőívet. Egyetlen malajziai exportáló gyártó sem töltötte ki a kérdőívet.

(23)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa, a dömping és az abból eredő kár milyen valószínűséggel ismétlődhet meg, és értékelje, hogy az intézkedések bevezetése mennyiben lenne ellentétes az uniós érdekkel. Az alaprendelet 16. cikke alapján az alábbi vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(24)

A dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(25)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(26)

2014. szeptember 12-én a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartását tervezte, és felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottság fontolóra vette és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket.

(27)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, jelenleg az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19 és ex 7307 99 80 KN-kód alá tartozó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 609,6 mm, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel (a továbbiakban: az érintett termék).

(28)

A felülvizsgálat megerősítette, hogy – az eredeti vizsgálathoz hasonlóan – az érintett országokban gyártott, belföldön értékesített és/vagy az uniós és/vagy más exportpiacokra exportált érintett termék azonos alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel, valamint rendeltetéssel rendelkezik, mint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban értékesített termékek.

(29)

A Bizottság úgy döntött, hogy ezért a szóban forgó termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termék.

(30)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a hatályos intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően az érintett országokból folytatott dömping megismétlődésével járna-e.

(31)

Az érintett termék egyik legnagyobb koreai gyártója, a TK Corporation együttműködött a vizsgálatban. Ez az együttműködő vállalat az érintett termék koreai exportjának 25–40 %-át végezte (a bizalmas információk védelme miatt a pontos adatot nem adjuk meg). A TK Corporation megküldte a Bizottságnak a kitöltött kérdőívet, a belföldi és exportértékesítésre, valamint az előállítási költségekre vonatkozó adatokkal együtt. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy tekintettel az érintett termék koreai exportjában való részesedésére e vállalat adatai alapul szolgálhatnak a felülvizsgálati időszakban folytatott koreai dömping elemzéséhez és a megismétlődés valószínűségére vonatkozó elemzés egyes részeihez. A TK Corporation válaszát ellenőrzésnek vetették alá.

(32)

Az érintett termék Koreából Unióba irányuló behozatala elhanyagolható volumenű (50 tonnánál kevesebb) volt a felülvizsgálati időszakban. Az értékesítés egy részét az egyetlen együttműködő exportáló gyártó, a TK Corporation végezte. Egyértelmű volt, hogy a szóban forgó mennyiségek nem voltak reprezentatívak, hiszen a TK Corporation általi előállítás kevesebb mint 0,1 %-át tették ki. Ezenkívül nem derült ki egyértelműen, hogy a TK Corporation által végzett behozatal után fizettek-e dömpingellenes vámot, ami megkérdőjelezi, hogy e behozatalok egyáltalán beléptek-e az Unió vámterületére. Ezenfelül a szóban forgó értékesítésre három olyan konkrét projekttel összefüggésben került sor, amelyeknek saját előírásai voltak a szerelvényekre (ennélfogva nem jellemző értékesítésről van szó), valamint az értékesítés során a terméket más (főként rozsdamentes acél) szerelvényekkel egy „csomagban” kínálták. A fenti okokból kifolyólag az érintett terméknek a TK Corporation által a felülvizsgálati időszakban végzett uniós behozatala alapján nem lehetett érdemi elemzést végezni a dömpinggel kapcsolatban.

(33)

A nyilvánosságra hozatalt követően a TK Corporation beadványában kifejtette, hogy a Bizottságnak a dömping elemzését az alábbi okok miatt a vállalat uniós exportértékesítésére kellett volna alapoznia: i. a vállalat Unióba irányuló exportértékesítése a felülvizsgálati időszakban jelentős mértékű és így reprezentatív volt, hiszen az „a hatályos vámok ellenére nem kevesebb mint 282 önálló tranzakcióból álló, 26 számlát foglalt magában”; ii. a dömpingellenes vám megfizetésével kapcsolatos egyértelműség hiányában egyes (egy offshore projekt számára történő) értékesítések nem képeznék dömpingellenes vám tárgyát, míg más, a felülvizsgálati időszakban megvalósult értékesítések esetében a termékek helytelen besorolása miatt az importőrök nem mindig fizettek dömpingellenes vámot, hiszen nem voltak tudatában annak, hogy dömpingellenes vámok vannak érvényben. Azóta az importőröket értesítették a hibáról, és azok visszamenőlegesen befizették a szóban forgó dömpingellenes vámokat; valamint iii. az Unióba irányuló exportértesítés a szokásos feltételek mellett zajlott, hiszen nem alkalmaztak rövidebb szállítási határidőket, és az árak nem estek keresztkompenzációs elbánás alá.

(34)

A Bizottság annak rendje és módja szerint elemezte az észrevételeket. A TK Corporation nem vonta kétségbe az Unióba irányuló exportértékesítésének (abszolút értékben vett és a hasonló terméknek a vállalat általi teljes előállításához viszonyított) alacsony szintjét (kevesebb mint 0,1 %). A Bizottság fenntartja azon álláspontját, hogy egy ilyen – relatív és abszolút értékben is – kicsi volumen nem minősül reprezentatívnak.

(35)

Emellett a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján a Bizottság nem tudott bizonyosságot szerezni arról, hogy a TK Corporation végül mely állítólagos uniós értékesítései esetében volt helyes a termékbesorolás és került sor a behozatalra, továbbá azt az állítást sem sikerült ellenőrizni, hogy az árak nem képezték keresztkompenzáció tárgyát. Ezért ezt az állítást nem lehetett elfogadni, mivel az ezeket alátámasztó dokumentumokat csak az ellenőrző látogatást követően bocsátották rendelkezésre. Mindenesetre mindkét kérdés esetében elmondható, hogy a (34) preambulumbekezdés szerinti elemzés következtetésére tekintettel a Bizottságnak nem kell végső megállapítást tennie, hiszen még a TK Corporation teljes bejelentett uniós értékesítési volumene sem minősíthető kellően reprezentatívnak.

(36)

A Bizottság ezért megerősíti, hogy a TK Corporation által a felülvizsgálati időszakban végzett uniós értékesítés nem használható fel érdemi dömpingelemzésre a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében.

(37)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Ennek során a következő elemeket vizsgálta: a más célpiacok esetében alkalmazott exportár, a koreai előállítási és tartalékkapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(38)

Az érintett termék Koreából Unióba irányuló behozatalának kis volumene, valamint a szóban forgó értékesítéseknél alkalmazott árak megbízhatóságának a hiánya (lásd a (32)–(36) preambulumbekezdést) miatt a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az érintett termék Koreából más országokba történő értékesítésének adatait kell felhasználni annak értékeléséhez, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén mi lesz az Unióba irányuló exportárak valószínűsíthető jövőbeni szintje.

(39)

A Bizottság azt tartotta megfelelőnek, hogy elsőként az Egyesült Államokba irányuló koreai értékesítéseket elemezze, mivel szemben minden más koreai exportcélpiaccal a szóban forgó piac mérete hasonló az uniós piacéhoz, sok a hazai gyártó, ugyanakkor magas a behozatal aránya is, és alacsonyak a behozatali vámtarifák, aminek következtében ezen a piacon éles a verseny. Ezenkívül általában véve az Egyesült Államok Korea és a TK Corporation legfőbb exportcélpiaca.

(40)

A vizsgálat során emellett megvizsgálták az érintett termék egyéb koreai exportértékesítéseit is.

(41)

Dömpingszámításokat végeztek az Egyesült Államokban és minden más exportcélpiacon realizált értékesítést illetően (az Uniót kivéve a (32)–(36) preambulumbekezdésben említett okok miatt).

(42)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a TK Corporation vonatkozásában meghatározott rendes érték – amennyiben lehetséges volt – a belföldi piacán a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapult.

(43)

A fenti módszertannak meg nem felelő terméktípusok esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint határozták meg.

(44)

Ehhez a TK Corporation általi előállításnak a – kérdőívre adott válaszban megadott – tényleges költségét vették alapul, azaz – összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével – a gyártás tényleges költségéhez hozzászámították a tényleges SGA-költségeket és a nyereséget.

(45)

Ahogy az a (32)–(36) preambulumbekezdésben is szerepel, a dömpingszámításhoz nem lehetett alapul venni a TK Corporation uniós piacon történő értékesítéseit, és így az exportárak meghatározása a vállalat harmadik országbeli piacokra irányuló exportjain alapult.

(46)

Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a TK Corporation által a más országok esetében alkalmazott exportárat gyártelepi szintre igazították, figyelembe véve – indokolt esetben – többek között a fuvarozás költségeit, valamint a vámokat és adókat.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék exportárának súlyozott átlagával, mindkét esetben a gyártelepi árak alapján.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek befolyással vannak az árakra és azok összehasonlíthatóságára. Ebben a tekintetben kiigazításokat végeztek a szárazföldi és az óceáni fuvarozási, a biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségeket illetően.

(49)

Az érintett termék különböző típusai közötti különbségtétel érdekében a termékkód eredeti módszertana 11 számjegyből álló rendszert alkalmazott az egyes terméktípusok jelölésére. A dömpingszámításokat egy némileg egyszerűsített, 7 számjegyből álló termékkódstruktúra használatával végezték el. Az egyes specifikációkra vonatkozó szabványokkal és az anyagosztállyal kapcsolatos mezők helyett egy egyszerűsített kritériumot használtak, amely a szénacélból és az ötvözött acélból készült termékek megkülönböztetését szolgálta. Erre azért volt szükség, mert bebizonyosodott, hogy az alkalmazott szabványelőírások (pl. ANSI vagy EN) között kis eltérés volt, és az anyagosztályozási rendszerek követték az alkalmazott szabványt. Következésképpen az egyszerűsített rendszer anélkül növelte több ezer termékkód dömping(- és kár)számításánál az egyezőség szintjét, hogy torzította volna magát a számítás eredményét.

(50)

A TK Corporation arra kérte a Bizottságot, hogy az eredeti termékkódrendszert 16 számjegyűre bővítse, de az elutasította a kérelmet, mivel a használt rendszer már alkalmas volt az érintett termék hatékony kategorizálására. Meg kell jegyezni továbbá, hogy egyértelmű volt, hogy a számított dömping- (és kár)különbözetek akkor sem térnek el lényeges mértékben, ha azok 7, 11 vagy 16 számjegyen alapulnak, mivel a TK Corporation által a különböző piacokon alkalmazott átlagárak lényeges eltérést mutattak.

(51)

A dömpingszámításhoz használandó volumenre vonatkozó módszer egy további számítási problémát jelentett. A TK Corporation érvelése szerint, mivel értékesítési számláin, a (potenciális) ügyfeleknek szóló árlistáin és könyvelésében a mennyiségek rögzítésére a „darab” szolgál, a számításban is azt kellene mértékegységként alkalmazni. A kérdőív tömegben kérte megadni a mennyiséget, ugyanakkor a TK Corporation egyes értékesítések esetében darabban adta meg a választ. Ezen értékesítések esetében a darabok tömegre váltását a TK Corporation végezte a hiánypótlás keretében. A Bizottság azon a véleményen volt, hogy a tömeg használata a legmegfelelőbb módszertan, mivel:

(52)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a számított dömpingkülönbözetek összességében nem tértek el lényeges mértékben akkor sem, ha darabon alapultak, mivel a TK Corporation által a különböző piacokon alkalmazott átlagárak lényeges eltérést mutattak.

(53)

A nyilvánosságra hozatalt követően a TK Corporation újból azt az észrevételt tette, hogy a Bizottságnak a dömpingszámítást darab és nem tömeg alapján kellett volna elvégeznie. Az indokul hozott okok egyike az volt, hogy a TK Corporation értékesítési és költségadatai darabban vannak kifejezve, és így a tömegre való átváltás torzítja a dömpingkülönbözet-számításokat.

(54)

Az uniós gazdasági ágazattal való összehasonlíthatóság tekintetében a TK Corporation azt az észrevételt tette, hogy a Bizottság nem végzett semmilyen kárkülönbözet-számítást, a dömpingkülönbözet esetében pedig nem kell összehasonlítást végezni az uniós gazdasági ágazat költség- és értékesítési adataival. A TK Corporation emellett úgy érvelt, hogy a tranzakciók alkalmával használt mértékegység – az uniós gazdasági ágazat esetében is – a darab, és nem a kilogramm vagy tonna lenne.

(55)

Végezetül a TK Corporation nem tartotta relevánsnak, hogy az uniós vámhivatalok és a koreai exportstatisztikák adatai tömegben vannak nyilvántartva.

(56)

A Bizottság annak rendje és módja szerint elemezte a fenti észrevételeket. Elsőként fontos megjegyezni, hogy a TK Corporation nem nyújtott be darabon alapuló „alternatív” dömpingszámítást. Noha azzal érvelt, hogy a darabon alapuló számítás pontosabb eredményre vezetne, annak tényleges bizonyítását elmulasztotta. A Bizottság ismételten megjegyzi, hogy a számított dömpingkülönbözetek jelentősek, és ahogy az az (52) preambulumbekezdésben is szerepel, nem volt lényeges az eltérés a tömeg, illetve a darab alapján számított dömpingkülönbözet között. Más szóval vitathatatlan, hogy a használt módszertől függetlenül nagy dömpingkülönbözetekről van szó. Ezenkívül fontos emlékeztetni arra, hogy a TK Corporation értékesítési és költségadatainak a darabról tömegre történő átváltását maga a TK Corporation végezte saját módszertana alapján. Emellett a honlapján rendelkezésre álló katalógus minden típusú szerelvény esetében megadja annak hozzávetőleges tömegét.

(57)

A Bizottság által ellenőrzött számlák tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat által végzett tranzakciók tömegben és darabban is ki vannak fejezve. A számlázás mellett a tömeget használják a kapacitás, az előállítási volumen és az előállítási költségek meghatározására – nemcsak az Unióban, hanem világszerte és Koreában is. Az érintett termék előállítási költségeinek a legnagyobb elemét kitevő nyersanyagok beszerzése tonnában történik. Más tényezők, így az energiafogyasztás, a munkaerő- és fuvarozási költségek számításához is a tömeget veszik alapul. Az uniós gazdasági ágazat is a vevő által vásárolt volumen (tonna) alapján határozza meg a vevőknek nyújtott év végi engedmény mértékét, nem pedig a darabszám szerint. Ezenkívül a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében alákínálási különbözeteket kellett számítani (és számítottak is – lásd a (98)–(105) preambulumbekezdést –), így az (54) preambulumbekezdésben összefoglalt állítás által sugallt azon érv, hogy a koreai és az uniós gazdasági ágazat adatait nem kell összehasonlítani, nem helytálló.

(58)

A vizsgálat céljából összegyűjtött és felhasznált világszintű statisztikák (köztük a koreai export- és uniós vámstatisztikák) kizárólag tömegben voltak kifejezve. Ezeket többek között az érintett termék Unióba és harmadik országokba irányuló koreai exportjának elemzésére használták fel. A TK Corporation részesedésének megállapítása, illetve a kitöltött kérdőívben megadott uniós értékesítési volumeneinek keresztellenőrzése céljából szükség volt a TK Corporation adatainak tömegre váltására, mivel a koreai export- és az uniós vámstatisztikákat nem lehetett volna darabokra átváltani.

(59)

Végezetül fontos megjegyezni, hogy az előző vizsgálatok (így az eredeti intézkedésekhez vezető vizsgálat és a hatályos intézkedésekhez vezető első hatályvesztési felülvizsgálat), valamint az Oroszországból és Törökországból származó ugyanezen termék legutóbbi vizsgálatai során is a tömegen alapuló módszertant használták.

(60)

A Bizottság a fentiekre tekintettel megerősíti, hogy el kell utasítani azt az állítást, miszerint a számításokhoz a darabot kell alapul venni.

(61)

A TK Corporationre így kiszámított dömpingkülönbözet az exportcélpiactól függően 46 % és 27 % volt.

(62)

Ami a teljes koreai előállítási és tartalékkapacitást illeti, a Bizottság a vizsgálat folyamán a TK Corporation kivételével nem kapott információt egyetlen koreai gyártótól sem. Ennek megfelelően a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke szerint kellett eljárnia az ide vonatkozó megállapítások megtételekor, és a rendelkezésére álló információk körébe a TK Corporation által benyújtott, kizárólag rá vonatkozó ellenőrzött információk, valamint a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben megadott országos információk tartoztak.

(63)

A Bizottság a TK Corporation által jelentett tartalékkapacitást annak rendje és módja szerint ellenőrizte. A Bizottság a TK Corporation felülvizsgálati időszakra vonatkozóan jelentett tartalékkapacitásának a teljes koreai exportvolumenben való részesedése alapján történő extrapolációjával azt számította ki, hogy a teljes koreai tartalékkapacitás legalább 15 000 tonnát tenne ki, ami a teljes uniós felhasználás mintegy 25 %-ának felel meg. A számítással kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy az előállítási kapacitáshoz viszonyított előállítási mennyiségek nagyon vállalatspecifikusak, továbbá annak ellenére, hogy a TK Corporation a hasonló termék egyik legnagyobb koreai gyártója, csak egy a sok közül, és semmi esetre sem rendelkezik erőfölénnyel. A Bizottság ezért keresztellenőrzést végzett e megállapítás és a kérelemben szereplő információk között.

(64)

A kérelemben szerepeltetett tartalékkapacitás a kérelmező által azonosított összes koreai gyártó becsült kapacitásán és előállítási adatain alapult. Az előállítási kapacitást illetően a kérelmező – a három legnagyobb gyártóra vonatkozóan – nyilvánosan elérhető adatokat használt. A többi (jóval kisebb) koreai gyártóra vonatkozóan nem volt nyilvánosan elérhető ilyen adat, ezért a kérelmező más ésszerű módszereket használt előállítási kapacitásuk becsléséhez. Továbbá a tartalékkapacitás becsléséhez megállapított egy feltételezett szintet a koreai belföldi felhasználásra, a Koreába irányuló behozatalra és a Koreából történő exportokra vonatkozóan. Mind az előállítási kapacitás, mind a tartalékkapacitás számításakor megfelelő levonásokat végzett a termékkörbe nem tartozó más terméktípusok előállításának figyelembevétele céljából. Ezen információk összessége egyértelműen teljesebbnek és meggyőzőbbnek bizonyult a (63) preambulumbekezdésben hivatkozott információkhoz képest. A Bizottsághoz nem érkeztek olyan beadványok, amelyek megcáfolták volna ezeket az adatokat. Ebből kiindulva és a rendelkezésre álló adatokat felhasználva a koreai tartalékkapacitás 119 300 tonnára becsülhető, ami önmagában kétszer akkora, mint az uniós piac mérete a felülvizsgálati időszakban.

(65)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett terméket főként az olaj- és gáziparban, az építőiparban, valamint az energiatermeléssel, hajógyártással és ipari létesítményekkel összefüggő ágazatokban használják. A rendelkezésre álló tények egyike sem jelzi ezen koreai ágazatok jelentős növekedését vagy hanyatlását, így az érintett termék koreai belföldi piaca várhatóan meglehetősen stabil marad az elkövetkező évek során, nem kínálva jelentős bővülési lehetőségeket a koreai érintett termék számára. A szóban forgó iparágak számára Koreán kívül az Unió, az Egyesült Államok, a közel-keleti országok és Délkelet-Ázsia jelenti a főbb exportpiacokat. A vizsgálat során gyűjtött információk egyike sem utal arra, hogy a kereslet a fenti piacok bármelyikén jelentős mértékben visszaesne vagy növekedne a következő évek során.

(66)

Az Egyesült Államokba, a közel-keleti országokba és a Délkelet-Ázsiába irányuló koreai export szintje már most is magas, ezért e piacok nem kínálnak lényeges növekedési lehetőséget a koreai ipar számára. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy 46 %-ot kitevő, jelentős mértékű dömpinget állapítottak meg az Egyesült Államokba irányuló koreai exportot illetően. Az uniós piac, amely világszinten egyike a legnagyobbaknak, így vonzó növekedési piacot kínálhat az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, mivel azt a koreai exportáló gyártók – a hatályos intézkedések miatt – eddig nem aknázták ki teljes mértékben.

(67)

Méret és piaci feltételek szempontjából az egyesült államokbeli és az uniós piac között hasonlóságok vannak. Mindkét piac esetében sok a hazai gyártó, és a behozatalok piaci részesedése jelentős mértékű. A vizsgálat feltárta, hogy az uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési ár 2 600 EUR/tonna (figyelembe véve az uniós gyártók által realizált értékesítések és az Unióba irányuló behozatal során megvalósuló értékesítések teljes volumenét). Így az átlagos uniós piaci ár nagyjából megegyezik azzal az átlagárral, amelyet a koreai exportáló gyártók az egyesült államokbeli piacon kapnak (2 700 EUR/tonna), azzal a különbséggel, hogy az Egyesült Államokban nem vonatkoznak rájuk dömpingellenes intézkedések. Ezért az Unióba irányuló koreai értékesítés jelenlegi marginális szintjét nagy valószínűséggel az érintett termékkel kapcsolatos hatályos intézkedések eredményezik. Emlékeztetni kell arra, hogy a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok jelentette a koreai exportőrök számára a legnagyobb exportpiacot. Ez azt mutatja, hogy az Unió vonzó piac lenne a koreai exportőrök számára, és a vámok hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac várhatóan hasonlóan nagy volument vonzana, mint az egyesült államokbeli piac. A koreai érintett termék a felülvizsgálati időszakban az érintett termék Egyesült Államokba irányuló teljes behozatalának 20–25 %-át tette ki, és piaci részesedése az érintett termék egyesült államokbeli teljes piacán 10 % és 15 % között volt (a bizalmas információk védelme miatt a pontos adatot nem adjuk meg). Más szóval az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a koreai gyártók a rendelkezésre álló tartalékkapacitást (lásd a (64) preambulumbekezdést) valószínűleg az uniós piacra történő újbóli belépésre irányítanák.

(68)

Ahogy az a (39) preambulumbekezdésben is szerepel, a koreai exportnak az Egyesült Államokon kívül nincsen második olyan célpiaca, amelyet megbízhatóan fel lehetne használni annak elemzéséhez, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén hogyan alakulna az uniós piac. Következésképpen várhatóan nem eredményezne megbízható átlagárakat, ha az elemzés során az Unión és az Egyesült Államokon kívüli más célpiacokra történő teljes exportértékesítést egy csoportba vennék, hiszen ezekre a (jóval kisebb) önálló piacokra mind eltérő feltételek vonatkoznak. Ugyanakkor tekintettel az elemzés – fent vázolt – korlátaira, valamint arra, hogy ezeken a „másik piacokon” a közeljövőben nem lesz jelentős növekedési potenciál, nem lehet azzal számolni, hogy ezek a piacok lényeges koreai többletbehozatalt fel tudnának majd venni.

(69)

A fentiek fényében valószínű, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén a dömping megismétlődik. A vizsgálat rámutatott, hogy Korea az érintett termék egyesült államokbeli és harmadik országbeli értékesítését dömpingelt árakon végezte, 46 %-os és 27 %-os dömpingkülönbözettel.

(70)

Ezenkívül a koreai tartalékkapacitás jelentős mértékű a felülvizsgálati időszak folyamán mért uniós felhasználáshoz képest. Amennyiben ezt a kapacitást az uniós piacra irányuló exportra, valamint az uniós gyártókkal folytatott árversenyre vagy a harmadik országokból származó nagyobb behozatalokkal folytatott árversenyre használják fel, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ilyen exportok dömpingelt áron történnének.

(71)

A malajziai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a teljes elemzésnek a Bizottság számára más forrásból rendelkezésre álló információkon kellett alapulnia. E tekintetben és az alaprendelet 18. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság különféle statisztikai forrásokat is megvizsgált. Az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött behozatali statisztikák (az ún. 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) biztosították a rendelkezésre álló legjobb információkat az uniós piacra vonatkozó behozatali mennyiségek és árak megállapításához. Más források (pl. az Eurostat) használatára nem került sor, mivel az érintett terméket nem lehetett különválasztani az ugyancsak a 8 számjegyű kódot használó más termékektől.

(72)

A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis azt mutatta, hogy az uniós piacra nem érkezett behozatal Malajziából. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a malajziai export esetében a felülvizsgálati időszakban nem folytatódott a dömping.

(73)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Ennek során a következő elemeket vizsgálta: a más célpiacok esetében alkalmazott exportár, a malajziai előállítási és tartalékkapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(74)

Mivel az érintett terméknek nincs Malajziából az uniós piacra irányuló behozatala, a Bizottság egy másik országra vonatkozó adatokra hagyatkozott. Az Egyesült Államokat megfelelőnek találta, mivel piacának mérete hasonló az uniós piacéhoz, sok a hazai gyártó, ugyanakkor magas a behozatal aránya is, aminek következtében ezen a piacon éles a verseny. Ezenkívül az Egyesült Államok jelenti messze a legnagyobb célpiacot a malajziai export számára: a felülvizsgálati időszakban a malajziai export 87 %-a ebbe az országba irányult. Ez a megközelítés megegyezik azzal, amelyet az előző vizsgálat, illetve a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés során alkalmaztak Malajziára nézve.

(75)

A malajziai exportáló gyártók együttműködésének teljes hiánya miatt a rendes érték – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a felülvizsgálati kérelemben megadott adatokon alapult, vagyis a becsült gyártási költségeken, amelyekhez – a gyártelepi költség százalékában kifejezve – 6 %-ot hozzáadtak SGA-költségek és nyereség gyanánt. A fenti százalékarány óvatos értékelésnek minősül. Mindezt az a tény is alátámasztja, hogy az eljárás során egyedül közreműködő vállalat (TK Corporation, Korea) esetében a tényleges szám jóval meghaladta a 6 %-ot.

(76)

Az alaprendelet 18. cikkével összhangban és a malajziai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt az exportár számítása az érintett termék Egyesült Államokba irányuló malajziai exportja során alkalmazott, az egyesült államokbeli behozatali statisztikákból kinyert árak használatával történt.

(77)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék exportárának súlyozott átlagával, mindkét esetben a gyártelepi árak alapján.

(78)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek befolyással vannak az árakra és azok összehasonlíthatóságára. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy az SGA-költségek és a nyereség esetében alkalmazott, a (75) preambulumbekezdésben említett százalékarány gyártelepi áron alapult, és nem tartalmazott szárazföldi és óceáni fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségeket.

(79)

A fent ismertetett – az intézkedéseket kiterjesztő (a hatályos intézkedésekhez vezető) első hatályvesztési felülvizsgálat során is alkalmazott – módszertant követve 57,7 %-ot kitevő dömpingkülönbözetet lehetett megállapítani.

(80)

A malajziai együttműködés hiánya miatt nem érkeztek információk az előállítási és tartalékkapacitást illetően. A kérelemben szereplő információk mintegy 55 000 tonna teljes kiépített kapacitást és körülbelül 27 000 tonna tartalékkapacitást mutatnak Malajziában. A fenti volument eredményező elemzés nem számol más termékek gyártásával (gyártási kapacitásával), így ésszerűnek minősül. A 27 000 tonnát kitevő malajziai tartalékkapacitás a felülvizsgálati időszak folyamán mért teljes uniós felhasználás 40 %-ának felel meg.

(81)

A főbb felhasználó ágazatok piacainak világszintű alakulását tekintve az uniós piac – a (65) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt – az érintett termék legnagyobb piacainak egyike, és nem áll rendelkezésre olyan információ, amely arra utalna, hogy e piacokon a kereslet jelentős visszaesése vagy növekedése lenne várható a következő években.

(82)

A vizsgálat feltárta, hogy az uniós gyártók által az uniós piacon alkalmazott értékesítési árak magasabbak a más exportpiacokon (és különösen az Egyesült Államokban) alkalmazott malajziai exportáraknál. Az átlagos uniós piaci ár 2 600 EUR/tonna, míg az egyesült államokbeli statisztikák szerint a malajziai behozatalokra alkalmazott átlagos egyesült államokbeli behozatali ár 1 600 EUR/tonna. Így az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac vonzó piacot jelentene a malajziai exportőrök számára. Ez kiemelten fontos tényező a malajziai tartalékkapacitásra tekintettel, de arra is emlékeztetni kell, hogy jelenleg a malajziai export 87 %-a az Egyesült Államokba irányul, ahol a malajziai exportáló gyártók jóval alacsonyabb áron végzik értékesítéseiket.

(83)

A fentiek fényében valószínű, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén a dömping megismétlődne. Kiderült, hogy Malajzia az érintett termék egyesült államokbeli értékesítését dömpingelt árakon végezte, 57,7 %-os dömpingkülönbözettel.

(84)

Ezenkívül a malajziai tartalékkapacitás jelentős mértékű a felülvizsgálati időszak folyamán mért uniós felhasználáshoz képest. Az uniós árszintre tekintettel nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ezt a kapacitást – ha csak részben is – az Unióba irányuló exportra irányítják. Ebben az esetben azzal is számolni lehet, hogy az uniós piacon az egyesült államokbeliekhez képest uralkodó árak miatt az Egyesült Államokba irányuló export nagy részét az uniós piacra irányítják át.

(85)

A fentiek fényében – azaz tekintettel a magas dömpingkülönbözetekre, az érintett országok magas exportkapacitással társuló nagy tartalékkapacitására, valamint az uniós piac vonzerejére ár és méret szempontjából – az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén újrakezdődne a Koreai Köztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló dömpingelt behozatal.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat a (3) preambulumbekezdésben hivatkozott 1001/2008/EK tanácsi rendeletben vázolt helyzethez képest nem ment át jelentősebb strukturális változáson. A felülvizsgálati időszakban 22 ismert gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(87)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós előállítás körülbelül 57 736 tonnát tett ki. A Bizottság ezt az adatot az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban rendelkezésre álló összes tényre, például a mintába felvett vállalatok ellenőrzött adataira és a kérelmező által benyújtott adatokra alapozta.

(88)

A vizsgálat mintájába felvett vállalatok/vállalatcsoportok az uniós előállítás 49 %-át és az uniós értékesítés 45 %-át képviselik (lásd a (15) preambulumbekezdést). A minta adatai így reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat helyzete tekintetében.

(89)

A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált – a kérelmező által szolgáltatott adatokon alapuló – értékesítési volumene alapján, valamint ii. a harmadik országokból származó behozataloknak a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatai alapján állapította meg.

(90)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(91)

A felhasználás 2011-ben 12 %-kal nőtt a 2010. évi szinthez képest. 2012-ben újból csökkenésnek indult, de (6 %-kal) a 2010. évi szint felett maradt. 2010 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 8 %-kal emelkedett.

(92)

A Bizottság a behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő információk alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatok, valamint a kérelmező által megadott adatok alapján állapította meg.

(93)

A Koreai Köztársaságból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(94)

A Koreai Köztársaságból származó behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt nagyon alacsony volt a teljes uniós felhasználáshoz képest. A felülvizsgálati időszak folyamán a volumen tovább csökkent 18 tonnára. A behozatal az eredeti intézkedések 2002. évi bevezetése óta ilyen alacsony szinten áll, feltehetően a hatályos dömpingellenes intézkedések eredményeként.

(95)

A Bizottság a behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő információk alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatok, valamint a kérelmező által megadott adatok alapján állapította meg.

(96)

A Malajziából származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(97)

A Malajziából származó behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt nagyon alacsony volt a teljes uniós felhasználáshoz képest. A legnagyobb (ugyanakkor mégis kis) volumenű behozatal 2010-ben történt (19,4 tonna), de 2010 óta a behozatal gyakorlatilag megszűnt. Az eredeti intézkedések 2002. évi bevezetését követően a behozatal szintje ingadozott, de sosem érte el újra az intézkedések bevezetése előtti időszakban mért szintet. Így feltételezhető, hogy az eredeti intézkedések 2002. évi bevezetése óta nagyon alacsony behozatali szint a hatályos dömpingellenes intézkedések eredménye.

(98)

A vizsgálatban együttműködő vállalat (TK Corporation) által a felülvizsgálati időszakban az uniós piacon realizált nagyon csekély mértékű behozatal esetében az árak jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat CIF-szintű áraitól. Ahogy az a (32) preambulumbekezdésben is szerepel, ugyanakkor kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a termékek ténylegesen beléptek-e az Unió vámterületére.

(99)

Ezzel együtt az Unióba irányuló teljes koreai behozatal szintje nagyon alacsony (lásd a (32) preambulumbekezdést), hiszen az uniós piaci részesedés mindössze 0,03 %-át teszi ki (lásd a 2. táblázatot). Tekintettel a Koreai Köztársaságból az Unióba irányuló behozatal nagyon korlátozott szintjére, valamint a különböző terméktípusok széles skálájára, a behozatalok során alkalmazott árakat nem lehet az áralákínálás meghatározásához felhasználni.

(100)

Következésképpen a Bizottság helyettesítőként a Koreából az Egyesült Államokba, valamint más országokba irányuló export árait vette alapul annak meghatározásához, hogy mekkora lett volna az áralákínálás, ha a koreai vállalatok ezeken az árakon realizálnak értékesítéseket az Unióban.

(101)

Mivel a TK Corporation világszintű exporttevékenysége az érintett termék Koreai Köztársaságból származó teljes exportjának 25–40 %-át tette ki, a szóban forgó értékesítések reprezentatívnak minősültek a koreai exportértékesítések tekintetében. Ezért az összehasonlításhoz ezeket az árakat használták. A Bizottság a vám, valamint a rakodási és anyagmozgatási költségek figyelembevétele céljából felfelé módosította az exportárakat.

(102)

Az így megállapított alákínálási különbözet 17 % lett az Egyesült Államokban realizált, és 10 % a világszintű értékesítések esetében.

(103)

A vizsgálatban egyetlen malajziai vállalat sem működött együtt. A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis statisztikáiban szereplő információk alapján a felülvizsgálati időszakban elhanyagolható volumenű volt az Unióban irányuló behozatal (lásd a 3. táblázatot). Tekintettel a Malajziából az Unióba irányuló behozatal nagyon korlátozott szintjére, valamint a különböző terméktípusok széles skálájára, a behozatalok során alkalmazott árakat nem lehet az áralákínálás meghatározásához felhasználni.

(104)

A Bizottság ezért az áralákínálás megállapításához az előző hatályvesztési felülvizsgálat során használt módszertant vette alapul, azaz a Malajziából az Egyesült Államokba irányuló export során alkalmazott árakat összehasonlította az uniós piacon realizált értékesítési árakkal. A Bizottság a vám, valamint a rakodási és anyagmozgatási költségek figyelembevétele céljából módosította az exportárat.

(105)

Az így megállapított alákínálási különbözet 34 % lett az Egyesült Államokban történt értékesítések esetében. A Bizottság továbbá összehasonlította a Malajzia által más országokban alkalmazott értékesítési árakat, amelyek esetében az áralákínálás 28 % volt.

(106)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt a más harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint az e behozatalok során alkalmazott átlagos árak szempontjából.

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

(107)

Az érintett országokon kívüli harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós felhasználás 31 %-át tette ki. A legnagyobb piaci részesedést a Kínai Népköztársaságból származó behozatal képviseli a teljes uniós felhasználás 11 %-ával. A felülvizsgálati időszak folyamán további jelentős behozatal érkezett Thaiföldről (az uniós piac 4 %-a), Vietnamból (az uniós piac 3 %-a), valamint Szaúd-Arábiából (2010-ben nem történt behozatal, ugyanakkor a felülvizsgálati időszakban a piaci részesedés már 4 %-ot tett ki).

(108)

Az Unió területére történő behozatal során alkalmazott árak viszonylag alacsonyak voltak az uniós gazdasági ágazat átlagáraihoz képest, különösen a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében. A kínai behozatalok során alkalmazott átlagár még a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra kivetett 58,6 %-os dömpingellenes vámmal együtt is alacsonyabb az uniós belföldi árnál (lásd a 4. táblázatot).

(109)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(110)

A kár elemzése céljából a Bizottság szétválasztotta a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben, illetve a statisztikákban szereplő adatok alapján értékelte. Az adatok az összes ismert uniós gyártóra vonatkoznak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által kitöltött kérdőívben közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintába felvett uniós gyártókra vonatkoznak. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(111)

A makrogazdasági mutatók a következők: előállítás, előállítási kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagyságrendje, valamint a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás.

(112)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. A mikrogazdasági mutatókkal kapcsolatos számok kizárólag a mintába felvett két vállalat vagy vállalatcsoport ellenőrzött adatain alapulnak. Ezért ezt az adatot bizalmas jellegének megőrzése végett kizárólag indexált formában vagy értéktartomány formájában adjuk meg.

(113)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós előállítás, előállítási kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Előállítás, előállítási kapacitás és kapacitáskihasználás

(114)

A figyelembe vett időszak alatt az előállítás volumene 20 %-kal növekedett. Mivel ugyanebben az időszakban az uniós felhasználás mindössze 8 %-kal növekedett, az előállított mennyiség fennmaradó részét exportálták.

(115)

A felülvizsgálati időszak alatti kapacitáskihasználás alacsonynak tűnik (32 % a felülvizsgálati időszakban). A fenti táblázat által bemutatott bejelentett kapacitás – összhangban e konkrét iparág standard gyakorlatával és a korábbi eljárások során alkalmazott módszerrel – a 3 műszak/nap, 6 nap/hét, 48 hét/év rend szerinti teoretikus maximális kapacitáson alapult. Ezzel szemben az iparág a valóságban csak 2 műszak/nap, 5 nap/hét, 48 hét/év rend szerint üzemel. Ezért a bejelentett kapacitás nem szükségszerűen ad pontos képet a felülvizsgálati időszak alatti tényleges kapacitásról.

(116)

A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszak során némileg növekedett. A kapacitáskihasználás 20 %-os növekedése az előállítási volumennek a figyelembe vett időszakon belüli növekedését tükrözi.

(117)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(118)

Az uniós piacon realizált értékesítések volumene 2011-ben 2010-hez képest 14 %-kal emelkedett. Ezt követően az értékesítési volumen 41 350 tonnára csökkent, ami a figyelembe vett időszak tekintetében 9 %-os növekedést jelent.

(119)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése többé-kevésbé stabil volt a figyelembe vett időszak alatt.

(120)

Az uniós felhasználásnak a felülvizsgálati időszak alatt bekövetkezett mérsékelt növekedésével (+ 8 %) összhangban az uniós gyártók által realizált értékesítés 9 %-kal növekedett.

(121)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(122)

A figyelembe vett időszakban a munkavállalók száma fokozatosan, 10 %-kal csökkent. Ennek eredményeként és az előállítás növekedésével társulva az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – az egy munkavállalóra jutó (tonnában megadott) éves előállításban mérve – 2010 és a felülvizsgálati időszak között 34 %-kal növekedett.

(123)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(124)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési árak 6 %-kal csökkentek az Unióban. Jóllehet az árak viszonylag stabilak voltak 2010 és 2012 között, a legnagyobb visszaesésre 2011 és a felülvizsgálati időszak között került sor.

(125)

Tekintettel arra, hogy az előállításban lényeges a fix költségek része, az előállítás 20 %-os növekedése a felülvizsgálati időszakban az előállítási egységköltség csökkenését eredményezte. Az átlagos értékesítési egységár ennek megfelelőn csökkent.

(126)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(127)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség növekvő tendenciát követett a figyelembe vett időszakban. Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség 2010 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal növekedett.

(128)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(129)

A zárókészlet először 7 %-kal csökkent 2011-ben 2010-hez képest, majd a felülvizsgálati időszakban 11 %-kal nőtt 2010-hez viszonyítva. Az előállítás szintjéhez képest a zárókészlet 2010 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal csökkent.

(130)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(131)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék uniós piacon független vevőknek történő értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában.

(132)

Az uniós gazdasági ágazatnak jelentős veszteségei voltak a figyelembe vett időszakban. Az ágazat 2010-es vesztesége – 20 %/– 15 % volt. A veszteség 2010 és a felülvizsgálati időszak között 33 %-kal csökkent, de az eredmény – 14 %/– 9 % érték mellett továbbra is negatív maradt a felülvizsgálati időszakban. A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom 2010-ben pozitív volt. 2011-ben hirtelen csökkenésnek indult és negatív értékeket ért el, majd a felülvizsgálati időszakban végig negatív maradt.

(133)

A beruházások növekvő tendenciát mutattak. A beruházások terén 2010-hez képest 2011-ben 15 %-os, 2012-ben pedig 12 %-os növekedés volt tapasztalható, a felülvizsgálati időszakban összességében 5 %-os növekedés volt mérhető a 2010-es szinthez képest.

(134)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyeresége. A megtérülés 2010-ben – 25 %/– 20 % volt, majd – 45 %/– 40 % körüli szintre esett vissza, és a felülvizsgálati időszakban ezen a szinten maradt.

(135)

Mivel az érintett országokból származó behozatal jelentős mértékben visszaesett és a figyelembe vett időszakban elhanyagolható volumenű volt (lásd a 2. és 3. táblázatot), a dömpingkülönbözetek nagyságrendje nem értékelhető. Ugyanakkor a (136)–(144) preambulumbekezdésben hivatkozott értékelés során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is instabil és sérülékeny.

(136)

A Tanács az 1001/2008/EK rendeletben megállapította, hogy az érintett termék Koreai Köztársaságból és Malajziából származó behozatalára 2002-ben bevezetett dömpingellenes intézkedések az uniós gazdasági ágazat csak részleges fellendülését eredményezték. Az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszaka (2002. január–2007. január) során a kármutató terén bekövetkezett (pozitív) fejlemény nagyrészt a 2007 és 2008 folyamán megnövekedett kereslet eredménye volt.

(137)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete 2008 után azonban jelentősen romlott (a 2007-es és 2008-as helyzethez képest). Ennek a fejleménynek a hátterében leginkább a kereslet 2008-at követő visszaesése áll.

(138)

A mutatók némelyike pozitív fejleményeket mutat 2010 óta. Például 2010 és a felülvizsgálati időszak között az uniós előállítás 20 %-kal nőtt. Ennek a növekedésnek részben az az oka, hogy az uniós felhasználás ugyanebben az időszakban 8 %-kal emelkedett. Az előállítás terén tapasztalt növekedés jobb kapacitáskihasználást eredményezett, amely így több mint 20 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós felhasználás emelkedésével összhangban 9 %-kal nőtt, míg az uniós vállalatok piaci részesedése nem változott. A munkavállalók számában történt 10 %-os csökkenés következményeként a termelékenység is nőtt (34 %-kal).

(139)

A kapacitáskihasználás ugyanakkor alacsony volt. Ezt részben az a tény magyarázza, hogy a meglévő infrastruktúrát 3 műszak/nap, 6 nap/hét rendben tervezték használni, és a maximális kapacitás számítása ez alapján történt. Ezzel szemben a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat csak 2 műszak/nap, 5 nap/hét rendben dolgozott.

(140)

Mivel az előállításban lényeges a fix költségek része, az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak folyamán továbbra is jelentős veszteségei voltak. Annak ellenére, hogy a pénzügyi eredmények 2010 és a felülvizsgálati időszak között 30 %-kal javultak, a veszteségek a felülvizsgálati időszakban továbbra is jelentősek voltak (a veszteség a – 14 % és a – 9 % közötti tartományban mozgott).

(141)

Ezek a jelentős mértékű veszteségek a lényeges negatív pénzforgalommal társulva az uniós gazdasági ágazat instabil helyzetét jelzik.

(142)

Meg kell jegyezni, hogy az érintett termék Oroszországból és Törökországból származó behozatalára dömpingellenes intézkedéseket bevezető 78/2013/EU tanácsi rendelet azt állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat kárt szenvedett, és kritikus gazdasági helyzetben volt. Az abban az eljárásban figyelembe vett időszak a 2008 januárja és 2011 szeptembere közötti időszakra terjedt ki, amely részben átfedésben van a jelenlegi vizsgálatban figyelembe vett időszakkal (14).

(143)

Az említett rendeletben megállapított intézkedések láthatólag pozitív hatással jártak, mivel számos kármutató (például az előállítás, kapacitáskihasználás, jövedelmezőség, termelékenység és felhasználás) pozitív tendenciát mutat. Ennek ellenére a jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat egyelőre nem lábalt ki teljesen a korábbi dömping okozta helyzetből.

(144)

Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig instabil, és bizonyos szempontok tekintetében még messze áll attól a szinttől, ahol várhatóan akkor lehetne, ha az eredeti vizsgálatban megállapított kárból már teljesen kilábalt volna.

(145)

A Bizottság a (85) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal megismétlődésével járna.

(146)

A vizsgálat rámutatott az uniós gazdasági ágazat instabil helyzetére. Jóllehet a helyzet valamelyest javult a felülvizsgálati időszakban, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során egyszer sem volt nyereséges.

(147)

Következésképpen az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal megismétlődése minden esetben tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat kritikus helyzetét. A szóban forgó behozatalok képesek lennének arra, hogy átvegyék az uniós gazdasági ágazat uniós piaci részesedését. Ennek eredményeképpen még alacsonyabb lenne az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása, pedig az egyike azon kritikus elemeknek, amelyek az uniós gazdasági ágazat negatív eredményeit előidézték a figyelembe vett időszakban.

(148)

A dömpingelt behozatal megismétlődése minden esetben egy jóval erősebb árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, és ezáltal az uniós gazdasági ágazat pénzügyi eredményeinek további romlásához vezetne.

(149)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Koreai Köztársasággal és Malajziával szemben bevezetett intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel az ezekből az országokból érkező dömpingelt behozatal megismétlődéséhez vezetne, erős leszorító hatást gyakorolva az uniós gazdasági ágazat áraira, értékesítési volumenére és piaci részesedésére, és ezáltal az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlását idézné elő. A Koreai Köztársasággal és Malajziával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése ezért valószínűleg a kár megismétlődését eredményezné a jelenleg az uniós gazdasági ágazatra jellemző, már most is rossz gazdasági helyzet valószínű súlyosbodása miatt.

(150)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Koreai Köztársasággal és Malajziával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a nagykereskedők és a felhasználók érdekeit is.

(151)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(152)

Az eredeti vizsgálat során úgy ítélték meg, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes az Unió érdekével. Mivel a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, és 2002 óta érvényben vannak intézkedések, az elemzés lehetővé teszi annak értékelését, hogy az érvényben lévő dömpingellenes intézkedések indokolatlan negatív hatással vannak-e az érintett felekre.

(153)

Ezek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping megismétlődésére és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az intézkedések fenntartása ellentétes lenne az Unió érdekeivel.

(154)

Bár a hatályos dömpingellenes intézkedések megakadályozták az uniós piacra irányuló dömpingelt behozatalt, az uniós ágazat továbbra is instabil helyzetben van, amelyet megerősít az egyes kulcsfontosságú kármutatók terén tapasztalt negatív tendencia.

(155)

Az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű, hogy az érintett országokból származó, valószínűsíthetően nagy mennyiségű behozatal a kár megismétlődéséhez vezetne. Ez a nagy mennyiség valószínűleg (többek között) a piaci részesedés csökkenését, az értékesítési árak csökkenését, a kapacitáskihasználás csökkenését és általában az uniós ágazat pénzügyi helyzetének számottevő romlását idézné elő.

(156)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Koreai Köztársasággal és Malajziával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne ellentétes az uniós gazdasági ágazat érdekével.

(157)

Az eredeti vizsgálat során megállapították, hogy az intézkedések bevezetése valószínűleg nem gyakorol jelentős negatív hatást az uniós importőrök és felhasználók helyzetére. A jelenlegi vizsgálatban egyetlen importőr vagy felhasználó sem működött együtt. Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakoroltak volna ezekre a csoportokra, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem lesz jelentős negatív hatással az uniós importőrökre és felhasználókra.

(158)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az érintett termék Koreai Köztársaságból és Malajziából származó behozatalára vonatozó intézkedések bevezetése ellentétes lenne az uniós érdekkel.

(159)

A fenti megfontolásokból az következik, hogy a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó, egyes csőszerelvények behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően fenn kell tartani.

(160)

Ezzel együtt a jelenlegi vizsgálat azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat globális helyzete fokozatosan javul, és az ugyanennek a terméknek az Oroszországból és Törökországból származó behozatalára 2013-ban bevezetett végleges dömpingellenes intézkedések (lásd az (5) preambulumbekezdést) láthatólag további pozitív hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat helyzetére (lásd a (143) preambulumbekezdést). Következésképpen az értékelés alapján – figyelembe véve a teljes kár elemzését és a meglévő intézkedések melletti valószínű piaci fejleményeket – egy öt évnél rövidebb időszak elegendő lehet az uniós gazdasági ágazat teljes gazdasági és pénzügyi helyreállásához.

(161)

Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat helyzetét és a kárelemzést nem lehet kizárólag az érintett termék Koreai Köztársaságból és Malajziából származó (potenciális) behozatalának figyelembevétele mellett értékelni: az uniós gazdasági ágazat helyzete más behozataloktól és az ezekre a behozatalokra bevezetett – így főként az Oroszországgal és Törökországgal szembeni – intézkedésektől is függ.

(162)

Következésképpen az eset speciális körülményeire tekintettel az intézkedéseket kivételesen nem kell az alaprendeletben előírt teljes ötéves időszakra meghosszabbítani, hanem azoknak a Törökországból és Oroszországból származó behozatalokra kivetett végleges intézkedésekkel egy időben kell hatályukat veszteniük. Az intézkedések időtartamának ilyetén összehangolása lehetőséget adna a lehetséges dömpinggyakorlatok uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásainak átfogó és koherens vizsgálatára, amennyiben a jövőben szükségessé válna egy ilyen jellegű felülvizsgálat.

(163)

Az érintett termék Oroszországból és Törökországból származó behozatalával szemben jelenleg hatályos intézkedések 2018. január 29-én vesztik hatályukat. Ennek megfelelően az érintett termék Koreai Köztársaságból és Malajziából származó behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedéseket ehhez az időponthoz kell igazítani, és azoknak is ebben az időpontban kell hatályukat veszteniük.

(164)

A tompavarratos acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága egyetért azzal, hogy a javasolt lejárati idő szükség esetén közös felülvizsgálati eljárásra adna módot, és így lehetőség nyílna több ország behozatalára is kiterjedő átfogó dömping- és kárelemzésre. Ezzel együtt azt állította, hogy a felülvizsgálati időszakot követően az összes országot tekintve erősen megnőtt az érintett termék teljes behozatala, míg az e behozatalok során alkalmazott átlagárak jelentősen csökkentek. A felülvizsgálati időszakot követő ezen fejlemény állítólag az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlását idézte elő, így már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyek mellett öt évnél rövidebb időszakra lehetne végleges dömpingellenes intézkedéseket bevezetni.

(165)

A Bizottság megjegyzi, hogy a felülvizsgálati időszakot követő ezen állítólagos fejlemény (megnövekedett behozatali volumen és csökkent árak) az Eurostat nyilvánosan hozzáférhető adatain alapul, és ezen adatokban olyan terméktípusok is szerepelnek, amelyek nem képezik a jelenlegi vizsgálat tárgyát. A Bizottság számára a felülvizsgálati időszakot követő időszakról rendelkezésre álló, kizárólag az érintett termékre vonatkozó statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a behozatalok 10–15 %-kal visszaestek a felülvizsgálati időszakot követően, a behozatalok során alkalmazott átlagárak pedig szintén csökkentek (15–20 %-kal). A Bizottság megítélése szerint az érintett termék behozatalának felülvizsgálati időszakot követő alakulása – az uniós gazdasági ágazat helyzetét alátámasztó minden további dokumentum hiányában – nem érvényteleníti a Bizottságnak a végleges dömpingellenes intézkedések bevezetésére megfelelőnek tartott időszakra vonatkozó következtetéseit (lásd a (160)–(163) preambulumbekezdést). Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(166)

Ennek megfelelően és tekintettel a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségét illetően tett megállapításokra 2018. január 29-ig fenn kell tartani a legutóbb a 363/2010/EU tanácsi rendelettel módosított 1001/2008/EK rendeletben fenntartott, a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó csőszerelvények behozatalára alkalmazandó hatályos dömpingellenes intézkedéseket.

(167)

Az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,