Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010R0430

    A Bizottság 430/2010/EU rendelete ( 2010. május 20. ) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

    HL L 125., 2010.5.21, p. 10–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 30/04/2016; közvetve hatályon kívül helyezte: 32016R0481

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/430/oj

    21.5.2010   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 125/10


    A BIZOTTSÁG 430/2010/EU RENDELETE

    (2010. május 20.)

    a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 247. cikkére,

    mivel:

    (1)

    A 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) bevezette a 2913/92/EGK rendeletbe a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtásának kötelezettségét. A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) egyes rendelkezéseitől való eltérést lehetővé tévő 273/2009/EK bizottsági rendelet (4)2010. december 31-ig tartó átmeneti időszakról rendelkezik, amelynek során a gazdasági szereplőknek lehetőségük van, de nem kötelesek elektronikus úton benyújtani a belépési, illetve a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat.

    (2)

    Indokolt kiigazítani a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek azokban az esetekben, amikor biztonsági és védelmi célból nincs szükség ilyen nyilatkozatokra. A kockázatelemzések hatékonyságának fokozása céljából ugyanakkor helyénvaló kötelezővé tenni ilyen nyilatkozatok benyújtását a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (5) 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti azon háztartási célú ingóságok esetében, amelyeknek a szállítására fuvarozási szerződés alapján kerül sor.

    (3)

    Bizonyos esetekben biztonsági és védelmi szempontból nincs szükség a biztonsági és védelmi adatoknak a vámáru-nyilatkozatokban való feltüntetésére és a nyilatkozatok benyújtására vonatkozó konkrét határidő meghatározására, ezért helyénvaló e tekintetben további mentesítéseket bevezetni; e mentesítések azonban csak a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó általános szabályok sérelme nélkül alkalmazhatók, függetlenül a nyilatkozatok benyújtásának formájától.

    (4)

    Egyes olyan esetekben, amikor a kiviteli nyilatkozatokra vonatkozó, biztonsággal és védelemmel kapcsolatos határidőket nem kell alkalmazni (mint például a hajózási és repülési készletek esetében), indokolt, hogy a vámhatóságok engedélyezhessék a megbízható gazdasági szereplőknek, hogy a kivitt árukat saját nyilvántartásukba bejegyezzék, és kiviteli műveleteikről rendszeres időközönként, az áruknak a közösségi vámterületről történő kiszállítását követően tegyenek jelentést.

    (5)

    A 2454/93/EGK rendeletet módosító 1192/2008/EK bizottsági rendelet (6) közös kritériumokat és egységes kérelem-formanyomtatványt vezetett be az egyszerűsített nyilatkozattételi és a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásának engedélyezésére vonatkozóan. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a szóban forgó szabályokat valamennyi vámeljárásra alkalmazni kell. Ugyanez a rendelet 2011. január 1-jei hatállyal bevezette továbbá a 253a. cikkbe azt az előírást, miszerint az egyszerűsített nyilatkozattételi, illetve helyi vámkezelési eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a vámáru-nyilatkozatokat és az értesítéseket elektronikus formában nyújtsák be. Egyes tagállamok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az ehhez szükséges rendszerek esetleg nem minden esetben állnak majd rendelkezésre az említett időpontra. Feltéve, hogy hatékony kockázatelemzésre kerül sor, helyénvaló lehetővé tenni az érintett tagállamok számára, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazásának megkezdéséig az általuk meghatározott feltételekkel az elektronikustól eltérő formában benyújtott vámáru-nyilatkozatokat és értesítéseket is elfogadhassák.

    (6)

    Azon esetekre, mikor az átmeneti megőrzésben lévő vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolt áruknak a közösségi vámterületről történő újrakiviteléhez nem kell kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani, alternatív eszközt szükséges meghatározni az újrakivitel és a felelős személyek nyilvántartására és bejelentésére.

    (7)

    Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a kiviteli vámalakiságokat nemcsak a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szállítandó közösségi áruk esetében kell elvégezni, hanem az adómentes repülési és hajózási készletek tekintetében is, annak érdekében, hogy az ilyen készleteket szállító személyek megkapják az adómentesség feltételét képező igazolást a Közösség vámterületéről történő kiléptetésre vonatkozóan. Indokolt ugyanezeket a szabályokat alkalmazni nem közösségi áruknak újrakiviteli nyilatkozat alapján történő újrakivitelekor is.

    (8)

    A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (8) 278., 279. és 280. cikke, valamint a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv (9) 3. cikke kötelezővé teszi a behozatali és a kiviteli vámalakiságok alkalmazását azokban az esetekben, amikor közösségi árukat olyan, a Közösség vámterületének részét képező területre, illetve területről szállítanak, amelyen az említett irányelvek nem alkalmazandók. Helyénvaló hivatkozni az említett rendelkezésekre, és a szóban forgó árumozgások tekintetében mentességet biztosítani a biztonsági és védelmi adatok szolgáltatásával, valamint a biztonsági és védelmi célú ellenőrzésekre vonatkozó konkrét határidők betartásával kapcsolatos követelmény alól, tekintve, hogy az érintett rendelkezéseket csak a Közösség vámterületére behozott, illetve onnan kiszállított árukra kell alkalmazni. A Helgolandra, a San Marino Köztársaságba és a Vatikánváros Államba szállított áruk esetében – az említett területek földrajzi elhelyezkedésére való tekintettel – szintén nem szükséges megkövetelni a biztonsági és védelmi célú ellenőrzésekre vonatkozó konkrét határidők betartását és a biztonsági és védelmi adatok benyújtását.

    (9)

    Helyénvaló meghatározni, hogy melyik vámhivatalnál kell benyújtani a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, valamint hogy ki az ilyen nyilatkozat benyújtásáért felelős személy. Ezzel összefüggésben indokolt rendelkezni az olyan helyzetekről is, amikor a gazdasági szereplő a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat helyett olyan árutovábbítási nyilatkozatot nyújt be, amelyben szerepelnek a kérdéses kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat adatai.

    (10)

    Annak érdekében, hogy a kiléptető vámhivatal számára egyszerűbbé váljon a vámfelügyelet gyakorlása, szükséges pontosan meghatározni azon személyek kötelezettségeit, akik az árukat a közösségi vámterületről történő kiszállításuk előtt egy másik személynek átadják, továbbá azon személyek kötelezettségeit is, akiknek tájékoztatást kell nyújtaniuk a kiléptető vámhivatalnak az áruk kiviteléről. Helyénvaló, hogy ugyanezek a kötelezettségek vonatkozzanak azokra az esetekre is, amikor a kivitelre bejelentett és a kiléptető vámhivatalnál vám elé állított árukat időközben már nem kívánják kivinni a Közösség vámterületéről, és a szóban forgó árukat elszállítják a kiléptető vámhivatalból.

    (11)

    A 2008/118/EK irányelv értelmében 2011. január 1-jétől kötelező a jövedéki termékek mozgásának ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszer használata a jövedéki adó felfüggesztésével szállított jövedéki termékek esetében. Az említett irányelvnek megfelelően a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szánt, jövedékiadó-felfüggesztés alatt álló közösségi árukat a számítógépes rendszer alkalmazásán alapuló kiviteli eljárás keretében kell szállítani. A jövedékiadó-köteles termékek adófelfüggesztéses eljárás mellett történő szállításához szükséges adminisztratív kísérőokmányról szóló, 1992. szeptember 11-i 2719/92/EGK bizottsági rendeletben (10) az adminisztratív kísérőokmány használatára vonatkozóan előírt egyedi szabályokat ezért 2011. január 1-jei hatállyal el kell hagyni. Az ezen időpontot megelőzően, adminisztratív kísérőokmány alapján megindított kiviteli eljárásokat a 2454/93/EGK rendelet 793c. cikkének 2010. december 31-én hatályos változatával összhangban kell lezárni.

    (12)

    Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy e módosítások semmiféle változtatást ne tegyenek szükségessé azokban az elektronikus rendszerekben, amelyek e rendelet alkalmazásának megkezdésekor már működnek, illetve amelyeknek addigra működésbe kell lépniük.

    (13)

    Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A 2454/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    Az 1. cikk a következő 18. ponttal egészül ki:

    „18.

    Kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat: a Vámkódex 182c. cikke szerinti gyűjtő vámáru-nyilatkozat, amelyet – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a Közösség vámterületéről történő kiszállításra szánt árukra vonatkozóan be kell nyújtani.”

    2.

    A 181c. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „e)

    azok az áruk, amelyekre vonatkozóan a 230., a 232. és a 233. cikkel összhangban egyéb módon is vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK tanácsi rendelet (11) 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;

    b)

    a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „g)

    azok az áruk, amelyek esetében a 225. és a 227. cikkel, valamint a 229. cikk (1) bekezdésével összhangban szóbeli vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;”

    c)

    az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „m)

    a Közösség vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri fúró- vagy termelési platformokról, illetve szélturbinákból közvetlenül a Közösség vámterületére beszállított következő áruk:

    i.

    olyan áruk, amelyeket az említett platformokba, illetve szélturbinákba beépítettek, ha a beszállítás célja ezen platformok vagy szélturbinák építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása;

    ii.

    az említett platformokra vagy szélturbinákba felszerelt, illetve az említett platformok vagy szélturbinák felszereléseként használt áruk;

    iii.

    az említett platformokon, illetve szélturbinákban használt vagy elfogyasztott egyéb ellátmány; és

    iv.

    az említett platformokról, illetve szélturbinákból származó, hulladéknak minősülő termék, ha nem minősül veszélyes hulladéknak;”

    d)

    a cikk szövege a következő o) ponttal egészül ki:

    „o)

    a Közösség vámterületének részét képező olyan területekről beszállított áruk, ahol a 2006/112/EK tanácsi irányelv (12) és a 2008/118/EK tanácsi irányelv (13) nem alkalmazandó, valamint a Helgolandról, a San Marino Köztársaságból és a Vatikánváros Államból a Közösség vámterületére beszállított áruk.

    3.

    A 184d. cikk (3) bekezdésében a „181c. cikk c)–i) és l)–n) pontjának” szövegrész helyébe a „181c. cikk c)–i) és l)–o) pontjának” szövegrész lép.

    4.

    A 189. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

    „Azokat a Közösség vámterületére beszállított árukat azonban, amelyeket a szállítás során egy adott szállítóeszközről lerakodnak, majd ugyanarra a szállítóeszközre visszarakodnak abból a célból, hogy lehetővé tegyék más áruk ki- vagy berakodását, nem kell vám elé állítani.”

    5.

    A 253a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

    „Abban az esetben azonban, ha nem áll a vámhatóságok vagy a gazdasági szereplők rendelkezésére az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatok vagy a helyi vámkezelési eljáráshoz kapcsolódó értesítések benyújtására vagy fogadására szolgáló, adatfeldolgozási technikát alkalmazó számítógépes rendszer, a vámhatóságok az általuk meghatározott egyéb formában benyújtott nyilatkozatokat és értesítéseket is elfogadhatják, feltéve, hogy az alapján hathatós kockázatelemzés végezhető.”

    6.

    A 261. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazására, ha a 253., a 253a., a 253b. és a 253c. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

    7.

    A 264. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására, ha a 253., a 253a., a 253b. és a 253c. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

    8.

    A 269. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazására, ha a 253., a 253a., a 253b., a 253c. és a 270. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

    9.

    A 272. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A kérelmező akkor kap engedélyt a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására, ha a (2) bekezdésben és a 253., a 253a., a 253b., a 253c. és a 274. cikkben említett feltételek és kritériumok teljesülnek.”

    10.

    A 279. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „279. cikk

    A 786–796e. cikkben előírt kiviteli vámalakiságok az e fejezetben foglaltaknak megfelelően egyszerűsíthetőek.”

    11.

    A 282. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   Az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazása a 253., a 253a., a 253b., a 253c. cikkben, a 261. cikk (2) bekezdésében, valamint – értelemszerűen – a 262. cikkben megállapított feltételekkel és módon engedélyezhető.”

    12.

    A 283. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „283. cikk

    A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyt a 253., a 253a., a 253b. és a 253c. cikkben foglalt feltételek szerint és módon minden olyan személynek (a továbbiakban: elfogadott exportőr) meg kell adni, aki a kiviteli eljárást a saját helyiségében vagy területén vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott más helyen kívánja lefolytatni.”

    13.

    A 284. cikket el kell hagyni.

    14.

    A 285a. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

    „(1a)   Azokban az esetekben, amikor az 592a. vagy az 592d. cikk alkalmazandó, a vámhatóságok engedélyezhetik a gazdasági szereplőknek, hogy az egyes kiviteli műveleteket azonnal bejegyezzék saját nyilvántartásukba, és az összes műveletet együtt, rendszeres időközönként, legfeljebb egy hónappal az áruknak a közösségi vámterületről történő kiszállítását követően, kiegészítő vámáru-nyilatkozatban jelentsék be az engedélyező vámhivatalnak. Ilyen engedély a következő feltételekkel adható:

    a)

    a gazdasági szereplő kizárólag tilalom vagy korlátozás alá nem eső áruk esetében használja az engedélyt;

    b)

    a gazdasági szereplő minden olyan információt a kiviteli vámhivatal rendelkezésére bocsát, amelyet az említett vámhivatal szükségesnek ítél ahhoz, hogy elvégezhesse az áruk ellenőrzését;

    c)

    amennyiben a kiviteli vámhivatal nem azonos a kiléptető vámhivatallal, a vámhatóságok előzetesen hozzájárulnak a szóban forgó eljárás alkalmazásához, és a b) pontban említett információkhoz a kiléptető vámhivatal is hozzáfér.

    Az első albekezdésben említett eljárás alkalmazása esetén az áruk nyilvántartásba vétele egyenértékű azok kivitel, illetve kiléptetés céljára történő kiadásával.”

    15.

    Az 592a. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „e)

    azok az áruk, amelyekre vonatkozóan a 231. cikkel, a 232. cikk (2) bekezdésével és a 233. cikkel összhangban egyéb módon is vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;”

    b)

    a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „g)

    azok az áruk, amelyek esetében a 226. és a 227. cikkel, valamint a 229. cikk (2) bekezdésével összhangban szóbeli vámáru-nyilatkozatot lehet tenni, kivéve azokat az 1186/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti háztartási célú ingóságokat, továbbá azokat a raklapokat, konténereket, valamint közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközöket, amelyek szállítása fuvarozási szerződés alapján történik;”

    c)

    az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „l)

    a közvetlenül a Közösség vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri fúró- vagy termelési platformokra, illetve szélturbinákba a Közösség vámterületéről kiszállított következő áruk:

    i.

    az említett platformok, illetve szélturbinák építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása céljából való felhasználásra szánt áruk;

    ii.

    az említett platformokra vagy szélturbinákba való felszerelésre, illetve az említett platformok vagy szélturbinák felszereléseként való használatra szánt áruk;

    iii.

    az említett platformokon, illetve szélturbinákban történő használatra vagy fogyasztásra szánt egyéb ellátmány;”

    d)

    a bekezdés a következő n)–p) ponttal egészül ki:

    „n)

    azok az áruk, amelyekre a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Szerződés, a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló, 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentesség biztosítható;

    o)

    a hajókba vagy légi járművekbe alkatrészként vagy tartozékként történő beszerelés céljából szállított áruk, a hajók vagy légi járművek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagok, kenőanyagok és gáz, valamint a fedélzeten elfogyasztandó vagy értékesítendő élelmiszerek és egyéb árucikkek;

    p)

    az olyan, a Közösség vámterületének részét képező területekre szánt áruk, ahol a 2006/112/EK irányelv és a 2008/118/EK irányelv nem alkalmazandó, valamint az e területekről egyéb, a Közösség vámterületén található rendeltetési helyre feladott áruk, továbbá a Közösség vámterületéről Helgolandra, a San Marino Köztársaságba és a Vatikánváros Államba feladott áruk.”

    16.

    Az 592b. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdésben az e) pontot el kell hagyni;

    b)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtása nem adatfeldolgozási eljárás útján történik, az (1) bekezdés a) pontjának iii. és iv. alpontjában, valamint b), c) és d) pontjában megállapított határidő legalább négy óra.”

    17.

    Az 592 g. cikkben az „592a. cikk c)–m) pontja” szövegrész helyébe az „592a. cikk c)–p) pontja” szövegrész lép.

    18.

    A IV. cím 2. fejezete a következő 786. cikkel egészül ki:

    „786. cikk

    (1)   A Vámkódex 161. cikkének (1) bekezdése szerinti kiviteli eljárás a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szállítandó közösségi áruk esetében alkalmazandó.

    (2)   A kiviteli nyilatkozatra vonatkozóan e fejezetben megállapított alakiságok alkalmazandók abban az esetben is, ha

    a)

    közösségi árukat olyan, a Közösség vámterületén belüli területre, illetve területről kell szállítani, ahol a 2006/112/EK, illetve a 2008/118/EK tanácsi irányelv nem alkalmazandó;

    b)

    közösségi árukat repülési és hajózási készletekként adómentesen szállítanak, függetlenül a légi jármű vagy a hajó úti céljától.

    Az a) és a b) pontban említett esetekben azonban nem szükséges feltüntetni a kiviteli nyilatkozatban a 30A. mellékletben a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozóan meghatározott adatokat.”

    19.

    A 792a. cikk (2) bekezdésében a „793a. cikk (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „793. cikk (2) bekezdés második albekezdésének b) pontjában” szövegrész lép.

    20.

    A 793. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

    „(3)   A (2) bekezdés második albekezdésének b) pontjában említett esetekben, amikor az egyetlen fuvarozási szerződés alapján átvett áruk a Közösség vámterületéről történő kiléptetés tényleges helye szerinti vámhivatalba érkeznek, a fuvarozó kérésre közli az adott hivatallal az alábbi adatok valamelyikét:

    a)

    a kiviteli nyilatkozatban szereplő művelethivatkozási szám, ha van ilyen; vagy

    b)

    az érintett árukra vonatkozó egyetlen fuvarozási szerződés vagy kiviteli nyilatkozat példánya; vagy

    c)

    az egyedi szállítmányhivatkozási szám vagy a fuvarokmány hivatkozási száma, valamint a csomagok száma és – konténerben történő szállítás esetén – a berendezés azonosító száma; vagy

    d)

    az egyetlen fuvarozási szerződésre vagy az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállítására vonatkozó, az árukat átvevő személy adatfeldolgozó rendszerében vagy valamely más kereskedelmi adatfeldolgozó rendszerben szereplő információk.”

    21.

    A 793a. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

    22.

    A 793c. cikket el kell hagyni.

    23.

    A 796c. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell a kiviteli nyilatkozatban szereplő művelethivatkozási számot.”

    24.

    A 796d. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(1)   A 793. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjában foglaltak sérelme nélkül, a kiléptető vámhivatalnak meg kell győződnie arról, hogy a vám elé állított áruk megfelelnek a nyilatkozatban szereplő áruknak, és felügyelnie kell az áruknak a közösségi vámterületről való tényleges kiléptetését. Az áruk vizsgálatát a kiléptető vámhivatal a kiviteli vámhivataltól kapott és az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló »Előzetes kiviteli jelentés« üzenet felhasználásával végzi el.

    Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a vámfelügyelet gyakorlása az olyan esetekben, amikor az árukat kirakodják egy adott szállítóeszközről és átadják egy másik, azokat birtokló személynek, majd berakodják őket egy másik szállítóeszközre, amely a kiléptető vámhivatalnál történő vám elé állítás után kiszállítja az árukat a Közösség vámterületéről, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

    a)

    Az áruk birtokosa legkésőbb az áruk átadásakor közli az áruk következő birtokosával az egyedi szállítmányhivatkozási számot vagy a fuvarokmány hivatkozási számát, valamint a csomagok számát vagy – konténerben történő szállítás esetén – a berendezés azonosító számát, továbbá a kiviteli nyilatkozatban szereplő művelethivatkozási számot, amennyiben kiadtak ilyet. Ezen adatok közlése történhet elektronikus úton és/vagy kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszerek és eljárások alkalmazásával, illetve – amennyiben ezek egyike sem áll rendelkezésre – bármely más módon. Az árukat átvevő személy legkésőbb az átvételkor rögzíti az árukat közvetlenül előtte birtokló személy által közölt adatokat.

    b)

    A fuvarozó addig nem rakodhatja be a Közösség vámterületén kívülre szállítandó árukat, amíg rendelkezésére nem állnak az a) pontban említett információk.

    c)

    A fuvarozó az a) pontban említett információk benyújtása útján értesíti a kiléptető vámhivatalt az áruk kilépéséről, kivéve, ha a szóban forgó információk a meglévő kereskedelmi, kikötői vagy szállítási információs rendszereken vagy eljárásokon keresztül már hozzáférhetők a vámhatóságok számára. Ez az értesítés lehetőség szerint valamely meglévő manifeszt vagy más, fuvarozással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség részét képezi.

    A második albekezdés alkalmazásában »fuvarozó« az a személy, aki az árukat a Közösség vámterületéről kiszállítja, vagy aki az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiszállításáért a felelősséget viseli. Mindazonáltal:

    kombinált szállítás esetén, amikor a Közösség vámterületét elhagyó tényleges szállítóeszköz csupán egy másik, olyan szállítóeszközt szállít, amely, miután a tényeges szállítóeszköz megérkezett rendeltetési helyére, maga is saját erőből tényleges szállítóeszközként kezd mozogni, akkor fuvarozón az a személy értendő, aki azt a szállítóeszközt üzemelteti, amelyik a Közösség vámterületét elhagyó szállítóeszköznek a maga rendeltetési helyére történő megérkezését követően saját erőből mozog,

    a tengeri vagy légi fuvarozás azon eseteiben, amikor szállítóeszköz-megosztási vagy szerződéses megállapodás van hatályban, a fuvarozó az a személy, aki az árunak a Közösség vámterületéről való tényleges fuvarozására vonatkozóan szerződéses kötelezettséget vállalt, és hajóraklevelet vagy légi fuvarlevelet állított ki.”

    b)

    a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

    „(4)   A 792a. cikkben foglaltak sérelme nélkül, ha a kivitelre bejelentett árukat időközben már nem kívánják kiszállítani a Közösség vámterületéről, az a személy, aki az árukat elszállítja a kiléptető vámhivataltól azzal a céllal, hogy azokat valamely, a Közösség vámterületén található helyre fuvarozza, benyújtja a kiléptető vámhivatalnak az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett információkat. Ezeket az információkat bármilyen formában meg lehet adni.”

    25.

    A 796da. cikk (4) bekezdésében az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „e)

    a kőolaj- vagy földgázkitermelésre szolgáló fúró- vagy termelési platformokra, illetve a szélturbinákba szállított áruról a gazdasági szereplő által vezetett nyilvántartással.”

    26.

    A 841. cikk (1) bekezdésében a „787–796e. cikket” szövegrész helyébe a „786. cikk (1) bekezdését, és (2) bekezdésének b) pontját, valamint a 787–796e. cikket” szövegrész lép.

    27.

    A 841a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „841a. cikk

    (1)   A Vámkódex 182. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában meghatározottaktól eltérő esetekben az újrakivitelt kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásával, a 842a–842e. cikkben foglaltaknak megfelelően be kell jelenteni, kivéve, ha e követelmény alól a 842a. cikk (3) vagy (4) bekezdése mentességet ad.

    (2)   Azokban az esetekben, amikor átmeneti megőrzésben lévő vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolt áruk újrakivitelére kerül sor, és ehhez nincs szükség vámáru-nyilatkozatra vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatra, az újrakivitelről az áruknak a vámhatóságok által előírt formában történő kiléptetését megelőzően értesíteni kell az azon hely szerint illetékes vámhivatalt, ahonnan az áruk a Közösségi vámterületén kívülre kerülnek.

    A (3) bekezdésben említett személy saját kérésére engedélyt kap arra, hogy az értesítés egy vagy több adatát módosítsa. Azt követően, hogy az értesítésben szereplő áruk elhagyták a Közösség vámterületét, már nem hajtható végre ilyen módosítás.

    (3)   A (2) bekezdés első albekezdésében említett értesítést a fuvarozónak kell megküldenie. Az átmeneti megőrzésre igénybe vett létesítmény üzemeltetőjének, az I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen található raktárlétesítmény üzemeltetőjének vagy bármely más, az áruk vám elé állítására képes személynek kell azonban benyújtania az értesítést abban az esetben, ha a fuvarozó előzetesen tájékoztatást kapott arról, hogy az e bekezdés második mondatában említett személy benyújtja az értesítést, és ehhez szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta. A kiléptető vámhivatal ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezheti, hogy a fuvarozó szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta, és az értesítés benyújtása az ő tudtával történt.

    A fuvarozó fogalmának meghatározását illetően a 796d. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdését kell alkalmazni.

    (4)   Azokban az esetekben, amikor a (2) bekezdés első albekezdésében említett értesítést követően az árukat mégsem kívánják már kiszállítani a Közösség vámterületéről, a 796d. cikk (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.”

    28.

    A 842a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „842a. cikk

    (1)   A (3) és a (4) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, amennyiben az áruknak a közösségi vámterületről történő kiszállításához nincs szükség vámáru-nyilatkozatra, a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a kiléptető vámhivatalnál kell benyújtani.

    (2)   E fejezet alkalmazásában a »kiléptető vámhivatal«:

    a)

    az azon hely szerint illetékes vámhivatal, ahonnan az áruk a Közösség vámterületén kívülre kerülnek; vagy

    b)

    amennyiben az áruk légi vagy tengeri úton hagyják el a Közösség vámterületét, az azon hely szerint illetékes vámhivatal, ahol az árukat berakodják arra a hajóra vagy légi járműre, amelyen valamely, a Közösség vámterületén kívüli rendeltetési helyre szállítják őket.

    (3)   Nem kell benyújtani kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot akkor, ha az abban feltüntetendő adatok szerepelnek valamely elektronikus árutovábbítási nyilatkozatban, feltéve, hogy a rendeltetési vámhivatal megegyezik a kiléptető vámhivatallal vagy a Közösség vámterületén kívül van.

    (4)   Nem szükséges kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a következő esetekben:

    a)

    az 592a. cikkben felsorolt mentesítések;

    b)

    ha az árukat valamely, a Közösség vámterületén lévő kikötőben vagy repülőtéren rakodják be, és az érintett áruk rendeltetési helye egy másik közösségi kikötő vagy repülőtér, feltéve, hogy a kiléptető vámhivatalnak kérésre megfelelő bizonyítékot bocsátanak rendelkezésére – kereskedelmi, kikötői vagy fuvarozási árujegyzék vagy rakományjegyzék formájában – a kirakodás tervezett helyére vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor az érintett árukat szállító hajónak vagy légi járműnek ki kell kötnie, illetve le kell szállnia valamely, a Közösség vámterületén kívül található kikötőben vagy repülőtéren, és az áruknak a hajó vagy a légi jármű fedélzetén kell maradniuk a szóban forgó kikötőben vagy repülőtéren való tartózkodás ideje alatt;

    c)

    ha az árukat egy adott kikötőben vagy repülőtéren nem rakodják ki arról a szállítóeszközről, amely azokat a Közösség vámterületére beszállította és onnan ki is fogja szállítani;

    d)

    ha az árukat valamely, a Közösség vámterületén belüli előző kikötőben vagy repülőtéren rakodták be, és azon a szállítóeszközön maradnak, amely kiszállítja őket a Közösség vámterületéről;

    e)

    ha az átmeneti megőrzésben lévő vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolt árukat az őket az adott átmeneti megőrzési raktárba vagy vámszabad területre fuvarozó szállítóeszközről egyazon vámhivatal felügyelete mellett átrakodják arra a hajóra, repülőgépre vagy vonatra, amely azután az említett átmeneti megőrzési raktárból vagy vámszabad területről kiszállítja őket a Közösség vámterületéről, feltéve, hogy

    i.

    az átrakodásra attól az időponttól számítva tizennégy naptári napon belül kerül sor, amikor az árukat átmeneti megőrzés alá helyezés vagy I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen való elhelyezés céljából vám elé állították; rendkívüli körülmények fennállása esetén a vámhatóságok meghosszabbíthatják ezt az időszakot a szóban forgó körülmények elhárítása érdekében;

    ii.

    a vámhatóságok rendelkeznek az árukra vonatkozó információkkal; és

    iii.

    a fuvarozó tudomása szerint nincs változás az áruk rendeltetési helyét és a címzettet illetően;

    f)

    ha az átmeneti megőrzésre szolgáló létesítmény üzemeltetőjének, a fuvarozónak vagy a kikötő/repülőtér üzemeltetőjének adatfeldolgozó rendszerén vagy egyéb, a vámhatóságok által előzetesen jóváhagyott kereskedelmi adatfeldolgozó rendszeren keresztül a kiléptető vámhivatal rendelkezésére áll annak bizonyítéka, hogy a Közösség vámterületéről kiszállítandó áruk már szerepeltek valamely, a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat adatait tartalmazó vámáru-nyilatkozatban.

    A 842d. cikk (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, az a)–f) pontban említett esetekben a vámellenőrzések során figyelembe kell venni a helyzet különleges jellegét.

    (5)   A kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot – amenynyiben szükség van ilyenre – a fuvarozónak kell benyújtania. Az átmeneti megőrzésre igénybe vett létesítmény üzemeltetőjének, az I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen található raktárlétesítmény üzemeltetőjének vagy bármely más, az áruk vám elé állítására képes személynek kell azonban benyújtania ezt a nyilatkozatot abban az esetben, ha a fuvarozó előzetesen tájékoztatást kapott arról, hogy az e bekezdés második mondatában említett személy benyújtja a nyilatkozatot, és ehhez szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta. A kiléptető vámhivatal ellenkező bizonyíték hiányában vélelmezheti, hogy a fuvarozó szerződéses megállapodás alapján hozzájárulását adta, és a nyilatkozat benyújtása az ő tudtával történt.

    A fuvarozó fogalmának meghatározását illetően a 796d. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdését kell alkalmazni.

    (6)   Azokban az esetekben, amikor kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtását követően az árukat mégsem kívánják már kiszállítani a Közösség vámterületéről, a 796d. cikk (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.”

    29.

    A 842d. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „Ha olyan árukat szállítanak ki a Közösség területéről, amelyekre kiterjed a 842a. cikk (4) bekezdésében a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatra vonatkozó követelmény tekintetében biztosított mentesítések valamelyike, a kockázatelemzést szükség esetén az áruk vám elé állításakor kell elvégezni, az árukra vonatkozó okmányok vagy egyéb információ alapján.”

    2. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

    Az 1. cikk 1–13. és 15–29. pontjában foglaltakat 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Azokban az esetekben azonban, amikor a kiviteli művelet 2011. január 1. előtt, a 793c. cikk (1) bekezdése szerinti adminisztratív kísérőokmány alapján kezdődött meg, a kiléptető vámhivatal a 793c. cikkben megállapított intézkedéseket az említett időpontban és azután is alkalmazza.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    José Manuel BARROSO


    (1)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

    (2)  HL L 117., 2005.5.4., 13. o.

    (3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

    (4)  HL L 91., 2009.4.3., 14. o.

    (5)  HL L 324., 2009.12.10., 23. o.

    (6)  HL L 329., 2008.12.6., 1. o.

    (7)  HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

    (8)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

    (9)  HL L 9., 2009.1.14., 12. o.

    (10)  HL L 276., 1992.9.19., 1. o.

    (11)  HL L 324., 2009.12.10., 23. o.”

    (12)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

    (13)  HL L 9., 2009.1.14., 12. o.”


    Top