(1)

A 43/2009/EK tanácsi rendelet (4) a 2009. évre rögzíti a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeket és a kapcsolódó feltételeket.

(2)

Az 1342/2008/EK rendelettel létrehozott hosszú távú gazdálkodási terv összefüggésében a 43/2009/EK rendelet IIa. melléklete a közönséges tőkehalra vonatkozóan megállapítja az erőkifejtés szabályozására irányadó szabályokat, továbbá az említett melléklet 1. függelékében valamennyi tagállam tekintetében meghatározza azt a kW-napban kifejezett legnagyobb megengedett erőkifejtést, amelyet az egyes tagállamok az érintett területeken az adott eszközcsoportokkal alkalmazhatnak. Tekintettel az egyes hajókategóriáknak az 1342/2008/EK rendelet III. fejezetében megállapított halászati erőkifejtési rendszerből való kizárásáról szóló, 754/2009/EK tanácsi rendeletre (5), a 43/2009/EK IIA. mellékletének 1. függelékében megállapított legnagyobb megengedett erőkifejtést ki kell igazítani oly módon, hogy azt Spanyolország esetében a d) földrajzi területre vonatkozó TR1 erőkifejtési csoport tekintetében 590 583 kW-nappal, Svédország esetében az a) földrajzi területre vonatkozó TR2 erőkifejtési csoport tekintetében 148 118 kW-nappal, illetve a b) földrajzi területre vonatkozó TR2 erőkifejtési csoport tekintetében 705 625 kW-nappal csökkenteni kell. Figyelembe véve azt, hogy 754/2009/EK rendeletet 2009. február 1-től visszamenőlegesen kell alkalmazni, a szóban forgó kiigazításokat ugyanattól a naptól kell alkalmazni.

(3)

A kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK rendelet 9. cikke értelmében a Tanács határozza meg és osztja el a tagállamok között a következő halászati tevékenységek végzésére jogosult hajók maximális számát: a kékúszójú tonhal csalival és pergetett horogsorral folytatott aktív halászata az Atlanti-óceán keleti részén, a kékúszójú tonhal tenyésztés céljából folytatott aktív halászata az Adriai-tengeren, valamint a kékúszójú tonhal csalit, horogsort, illetve kézi horogsort használó, part menti kisüzemi hajók által folytatott aktív halászata a Földközi-tengeren. A Tanács ezenkívül a kékúszójú tonhalra vonatkozó közösségi kvóta tagállamok közötti elosztásáról is határoz. A méreten aluli kékúszójú tonhalra vonatkozó közösségi kvóta az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv létrehozásáról szóló ICCAT-ajánlást módosító 08/05 ICCAT-ajánlás által az Európai Közösségnek kiosztott közösségi kvótán alapul.

(4)

Annak érdekében, hogy több tudományos információ álljon rendelkezésre a krillről, amely az Antarktisz tengeri ökoszisztémája szempontjából alapvetően fontos faj, helyénvaló végrehajtani az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény (CCAMLR) keretében létrehozott, az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével foglalkozó tudományos bizottság legutóbbi ajánlásait – amelyeket a szóban forgó bizottság megismételt 2008. évi ülésén is – annak biztosítására, hogy a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott krillhalászat 100 %-os megfigyelésére vonatkozó rendelkezés a közösségi jog részévé váljon.

(5)

A Norvégiával kötött halászati megállapodás keretében a Közösség az ICES I és II övezet norvég vizei tekintetében további 750 tonnás tőkehalkvótához jutott.

(6)

A közösségi jogba célszerű beépíteni azt a javaslatot, amelyet az Európai Közösség, a Feröer szigetek, Grönland, Izland, Norvégia és az Orosz Föderáció képviselői terjesztettek elő a 2009. február 9–11-én Londonban megtartott értekezleten a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen lévő Irminger-tengeren és szomszédos vizein folytatott, 2009. évi vörösálsügér-gazdálkodás tekintetében, és amelyet az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) szerződő felei később elfogadtak. Mivel a szóban forgó megállapodás a 2009. év egészére érvényes, a halászati lehetőségeket visszamenőleg, 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)

A 2008. november 25-én Koppenhágában megtartott EU–Grönland vegyes bizottsági ülés következtetéseit az ICES V és XIV övezet grönlandi vizein lehalászható közösségi vörösálsügér-kvóta tekintetében be kell építeni a közösségi jogba. Mivel a Grönlanddal létrejött megállapodás az Irminger-tengeren és szomszédos vizein folytatott vörösálsügér-gazdálkodásról szóló NEAFC-megállapodáshoz kapcsolódik, az EU–Grönland vegyes bizottsági ülés következtetéseinek végrehajtására elfogadott intézkedéseket szintén visszamenőleg, 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

(8)

A téves jelentéstétel elkerülése végett rendelkezni kell arról, hogy a IIa és IV övezet közösségi vizei, valamint a VI övezet közösségi és nemzetközi vizei tekintetében a grönlandi laposhalra, a VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet, illetve az Vb övezet közösségi vizei és a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei tekintetében a makrélára, továbbá a VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet, valamint az Vb övezet közösségi vizei, illetve a XII és XIV övezet nemzetközi vizei tekintetében a fattyúmakrélára vonatkozóan elfogadott TAC-értékek az Vb övezet mind közösségi, mind nemzetközi vizeire alkalmazandók legyenek. Ezért e TAC-értékek tekintetében ennek megfelelően módosítani kell a gazdálkodási területeket.

(9)

A közönséges tőkehal, a foltos tőkehal, a fekete tőkehal és a vékonybajszú tőkehal fajok fiatal egyedeinek védelme érdekében – az Európai Közösség és Norvégia részvételével 2009. július 3-án Londonban tartott konzultációk következtetéseit összefoglaló kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvvel összhangban – valós idejű területlezárásokat kell kialakítani az Északi-tengeren és a Skagerrakban.

(10)

Szükséges kiigazítani a közönséges tőkehalnak, a foltos tőkehalnak és a vékonybajszú tőkehalnak a VI ICES-övezetben való halászatára vonatkozó korlátozásokat érintő rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a homárhalászatra, illetve a vonóhálókkal, fenékvonóhálókkal vagy hasonló eszközökkel történő halászatra vonatkozó eltérések területi hatálya megegyezzék.

(11)

A közösségi jogba be kell építeni azt a javaslatot, amelyet az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) szerződő feleinek delegációvezetői (Dánia a Feröer szigetek és Grönland tekintetében, az Európai Közösség, Izland, Norvégia és az Orosz Föderáció képviselői) a 2009. március 24–27-én Londonban megtartott értekezleten terjesztettek elő a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelentős káros hatásoktól való védelme tárgyában, és amelyet a szerződő felek később elfogadtak.

(12)

Annak biztosítására, hogy a makrélának a harmadik országok hajói által a közösségi vizekben zsákmányolt fogásai pontosan nyilvántarthatók legyenek, szigorúbb rendelkezéseket kell bevezetni e hajók ellenőrzésére vonatkozóan. Tekintettel – a főként az Egyesült Királyság vizeiben előforduló – makrélaállomány eloszlására, helyénvaló, hogy harmadik országok hajói az Egyesült Királyság edinburgh-i halászati felügyelő központjának küldjék meg jelentéseiket.

(13)

Az érintett halászok számára kiszámíthatóságot biztosítandó, valamint lehetővé teendő számukra, hogy a lehető leghamarabb megtervezhessék az erre a halászati idényre vonatkozó tevékenységeiket, haladéktalanul kivételt kell biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. címének 3. cikkében említett hathetes időszak alól.

(14)

Ezért a 43/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

a rendelet a következő VIIIa. fejezettel egészül ki:

2.

A 48. cikk az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:

3.

Az 50. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

4.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

(*1)  A kékúszójú tonhalra vonatkozó közösségi fogási korlátozások az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv létrehozásáról szóló ICCAT-ajánlást módosító 08-05 ICCAT-ajánlás által az Európai Közösségnek kiosztott közösségi kvótán alapulnak."

(*2)  A Bizottság Franciaország kérésére az ICCAT 08-05 ajánlása alapján legfeljebb 100 tonna erejéig felülvizsgálhatja ezt a mennyiséget.” "

(*1)  A kékúszójú tonhalra vonatkozó közösségi fogási korlátozások az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv létrehozásáról szóló ICCAT-ajánlást módosító 08-05 ICCAT-ajánlás által az Európai Közösségnek kiosztott közösségi kvótán alapulnak."

5.

Az IA. melléklet a következőképpen módosul:

6.

Az IB. melléklet a következőképpen módosul:

7.

a IIA. melléklet 1. függeléke a következőképpen módosul:

8.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

f)

a melléklet a következő ponttal egészül ki: „19a.   A közösségi vizeken makrélát halászó harmadik országbeli hajókra vonatkozó feltételek Az alábbi rendelkezések alkalmazandók a közösségi vizeken makrélát halászni szándékozó harmadik országbeli hajókra: a) A hajók csak az érintett part menti tagállam illetékes hatósága engedélyének kézhezvételét követően kezdhetik meg halászati útjukat. E hajók csak akkor léphetnek be a közösségi vizekre, miután áthaladtak az alábbi ellenőrzési területek egyikén: — a 48 E2 ICES-négyszög a VIa körzetben, — az 50 F1 ICES-négyszög a VIa körzetben, — a 46 F1 ICES-négyszög a VIa körzetben. Legalább négy órával valamely ellenőrzési területre való belépést megelőzően, a hajóparancsnok a közösségi vizekre való belépéskor értesíti az egyesült királyságbeli halászati felügyelő központot (Edinburgh) az alábbi e-mail címen: ukfcc@scotland.gsi.gov.uk vagy telefonon (+ 44 131 271 9700). Az értesítésben meg kell adni a hajó nevét, nemzetközi rádióhívójelét, kikötői azonosító betű- és számjelzését (PLN), a rakomány fajonkénti összmennyiségét, valamint az ellenőrzési területet, amelyen keresztül a hajó belép a közösségi vizekre. A hajó nem kezdheti meg a halászatot mindaddig, amíg az értesítés beérkezését nem nyugtázzák, és meg nem történik az arra vonatkozó utasítások kézhezvétele, hogy a hajóparancsnoknak ellenőrzésre kell-e bocsátania a hajót vagy sem. Valamennyi igazolást egyéni azonosító számmal kell ellátni, amelyet a hajóparancsnok a halászati út végéig megőriz. b) A közösségi vizekre fogás nélkül belépő hajók mentesülnek az a) pontban meghatározott követelmények alól. c) A halászati út akkor tekinthető befejezettnek, amikor a hajó elhagyja a közösségi vizeket vagy behajózik egy közösségi kikötőbe, ahol fogását teljes mértékben kirakodják. A hajók csak akkor hagyhatják el a közösségi vizeket, miután áthaladtak az egyik ellenőrzési területen. A közösségi vizek elhagyásakor a hajó parancsnoka legalább két órával az ellenőrzési területek egyikére való belépés előtt értesíti az edinburgh-i halászati felügyelő központot az a) pontban meghatározott e-mail címen vagy telefonszámon. Az értesítésben meg kell adni a hajó nevét, nemzetközi rádióhívójelét, kikötői azonosító betű- és számjelzését (PLN), a rakomány fajonkénti összmennyiségét, valamint az ellenőrzési területet, amelyen a hajó áthaladni szándékozik. A hajó nem hagyhatja el az ellenőrzési területet mindaddig, amíg az értesítés beérkezését nem nyugtázzák, és meg nem történik az arra vonatkozó utasítások kézhezvétele, hogy a hajóparancsnoknak ellenőrzésre kell-e bocsátania a hajót vagy sem. Valamennyi igazolást egyéni azonosító számmal kell ellátni, amelyet a hajóparancsnok mindaddig megőriz, amíg a hajó el nem hagyja a közösségi vizeket.”; d) a III. melléklet a következő függelékekkel egészül ki: „A III. melléklet 7. függeléke Mintavételi módszerek A következő rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni a mintavételt és a minta mérését: — A mintavételt és a minta mérését a halászhajó parancsnokával és legénységével szoros együttműködésben kell elvégezni. A hajóparancsnokot és legénységét ösztönözni kell a folyamatban való részvételre. Ösztönözni kell továbbá őket minden olyan információ megosztására, amely fontos lehet a halászati tilalom alá helyezett terület határainak megállapítása szempontjából. — Meg kell becsülni az egyes fogások során halászott teljes mennyiséget. — Mintavételt kell végezni, ha a becslések szerint egyetlen fogásban legalább 300 kg közönséges tőkehal, foltos tőkehal, fekete tőkehal és vékonybajszú tőkehal található. — A minta minimális mérete 200 kg közönséges tőkehal, foltos tőkehal, fekete tőkehal és vékonybajszú tőkehal. — A mintavételt úgy kell elvégezni, hogy az a négy faj tekintetében tükrözze a fogás összetételét. — A fogás mérete szerint adott esetben a fogás kezdetén, közepén és végén is kell mintavételt végezni. — A fiatal egyedek mennyiségét százalékos arányban kell kiszámítani fajonként és a négy faj összesítésével. — A mintavételezési jelentést megfelelően ki kell tölteni, közvetlenül a minta mérését követően. A jelentést ezt követően el kell küldeni a part menti államnak.” „A III. melléklet 8. függeléke Szövege kép VALÓS IDEJŰ TERÜLETLEZÁRÁSOK – MINTAVÉTELEZÉSI JELENTÉS A PART MENTI ÁLLAM SZÁMÁRA A KÖZÖNSÉGES TŐKEHAL, A FOLTOS TŐKEHAL, A FEKETE TŐKEHAL ÉS A VÉKONYBAJSZÚ TŐKEHAL FIATAL EGYEDEI Az ellenőrzés/megfigyelés részletei Ellenőrhajó Az ellenőrzést/megfigyelést végző személy neve Az ellenőrzést/megfigyelést végző személy neve Az ellenőrzés/megfigyelés dátuma és időpontja (1) Az ellenőrzés/megfigyelés földrajzi pozíciója (2) A halászhajóra vonatkozó részletek Név Rádió-hívójel Nyilvántartási szám Lobogó szerinti állam Halászeszköz típusa Szembőség mm A halászhajóra vonatkozó részletek (Páros vonóhálós hajó) Név Rádió-hívójel Nyilvántartási szám Lobogó szerinti állam Halászeszköz típusa Szembőség mm A halászati műveletekre vonatkozó részletek Kezdete Dátum és időpont (3) Földrajzi pozíció (2) A halászati művelet időtartama (3) A halászati művelet középpontja (3) Vége Dátum és időpont (3) Földrajzi pozíció (2) A fogás részletei tömegben kifejezve Az egyes fogások során halászott teljes becsült mennyiség (kilogrammban kifejezve) A minta mérete (kg közönséges tőkehal, foltos tőkehal, fekete tőkehal és vékonybajszú tőkehal a fogásban) Közönséges tőkehal Foltos tőkehal Fekete tőkehal Vékonybajszú tőkehal Összesen Összesen Összesen Összesen Fiatal egyedek Fiatal egyedek Fiatal egyedek Fiatal egyedek % % % % Mind a négy faj összesen Mind a négy faj fiatal egyedei összesen Mind a négy faj %-ban Megjegyzések és további információk Az ellenőrzést/megfigyelést végző személy által az ellenőrzés alatt tett észrevételek, beleértve a szelektív halászeszközök nem kötelező használatát is. Más forrásból származó – például a hajóparancsnoktól kapott – további információk: Adott esetben lezárt terület lehatárolásához kapcsolódó tanácsok (min. 4, max. 6 földrajzi pont összekötésével). Ellenőr Aláírás Nem szükséges, amennyiben az adatlapot elektronikusan töltik ki és e-mailben juttatják el a parti államhoz. (1) Nem szükséges, amennyiben az adatlapot elektronikusan töltik ki és e-mailben juttatják el a parti államhoz. (2) Pl. é. sz. 56°24′, k. h. 001°30′. (3) Hh mm.”