24.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/115

(1)

Európának társadalmi és gazdasági okokból fokoznia kell kreativitását és innovációs képességét, hogy hatékonyan reagáljon a tudásalapú társadalom fejlődésére: az innovációs képesség szorosan összefügg a kreativitással mint személyes tulajdonsággal, és az egész társadalomban széles körben el kell terjeszteni, hogy a lehető legjobban ki lehessen meríteni a benne rejlő lehetőségeket. Ehhez az egész életen át tartó tanuláson alapuló megközelítésre van szükség.

(2)

Az oktatási és képzési rendszereknek a kreativitás és innováció támogatásának céljából minden megfelelő szinten kellőképpen gondoskodniuk kell a kulcskompetenciák kialakításáról, és ezáltal a magán-, a szakmai és társadalmi életben hasznosítható innovatív és eredeti megoldások képességének kialakításáról.

(3)

A 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy egy európai keretrendszert kell felállítani az egész életen át tartó tanulás által biztosítandó új alapvető készségek meghatározására, Európának a globalizációra és a tudásalapú társadalom felé való elmozdulásra adott válaszának kulcsfontosságú intézkedéseként, valamint kiemelte, hogy „az emberek Európa legfőbb értékei”.

(4)

A Bizottság az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósításáról szóló, 2001. november 21-i közleménye és az ezt követő, az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás (4) az „új alapvető készségek” biztosítását prioritásként ismerte el, és kiemelte, hogy az egész életen át tartó tanulásnak az óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig kell tartania.

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 2006/962/EK ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (5) különösen a „matematikai kompetenciát és alapvető kompetenciákat a természet- és műszaki tudományok terén”, a „tanulás elsajátítását”, a „digitális kompetenciát”, a „kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciát”, a „kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget”, valamint a „szociális és állampolgári kompetenciákat” emelte ki kulcskompetenciaként.

(6)

A brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8–9-i találkozóján megállapította, hogy az oktatás és képzés előfeltételei a jól működő tudásháromszögnek (oktatás–kutatás–innováció) és kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekedés és munkahelyteremtés fellendítésében. Hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokban rejlő potenciál ösztönzésére, ideértve a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokat is, tekintettel a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció hajtóerejeként betöltött szerepükre.

(7)

A kreativitás és innováció európai évének kijelölése hatékony módszer arra, hogy figyelemfelkeltő kampányok, a jó gyakorlatok széles körben való elterjesztése, a kutatás és a politikai vita előmozdítása révén segítsünk az Európa előtt álló kihívásokkal megbirkózni. Egy olyan környezet megteremtése által, amelyben ezeket a célokat európai, országos, regionális és helyi szinten egyidejűleg mozdítják elő, az európai év nagyobb szinergiát és több embert érhet el, mint a különböző szinteken zajló, elszigetelt tevékenységek.

(8)

Mivel a kreativitás és innováció egész életen át tartó tanuláson keresztüli előmozdítása megegyezik más, meglevő közösségi programok céljaival, az európai évet ez utóbbi programok felhasználásával meg lehet valósítani, a program éves vagy többéves finanszírozási prioritásainak meghatározására vonatkozó meglevő kereteken belül; az egyéb területekre – mint például kultúra, tájékoztatás, vállalkozás, kohézió, vidékfejlesztés, kutatás és információs társadalom – vonatkozó politikák és programok szintén hozzájárulnak a kreativitás és innovációs képesség előmozdításához, és támogatják a kezdeményezést jogi kereteiken belül.

(9)

Mivel e határozat célját, nevezetesen a tagállamok abbéli erőfeszítéseinek támogatását, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül előmozdítsák a kreativitást, az innováció hajtóerejeként, valamint a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének és az egyének társadalmi jólétének kulcsfontosságú tényezőjeként, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

olyan környezet megteremtése, amely kedvez a gyorsan változó világban az innovációnak és az alkalmazkodóképességnek; az innováció minden formáját figyelembe kell venni, ideértve a társadalmi és vállalkozói innovációt is;

b)

a kulturális sokszínűség iránti nyitottság hangsúlyozása, amely a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a művészetek közötti, illetve iskolákkal és egyetemekkel való szorosabb együttműködés előmozdításának eszköze;

c)

az esztétikai érzékenység, az érzelmi fejlődés, a kreatív gondolkodásmód és az intuíció ösztönzése minden gyermekben a fejlődés legkorábbi szakaszaitól kezdve, ideértve az iskoláskort megelőző nevelést is;

d)

a kreativitásnak, az innovációnak és a vállalkozó szellemnek a személyes fejlődésben és a gazdasági növekedésben és foglalkoztatottságban betöltött fontos szerepének tudatosítása, és a vállalkozói gondolkodás támogatása az üzleti világgal való együttműködésen keresztül, különösen a fiatalok körében;

e)

a technológiai innovációt előmozdító, alapvető és előrehaladott matematikai, tudományos és technológiai képességek oktatásának támogatása;

f)

a változással szembeni nyitottság, a kreativitás és a problémamegoldás mint az innovációt előmozdító készségek támogatása, amelyeket számos szakmai és társadalmi összefüggésben hasznosítani lehet;

g)

az önkifejezés különböző kreatív formáihoz való hozzáférés kiterjesztése, mind a formális oktatáson, mind pedig az informális és az önképzéssel kapcsolatos ifjúsági tevékenységeken keresztül;

h)

annak tudatosítása a munkaerőpiacon és azon kívül, hogy a gyors technológiai változások és a globális integráció korában a kreativitás, a tudás és a rugalmasság fontos a sikeres és kiteljesedett élet szempontjából; az embereket képessé kell tenni szakmai előremeneteli lehetőségeik javítására minden olyan területen, ahol a kreativitás és innovációs képesség fontos szerepet játszik;

i)

a dizájnnak mint az innovációhoz nagyban hozzájáruló kreatív tevékenységnek az előmozdítása, valamint az innovációmenedzsmenthez és a dizájnmenedzsmenthez kapcsolódó készségek támogatása, ideértve a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket is;

j)

a magán- és állami szervezetekben a kreativitás és innovációs készség képzésekkel történő fejlesztése, valamint e szervezetek bátorítása arra, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak az alkalmazottak és az ügyfelek kreatív képességeire.

a)

konferenciák, rendezvények és egyéb kezdeményezések a kreativitás és innovációs képesség fontosságával kapcsolatos vitaindítás és figyelemfelkeltés céljából;

b)

tájékoztatási és promóciós kampányok a kulcsfontosságú üzenetek terjesztésére;

c)

a jó gyakorlatok azonosítása, valamint a kreativitás és innovációs képesség előmozdításáról szóló információk terjesztése;

d)

közösségi vagy országos szinten végzett kutatások és tanulmányok.