19.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/10

(1)

Az EUMSZ 26. cikke a belső piacot olyan, belső határok nélküli térségként határozza meg, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése az uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésének maradéktalan biztosítása érdekében megfelelő intézkedések megtételére kötelezi a tagállamokat.

(2)

A belső piac számos lehetőséget nyújt azoknak a polgároknak, akik másik tagállamban kívánnak élni és dolgozni, illetve azon vállalkozásoknak, amelyek újabb piacokra kívánják kiterjeszteni tevékenységüket. Bár a belső piac általában véve jól működik, esetenként problémát okoz, hogy a hatóságok nem tartják tiszteletben az uniós jogot.

(3)

A SOLVIT belső piaci problémamegoldó hálózat alkalmazásának alapelveiről szóló, 2001. december 7-i 2001/893/EK bizottsági ajánlás (1) nyomán a tagállamok által saját közigazgatásukon belül létrehozott központok hálózataként kialakításra került a SOLVIT, mint a polgárok és vállalkozások belső piaci jogainak gyakorlásával kapcsolatos problémák gyors és informális megoldására hivatott eszköz.

(4)

Jóllehet a SOLVIT informális és pragmatikus jellegű eszköz, struktúrája biztosítja, hogy az általa kínált megoldások összeegyeztethetők legyenek az uniós joggal. A problémák megoldása két tagállam közreműködésével, átlátható folyamat keretében történik. Bár a Bizottság általában nem vesz részt az egyes ügyek megoldásában, szoros kapcsolatban van az egyes SOLVIT-központokkal, rendszeres jogi továbbképzéseket tart, és egyes bonyolult esetekben informális tanácsadással szolgál számukra. Emellett online adatbázis útján nyomon követi az ügykezelést és az eredményeket, és bármikor közbeléphet, ha úgy véli, hogy a SOLVIT által kínált megoldás nem egyeztethető össze az uniós joggal. A SOLVIT-rendszer kialakítása nem csak az egyes ügyek megoldásának jogszerűségét biztosítja – az értékelések azt mutatják, hogy a SOLVIT munkája hozzájárult a tagállami hatóságok jobb uniós jogkövetéséhez is.

(5)

Létrehozása óta eltelt időben a SOLVIT jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma tízszer annyi ügyet kezel, mint tíz évvel ezelőtt. A kezelt ügyek jellege emellett jóval sokrétűbb annál, mint amit létrehozásakor előirányoztak megalkotói. A SOLVIT elé kerülő ügyek döntő többsége sikeresen – átlagosan kilenc hét alatt – megoldódik; nem meglepő tehát, hogy a SOLVIT segítségét igénybe vevő polgárok és vállalkozások messzemenően elégedettek a hálózat munkájával.

(6)

Habár a SOLVIT sikeresen működik, megnövekedett feladatai komoly kihívást jelentenek számára. A hálózat 2010-ben elvégzett részletes értékelése azt mutatta, hogy nem minden SOLVIT-központ rendelkezik egyformán jó ellátottsággal, illetve nem mindegyikük hasonlóan jól pozícionált. Az ügyek befogadása és a nyújtott szolgáltatás szintje tekintetében ugyancsak eltérések tapasztalhatók az egyes központok között. Ráadásul sok polgár és vállalkozás el sem jut a SOLVIT-hoz.

(7)

E megállapítások alapján és „A hatékony problémamegoldás erősítése az egységes piacon” c. bizottsági szolgálati munkadokumentumban, „Az egységes piac jobb irányítása” c. bizottsági közleményben (2), valamint az uniós polgárságról szóló jelentésben (3) kifejtetteknek megfelelően lépéseket kell tenni a SOLVIT megerősítésére, és növelni kell láthatóságát az interneten és azon kívül egyaránt. E fellépés részeként új ajánlással kell felváltani a 2001/893/EK ajánlást. A jelen ajánlás a bevált gyakorlat alapján pontosítja a SOLVIT feladatait. Célokat és normákat állapít meg mind a tagállamok, mind a Bizottság számára, biztosítandó, hogy a vállalkozások és a polgárok hatékony segítséget kapjanak azokban a helyzetekben, amikor az uniós jogot nem tartják tiszteletben. További célja annak szavatolása, hogy a SOLVIT-központok hálózatszerte azonos szabályokat alkalmazzanak, és egységes típusú szolgáltatásokat nyújtsanak.

(8)

Annak érdekében, hogy a SOLVIT megbízatását a hálózat teljes szélességében azonos módon értelmezzék, ez az ajánlás meghatározza, milyen ügytípusokat kezelhet a SOLVIT. A 2001/893/EK ajánlás megállapította, hogy a SOLVIT illetékességi körébe az „egységes piaci szabályok helytelen alkalmazásának” esetei tartoznak. Az illetékességi kör ezen meghatározása inkonzisztenciához vezetett. Felmerült először is, hogy a „helytelen alkalmazás”-ból az következik, hogy a SOLVIT-központok nem foglalkozhatnak olyan esetekkel, ahol a nemzeti szabályok ellentétesek az uniós joggal (ún. „strukturális ügyek”). Másodsorban az a vélemény is megjelent, hogy a SOLVIT csak ott léphet fel, ahol a szóban forgó uniós jognak belső piaci alapja van.

(9)

A jelen ajánlás definíciója értelmében a SOLVIT mindazon határokon átnyúló ügyekkel foglalkozik, amelyek oka a belső piacot szabályozó uniós jog közigazgatási hatóság általi esetleges megsértése, amennyiben és amilyen mértékig e problémák nem képezik nemzeti vagy uniós szintű jogi eljárások tárgyát.

(10)

A „megsértés” szó azt fejezi ki, hogy a SOLVIT-központok SOLVIT-ügyként befogadják mindazokat a helyzeteket, amelyekben egy közhatóság nem tartja tiszteletben a belső piacot szabályozó uniós jogot, függetlenül a probléma gyökerétől. A SOLVIT által kezelt ügyek túlnyomó többsége olyan helyzetre vonatkozik, amelyben egy közigazgatási hatóság helytelenül alkalmazza a belső piacot szabályozó uniós jogot. A SOLVIT-központok azonban több olyan esetben is hatékony segítséget nyújtottak, amikor strukturális probléma merült fel. Noha a strukturális ügyek csak a SOLVIT által kezelt összes ügy csekély hányadát alkotják, ezen ügyek befogadása fontos annak érdekében, hogy e problémák ne maradjanak figyelmen kívül. Ez garantálhatja leginkább a strukturális problémák eredményes és a megfelelő szinten történő kezelését.

(11)

Ez az ajánlás megerősíti, hogy a SOLVIT közigazgatási hatóságokat érintő, határokon átnyúló problémákkal foglalkozik. A „határokon átnyúló probléma” kritérium biztosítja, hogy a SOLVIT-ügyeket két tagállam SOLVIT-központja kezelje, ami az átláthatóság és az eredmény jó minőségének záloga. A „közigazgatási hatóság” kritérium ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a SOLVIT a nemzeti közigazgatások része, és csupán informális alapon jár el.

(12)

Ez az ajánlás továbbá pontosítani kívánja, milyen szintű szolgáltatást várhatnak el a polgárok és a vállalkozások a SOLVIT-tól. Megállapítja, hogyan kell tájékoztatni a kérelmezőket, és milyen minimális segítséget kell nyújtani számukra. Pontosítja a SOLVIT-ügykezelés során betartandó eljárási lépéseket és határidőket, valamint a nem megoldható ügyek esetében nyújtandó további támogatást.

(13)

Ez az ajánlás továbbá minimumszabályokat állapít meg a SOLVIT-központok számára a szervezeti rendet, a jogi szakértelmet és a más hálózatokkal való kapcsolatokat illetően. Pontosítja ezenfelül a Bizottság SOLVIT hálózatban játszott szerepét.

(14)

A Bizottság a közelmúltban alakította át a SOLVIT online adatbázisát a belső piaci információs rendszer önálló moduljává. Tekintettel e műszaki integrációra, a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (IMI-rendelet) (4) személyes és bizalmas adatok feldolgozására vonatkozó szabályai a SOLVIT-eljárásokra is alkalmazandók. Ez az ajánlás az IMI-rendelettel összhangban tovább pontosítja a személyes adatok SOLVIT-ban történő feldolgozásának egyes kérdéseit.

(15)

Ez az ajánlás nem kívánja meghatározni azt, hogyan kezelje a Bizottság a közvetlenül hozzá érkező panaszokat, és semmilyen módon nem sérti a Bizottság a Szerződések őreként betöltött szerepét. Ugyancsak nem kívánja meghatározni az EU Pilot és az nemzeti EU Pilot koordinátorok szerepét. Ezekkel az elemekkel rendszeresen frissített, külön iránymutatások foglalkoznak,

1.

A SOLVIT-központoknak elérhetőknek kell lenniük telefonon vagy e-mailen keresztül, és késedelem nélkül válaszolniuk kell a hozzájuk intézett megkeresésre.

2.

A kérelmezőnek egy héten belül meg kell kapnia a kérdésére adott első választ. Amennyiben erről a megadott információk alapján dönteni lehet, a válasznak tartalmaznia kell azt is, hogy a SOLVIT befogadhatja-e az ügyet. Szükség esetén egyidejűleg fel kell hívni a kérelmezőt arra, hogy nyújtsa be az akta feldolgozásához szükséges dokumentumokat. Az ezen első értékelést követő egy hónapon belül, amennyiben az akta teljes, a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az ügyvivő központ elfogadta-e az ügyet, azaz megnyílt-e a SOLVIT-ügy.

3.

Ha a SOLVIT-ügy nem nyílik meg, a kérelmezőt tájékoztatni kell ennek okáról, valamint arról, milyen egyéb módokon járhat el a probléma megoldása érdekében. Ezen belül tájékoztatni kell arról, hogy a probléma adott esetben milyen egyéb releváns információs vagy problémamegoldó hálózatnak vagy releváns nemzeti illetékes hatóságnak jelezhető vagy továbbítható.

4.

Az ügy megnyitását követő tíz héten belül megoldást kell nyújtani a kérelmező számára, amely tartalmazhatja az alkalmazandó uniós jog pontosítását. Rendkívüli körülmények esetén és különösen akkor, ha a megoldás küszöbön áll, vagy ha strukturális problémáról van szó, az ügy a határidő leteltét követően további legfeljebb tíz hétig nyitva maradhat. Erről a kérelmezőt tájékoztatni kell.

5.

A kérelmezőt tájékoztatni kell a SOLVIT informális jellegéről és az alkalmazandó eljárásokról és határidőkről. E tájékoztatásnak ki kell terjednie a lehetséges egyéb jogorvoslati eszközökre, arra, hogy a SOLVIT-ügykezelés nem halasztó hatályú a nemzeti fellebbezési határidők tekintetében, valamint arra, hogy a SOLVIT informális megoldásokat kínál, amelyek ellen fellebbezésnek helye nincs. Tájékoztatni kell a kérelmezőt arról is, hogy a SOLVIT díjmentesen nyújtja szolgáltatásait. A kérelmezőt rendszeresen tájékoztatni kell az ügy állásáról.

6.

Bár a SOLVIT eljárása informális, ez nem zárja ki, hogy a kérelmező hivatalos eljárást kezdeményezzen nemzeti szinten; ebben az esetben azonban a SOLVIT-ügyet le kell zárni.

7.

Amennyiben a SOLVIT eredményes megoldást talál, tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, mit kell tennie a javasolt megoldás végrehajtása érdekében.

8.

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az ügy nem oldható meg a SOLVIT keretén belül, azt mielőbb le kell zárni, és erről a kérelmezőt késedelem nélkül tájékoztatni kell. Ebben az esetben a SOLVIT-nak tájékoztatnia kell a kérelmezőt az egyéb lehetséges nemzeti vagy uniós jogorvoslati lehetőségekről. Amennyiben a SOLVIT azt tanácsolja a kérelmezőnek, hogy éljen panasszal a Bizottságnál, ösztönöznie kell arra, hogy hivatkozzon a SOLVIT-eljárásra (a hivatkozási szám megadásával és az eljárás rövid összefoglalásával). A meg nem oldott ügyeket az adatbázison keresztül következetesen jelenteni kell a Bizottságnak.

9.

Az ügy lezárását követően fel kell kérni a kérelmezőt arra, hogy értékelje a SOLVIT ügykezelési munkáját.

1.

Minden tagállamnak működtetnie kell SOLVIT-központot.

2.

Annak érdekében, hogy a SOLVIT-központok teljesíthessék ezen ajánlásban meghatározott feladataikat, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a SOLVIT-központok:

1.

Minden SOLVIT-ügyet két SOLVIT-központnak, a hazai központnak és az ügyvivő központnak kell kezelnie.

2.

A hazai és az ügyvivő központnak nyílt és átlátható módon együtt kell működnie annak érdekében, hogy gyors és eredményes megoldást találjanak a kérelmező problémájára.

3.

A hazai és az ügyvivő központnak meg kell állapodnia abban, milyen nyelvet használnak az egymás közti kommunikációban. Ennek során figyelembe kell venniük az informális kapcsolatokon keresztüli lehető leggyorsabb és leghatékonyabb problémamegoldás célkitűzését, valamint az átláthatóság és jelentéstétel biztosításának szempontjait.

4.

A beérkezett problémákról, az ügyben érintett SOLVIT-központok által elvégzett értékelésről, a megtett lépésekről és a javasolt megoldásokról egyértelmű és átfogó nyilvántartást kell vezetni a SOLVIT-adatbázisban. A strukturális problémákat felvető ügyeket ilyenként meg kell jelölni az adatbázisban annak érdekében, hogy ezeket a Bizottság következetesen nyomon követhesse.

5.

A javasolt megoldásnak mindenkor meg kell felelnie az uniós jognak.

6.

A SOLVIT-központnak be kell tartania a SOLVIT ügykezelési kézikönyvében meghatározott részletes szabályokat. Ezeket a szabályokat a Bizottság a SOLVIT-központokkal együttműködésben rendszeresen felülvizsgálja.

1.

A hazai központnak minden beérkezett problémát nyilvántartásba kell vennie, függetlenül attól, hogy az SOLVIT-ügynek minősíthető-e vagy sem.

2.

Azt követően, hogy a hazai központ SOLVIT-ügyként befogadta a panaszt, teljes aktát kell összeállítania, és átfogó jogi elemzést kell végeznie a problémáról, mielőtt azt továbbítja az ügyvivő központnak.

3.

Ha az ügyvivő központ javaslatot tesz az ügy megoldására, vagy megvilágítja az alkalmazandó uniós jogot, a hazai központnak ellenőriznie kell, hogy a javasolt megoldás összeegyeztethető-e az uniós joggal.

4.

A hazai központnak az eljárás egyes lépéseiről megfelelő időben és módon tájékoztatnia kell a kérelmezőt.

1.

Azt követően, hogy a hazai központ továbbította felé az ügyet, az ügyvivő központnak egy héten belül meg kell erősítenie annak elfogadását.

2.

Az ügyvivő központnak arra kell törekednie, hogy megoldást találjon a kérelmező számára, illetve megvilágítsa az alkalmazandó uniós jogot. A folyamat előrehaladásáról rendszeresen tájékoztatnia kell a hazai központot.

3.

Strukturális probléma esetében az ügyvivő központnak késedelem nélkül mérlegelnie kell, hogy a probléma megoldható-e SOLVIT-eljárás keretén belül. Amennyiben ezt nem látja lehetségesnek, az ügyet megoldatlanként le kell zárnia, és a jogsértés megszüntetése érdekében tájékoztatnia kell az uniós jog helyes alkalmazásáért az adott tagállamban felelős nemzeti hatóságokat. Az adatbázison keresztül emellett a Bizottságot is tájékoztatnia kell.

1.

A Bizottság a következők révén támogatja a SOLVIT működését:

2.

Megfelelő esetben a Bizottság a hozzá beérkezett panaszokat a panaszos egyetértésével, gyors és informális megoldás megtalálása érdekében továbbíthatja a SOLVIT számára.

1.

A SOLVIT-központoknak az ügykezelési kézikönyvben részletezettek szerint rendszeresen minőség-ellenőrzéseket kell tartaniuk az általuk hazai vagy ügyvivő központként kezelt ügyekre vonatkozóan.

2.

A Bizottság szolgálatai rendszeres időközönként átfogó, valamennyi ügyre kiterjedő minőség-ellenőrzést végeznek, és az esetleges problémákat jelzik az érintett SOLVIT-központnak, amelynek megfelelő lépéseket kell tennie az azonosított problémák megoldására.

3.

A Bizottság rendszeresen jelentésben értékeli a SOLVIT minőségét és teljesítményét. Az esetleges trendek és a belső piacon még meglévő problémák azonosítása érdekében beszámol továbbá a SOLVIT-hoz beérkezett probléma- és a SOLVIT által kezelt ügytípusokról. A jelentési kereten belül a Bizottság külön számol be a strukturális ügyekről.

1.

A Bizottság törekedni fog arra, hogy az érdekelt felek európai szervezetein és az uniós intézményeken keresztül növelje a SOLVIT ismertségét, és elősegítse használatát, illetve online eszközök útján javítsa a SOLVIT elérhetőségét, és fokozza jelenlétét.

2.

A tagállamoknak – mindenekelőtt a közigazgatási rendszer megfelelő weboldalain – biztosítaniuk kell a SOLVIT-tal kapcsolatos felhasználóbarát tájékoztatást és a SOLVIT egyszerű elérhetőségét.

3.

A tagállamoknak fel kell lépniük annak érdekében, hogy az érdekelt felek körében fokozzák a SOLVIT ismertségét. E tevékenységekhez a Bizottság támogatást nyújt.

1.

Biztosítandó a hatékony segítségnyújtást, a SOLVIT-központoknak együtt kell működniük más európai és nemzeti információs és segítségnyújtási hálózatokkal. Ezek közé tartozik az Európa Önökért, a Europe Direct, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, az Enterprise Europe Network, az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, az EURES, a Fin-net és az Ombudsmanok Európai Hálózata. A központoknak továbbá a szociális biztonsági kérdéseket érintő ügyek eredményes kezelése érdekében jó munkakapcsolatokat kell kialakítaniuk a szociális biztonsági koordinációval foglalkozó adminisztratív bizottság megfelelő nemzeti tagjaival.

2.

A beérkező ügyekkel és panaszokkal kapcsolatos megfelelő információcsere érdekében a SOLVIT-központoknak rendszeres kapcsolatban kell állniuk, és szorosan együtt kell működniük a nemzeti EU Pilot kapcsolattartási pontokkal.

3.

A Bizottság egyebek mellett közös hálózati események szervezésével és a kapcsolattartás technikai lehetőségeinek kialakításával segíti majd ezt az együttműködést az 1. pontban felsorolt hálózatokkal és kapcsolattartási pontokkal (7).

1.

A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy panaszát a belső piaci információs rendszerrel összekapcsolt, a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott nyilvános felületen keresztül nyújtsa be a SOLVIT-hoz. A kérelmező nem férhet hozzá a SOLVIT-adatbázishoz.

2.

A hazai és ügyvivő központok számára hozzáférést kell biztosítani a SOLVIT-adatbázishoz, és lehetővé kell tenni, hogy az általuk vizsgált ügyeket ezen az adatbázison keresztül kezeljék. Ezen belül biztosítani kell a kérelmező személyes adataihoz való hozzáférést.

3.

Az adott ügyben nem érintett, egyéb SOLVIT-központok és a Bizottság számára csak az üggyel kapcsolatos anonimizált információk áttekintését kell biztosítani.

4.

A probléma megoldásának megkönnyítése érdekében a hazai központnak általában fel kell fednie a kérelmező kilétét az ügyvivő központ előtt. Erről a folyamat elején értesíteni kell a kérelmezőt, és biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy ezt elutasítsa. Ebben az esetben a kérelmező kiléte nem feldhető fel.

5.

A kérelmező által szolgáltatott információkat az ügyvivő központ és a panasz által érintett közigazgatási hatóságok csak az ügy megoldásának céljára használhatják fel. Az ügyben eljáró tisztviselők a személyes adatokat csak azok továbbítása céljának megfelelően dolgozhatják fel. A személyes adatok mellett megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani a bizalmas üzleti adatok védelmét.

6.

Az ügyek csak a kérelmező beleegyezésével továbbíthatók másik problémamegoldó hálózathoz vagy szervezethez.

7.

A Bizottság állományába tartozó személyek számára csak a következő célok érdekében biztosítható hozzáférés a kérelmezők személyi adataihoz:

8.

Az egyes SOLVIT-ügyekhez kapcsolódó személyes adatokat az ügy lezárását követő 18 hónap elteltével hozzáférhetetlenné kell tenni a belső piaci információs rendszerben. A SOLVIT-ügyek anonimizált leírásait meg kell őrizni a SOLVIT-adatbázisban, és azok statisztikai adatszolgáltatási, jelentéstételi és szakpolitika-fejlesztési célokra felhasználhatók.