16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/23

(1)

Portugália 2004. május 5-én kelt (a Bizottságnál 2004. május 19-én iktatott) levelében értesítette a Bizottságot a CORDEX, Companhia Industrial Têxtil S.A. (a továbbiakban: CORDEX) részére nyújtani kívánt támogatásról, melynek célja e vállalat brazíliai beruházásának finanszírozásához segítséget nyújtani. A Bizottság kérésére 2004. augusztus 31-i (szeptember 6-án iktatott) és 2004. szeptember 13-i (szeptember 16-án iktatott) levelében Portugália kiegészítő információkat bocsátott rendelkezésre.

(2)

A Bizottság 2004. november 19-i levelében tájékoztatta Portugáliát határozatáról, amely szerint a szóban forgó támogatás ügyében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

A portugál hatóságok 2005. január 7-i (2005. január 11-én iktatott) levelükben benyújtották a fent említett eljárással kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétételre került. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz érkeztek észrevételek az érdekelt felektől, melyeket továbbított a portugál hatóságok felé, hogy foglaljanak állást az ügyben, melyet a 2005. május 20-án kelt (2005. május 25-én iktatott) levelükben meg is tettek.

(6)

A Bizottság 2005. szeptember 26-i levelében kiegészítő információkat kért, melyre Portugália 2005. november 9-i (2005. november 10-én iktatott) levelében válaszolt. A portugál hatóságok az utolsó kiegészítő információkat 2005. december 22-i (2005. december 23-án iktatott) levelükben juttatták el a Bizottsághoz.

(7)

A CORDEX köteleket gyártó, ovari székhelyű vállalat, a régióra az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában leírtak vonatkoznak. A vállalatot 1969-ben alapították, és szintetikus alapú (polipropilén és polietilén) kötelek, illetve zsinegek, valamint mezőgazdasági zsinegek („binder” és „baler twine”) és egyéb szizáltermékek gyártására szakosodott. A támogatás hivatalos bejelentésekor a CORDEX 259 dolgozót foglalkoztatott. Abban az évben (2004) közel 25 millió eurós forgalmat bonyolított le. A CORDEX egyben két másik résztvevő vállalat tulajdonosa is, melyek ugyanazon régióban működnek: a 2001-ben alapított FLEX 2000 és a 2003-ban alapított CORDENET. A három vállalat összességében körülbelül 415 dolgozót (3) foglalkoztat.

(8)

A projekt lényege új vállalat – a Cordebras Lda. – létrehozása Brazíliában, mely kizárólag takarmánypréseléshez használt zsinegek gyártásával foglalkozna; ez főként a mezőgazdaságban alkalmazott termék. Ezen beruházással a CORDEX növelni kívánja szizáltermékei gyártási mennyiségét, és ki kívánja használni a Brazíliában rendelkezésre álló olcsóbb nyersanyagot és a munkaerőt. Brazília világelsőnek számít e nyersanyag (szizálszál) előállításában, és az ottani munkaerőköltség a portugáliai költségek körülbelül egyharmadát teszi ki.

(9)

Ezzel a projekttel a CORDEX ugyanakkor új piacokat is kíván szerezni, főként az USA-ban, Kanadában és a MERCOSUL országokban. Mindenek előtt a Brazíliában előállított szizáltermékek egy részét Portugáliába importálják egyrészt késztermékként, másrészt félkész termék (4) formájában. Utóbbi esetben a terméket olaj alapú speciális kezelés alá vetnék és újratekercselnék, valamint újracsomagolnák a piaci értékesítés előtt.

(10)

A vizsgált beruházás tervezett költsége 2 678 630 eurót tesz ki, mely az új cég, a Cordebras Lda. alaptőkéjének felel meg. A projektet 2002-ben fejezték be és jelenleg már működik.

(11)

A CORDEX támogatási kérelmet nyújtott be a portugál hatóságoknál hivatkozván arra a programra, mely a portugál vállalatok nemzetköziesítését kívánja elősegíteni (5). A hivatkozott program szerint a nagyvállalatoknak nyújtott támogatásokat be kell jelenteni a Bizottságnak. Bár a CORDEX még 2000-ben, a projekt megvalósításának kezdete előtt benyújtotta támogatási kérelmét, Portugália ezt belügyi jellegű késedelmek miatt csak 2004. januárjában jelentette be a Bizottságnál.

(12)

A bejelentett intézkedés egy 401 795 euro összegű adózási ösztönzőt foglal magában, mely a beruházás tervezett költségének 15 %-át teszi ki.

(13)

A Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozátában bejelentette, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szempontjából értékelni fogja a fent nevezett intézkedést, annak megállapítása céljából, hogy a támogatás gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítésére irányul-e anélkül, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolna a kereskedelmi cserékre, ellentétben állva a közösségi érdekekkel.

(14)

A Bizottság egységesen az alábbi kritériumokat mérlegelte, melyeket korábban már alkalmazott a nagyvállalatoknak közvetlen külföldi beruházási projektek finanszírozásához nyújtandó támogatások (6) esetében: a támogatás tartalmaz-e burkolt exportálási elemeket; a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat mind a származási, mind pedig a fogadó országban; az áthelyezés kockázatait; az intézkedés hatását arra a régióra, ahol a támogatás kedvezményezettje működik; a támogatás szükségességét, nevezetesen a támogatás várható kihatását a közösségi ipar nemzetközi versenyképességére és/vagy bizonyos harmadik országokbeli beruházási projektekhez kapcsolódó kockázatait tekintetbe véve.

(15)

A Bizottság ezzel összefüggésben arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás egy kezdeti termelői beruházás céljára kerül engedélyezésre és nem tartalmazott burkolt exportálási elemeket. Szintén nem vezet a munkahelyek Portugáliából Brazíliába történő áthelyezéséhez, mivel a CORDEX fenn kívánja tartani a meglevő foglalkoztatási szintet Portugáliában. Az a tény, hogy az új, Brazíliában épülő üzem új gépállománnyal lesz felszerelve és a munkaerőt is helyben toborozzák, még jobban lecsökkentette a kihelyezés kockázatát.

(16)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a portugál hatóságok érvelése, miszerint ez az első nemzetköziesítési lépés a CORDEX-nél, amely nem ismeri a brazil piacot, nagyobb mértékű kockázatot rejt magában, mivel egy ismeretlen piacra irányul a beruházás. Ebből logikusan az következne, hogy sikertelenség esetén ennek a vállalatra gyakorolt pénzügyi hatása jelentős lenne, tekintettel arra, hogy a beruházási költségek a forgalom közel 12 %-át teszik ki. Ezen felül a vállalat a támogatási kérelmet a projekt megkezdése előtt nyújtotta be, amely azt a benyomást kelti, hogy az intézkedés eleget tesz az „ösztönzés feltételének”, melyet a regionális célú állami támogatásokról szóló Közösségi Iránymutatások (7) általában előírnak.

(17)

Mindezek figyelembevételével a Bizottság hangot adott kételyeinek a támogatás az érintett uniós iparág versenyképességének egészére gyakorolt hatásával kapcsolatban. A Bizottság megjegyezte, hogy a Brazíliában előállított termékek egy része valószínűleg versenyezni fog (más termékekkel – ford.) az EU piacán és hogy nem rendelkezik egyéb információval a kedvezményezett vagy a piac jelentőségét illetően, sem pedig azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lesz az intézkedésnek arra a régióra, ahol a CORDEX található. Ebből következően, a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy eldöntse az akkori bírálati szakaszban, hogy a támogatás megfelel-e az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő kivételnek.

(18)

A BIHR, egy francia vállalat azt nyilatkozta, hogy a CORDEX brazíliai beruházása portugál gyártók egyéb beruházásainak következtében jött létre és hogy ezek a vállalatok más brazil és amerikai versenytársaikkal együtt Európában a BIHR szizáltermelését veszélyeztetik. A BIHR-t szintén aggasztja az a tény, hogy a támogatás erősítheti a CORDEX pozícióját a szintetikus alapú zsinegek piacán.

(19)

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg egy másik francia cég, a Sainte Germaine is, mely szintén Európában állított elő szintetikus termékeket és később Brazíliába helyezte át szizálgyártó tevékenységét. A Sainte Germaine azt is állítja, hogy a portugál cégeknek az az előnye származik a Brazíliában történő beruházásokból, hogy folyamatosan tudják importálni a terméket Európába úgy, hogy jelentősen alacsonyabb vámot fizetnek.

(20)

Egy másik cég, amely nevének elhallgatását kérte, hasonló észrevételeket tett, megerősítvén, hogy a támogatás versenyelőnyhöz juttatná a CORDEX-et a zsinegek piacán.

(21)

Portugália megjegyezte, hogy a Brazíliában történő beruházás a CORDEX stratégiájának egyik elemét képezi, melynek célja megtartani a portugáliában végzett tevékenységek széles körét és a foglalkoztatás jelenlegi szintjét. A CORDEX továbbra is Portugáliában állítana elő szizáltermékeket, melyek nyersanyagát félkész, illetve késztermék formájában Brazíliából, szintén a Cordebras Lda.-tól importálnák, majd azok továbbfeldolgozása után megnövelt értékű szizáltermékek születnének. Ezen tevékenységek magukban foglalják a „baler twine” típusú mezőgazdasági zsineg csomagolásának módosítását, melyet a vevő kívánságainak megfelelően importálnak (pl. a méret vagy címkézés szempontjából), ezzel is hozzájárulván a csomagolóipar foglalkoztatottságának támogatásához a régióban, ahol a CORDEX működik.

(22)

A brazíliai beruházás folyományaként a CORDEX két új vállalatot is alapított OVAR-ban (a FLEX és a CORDENET cégeket, hab- és hálótermékek előállítására). Ez a lépés egyrészt a cégek közötti munkaerő átcsoportosításhoz vezetett, másrészt a három ovari cég összfoglalkoztatási szintjének enyhe növekedését eredményezte: a dolgozók száma 2000-ben 358 volt, ami 2005-ben 415-re emelkedett. A nemrég alapított brazil leányvállalat, a Cordebras Lda., közel 145 dolgozót foglalkoztat.

(23)

A portugál hatóságok szerint a CORDEX terjeszkedési stratégiája, melynek részét képezi a brazíliai beruházás, következésképpen pozitív hatást gyakorol egy olyan régió, mint az ovari foglalkoztatottsági szintjének fenntartására, amely országos átlagban igen magas munkanélküliségi szintet mutat. Emellett szintén hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez Baía államban (Brazília), ahol a Cordebras Lda. székhelye található.

(24)

A harmadik érdekelt felek észrevételeire vonatkozólag a portugál hatóságok megerősítették, hogy a CORDEX a brazíliából importált szizáltermékek esetében azonos feltételekkel és azonos vámfizetési kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely más uniós termelő és hogy a támogatás csökkentett összege, melyet a CORDEX-nek kívánnak nyújtani, valószínűsíthetően nem fog semmilyen jelentős hatást gyakorolni a közösségi piacra. A portugál hatóságok nézőpontjából a CORDEX brazíliai beruházása szükségszerű volt, mivel segít ellentételezni az alacsonyabb előállítási költség előnyét kihasználó országok (az afrikai országok és Brazília) (8) növekvő exporttevékenységével járó hatásokat.

(25)

Végül Portugália kijelentette, hogy annak a ténye, hogy a beruházás közfinanszírozás nélkül valósult meg, nem róható fel a vállalatnak, mely a projektet banki hitelek segítségével és saját tőke bevonásával vitte tovább annak reményében, hogy megkapja az állami támogatást, melyre az erre vonatkozó nemzeti rendszer (9) keretén belül pályázott.

(26)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében olvasható, hogy egy tagállam részéről vagy állami eszközökből bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a gazdasági versenyt azzal, hogy előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos áruk gyártását, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet.

Az szóban forgó ügyben folytatandó eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság úgy döntött, hogy a támogatás az alábbi indokok alapján az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik:

(27)

Figyelembe véve, hogy amennyiben a támogatás nem lenne összeegyeztethető az érvényben levő iránymutatásokkal, illetve keretrendszerrel, a Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja mennyiben bizonyulna összeegyeztethetőnek a támogatás az EK-Szerződéss 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő kivétellel, mely megengedi a támogatás folyósítását gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítése céljából, amennyiben az nem módosítja a kereskedelmi cserék feltételeit olyan mértékben, ami ellentétes a közösségi érdekekkel. A Bizottság következésképpen értékelni fogja, hogy ez a támogatás hozzájárul-e a szizálgyártás és/vagy más gazdasági tevékenységek fejlődéséhez az Európai Unión belül, anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmi cserék feltételeit.

(28)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe vesz számos kritériumot, melyeket korábban már alkalmazott a nagyvállalatoknak közvetlen külföldi beruházási projektek finanszírozásához nyújtandó támogatási ügyeinek esetében, (lásd a 14. sz. bekezdést), és melyek arra irányultak, hogy egyensúlyt teremtsenek a támogatás előnyei – melyek hozzájárulnak az EU iparának nemzetközi versenyképességéhez (pl. hogy a támogatás szükséges-e tekintetbe véve a harmadik országban megvalósítandó projekthez kapcsolódó kockázatokat), és annak az EU piacára gyakorolt lehetséges negatív hatásai között.

(29)

Ezzel összefüggésben a Bizottságnak kételyei voltak, hogy mi lesz az intézkedés hatása a közösségi piacra és az érintett uniós iparág versenyképességének egészére nézve; másrészről nem rendelkezik információval a kedvezményezett helyzetéről az EU-beli versenytársakkal szemben és arról sem, milyen hatása lesz az intézkedésnek arra a régióra, ahol a CORDEX található (lásd a 17. sz. bekezdést).

(30)

Az állami támogatásokra vonatkozó törvénykezés főszabályként kezeli, hogy ahhoz, hogy egy támogatás a közös piaccal összeegyeztethető legyen, bizonyítani kell, hogy a kedvezményezett részéről ez egy olyan kiegészítő tevékenységre irányul, mely a támogatás nem-folyósítása esetén nem kerül megvalósításra. Különben a támogatás csak torzítja a versenyt, anélkül, hogy bármilyen pozitív hatást gyakorolna. A Bizottság hangsúlyozta, hogy amennyiben a vállalat még a projekt beindítása előtt pályázza meg a támogatást, létezik néhány utalás arra vonatkozólag, milyen esetben felel meg az intézkedés a „támogatási feltételek”-nek, melyeket általában a regionális állami támogatások szabályrendszere (11) ír elő. Mindezek ellenére, a fentiek nem bizonyítják egyértelműen, hogy a támogatás valóban szükségszerű-e az EU iparának nemzetközi versenyképessége és/vagy az egyes harmadik országokban megvalósítani kívánt beruházási projektekkel járó kockázatok szempontjából.

(31)

A Bizottság 2004. november 19-i határozatában megemlítette a portugál hatóságok érvelését, mely szerint egy brazíliai beruházás a CORDEX számára nagyobb kockázatot jelentene mint egy EU-ban megvalósítandó, a brazil valuta előrejelezhetetlensége miatt. Főként pedig azért, mert a CORDEX első nemzetköziesedési lépéséről van szó és a vállalatnak nem voltak korábbi tapasztalatai a brazil piacról (12).

(32)

A Bizottsághoz az eljárás megindításakor eljuttatott információkból kiderül, hogy a CORDEX néhány versenytársa mégis tett beruházásokat Brazíliában (eltekintve a brazil valuta látszólagos előrejelezhetetlenségétől). Elsősorban a Quintas & Quintas S.A., a CORDEX egyik portugál versenytársa, amely a portugál hatóságok tájékoztatása alapján termelőegységet létesített Brazíliában (Brascorda) anélkül, hogy bármilyen támogatást igényelt volna tőlük. Következésképpen nincs olyan tényező, amely a piac bármilyen általános hiányosságát mutatná hasonló típusú projektek esetében, amely valószínűsíthetően akadályozná a CORDEX-et vagy versenytársait, hogy közpénzek igénybe vétele nélkül végezzenek beruházásokat Brazíliában.

(33)

Bár ez volt a CORDEX első nemzetköziesedési lépése, a portugál hatóságok szintén nem tudtak semmilyen különleges akadály meglétéről beszámolni, amely e vállalat esetében felmerült volna a szóban forgó beruházás megvalósításához. Például, annak ellenére, hogy a CORDEX viszonylag kis méretétű, emiatt alacsony (a KKV-k küszöbértéke alatti) forgalmat realizáló vállalat, a portugál hatóságok nem említettek semmiféle hátrányos tényezőt, azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a CORDEX kereskedelmi bankoknál vegyen fel hitelt; sőt úgy tűnik, hogy a vállalatnak sikerült e beruházást saját erőből és kereskedelmi kölcsönök által finanszírozni.

(34)

A Bizottság kijelenti, hogy a fent említett információk alapján Portugália nem tudta bizonyítani, hogy a CORDEX a támogatás nélkül nem lett volna képes megvalósítani a szóban forgó brazíliai beruházást és hogy a támogatás szükségszerű volt a cég brazíliai projektjében rejlő kockázatokat illetően. A Bizottság hangsúlyozza, hogy maga a tény, miszerint a CORDEX idáig állami támogatások bevonása nélkül végezte mindezen tevékenységeket, azt mutatja, hogy a támogatás nem volt szükségszerű.

(35)

A rendelkezésre álló információk alapján, körülbelül 12 uniós szizálgyártó cég működik a közösségi piacon. Ebből öt Portugáliában működik és az EU szizáltermelésének közel 81 %-át tudhatja magáénak (13). Ezen vállalatok mindegyike állít elő szintetikus alapanyagú cikkeket, köteleket és szizálzsinegeket. E vállalatok legtöbbjének a szintetikus szálak gyártása a fő tevékenységi köre. A CORDEX is így működik (a szizálgyártás a termelőkapacitás csupán körülbelül 20 %-át teszi ki). Ami a mezőgazdasági célú felhasználást illeti, a szizál és a szintetikus szálak bizonyos mértékben helyettesíthetőek.

(36)

2003-ban a CORDEX piaci részesedése körülbelül 6,6 % volt a szizáltermékek szegmensében a közösségi piacon. Amennyiben viszont a Cordebras Lda.-tól származó termékek értékesítését is figyelembe vesszük, a CORDEX részesedése a közösségi piacon 17,7 %-ra emelkedik (14). Ezzel kapcsolatban a portugál hatóságok azt közölték, hogy a Cordebras exportjának közel 47 %-a (2003-ban körülbelül 2 210 tonna) a közösségi piacra irányult.

(37)

Tekintettel a Cordebras Lda. által gyártott szizál magas százalékarányára, amely (a CORDEX által) kerül importálásra az EU-ba, a Bizottság úgy határozott, hogy a támogatás jelentősen befolyásolná a versenyt a közösségi piacon. Ezen felül a támogatás a CORDEX pozícióját is tovább erősítené az EU-ban, valószínűsíthetően hatást gyakorolván a piac egyéb szegmenseire is, ahol a CORDEX és versenytársai jelen vannak. Ezeket a tényeket a versenytársak által tett észrevételek is megerősítik, bizonyítván ezzel, hogy a támogatás súlyos torzulásokat okozna a kötelek, szizálzsinegek, valamint a szintetikus zsinegek piaci versenyében.

(38)

A támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottságnak gondosan mérlegelnie kell az intézkedés EU-n belül gyakorolt pozitív és negatív hatásai közötti egyensúlyt, valamint meg kell határoznia, mennyiben ellensúlyozzák a Közösségre gyakorolt pozitív hatások a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat. A fent hivatkozott információk alapján a Bizottság úgy látja, hogy nincsenek bizonyítékok, melyek alátámasztanák, hogy a CORDEX részére, annak brazíliai beruházásához nyújtandó támogatás ténylegesen hozzájárulna az európai ipar versenyképességének javításához. A támogatás valószínűsíthetően a kedvezményezett helyzetét erősítené versenytársai kárára, melyek nem kapnak állami támogatásokat. Nem bizonyított tehát, hogy a támogatás bármilyen pozitív hatással lenne a Közösségre, mely ellensúlyozná annak a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatását.

(39)

A fentiek alapján, a Bizottság úgy döntött, hogy nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek alapján a támogatás szükségszerű lenne ahhoz, hogy a CORDEX megvalósítsa a szóban forgó beruházást Brazíliában. Másrészről a támogatás valószínűsíthetően torzítja a közösségi piacon belüli versenyt. Ebből következően a Bizottság döntése értelmében a CORDEX részére nyújtandó állami támogatás, melynek célja egy Brazíliában megvalósítandó közvetlen beruházás, a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem járul hozzá a gazdasági tevékenységek fejlődéséhez, anélkül, hogy ne gyakorolna kedvezőtlen hatást a kereskedelmi cserék feltételeire, olyan mértékben, ami ellentétes a közösségi érdekekkel, lévén következésképpen összeegyeztethetetlen a közösségi piaccal,