Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0191

    A Tanács 191/2014/EU végrehajtási rendelete ( 2014. február 24. ) a Dél-Afrikából származó egyes mangán-dioxidok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

    HL L 59., 2014.2.28, p. 7–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 01/03/2019

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/191/oj

    28.2.2014   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 59/7


    A TANÁCS 191/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

    (2014. február 24.)

    a Dél-Afrikából származó egyes mangán-dioxidok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

    mivel:

    A.   AZ ELJÁRÁS

    1.   Hatályos intézkedések

    (1)

    A Tanács egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a 221/2008/EK tanácsi rendelettel (2) 17,1 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a jelenleg az ex 2820 10 00 KN-kód alá tartozó, Dél-Afrikai Köztársaságból (a továbbiakban: Dél-Afrika) származó elektrolitikus (azaz elektrolitikus úton előállított) és az elektrolitikus folyamat után nem hőkezelt mangán-dioxidok behozatalára (a továbbiakban: hatályos dömpingellenes intézkedések).

    2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

    (2)

    A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2012. december 11-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet a Cegasa Internacional SA és a Tosoh Hellas A.I.C. vállalkozás ( a továbbiakban: a kérelmezők), az EMD két uniós gyártója nyújtotta be (az Unióban csak e két vállalat gyárt EMD-t).

    (3)

    A kérelem azon az indokláson alapult, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűleg az uniós gazdasági ágazatra nézve káros dömping megismétlődését eredményezné.

    3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

    (4)

    A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. március 12-én a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek (4) az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

    4.   A vizsgálat

    4.1.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

    (5)

    A dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

    4.2.   A vizsgálatban érintett felek

    (6)

    A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a dél-afrikai exportáló gyártót, az importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat és ezek szövetségeit, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

    (7)

    Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

    (8)

    A jelentkező érdekelt felek korlátozott számára való tekintettel, az érdekelt felek esetében mintavételre nem volt szükség.

    (9)

    A dél-afrikai exportáló gyártótól, a két uniós gyártótól és a kapcsolatban álló vállalatok ugyanazon csoportjához tartozó két felhasználótól érkezett kitöltött kérdőív.

    (10)

    A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

    a)

    Uniós gyártók:

    Cegasa Internacional SA (a továbbiakban: Cegasa)

    Tosoh Hellas A.I.C (a továbbiakban: THA)

    b)

    Dél-afrikai exportáló gyártó:

    Delta E.M.D. (Pty) Ltd

    c)

    Felhasználók

    Panasonic Energy Belgium NV

    (11)

    2013. október 29-én a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a dömpingellenes intézkedések fenntartását kívánta javasolni. A felek ismételten lehetőséget kaptak, hogy megtegyék észrevételeiket, és amennyiben kérelmezték, meghallgatást biztosítottak számukra a meghallgató tisztviselő jelenlétében. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság áttekintette, és az alábbiakban válaszolt azokra.

    B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

    (12)

    Az ebben a felülvizsgálatban érintett termék azonos a 221/2008/EK rendeletben meghatározott termékkel, nevezetesen az ex 2820 10 00 KN-kód alá tartozó, Dél-Afrikai Köztársaságból származó elektrolitikus (azaz elektrolitikus úton előállított) és az elektrolitikus folyamat után nem hőkezelt mangán-dioxidokkal (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy EMD). Két fő típusa van: a szén-cink minőségű EMD és az alkáli minőségű EMD.

    (13)

    A felülvizsgálat megerősítette az eredeti vizsgálat megállapítását, miszerint az uniós piacra behozott, felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint az exportáló gyártó által gyártott és a belföldi piacon értékesített termékek, továbbá az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített termékek (a továbbiakban: a hasonló termék) ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználásuk is azonos. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

    C.   A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

    1.   Előzetes megjegyzések

    (14)

    Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű megismétlődéséhez vezetne-e.

    2.   Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

    (15)

    Az intézkedések bevezetése óta a Dél-Afrikából származó uniós behozatal közel nullára esett vissza, csak nagyon kis mennyiség exportjára került sor 2010-ben, 2011-ben és a felülvizsgálati időszakban. Annak értékelése céljából, hogy az egyetlen ismert exportáló gyártó, a Delta EMD (Pty) Ltd (a továbbiakban: Delta) a felülvizsgálati időszakban dömpingelt áron exportált-e, a Bizottság kérdőívet küldött a Deltának. A Bizottsághoz a belföldi értékesítésekre, az Unióba vagy más célpiacokra irányuló exportra vonatkozó adatokat tartalmazó válasz érkezett. A választ az alábbiak szerint ellenőrizték.

    2.1.   Rendes érték

    (16)

    Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták a Delta belföldi értékesítéseit, annak megállapítására, hogy a hasonló termék független fogyasztóknak való összértékesítése reprezentatív-e az Unióba exportált termékek összértékesítésével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen értékesítések összvolumene eléri-e az általa uniós exportra értékesített felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes mennyiségének legalább 5 %-át.

    (17)

    Miközben a termék belföldi értékesítése reprezentatív volt, az értékesítések nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, mivel a Delta belföldi EMD értékesítései nem voltak nyereségesek. A rendes értéket ezért az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint számították ki.

    (18)

    Ehhez az EMD előállításának tényleges költségét vették alapul, amihez az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban hozzászámították az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) és a nyereség elfogadható összegét.

    (19)

    Az SGA-költségeket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján számították ki, mivel a Delta értékesítései nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, valamint a rendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja nem volt alkalmazható, tekintettel arra, hogy nincsenek e vizsgálat tárgykörébe tartozó más exportőrök vagy gyártók, valamint a Delta nem értékesít ugyanazon általános termékkategórián belüli más terméket. Ezért ésszerű módszernek ítélték az eredeti vizsgálat SGA-költségeinek használatát, amely a jelenlegi SGA-költségekhez közel azonos mértéket mutatott.

    (20)

    A nyilvánosságra hozatal után a Delta arra kérte a Bizottságot, hogy a számtanilag képzett rendes érték kiszámításakor a fent kiszámított SGA-költségeket a gyártási költségek százalékában, nem pedig a forgalom százalékában fejezze ki. Mivel a belföldi értékesítések nem voltak nyereségesek, a forgalom felhasználása mesterségesen megnövelt költségeket eredményezne. A Bizottság elfogadta a Delta szempontjait, és a rendes érték kiszámításakor a Bizottság az ebben a felülvizsgálati eljárásban használt SGA-költségeket a gyártási költség/kg százalékaként adta hozzá.

    (21)

    A nyereséget is az eredeti vizsgálatban használttal azonos módszertan szerint számolták ki, azaz a Dél-Afrikában a felülvizsgálati időszakban a hosszú távú kereskedelmi hiteleknél alkalmazott kamatláb alapján az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében. A Delta nem értékesít más terméket a belföldi piacon, és nincs más ismert EMD-gyártó vagy az azonos általános termékkategórián belüli terméket előállító más gyártó Dél-Afrikában, amelyektől a nyereségre vonatkozó adatot használni lehetne.

    (22)

    A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat kérelmezte, hogy a Bizottság használja fel az USA-ba történő értékesítéseket a rendes érték meghatározására, mivel azok betöltik a belföldi piacon történő értékesítések funkcióját az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében.

    (23)

    A Bizottság ezt elutasította, mivel a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében, és így a rendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban állapították meg az eredeti vizsgálat módszertanát felhasználva.

    2.2.   Exportár

    (24)

    A felülvizsgálati időszakban az Unióba exportált nagyon kis mennyiségű EMD-t közvetlenül egy független uniós importőrnek adták el. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportárat az importőr által a Deltának ténylegesen fizetett ár alapján határozták meg.

    2.3.   Összehasonlítás

    (25)

    Az exportárat összehasonlították a számtanilag képzett rendes értékkel, figyelembe véve az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kért és ellenőrzött kiigazításokat, nevezetesen a fuvardíjakat, biztosítást, hitelköltségeket és az exportoldalon felmerülő kezelési költségeket. A rendes értéket a gyártelepi ár alapján a fuvardíjak és a hitelköltségek levonásával állapították meg. A csomagolás és technikai segítségnyújtás költségeit nem vonták le, mivel azokat már elszámolták a gyártási költségeknél, és ezért belefoglalták mind az exportárba, valamint a számtanilag képzett rendes értékbe.

    2.4.   Dömpingkülönbözet

    (26)

    A Delta által a felülvizsgálati időszakban az Unióban értékesített EMD-ről megállapították, hogy az nem volt dömpingelt. Az érintett mennyiség azonban rendkívül kicsi volt, és így erre a megállapításra nem lehet teljes mértékben támaszkodni ahhoz, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén meghatározhassák a dömping megismétlődésének valószínűségét.

    3.   A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó bizonyíték

    (27)

    Mivel a felülvizsgálati időszak során az Unióba irányuló értékesítésekből nem lehet következtetéseket levonni, a Bizottság elemezte a dömping megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén. Ennek során a következő elemeket vizsgálták: az exportár Dél-Afrikából más célpiacokra történő kivitel esetén, a termelési és tartalékkapacitás Dél-Afrikában, valamint az uniós piac és egyéb harmadik piacok vonzereje.

    3.1.   Export Dél-Afrikából más célpiacokra

    (28)

    A Delta alkáli minőségű és szén-cink minőségű EMD-t egyaránt gyárt, és mivel az Unióban mind az alkáli minőségű EMD-nek, mind (kisebb mértékben) a szén-cink minőségű EMD-nek piaca van, a Bizottság megvizsgálta a felülvizsgálati időszakban mindkét minőségű EMD-nek az exportárát a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozóan. Ezeket az értékesítéseket a Bizottság összehasonlította a fentiek szerint megállapított számtanilag képzett rendes értékkel, figyelembe véve a különbségeket, amelyek hatással vannak az ár-összehasonlíthatóságra.

    (29)

    A Delta legfontosabb exportpiacára, az Egyesült Államokba értékesített alkáli minőségű EMD a Delta teljes exportjának nagyjából kétharmadát képviselte a felülvizsgálati időszakban, és nem volt dömpingelt. Az alkáli minőségű EMD más célpiacokra (mint Thaiföld, Dél-Korea, Kína és Brazília), kisebb mennyiségekben történő értékesítéséről azonban megállapították, hogy dömpingelt áron történt, 2 %-tól 21 %-ig terjedő dömpingkülönbözettel. Ezenkívül a szén-cink minőségű EMD más célpiacokra történő exportját tekintve, amelyet főleg alacsony árakon és alacsony mennyiségben értékesítettek, a dömpingkülönbözet nagyobb (13 %-tól 66 %-ig terjedő) volt.

    (30)

    A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat kérte, hogy a Bizottság hagyja figyelmen kívül a felülvizsgálati időszak alatt az Egyesült Államokba irányuló értékesítéseket, mivel az erre a piacra vonatkozó árak nem jelentenek megfelelő útmutatást arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló exportértékesítések tekintetében milyen árszint valószínűsíthető.

    (31)

    Másrészt a Delta kérte a Bizottságot, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően különleges figyelmet fordítson az USA-ba irányuló értékesítésekre, amelyek alkáli minőségű EMD exportjának nagyobb részét képviselik, és amely piac az uniós piaccal leginkább összehasonlítható.

    (32)

    A Bizottság elemezte az összes célpiacra irányuló valamennyi exportértékesítést, kiszámította az exportárak súlyozott átlagát a Delta összes egyéb, nem uniós célpiacára irányuló exportjára vonatkozóan, azonban nagy részletességgel megvizsgálta az egyes harmadik országokba irányuló export árait is. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó kérdés megvizsgálásakor a Bizottság valamennyi célpiacra irányuló összes exportértékesítést lényegesnek találta, különösen a különböző exportpiacokon tapasztalt jelentős árkülönbségek fényében.

    (33)

    Az USA piacának megvannak a maga különleges jellegzetességei, amelyek lehetővé teszik a Delta számára, hogy jelentősen magasabb árakat számoljon fel, mint máshol. Az USA-ban a kereslet lényegesen meghaladja a hazai kínálatot. Ezenkívül a piacra lépés magas korlátai vonatkoznak számos potenciális versenytársra, mivel magas dömpingellenes vámok vannak érvényben a Kínából és Ausztráliából származó importra.

    (34)

    Ezen körülmények között semmi nem indokolja, hogy a Bizottságnak a valamennyi célpiacra irányuló összes exportértékesítés elemzése helyett csak az exportárak átlagára kellene alapoznia megállapításait, vagy az exportértékesítéseket csak egy országra vonatkozóan kellene megvizsgálnia.

    (35)

    A Delta árképzése az Unión kívüli egyéb exportpiacokra vonatkozóan azt mutatja, hogy bár exportjuk a legfontosabb piacukra (az USA) nem dömpingelt áron történt, a más célpiacokra irányuló értékesítések esetében dömping történt. Szükség van ezért az alábbiakban meghatározott további mutatókra, hogy értékelni lehessen a dömping megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén.

    3.2.   Termelési és tartalékkapacitás Dél-Afrikában

    (36)

    A Delta tartalékkapacitással rendelkezik az EMD gyártására, amely lehetővé teszi számára, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén újra jelentős mennyiséget exportáljon az Unióba. A Delta becslései szerint, amelyet a Bizottság megerősített, ez a tartalékkapacitás évente 4 000 és 6 000 metrikus tonna között van. Ez a számítás figyelembe veszi a Dél-Afrikában gyakran tapasztalható villamosenergia-hiányt és fellelhető nagy mennyiségű hulladékot. A kézi vezérlésű üzem minőségi szintjének fenntartásával kapcsolatos nehézségekből adódóan a Bizottság óvatos becslései szerint évente 2 000 és 3 000 metrikus tonna közé tehető az alkáli minőségű EMD, miközben a többi szén-cink minőségű EMD. Mindkét minőség megfelelő azonban az uniós piac számára. Miközben a szén-cink minőségű EMD-mennyiséget az egyéb harmadik országok piaca felveheti, semmi jel nem mutat arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a belföldi piac képes lenne felvenni az alkáli minőségű EMD jelentős kihasználatlan kapacitását.

    (37)

    A Delta azt állította a vizsgálat idején, hogy az USA piacán a fogyasztók számára régóta működik kiegészítő szállítóként, amellyel betöltik a rést, ha a belföldi gyártók nem képesek elegendő mennyiséget termelni. A Delta USA-ba irányuló exportja stabil volt az elmúlt négy évben, amely azt sugallja, hogy a Deltának nem volt lehetősége az USA-ba irányuló eladásait növelni. Amennyiben lehetőség lett volna az USA-ba irányuló export növelésére, a Delta megtette volna már annak érdekében, hogy az USA-piac magasabb árainak, valamint a nagyobb mennyiség termeléséből adódó méretgazdaságosság előnyeiből részesüljön.

    (38)

    A Delta ázsiai piacra irányuló értékesítései során nagyobb hangsúlyt kapott a szén-cink minőségű EMD. A Delta ázsiai piacra irányuló eladásai a Delta összes szén-cink minőségű EMD értékesítéseinek 50 %-át teszik ki. Kínának vannak hazai EMD-gyártói, és a Delta Kínába irányuló exportja a vizsgálati időszak alatt az alkáli minőségű EMD kis mennyiségére korlátozódott. A Japánba irányuló exportra jelenleg dömpingellenes intézkedések vonatkoznak, és tekintve, hogy Japánban vannak hazai EMD-gyártók, nem valószínű, hogy ez a piac képes felvenni a Delta tartalékkapacitását. Ezért nem valószínű, hogy az ázsiai piac képes felvenni a Delta alkáli minőségű EMD-re vonatkozó tartalékkapacitását.

    (39)

    A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat képviselője megjegyezte, hogy a Delta tartalékkapacitása sokkal nagyobb, mint a fentiekben említett, és számos tényezőre mutatott rá, amelyek szerint ez az eset áll fenn. Azt is állították, hogy a Delta tartalékkapacitását fel lehetne használni a kiváló alkáli minőségű EMD gyártására, annak az Uniós piacon dömpingelt áron történő eladása céljából.

    (40)

    Az uniós gazdasági ágazat képviselője azt is állította, hogy a Delta USA-ba irányuló exportja nagy valószínűséggel csökkenni fog a közeljövőben, mivel egy amerikai gyártó már bejelentette termelési kapacitásának növelését, valamint az EMD iránti kereslet nagyon valószínű csökkenése miatt az USA-ban egy EMD-felhasználó piacról való kilépésének bejelentését követően. Az uniós gazdasági ágazat képviselője továbbá azt állította, hogy a Dél-Afrikából az USA-ba irányuló értékesítések a vizsgálati időszak végét követően kezdtek visszaesni. Ez azt jelentheti, hogy a Delta potenciálisan további alkáli EMD-mennyiséggel rendelkezik, amelyet nagy valószínűséggel az intézkedés hatályvesztése esetén az uniós piac felé irányít.

    (41)

    A Bizottság a vizsgálat során megvizsgálta a Delta telephelyét, kapacitását és termelési kapacitását. A fentiek szerint a Bizottság számításaiban óvatos becsléseket vett alapul, különösen az alkáli minőségű és a szén-cink minőségű EMD gyártása közötti eltérésre vonatkozó óvatos becsléseknél a tartalékkapacitást használta alapul. Még ezzel az óvatos becsléssel is, az érintett termék uniós felhasználását tekintve, jelentős tartalékkapacitást állapítottak meg, amelyet alkáli minőségű EMD gyártására használhatnak.

    (42)

    Ami a Delta USA-ba irányuló exportjának valószínű alakulására vonatkozó állítást illeti, a Bizottságnak benyújtott bizonyíték azt sugallja, hogy ezek nyomás alá kerülhetnek abban az esetben, ha az USA EMD-kapacitása továbbra is nő, és a kereslet továbbra is csökken.

    (43)

    A nyilvánosságra hozatalt követően, egy felhasználó azzal érvelt, hogy a Delta tartalékkapacitása alacsony, mivel a Delta piaci részesedése 60–70 %-os volt az intézkedések bevezetése előtt. Még a Delta tartalékkapacitására vonatkozó óvatos becsléssel is, amennyiben ezt a tartalékkapacitást az Unióba irányuló exportra használják fel, a Delta jelentősen növelhetné piaci részesedését azon lehetőség figyelembevétele nélkül, hogy a más célpiacokra irányuló exportokat átirányíthatják az Unióba. Egy ilyen fejlemény a Delta potenciális piaci részesedésének további növekedését eredményezhetné.

    3.3.   Az uniós piac és egyéb harmadik piacok vonzereje

    (44)

    A Delta hosszú ideje fennálló és nyereséges értékesítési csatornákkal rendelkezik az USA-ba és nincs arra utaló jel, amely azt sugallná, hogy a vállalat érdekében állna ezeket az eladásokat szándékosan az Unióba átirányítani. A vizsgálat során azonosított tartalékkapacitás azonban, vagy legalább annak lényeges része, csak az Unió felé irányulhatna, a fenti preambulumbekezdésben említett okok miatt. Ennek az az oka továbbá, hogy az uniós piac a világon a legnagyobb piacok közé tartozik. Ezenkívül a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések bevezetése előtt az uniós piac nagyon vonzó volt a Delta számára, amely 60–70 %-os piaci részesedéssel rendelkezett.

    (45)

    Amennyiben a Delta árversenyt folytatna az uniós gyártókkal, akkor kénytelen lenne csökkenteni exportárait, és így dömpingáron eladni, hogy árait az uniós gyártó által a felülvizsgálati időszakban felszámolt árakhoz igazítsa. A Delta továbbá alkáli minőségű EMD-exportját, amelyet jelenleg harmadik országoknak értékesít (az USA piacán kívül), dömpingelt áron átirányíthatná az uniós piacra, mivel az uniós piac méreténél és általában magasabb árainál fogva vonzóbb, mint az egyéb, USA-n kívüli piacok. Ezenkívül amennyiben a jövőben a Deltának csökkentenie kellene az USA piacára irányuló exportjának mennyiségét, akkor az uniós piac lenne a legvalószínűbb célpiac az ily módon rendelkezésre álló további mennyiségek számára.

    (46)

    A nyilvánosságra hozatalt követően a Delta azt az észrevételt tette, hogy árképzési politikájuk szerint csak akkor értékesítenek az uniós piacon, amennyiben nyereséges árat tudnak elérni.

    (47)

    Ez akár előfordul, akár nem, azonban a nyereséges értékesítés még mindig lehet dömpingelt, amennyiben az exportárak alacsonyabbak maradnak, mint a rendes érték. Mindenesetre nincs ezt a kijelentést alátámasztó bizonyíték, mivel a Delta az elmúlt öt évben nem exportált jelentős mennyiséget az Unióba. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat képviselője azt állította, hogy a Delta a vizsgálati időszak alatt azért értékesített az uniós piacon kis mennyiségben EMD-t, hogy fenntarthassa az uniós ügyfelekre vonatkozó tanúsítványt.

    (48)

    A Delta azt is jelezte, hogy az EMD Unióba irányuló átlagos importára 2012-ben 1 809 EUR per MT volt, amely magasabb a rendes értéknél, a Delta szerint azt mutatja, hogy dömping nélkül is versenyezhettek volna más importőrökkel.

    (49)

    Ez az átlagérték azonban az USA-ból származó néhány rendkívül költséges importból, valamint a Kínából származó néhány sokkal olcsóbb importból áll. Az USA-ból származó importot nem lehetett volna belevenni ebbe az összehasonlításba, mivel a rendkívül magas árszint, amely háromszor vagy négyszer magasabb az uniós piacon felszámolt rendes áraknál, megkérdőjelezi ezeknek az áraknak és/vagy importált termékeknek a megbízhatóságát. Amennyiben a Delta árversenyt folytatott volna a kínai importtal, közel 1 200 EUR per MT áron, akkor a Delta dömpingelt volna az uniós piacon.

    4.   Következtetés a dömping folytatódásának megismétlődéséről

    (50)

    A fentiek fényében valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping megismétlődik. Az alkáli minőségű EMD jelenti azt a Delta által előállított terméktípust, amelyet az intézkedés hatályvesztése esetén a legvalószínűbb, hogy az uniós piacon értékesítenének, mivel a múltban a Delta ezt a terméktípust exportálta. Továbbá az Unióban a legnagyobb kereslet jelenleg is az alkáli minőségű EMD-re irányul. A vizsgálat azt mutatta, hogy az alkáli minőségű EMD értékesítése Dél-Koreába, Kínába és Brazíliába dömpingelt áron történt, 2 %-tól 21 %-ig terjedő dömpingkülönbözettel.

    (51)

    Ezenkívül a Delta tartalékkapacitása jelentős mennyiségű a felülvizsgálati időszak folyamán mért uniós fogyasztáshoz viszonyítva. Amennyiben ezt a kapacitást az uniós piacra irányuló exportra, valamint az uniós gyártókkal folytatott árversenyre vagy a harmadik országokból származó nagyobb importőrökkel folytatott árversenyre használják fel, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ilyen exportok dömpingelt áron történnének.

    D.   AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

    (52)

    A felülvizsgálati időszak alatt a hasonló terméket két uniós gyártó, a THA és a Cegasa állította elő, amelyek teljes mértékben együttműködtek a vizsgálat folyamán. Az eredeti vizsgálatban a Cegasa, amely abban az időben nem termelt a nyitott piacra, csak saját felhasználásra, nem volt panaszos, és nem működött együtt, de nem is ellenezte a vizsgálatot.

    (53)

    A nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megkérdőjelezte a Cegasa kérelmezőként való elfogadhatóságát a hatályvesztési felülvizsgálatban, mivel az nem volt panaszos az eredeti vizsgálatban, nem termelt a nyitott piacra, és így nem érte kár abban az időben. Ezt az állítást a Bizottság elutasította, mivel egy hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelmet egy uniós gyártónak vagy annak nevében kell benyújtani, azonban nem szükséges, hogy ez(ek) (kizárólag) az eredeti panaszos(ok) legyen(ek).

    (54)

    A két uniós gyártó képviseli a teljes uniós EMD-termelést, és az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot.

    (55)

    A kárelemzés céljából a teljes uniós gazdasági ágazat együttműködésének köszönhetően valamennyi kármutató meghatározására sor került mikrogazdasági szinten. A bizalmas információk védelme érdekében valamennyi adat feltüntetése indexált formában vagy értéktartomány formájában történik.

    E.   AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

    1.   Felhasználás az uniós piacon

    (56)

    Az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon igazoltan értékesített mennyiségek; ii. az egyetlen dél-afrikai gyártótól származó igazolt importmennyiségek; valamint iii. a harmadik országokból származó importra vonatkozó Eurostat-adatok alapján határozták meg.

    (57)

    Az EMD uniós felhasználása stabil maradt 2009 és a felülvizsgálati időszak között. A felhasználás növekedett 2010-ben és 2011-ben, azonban 2012-ben ismét visszaesett a 2009-es szintre.

    1.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index (2009 = 100)

    100

    102

    108

    100

    2.   A Dél-Afrikából származó behozatal

    2.1.   Volumen és piaci részesedés

    (58)

    Az intézkedések bevezetését követően a Dél-Afrikából származó import gyakorlatilag megszűnt.

    2.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Az intézkedések hatálya alá tartozó, Dél-Afrikából származó behozatal volumene

    100

    2

    3

    1

    Az intézkedések hatálya alá tartozó dél-afrikai import piaci részesedése

    100

    2

    4

    1

    2.2.   Árak és alákínálás

    (59)

    A Dél-Afrikából származó EMD unióba irányuló nagyon kis mennyiségű értékesítésével a felülvizsgálati időszak alatt nem történt alákínálás az uniós gazdasági ágazat árainak. A nagyon kis mennyiség fényében azonban nem lehet azokat figyelembe venni, hogy érdemleges következtetést lehessen levonni.

    (60)

    Összehasonlítást végeztek ezért az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített EMD és a Dél-Afrikában gyártott és a világ más részein értékesített EMD árai között, két forgatókönyvre alapozva: beleértve, illetve kizárva az USA piacán történt értékesítéseket. Az indok az olyan elemzés elvégzésére, amely kizárja a Delta USA-ba irányuló exportjának az árát, az USA-ban fellépő különleges piaci helyzeten alapult, amely rendkívül magas árakat eredményezett a Delta más országokba irányuló exportjának áraihoz képest (lásd a fenti preambulumbekezdéseket).

    (61)

    Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt, a Dél-Afrikából a világ más részeire irányuló export során nem történt áralákínálás az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest, amennyiben az USA-ba irányuló értékesítéseket is figyelembe veszik, azonban alákínálás történt az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest, ha az USA-ba irányuló értékesítéseket kizárták volna. Ezenkívül az USA-ba irányuló értékesítések kizárásával, a Delta exportáraival szintén az uniós gazdasági ágazat árain alul értékesített.

    (62)

    A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat fenntartotta, hogy a Delta USA-ba irányuló árai nem indikatívak az Unióba irányuló jövőbeli exportárai tekintetében, és az Unió és az USA piaca közötti strukturális különbségek miatt az ilyen árakat figyelmen kívül kellene hagyni. Másrészt a Delta ismételten kijelentette, hogy az USA piaca érett piac az EMD tekintetében, ahol a hazai gyártók és importőrök szabadon versenyeznek, és ahol sok a felhasználó, beleértve az Unióban is jelen lévő felhasználókat is. Ennek következtében a Delta USA-ba irányuló értékesítéseit nem kellene kizárni. Ezenkívül a Delta úgy vélte, hogy az áron aluli értékesítés kiszámítása céljából a Bizottságnak nem kellett volna a dömpingelt import hiányában az uniós gazdasági ágazat által realizált célnyereséget alkalmaznia az eredeti vizsgálatban.

    (63)

    A jelenlegi esetben, amikor az érintett országból származó import az eredeti intézkedések bevezetését követően gyakorlatilag megszűnt, a vizsgáló hatóság előretekintő elemzést végzett számos ésszerű feltételezés alapján, beleértve a valószínű árat, amelyen a Delta értékesítheti az EMD-t az Unióban a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén.

    (64)

    Az vitathatatlan tény, hogy valamennyi EMD-piac (USA, EU, Ázsia) különbözik, és az EMD-gyártók különböző árképzési stratégiát alkalmaznak nemcsak a termelési költségeiket figyelembe véve, hanem a termelési kapacitást is a célországban, a piaci részesedés (vissza)szerzésére való igényt, valamint a helyi versenyfeltételeket. Az is vitathatatlan, hogy a Delta az USA-piacára irányuló EMD-értékesítéseinél jelentősen magasabb árakat szab, mint más piacokon. Ezért várható, hogy a Delta Unióba irányuló jövőbeni árait az uniós export esetében nem az USA-piacra irányuló értékesítések jelenlegi árai alapján állapítják meg, hanem az uniós piac egyedi feltételei és realitásai alapján.

    (65)

    A nyilvánosságrahozatali dokumentumban a dömping kiszámítása céljából a Deltának csak az alkáli minőségű EMD különböző piacokra történő eladási árait hasonlították össze a számtanilag képzett rendes értékkel, mivel az alákínálás kiszámításához is a Delta szén-cink minőségű EMD egy típusának értékesítéseit vették figyelembe. A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat azt az észrevételt tette, hogy a Delta valamennyi alkáli és szén-cink minőségű EMD-értékesítését figyelembe kell venni a dömping és kár kiszámításához, miközben a Delta ezzel ellenkezőleg azzal érvelt, hogy mivel az uniós felhasználás nagy része és a Delta uniós exportja csak az alkáli minőségű EMD-ből áll, a szén-cink minőségű EMD-eladásokat egyáltalán nem kellene figyelembe venni.

    (66)

    A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy mind az alkáli minőségű EMD-t, mind a szén-cink minőségű EMD-t, beleértve valamennyi típust, figyelembe kell venni a dömping és a kár kiszámításához egyaránt, az alábbi okok miatt: Először is a fentiek szerint az Unióban van piaca a szén-cink minőségű EMD-nek, és ennek következtében kereslet is van rá, bár kisebb az alkáli minőségű EMD-piacához képest, és ez a piac érdekes lehet a Delta Unióba irányuló exportja szempontjából. Másodszor az alkáli és a szén-cink minőségű EMD-t a Delta ugyanazon üzemében gyártják, és ugyanazon a gyártósoron ugyanazt a nyersanyagot használják fel ugyanabban a termelési folyamatban. Az elektrolízis folyamatában a paraméterek beállításától függően (áramsűrűség, hőmérséklet, elektrolitkoncentráció stb.) az EMD-gyártók választhatnak az alkáli minőségű és a szén-cink minőségű EMD gyártása között. Ezért megfelelőbb az alákínálás kiszámításához a Delta EMD (mind alkáli, mind szén-cink) exportárainak átlagát az EMD (mind alkáli, mind szén-cink) uniós gyártóinak átlagos eladási áraival összehasonlítani.

    (67)

    Az áron aluli értékesítés elemzését illetően a Bizottság a dömpingelt import hiányában az uniós gazdasági ágazat által elért célnyereséget használta referenciaként az eredeti vizsgálatban, amely megfelel annak a nyereségnek, amelyet egy tőkeigényes ágazat, mint az EMD-gyártók, elvárhatnak a szokásos versenyfeltételek között. A legmegfelelőbb célnyereség kérdése azonban nem releváns, különösen ezzel a hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben. A Bizottság valóban elismerte, hogy nem folytatódott a dömping, és ezért nem került sor az áralákínálás miatt a kár folytatódására. Az elemzés fókusza ezért előretekintő, és célja, hogy a dömping valószínű megismétlődésének esetén előre jelezze a kár megismétlődésének valószínűségét.

    (68)

    A Delta azzal érvelt, hogy a behozatal utáni költségeket úgy tűnik, alábecsülték, mert nem vették figyelembe a szállítási költségeket azoknál az áruknál, amelyeket a fogyasztókhoz az antwerpeni kikötőből szállítanak.

    (69)

    A Bizottság azonban összehasonlította az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árait az exportőrök uniós határokon alkalmazott áraival, és ezért a behozatal utáni költségek csak a kezelésre és ellenőrzésre, azonban a szállítási költségekre nem vonatkoztak. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

    3.   Egyéb harmadik országokból származó behozatal

    (70)

    Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint az átlagos importár szempontjából.

    3.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Más országokból származó behozatal mennyisége (tonna)

    5 000– 10 000

    10 000– 15 000

    5 000– 10 000

    5 000– 10 000

    Index: 2009 = 100

    100

    113

    92

    88

    Az egyéb harmadik országokból származó import piaci részesedése

    25–30 %

    30–35 %

    20–25 %

    20–25 %

    A többi országból származó behozatal értéke (EUR)

    10 m–15 m

    15 m–20 m

    10 m–15 m

    10 m–15 m

    Index: 2009 = 100

    100

    113

    93

    102

    Importár (EUR/tonna)

    1 566

    1 572

    1 590

    1 809

    Forrás: Eurostat.

    (71)

    A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból származó EMD Unióba irányuló behozatalának volumene csökkenést mutatott. Ezeknek az importoknak az ára a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagos árainál, valamint a Delta más piacokra irányuló exportárainál magasabb, kivéve az USA-t. A fentiek szerint az 1 809 EUR/tonna érték a nagyon sokféle importárak átlaga, amely a Kínából származó alacsonyan árazott importtól az USA-ból származó nagyon magasan árazott importig terjed. Különösen az USA-ból származó import árszintje volt rendkívül magas az uniós gyártók, a Delta és más exportőrök bármely egyéb ártartományaihoz képest, amelyekre nem lehet ésszerűen támaszkodni az elemzés elkészítésénél. Ezért ez az átlag nem vehető referenciaárként figyelembe a Dél-Afrikából származó jövőbeni importnál. A Delta nem folytatna árversenyt az USA-ból származó import esetében, csak az uniós gazdasági ágazat áraival.

    4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

    (72)

    Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgáltak, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

    a)   Termelés

    (73)

    2009 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gyártás 6 %-kal növekedett. Az uniós gyártás konkrétabban 2009 és 2011 között 7 százalékponttal emelkedett, majd a felülvizsgálati időszak alatt 1 százalékponttal csökkent.

    4.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    102

    107

    106

    Forrás: Kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem.

    b)   Gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

    (74)

    Az uniós gyártók termelési kapacitása 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, főleg a termelési folyamatban végbement kisebb mértékű javulásnak köszönhetően (azaz nem volt nagyobb beruházás az új üzemekbe vagy berendezésekbe).

    (75)

    Mivel a kapacitás növekedése nagyobb volt, mint a termelés növekedése, így a kapacitáskihasználás 3 százalékponttal csökkent.

    5.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Termelési kapacitás

    Index: 2009 = 100

    100

    103

    108

    109

    Kapacitáskihasználás

    Index: 2009 = 100

    100

    99

    99

    97

    Forrás: Kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem.

    c)   Készletek

    (76)

    A figyelembe vett időszak során a készletek állandóak maradtak. 2011-ben csökkent, azonban a felülvizsgálati időszak alatt visszatért a 2009-es szintre.

    6.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    103

    86

    100

    Forrás: Kitöltött kérdőívek.

    d)   Értékesítési volumen

    (77)

    Az uniós gyártók értékesítési volumene az uniós piaci független vevők tekintetében 10 %-kal nőtt 2009 és a felülvizsgálati időszak között. 2011-ben 20 %-kal nőtt a 2009-es szinthez viszonyítva, azonban azután hirtelen 10 százalékponttal csökkent a felülvizsgálati időszak alatt.

    7.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    103

    120

    110

    Forrás: Kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem.

    e)   Piaci részesedés

    (78)

    2009 és a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gyártók piaci részesedése 10 százalékponttal nőtt. A piaci részesedés növekedése az Unióba irányuló import piaci részesedésének csökkenésével magyarázható.

    8.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

    65–70 %

    65–70 %

    75–80 %

    75–80 %

    Index: 2009 = 100

    100

    101

    111

    110

    Forrás: Kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem és Eurostat.

    f)   Növekedés

    (79)

    Az uniós felhasználás stabil maradt 2009 és a felülvizsgálati időszak között, ahogyan azt a fenti 1. táblázat mutatja. A többi mutató nem mutat semmilyen jelentős növekedést az uniós piacon a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében.

    g)   Foglalkoztatás

    (80)

    Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2009 és a felülvizsgálati időszak között 9 százalékpontos csökkenést mutat.

    9.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    91

    90

    91

    Forrás: Kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem.

    h)   Termelékenység

    (81)

    Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszakban 18 %-kal nőtt. Ez azt tükrözi, hogy a foglalkoztatottság 9 %-os csökkenésével párhuzamosan a gyártás 6 %-kal nőtt. Ez a tendencia különösen 2011-ben nyilvánvaló, amikor a gyártás növekedett, míg a foglalkoztatási szint tovább csökkent, a termelékenység pedig 20 százalékponttal magasabb volt mint 2009-ben.

    10.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    112

    120

    118

    Forrás: Kitöltött kérdőívek és felülvizsgálati kérelem.

    i)   Az értékesítési árakat érintő tényezők

    (82)

    Az uniós gazdasági ágazat éves átlagos értékesítési árai az uniós piac független vevői tekintetében 2009 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkentek.

    11.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    95

    93

    89

    Forrás: Kitöltött kérdőívek, felülvizsgálati kérelem.

    j)   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás

    (83)

    Mivel a Dél-Afrikából származó import gyakorlatilag megszűnt a jelenlegi dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, a dömpingkülönbözetek nagyságát nem lehet értékelni. A fenti és az alábbi kulcsfontosságú gazdasági mutatók fényében azonban megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is instabil, és sérülékeny helyzetben van.

    k)   Bérek

    (84)

    Annak ellenére, hogy a teljes munkaerőköltségek csökkentek, az átlagos munkaerőköltségek az általános munkaerő-csökkentés következtében növekedtek a figyelembe vett időszakban.

    12.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    102

    103

    103

    Forrás: Kitöltött kérdőívek.

    l)   Nyereségesség és a beruházások megtérülése

    (85)

    A figyelembe vett időszakban az uniós ágazat nyereségessége az uniós piac független vevői számára értékesített hasonló termék tekintetében a nettó értékesítések százalékában kifejezve felére csökkent 2009 és a felülvizsgálati időszak között. A felülvizsgálati időszak alatt a nyereségesség jelentősen alatta maradt az eredeti vizsgálatban meghatározott célnyereségnek, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak a kárt okozó dömping hiányában elért nyeresége szintjén állapítottak meg.

    (86)

    A beruházások megtérülése mint a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte.

    13.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége (%)

    5–10 %

    5–10 %

    5–10 %

    0–5 %

    Index: 2009 = 100

    100

    63

    63

    50

    Beruházások megtérülése (befektetések könyv szerinti nettó értékének %-ában kifejezett nyereség)

    15–20 %

    5–10 %

    10–15 %

    5–10 %

    Index: 2009 = 100

    100

    64

    84

    51

    Forrás: Kitöltött kérdőívek.

    m)   Pénzforgalom és tőkebevonási képesség

    (87)

    A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom jelentős mértékben esett a figyelembe vett időszak alatt, bár pozitív maradt, a 2010-es év kivételével.

    14.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    –34

    71

    10

    Forrás: Kitöltött kérdőívek.

    (88)

    Semmi sem utal arra, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a tőkebevonás terén, ha megpróbálkozott volna ezzel, nehézségei lettek volna, azonban nem volt jelentősebb beruházás a figyelembe vett időszak alatt, és ezért az uniós gazdasági ágazatot nem tette próbára.

    n)   Beruházások

    (89)

    Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék gyártása terén megvalósított éves beruházásai 2009 és a felülvizsgálati időszak között közel a felére csökkentek. Konkrétabban 2010-ben csökkent, 2011-ben növekedett, majd a felülvizsgálati időszak alatt ismét csökkent. A beruházások 2011 és a felülvizsgálati időszak között tapasztalt erőteljes csökkenése részben azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt már megvalósította a tervezett szükséges főbb beruházásokat.

    15.   táblázat

     

    2009

    2010

    2011

    Felülvizsgálati időszak

    Index: 2009 = 100

    100

    45

    115

    52

    Forrás: Kitöltött kérdőívek.

    5.   Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

    (90)

    A gazdasági mutatók elemzése rámutat arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban növelte gyártását és értékesítését. A mennyiség megfigyelt növekedését azonban, amely mint olyan, nem volt jelentős, a termelési kapacitás növekedésének és az eladási árak csökkenésének függvényében kellene figyelembe venni, amely eredményeképpen az uniós gyártók kapacitáskihasználása és az eladási egységár 3, illetve 11 százalékponttal csökkent.

    (91)

    Ugyanakkor az uniós ágazat gazdasági helyzete romlást mutatott a nyereségesség, a beruházások megtérülése, a foglalkoztatás és a pénzforgalom szempontjából. Különösen a nyereségesség, amely az uniós gazdasági ágazat állapotának fontos mutatója, még mindig jelentős mértékben az eredeti vizsgálatban megállapított célnyereség alatt van. Az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljes mértékben a korábbi dömping hatásait, és továbbra is instabil helyzetben van, ezért nagyon védtelen a dömpingelt behozatal bármely megismétlődése előtt. Az átlagos eladási árak csökkentek az elmúlt években, és nagy valószínűséggel tovább csökkennének, ha megismétlődne a Dél-Afrikából származó dömpingelt behozatal, ezzel súlyosbítva az uniós gazdasági ágazat már így is instabil helyzetét.

    (92)

    A nyilvánosságra hozatalt követően egyes érdekelt felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenlegi instabil és sérülékeny helyzete nem a Dél-Afrikából származó dömpingelt importnak, sem a korábbi dömping hatásainak tudható be.

    (93)

    Megjegyezték, hogy a fenti kulcsfontosságú gazdasági mutatók tendenciái arra az időszakra (2009-től a felülvizsgálati időszak végéig) vonatkoztak, amikor: i. az eredeti dömpingellenes intézkedések már egy ideje hatályban voltak; ii. a Dél-Afrikából származó import gyakorlatilag megszűnt; valamint iii. egy új szereplő (Cegasa) lépett be a nyitott uniós piacra. Az érdekelt felek külön vizsgálták meg a két uniós gyártó gazdasági mutatóit, ahelyett, hogy azokat összevonták volna, és arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós gazdasági ágazat nehéz helyzetben volt a piacon lévő csupán két uniós gyártó közötti újonnan tapasztalt belső verseny miatt.

    (94)

    Ezek az érdekelt felek különösen azt kifogásolták, hogy a Bizottság nem ismerte el az uniós gazdasági ágazatban 2009 óta végbement alapvető változásokat. Megjegyezték, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az eredeti és egyetlen panaszos (THA) gazdasági mutatói nagymértékben javultak, így megszüntetve a korábbi dömping valamennyi kedvezőtlen hatását. Ezt követően azonban a másik uniós gyártó, a Cegasa, amely azt megelőzően csak saját felhasználásra gyártott EMD-t, áthelyezte elem- (akkumulátor) gyártását az Unión kívülre. Ennek következtében jelentős mennyiségű EMD-t szabadított fel a nyitott piacon, és alacsony áron kezdte értékesíteni, így folytatva versenyt az egyetlen másik uniós gyártóval és erős nyomást gyakorolva az árak leszorítására, a kapacitáskihasználtságra és a nyereségességre.

    (95)

    A nyilvánosságrahozatali dokumentumban a Bizottság már elismerte az eredeti vizsgálathoz képest történt változást az uniós gazdasági ágazat konfigurációjában. Ez pozitív fejlemény, amely mutatja a piac nyitottságát és a verseny magas szintjét a különböző szereplők között, a behozatalt is beleértve.

    (96)

    A Bizottság egyetért azzal is, hogy ezen körülmények között és különösen a Dél-Afrikából származó import hiányában, az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzete nem adódhat a Dél-Afrikából származó dömpingből, és nem minősül a kár folytatódásának.

    (97)

    A Bizottság megvizsgálta az uniós gyártók összesített trendjeit 2009 óta, és azt a következtetést vonta le, hogy a kulcsfontosságú gazdasági mutatók nem kedvezőek és az uniós gazdasági ágazat még mindig instabil és sérülékeny állapotban van. Így egyértelmű, hogy a Dél-Afrikából származó import hiányában nem lehet felhozni indokként a Delta dömpinggyakorlatát. Egy hatályvesztési felülvizsgálatban azonban, amelyben a fókuszt az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére helyezik, a dömping, a kár és az okozati összefüggés a felülvizsgálati időszak alatt nem jelentenek meghatározó tényezőt az elemzésben.

    (98)

    A Bizottság következtetései szerint az uniós ágazat még mindig instabil és sérülékeny helyzetben van, nyereségessége pedig még mindig messze van az ilyen tőkeigényes ágazatban elvárt szinttől. Összehasonlítás az eredeti vizsgálattal csak egy uniós gyártóra vonatkozóan tehető, mivel a másik gyártó abban az időben nem értékesített a nyitott uniós piacon. Erre az uniós gyártóra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakban a dömpingelt behozatal hiányában a nyereség jelentős mértékben kisebb volt, mint az eredeti vizsgálatban.

    F.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

    1.   Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal várható mennyisége és az árak által gyakorolt hatások

    (99)

    Az EMD egyetlen, a Bizottság előtt ismert dél-afrikai gyártója (Delta) tartalékkapacitással és potenciállal rendelkezik az uniós piacra irányuló jelentős mennyiségű export újraindítására. Az eredeti figyelembe vett időszakban (2002-től 2005/6-ig) a Delta piaci részesedése jelentősen, 30–40 %-ról 60–70 %-ra nőtt. A Delta ezzel már megmutatta, hogy képes az Unióba irányuló export mennyiségének gyors növelésére.

    (100)

    A Delta más piacokra (az USA kivételével) irányuló CIF-exportárai, beleértve valamennyi típusú és minőségű EMD-t, alacsonyabbak voltak mint az uniós gazdasági ágazat árai a felülvizsgálati időszakban, és alákínáltak azoknak. Az egyéb piacokon tapasztalt alacsonyabb árak ösztönzőek lehetnek a Delta számára, hogy átirányítsa ezeket az exportokat az uniós piacra az intézkedések hatályvesztése esetén.

    (101)

    A vizsgálat idején azonosított tartalékkapacitás, az egyéb exportpiacok telítődése, valamint az uniós piac vonzereje miatt a Delta minden valószínűséggel megpróbálja visszaszerezni jelentős piaci részesedését az Unióban, amelyet a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését követően veszített el. A fenti következtetés szerint a Deltának piaci részesedésének visszaszerzése érdekében dömpingelt áron kellene exportálnia. Ennek következtében a Dél-Afrikából származó EMD-behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok hiányában, a dömpingelt behozatal bármilyen megismétlődése még nagyobb nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat áraira, és minden valószínűséggel jelentős kárt okozna.

    2.   Következtetés a kár megismétlődésének valószínűségéről

    (102)

    Az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűséggel a Dél-Afrikából származó dömpingelt behozatal megismétlődését eredményezné, valamint erős nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat árainak leszorítására, és gazdasági helyzete romlana. A Dél-Afrika elleni intézkedések hatályon kívül helyezése ezért valószínűleg a kár megismétlődését eredményezné, a jelenleg az uniós gazdasági ágazatra jellemző, már most is instabil és sérülékeny helyzet valószínű súlyosbodása miatt.

    G.   AZ UNIÓS ÉRDEK

    1.   Bevezetés

    (103)

    Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Dél-Afrika elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg.

    (104)

    Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

    (105)

    Az eredeti vizsgálat során úgy ítélték meg, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes az Unió érdekével. A jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések. Így lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt esetleges, indokolatlanul kedvezőtlen hatásait.

    (106)

    A kárt okozó dömping valószínű megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére a Bizottság megvizsgálta, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben a Dél-Afrikából származó EMD behozatala elleni intézkedések fenntartása ellentétes az uniós érdekkel.

    2.   Az uniós gazdasági ágazat és az egyéb uniós gyártók érdeke

    (107)

    Bár a hatályos dömpingellenes intézkedések megakadályozták az uniós piacra irányuló dömpingelt behozatalt, az uniós ágazat továbbra is instabil és sérülékeny helyzetben van, amelyet megerősít a néhány kulcsfontosságú kármutató negatív trendje.

    (108)

    Az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzete a Dél-Afrikából származó valószínűleg nagy mennyiségű dömpingelt behozatal miatt továbbra is fennáll, és tovább romlik. Ez a nagy mennyiség azonban többek között a piaci részesedés elvesztését, az értékesítési árak csökkenését, a kapacitáskihasználtság csökkenését és általában az uniós ágazat pénzügyi helyzetének komoly romlását okozhatja.

    (109)

    Egyértelmű tehát, hogy a Dél-Afrika elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

    3.   Az importőrök érdeke

    (110)

    Az eredeti vizsgálat során megállapították, hogy az intézkedések bevezetése valószínűleg nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást az uniós importőrök helyzetére. A jelenlegi vizsgálatban egy kereskedő/importőr sem működött együtt. Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az importőrökre, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem lesz majd jelentős negatív hatással az uniós importőrökre.

    4.   A felhasználók érdekei

    (111)

    A Bizottság kapcsolatba lépett minden ismert uniós EMD-felhasználóval (amelyet az elemgyártók használnak nyersanyagként). A válaszokat két, ugyanazon multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó vállalat küldte meg. Az eredeti vizsgálatban két további elemgyártó működött együtt, amelyek ellenezték az intézkedések bevezetését.

    (112)

    Az együttműködő felhasználók kifejtették az uniós elemgyártók előtt álló, a fő ügyfeleik (kiskereskedők) által gyakorolt árnyomásnak tulajdonítható nehéz gazdasági helyzetet, valamint a munkahelyek elvesztésének ebből következő kockázatát. A felhasználó azonban nem tudott semmilyen magyarázatot vagy érvet szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a Dél-Afrikából származó EMD behozatala elleni intézkedések megszűnésével miért és hogyan javulna a helyzet.

    (113)

    Az EMD teszi ki az elemgyártás teljes termelési költségeinek 10–15 %-át. Ez az érték az eredeti vizsgálathoz képest csökkent. Ezenkívül az intézkedések bevezetését követően az EMD átlagos eladási ára az Unióban ténylegesen csökkent. Valójában nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a jelenleg hatályos intézkedések fenntartása nem elhanyagolható hatással lenne az elemgyártók termelési költségeire.

    (114)

    Ilyen bizonyítékok hiányában a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedések fenntartása nem befolyásolná kedvezőtlenül az EMD-felhasználókat.

    (115)

    A nyilvánosságra hozatalt követően ugyanez a felhasználó nem értett egyet a Bizottságnak a helyzetre vonatkozó értékelésével, és azt az észrevételt tette, hogy az intézkedések bevezetését követően a jó minőségű EMD egyik forrása eltűnt, az EMD-árak emelkedtek, valamint még ha az EMD csak a termelési költségek 10–15 %-át teszi is csak ki, ennek jelentős hatása van az uniós elemgyártók már most is alacsony nyereségességére.

    (116)

    Az állítás ellenére a bizonyíték az ügyben azt mutatja, hogy a felhasználónak az a döntése, hogy nem a Delta EMD-jét használja, nem kapcsolódott a dömpingellenes vámok bevezetéséhez, és a felhasználó nyereségességét és munkahelyeit jelentő fenyegetés nem emelte az EMD-árakat, hanem valójában a fő ügyfeleik és a kínai elemgyártók által gyakorolt árnyomás (multinacionális kiskereskedelmi vállalatok jelentős vásárlóerővel) okozta.

    (117)

    Ugyanez az EMD-felhasználó megjegyezte, hogy az intézkedéseket nem kellene fenntartani, mivel a vizsgálat nem állapított meg az Unióba irányuló dömpinget a felülvizsgálati időszak alatt, és a lehetséges kis piaci részesedése miatt nem merült fel a dömping megismétlődésének kockázata annak esetén sem, ha a Delta a teljes tartalékkapacitását az Unióba irányítaná.

    (118)

    Az érvelést a Bizottság elvetette, mivel megállapította, hogy a Delta potenciális piaci részesedése egyértelműen jelentős lenne, és ezt az exportot valószínűleg dömpingelt áron az Unióba irányítanák.

    5.   A jövőben várható fejlemények

    (119)

    A panaszosok a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben említették, hogy amennyiben a jövőben az elektromos meghajtású járművek kereslete megnövekszik az Unióban, az EMD-re irányuló kereslet is megnő majd, amely a leggyakrabban használt nyersanyag a lítium-mangán-dioxid (LMO) gyártásában, és amely viszont az elektromos meghajtású járművek sok modelljében használt újratölthető lítiumion (LIB) akkumulátorok katódanyagaként szolgál. Azt állították, hogy amennyiben a Dél-Afrikából származó dömpingelt import által okozott kár megismétlődik, az EMD uniós gazdasági ágazata nem tudná kiszolgálni az új technológiák terén jelentkező jövőbeni potenciális keresletet.

    (120)

    A vizsgálat nem állapított meg meggyőző bizonyítékot az állítás alátámasztására vagy ellene, hogy bármely jövőbeni fejlemény az elektromos meghajtású járművek ágazatában jelentős hatással lenne az EMD-ágazatra és az EMD-keresletre. Az azonban tény, hogy az uniós gazdasági ágazat teszteli az EMD-t felhasználó LMO-gyártás megvalósíthatóságát, és megkaphatja az ehhez szükséges know-how-t és berendezést, valamint a lítiumion akkumulátorok kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos számos uniós finanszírozású projektben vesz részt.

    (121)

    A nyilvánosságra hozatalt követően a kérdést néhány érdekelt fél röviden felvetette, azonban ismételten nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot a jövőbeni fejlemények lehetséges hatásairól az elektromos meghajtású járművek uniós ágazatában és/vagy más piacokon az érintett termékre vonatkozóan.

    6.   Az uniós érdekkel kapcsolatos következtetés

    (122)

    A fentiek alapján nincs kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

    (123)

    Ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Dél-Afrikából származó egyes elektrolitikus mangán-dioxidok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket további öt évig fenn kell tartani,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    (1)   A jelenleg az ex 2820 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 2820100010) alá tartozó (azaz elektrolitikus úton előállított mangán-dioxidok), az elektrolitikus eljárás után nem hőkezelt, Dél-Afrikából származó elektrolitikus mangán-dioxidok behozatalára végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre.

    (2)   A vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek esetében a következő:

    Vállalat

    Dömpingellenes vám

    TARIC-kiegészítő kód

    Delta E.M.D. (Pty) Ltd

    17,1 %

    A828

    Minden más vállalat

    17,1 %

    A999

    (3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

    2. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2014. február 24-én.

    a Tanács részéről

    az elnök

    K. ARVANITOPOULOS


    (1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

    (2)  A Tanács 2008. március 10-i 221/2008/EK rendelete a Dél-Afrikából származó egyes mangán-dioxidok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 69., 2008.3.13., 1. o.).

    (3)  HL C 180., 2012.6.21., 15. o.

    (4)  HL C 72., 2013.3.12., 8. o.


    Top