Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R0311

    A Tanács 311/2013/EU végrehajtási rendelete ( 2013. április 3. ) a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára a 467/2010/EU végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Tajvanban feladott, akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilícium behozatalára történő kiterjesztéséről

    HL L 95., 2013.4.5, p. 1–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2013/311/oj

    5.4.2013   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 95/1


    A TANÁCS 311/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

    (2013. április 3.)

    a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára a 467/2010/EU végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Tajvanban feladott, akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilícium behozatalára történő kiterjesztéséről

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

    mivel:

    1.   ELJÁRÁS

    1.1.   A meglévő intézkedések

    (1)

    A 398/2004/EK tanácsi rendelettel (2) kiszabott intézkedések lejárati felülvizsgálata és részleges időközi felülvizsgálata nyomán a 467/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács 19 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szilícium behozatalára a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vállalaton kívüli összes vállalat vonatkozásában. Az eredeti rendelet fenntartotta a vámkötelezettséget, amelyet a 42/2007/EK tanácsi rendelet (4) kiterjesztett az akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként megjelölt szilícium behozatalára. A továbbiakban az eredeti rendelet által bevezetett intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések” vagy „eredeti intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

    1.2.   A kérelem

    (2)

    2012. május 15-én az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (3) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, amely a Kínából származó szilícium behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Tajvanból feladott, akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilícium behozatali nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

    (3)

    Az Euroalliages (a ferroötvözeti iparág összekötő bizottsága) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a fém-szilícium ötvözetek közösségi gyártásának 100 %-át képviselő gyártók nevében.

    (4)

    A kérelmező azzal érvelt, hogy Tajvanon nincs eredeti szilíciumgyártás, és a kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a hatályos intézkedések elrendelését követően jelentős változás következett be a kereskedelem szerkezetében a Kínából, Tajvanról és Thaiföldről az Unióba irányuló behozatalok tekintetében, ami csak a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható megfelelően, illetve magyarázható meg. Ez a változás állítólag a Kínából származó, az Unióba behozott szilícium Tajvanból történő átrakodásának következménye.

    (5)

    A kérelmező azzal érvelt továbbá, hogy a bizonyíték rámutatott arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Tajvanból érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak. Végül bizonyítékok álltak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Tajvanban feladott szilícium árát dömpingelték az eredeti vizsgálat során a termék normál értékeként megállapítotthoz képest.

    1.3.   A vizsgálat megindítása

    (6)

    Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, a Bizottság az 596/2012/EU rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Tajvanon feladott szilícium behozatalait, tekintet nélkül arra, hogy Tajvanról származóként jelentették-e be.

    1.4.   Vizsgálat

    (7)

    A Bizottság hivatalosan értesítette Kína és Tajvan hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról.

    (8)

    A Bizottság megküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat Tajvan hatóságainak. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, és eljuttatta azokat Kína hatóságainak. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert uniós importőröknek is.

    (9)

    Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint arról, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényadatokra alapozzák.

    (10)

    Három, egy csoporthoz tartozó tajvani exportáló gyártó és három független uniós importőr jelentkezett és küldte vissza a kitöltött mentességi formanyomtatványokat és a kérdőíveket.

    (11)

    A Bizottság a következő három, a (10) preambulumbekezdésben említett csoporthoz tartozó kapcsolt vállalat telephelyén végzett ellenőrző látogatásokat:

    Asia Metallurgical Co. Ltd. (Tajvan),

    Latitude Co. Ltd. (Tajvan),

    YLB Co. Ltd. (Tajvan).

    1.5.   Referencia-időszak és vizsgálati időszak

    (12)

    A vizsgálati időszak 2008. január 1-jétől2012. június 30-ig tartott. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: referencia-időszak) vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák a hatályban lévő intézkedések javító hatásának lehetséges aláásását és a dömping fennállását.

    2.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

    2.1.   Általános észrevételek

    (13)

    Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e a Kína, illetve Tajvan és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; továbbá, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során az érintett termék tekintetében előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

    2.2.   Az érintett termék és a vizsgált termék

    (14)

    Az esetleges kijátszásban érintett termék Kínából származó szilíciumfém, amely jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozik (99,99 tömegszázaléknál alacsonyabb szilíciumtartalom). Pusztán a Kombinált Nómenklatúrában foglalt jelenlegi osztályozás alapján ezt szilíciumként kell értelmezni. Az ennél tisztább szilíciumot, amely legkevesebb 99,99 tömegszázalékban tartalmaz szilíciumot, leggyakrabban az elektromosfélvezető-iparban használják, más KN-kód alá sorolták, és az nem tartozik a jelen eljárás hatálya alá.

    (15)

    A vizsgált termék (a továbbiakban: vizsgált termék) megegyezik a fentebb említettel, azonban – akár Tajvanból származóként, akár nem akként jelentették be – Tajvanon adták fel, és jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kód alá tartozik.

    (16)

    A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportált, és az Unióba Tajvanból feladott szilícium ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik és ugyanazon célra alkalmazzák, ennélfogva az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

    2.3.   Meg nem felelésre vonatkozó megállapítások

    2.3.1.   Az együttműködés szintje

    (17)

    A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint három, ugyanazon vállalati csoporthoz tartozó tajvani vállalat küldte vissza a mentességi kérelmeket. Az Unióba irányuló kiviteleik összehasonlítása az Eurostat behozatalra vonatkozó adataival azt mutatta, hogy az együttműködő vállalatok a vizsgált terméknek a referencia-időszakban a Tajvanról az Unióba irányuló kiviteléből 65 %-ot képviseltek.

    (18)

    A kínai szilíciumexportáló gyártók egyike sem működött együtt. Ezért a Kínából az Unióba irányuló szilíciumbehozatalok, valamint a Kínából Tajvanra irányuló kivitelek tekintetében született következtetéseket az Eurostat behozatalra vonatkozó adatai, a tajvani behozatali statisztikák és az együttműködő tajvani vállalatoktól gyűjtött adatok alapján kellett levonni.

    2.3.2.   A kereskedelem szerkezetének megváltozása

    (19)

    Az 1. táblázat a 2004 és a referencia-időszak vége között a Kínából és Tajvanból az Unióba behozott szilíciumot mutatja.

    1.   táblázat

    (tonna)

     

    2004

    2005

    2006

    2007

    2008

    2009

    2010

    2011

    Referencia-időszak

    Kína

    1 268

    27 635

    1 435

    9 671

    5 353

    6 669

    11 448

    13 312

    5 488

    Tajvan

    0

    2,7

    0,2

    340

    3 381

    5 199

    11 042

    5 367

    2 707

    Forrás: Eurostat

    (20)

    Az Eurostat adatai egyértelműen azt mutatják, hogy 2004-ben egyáltalán nem importáltak szilíciumot Tajvanból az Unióba. Az import több mint 300 %-kal nőtt 2008-ban, és nagyon magas maradt. 2010-ben a Kínával szemben bevezetett új intézkedések végrehajtását követően megint megduplázódtak a behozatalok.

    (21)

    2011-ben csökkentek a Tajvanból az Unióba irányuló behozatalok. Ez a fejlemény egy csalás elleni vizsgálatnak is betudható, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) indított körülbelül abban az időben. A Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy a tajvani kiadó hatóság, a Tajvani Külkereskedelmi Iroda 2011-ben az összes tajvani gyártótól visszavonta a szilíciumszármazási bizonyítványt. A bizonyítvány visszavonásáról szóló határozat ellen a fenti (10) és a (11) preambulumbekezdésben említett három tajvani exportőr (exportőrök csoportja) fellebbezett. A fellebbezési fórum megsemmisítette a Tajvani Külkereskedelmi Iroda határozatát, és a három tajvani gyártó/exportőr számára ismét kiállították a bizonyítványt, ám a többi tajvani gyártó számára nem.

    (22)

    Ezzel összefüggésben a Bizottság is úgy látja, hogy nincs szükség az EU-ba történő importáláskor a vámügyintézéshez nem preferenciális származási bizonyítvány bemutatására, valamint ilyen bizonyítvány nem szolgálhat a bejelentett termék nem preferenciális származása bizonyítékaként (a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (6) 26. cikke).

    (23)

    2008 óta nőnek a Kínából az Unióba irányuló szilíciumbehozatalok. A megfigyelések szerint a behozatalok az intézkedések 2010-es bevezetése ellenére is nőnek. Ez a fejlemény azzal a ténnyel magyarázható, hogy a dömpingellenes vám jelentős mértékben csökkent 2010-ben, konkrétan 49 %-ról 19 %-ra.

    2.   táblázat

    (tonna)

    2003

    2004

    2005

    2006

    2007

    2008

    2009

    2010

    2011

    RI

    16 530

    16 600

    7 101

    10 514

    3 675

    15 893

    16 007

    17 912

    9 177

    10 507

    Forrás: Kínai kiviteli statisztikák

    (24)

    A 2. táblázat a Kínából Tajvanra érkező behozatalokat mutatja. A kínai kiviteli adatbázisból származó adatok azt mutatják, hogy 2010-ben, az eredeti intézkedések bevezetését követően volt a legmagasabb a behozatal. A 2011-es csökkenés a csalás elleni vizsgálattal magyarázható, amint az a (21) preambulumbekezdésben szerepel.

    (25)

    Megállapítást nyert, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott, mivel 2004-ben egyáltalán nem érkezett Tajvanból behozatal az Unióba. A behozatalok ténylegesen 2007-től kezdődtek meg, és 2008-ban váltak nagyon fontossá. A referencia-időszak során nagyon magas szinten maradtak, 2011-ben történt csökkenés, amelynek lehetséges oka a (21) preambulumbekezdésben szerepel.

    2.3.3.   Az intézkedések kijátszásának jellege és az elfogadható ok vagy gazdasági indok hiánya

    (26)

    Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet. A Bizottság azon az állásponton van, hogy a jelen esetben a kereskedelem szerkezetének megváltozása az intézkedések tárgyát képező termék harmadik országokban történő feladásának következménye.

    (27)

    A Bizottság először is megjegyzi, hogy Tajvanban nincs szilíciumgyártás. A gyártók/exportőrök egyike sem tagadta azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaságból importált szilíciumot exportálják.

    (28)

    Másodszor, az exportőrök csoportja kivételével a gyártók/exportőrök nem álltak elő más gazdasági indoklással, mint a tevékenységeikre való vámkivetés.

    (29)

    Az exportőrök csoportja azt állította, hogy nagyon alacsony minőségű szilíciumtömböket importálnak zsákokban Kínából. Előadásuk szerint a szilíciumtömböket ezután megtisztítják, összetörik, megszűrik és újra zsákokba töltik, mielőtt az uniós piacra exportálnák. A művelet után állításuk szerint a termék magasabb minőségű.

    (30)

    Az exportőrök csoportja azt állítja, hogy ez a művelet a Tajpeji Egyetemmel együttműködésben kifejlesztett egyéni tisztítási módszer, amely állítólag a Kínából importált szilícium-metál tömbök szennyeződéseinek 80 %-át eltünteti. A helyszínen végzett ellenőrző látogatás során az derült ki, hogy az eljárás közönséges tisztítási, szűrési és összetörési művelet, amely eltüntet egyes olyan felületi szennyeződéseket, mint az oxidáció és a por, ám nem tünteti el a szilíciumtömbökön belüli fő szennyeződéseket. A feldolgozott termék így ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezett, mint az érintett termék.

    (31)

    A vizsgálat során összegyűjtött és ellenőrzött bizonyítékok, különösen a vásárlási számlák, az eladási számlák és az olyan kísérőokmányok, mint a hajórakjegy és más vámokmányok azt mutatták, hogy az exportőrök csoportja által vásárolt és exportra eladott termékek a legtöbb esetben ugyanabba az árujegyzékbe tartoztak. A csoport kikötőkhöz közeli raktáraiban levő készleteire vonatkozó nyilvántartások is azt mutatták, hogy nem mindig volt elég idő arra, hogy feldolgozzák a Kínában vásárolt szilícium összes tételét az állításuk szerint alkalmazott módszerrel. A rendelkezésre álló, különösen az uniós gyártóktól származó információk azt mutatják, hogy a szilíciumtömb belső szennyeződéseinek eltávolításához vagy össze kell azt törni, és utána kémiai úton kezelni, vagy olvasztásra van szükség. Az exportőrök csoportja ezen eljárások egyikét sem alkalmazta.

    (32)

    Érdemes azt is megjegyezni, hogy 2010-ben egy, a Kínából származó szilíciummal szembeni dömpingellenes intézkedésekhez kapcsoló ügyben (Hoesch Metals and Alloys GmbH kontra Hauptzollamt Aachen), a Düsseldorfi Pénzügyi Bíróság (Finanzgericht Düsseldorf) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 234. cikkére (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke) alapozott előzetes döntéshozatal iránti kérelme alapján eljárva a Bíróság az alábbi ítéletet hozta: „A szilíciumtömbök olyan szétbontása, darabolása és tisztítása, valamint a darabolás eredményeként keletkezett szilíciummagok ezt követő válogatása, osztályozása és csomagolása, mint amilyet az alapeljárásban végeztek, nem minősül a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 24. cikke szerinti, származást meghatározó feldolgozásnak vagy megmunkálásnak.” (7) Az exportőrök csoportja által végzett tisztítási eljárás az ebben az ítéletben leírthoz hasonló.

    (33)

    A vizsgálat azt is feltárta, hogy a tisztítási eljárás az exportőrök csoportja összes költségének kevesebb, mint 5 %-át teszi ki. Továbbá az is megerősítést nyert, hogy az exportőrök által az Unióba eladott szilícium ára, illetve a csoport által a Kínai Népköztársaságban vásárolt szilícium árának különbsége a vizsgálati időszakban soha nem volt több 11 %-nál.

    (34)

    E megfontolások fényében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az exportőrök csoportja esetében a szilícium Kínai Népköztársaságból való importja, majd azt követő exportja az Unióba az alaprendelet 13. cikke értelmében átrakodásnak, és ezáltal kijátszásnak minősül.

    (35)

    Ezért az a megállapítás született, hogy a vizsgálat az átrakodásra semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékre vonatkozó hatályos rendelkezések, vagyis a Kínával szembeni 19 %-os dömpingellenes vám megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különös tekintettel a Kínából származó szilícium szállítására és Tajvanban történő átrakodására vonatkozóan.

    2.3.4.   A dömping bizonyítéka

    (36)

    Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték vonatkozásában.

    (37)

    Az eredeti rendeletben a rendes értéket a Brazíliában jellemző árak alapján állapították meg, mely országot a vizsgálat során Kínának megfelelő, analóg piacgazdasági országnak minősítették. Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésének megfelelően indokoltnak bizonyult a korábban az eredeti vizsgálatban meghatározott rendes értéket használni. A két korábbi vizsgálat során a termékkódok megegyeztek az exportáló vállalatok két termékkódjával. Az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban állapították meg, konkrétan a vizsgált termék Unióba történő kivitele során ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján.

    (38)

    A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően a szállítási és biztosítási költségeket kiigazították annak érdekében, hogy az árakat a kereskedés ugyanazon szintjére hozzák. Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték kiigazított súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat referencia-időszaka során a Tajvanra érvényes exportárak kapcsolódó súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

    (39)

    A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak a vizsgálat során megállapított súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétére utalt.

    2.3.5.   A dömpingellenes vám javító hatásainak aláaknázása az árak és a mennyiség tekintetében

    (40)

    Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás áron aluli kínálást és értékesítést mutatott. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

    3.   INTÉZKEDÉSEK

    (41)

    A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó szilícium behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Tajvanon végrehajtott átrakodással.

    (42)

    Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára, azaz a Tajvanon feladott, az érintett termékkel azonos termékre, függetlenül attól, hogy az árut Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem.

    (43)

    A 467/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínából származó „minden egyéb vállalat” tekintetében bevezetett intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Tajvanból érkező behozatalokra. A vám mértékét a nettó uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti árra alkalmazandó vám legalább 19 %-ban kell megállapítani.

    (44)

    Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésével és 14. cikke (5) bekezdésével összhangban, amely előírja, hogy valamennyi kiterjesztett intézkedésnek a megindító rendelet által érvényesített nyilvántartás szerint az Unióba beléptetett importra kell vonatkoznia, a vámokat be kell szedni bizonyos, Tajvanból szállított szilícium nyilvántartott importjára vonatkozóan.

    4.   MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELMEK

    (45)

    A (10) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően három, egy csoporthoz tartozó tajvani vállalat nyújtott be mentesség iránti kérelmeket, amelyben az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet kértek az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól.

    (46)

    Figyelemmel a vizsgálat megállapításaira, tekintettel a kereskedelem szerkezetének megváltozására, a tényleges tajvani termelés nemlétére és az ugyanazon vámtarifaszám alatti exportra, amint az a (19)–(29) preambulumbekezdésben szerepel, a három vállalat által kért mentesség az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésével összhangban nem adható meg.

    (47)

    Nem érintve az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdését, a lehetséges tajvani exportőröket/gyártókat – amelyek nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgált terméket a vizsgálati időszakban, és amely gyártók az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – mentességi nyomtatvány kitöltésére fogják felkérni annak érdekében, hogy a Bizottság elbírálhassa kérelmüket. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: piaci helyzet, gyártókapacitás, kapacitáskihasználás, beszerzés és értékesítés, valamint az olyan gyakorlatok folytatásának a valószínűsége, amelyeket nem támasztottak alá elfogadható okokkal vagy gazdasági indokokkal, továbbá a dömpingre vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. Amennyiben az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésében és 13. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, mentesség adható.

    (48)

    Mentességre való jogosultság esetén a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az e rendelettel kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok importszállítmányai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 467/2010/EU végrehajtási rendelet által kivetett dömpingellenes intézkedéseket.

    (49)

    A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, haladéktalanul, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a gyártással és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

    5.   NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

    (50)

    Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket.

    6.   MEGJEGYZÉSEK

    (51)

    A közzétételt követően észrevételek érkeztek az exportőrök csoportjától és két további importőrtől.

    (52)

    Az érvelés lényege az volt, hogy az exportőrök csoportja által végzett tisztítás a 2913/92/EGK rendelet 24. cikke értelmében új termék létrehozását eredményezte. Az importőrök bemutattak egy, a Tajpeji Egyetem által végzett mintatesztekről szóló jelentést és egy független szakértő által készített elemzést. A mintatesztekről készített jelentés azt mutatja, hogy a tisztítási folyamat 90,8 %-kal csökkenti a szennyezettség mértékét. A független szakértő elemzése szerint a szilícium csak a tisztítási folyamat után alkalmas egyes olvasztási célokra.

    (53)

    Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e két tanulmány ellentmond a Bizottság által az ellenőrző látogatás során megállapítottakkal, amint azt a (31) preambulumbekezdés tartalmazza. Különösen fel kell idézni azt, hogy az exportőrök csoportja által vásárolt és eladott termék a legtöbb esetben ugyanabba az árujegyzékbe tartozott.

    (54)

    Amennyiben az importőrök állításai igazak lennének, ennek jóval nagyobb árkülönbséghez kellene vezetnie a Kínai Népköztársaságból importált és az Unióba exportált szilícium ára között.

    (55)

    A Bizottság a szilícium állítólagos tisztításához használt eszközök helyszíni ellenőrzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok nem teszik lehetővé a (31) preambulumbekezdésben leírt két módszer bármelyikének alkalmazását.

    (56)

    Végül a független szakértő által készített jelentés nem veszi figyelembe azt a Bizottság által ismert tényt, hogy a felhasználók használat előtt feldolgozzák a szilíciumot.

    (57)

    Ezen okokból a felek által benyújtott észrevételek nem indokolták, hogy a Bizottság megváltoztassa a közzététel előtt előzetesen levont következtetéseit,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    (1)   A 467/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt „minden egyéb vállalat” tekintetében alkalmazandó, a jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó szilíciumra vonatkozó meghatározott dömpingellenes vám ezennel kiterjesztésre kerül a Tajvanban feladott, jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód 2804690020) – akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – szilíciumbehozatalokra.

    (2)   A Tajvanban feladott – akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – és az 596/2012/EU rendelet 2. cikkének, valamint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett behozatalok után az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot be kell szedni.

    (3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

    2. cikk

    (1)   Az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmeket az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén, a mentességet kérő vállalat képviseletére felhatalmazott személy aláírásával, írásban kell benyújtani. A kérelmet a következő címre kell küldeni:

    European Commission

    Directorate-General for Trade

    Directorate H

    Office: N-105 08/20

    1049 Bruxelles/Brussel

    BELGIQUE/BELGIË

    Fax (32) 22956505

    (2)   Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok behozatalai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 467/2010/EU végrehajtási rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket.

    3. cikk

    A vámhatóságok utasítást kapnak arra, hogy szüntessék meg a behozataloknak az 596/2012/EU rendelet 2. cikkének megfelelően elrendelt nyilvántartásba vételét.

    4. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2013. április 3-án.

    a Tanács részéről

    az elnök

    E. GILMORE


    (1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

    (2)  HL L 66., 2004.3.4., 15. o.

    (3)  HL L 131., 2010.5.29., 1. o.

    (4)  HL L 13., 2007.1.19., 1. o.

    (5)  HL L 176., 2012.7.6., 50. o.

    (6)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

    (7)  Lásd a C-373/08 sz. ügyet (EBHT 2010., I-951. o.), 55. és 88. pont.


    Top