17.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/11

(1)

A Tanács az 1184/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (Kína), Tajvanról és az Amerikai Egyesült Államokból származó perszulfátok behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat és eredeti intézkedések). A Kínára vonatkozó intézkedés valamennyi vállalat tekintetében 71,8 %-os értékvám formájában valósult meg, kivéve két kínai exportáló gyártót, amelyek esetében egyedi vámtételeket állapítottak meg.

(2)

A Bizottság 2012. október 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) (3) útján bejelentette a Kínából származó perszulfátok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását.

(3)

A vizsgálat megindítására a teljes uniós perszulfátgyártás 100 %-át képviselő két uniós gyártó, a RheinPerChemie GmbH & Co. KG és a United Initiators GmbH & Co. KG (a továbbiakban: kérelmezők) által benyújtott megalapozott kérelmet követően került sor.

(4)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(5)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a kínai exportáló gyártókat, a kapcsolatban nem álló, de érintett importőröket és felhasználókat, a potenciális analóg országok gyártóit, valamint Kína képviselőit. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(7)

Tekintettel a vizsgálatban részt vevő kínai exportáló gyártók és független uniós importőrök potenciálisan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt irányoztak elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkével összhangban felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(8)

A felkérést követően egyetlen importőr sem jelentkezett.

(9)

A kínai exportáló gyártók közül csak egy válaszolt a kérdőívre. Ennélfogva az exportáló gyártók tekintetében nem volt szükség mintavételre.

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. A kérdőíveket a két uniós gyártó, egy kínai exportáló gyártó és a lehetséges analóg országnak tekintett Törökország egy gyártója küldte vissza.

(11)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és ebből eredően az uniós érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

United Initiators (Shanghai) Co. Ltd., Sanghaj (4)

(12)

Az érintett termék az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel azonos, vagyis a jelenleg a 2833 40 00 és ex 2842 90 80 KN-kód alá tartozó peroxoszulfátok (perszulfátok), beleértve a kálium-peroximonoszulfátot (érintett termék).

(13)

Az érintett terméket reakcióindítóként vagy oxidálószerként használják számos esetben. Néhány esetben használják polimerek gyártásához polimerizálási iniciátorként, nyomtatott áramkörök gyártása során maratóanyagként, hajápolásban, írtelenítés során, papírgyártásban, illetve fogsortisztítóként, valamint fertőtlenítőszerként.

(14)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék, valamint a kínai belföldi piacon gyártott és értékesített termék, továbbá az uniós ipar által gyártott és az uniós piacon értékesített termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználási formái megegyeznek, és ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(15)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint megvizsgálták, hogy folyamatban van-e dömping, és hogy a Kínából származó adott behozatalra vonatkozó hatályos intézkedések esetleges megszűnése után lehet-e számítani a dömping folytatására vagy megismétlődésére.

(16)

A (9) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően mindössze egy kínai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban, ez a gyártó azonban a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termékből nem exportált az Európai Unióba. Amint az alábbi (22) preambulumbekezdésben említést nyer, és az (51)–(53) preambulumbekezdésekben szereplő további részletekből kiderül, a vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező valamennyi behozatal lényegében egyetlen exportőrtől származott, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget, és amelyet a jelenlegi felülvizsgálat nem érint. Ezért ebben az esetben dömpingre vonatkozó vizsgálatra nem volt lehetőség.

(17)

Annak megállapítására, hogy mennyire valószínű a dömping megismétlődése, az együttműködő kínai exportáló gyártó által szolgáltatott információkat, az alaprendelet 18. cikke alapján gyűjtött adatokat, valamint a nem együttműködő exportáló gyártók tekintetében rendelkezésre álló tényeket vették figyelembe. A rendelkezésre álló tények a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemből, az Amerikai Egyesült Államok által 2013 márciusában megindított hatályvesztési felülvizsgálat keretében közzétett információkból (5), a Bizottság számára elérhető statisztikai adatokból – tehát a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint havonta szolgáltatott adatokból (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) –, valamint az Eurostat importra vonatkozó adataiból származtak.

(18)

A vizsgálatban rendelkezésre álló adatok rámutattak, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező valamennyi behozatal lényegében egyetlen exportőrtől származott, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget (6). Az említett a behozatalokra tehát nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések. A megnevezett időszakban az említett behozatalok árai az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak.

(19)

Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban 29 %-kal emelkedtek az Unióba irányuló kínai behozatal árai, azok továbbra is alacsonyak voltak, és a felülvizsgálati időszakban alákínáltak az uniós gazdasági ágazatban alkalmazott árnak. Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott értékesítési árai ugyancsak növekedtek, ennek mértéke azonban kevésbé jelentős, mindössze 7 % volt.

(20)

A jelenlegi dömpingellenes intézkedések által érintett egyetlen együttműködő kínai exportőr a felülvizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálta az Unióba. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy ez az exportőr harmadik országokba dömpingelt áron exportált, és árai még a Kínából az uniós piacra irányuló jelenlegi behozatal árainál is alacsonyabbak voltak. Ez azt jelzi, hogy a kínai exportőrök továbbra is dömpinget folytatnak, áraik pedig alacsonyak.

(21)

Az uniós piacot hozzávetőleg az egyenként 8 % és 10 % közötti piaci részesedéssel rendelkező három országból – Kínából, Törökországból és az Egyesült Államokból – származó behozatal, valamint hozzávetőleg 65–75 %-os piaci részesedéssel rendelkező két uniós gyártó látja el. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is jelen volt az uniós piacon, és a felülvizsgálati időszak alatt az onnan származó import a teljes behozatal hozzávetőleg egyharmadát képviselte. Az Egyesült Államok importárai átlagosan 10 %-kal haladták meg a Kínából származó behozatal árait. Ez a megállapítás, valamint az uniós árak tekintetében megfigyelt áralákínálás arra utal, hogy a kínai behozatal továbbra is leszorítja az Unión belüli értékesítési árakat.

(22)

A fenti (18) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal egyetlen exportőrtől származott, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget. Az említett behozatalok volumene 2009 és a felülvizsgálati időszak között 24 %-kal emelkedett, ezzel ugyanebben az időszakban a teljes uniós felhasználásból képviselt piaci részesedés 8 %-ról 9,6 %-ra nőtt.

(23)

Érdemes emlékeztetni arra, hogy 1995 és 2001 között dömpingellenes intézkedéseket vezettek be a Kínából származó perszulfátokra. Mivel ezeket az intézkedéseket hatályon kívül helyezték, a Kínából származó import volumene a 2001. évi kevesebb mint 200 tonnáról 2003-ban 4 000 tonnára nőtt, 2006-ra pedig több mint ennek kétszeresére, 9 000 tonnára emelkedett. Más megfogalmazásban a kínai behozatal néhány év alatt megszerezte az uniós piac több mint 20 %-át. A 2003–2006 közötti időszakban – miközben a felhasználás 7 %-kal nőtt – a kínai piaci részesedés megduplázódott. Ez azt mutatja, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportőrök képesek jelentős piaci részesedést szerezni az uniós piacon.

(24)

A fenti tények és megfontolások – különösen az uniós piacra vonatkozó intézkedések 2001-es hatályon kívül helyezésére adott kínai válasz, a felülvizsgálati időszakban jellemző kínai árak és a dömping harmadik országok piacain történő folytatása – ismeretében valószínűsíthető, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az olcsó kínai importáruk rövid időn belül újra nagy mennyiségben megjelennének az uniós piacon.

(25)

A fenti (16) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az együttműködő kínai vállalat a felülvizsgálati időszak alatt nem exportált az Unióba, így a belföldi piacon alkalmazott rendes értékek és az Unióba irányuló kivitel exportárainak összevetésére nem volt lehetőség. Amint az a fenti (24) bekezdésben említést nyert, a Bizottság megvizsgálta, hogy a vállalat a felülvizsgálati időszak alatt harmadik országokba irányuló exportjai dömpingáron történtek-e. Mivel a vállalat az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban részesült, a rendes értékeket a vállalat saját adatai alapján határozták meg.

(26)

Az érintett termék három azon típusánál, amelyek esetében a belföldi értékesítés reprezentatív volt és a rendes kereskedelmi forgalomban történt, a rendes átlagértékeket a belföldi piacon független vevők által fizetett árak alapján határozták meg. Az egyik típus esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján az előállítás költsége alapján kellett kialakítani. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint a vállalat gyártási, értékesítési, általános és adminisztratív költségeit, valamint a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítésből származó nyereségét alkalmazták e típus rendes értékének megállapításához.

(27)

A bejelentett és ellenőrzött adatok alapján megállapított súlyozott rendes átlagérték és a harmadik országokba irányuló export gyártelepi áron alapuló súlyozott átlagárának összehasonlítása szerint a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet értéke 9,4 %.

(28)

Az Indiában és az Egyesült Államokban hatályos dömpingellenes intézkedések ugyancsak egyértelműen jelzik a kínai exportáló gyártók által más piacokon gyakorolt árpolitikát és ezáltal folytatott dömpinget.

(29)

A vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködő kínai vállalat a harmadik országok széles körébe, például Brazíliába, Indonéziába, Malajziába, Dél-Afrikába, Dél-Koreába, Tajvanra, Thaiföldre és az Egyesült Arab Emírségekbe exportált. Az együttműködő kínai vállalat harmadik országokban alkalmazott exportárait ezért összevetették az uniós gazdasági ágazatra jellemző értékesítési árak, valamint a felülvizsgálati időszak alatt az uniós piacon jellemző kínai importár szintjével. Az összehasonlítás rámutatott arra, hogy az együttműködő kínai exportőr a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mértékben, akár 40 %-kal is alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak.

(30)

Ez az elemzés egyrészről azt mutatja, hogy az uniós piacon alkalmazott magasabb árak rendkívül vonzók, másrészről pedig a más kínai exportőrök által kínált árak alacsonyabbak az uniós piacon jelenleg alkalmazott kínai importárnál.

(31)

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy az együttműködő vállalat rendes értékei a felülvizsgálati időszak alatt általában alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazatra jellemző értékesítési áraknál. Ez megerősíti az uniós piac vonzerejét, mivel egyértelműen nagyobb nyereséget biztosítana a kínai gyártók számára. A Kínában jellemző alacsony árszint alapját a jelek szerint kizárólag az érintett termékhez kapcsolódó jelentős termelési kapacitás és kínálat képezi.

(32)

Amint az a fenti (28) preambulumbekezdésben említést nyert, a hatályos dömpingellenes intézkedések miatt egyes harmadik országbeli piacok – például az Egyesült Államok vagy India – vonzereje csökkent a kínai exportőrök számára. Ezenkívül a többi harmadik országbeli piac tekintetében is megállapítást nyert, hogy alacsonyabb árszintek jellemzők rájuk, mint az uniós piacra. Más, dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó, harmadik országbeli piacokra az adott piacon már jelen lévő vállalatok szállítanak, ezért a Kínában megjelenő szabad kapacitást feltehetően az uniós piacra irányuló export céljára használják fel.

(33)

A fentiek alapján a jelenlegi intézkedések megszüntetése esetén a kínai behozatal volumene várhatóan növekedne, és nagyobb árnyomást gyakorolna az uniós piacra.

(34)

Más rendelkezésre álló információ hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a kínai szabad kapacitás elemzését a rendelkezésre álló tények – nevezetesen az együttműködő kínai exportáló gyártó által a kínai piaci helyzetről szolgáltatott korlátozott információk, az uniós gazdasági ágazat által biztosított információk, valamint a Kínában meghatározott öt legnagyobb gyártó szintjén nyilvánosan elérhető információk – és az eljárás megindítási szakaszában gyűjtött adatok alapján végezték. Megállapítást nyert, hogy az ezekből a forrásokból származó információk egységesek.

(35)

Ezen információk alapján a feltételezések szerint Kínában több mint százezer tonna termelési kapacitás áll rendelkezésre, amely a felülvizsgálati időszak során jellemző uniós felhasználás hozzávetőleg háromszorosának felel meg.

(36)

Az együttműködő gyártóra jellemző kapacitáskihasználási arány alapján megállapítást nyert, hogy Kínában olyan potenciálisan jelentős kapacitások állnak rendelkezésre, amelyek a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a gyártás növelésére fordíthatók, és az így előállított termékek az uniós piacon jelenhetnek meg.

(37)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping megismétlődése valószínűsíthető. A jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén különösen a Kínában meghatározott rendes értékek szintje, az együttműködő gyártó által harmadik országok piacain folytatott dömping, a kínai exportőrökkel szemben Indiában és az Egyesült Államokban alkalmazott hatályos dömpingellenes intézkedések, az uniós piac más piacokkal szembeni vonzereje, valamint a jelentős kínai termelési kapacitás valószínűsíti a dömping megismétlődését.

(38)

A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy az Unión belül mindössze két gyártó állít elő perszulfátot. A felülvizsgálati időszak alatt e vállalatok képviselték a teljes uniós gyártás 100 %-át. A felülvizsgálat iránti kérelmet mindkét gyártó támogatta, és együttműködtek a vizsgálatban.

(39)

Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ezért az említett két gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(40)

Az alaprendelet 19. cikke alapján a bizalmas információk védelme érdekében a két uniós gyártóval kapcsolatos adatok feltüntetése indexált formában vagy értéktartomány formájában történik.

(41)

A behozatalra vonatkozó információkat a hasonló termék három fő típusa – az ammónium-perszulfát, a nátrium-perszulfát és a kálium-perszulfát – esetében a KN-kód szintjén, a negyedik típus – a kálium-peroximonoszulfát – esetében a TARIC-kód szintjén elemezték. A behozatalok elemzése kiegészült az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján gyűjtött adatokkal.

(42)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési mennyisége, valamint az Eurostat importra vonatkozó adatai alapján, a KN-kód és a TARIC-kód szintjén határozták meg.

(43)

A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás kismértékben magasabb volt, mint a figyelembe vett időszak kezdetén. A felhasználás tekintetében 2009 és 2010 között 22 %-os növekedést észleltek, később azonban a felhasználás tartósan, hozzávetőleg 18 %-kal csökkent.

1.   táblázat

Felhasználás

(44)

A Kínából származó behozatal volumenét és piaci részesedését az Eurostat adatai, valamint az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatok alapján elemezték.

(45)

A fent említett adatbázisok összehasonlítása azt jelzi, hogy a Kínából érkező összes behozatal egy vállalattól származik, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget. Ennek eredményeként a Kínából származó dömpingelt behozatal piaci részesedése és árainak alakulása nem vizsgálható.

(46)

Ezenkívül mivel a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálták az Unióba, a Kína tekintetében vett áralákínálás kiszámítására nem volt lehetőség.

(47)

A figyelembe vett időszak során az egyéb országokból származó behozatal mennyiségét, árát és piaci részesedését az alábbi táblázat mutatja. Ezeket a KN-kód és TARIC-kód szintjén rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján határozták meg. A fenti (40) preambulumbekezdésben kifejtettek szerinti bizalmas adatkezelés miatt a piaci részesedésre vonatkozó számadatok indexált formában szerepelnek a táblázatban.

2.   táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(48)

Az egyéb harmadik országokból az uniós piacra irányuló importvolumenek hozzávetőleg 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, az átlagár pedig ugyanebben az időszakban 6 %-kal nőtt. A harmadik országok által elveszített piaci részesedést részben a kínai behozatal, részben az uniós gazdasági ágazat szerezte meg. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat árai átlagosan 7 %-kal növekedtek, amint az az alábbi (64) preambulumbekezdésben szerepel.

(49)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és indexet, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(50)

Az uniós gazdasági ágazat termelése a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt. Ez a növekedés 2009 és 2010 között volt a legjelentősebb, amikor a termelés 32 százalékponttal nőtt. Ezt követően a termelés szintje változatlan maradt, majd 2011 és a felülvizsgálati időszak között enyhén csökkent.

3.   táblázat

A teljes uniós termelés

(51)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak során stabil maradt. A termelés 2009–2011 közötti növekedése mellett a kapacitáskihasználás összesen 34 %-kal emelkedett. Ez a tendencia a felülvizsgálati időszakban megváltozott, mivel a termelés csökkenése a kapacitáskihasználás hat százalékponttal történő visszaesését is eredményezte, az alábbi táblázatban ismertetett módon.

4.   táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(52)

Noha az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2009 és a felülvizsgálati időszak között számottevően emelkedett, a termelés szintjéhez képest továbbra is viszonylag alacsony.

5.   táblázat

Zárókészlet

(53)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők számára történő értékesítési volumene a felhasználásra jellemző tendenciát követte, így 2010-ben érte el a legmagasabb értéket, majd a következő években a felülvizsgálati időszak végéig csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a felhasználás 6 %-kal növekedett.

6.   táblázat

Független vevőknek történő értékesítések

(54)

Mivel az Unió számára történt értékesítések volumene a felhasználásra jellemző tendenciát követte, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt viszonylag változatlan maradt.

7.   táblázat

Uniós piaci részesedés

(55)

A fent kifejtettek szerint az Unión belüli felhasználás növekedése a figyelembe vett időszak alatt mindössze 3 százalékpont volt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenei és piaci részesedése tekintetében ugyanebben az időszakban sikerült kismértékű növekedést elérni.

(56)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje 2009 és a felülvizsgálati időszak között kiegyensúlyozott maradt. A tonnában kifejezett munkavállalónkénti teljesítményben mért termelékenység azonban a termelésre jellemző tendenciával összhangban számottevően növekedett. A részletes adatok a következők:

8.   táblázat

Teljes uniós foglalkoztatás és termelékenység

(57)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unión belüli független vevőknek kínált egységárai 2009 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal emelkedtek. Az uniós gazdasági ágazatra jellemző átlagár 7 %-os növekedése a figyelembe vett időszak alatt a gazdasági szereplők által értékesített termékösszetétellel magyarázható. Ez az ár még a termékösszetételek közötti lehetséges különbségek figyelembevétele mellett is jelentősen magasabb volt, mint az együttműködő kínai gyártó harmadik országokba irányuló kivitelre felszámított ára.

9.   táblázat

Uniós piaci egységár

(58)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége 2009-ben közel nullszaldós volt. Ezt követően a 2010 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban a nyereségesség mértéke meghaladta a 10 %-ot. A nyereségességi index 2009 és 2010 közötti hirtelen növekedése a rendkívül alacsony 2009. évi szintről indult, amely az uniós gazdasági ágazat számára kritikus év volt. 2011-ben a nyereségesség magas szintjét egy rendkívüli költségmegtakarítás eredményezte, amely a jövőben nem fog megismétlődni. Ezt tükrözi a nyereségesség felülvizsgálati időszakon belüli csökkenése, amely továbbra is jellemző tendencia.

10.   táblázat

Nyereségesség

(59)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során végig fenntartotta a beruházások magas szintjét.

(60)

2009-ben és 2011-ben a beruházások megtérülése szorosan követte a nyereségesség tendenciáját, amely azonban a fenti (58) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően nem reprezentatív.

11.   táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése

(61)

Az érintett termék forgalmának százalékában kifejezett pénzforgalom – amely befolyásolja a gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét – terén mutatkozó tendencia a nyereségességre jellemző tendenciához hasonlóan alakult. A pénzforgalom 2011-ig jelentősen javult, majd a felülvizsgálati időszakban romlott.

12.   táblázat

Pénzforgalom

(62)

Miközben a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma változatlan maradt, béreik 12 %-kal csökkentek.

(63)

A fent említetteknek megfelelően a figyelembe vett időszakban nem érkezett dömpingelt behozatal Kínából, ezért nem volt lehetőség a dömpingkülönbözet nagyságának meghatározására.

(64)

Az olcsó kínai dömpingelt behozatal hiányát, az uniós gazdasági ágazat által elért viszonylag magas kapacitáskihasználást és a megszerzett piaci részesedést, a nyereségesség szintjét és egyes pénzügyi mutatók kedvező alakulását figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt leküzdötte a korábbi dömping hatásait. Ez a talpra állás azonban a közelmúltban történt, és a felülvizsgálati időszakban különböző kármutatók – például a nyereségességre, a pénzforgalomra, a beruházások megtérülésére és a beruházásra vonatkozó mutatók – romlását figyelték meg.

(65)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Kínából származó, olcsó dömpingelt termékek közvetlenül az eredeti intézkedések 2007-ben történt bevezetését követően tűntek el az uniós piacról, és sem a figyelembe vett időszakban, sem a felülvizsgálati időszakban nem jelentek meg. Az uniós piacon jelen lévő, Kínából származó behozatal kizárólag attól a kínai gyártótól származik, amelyről az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy nem folytat dömpinget. Ez az uniós gazdasági ágazatban lehetővé tette a termelés magas szintjét, az értékesítési volumen, az átlagos értékesítési ár, a piaci részesedés és a nyereségesség növelését, valamint az ágazat általános pénzügyi helyzetének javítását.

(66)

Ezért megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Mivel a felülvizsgálati időszak során – a fent ismertetetteknek megfelelően – csökkent a felhasználás és egyes kármutatók romlottak, az uniós gazdasági ágazat továbbra is sebezhető.

(67)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság elemezte a kínai behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását annak értékelésére, hogy mennyire valószínű a kár megismétlődése az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén.

(68)

Az elemzés középpontjában a kínai szabad kapacitásnak, valamint a kínai exportőrök harmadik országok piacain és az uniós piacon tanúsított magatartásának vizsgálata állt.

(69)

A vizsgálat során gyűjtött és ellenőrzött információkon alapuló becslés szerint az érintett termék tekintetében hozzávetőleg százezer tonna termelési kapacitás áll rendelkezésre Kínában. Ezenfelül számos kisebb gyártó található szerte az országban, amelyek kapacitása tovább növeli ezt a számot.

(70)

A kínai exportőrök együttműködésének hiányában nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján meghatározható az érintett termék uniós piacra történő exportálására felhasználható szabad kapacitás pontos százalékos aránya. A vizsgálat azonban rámutatott, hogy az egyetlen együttműködő kínai gyártó hozzávetőleg 30 %-os szabad kapacitással rendelkezik. Ha ezt az adatot valamennyi kínai vállalatra vonatkoztatjuk, az jelenleg több mint harmincezer tonna szabad kapacitás meglétét jelenti Kínában.

(71)

A fentiek alapján – még abban az esetben is, ha a kínai vállalatok nem teljes kapacitással működnek – 20–25 ezer tonna érintett termék állna rendelkezésre kivitel céljára Kínában. A fenti (22)–(44) preambulumbekezdésekben tett megállapítások és következtetések alapján egyértelmű, hogy amennyiben az intézkedéseket nem hosszabbítják meg, a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást az uniós piacra történő kivitel céljára szánják majd. E potenciális további exportvolument a felülvizsgálati időszak alatt jellemző, hozzávetőleg 25 000–35 000 tonnás uniós felhasználással összefüggésben kell figyelembe venni.

(72)

Amint az a fenti (20) bekezdésben említést nyert, a vizsgálat kimutatta, hogy a harmadik országokba irányuló kínai kivitel dömpingelt árakon történt. Ezenfelül az illetékes hatóságok által az Egyesült Államokban és Indiában végzett hatályvesztési felülvizsgálatok a Kínából származó perszulfátokra vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések meghosszabbítására vonatkozó ajánlást eredményeztek. Ilyen körülmények között az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportőrök szabad termelési kapacitását várhatóan az uniós piacra irányuló exportra szánt termékek előállítására fogják felhasználni. A fenti (32) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően, mivel a más, dömpingellenes intézkedések hatálya alá nem tartozó, harmadik országbeli piacok ellátását az adott piacokon már jelen lévő vállalatok biztosítják, a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitást feltehetően az érintett termék uniós piacra irányuló kivitelének céljára használnák fel.

(73)

Figyelembe véve a kínai exportőrök által korábban folytatott, a hatályos intézkedések bevezetését eredményező dömpinget és az általuk jelenleg harmadik országokban folytatott dömpinget, feltételezhető, hogy az ilyen Unióba irányuló kivitel dömpingelt áron történne.

(74)

Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy 1995 és 2001 között dömpingellenes intézkedéseket alkalmaztak a Kínából exportált perszulfátokra, amint az a fenti (23) preambulumbekezdésben szerepel. Mivel ezeket az intézkedéseket nem hosszabbították meg, a Kínából származó import volumene a 2001. évi kevesebb mint 200 tonnáról 2006-ban közel 10 000 tonnára nőtt, és így a kínai import megszerezte az uniós piac több mint 20 %-át.

(75)

A vizsgálat megállapításai fényében – tehát a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás, a harmadik országokban továbbra is fennálló kínai dömping, a kínai exportőrök által egyéb fő harmadik országbeli piacokon történő értékesítés korlátozott lehetősége, valamint a kínai exportőröknek az exportvolumenek uniós piacra történő átirányítására való bizonyított képessége alapján – a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése az uniós gazdasági ágazat helyzetét fő piacán gyengítené, és a várható olcsó kínai behozatal miatt a gazdasági ágazatot ismét kár érné. Nem indokolt azt feltételezni, hogy az uniós ágazat hatályos intézkedéseknek köszönhető teljesítményjavulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén is fennmaradna vagy tovább fokozódna. Éppen ellenkezőleg, a körülmények várhatóan kedveznének az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú és jelentős volumenű kínai behozatalnak, ami feltehetően hátráltatná az uniós piacon a figyelembe vett időszakban bekövetkezett kedvező fejleményeket. A valószínűsíthető kínai dömpingelt behozatal nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, és hatására az ágazat elveszíthetné piaci részesedését, ami hátrányosan befolyásolná az uniós gazdasági ágazat – a fenti (66) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelőn továbbra is bizonytalan – pénzügyi teljesítményét.

(76)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különféle érintett érdekek, így az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek a megítélésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(77)

Mivel ez a vizsgálat a meglévő intézkedések felülvizsgálatára irányul, ezért lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt túlzott negatív hatását is értékelje.

(78)

A fenti (70) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlása valószínűsíthető. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések fenntartása előnyös lenne, mivel az uniós gyártók meg tudnák őrizni értékesítési volumenük, piaci részesedésük és nyereségességük szintjét, valamint általánosan kedvező gazdasági helyzetüket. Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét, mivel feltételezhető az uniós piacra irányuló, dömpingelt árú és jelentős volumenű kínai behozatal növekedése, amely a kár megismétlődéséhez vezetne.

(79)

A 44 megkeresett felhasználó közül senki sem válaszolt a kérdőívre, és nem működött együtt. A felhasználók az eredeti vizsgálatban sem működtek együtt. A felhasználók érdeklődésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes a felhasználók érdekével. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az érintett terméknek a késztermékek költségére gyakorolt hatása elhanyagolható, és az intézkedések fenntartása nem gyakorolna kedvezőtlen hatást a felhasználók gazdasági ágazataira. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a termék jellegének, valamint a piacon rendelkezésre álló számos beszerzési forrásnak köszönhetően a felhasználók könnyen beszállítót válthatnak.

(80)

A 14 megkeresett importőr közül senki sem válaszolt a kérdőívre, és nem működött együtt. Az importőrök az eredeti vizsgálatban sem működtek együtt. Az importőrök érdeklődésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az importőrök érdekével. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az importőrök könnyen vásárolhatnak a piacon jelenleg rendelkezésre álló különböző forrásokból, különösen az uniós gazdasági ágazattól, az Egyesült Államok exportőreitől és a termékeiket nem dömpingelt árakon értékesítő kínai exportőröktől.

(81)

A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(82)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolták. Határidőt is megállapítottak számukra, amely során a nyilvánosságra hozatalt követően előterjeszthették észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(83)

A fent említettek alapján az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az 1184/2007/EK rendelettel a Kínából származó egyes peroxoszulfátok (perszulfátok) behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(84)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. E különleges intézkedések – amelyek csak azon társaságokra vonatkoznak, amelyek esetében egyedi vámtételeket állapítottak meg – egyebek között a következők: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalokra az összes többi gyártóra alkalmazandó dömpingellenes maradványvám vonatkozik,