A FŐBB NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ESEMÉNYEKEN FOLYTATANDÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS KÉZIKÖNYV A RENDŐRI ÉS BIZTONSÁGI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA

I.

BEVEZETÉS

I.1.

Cél

I.2.

Alapelvek

II.	INFORMÁCIÓKEZELÉS

II.1.

Kapcsolattartó pontok

II.1.1.

Állandó kapcsolattartó pontok

II.1.2.

Eseményre kijelölt kapcsolattartó pontok

II.2.

Információcsere

II.3.

Fenyegetésértékelés és kockázatelemzés

III.	AZ ESEMÉNYEK KEZELÉSE

III.1.

A szervező tagállam érintett hatóságainak és szolgálatainak feladatai

III.2.

A közrend és a közbiztonság fenntartása

III.2.1.

Közrend és közbiztonság

III.2.2.

A bűncselekmények esetén követendő eljárás

III.2.3.

Terroristafenyegetés

III.3.

Más tagállamokkal folytatott operatív együttműködés

III 3.1.

Határokon átnyúló együttműködés

III.3.2.

Operatív támogatás

III.3.3.

Összekötő tisztviselők

III.3.4.

Megfigyelők

III.3.5.

Pénzügyi rendelkezések, eszközök

III.3.6.

Kommunikációs terv

III.4.

Médiastratégia

III.5.

Oktatás, képzés és gyakorlat

IV.

ÉRTÉKELÉS

IV.1.

Eseményhez kapcsolódó értékelés

IV.2.

Stratégiai értékelés

A. MELLÉKLET

Formanyomtatvány összekötő tisztviselők vagy más jellegű operatív támogatást nyújtó tisztek igénylésére vonatkozó kérelemhez

B. MELLÉKLET

Lehetséges tüntetőkkel és más csoportokkal összefüggő kockázatok elemzése

C. MELLÉKLET

Formanyomtatvány terroristaveszélyt jelentő személyekre vonatkozó információk cseréjéhez

D. MELLÉKLET

Formanyomtatvány terroristaveszélyt jelentő csoportokra vonatkozó információk cseréjéhez

E. MELLÉKLET

Referenciadokumentumok

F. MELLÉKLET

A közreddel kapcsolatos állandó kapcsolattartó pontok

I.   BEVEZETÉS

I.1.   Cél

E kézikönyv célja, hogy olyan gyakorlati eszközként szolgáljon, amely iránymutatásokat és ösztönzést nyújt a főbb nemzetközi vonatkozású események (mint például az olimpiai játékok és más főbb sportesemények (1), főbb társadalmi események vagy magas szintű politikai események, pl. G8 csúcstalálkozók) biztonsági feladatait ellátó európai bűnüldöző hatóságok számára. Ennek megfelelően az e kézikönyvben meghatározott elvek csak adott esetben, hasznosságuk esetén, továbbá a nemzeti jogszabályokkal összhangban alkalmazandók. Ezen elvek nem sérthetik továbbá a kétoldalú megállapodásokban vagy egyetértési megállapodásokban meghatározott szabályokat.

A kézikönyv olyan „élő dokumentum”, amelyet a jövőbeli tapasztalatokkal és a legjobb gyakorlat fejlődésével összhangban módosítani kell és ki kell igazítani (lásd: IV.2. Stratégiai értékelés).

A kézikönyv jelenlegi változata egyesíti a rendőri hatóságok és szolgálatok által nemzetközi eseményeken, például az Európai Tanács ülései esetén alkalmazandó biztonsági kézikönyvet és a tagállamok közötti, az olimpiai játékokon és ahhoz hasonló sporteseményeken elkövetett terrorcselekmények megelőzésével kapcsolatos együttműködésről szóló kézikönyvet. A főbb nemzetközi vonatkozású eseményekért felelős bűnüldöző hatóságoknak mind a közrend, mind a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából garantálniuk kell az események biztonságát. Az esemény jellegétől függően (politikai, sport, társadalmi, kulturális vagy egyéb) az egyik szempont lényegesebb lehet a másiknál, és más hatóságok hatáskörébe tartozhat, de mindkettőt figyelembe kell venni.

I.2.   Alapelvek

A közrend biztosítását a jogszerűség, az arányosság és a mérséklet elveinek kell vezérelniük, a kevésbé tolakodó megközelítést részesítve előnyben. Amikor csak lehetséges, a fokozatos csökkentést alkalmazó, a párbeszédre, a közösségi terek tárgyalásos kezelésére és a partnerségre alapozott rendőri megközelítést kell választani.

A főbb nemzetközi vonatkozású események, különösen a politikai események biztonságáért felelős tagállami bűnüldöző hatóságoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy – az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban – az emberi jogokat, különösen a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságának jogát teljes mértékben tiszteletben tartsák. A lehető legmesszebbmenőkig meg kell akadályozni, hogy az eseményt célkitűzéseikben vagy cselekedeteikben erőszakot vagy egyéb bűncselekményt alkalmazó személyek vagy csoportok megzavarják.

Bár elsődlegesen az eseménynek otthont adó tagállam felelőssége az esemény biztonságának szavatolása, nemzetközi jellegéből adódóan azonban valamennyi más tagállamnak és illetékes európai uniós szerveknek is feladata e biztonság szavatolásának segítése és támogatása.

II.   INFORMÁCIÓKEZELÉS

II.1.   Kapcsolattartó pontok

II.1.1.   Állandó kapcsolattartó pontok

A közrend és közbiztonság terén folytatott együttműködésről szóló, 1997. május 26-i 97/339/IB tanácsi együttes fellépésnek (2) megfelelően tagállamonként legalább egy állandó kapcsolattartó pontot kell kijelölni.

Az állandó kapcsolattartó pont(ok) elérhetőségeiről és az egyéb releváns információkról tájékoztatni kell a Tanács Főtitkárságát (amelynek e-mail címe az F. mellékletben található), amely ezeket az információkat továbbítja a tagállamok számára. A tagállamok állandó kapcsolattartó pontjában vagy pontjaiban bekövetkező bármely lényeges változásról ugyanilyen módon kell értesítést küldeni.

Minden állandó kapcsolattartó pontnak teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

—	24 órás rendelkezésre állás (az esemény előtt, alatt és után, a szükséges mértékben),

—	megfelelő nyelvismerettel – legalább az uniós intézmények egy másik nyelvének ismeretével – rendelkező személyzet,

—	állandóan működő kommunikációs összeköttetések és információs struktúra, beleértve a telefont, a faxot, az e-mailt – adott esetben biztonságos kódolási technikával – és az internetkapcsolatot,

—	az információcserét szolgáló megfelelő fordítói kapacitás.

II.1.2.   Eseményre kijelölt kapcsolattartó pontok

Minden tagállam minden egyes főbb nemzetközi vonatkozású eseményre egy vagy több, az eseményhez tartozó kapcsolattartó pontot jelöl ki. A nemzeti jogszabályoktól vagy struktúráktól függően ezek azonosak lehetnek az állandó kapcsolattartó ponttal/pontokkal. Minden eseményre kijelölt kapcsolattartó pontnak teljesítenie kell a fent említett követelményeket.

A szervező tagállam tájékoztatja a többi tagállam állandó kapcsolattartó pontjait (lásd az F. mellékletet) az eseményre kijelölt kapcsolattartó pontra/pontokra vonatkozó részletekről. Ezt követően minden tagállam tájékoztatja a szervező tagállamot az eseményre kijelölt saját kapcsolattartó pontjáról vagy pontjairól.

Az eseményre kijelölt kapcsolattartó pontok feladatai többek között az alábbiak megkönnyítésére terjedhetnek ki:

—	a nemzeti, valamint a más tagállamokból, harmadik országokból, a megfelelő uniós szervektől és egyéb információforrásoktól származó információk gyűjtése és elemzése,

—	a forma és a tartalom minőségellenőrzése,

—	megbízható és hatékony kommunikációs módozatok kialakítása a kulcsfontosságú – nemzeti és nemzetközi – szereplőkkel, lehetőség szerint biztonságos kommunikációs összeköttetések révén,

—	a meglévő biztonságos kommunikációs összeköttetéseken keresztüli információcsere,

—	információcsere más tagállamokkal, harmadik országokkal, a megfelelő uniós szervekkel és egyéb nemzetközi intézményekkel együttműködésben,

—	a feldolgozott információk továbbítása a megfelelő biztonsági szerveknek, rendőri hatóságoknak és egyéb szolgálatoknak, így a szervező állam ilyen szolgálatainak, valamint adott esetben más tagállamok hatóságainak és szolgálatainak, és a megfelelő uniós szerveknek,

—	a szervező tagállam számára a lehetséges tüntetőkkel és egyéb csoportokkal kapcsolatos fenyegetésértékelés és kockázatelemzés végzése,

—	az esemény megfigyelése, értékelése és nyomon követés.

II.2.   Információcsere

A tagállamok azokat az információkat, amelyeket nemzeti hatóságuk egy másik tagállamban rendezendő esemény biztonsága szempontjából relevánsnak ítél, késedelem nélkül továbbítják az adott tagállam megfelelő nemzeti hatóságának. Az információk továbbítását a tagállamok titoktartási kötelezettségeik tudatában végzik.

Az információcserének a meglévő kommunikációs csatornákon és struktúrákon keresztül kell történnie. Az információk – beleértve a személyes adatokat is – cseréjét minden esetben a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályok és szerződések rendelkezéseinek szigorú tiszteletben tartásával kell végezni (3).

Az érintett tagállamok kapcsolattartó pontjainak meg kell könnyíteniük az információk cseréjét.

Az összegyűjtött információkat a feldolgozást követően a megfelelő hatóságok és szolgálatok számára továbbítani kell. A különböző tagállamok biztonsági szolgálatai, rendőri hatóságai és szolgálatai közötti kapcsolatokat a tagállamok kapcsolattartó pontjai koordinálhatják és szervezhetik.

A szervező tagállam kapcsolattartó pontjának/pontjainak meg kell könnyíteniük az adott eseményre vonatkozó információk gyűjtését és elemzését, valamint más tagállamokkal, harmadik országokkal, a megfelelő uniós szervekkel vagy egyéb nemzetközi szervezetekkel való cseréjét. Az információk többek között az alábbiakra terjedhetnek ki:

—	az eseményt megelőzően szerzett olyan információk és titkosszolgálati információk, amelyek potenciálisan hatással lehetnek az eseményre vagy általában a közrend és a biztonság fenntartására,

—	terrorista szervezetekben, terrorcselekményekben vagy egyéb, közvetett módon esetleg a terrorizmushoz köthető, főbb bűnözői tevékenységben részt vevő személyek,

—

a tisztségviselők (állam- és kormányfők, parlamenti képviselők és egyéb VIP-személyek stb.), sportolók, látogatók/nézők és a helyszínek fenyegetettségi szintje. Az eseménynek otthont adó, elsődleges felelősséggel bíró állam mellett e személyek tekintetében valamennyi tagállamnak releváns információkat kell nyújtania,

—	az uniós tagállamoknak vagy harmadik országoknak a szervező országban lévő célpontjaira vagy érdekeltségeire vonatkozó egyéb információk, nagyobb fokú védelmük érdekében,

—	a lehetséges tüntetőkkel és egyéb csoportokkal kapcsolatos információk és titkosszolgálati információk,

—	az esemény folyamán szerzett vagy kért olyan információk, amelyek bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyekre vonatkoznak, beleértve e személyek nevét, születési idejét, lakóhelyét, a hátteret, a letartóztatás körülményeit és/vagy az elkövetett bűncselekmény pontos leírását,

—	az alkalmazandó jogszabályokra és a közrend fenntartásával kapcsolatos rendőrségi stratégiára vonatkozó információk (más tagállamokban vagy harmadik országokban),

—	jelentések az incidensekről, értékelő jelentések, valamint az ezekhez való hozzájárulások.

II.3.   Fenyegetésértékelés és kockázatelemzés

A biztonság szempontjából központi jelentőségű a nemzetközi eseményt érintő (terrorizmushoz, közrendhez, szervezett bűnözéshez vagy egyebekhez kapcsolódó) fenyegetések megfelelő és időszerű értékelése. Az eseményt érintő fenyegetés konkrét értékelése mellett az adott szituációval kapcsolatos, a biztonság tekintetében lényeges információk gyűjtésére, értékelésére és terjesztésére vonatkozó elemzést is készíteni kell.

A szervező állam számára rendelkezésre álló titkosszolgálati információk mellett a más tagállamok által nyújtott információk és értékelések is az elemzés részét képezik. A nemzetközi eseményt megelőző lehető legkorábbi időpontban valamennyi kapcsolattartó pont folyamatos fenyegetésértékelést ad a szervező állam megfelelő kapcsolattartó pontjának azokról az egyénekről vagy csoportokról, akik várhatóan az eseményre utaznak, és potenciális kockázatot jelenthetnek a közrend és/vagy a biztonság fenntartása szempontjából (mint például a potenciális tüntetők vagy egyéb csoportok). Az értékelést továbbítani kell a szervező tagállam, valamint a többi érintett ország – pl. a tranzit- és a szomszédos országok – számára.

Az elemzés a B., C. és D. mellékletben foglalt keretelemzés szerint szerkeszthető. Ha ilyen információ nem áll rendelkezésre, a szervező államot ennek megfelelően kell tájékoztatni. A tagállamok az értékelést a lehető leghamarabb – a meglévő biztonságos kommunikációs összeköttetéseket felhasználva – megfelelő módon továbbítják a szervező államnak.

Az Europol – megbízatásának és Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezménynek (4) megfelelően – releváns információkat és elemzéseket nyújthat, valamint általános fenyegetésértékeléseket készíthet a tagállamok hozzájárulásai alapján. Az információnak a lehető legkorábban rendelkezésre kell állnia. Ha ilyen információ nem áll rendelkezésre, a szervező állam ennek megfelelően tájékoztatható.

A megfelelő, szükséges és helyénvaló biztonsági intézkedéseket a lehetséges veszély valószínűségét meghatározó fenyegetésértékelés és kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

E célból a felelős szervező államnak – adott esetben más tagállamok és az illetékes uniós szervek támogatásával – legkésőbb hat hónappal az adott eseményt megelőzően naprakésszé tett fenyegetésértékelést és kockázatelemzést kell készítenie. Az esemény közeledtével az információkat rendszeresen frissíteni kell. Az eseményt megelőző három hónapban havonta – és az eseményt megelőzően szükség esetén hetente – kell elemzést készíteni. Ezen értékeléseket és elemzéseket a közreműködő államokkal és szervekkel meg kell osztani.

Az esemény időtartama alatt napi helyzetjelentéseket kell kiadni. A helyzetjelentéseknek a szervező állam, más tagállamok és az illetékes uniós szervek által nyújtott információkon kell alapulniuk. A kockázat szintjének elemzését a rendőrségtől vagy az eseményre kijelölt kapcsolattartó pontoktól kapott legfrissebb információkra kell alapozni. Az információknak – a rendelkezésre álló információk által engedett mértékig – átfogónak kell lenniük.

III.   AZ ESEMÉNYEK KEZELÉSE

III.1.   A szervező tagállam érintett hatóságainak és szolgálatainak feladatai

A szervező tagállam illetékes hatóságának átfogó műveleti tervet kell készítenie, amely valamennyi további részletes terv alapját képezi. Az említett hatóságnak olyan terveket is kell készítenie, amelyek kiterjednek a stratégiai szintre (stratégiai tervezés), valamint az átfogó műveleti szintre (műveleti tervezés) és a helyszíni kivezénylés konkrét szintjére (taktikai tervezés). A tervezést a lehető legkorábban meg kell kezdeni.

Az eseményt megelőzően a szervező tagállamnak biztosítania kell, hogy valamennyi érintett hatóság és szolgálat szerepe egyértelműen meg legyen határozva, továbbá hogy valamennyi érintett fél tájékoztatást kapjon e hatóságok és szolgálatok feladatairól.

A szervező tagállam összefoglaló táblázatot készíthet, amely feltünteti az összes részfolyamatot és a fő szereplőket (pl. az ülések szervezését, a biztonsági intézkedéseket, a közrend fenntartását, az igazságügyi szolgálatokat, a szociális és megelőző szolgáltatásokat, az egészségügyi szolgáltatásokat, a tömegközlekedést és az egyéb infrastrukturális kérdéseket). Ez a „modell” hasznos eszköz lehet, amely szemlélteti a tervezési keretet, valamint biztosítja, hogy valamennyi szükséges folyamatot figyelembe vettek.

Az érintett hatóságok és szolgálatok képviselőinek részvételével létrehozható egy, az esemény kapcsán koordinációs feladatokat ellátó projektcsoport. A csoportnak az adott esemény előtt, alatt és után rendszeresen kell üléseznie annak érdekében, hogy a döntéshozatal koherens és összehangolt módon történjen. A csoport egyik fő feladata a hatóságok és szolgálatok közötti hatékony kommunikációs módok biztosítása.

A felelős hatóságoknak és szolgálatoknak gondoskodniuk kell azon anyagi, technikai és személyzeti források meglétéről, amelyek feladataik kellő hatékonyságú, minőségű és gyorsaságú elvégzéséhez szükségesek. A szervező tagállamok számára nagyon hasznos eszköz lenne egy olyan adatbázis, amely tartalmaz minden rendelkezésre álló forrást, valamint a megfelelő kapcsolattartó pontokat.

A szervező tagállamok rendőri hatóságainak gondoskodniuk kell arról, hogy az esemény tényleges szervezőjével a rendőrségi erőfeszítésekre vonatkozó valamennyi szükséges megállapodásra és intézkedésre sor kerüljön. Az eseményért a szervező viseli az elsődleges felelősséget, és az esemény jellegének megfelelően el kell készíteni a teljesítendő követelmények jegyzékét. Az intézkedések többek között az alábbiakra terjedhetnek ki:

—	az esemény olyan helyen való megrendezése, ahol nem kerülhet sor a közrend megzavarására (konferencialétesítmények, hotelek),

—	belépés-ellenőrzés, lehetőség szerint külső területvédelem, és az ezekkel kapcsolatos felelősség,

—	a szervező által meghozandó biztonsági intézkedések, pl. belső videokamerás megfigyelőrendszerek,

—	teljes és folyamatosan frissített információcsere a küldöttekről és az esemény egyéb résztvevőiről (név, a részvétel minősége, a tartózkodás időtartama, szállás, közlekedés stb.),

—	a VIP-személyekkel és a szállodai biztonsággal kapcsolatos intézkedések.

III.2.   A közrend és a közbiztonság fenntartása

III.2.1.   Közrend és közbiztonság

Az I.2. szakaszban foglalt alapelveket tiszteletben tartva a szervező tagállam illetékes hatóságainak a nemzetközi események rendőrségi megközelítése tekintetében egyértelmű, átfogó stratégiát kell kialakítaniuk. Az átfogó stratégia magában foglalhatja az alábbi vezérelveket:

—	a rendőri intézkedések jellemzője, hogy biztosítják a békés tüntetések védelmét,

—	a rendőrségnek – párbeszéd és egy hihető készültségi szint révén – meg kell tartania a kezdeményező szerepet, ezáltal is csökkentve vagy megelőzve a zavargásokat vagy a nagyobb rendbontásokat,

—	a rendőrségnek – szabad mérlegelése szerint és adott esetben – a békés célú gyülekezések és tüntetések esetén kevésbé feltűnő rendőri jelenlétre kell törekednie és nagyfokú toleranciát kell mutatnia,

—	letartóztatásokra büntetőeljárás vagy ideiglenes fogva tartás stb. céljából a nemzeti jogszabályokkal összhangban kerüljön sor,

—	a rendőrségi erőfeszítéseket általában véve azokra a csoportokra kell összpontosítani, amelyek rendbontást terveznek, vagy erre irányuló szándékot mutatnak,

—	a vonatkozó területeken, például a határok tekintetében elő kell mozdítani a más tagállamokkal, harmadik országokkal, uniós szervekkel és nemzetközi intézményekkel folytatott együttműködést.

A területén több eseményt szervező tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a közrend fenntartására vonatkozó rendőri stratégiát a különböző események tekintetében a lehető legmesszebbmenőkig összehangolják. Amennyiben ez célszerű, a stratégia más tagállamokkal is összehangolható.

A szervező állam illetékes hatóságainak korai szakaszban kezdeményezniük kell a párbeszédet az egyénekkel és csoportokkal (beleértve az aktivista csoportokat és a tüntetőket is), a helyi hatóságokkal, a megfelelő infrastrukturális szolgáltatókkal, a helyi lakossággal és az egyéb kulcsszereplőkkel a gyülekezések és legális tüntetések békés lezajlása érdekében. A párbeszédnek a felelősség megosztásán kell alapulnia. A párbeszédnek az előkészítés korai szakaszában meg kell kezdődnie, és az esemény előtt, alatt és után is alkalmazni kell.

A potenciális rendbontások megelőzésére – és konfrontációs helyzet esetén egyúttal közvetítő eszközként is – szolgál egy konstruktív és a kölcsönös tiszteleten alapuló hálózat létrehozása.

A párbeszédhez nemzeti szinten olyan struktúrákat és csoportokat kell kialakítani, amelyek feladatuk előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszik a különböző tagállamok eltérő kultúráját (5).

Ki kell alakítani az illetékes hatóságok, a különböző szervezetek, a civil szervezetek és a tüntetők képviselői közötti kommunikáció csatornáit. A demonstrációk szervezői és valamennyi érdekelt fél számára tanács nyújtható az alábbiak tekintetében:

—	gyakorlati kérdések (pl. szállás és logisztika),

—	a tüntetésekre, a szólásszabadságra, a polgári engedetlenségre stb. vonatkozó megfelelő jogszabályok,

—	a rendőrség rendfenntartó stratégiája olyan esetekben, ahol mérlegelési jogkörrel rendelkezik, valamint a rendőri erő alkalmazására vonatkozó utasítások,

—	a rendőrségen és az egyéb megfelelő hatóságokon belüli kapcsolattartó pontok.

Mérlegelendő a fenti információk különböző nyelveken történő terjesztése (pl. szórólapokon, weboldalakon). A külföldi látogatókat a megfelelő kapcsolattartó pontok is elláthatják ezen információkkal.

III.2.2.   A bűncselekmények esetén követendő eljárás

A tagállamok bűnüldöző szerveinek – a vonatkozó jogszabályokkal és a meghatározott stratégiákkal összhangban – a főbb események során történt erőszakos tüntetések vagy egyéb rendzavarások kapcsán elkövetett bűncselekmények tekintetében szisztematikus nyomozati eljárásra kell törekedniük.

Elvben és a nemzeti joggal teljes összhangban valamennyi meghatározott és bizonyítható bűncselekménynek a szervező országban vagy egy másik országban az illetékes joghatóságok részéről büntetőeljárást kell maga után vonnia. Amennyiben a szervező tagállamban nem lehetséges azonnali bűnüldözési fellépés, a többi tagállamnak a nemzeti jogszabályokkal, a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és minden egyes eset körülményeivel összhangban mindent meg kell tennie a saját állampolgárai azonosítására és felelősségre vonására.

A szervező tagállamnak intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a letartóztatásokhoz és a bűncselekmények kivizsgálásához elegendő erőforrás, valamint a vizsgálati fogság és az előzetes letartóztatás céljára elegendő létesítmény álljon rendelkezésre. Ajánlott a legrosszabb forgatókönyvvel, nagyobb számú elkövetővel tervezni.

Ennek megfelelően a bűnüldöző hatóságoknak nagyobb mennyiségű munka ellátására, valamint arra kell felkészülniük, hogy megfelelő kapacitással rendelkezzenek például az alábbiak érdekében:

—	gyors döntéshozatal az előzetes letartóztatás alkalmazásával kapcsolatban,

—	bírósági határozatot igénylő vizsgálati intézkedésekkel összefüggő gyors döntéshozatal,

—	nagyobb számú büntetőügy lefolytatása,

—	a tagállamoktól jövő jogi kérésekre való válaszadás.

III.2.3.   Terroristafenyegetés

Mivel az EU és néhány tagállama a nemzetközi politika jelentős szereplője, politikai vagy vallási indíttatású nemzetközi terroristák valószínű célpontjai lehetnek. Azon kívül, hogy az EU vagy tagállamai főbb események idején nemzetközi terroristák célpontjaivá válhatnak, az is előfordulhat, hogy az Unión vagy a tagállamokon belüli terroristacsoportok vagy szervezetek követnek el támadást.

Az ilyen terrortámadások célpontja lehet maga az esemény, VIP-személyek, az EU politikusai, a tagállamok nemzeti delegációi vagy az eseményen részt vevő közönség. A nemzetközi sajtó jelenléte az elkövetők szempontjából fontos tényező, mivel lehetőséget kínál számukra a csoport vagy a szervezet ideológiájának bemutatására.

A terrortámadások megelőzése érdekében alapvetően fontos, hogy a terrorcsoportokról és -szervezetekről információk és titkosszolgálati információk álljanak rendelkezésre, és azok bármikor elérhetők legyenek. Ezért fontos, hogy a szervező tagállam és bűnüldöző hatóságai általában és az eseménynek megfelelően megosszák információikat és titkosszolgálati információikat. A bűnüldöző hatóságoknak el kell dönteniük, hogy mely terrorcsoportok és -szervezetek, és mely egyének jöhetnek szóba az esemény kapcsán, és az eseménynek megfelelően ellenőrizniük kell saját adatbázisukat. Emellett valamennyi tagállamnak is releváns információkat kell nyújtania e csoportok, szervezetek és egyének tekintetében.

A megfelelő, szükséges és helyénvaló biztonsági intézkedéseket a fenyegetésértékelés és kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

III.3.   Más tagállamokkal folytatott operatív együttműködés

III.3.1.   Határokon átnyúló együttműködés

A határokon átnyúló együttműködés akkor szükséges, ha a szervező tagállam és az érintett országok – a rendőri erőfeszítések határ menti régiókban való, a konkrét szituációhoz vagy fenyegetéshez igazított fokozása érdekében – közös, rugalmas határrendszert alkalmaznak. Megfelelő esetben közös vagy összehangolt, megelőző jellegű őrjáratokat és ellenőrzéseket kell végezni.

A schengeni vívmányok vonatkozó részeit alkalmazó tagállamok számára a Schengeni Határellenőrzési Kódexnek (6) a belső határokon folytatott határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 23–31. cikke hasznos eszköz lehet arra, hogy megakadályozzák azon egyéneknek vagy csoportoknak az esemény helyszínére való utazását, akik vagy amelyek a közrend és/vagy a biztonság fenntartása tekintetében potenciális fenyegetést jelentenek.

A lehetséges kiutasítási intézkedések gyors és hatékony végrehajtásához szükséges intézkedéseket ezért elő kell készíteni.

III.3.2.   Operatív támogatás

A szervező tagállam a nemzeti jogszabályokkal összhangban (7) kérheti egy másik tagállamtól rendőrtisztek vagy titkosszolgálati tisztek operatív támogatás céljára való kiküldését egy konkrét eseményre. Az operatív támogatás iránti részletes kérelmet – ideértve a kérelem okainak felsorolását is – a lehető legkorábbi szakaszban kell benyújtani. E célra szolgál az A. mellékletben foglalt formanyomtatvány.

A kért támogatás típusától függően a kinevezett tiszt(ek)nek a megjelölt feladatokhoz kellő ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie(ük).

A külföldi tisztek által nyújtott bármilyen operatív támogatást be kell illeszteni a szervező állam illetékes hatóságainak műveleti terveibe. Ennek megfelelően:

—	a külföldi tiszteket a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni az operatív információs struktúrába,

—	a külföldi tiszteket egyik munkanyelvükön tájékoztatni kell az operatív tervekről és az idevágó stratégiákról, ideértve az erő alkalmazására vonatkozó utasításokat stb. is,

—	a külföldi tisztek számára az esemény előtt lehetőséget kell teremteni a helyszínnel, a kivezényelt rendfenntartó erőkkel stb. való alapos megismerkedésre,

—	a külföldi tiszteknek részt kell venniük az összes releváns (azaz a feladatukhoz kapcsolódó és az általuk értett nyelven zajló) tájékoztató megbeszélésen, és

—	adott esetben tevékenyen be kell vonni őket a rendfenntartó erők helyszíni kivezénylésébe.

A külföldi tisztek fizikai biztonságáért a szervező illetékes hatóságok a felelősek. A külföldi tisztek felelőssége annak biztosítása, hogy fellépésük nem vezet felesleges konfliktushoz, veszélyhez vagy indokolatlan kockázathoz.

A helyszíni fellépés során a külföldi tisztek – rendszerint – a fogadó állam illetékes hatóságai tagjainak felügyelete alatt állnak, akiknek folyamatos jelentési kötelezettséggel tartoznak; az illetékes hatóságok tagjai megfelelő tájékoztatást kapnak a műveleti tervről és képesek olyan nyelven kommunikálni, amelyet a külföldi tisztek megértenek. A külföldi tisztek, a fogadó kapcsolattartó pont(ok), a kivezényelt rendőri erők irányítása és a többi kulcsszereplő közötti kommunikációs összeköttetéseknek egy adott esemény alatt, valamint szükség esetén az esemény előtt és után is hatékonynak és teljes mértékben működőképeseknek kell lenniük.

III.3.3.   Összekötő tisztviselők (8)

A szervező tagállam kérésére minden tagállam vagy uniós/más illetékes szervezet szükség esetén egy eseményre összekötő tisztviselőket nevezhet ki. Az összekötő tisztviselők igénylésére vonatkozó kérelmet a lehető leghamarabb, legkésőbb hat héttel az esemény előtt be kell nyújtani. E célra szolgál az A. mellékletben foglalt formanyomtatvány.

Az érdekelt tagállamok felkérést kérhetnek arra, hogy a szervező tagállamba összekötő tisztet küldjenek.

A szervező tagállam és más érdekelt tagállamok között létrejött kétoldalú megállapodások értelmében összekötő tisztek cseréjére kerülhet sor.

Az összekötő tisztet legalább két héttel az eseményt megelőzően ki kell nevezni, az együttműködés ekkortól veszi kezdetét. A szervező állam a többi tagállammal a saját kapcsolattartóikon keresztül szorosan együttműködve dönt az összekötő tisztek kinevezéséről és feladatairól.

Az összekötő tisztet – képességeinek megfelelően – (bármelyik) fogadó kapcsolattartó ponthoz kinevezhetik azzal a feladattal, hogy gondoskodjon a kiküldő állammal való kapcsolattartásról, amely esetben a megfelelő kommunikációs eszközöket a szervező tagállamnak kell biztosítania.

Az összekötő tisztviselőknek tanácsadói és segítségnyújtó szerepet kell játszaniuk. A külföldi összekötő tisztviselőnek fegyvertelennek kell lennie, és a fogadó államban nem lehet hivatalos rendőrhatósági jogköre (9). Az összekötő tisztviselőknek konkrét feladatuktól függően a közrend fenntartása vagy a terrorizmus-elhárítás területén megfelelő tapasztalattal, és különösen az alábbiakkal kell rendelkezniük:

—	nemzeti szervezetük és hatóságaik alapos ismerete,

—	a közrend és a közbiztonság kiemelt jelentőségű eseményeken való fenntartása terén szerzett tapasztalat,

—	kiküldő államukban hozzáférés minden hasznos információforráshoz, ideértve a szélsőséges és más hasonló csoportosulásokra vonatkozó rendőrségi információkat, valamint más releváns forrásokat is,

—	a titkosszolgálati erőfeszítések nemzeti megszervezésének képessége az eseményt megelőzően és alatt, valamint a vonatkozó információk elemzése,

—	jó nyelvtudás a szervező tagállam által választott munkanyelv(ek)en.

Az összekötő tisztviselőknek – kijelölt feladataik és megbízatásuk tisztázása érdekében – megérkezésük után haladéktalanul jelentkezniük kell a kijelölt kapcsolattartó pontnál. Az akkreditációs eljárást a szervező tagállam bonyolítja le.

III.3.4.   Megfigyelők

A tagállamok a szervező tagállam beleegyezésével megfigyelőket küldhetnek ki abból a célból, hogy ezek a kiküldő országukban a jövőben tervezett eseményekre a nemzetközi események biztonságának szavatolása, valamint a közrend fenntartása területén tapasztalatot gyűjtsenek. Kérés esetén a megfigyelő a szervező tagállam részéről készített értékeléshez hozzászólhat.

A látogatás hasznosságának maximálisra növelése érdekében a megfigyelők számára a lehető legnagyobb mértékben lehetővé kell tenni a tervező értekezleteken, tájékoztatókon és koordinációs megbeszéléseken, műveleti tevékenységben és egyéb tevékenységekben való részvételt. A megfigyelőknek megérkezésük után haladéktalanul jelentkezniük kell a kijelölt kapcsolattartó pontnál. Az akkreditációs eljárást a szervező tagállam bonyolítja le.

III.3.5.   Pénzügyi rendelkezések, eszközök

A szervező tagállam területére beutazó meghívott külföldi tisztek számára a szállás- és ellátási költségek biztosítása szokásosan a szervező állam feladata. Az utazási költségek szokásos esetben a kiküldő államot terhelik.

A szervező tagállamba küldött megfigyelők összes költsége a küldő államot terheli. Amennyiben lehetséges, a szervező tagállam biztosíthatja a megfigyelők számára a szükséges kommunikációs és egyéb eszközöket.

Ha erre lehetőség van, a szervező tagállam a felszerelés vagy más erőforrások ideiglenes nyújtása tekintetében kétoldalú/többoldalú megállapodások útján támogatást szerezhet más tagállamoktól.

III.3.6.   Kommunikációs terv

A rendőri hatóságok és egyéb szolgálatok közötti megfelelő belső információáramlást részletes kommunikációs tervvel kell biztosítani. Az átfedések vagy a hiányos információk terjesztésének elkerülése érdekében a szervező tagállamon belüli valamennyi érintett félnek közös kommunikációs stratégiát kell kidolgoznia.

Az ismeretek (pl. nyelv) hiányának elkerülése érdekében a kommunikációs tervnek tartalmaznia kell az összekötő tisztviselők és más személyzet integrációját.

Az egyéb erőket (pl. tűzoltóság, mentőszolgálatok) szintén bele kell foglalni a kommunikációs tervbe.

III.4.   Médiastratégia

A médiában a nemzetközi eseményekről pontos és kellő időben történő tudósítás szavatolása érdekében az esemény előtt, alatt és után előre meghatározott médiakapcsolati stratégiát kell megvalósítani.

A médiának a lehető legnagyobb mértékű szabadságot kell biztosítani az eseményről való tudósításhoz, ily módon szavatolva az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel összhangban a véleménynyilvánítás szabadságának jogát. A médiastratégiának a nyitottság és az átláthatóság felé kell irányulnia.

Az összehangolt médiajelenlét biztosítása érdekében ajánlott egyetlen médiakapcsolattartó-pontot kinevezni. Jóval az esemény előtt a szervező tagállamnak átfogó médiastratégiát kell felállítania, amely többek között az alábbiakat tartalmazza:

—	médiakapcsolat-tartó pont kijelölése, aki a médiát a megfelelő szóvivőkhöz irányítja,

—	minden egyes szóvivő hatáskörének kijelölése, és

—	a rendőri intézkedésekről és a rendbontások esetén foganatosítandó lépésekről nyilvánosságra hozandó információk.

III.5.   Oktatás, képzés és gyakorlat

Az európai oktatási, képzési és gyakorlati program kidolgozása nemzetközi stratégiai megállapodásokon, valamint közösen kialakított eljárásokon és munkamódszereken alapul. Az oktatási, képzési és gyakorlati tevékenységekben való részvétel révén a tisztviselők, csoportok, szervezetek és országok felkészülhetnek az e kézikönyvben leírtakhoz hasonló eseményekre (10).

Az e kézikönyvben meghatározott főbb események nemzetközi és határokon átnyúló vonatkozásokat is magukban foglalnak, és az alábbiakat teszik szükségessé:

—	az eseménnyel kapcsolatos információcsere a tagállamok között (információkezelés),

—	a szervező tagállam rendőri szervezetének ismerete,

—	a főbb eseményekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés és az így nyert információk cseréje: szemináriumok a tanulságokról és esettanulmányok.

A fenti elemekkel kapcsolatos információk e kézikönyv folyamatos aktualizálásához és javításához is felhasználhatók.

Az oktatási, képzési és gyakorlati tevékenységek fejlesztésében, tervezésében és gyakorlati alkalmazásában az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) is szerepet kap. Amennyiben erre lehetőség van, az oktatási, képzési és gyakorlati tevékenységeket a CEPOL meglévő eljárásai és eredményei közé kell beilleszteni.

IV.   ÉRTÉKELÉS

IV.1.   Eseményhez kapcsolódó értékelés

A szervező tagállamnak kezdeményeznie kell az esemény során végrehajtott biztonsági intézkedések és egyéb vonatkozó tényezők értékelését. Valamennyi fontos szereplőt fel kell kérni az értékeléshez való hozzájárulásra, aminek az esemény előzetes megtervezésén kell alapulnia. Az értékelési folyamat során a szervező tagállam felhasználhatja a más tagállamoktól származó értékeléseket, de erről előzetesen meg kell állapodni.

A szervező tagállamnak az esemény végét követően a lehető leghamarabb értékelő jelentést kell összeállítania. Amennyiben bármilyen váratlan esemény történt, az értékelő jelentésnek a váratlan eseményről szóló jelentést is kell tartalmaznia.

Az eseményt követően tájékoztatást kell tartani, valamint általános értékelő jelentést kell készíteni a vonatkozó biztonsági szempontokról. A jelentésben külön ki kell térni a közrendet megzavaró eseményekre (vagy azok hiányára), a terroristafenyegetésekre és váratlan eseményekre, a bűncselekményekre, az érintett csoportokra és a tanulságokra.

A jelentés és/vagy a tanulságok szolgáltatnak alapot az oktatási, képzési és gyakorlati tevékenységekhez (lásd a III.5. szakaszt). A CEPOL-nak biztosítania kell a nemzetközi tanulságok felhasználását az oktatási, képzési és gyakorlati programban. Az egyes tagállamok nemzeti szinten felelnek a tanulságok felhasználásáért. A jelentést a CEPOL továbbítja a nemzeti rendőrakadémiáknak.

Annak érdekében, hogy a levont tanulságokat vagy az ajánlásokat a jövőbeli főbb nemzetközi vonatkozású események szervezőinek rendelkezésére lehessen bocsátani, a jelentést az eseményre kijelölt kapcsolattartó pont(ok)on keresztül a megfelelő uniós szervekhez és egyéb érintett vagy más módon érdekelt országokhoz vagy szervekhez el kell juttatni.

IV.2.   Stratégiai értékelés

A tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében, amikor csak szükséges, szakértői ülést kell tartani, amelyet az illetékes tanácsi munkacsoport szervez.

Az ülés résztvevői a főbb nemzetközi vonatkozású eseményeken a közrend fenntartásában tapasztalatot szerzett, magas rangú rendőrségi tisztviselők. A szakértői ülés egyik témája e kézikönyv további alakítása és kiigazítása a közelmúlt eseményeiből nyert tapasztalatok fényében.

A. MELLÉKLET

FORMANYOMTATVÁNY ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐK VAGY MÁS JELLEGŰ OPERATÍV TÁMOGATÁST NYÚJTÓ TISZTEK IGÉNYLÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEMHEZ

1.	Az igényelt támogatás jellege (összekötő tisztviselő, felderítő, közvetítő vagy egyéb)

2.	Esemény(ek)

3.

Időszak

4.	Állomáshely

5.	Feladatok leírása (a lehető legrészletesebben)

6.	Nyelvi készségek (az esemény munkanyelvei)

7.	Egyéb különleges készségek (különleges csoportok ismerete, közvetítői tapasztalat stb.)

8.	A megérkezést megelőzően előkészítendő feladatok: — a kiküldő állammal való kapcsolattartás, — meghatározott típusú információk gyűjtése, — egyéb feladatok.

9.	Kommunikációs eszközök (mobiltelefon, Internet)

10.	Másfajta igényelt felszerelés

11.	A választ szíveskedjenek az alábbi időpontig közölni:

B. MELLÉKLET

LEHETSÉGES TÜNTETŐKKEL ÉS MÁS CSOPORTOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZATOK ELEMZÉSE

1.	Ismert és valószínűleg tüntetésre készülő, vagy az eseményt más módon befolyásoló csoport neve

2.	Összetétele, tagjainak száma

3.	Megkülönböztető jegyek (öltözet, logók, zászlók, jelszavak vagy egyéb külső jellemzők)

4.	A csoport jellege (erőszakos – fennáll a rendbontás veszélye?)

5.	Tüntetési és/vagy aktivista módszerei

6.	A csoport belső szerveződése és működése: — vezetői, — kommunikációs eszközei, — a szervezetre vonatkozó egyéb adatok.

7.	Kapcsolatok más (nemzeti vagy nemzetközi) csoportokkal

8.	Jelentős incidensekben részt vett tagok: — az incidens jellege, — helye (ország), — egyénileg vagy csoportosan, — a fentiekre tekintettel a nemzeti joggal összhangban hozott elmarasztaló ítéletek.

9.	Viselkedés: — a rendőri szolgálatok és -fellépés irányában, — a helyi lakosság irányában, — fegyverhasználat, — alkohol vagy kábítószerfogyasztás, — maszkviselet, — a különböző típusú eseményeken felvett viselkedési minta.

10.	Médiakapcsolatok és viszonyulás a médiához (médiastratégia, szóvivő stb.)

11.	Weboldalak és hirdetőtáblák stb.

12.	Utazási útvonal kiválasztása

13.	Közlekedési eszköz

14.	Szállás kiválasztása

15.	Tartózkodás időtartama

16.	Harmadik országokban működő összekötő tisztviselők által szolgáltatott információ az ezen országokból származó esetleges tüntetőkről vagy aktivistákról

17.	Egyéb vonatkozó információk

18.	Az információ forrása, valamint a szolgáltatott információ pontossága és megbízhatósága

C. MELLÉKLET

D. MELLÉKLET

E. MELLÉKLET

REFERENCIADOKUMENTUMOK

—	Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) (HL C 316., 1995.11.27., 2. o.)

—	A Tanács 1997. május 26-i 97/339/IB együttes fellépése a közrend és a közbiztonság területén való együttműködésről (HL L 147., 1997.6.5., 1. o.)

—	Jegyzőkönyv a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről (HL C 340., 1997.11.10., 93. o.)

—	Nizzai Szerződés, Nyilatkozat az Európai Tanács helyszíneiről (HL C 80., 2001.3.10., 85. o.)

—	A Tanács 2001. március 19-i 2001/264/EK határozata a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról (HL L 101., 2001.4.11., 1. o.)

—

A Tanács 2006. december 4-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó, naprakésszé tett kézikönyvről (HL C 322., 2006.12.29., 1. o.)

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.)

—	A Belga Királyság, a Holland Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség között létrejött, 2004. június 8-i szerződés a határokon átnyúló rendőrségi beavatkozásról

—

A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között létrejött, különösen a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, valamint az illegális migráció elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló Egyezmény (Prümi Szerződés) (tanácsi dokumentum száma: 16382/06)

—	Konfliktuskezelési útmutató kézikönyv (tanácsi dokumentum száma: 7047/01),

—	A Tanács és a tagállamok kormányai képviselői által 2001. július 13-án, az Európai Tanács ülései és hasonló események biztonságáról elfogadott következtetések (tanácsi dokumentum száma: 10916/01)

—	Az Európai Tanácsok és más hasonló események alkalmával foganatosítandó lehetéses intézkedések ellenőrzőlistája (tanácsi dokumentum száma: 11572/01)

—	Stratégiai információk az Európai Tanácsokról és más hasonló eseményekről – Kockázatelemzés (tanácsi dokumentum száma: 11694/01)

—	Az EUCPN JAI 82 almunkacsoport 2001. november 27-i következtetései (tanácsi dokumentum száma: 14917/01)

—	A rendőri hatóságok és szolgálatok által nemzetközi eseményeken, például az Európai Tanács ülései esetén alkalmazandó biztonsági kézikönyv (tanácsi dokumentum száma: 12637/02)

—	Az Európai Tanács ülései és hasonló események biztonsága – Nemzetközi együttműködés a laekeni Európai Tanácson (tanácsi dokumentum száma: 9029/02)

—	Az Európai Tanácsokon és más hasonló eseményeken alkalmazandó biztonsági kézikönyv (tanácsi dokumentum száma: 9069/02)

—	Az Európai Tanács üléseinek biztonsága (tanácsi dokumentum száma: 11836/02),

—	A tagállamok közötti, az olimpiai játékokon és ahhoz hasonló sporteseményeken elkövetett terrorcselekmények megelőzésével kapcsolatos együttműködésről szóló kézikönyv (tanácsi dokumentum száma: 5744/04)

—	Az Európai Unió terrorizmusellenes stratégiája (tanácsi dokumentum száma: 14469/05)

—	Europol-segítségnyújtás a tagállamoknak – Nagyszabású sportesemények (Europol dokumentum száma: 2570-50r1)

F. MELLÉKLET

A KÖZREDDEL KAPCSOLATOS ÁLLANDÓ KAPCSOLATTARTÓ PONTOK

[97/339/IB együttes fellépés 3. cikkének b) pontja]

A frissített információkat a pcwp@consilium.europa.eu címre kérjük elküldeni.

Tagállam	Szolgálat	Cím	Telefon	Fax	E-mail
BE	Federal Police PCN/DAO	Fritz Toussaint 47 B-1050 Brussels	(32-2) 642 63 80	(32-2) 646 49 40	dga-dao@skynet.be
	Ministry of the Interior, Crisis Centre	Hertogstraat 53 B-1000 Brussels	(32-2) 506 47 11	(32-2) 506 47 09
BG	Directorate for International Operational Police Cooperation Ministry of the Interior		(359) 22 82 28 34	(359) 29 80 40 47	NCB@mvr.bg
CZ	Police Presidium of the Czech Republic International Police Co-operation Division	Strojnická 27 PO Box 62/MPS CZ-Praha 7	(420) 974 83 42 10	(420) 974 83 47 16	sirene@mvcr.cz
DK	Danish National Police	Polititorvet 14 DK-1780 København V	(45) 33 14 88 88	(45) 33 32 27 71	NEC@politi.dk
DE	Bundeskriminalamt	Thaerstr. 11 D-65193 Wiesbaden	(49) 61 15 51 31 01	(49) 61 15 51 2141	@bka.bund.de
	Bundesministerium des Innern	Lagezentrum Alt-Moabit 101 D-10559 Berlin	(49) 301 86 81 10 77	(49) 301 86 81 2926	poststelle@bmi.bund.de
EE	Central Law Enforcement Police	Ädala 4E EE-10614 Tallinn	(372) 612 39 00	(372) 612 39 90	julgestuspolitsei@jp.pol.ee
EL	Ministry of Public Order International Police Cooperation Division	Kanellopoulou 4 GR-10177 Athens	(30) 210 69 77 56 23	(30) 21 06 92 40 06	registry@ipcd.gr
ES	Dirección general de la policía, Comisaría general de seguridad ciudadana, Centro nacional de coordinación	C/Francos Rodríguez 104 E-28039 Madrid	(34) 913 22 71 90	(34) 913 22 71 88	cgsc.cgeneral@policia.es
FR	Ministère de l'intérieur Direction Générale de la Police Nationale Cabinet «Ordre Public»	11 rue des Saussaies F-75008 Paris	(33) 140 07 22 84	(33) 140 07 64 99
IE	Office of Liaison and Protection Section, An Garda Siochána	Dublin 8 Ireland	(353) 16 66 28 42	(353) 16 66 17 33	gdalp@iol.ie
IT	Ministero dell'interno Dipartimento della Pubblica Sicurezza Ufficio Ordine Publico	Piazza del Viminale 1 I-00184 Roma	(39) 06 46 52 13 09 (39) 06 46 52 13 15	(39) 06 46 53 61 17	cnims@interno.it
CY	Ministry of Justice and Public Order Police Headquarters — European Union and International Police Cooperation Directorate	CY-Nicosia, 1478	(357) 22 80 89 98 (24h) 357) 22 80 80 80 (24h)	(357) 22 30 51 15 (357) 22 80 86 05 (24h)	euipcd@police.gov.cy
	— Operations Office of the Cyprus Police Headquarters		(357) 22 80 80 78 (357) 99 21 94 55	(357) 22 80 85 94	operations.office@police.gov.cy
LV	Operative Control Bureau of Public Security Department Central Public Order Police Department State Police	Brīvības iela 61 LV-1010 Riga	(371) 707 54 30 (371) 707 53 10	(371) 727 63 80	armands.virsis@vp.gov.lv vpdd@vp.gov.lv
LT	Lithuanian Criminal Police Bureau International Liaison Office	Liepyno 7 LT-08105 Vilnius	(370-5) 271 99 00	(370-5) 271 99 24	office@ilnb.lt
LU	Direction Générale de la Police Grand-Ducale Direction des Opérations Centre d'Intervention National	L-2957 Luxembourg	(352) 49 97 23 46	(352) 49 97 23 98	cin@police.etat.lu
HU	International Law Enforcement Cooperation Centre National Police	Teve utca 4-6 H-1139 Budapest	(36-1) 443 55 57	(36-1) 443 58 15	intercom@orfk.police.hu
MT	Malta Police Force Police General Headquarters	M-Floriana	(356) 21 22 40 01 (356) 21 25 21 11	(356) 21 23 54 67 (356) 21 24 77 94	cmru.police@gov.mt
NL	Ministry of the Interior and Kingdom Relations, National Crisis Centre	PO Box 20011 2500 EA The Hague The Netherlands	(31) 704 26 50 00 (31) 704 26 51 51	(31) 703 61 44 64	ncc@crisis.minbzk.nl (24h) (NL/EN)
AT	Federal Ministry of the Interior Directorate General for Public Safety Operations and Crisis Coordination Centre	Minoritenplatz 9 A-1014 Wien	(43) 15 31 2 6 32 00 (43) 15 31 2 6 37 70 (24h)	(43) 15 31 2 6 31 20 (24h) (43) 15 31 26 10 86 12 (e-fax, 24h)	ekc@bmi.gv.at (24h)
PL	General Headquarters of Police Crises Management and Anti Terrorism Bureau	ul. Puławska 148/150 PL-02-624 Warszawa	(48-22) 601 36 40 (48-66) 763 13 25	(48-22) 601 32 37	ncbwarsaw@policja.gov.pl
	contact point concerning counter-terrorism Division on Combating Terrorist Acts Central Bureau of Investigation National Police Headquarters		(48-22) 601 32 75	(48-22) 601 42 93	counterterror@policja.gov.pl
PT	Ministério da Administração Interna Gabinete Coordenador de Segurança	Av. D. Carlos I- 7o P-1249-104 Lisboa	(351) 213 23 64 09	(351) 213 23 64 25	gsc@sg.mai.gov.pt
RO	International Police Cooperation Centre (IPCC)	Calea 13 Septembrie 1-5 RO-Bucharest	(40) 213 16 07 32	(40) 213 12 36 00	ccpi@mai.gov.ro
	Operational Anti-Terrorist Coordination Centre (Romanian Information Service)	Bulevardul Libertatii 14-16 RO-Bucharest	(40) 214 02 35 98	(40) 213 45 10 66	ipct@dcti.ro
SI	International Police Cooperation Sector in Criminal Police Directorate	Štefanova 2 SLO-1000 Ljubljana	(386) 14 72 47 80	(386) 12 51 75 16	interpol.ljubljana@policija.si
SK	Prezídium Policajného zboru Úrad medzinárodnej policajnej spolupráce	Pribinova 2 SK-812 72 Bratislava	(421) 961 05 64 50	(421) 961 05 64 59	spocumps@minv.sk
FI	Helsinki Police Department Operational Command Centre	Pasilanraitio 13 FI-00240 Helsinki	(358-9) 189 40 02	(358-9) 189 28 21	johtokeskus@helsinki.poliisi.fi
SE	National Criminal Police, International Police Cooperation Division (IPO)	POB 12256 S-10226 Stockholm	(46) 84 01 37 00	(46) 86 51 42 03	ipo.rkp@polisen.se
UK	Home Office Public Order Unit	2 Marsham Street London SW1P 4DF POB 8000 London SE 11 5EN United Kingdom	(44) 20 70 35 35 09 (44) 20 70 35 18 10		Christian.Papaleontiou@homeoffice.gsi.gov.uk David.Bohannan@homeoffice.gsi.gov.uk
	Serious Organised Crime Agency International Crime		(44) 20 73 28 81 15	(44) 20 73 28 81 12	london@soca.x.gsi.gov.uk