23.7.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/16

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 795/2014/EU RENDELETE

(2014. július 3.)

a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről

(EKB/2014/28)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 22. cikkeire, valamint a 34.1. cikke első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 3.1. cikkének negyedik francia bekezdése felhatalmazza az eurorendszert a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására.

(2)	Az eurorendszer a fizetési rendszerek zavartalan működését többek között a felvigyázás ellátása által mozdítja elő.

(3)

Az eurorendszer 2001 januárjában fogadta el a Nemzetközi Fizetések Bankjának („BIS”) fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága („CPSS”) által kifejlesztett, a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó alapelveket, a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre („SIPS”) vonatkozó minimumkövetelményként (1).

(4)

2012 áprilisában a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek működésére vonatkozó alapelveket felváltották a CPSS és az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete („IOSCO”) Technikai Bizottságának a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelvei (a továbbiakban: a CPSS-IOSCO alapelvek) (2), amelyek többek között a SIPS-re vonatkozó, már létező nemzetközi felvigyázási alapelveket harmonizálja és erősíti meg.

(5)

A CPSS-IOSCO alapelvek értelmében a SIPS-eknek egyértelműen meghatározott és nyilvánossága hozott követelmények alapján hatékony felvigyázás alá kell tartozniuk, tekintettel azoknak a rendszerszintű kockázat kiváltására vonatkozó képességükre azon esetekben, ha a védettségük elégtelen azon kockázatokkal szemben, amelyeknek ki vannak téve. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak a vonatkozó feladataik ellátásához szükséges jogkörökkel és forrásokkal kell rendelkezniük, ideértve a korrekciós intézkedések megtételét is. A CPSS-IOSCO ezeknek az alapelveknek a nemzeti jogi és szabályozói keretrendszerek által megengedett lehető legnagyobb mértékben történő végrehajtását javasolja.

(6)

Erre tekintettel, valamint a SIPS-ek hatékonyságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében az Európai Központi Bank („EKB”) a CPSS-IOSCO alapelvek rendeleti úton történő végrehajtásáról döntött. Az egyéb országok hatóságaival szemben ugyancsak elvárás, hogy a saját jogi és szabályozói keretrendszerükben az ilyen keretrendszer által megengedett lehető legnagyobb mértékben szintén bevezessék és alkalmazzák a CPSS-IOSCO alapelveket.

(7)

Ez a rendelet lefedi a SIPS-eket, ideértve mind a nagy értékű fizetési rendszereket, mind pedig a rendszerszempontból jelentős kisértékű fizetési rendszereket. Ez a rendelet mind a központi bankok és a magánkezelők által működtetett fizetési rendszerekre is vonatkozik. A CPSS-IOSCO alapelvek elismerik, hogy létezhetnek olyan kivételes esetek, amikor azokat eltérően kell alkalmazni a központi bankok által működtetett fizetési rendszerek vonatkozásában, a vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban vagy politikákban meghatározott követelményekre tekintettel. Az eurorendszer a Szerződésben és a KBER Alapokmányában meghatározott olyan közérdekű célkitűzésekkel, felelősségi körökkel és intézményi felépítéssel rendelkezik, amelyek alapján az eurorendszerbeli SIPS-ek mentesíthetők az ezen rendeletben foglalt egyes követelmények alól. Erre tekintettel az eurorendszerbeli SIPS-eket mentesíteni kell egyes követelmények alól az irányításra, a felszámolási tervekre, a tőkeeszközökre és a likvid eszközökre vonatkozó követelmények vonatkozásában, amelyek ugyanazokat a területeket fedik le, mint azok a követelmények, amelyeket a Kormányzótanács formálisan elfogadott. Ezen kivételek a rendelet számos rendelkezésében meghatározásra kerültek.

(8)

A transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló, 2012. december 5-i EKB/2012/27 iránymutatás (3) alapján a TARGET2 decentralizált formában köti össze fizetési rendszerek sokaságát. A TARGET2 tagrendszerei a lehető legnagyobb mértékben – nemzeti jogi akadályok esetén bizonyos eltérésekkel – harmonizálásra kerültek. A TARGET2-t az Egységes Közös Platformnak („SSP”) nevezett, egységes műszaki platform is jellemzi. A Kormányzótanács rendelkezik a TARGET2-vel kapcsolatos végső hatáskörrel, és biztosítja annak közérdekű feladatát: ez az irányítási rendszer tükröződik a TARGET2 felvigyázásában.

(9)

Egy SIPS hatékonysága és megbízhatósága megköveteli az azoknak az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak és egyértelmű szabályoknak, eljárásoknak valamint szerződéseknek való megfelelést, amelyek alapján az működik. A jogszabályoknak történő megfelelés mindazon országok jogrendjére utal, amelyben a SIPS üzemeltetője vagy annak résztvevői működnek.

(10)	Egy SIPS hatékonysága és megbízhatósága függ továbbá az irányítási rendszere egyértelműségétől és megfelelőségétől, amelyet egyértelműen dokumentálni kell.

(11)

A jogi, hitel, likviditási, működési, üzleti, letétkezelési, befektetési és egyéb kockázatok átfogó kezelésére szolgáló megbízható és fejlődőképes keretrendszer elengedhetetlen a SIPS működtetőjénél felmerülő vagy az általa viselt valamennyi kockázati kör azonosítására, mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére. Mindez a SIPS üzemeltetőjének fedezeti keretrendszere, a résztvevők nemteljesítésének kezelésére előírt szabályok és eljárások, valamint az üzletmenet-folytonossági tervek megbízhatósága és ellenálló képessége vonatkozásában is igaz.

(12)

A rendszerszintű kockázatok csökkentése többek között megköveteli az elszámolások véglegességét. Az Unió elfogadta a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4). A 98/26/EK irányelv előírja, hogy az annak értelmében kijelölt rendszerek szabályai határozzák meg a belépés időpontját (amelyet követően az átutalási megbízások jogilag kikényszeríthetővé, és még a résztvevő elleni felszámolási eljárás esetén is kötelezővé válnak a harmadik felek számára), valamint az átutalási megbízások visszavonhatatlansága időpontját. A napközbeni, illetve a valós idejű kiegyenlítésekre szintén adható megbízás, amennyiben azok összeegyeztethetőek a SIPS általános üzleti modelljével és azok szükségesek ahhoz, hogy a SIPS üzemeltetője illetve a résztvevők kezelni tudják a vonatkozó hitel- és likviditási kockázataikat.

(13)

A SIPS-ben való részvételre vonatkozó objektív, kockázaton-alapuló és nyilvánosságra hozott követelmények, amelyek (elfogadható kockázatkezelési előírások függvényében) a SIPS-hez való egyenlő és nyilvános hozzáférést tesznek lehetővé, a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságát és hatékonyságát segítik elő, miközben nem korlátozzák aránytalan mértékben a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

(14)	E rendelet azon rendelkezése, amely a SIPS üzemeltetője számára az adatok gyűjtését, feldolgozását valamint azok továbbítását írja elő, nem érinti a résztvevők illetve az ügyfelek adatainak védelmére vonatkozó szabályokat.

(15)	Egy átfogóan hatékony és hatásos SIPS, amely világosan meghatározott, mérhető és megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel rendelkezik, a leginkább alkalmas a SIPS résztvevői és az általa kiszolgált piacok igényeinek való megfelelésre.

(16)	Az EKB a lehetségesnek és megfelelőnek tartott mértékig igénybe veszi a nemzeti központi bankok segítségét a KBER feladatkörébe tartozó műveletek végrehajtása során.

(17)	Az ebben a rendeletben meghatározott követelmények arányban állnak a SIPS meghatározott kockázataival és kitettségeivel.

(18)

Az illetékes hatóságok azon jogköre, amely alapján az ennek a rendeletnek történő meg nem felelés orvoslása, illetve megismétlődésének elkerülése érdekében korrekciós intézkedések végrehajtását kérhessék, valamint az EKB azon jogköre, hogy az ebben a rendeletben foglaltak megsértése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabhasson ki, elengedhetetlen a CPSS-IOSCO alapelveknek a Szerződés és a KBER Alapokmánya alapján megengedett lehető legnagyobb mértékben történő végrehajtása során.

(19)	Az ebben a rendeletben foglalt felvigyázási követelményeknek történő megfelelést egy átmeneti időszakhoz szükséges kötni, amely lehetővé teszi a SIPS üzemeltetői számára a követelmények megismerését és azok alkalmazását.

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

Tárgykör és hatály

(1)   Ez a rendelet határozza meg a SIPS felvigyázására vonatkozó követelményeket.

(2)   A kormányzótanács fogadja el az ezen rendelet hatálya alá tartozó fizetési rendszerek, azok üzemeltetői és a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonosítására vonatkozó határozatot. Ez a lista az EKB honlapján kerül fenntartásra, és az valamennyi változást követően aktualizálásra kerül.

(3)   Egy fizetési rendszer SIPS-ként kerül azonosításra, amennyiben: a) az a 98/26/EK irányelv alapján megfelel valamely azon tagállam, amely pénzneme az euro által rendszerként, vagy annak az euroövezetben letelepedett üzemeltetőjeként történő kijelölésre, beleértve az olyan fióktelep formájában történő letelepedést, amelyen keresztül a rendszer működtetésre kerül; és b) az alábbiak közül legalább kettő naptári évenként bekövetkezik:

i.	az euróban denominált, feldolgozott fizetések teljes napi átlagértéke meghaladja a 10 milliárd eurót;

ii.

annak piaci részesedése legalább az alábbiak egyike: — az euróban denominált fizetések teljes mennyiségének 15 %-a; — az euróban denominált, határon átnyúló fizetések teljes mennyiségének 5 %-a; — az euróban denominált fizetések teljes mennyiségének 75 %-a azon tagállam szintjén, amelynek pénzneme az euro;

iii.

annak határon átnyúló tevékenysége (azaz a SIPS üzemeltetőjének országától eltérő országban letelepedett résztvevők, és/vagy az egyéb fizetési rendszerekhez fűződő határon átnyúló kapcsolatok) öt vagy annál több országot érint, és a SIPS által feldolgozott, euróban denominált teljes fizetéseknek legalább a 33 %-át keletkezteti;

iv.	az egyéb FMI-k kiegyenlítéséhez használják.

(4)   A SIPS üzemeltetőinek biztosítaniuk kell az általuk üzemeltetett SIPS-nek a 3–21. cikkekben foglalt kötelezettségeknek történő megfelelését.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„fizetési rendszer” három vagy több résztvevő fél – figyelmen kívül hagyva az esetleges kiegyenlítő bankot, központi szerződő felet, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt – között létrejött formális megállapodás, a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásainak végrehajtására vonatkozó közös szabályokkal és egységes eljárási renddel;

2.	„átutalási megbízás” fogalommeghatározása megegyezik a 98/26/EK irányelv 2. cikke i. pontjának első francia bekezdésében meghatározottakkal;

3.

„rendszerszintű kockázat” a résztvevő, illetve a SIPS üzemeltetőjének azon kockázata, hogy a SIPS-el kapcsolatos kötelezettségeiknek való meg nem felelés azzal fog járni, hogy a többi résztvevő és/vagy a SIPS üzemeltetője határidőben nem fog tudni eleget tenni a kötelezettségeinek, amely olyan tovagyűrűző hatásokkal járhat együtt, amely a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat vagy annak stabilitását veszélyeztetheti;

4.	„SIPS üzemeltető” a SIPS üzemeltetéséért jogilag felelős jogi személy;

5.	„hatáskörrel rendelkező hatóság” azon eurorendszerbeli központi bank, amely az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsődleges felvigyázási felelősséggel rendelkezik;

6.	„eurorendszerbeli SIPS” olyan SIPS, amelyet egy eurorendszerbeli központi bank tulajdonol és működtet;

7.	„jogi kockázat” valamely jogszabály vagy szabályzat alkalmazásából eredő, legtöbbször veszteséget eredményező kockázat;

8.	„hitelkockázat” annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél – legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany – nem lesz képes határidőben, vagy a jövőben bármikor teljes egészében eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeinek;

9.

„likviditási kockázat” annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél – legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany – nem rendelkezik kellő fedezettel a pénzügyi kötelezettségeinek esedékességkor történő megfeleléshez, habár elégséges fedezettel rendelkezhet az azoknak a jövőben való megfeleléshez;

10.

„működési kockázat” az a kockázat, amelyet a külső eseményekből vagy a kiszervezett szolgáltatásokból eredő, a számítástechnikai rendszerekben vagy belső folyamatokban való elégtelenségek, emberi tévedés, vezetői tévedések vagy hiányosságok a SIPS által nyújtott szolgáltatások csökkenését, színvonalának romlását vagy meghiúsulását eredményezik;

11.	„letétkezelési kockázat” a letétkezelésben tartott eszközökben egy letétkezelő, illetve egy alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása miatt elszenvedett veszteség kockázata;

12.	„befektetési kockázat” a SIPS üzemeltetője illetve annak résztvevője által elszenvedett veszteség kockázata abban az esetben, amikor a SIPS üzemeltetője a saját, vagy a résztvevői forrásait fekteti be, például fedezetként;

13.	„piaci kockázat” azon veszteségek kockázata – akár a mérlegben szereplő, akár a mérlegen kívüli eszközök pozíciói esetén – amely a piaci árak változásaiból ered;

14.	„nettó késleltetett kiegyenlítési rendszer” („DNS”) olyan rendszer, amely egy előre meghatározott kiegyenlítési ciklus végén nettó alapon számol el, például az üzleti nap végén vagy aközben;

15.

„határon átnyúló fedezet” olyan fedezet, amely vonatkozásában – annak az országnak a szemszögéből, amelyben az eszközt fedezetként fogadják el – legalább az alábbiak egyike külföldinek számít: a) a devizanem; b) az az ország, amelyben az eszközök fellelhetők; vagy c) az ország, amelyben a kibocsátó letelepedett;

16.	„határon átnyúló fizetés” a különönöző országokban letelepedett résztvevők közötti fizetések;

17.	„pénzpiaci infrastruktúra” („FMI”) a résztvevő intézmények – ideértve a rendszerüzemeltetőt is – közti olyan többoldalú rendszer, amely a fizetések, értékpapírok, származtatott pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi tranzakciók kiegyenlítését, elszámolását vagy nyilvántartását végzi;

18.	„résztvevő” az olyan jogalany, amelyet egy fizetési rendszer azonosított vagy elismert, és amely számára akár közvetlen vagy közvetve megengedett fizetési megbízásoknak ebbe a rendszerbe történő küldése, és amely ettől a rendszertől fizetési megbízások fogadására képes;

19.	„a vezető testület” az SIPS üzemeltetőjének igazgatási vagy felügyeleti testülete, illetve mindkettő, a nemzeti joggal összhangban;

20.	„a vezetőség” azok az ügyvezető igazgatók, azaz egy egyszintű vezetőség tagjai, akik a SIPS üzemeltetője napi vezetésében részt vesznek, továbbá kétszintű vezetőség esetén a SIPS üzemeltetője vezető testületének tagjai;

21.	„érdekelt felek” résztvevők, olyan FMI-k, amelyek a SIPS kockázataira hatással vannak, és eseti alapon az egyéb érdekelt piaci szereplők;

22.	„hitel kitettség” azon kockáztatott összeg vagy érték, amelyet egy résztvevő nem fog elszámolni annak tejes értékében, akár esedékességkor, akár pedig bármikor azt követően;

23.	„fedezet” olyan eszköz vagy harmadik fél általi elköteleződés, amelyet a fedezetet nyújtója használ a fedezet kérővel szembeni kötelezettség biztosítására. A fedezet magában foglalja mind a honos, mind pedig a határon átnyúló fedezeteket is;

24.	„likviditás-szolgáltató” az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (1), (9) és (11) bekezdéseiben foglalt készpénzszolgáltató, illetve a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt eszközszolgáltató, ideértve a SIPS résztvevőt vagy külső felet;

25.	„rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek” a valós és elméleti feltételek átfogó listája, beleértve a SIPS által ellátott piac által valaha tapasztalt legváltozékonyabb időszakokat;

26.	„tervezett kiegyenlítési nap”: az a nap, amelyet az átutalási megbízás feladója a SIPS-ben a kiegyenlítés napjaként megjelölt;

27.

„általános üzleti kockázat” a SIPS, mint üzleti kockázat pénzügyi helyzetének bármely módon való lehetséges kedvezőtlen alakulása, amely a bevételei oly mértékű csökkenésének, illetve a kiadásai oly mértékű megnövekedésének a következménye, amely eredményeképp az kiadások meghaladják a bevételeket, és amely olyan veszteségekhez vezet, amelyet a tőkéből kell leírni;

28.	„helyreállítási terv” a SIPS üzemeltetője által kifejlesztett olyan terv, amely a SIPS zavartalan működésének helyreállítására szolgál;

29.	„rendezett felszámolási terv” olyan, a SIPS üzemeltetője által kialakított terv, amely lehetővé teszi a SIPS rendezett bezárását;

30.	„anyagi” olyan kockázatot, függőséget és/vagy változást testesít meg, amely hatással lehet egy jogalany szolgáltatásainak az elvárt módon való ellátására vagy nyújtására;

31.	„érintett hatóságok” olyan hatóságok, amelyeknek az alapfeladataik ellátása érdekében jogos érdeke fűződik a SIPS-től származó információkhoz való hozzáférésre, pl. a jelentősebb résztvevők szanálási hatóságai és felügyeletei;

32.

„elsődleges kockázat” annak a kockázata, hogy a szerződő fél el fogja veszíteni a tranzakcióban foglalt teljes összeget, így például annak a kockázata, hogy egy pénzügyi eszköz eladója visszavonhatatlanul leszállítja az eszközt, de nem kapja meg annak ellenértékét, illetve annak a kockázata, hogy a pénzügyi eszköz vevője visszavonhatatlan fizetést teljesít, de nem kapja meg az eszközt;

33.	„letétkezelő bank” a harmadik felek pénzügyi eszközeit kezelő vagy őrző bank;

34.	„kiegyenlítő bank” a fizetésekhez kapcsolódó számlákat vezető bank, amelynél a fizetési rendszerből eredő kötelezettségek teljesítése megtörténik;

35.	„nostro ügynök” az a bank, amelyet a SIPS résztvevői a kiegyenlítés érdekében használnak;

36.	„egyoldalú fizetés” az egyetlen pénzátutalást egy pénznemben megtestesítő fizetés;

37.	„kétoldalú fizetés” két, eltérő pénznemű pénzátutalás, fizetés ellenértékért cserébe (exchange-for-value) kiegyenlítési rendszerben;

38.	„rosszirányú kockázat” (wrong-way risk) az a kockázat, amely a résztvevővel vagy a kibocsátóval szembeni azon kitettségből ered, amikor az adott résztvevő által rendelkezésre bocsátott, illetve a kibocsátó által kibocsátott fedezet annak hitelkockázatával nagy mértékben összefügg;

39.	„üzleti nap” a 98/26/EK irányelv 2. cikkének n) pontjában meghatározott jelentéssel bír;

3. cikk

Jogi megalapozottság

(1)   A SIPS üzemeltetőnek fel kell mérnie azt, hogy az érintett jogrendszerek alkalmazandó joga magas fokú biztonságot nyújt-e, valamint támogatja-e a SIPS-je tevékenységeinek valamennyi anyagi oldalát.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell meghatároznia a SIPS szabályait valamint eljárásait, és szerződéseket kell kötnie, amelyeknek egyértelműnek kell lennie, és valamennyi érintett jogrendszerben összhangban kell állniuk az alkalmazandó joggal.

(3)   A SIPS üzemeletetőjének képesnek kell lennie a SIPS működésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező hatóság, a résztvevők, és ahol irányadó, a résztvevők ügyfelei számára az alkalmazandó jognak, szabályoknak, eljárásoknak és szerződéseknek az egyértelmű és érthető módon történő megállapítására.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a szabályai, eljárásai és szerződései valamennyi érintett jogrendszerben érvényesíthetők, és hogy az általa az ilyen szabályok, eljárások és szerződések alapján tett intézkedések nem érvényteleníthetők, nem vonhatók vissza és nem függeszthetők fel.

(5)   A több mint egy jogrendszerben üzleti tevékenységet végző SIPS üzemeltetőnek azonosítania és kezelnie kell a jogi kollízióból eredő lehetséges kockázatokat.

(6)   A SIPS üzemeltetője minden tőle telhetőt megtesz a SIPS-nek a 98/26/EK rendelet alapján történő kijelölésének biztosítása érdekében.

4. cikk

Irányítás

(1)   A SIPS üzemeltetőjének olyan dokumentált célkitűzésekkel kell rendelkeznie, amelyek a SIPS biztonságának és hatékonyságának kiemelt kenetőséget tulajdonítanak. A célkitűzéseknek kifejezetten támogatniuk kell a pénzügyi stabilitást és az egyéb fontos közérdekű megfontolásokat, különösképpen a nyitott és hatékony pénzpiacokat.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének olyan dokumentált irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely egyértelmű és közvetlen felelősségi és elszámoltathatósági rendet tesznek lehetővé. Az ilyen rendelkezéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság, a tulajdonosok és a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani. A SIPS üzemeltetőjének azokból a nyilvánosság számára egyszerűsített változatokat kell hozzáférhetővé tennie.

(3)   A vezető testület feladat- és felelősségi köreit egyértelműen meg kell határozni. A vezető testület feladat- és felelősségi köreinek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	egyértelmű stratégiai célkitűzések meghatározása a SIPS számára;

b)	a SIPS működéséhez szükséges dokumentált eljárások kialakítása, ideértve a testület tagjai körében felmerült összeférhetetlenség azonosítására, orvoslására és kezelésére vonatkozó szabályokat is;

c)	az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a vezetőség hatékony kiválasztásának, figyelemmel kísérésének, és amennyiben az alkalmazandó, eltávolításának biztosítása;

d)	az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a megfelelő jóvátételi politikák kialakítása, összhangban a hosszú távú eredményeken alapuló bevett gyakorlattal.

(4)   Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a vezető testület legalább évente felülvizsgálja mind a testületi tevékenységét, mind pedig az egyes tagjainak a teljesítményét.

(5)   A vezető testület összetételének biztosítania kell az egységességet, továbbá az eurorendszerbeli SIPS kivételével a technikai tudás valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét annak érdekében, hogy a vezető testület eleget tudjon tenni a feladatainak és felelősségi köreinek. Az összetétel függ továbbá a hatásköröknek a nemzeti jogon alapuló általános felosztásán. Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével, amennyiben azt a nemzeti jog megengedi, a vezető testület nem vezető beosztású testületi tagokat is magába foglal.

(6)   A vezetőség szerepét, felelősségét és beszámolási rendjét egyértelműen meg kell határozni. Az összetételnek biztosítania kell az egységességet, továbbá a technikai tudás valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét, lehetővé téve a vezetőség számára a SIPS üzemeltetőjének működtetésével és kockázatkezelésével kapcsolatos felelősségi körök ellátását. A vezetőség felelősségi körének a vezető testület irányítása alatt valamennyi alábbi körülményekre ki kell terjednie:

a)	annak biztosítása, hogy a SIPS üzemeltetőjének tevékenysége összhangban áll a célkitűzéseivel, stratégiájával és kockázattűrő-képességével;

b)	annak biztosítása, hogy a szervezeten belüli ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó eljárások megfelelően kialakításra, végrehajtásra és felvigyázásra kerülnek a SIPS üzemeltetője célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

c)	annak biztosítása, hogy a szervezeten belüli ellenőrzés, és az ahhoz kapcsolódó eljárások rendszeresen felülvizsgálatra és tesztelésre kerülnek megfelelően képzett és elégséges létszámú kockázatkezelési és belső ellenőrzési részlegek által;

d)	a kockázatellenőrzési folyamatokban való aktív részvétel biztosítása;

e)	annak biztosítása, hogy a SIPS kockázatkezelési keretrendszere számára megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre.

(7)   A vezető testület dokumentált kockázatkezelési keretrendszert hoz létre és felvigyázza azt, amely:

a)	tartalmazza a SIPS üzemeltetőjének kockázattűrő-képességi politikáját;

b)	a kockázati döntésekhez felelősséget és elszámoltathatóságot rendel;

c)	rendelkezik a krízis- és vészhelyzetekben való döntéshozatalról;

d)	rendelkezik a szervezeten belüli ellenőrzési feladatkörökről.

A vezető testületnek biztosítani kell, hogy a szervezeten belüli kockázatkezelési és ellenőrzési részlegek megfelelő tekintéllyel, függetlenséggel, forrásokkal és a vezető testülethez való hozzáféréssel rendelkeznek.

(8)   A vezető testületnek biztosítania kell azt, hogy a SIPS technikai és funkcionális felépítését, szabályait és átfogó stratégiáját érintő főbb döntések, különösképpen az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre, a működési struktúrára, az elszámolt illetve kiegyenlített termékek körére, valamint az egyes technikák és eljárások alkalmazására vonatkozó döntések megfelelően tükrözik a SIPS érdekelt feleinek jogos érdekeit. Az érdekelt felekkel, és amennyiben az alkalmazandó, a nyilvánossággal ésszerűen kellő időben konzultálni kell az ilyen döntésekről.

5. cikk

Átfogó kockázatkezelési rendszer

(1)   A SIPS üzemeltetője a SIPS-ben keletkezett, illetve az általa viselt kockázatok körének átfogó azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében megalapozott kockázatkezelési rendszert hoz létre és tart fenn. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a kockázatkezelési rendszert. A kockázatkezelési rendszernek:

a)	tartalmaznia kell a SIPS üzemeltetőjének kockázattűrő-képességi politikáját, valamint a megfelelő kockázatkezelési eszközöket;

b)	a kockázati döntésekhez felelősséget és elszámoltathatóságot kell rendelnie;

c)

a SIPS-hez kapcsolódó vészhelyzetekben rendelkeznie kell a döntéshozatalról, ideértve a pénzügyi piacokon bekövetkezett azon fejleményeket, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piac likviditására bármely tagállamban amelynek pénzneme az euro, amelyben a SIPS vagy annak egyik résztvevője letelepedett.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének ösztöntőket kell a résztvevők, és ahol alkalmazandó, az ügyfeleik rendelkezésére bocsátania azon kockázat kezelése és korlátozása érdekében, amelyet azok a SIPS számára jelentenek, illetve amelyet azok a SIPS-től elszenvednek. A résztvevők tekintetében az ilyen ösztönzőknek tartalmaznia kell egy hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankció-rendszert vagy veszteség-megosztási megállapodásokat, illetve mindkettőt.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének legalább évente át kell tekintenie azt az anyagi kockázatot, amelyet a kölcsönös függőségek eredményeképpen a SIPS más jogalanyoktól elszenved, illetve amelyet számukra jelent, ilyen jogalanyok többek között az FMI-k, a kiegyenlítő bankok és a likviditás-szolgáltatók. A SIPS üzemeltetőjének a kockázat azonosított szintjének megfelelő, erőteljes és arányos kockázatkezelési eszközöket kell ki fejlesztenie.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell azokat az eseteket, amelyek működő vállalkozásként megakadályozhatják a SIPS-et ezen kritikus műveletek és szolgáltatások nyújtásában, valamint értékelnie kell valamennyi lehetséges helyreállítási opció hatékonyságát, illetve az eurorendszerbeli SIPS kivételével a rendezett felszámolást. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének tervet kell készítenie a SIPS helyreállítására, az eurorendszerbeli SIPS kivételével a rendezett felszámolásra. A helyreállítási- és a rendezett felszámolási tervnek tartalmaznia kell többek között a főbb helyreállítási és rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalását, a SIPS kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítását, valamint a főbb stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírását. A SIPS üzemeltetője, amennyiben az alkalmazandó, a helyreállítási tervezéshez szükséges információkkal látja el az érdekelt hatóságokat. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a helyreállítási és a rendezett felszámolási tervet.

6. cikk

Hitelkockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének a résztvevőivel szembeni, továbbá a SIPS fizetésekből, elszámolásból és kiegyenlítésből eredően a résztvevői közötti hitelkitettségek mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére szolgáló szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének a hitelkockázat valamennyi forrását azonosítania kell. A hitelkockázatok mérése és figyelemmel kísérése napközben, időszerű információk és megfelelő kockázatkezelési eszközök használatával történik.

(3)   Azon SIPS üzemeltetőnek – beleértve azt is, amely DNS-t kiegyenlítési garanciával működtet – amely a SISP műveletek során a résztvevőivel szemben hitelkitettséget él meg, a valamennyi résztvevővel szembeni kitettséget fedezet, garancia-alapok, tőkeeszközök (az általános üzleti kockázat céljára szolgáló összeg levonását követően), vagy egyéb, ezekkel egyenértékű pénzügyi forrásokkal kell fedeznie.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének, beleértve azt is, amely DNS-t kiegyenlítési garancia nélkül működtet, amely esetében a résztvevők a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredően hitelkitettséggel szembesülnek, ezen résztvevőkre vonatkozóan szabályokkal vagy szerződéses megállapodásokkal kell rendelkeznie. A szerződéses rendelkezésekben foglalt szabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltak szerint elégséges forrásokat fognak rendelkezésre bocsátani a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredő hitelkitettségük fedezésére, azon két résztvevő vonatkozásában, amelyek leányvállalataikkal együttesen a legnagyobb összesített hitelkitettséggel rendelkeznek.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének az egy vagy több résztvevőnek a SIPS-el szembeni fizetési kötelezettsége nemteljesítéséből közvetlenül eredő veszteségek kezelésére szolgáló szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak rendelkezniük kell a fedezésre vélhetően nem kerülő veszteségek elosztásáról, ideértve annak a tőkének a visszafizetését is, amelyet egy SIPS üzemeltető esetlegesen likviditás-szolgáltatóktól kölcsönöz. Ezen szabályoknak magukban kell foglalniuk a SIPS üzemeltetőjének a SIPS által stresszhelyzetben felhasznált pénzügyi források (3) bekezdésben foglalt szintig történő feltöltésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

7. cikk

Fedezet

(1)   A SIPS üzemeltetője kizárólag az alábbi eszközöket fogadhatja el fedezetként: a) készpénz; és b) alacsony hitel-, likviditási- és piaci kockázatú eszközök, azaz az olyan eszközök, amelyek vonatkozásában a SIPS üzemeltetője megfelelő belső elemzés alapján be tudja mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy azok valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

i.	alacsony hitelkockázatú kibocsátó által kerültek kibocsátásra;

ii.	minden jogi korlátozás, illetve harmadik fél általi igényérvényesítés nélkül szabadon átruházhatók;

iii.	azok olyan pénznemben denomináltak, amellyel kapcsolatos kockázatot a SIPS üzemeltetője kezel;

iv.	azokra vonatkozóan rendszeresen megbízható áradatokat tesznek közzé;

v.	azok más módon sincsenek kitéve jelentős rossz irányú kockázatnak;

vi.

azokat nem a fedezetet biztosító jogalany, illetve a résztvevővel azonos csoportba tartozó jogalany bocsátotta ki, kivéve a fedezett kötvényeket kizárólag abban az esetben, ha a fedezeti alapba tartozó eszközök egy szilárd jogi keretrendszeren belül megfelelően elkülönítésre kerültek, és kielégítik az i–v. pontokban foglalt követelményeket.

Az i–vi. pontokban foglaltak belső elemzése során a SIPS üzemeltetőjének egy objektív módszert kell meghatároznia, dokumentálnia és alkalmaznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének minden, fedezetként elfogadott eszköz hitelminősége, piaci likviditása és árfolyam-ingadozása figyelemmel kísérése érdekében politikákat és eljárásokat kell meghatároznia és alkalmaznia. A SIPS üzemeltetőjének rendszeresen, de legalább évente figyelemmel kell kísérnie az értékelési politikái és eljárásai megfelelőségét. Az ilyen felülvizsgálatot abban az esetben is el kell végezni, amikor olyan anyagi változás következik be, amely hatást gyakorol a SIPS kockázati kitettségére. A SIPS üzemeltetőjének legalább naponta meg kell határoznia a fedezetének piaci értékét.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének stabil és konzervatív haircutokat kell meghatároznia, valamint azokat legalább évente tesztelnie kell, továbbá figyelembe kell vennie a stresszhelyzeti piaci körülményeket. A haircut eljárásokat az azokat megalkotó és alkalmazó alkalmazottól eltérő alkalmazottnak kell validálnia, legalább évente.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének intézkedéseket kell tennie az egyes eszközök koncentrált tulajdonlásának elkerülése érdekében, abban az esetben, ha ez rontaná az ilyen eszközök gyors és az árra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás nélkül történő értékesítését.

(5)   Az olyan SIPS üzemeltetőnek, amely határon átnyúló fedezetet fogad el, az annak használatából eredő kockázatot azonosítania és kezelnie kell, továbbá biztosítania kell a határon átnyúló fedezet kellő időben történő felhasználásának lehetőségét.

(6)   A SIPS üzemeltetőjének hatékony és rugalmas működést lehetővé tévő fedezetkezelési rendszert kell használnia.

(7)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

8. cikk

Likviditási kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének átfogó keretrendszert kell létrehoznia a SIPS résztvevői, a kiegyenlítő bankok, a nostro ügynökök, a letétkezelő bankok, a likviditás-szolgáltatók és az egyéb érintett jogalanyok által keletkeztetett likviditási kockázatok kezelésére.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének olyan működtetési és elemzési eszközöket kell kialakítania, amelyek alkalmassá teszik a kiegyenlítési és fedezeti folyamatok – ideértve a napközbeni likviditás felhasználását – folyamatos és kellő időben történő azonosítására, mérésére és figyelemmel kísérésére.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének mindenkor elégséges likvid eszközökkel kell rendelkeznie, illetve biztosítania kell, hogy a résztvevői rendelkeznek azokkal, minden olyan pénznemben, amelyben működik, a fizetési kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének a széleskörű lehetséges stresszforgatókönyvek keretében történő teljesítése érdekében. Amennyiben az alkalmazandó, ez a napközbeni, illetve a többnapos kiegyenlítésekre is vonatkozik. A stresszforgatókönyveknek a következőket kell tartalmaznia: a) az olyan résztvevő rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek között történő nemteljesítése, amely annak leányvállalataival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik; és b) a (11) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egyéb forgatókönyvek.

(4)   Az egyoldalú műveleteket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők rendelkeznek a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban olyan likvid forrásokkal, amelyek a fizetési kötelezettségek időszerű elszámolásához szükségesek egy olyan résztvevő nemteljesítése esetén, amely annak leányvállalataival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik az alábbiak bármelyike szerint a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján:

a)	készpénzben az eurorendszerrel; vagy

b)

elfogadható fedezetben, az eurorendszer fedezeti keretszabályozásában meghatározottak szerint, amelyről az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló 2011. szeptember 20-i EKB/2011/14 iránymutatás (5) rendelkezik, amennyiben a SIPS üzemeltetőjének hozzáférése van az eurorendszer rendelkezésre állásához.

(5)   Az egyoldalú műveleteket euróban elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban likvid forrásokkal rendelkeznek a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve egy hitelképes kereskedelmi bankkal az alábbi eszközök egyikében vagy azok közül többen is:

a)	elkötelezett hitelkeretek;

b)	elkötelezett devizaswapügyletek;

c)	elkötelezett repók;

d)	a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott olyan eszközök, amelyeket egy letétkezelő tart;

e)

olyan befektetések, amelyek közvetlen hozzáférhetők, és készpénzre válthatók olyan előre meghatározott finanszírozási megállapodással, amely vonatkozásában a SIPS üzemeltetője megfelelő belső elemzés alapján be tudja mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a finanszírozási megállapodások erősen megbízhatók, még rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek között is.

A SIPS üzemeltetőjének készen kell állnia arra, hogy megfelelő belső elemzés alapján bemutassa a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a kereskedelmi bank hitelképes.

(6)   A kétoldalú, illetve egyoldalú műveleteket az eurótól eltérő pénznemben elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban likvid forrásokkal rendelkeznek az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7)   Amennyiben a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat a SIPS üzemeltető egyéb eszközökkel egészíti ki, ezen eszközöknek vélhetően piacképesnek illetve fedezetként elfogadhatónak kell lenniük (pl. hitelkeretek, swapok illetve repók) eseti alapon egy nemteljesítési esemény bekövetkeztét követően, még akkor is, ha ezt nem lehet megbízhatóan előre elrendezni illetve garantálni a rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek között. Amennyiben a résztvevők a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat egyéb eszközökkel egészítik ki, a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy ezek az eszközök az első mondatban foglalt követelményeknek megfelelnek. Az eszközöket vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell tekinteni amennyiben a SIPS üzemeltetője figyelembe vette az érintett központi banknak a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályait és gyakorlatát.

(8)   A SIPS üzemeltetője nem feltételezheti azt, hogy rendkívüli központi banki hitel fog rendelkezésre állni.

(9)   A SIPS üzemeltetőjének átvilágítást kell elvégeznie annak igazolása érdekében, hogy a (3) bekezdés alapján a SIPS likvid eszközeit rendelkezésre bocsátó valamennyi jogalanynak: a) elegendő és naprakész információ áll rendelkezésére a készpénz illetve eszközök átadásával kapcsolatos likviditási kockázatai megértésére és kezelésére; és b) az előírtaknak megfelelően képes készpénzt illetve eszközöket rendelkezésre bocsátani. A SIPS üzemeltetője legalább évente felülvizsgálja az átvilágításra vonatkozó kötelezettségének a betartását. Csak a kibocsátó központi banktól származó hitelhez hozzáféréssel rendelkező jogalanyok fogadhatók el likviditás-szolgáltatóként. A SIPS üzemeltetőjének rendszeresen tesztelnie kell a SIPS likvid forrásaihoz történő hozzáférésre vonatkozó eljárásait.

(10)   A központi banki számlákhoz, pénzforgalmi szolgáltatásokhoz illetve az értékpapír szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező SIPS üzemeltetőnek használnia kell ezeket a szolgáltatásokat, ha az a gyakorlatban megvalósítható.

(11)   A SIPS üzemeltetőjének szigorú stressztesztek által kell meghatároznia azt, hogy mennyi készpénzre és egyéb eszközre van szükség a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelmények kielégítéséhez. A SIPS üzemeltetője rendszeresen felülvizsgálja ezt az összeget, többek között a lehetséges esetek széles skálájának megfontolása által, beleértve:

a)	a fent említett eszközök historikus árfolyam-ingadozásának csúcsértéke;

b)	az egyéb tényezőkben bekövetkezett változások, ideértve az árdeterminánsokat és a hozamgörbéket is;

c)	egy vagy több résztvevő nemteljesítése ugyan azon a napon és eltérő, egymást követő napokon;

d)	a finanszírozási- és az eszközpiacokon egyszerre jelen lévő nyomás;

e)	az előretekintő stresszfrogatókönyvek skálája többféle rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek során.

Az ilyen forgatókönyveknek figyelembe kell venniük a SIPS felépítését és működését is, meg kell vizsgálniuk minden olyan jogalanyt, akik esetlegesen anyagi likviditási kockázatot jelenthetnek a SIPS számára, beleértve többek között a kiegyenlítő bankokat, a nostro ügynököket, a letétkezelő bankokat, a likviditás-szolgáltatókat és a kapcsolt FMI-ket, adott esetben többnapos időszak lefedésével is.

(12)   A SIPS üzemeltetője dokumentálja a SIPS üzemeltetője illetve a résztvevők által fenntartott készpénzállomány és egyéb eszközök tartásának okát, valamint megfelelő irányítási rendszert léptet életbe azokkal kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőjének egyértelmű eljárásokat kell meghatároznia a stresszteszt eredményéről szóló, a vezető testület számára történő beszámolásról. A SIPS üzemeltetőjének ezeket az eredményeket a likviditási kockázatkezelési-keretrendszere megfelelőségének értékelésére illetve módosítására kell felhasználnia.

(13)   A SIPS üzemeltetőjének olyan egyértelmű szabályokat és eljárásokat kell bevezetnie, amelyek lehetővé teszik a SIPS számára a fizetési kötelezettségek aznapi, és amennyiben az alkalmazandó, az időszerű napközbeni, illetve többnapos kiegyenlítését egy vagy több résztvevőjének nemteljesítését követően. Ezek a szabályoknak és eljárásoknak:

a)	kezelniük az előre nem látott és vélhetően fedezetlen likviditási hiányosságokat;

b)	a fizetési kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének befolyásolása, visszavonása vagy késedelme elkerülését kell megcélozniuk;

c)	rendelkezniük kell arról, hogy stresszhelyzetben miként kell a SIPS által használt készpénzt és egyéb eszközöket feltölteni a (3)–(5) bekezdésekben meghatározott szintig.

9. cikk

Végső kiegyenlítés

A SIPS üzemeltetőjének olyan szabályokat és eljárásokat kell életbe léptetnie, amelyek lehetővé teszik a végső kiegyenlítést legkésőbb a kiegyenlítés tervezett napja végéig.

10. cikk

Pénzben történő kiegyenlítés

(1)   Az egyoldalú műveleteket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történik meg.

(2)   A kétoldalú, illetve egyoldalú műveleteket az eurótól eltérő pénznemben kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy – amennyiben ez alkalmazandó és lehetséges – a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történik meg.

(3)   Amennyiben központi banki pénz használatára nem kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a pénzben történő kiegyenlítésre olyan kiegyenlítési eszköz használatával kerül sor, amelynek nincs hitel- és likviditási kockázata, illetve az csak elenyésző mértékű.

(4)   Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének figyelemmel kell kísérnie, kezelnie és korlátoznia kell a kiegyenlítő kereskedelmi bankoktól származó hitel- és likviditási kockázatokat. Különösképpen, a SIPS üzemeltetőjének létre kell hoznia és figyelemmel kell kísérnie a kiegyenlítő bankjaira vonatkozó olyan szigorú követelményeknek való megfelelést, amelyek többek között figyelembe veszik azok szabályozásait, felügyeletét, hitelképességét, tőkésítettségét, likviditáshoz való hozzáférését és működési megbízhatóságát. A SIPS üzemeltetőjének ezen felül figyelemmel kell kísérnie és kezelnie kell a SIPS kiegyenlítő kereskedelmi bankjaival szembeni hitel- és likviditási kitettségének koncentrációját.

(5)   Amennyiben egy SIPS üzemeltető a saját könyveiben végez pénzben történő kiegyenlítéseket, minimalizálnia és szigorúan kontrollálnia kell a hitel- és likviditási kockázatait.

(6)   Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének a kiegyenlítő kereskedelmi bankokkal fennálló jogi megállapodásainak egyértelműen rendelkeznie kell arról, hogy:

a)	az egyes kiegyenlítő bankok könyveiben végzett átutalások megtörténte mikorra várható;

b)	az átutalások a végrehajtáskor tekintendők véglegesnek;

c)	a kapott összegeket a lehető leghamarabb át kell utalni, legalább a nap végéig.

11. cikk

Fizetés fizetés ellenében

A fizetés fizetés ellenében módszert alkalmazó SIPS-nek annak biztosításával kell elhárítania az elsődleges kockázatot, hogy egy kötelezettség végső kiegyenlítésére kizárólag abban az esetben történik meg, amennyiben a kapcsolt kötelezettség végső elszámolása szintén megtörténik. Ezt a szabályt arra való tekintet nélkül kell követni, hogy a kiegyenlítés bruttó vagy nettó alapú-e, és hogy a véglegesség mikor következik be.

12. cikk

A résztvevők nemteljesítésére vonatkozó szabályok és eljárások

(1)   A SIPS üzemeltetőjének a SIPS szabályzataiban és eljárásaiban meg kell határoznia a résztvevők nemteljesítésének fogalommeghatározását, amelynek legalább tartalmaznia kell azt, hogy a résztvevő esedékességkor nem tud megfelelni a pénzügyi kötelezettségeinek, többek között működési okoknál fogva, szerződésszegés miatt, vagy az ilyen résztvevő ellen indított fizetésképtelenségi eljárás miatt. A SIPS üzemeltetetőjének különbséget kell tennie az automatikus, illetve a mérlegelésen alapuló nemteljesítés között. A mérlegelésen alapuló nemteljesítés esetén a SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia, mely jogalany gyakorolja a mérlegelési jogot. A SIPS üzemeltetőjének ezt a fogalmat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének a nemteljesítés esetére vonatkozó olyan szabályokat és eljárásokat kell életbe léptetnie, amelyek lehetővé teszi számára a kötelezettségeinek történő megfelelést a résztvevő nemteljesítése esetén, amelyek rendelkeznek a források visszapótlásáról a nemteljesítést követően. Ezeknek a szabályoknak legalább az alábbiakban felsoroltakat meg kell határozniuk:

a)	azokat a lépéseket, amelyeket egy SIPS üzemeltető nemteljesítés esetén megtehet;

b)	azt, hogy ezen lépések megtétele automatikus vagy mérlegelésen alapul-e, valamint azon módokat, amelyek által az ilyen mérlegelést gyakorolják;

c)	a SIPS üzemeltető általános kiegyenlítési gyakorlatában az időszerű kiegyenlítés biztosítása érdekében bekövetkező lehetséges változások;

d)	a fizetések kezelése a feldolgozás különböző fázisaiban;

e)	a várhatóan egymást követő lépések;

f)	az érintett felek szerepei, kötelezettségei és felelősségei, ideértve a nemteljesítéssel nem érintett résztvevőket is;

g)	az egyéb, működésbe léptetendő mechanizmusok a nemteljesítés hatásának lehető legkisebbre történő szorítása érdekében.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének fel kell készülnie a nemteljesítési szabályai és eljárásai alkalmazására, ideértve a szabályokban foglalt minden megfelelő mérlegelési eljárást is. A SIPS üzemeltetőjének többek között biztosítania kell azt, hogy: a) működési kapacitással rendelkezik – ideértve az elegendő számú megfelelően képzett személyzetet is – a (2) bekezdésben körülírt eljárások időben történő elvégzésére; és b) a SIPS szabályzatai és eljárásai rendelkeznek a dokumentációs, információs és kommunikációs szükségletekről, és, amennyiben egynél több FMI vagy hatóság is érintett, a koordinációról.

(4)   A SIPS üzemeltetője nyilvánosságra hozza a (2) bekezdésben foglalt szabályok és eljárások főbb elemeit, és legalább az alábbiakat:

a)	azokat a körülményeket, amelyek esetén intézkedés megtételére kerül sor;

b)	azt, hogy ezen intézkedéseket ki fogja megtenni;

c)	azon intézkedések körét, amelyek megtételére sor kerül;

d)	a SIPS üzemeltetőjének a nemteljesítéssel nem érintett résztvevők felé fennálló kötelezettségeinek kezelésére szolgáló mechanizmusokat.

(5)   A SIPS üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt szabályokat és eljárásokat legalább évente – illetve az ezeket a szabályokat és eljárásokat érintő anyagi változásokat követően – tesztelés és felülvizsgálat alá veszi. A SIPS üzemeltetőjének az ilyen tesztelésekbe és felülvizsgálatokba be kell vonnia a SIPS résztvevőit és az érdekelt feleket.

13. cikk

Általános üzleti kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének megbízható irányítási és ellenőrzési rendszereket kell kialakítania az általános üzleti kockázatok, köztük az üzleti stratégia rossz kivitelezéséből eredő veszteségek, a negatív pénzáramlások, vagy az előre nem létható, illetve kirívóan magas működési költségek beazonosítására, figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének tőkeeszközökkel – például közönséges részvények, nyilvánosságra hozott tartalékok, vagy egyéb kapcsolódó jövedelmek – fedezett likvid eszközöket kell tartania, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működéseit és szolgáltatásait, ha általános üzleti veszteségeket szenved el. Ezen eszközök összegét a SIPS általános üzleti kockázati profilja, valamint az az időtartam határozza meg, amely a kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállításához, illetve rendezett felszámolásához ilyen intézkedés esetén szükséges.

(3)   Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének megvalósítható tervet kell fenntartania a SIPS helyreállítására, vagy – az eurorendszerbeli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének elegendő, tőkeeszközökkel fedezett likvid eszközöket kell tartania a (3) bekezdésben hivatkozott terv végrehajtása érdekében. A SIPS üzemeltetőjének legalább a hat havi folyó működési költségeivel egyező értékű tőkeeszközökkel fedezett likvid eszközöket kell tartania. Ezen eszközök kiegészítik a résztvevők nemteljesítésének, illetve a 6. és 8. cikkekben foglalt kockázatok fedezésére tartott forrásokat. A tőkekövetelmények megkettőzésének megelőzése érdekében ide sorolhatók a nemzetközi kockázatalapú tőkekövetelmények alapján tartott tőkeeszközök.

(5)   Az általános üzleti kockázatok fedezése érdekében tartott eszközöknek megfelelően likvidnek és jó minőségűnek kell lenniük annak érdekében, hogy azok kellő időben rendelkezésre álljanak. A SIPS üzemeltetőjének képesnek kell lennie az ilyen eszközöket az árat érintő kedvezőtlen hatás nélkül, vagy minimális ilyen hatás mellett értékesítenie, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működést, ha általános üzleti veszteségeket szenved el.

(6)   A SIPS üzemeltetőjének olyan, a kiegészítő tőkeemelésre vonatkozó, megvalósítható tervet kell alkotnia, amely arra az esetre szolgál, ha a tőkéje a (4) bekezdésben hivatkozott összeg közelébe vagy az alá esik. A tervet jóváhagyásra be kell nyújtani a vezető testületnek, és azt legalább évente frissíteni kell.

(7)   A (2) és a (4)–(6) bekezdések nem alkalmazandók az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

14. cikk

Letétkezelői és befektetési kockázatok

(1)   A SIPS üzemeltetője a saját, valamint a résztvevői eszközeit olyan felügyelet és szabályzás alatt álló jogalanyoknál (a továbbiakban: letétkezelők) tartja, amelyek olyan számviteli gyakorlattal, őrzési eljárásokkal és belső ellenőrzéssel rendelkeznek, amelyek ezeket ez eszközöket teljes egészében megvédik a veszteség kockázatától a letétkezelő, illetve az alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása esetén.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének gyors hozzáféréssel kell rendelkeznie a saját, illetve a résztvevői által rendelkezésre bocsátott eszközökhöz.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének értékelnie kell és meg kell értenie a letéteit kezelő bankok felé fennálló kitettségét, figyelembe véve az azokkal fennálló jogviszonya teljes terjedelmét.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének olyan befektetési stratégiát kell létrehoznia, amely összhangban áll az átfogó kockázatkezelési stratégiájával, és amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoznak a résztvevők számára. A SIPS üzemeltetőjének a befektetési stratégiát legalább évente felül kell vizsgálnia.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének befektetési stratégiája körébe tartozó befektetéseket magas minőségű kötelezetteknek, illetve a velük szemben fennálló követeléseknek kell biztosítania. A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a magas minőségű kötelezettekre vonatkozó követelményeket. A befektetéseknek minimális hitel-, piaci- és likviditási kockázattal rendelkező eszközökben kell lenniük.

(6)   A (3)–(5) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazandók az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

15. cikk

Működési kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének a működési kockázat beazonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében megfelelő rendszerekkel, politikákkal, eljárásokkal és ellenőrzéssel rendelkező szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének olyan, a szolgáltatás szintjére és a működés megbízhatóságra vonatkozó célkitűzéseket és politikákat kell létrehoznia, amelyek ezen célkitűzések elérést szolgálják. A SIPS üzemeltetőjének a célkitűzéseket és politikákat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a SIPS mindenkor mérhető kapacitással rendelkezik a fizetési forgalomban a stresszhelyzetekben bekövetkezett emelkedés kezelésére, és hogy az el tudja érni a szolgáltatás szintjére vonatkozó célkitűzéseit.

(4)   ASIPS üzemeltetőjének olyan átfogó fizikai és információtechnológiai biztonsági politikákat kell létrehoznia, amelyek valamennyi lehetséges gyenge pontot és fenyegetettséget megfelelően azonosítják, értékelik és kezelik. A SIPS üzemeltetőjének ezeket a politikákat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének olyan üzletmenet-folytonossági tervet kell elfogadnia, amely orvosolja mindazon eseteket, amelyek a SIPS műveletei megzavarására alkalmas jelentős kockázatot jelentenek. Ennek a tervnek tartalmaznia kell egy másodlagos helyszín használatát, és biztosítania kell, hogy a kritikus információtechnológiai rendszerek az ilyen esetek bekövetkezését követő két órán belül ismételten megkezdjék a működést. A tervet olyan módon kell kialakítani, hogy a SIPS mindig képes legyen valamennyi, a zavaró esemény bekövetkezésével érintett üzleti nap végéig esedékes fizetés kiegyenlítésére. A SIPS üzemeltetőjének a tervet legalább évente tesztelnie kell és felül kell vizsgálnia.

(6)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania a kritikus résztvevőket, különösen a fizetési forgalom és értékek, valamint azoknak az egyéb résztvevőkre és a SIPS egészére gyakorolt lehetséges hatásai vonatkozásában, amennyiben az ilyen résztvevők jelentős működési problémával szembesülnek.

(7)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania, figyelemmel kell kísérnie és kezelnie kell mindazon kockázatokat, amelyeket a kritikus résztvevők, az egyéb FMI-k, valamint a szolgáltatók és közműszolgáltatók a SIPS működéseire nézve gyakorolhatnak.

16. cikk

A hozzáférésre és a részvételre vonatkozó feltételek

(1)   A SIPS üzemeltetőjének el kell fogadnia és nyilvánosságra kell hoznia a diszkriminációtól mentes, a SIPS szolgáltatásaihoz történő hozzáférésre és az azokban történő részvételre vonatkozó követelményeit a közvetlen, és amennyiben az alkalmazandó, a közvetett résztvevők és az egyéb FMI-k számára. A SIPS üzemeltetőjének a követelményeket legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2)   Az (1) bekezdésben fogalt hozzáférési és részvételi követelményeket a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságával és hatékonyságával kall alátámasztani, valamint azokat a SIPS egyes kockázataira tekintettel és a kockázatoknak megfelelő módon kell kialakítani. Az arányosság elvének megfelelően a SIPS üzemeltetőjének olyan követelményeket kell kialakítania, amelyek a lehető legkisebbre szűkítik a hozzáférést. Amennyiben a SIPS üzemeltetője egy jogalanytól megtagadja a hozzáférést, azt egy összehasonlító kockázatelemzés alapján írásban kell megindokolnia.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie résztvevők SIPS-hez történő hozzáférés és az abban történő részvétel követelményeinek való megfelelését. A SIPS üzemeltetőjének olyan diszkriminációmentes eljárásokat kell elfogadnia és nyilvánosságra hoznia, amelyek rendelkeznek egy résztvevő részvételi jogainak felfüggesztéséről vagy rendezett megszüntetéséről, amennyiben a résztvevő nem tud megfelelni a hozzáférési és részvételi követelményeknek. A SIPS üzemeltetőjének az eljárásokat legalább évente felül kell vizsgálnia.

17. cikk

Többszintű részvételi megállapodások

(1)   A kockázatkezelés érdekében a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a SIPS szabályai, eljárásai és szerződési viszonyai lehetővé teszik számára azt, hogy a közvetett részvételről információkat gyűjtsön a SIPS-nek a részvételből eredő anyagi kockázatai beazonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében. Ennek az információnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	azon tevékenység arányát, amelyet a közvetlen résztvevők a közvetett résztvevők nevében végeznek;

b)	azon közvetett résztvevők számát, amelyek egyedi közvetlen résztvevőn keresztül számolnak el;

c)	az egyes közvetlen résztvevőtől eredő fizetési forgalom és érték a SIPS-ben;

d)	a c) pont alatt foglalt fizetések mennyisége vagy értéke az azon közvetlen résztvevők fizetéseinek mennyiségének vagy értékének arányában, amelyeken keresztül a közvetett résztvevő hozzáfér a SIPS-hez.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania azokat a közvetlen és közvetett résztvevő közötti anyagi függőségeket, amelyek hatással lehetnek a SIPS-re.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania azokat a közvetett résztvevőket, amelyek anyagi kockázatot jelentenek a SIPS számára, valamint azokat a közvetlen résztvevőket, amelyeken keresztül azok a SIPS-hez hozzáférnek, tekintettel ezen kockázatok kezelésére.

(4)   A SIPS üzemeltetője legalább évente felülvizsgálja a többszintű részvételből eredő kockázatokat. Amennyiben szükséges, a SIPS közvetítő lépéseket tesz a kockázatok megfelelő módon történő kezelése érdekében.

18. cikk

Hatékonyság és hatásosság

(1)   A SIPS üzemeltetőjének rendelkeznie kell a SIPS által kiszolgált piac igényeinek beazonosítására és az azoknak történő megfelelésre vonatkozó eljárással, különösképpen tekintettel:

a)	a választott elszámolási és kiegyenlítési megállapodás;

b)	a belső szervezeti felépítés;

c)	az elszámolt és kiegyenlített termékek köre;

d)	az alkalmazott technológiák és eljárások.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének világosan meghatározott, mérhető és megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel kell rendelkeznie többek között a szolgáltatások minimális szintje, a kockázatkezelési elvárások és az üzleti prioritások terén.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének bevett mechanizmusokkal kell rendelkeznie az (1) és a (2) bekezdésekben meghatározott követelmények rendes, legalább éves felülvizsgálatára.

19. cikk

Kommunikációs eljárások és standardok

A SIPS üzemeltetőjének jelentős és nemzetközileg elfogadott kommunikációs eljárásokat és standardokat kell használnia vagy alkalmaznia a hatékony fizetés, elszámolás és kiegyenlítés valamint a nyilvántartás megteremtése érdekében.

20. cikk

A szabályok, főbb eljárások és a piaci adatok nyilvánosságra hozatala

(1)   A SIPS üzemeltetőjének egyértelmű valamint átfogó szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia, amelyeket teljes egészében nyilvánosságra kell hoznia a résztvevők számára. A főbb szabályokat és eljárásokat szintén nyilvánosságra kell hozni.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének a rendszer felépítéséről és műveleteiről, továbbá a SIPS üzemeltetőjének és a résztvevőknek a jogairól és kötelezettségeiről egyértelmű leírást kell közzé tennie annak érdekében, hogy a résztvevők felmérhessék azt a kockázatot, amelynek ki lennének téve a SIPS-ben történő részvétel esetén.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének rendelkezésre kell bocsátania valamennyi szükséges és megfelelő dokumentumot valamint képzést annak érdekében, hogy segítse a résztvevőket a SIPS szabályainak és eljárásainak, valamint annak a kockázatnak a megértésében, amely a SIPS-hez való csatlakozásukból ered.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének nyilvánosságra kell hoznia a SIPS díjait az általa felkínált egyedi szolgáltatások szintjén, valamint a diszkontálási politikáit. Az összehasonlíthatóság érdekében a SIPS üzemeltetőjének egyértelmű leírást kell adnia a díjköteles szolgáltatásokról.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell küldenie és nyilvánosságra kell hoznia a CPSS-IOSCO pénzpiaci infrastruktúrák nyilvánossági keretrendszerébe küldött válaszokat. A SIPS üzemeltetőjének a rendszerben, vagy annak környezetében bekövetkezett anyagi változások bekövetkezését követően, de legalább kétévente naprakésszé kell tennie a válaszait. A SIPS üzemeltetőjének ezen felül szintén nyilvánosságra kell hoznia legalább a tranzakciók nagyságrendjére és értékére vonatkozó adatokat.

21. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság számára történő nyilvánosságra hozatal

A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult a SIPS üzemeltetőjétől valamennyi olyan információ és dokumentum beszerzésére, amely az ezen rendeletben foglalt követelményeknek történő megfelelés értékelésére szolgál. A SIPS üzemeltetőjének ezeket a vonatkozó információkat a hatáskörrel rendelkező hatóság számára kell jelentenie.

22. cikk

Korrekciós intézkedések

(1)   Amennyiben egy SIPS üzemeltető nem felelt meg az ebben a rendeletben foglaltaknak, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak:

a)	értesítenie kell a SIPS üzemeltetőjét a meg nem felelés természetéről; továbbá

b)	lehetőséget kell biztosítania a SIPS üzemeltetője számára arra, hogy meghallgatást nyerhessen és magyarázatokat nyújthasson.

(2)   A SIPS üzemeltetője által rendelkezésre bocsátott információk alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság arra utasíthatja a SIPS üzemeltetőjét, hogy az vezessen be meghatározott korrekciós intézkedéseket a meg nem felelés elhárítása, illetve megismétlésének megelőzése érdekében.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság azonnali korrekciós intézkedéseket szabhat ki, amennyiben indoklással alátámasztott véleményében azt állapítja meg, hogy a meg nem felelési esemény elég súlyos ahhoz, hogy az azonnali intézkedést igényeljen.

(4)   A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul tájékoztatja az EKB-t a SIPS üzemeltetőjével szemben kiszabott valamennyi korrekciós intézkedésről.

(5)   A korrekciós intézkedések az EKB szankciók kirovására vonatkozó jogköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletben (6) foglalt szankciókkal párhuzamosan, illetve attól függetlenül is kiszabhatók.

23. cikk

Szankciók

Az ezen rendeletben foglaltak megszegése esetén az EKB szankciókat szab ki, összhangban a 2532/98/EK rendelettel és az Európai Központi Bank szankcionálási jogosítványairól szóló, 1999. szeptember 23-i 2157/1999/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1999/4) (7). Az EKB közzéteszi a szankciók mértékének kiszámítására vonatkozó tájékoztatást.

24. cikk

Felülvizsgálat

A Kormányzótanács az ezen rendelet általános alkalmazását legkésőbb az annak hatálybalépését követő két éven belül, majd azt követően kétévente felülvizsgálja, és értékeli, hogy annak módosítása szükséges-e.

25. cikk

Záró rendelkezések

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napját követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A SIPS üzemeltetőknek egy év áll rendelkezésükre az ezen rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelésre azt követően, hogy a Kormányzótanács döntését az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban közölték velük.

(3)   Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

---

(1)  Elérhető a BIS honlapján: www.bis.org/publ/cpss43.pdf.

(2)  Elérhető a BIS honlapján: www.bis.org/publ/cpss101a.pdf.

(3)  HL L 30., 2013.1.30., 1. o.

(4)  HL L 166., 1998.6.11., 45. o.

(5)  HL L 331., 2011.12.14., 1. o.

(6)  HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

(7)  HL L 264., 1999.10.12., 21. o.

---