9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/17

(1)

A Holland Királyság Európai Unió melletti Állandó Képviseletén keresztül az Európai Bizottságnak címzett, 2006. december 8-i levélben a holland kormány az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésére hivatkozva bejelentette a Bizottságnak a rövidláncú klórozott paraffinok (a továbbiakban: SCCP-k) felhasználására vonatkozó nemzeti rendelkezéseit, melyek fenntartását szükségesnek tartja az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó 76/769/EGK tanácsi irányelv huszadik módosításáról (rövidláncú klórozott paraffinok) szóló, 2002. június 25-i 2002/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) elfogadását követően.

(2)

A 2006. december 8-i a Holland Királyság második bejelentése a 2002/45/EK irányelv rendelkezéseitől való eltérésre vonatkozóan. Hollandia 2003. január 17-én nyújtotta be a meglévő nemzeti rendelkezések fenntartására irányuló első kérelmét. A 2004/1/EK határozatában (2) a Bizottság úgy határozott, hogy Hollandia részben fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit 2006. december 31-ig.

(3)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(4)   Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(…)

(6)   A Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.”

(4)

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv (3) módosított változatában egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozására vonatkozóan állapít meg szabályokat. Az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt veszélyes anyagokra és készítményekre.

(5)

Az EK-Szerződés 95. cikkének jogalapja szerint elfogadott 2002/45/EK irányelv a 76/769/EGK irányelv I. mellékletét új 42. ponttal egészítette ki, mely C10–C13 alkánok és klór (SCCP-k) forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan állapít meg szabályokat. A 42. pont 1. alpontja szerint az SCCP-k nem hozhatók forgalomba egyéb anyagok vagy készítmények anyagaként vagy összetevőjeként történő alkalmazás céljából 1 %-nál magasabb koncentrációban:

(6)

A 42. pont 2. alpontja előírja, hogy 2003. január 1-jéig az Európai Bizottság a tagállamokkal és az OSPAR-bizottsággal együttműködve, az SCCP-k egészségügyi és környezeti kockázataival kapcsolatos bármely vonatkozó, új tudományos adat fényében felülvizsgálja az SCCP-k összes egyéb felhasználását és e felülvizsgálat eredményéről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(7)

A 2. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvet átültető rendelkezéseket legkésőbb 2004. január 6-tól alkalmazzák.

(8)

A 76/769/EGK irányelvet 2009. június 1-jén hatályon kívül helyezik és helyébe a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) lép. Az SCCP anyagcsoport az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 42. pontjában szerepel, a 2002/45/EK irányelvben előírt korlátozásokkal.

(9)

A Hollandia által bejelentett nemzeti rendelkezéseket 1999. november 3-án határozat útján vezették be, mely a rövidláncú klórozott paraffinok egyes felhasználásainak tilalmára vonatkozóan állapított meg szabályokat (klórozott paraffinokról szóló határozat, vegyi anyagokról szóló törvény (WMS)) (Staatsblad van het Koninkrijk der Nederlanden, Jaargang 1999, 478).

(10)

Az 1. cikk előírja, hogy a határozat a 10–13 láncú – beleértve a szénatomokat –, és legalább 48 tömegszázalék klórozási fokkal rendelkező klórozott alkánokra vonatkozik. A 2. cikk (1) bekezdésének értelmében az 1. cikkben szereplő SCCP-k nem használhatók fel:

(11)

Az SCCP-knek, azok felhasználásának és a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (5) keretében végzett kockázatértékelés eredményeinek a részletes leírását a 2004/1/EK határozat I. szakaszának 4. pontja tartalmazza. E szakasz csak a 2004. január óta rendelkezésre álló új információkra összpontosít.

(12)

A korábbi kockázatértékelés eredményei, illetve azoknak a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (CSTEE) által végzett felülvizsgálatai alapján a Bizottság a 793/93/EGK rendelet 10. cikke alapján elfogadta az egyes elsőbbségi anyagok importőrei, illetve gyártói számára a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló 793/93/EGK tanácsi rendeletnek megfelelő vizsgálatvégzési és tájékoztatási kötelezettség előírásáról szóló 642/2005/EK rendeletet (6). E rendelet felkéri a gazdasági ágazatot, hogy szolgáltasson további információkat a környezetterhelésről és a biológiai lebomlási szimulációs vizsgálatról a felezési idő meghatározására tengeri környezetben, mely információk szükségesnek tűnnek a megbízhatóbb kockázatértékeléshez.

(13)

Az érintett iparszövetség (Euro Chlor) 2004-ben azt az információt szolgáltatta, hogy 2001 óta tovább csökkent az SCCP-k felhasználása valamennyi alkalmazást illetően. Az EU textil- és gumifelhasználása 2003-ban a 2001-es szint egyharmadára esett vissza és a csökkenés tovább folytatódott 2004-ben (különösen a textilben, festékben, tömítőanyagban és ragasztóban történő felhasználás terén). Ugyanezen időszak alatt a tömítőanyagban/ragasztóban történő felhasználás is csökkent 50 %-kal. 2003-ban még volt némi felhasználás fémmegmunkáláshoz alkalmazott folyadékokban, de ez a felhasználás a 2002/45/EK irányelv hatálybalépését követően 2004-ben megszűnt. Az összes alkalmazáshoz felhasznált rövidláncú klórozott paraffinok teljes mennyisége 2003-ban nem érte el az 1 000 tonnát, 2004-ben pedig a 600 tonnát (7). A 642/2005/EK bizottsági rendeletre válaszul a gazdasági ágazat további analítikai laboratóriumi vizsgálatokat végzett. E vizsgálatok előzetes eredményei azt sugallják, hogy az SCCP-k teljesíthetik a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyagokra vonatkozó követelményeket. Amint a laboratórium megerősíti a végleges eredményeket, a végleges vizsgálati jelentést eljuttatják az Egyesült Királyság – a 793/93/EGK rendeletnek megfelelően referens tagállam – hatóságaihoz.

(14)

Az Egyesült Királyság – mint az SCCP-k referens tagállama – 2005. augusztusában aktualizálta az SCCP-kre vonatkozó környezeti kockázatértékelést (a továbbiakban: aktualizált kockázatértékelés), melyet az új és meglévő anyagok műszaki bizottságának 2005. évi 3. ülésén (TCNES III 2005) vitattak meg és fogadtak el. Egyes esetekben megváltoztatták a korábbi következtetéseket és különböző környezeti végpontoknál olyan új kockázatokat tártak fel az alkalmazásokra vonatkozóan mint textil esetében a hátsó bevonatban gyulladásgátlóként való felhasználás, festékben és bevonatban történő ipari célú felhasználás, a gumi kombinált keverése és átalakítása. A 2004. évi SCCP-kre vonatkozó, tonnában kifejezett mennyiségi adatokon alapuló értékelés pontosítása azonban módosított következtetéseket eredményezett, mely felhívta a figyelmet a textilek hátsó bevonatához való felhasználásból és a gumi kombinált keveréséből és átalakításából eredő kockázatokra. Az elfogadott, aktualizált kockázatértékelést a közeljövőben jelenteti meg a Bizottság. Az aktualizált kockázatértékelést 2007 második felében adott esetben értékelés céljából elküldik az egészségügyi és környezeti kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottságnak (SCHER).

(15)

A fentiekben ismertetett közösségi intézkedéseken és fellépéseken kívül más közösségi jogszabályok is vonatkoznak az SCCP-kre. A vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) a Víz Keretirányelv 16. cikke (3) bekezdésének értelmében felvette az SCCP-ket az elsőbbségi veszélyes anyagok közé. A Víz Keretirányelv értelmében a Bizottság szabályozási javaslatokat terjeszt elő az érintett anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos megszüntetésére, az anyagok elfogadását követő 20 éven belül, és javaslatokat dolgoz ki a felszíni vizekben, üledékben és biótában jelen lévő koncentrációkra vonatkozó minőségi előírásokra vonatkozóan.

(16)

2006. július 17-én a Bizottság a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló és a 2000/60/EK irányelvet módosító irányelvre vonatkozó javaslatot fogadott el. E javaslat fenntartja az SCCP-k elsőbbségi veszélyes anyagnak minősülő osztályozását és környezetminőségi előírásokat állapít meg ezen anyagok felszíni vizekben való koncentrációira. A javaslat nem tartalmaz különleges szabályozási intézkedéseket elsőbbségi anyagokra, mivel számos környezetvédelmi intézkedés más, meglévő közösségi jogszabályok hatálya alá tartozik és mivel költséghatékonyabbnak és arányosabbnak tűnik a tagállamok számára, hogy – adott esetben és a meglévő közösségi jogszabályok végrehajtásának kiegészítéseként – megfelelő szabályozási intézkedéseket vegyenek fel az egyes vízgyűjtő kerületekre kidolgozandó intézkedési programba, a 2000/60/EK irányelv 11. cikkével összhangban.

(17)

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP-ok) vonatkozó két nemzetközi eszköz rendelkezéseit hajtja végre: a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló UNECE-egyezményhez csatolt jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (10) és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény (11). E rendelet 2004. május 20-án lépett hatályba. A rendelet túlmutat a nemzetközi megállapodásokon azáltal, hogy célul tűzi ki a nemzetközileg elismert POP-ok előállításának és felhasználásának megszüntetését.

(18)

Sem a 850/2004/EK rendelet, sem a két nemzetközi egyezmény nem tartalmaz különleges szabályokat az SCCP-kre vonatkozóan. Mindazonáltal mindkét egyezmény tartalmaz mechanizmusokat további anyagok felvételére és a felvételre javasolt anyagok értékelésére vonatkozó eljárásokra.

(19)

A Bizottság – az Európai Közösség nevében – és azok a tagállamok, melyek a POP-jegyzőkönyv részes felei, 2005. szeptember 9-én javasolták az SCCP-k felvételét a jegyzőkönyv II. mellékletébe és ezáltal a jegyzőkönyv módosítását. 2006. szeptemberi ülésén a jegyzőkönyv alapján a további anyagok felvételére irányuló javaslatok felülvizsgálata céljából létrehozott munkacsoport támogatta a dosszié azon következtetését, miszerint az SCCP-ket POP-oknak kell tekinteni a jegyzőkönyv összefüggésében és hogy a kockázati profil elegendő információt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az SCCP-k nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légköri szállítódásra (LRAT) képesek. A munkacsoport általánosságban arra a következtetésre jutott, hogy a veszélyjellemzők és a nyomon követésre vonatkozó információk az LRAT-nak tulajdonítható környezeti hatások potenciálját tekintve indikatívak. A „Track B” (kockázatkezelési opció) SCCP-re vonatkozó felülvizsgálatában szereplő információk megbízhatóak voltak a munkacsoport szerint, bár kiegészítő információkra volt szükség a különböző kockázatkezelési intézkedések társadalmi-gazdasági értékelésének több szempontja esetében. 2006. decemberében a jegyzőkönyv részes felei figyelembe vették a munkacsoport által az SCCP-kre vonatkozó dosszié műszaki tartalmával kapcsolatban javasolt következtetéseket és megállapodtak abban, hogy a szóban forgó anyagot POP-nak kell tekinteni a jegyzőkönyv értelmében, továbbá felkérték a munkacsoportot, hogy folytassa az SCCP-k „Track B” általi felülvizsgálatát és dolgozzon ki kockázatkezelési stratégiát.

(20)

Ezenkívül a Bizottság – az Európai Közösség nevében – és azok a tagállamok, melyek a stockholmi egyezmény részes felei, 2006. június 29-én javasolták az SCCP-k felvételét az egyezmény vonatkozó mellékleteibe és ezáltal a mellékletek módosítását. 2006. november 6–10-i második ülésén a POP felülvizsgáló bizotttság arra a következtetésre jutott, hogy az SCCP-k megfelelnek az egyezmény D. mellékletében felsorolt vizsgálati követelményeknek, a POPRC-2/8 határozat (12) szerint. E határozat azt is ajánlja, hogy kockázatiprofil-tervezetet kell készíteni az egyezmény E. mellékletének megfelelően.

(21)

Amennyiben az SCCP-ket esetlegesen felveszik a stockholmi egyezmény valamely vonatkozó mellékletébe, az Európai Bizottság ennek megfelelően olyan intézkedéseket fog javasolni a 76/769/EGK irányelv vagy a 850/2004/EK rendelet keretében, melyek a meglévő korlátozások szigorításához vezetnének.

(22)

A Holland Királyság 2003. január 17-i első bejelentéséhez kapcsolódó eljárási lépéseket az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésével összhangban a 2004/1/EK bizottsági határozat II. szakasza mutatja be.

(23)

2003. december 16-án – a 95. cikk (6) bekezdése alapján – a Bizottság bejelentette a Holland Királyságnak azonos dátumú 2004/1/EK határozatát, amellyel a Bizottság jóváhagyta a Hollandia által az SCCP-kre vonatkozóan 2003. január 21-én bejelentett nemzeti rendelkezéseket, amennyiben azok nem vonatkoznak az SCCP-k mint 1 %-nál alacsonyabb koncentrációjú egyéb anyagok és készítmények alkotórészeiként való felhasználására az alábbi anyagokban: lágyítószerként festékben, bevonatban vagy tömítőanyagban és gyulladásgátlóként gumiban vagy textilben. Ez az eltérés 2006. december 31-ig volt érvényben.

(24)

A 2004/1/EK határozat – mely engedélyezte Hollandia számára nemzeti rendelkezéseinek részleges fenntartását – elfogadását követően Hollandia nem módosította a nemzeti intézkedéseket az említett határozat rendelkezéseinek való megfelelés érdekében.

(25)

Ehelyett Hollandia az Európai Bíróságtól a 2004/1/EK határozat megsemmisítését kérte az EK-Szerződés 230. cikke alapján (hivatkozás: T-234/04, C-103/04 korábbi ítélet) és ez az ügy még mindig függőben van az Elsőfokú Bíróságnál. Kérelmében Hollandia vitatja, hogy engedélyezésre lenne szükség a 2002/45/EK irányelvben nem szereplő SCCP-k alkalmazásaira vonatkozó nemzeti intézkedések végrehajtásához.

(26)

A Holland Királyság Európai Unió melletti Állandó Képviseletén keresztül az Európai Bizottságnak címzett, 2006. december 8-i levélben a holland kormány az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésére hivatkozva másodszor jelentette be a Bizottságnak az SCCP-k felhasználására vonatkozó azon nemzeti rendelkezéseit, melyeket fenn kíván tartani a 2002/45/EK irányelv elfogadását követően.

(27)

A 2006. december 8-i bejelentés tárgya megegyezik a 2003. január 17-eivel, vagyis a veszélyes anyagokról szóló törvény keretében a klórozott paraffinokról szóló határozat rendelkezéseinek jóváhagyása. Mivel Hollandia bejelentései nem tartalmaznak új nemzeti rendelkezéseket, a Bizottság feltételezi, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések megegyeznek a 2003. januárjában bejelentettekkel: a rövidláncú klórozott paraffinok egyes felhasználásainak tilalmára vonatkozóan szabályokat megállapító 1999. november 3-i határozat (klórozott paraffinokról szóló határozat, vegyi anyagokról szóló törvény (WMS)) (Staatsblad van het Koninkrijk der Nederlanden, Jaargang 1999, 478).

(28)

2006. december 15-i és 20-i levelében a Bizottság tájékoztatta a holland kormányt, hogy megkapta az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdése szerinti bejelentést és hogy a 95. cikk (6) bekezdése szerinti vizsgálatra megállapított hat hónapos időszak 2006. december 9-én, vagyis az értesítés beérkezését követő napon kezdődik.

(29)

A Bizottság 2007. január 30-i levelében tájékoztatta a többi tagállamot a Hollandiától kapott bejelentésről. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (13) szereplő értesítésre vonatkozó közleményt is megjelentetett annak érdekében, hogy tájékoztassa a többi érdekelt felet azokról a nemzeti rendelkezésekről, melyeket Hollandia fenn kíván tartani, valamint ennek indokairól. Az észrevételek benyújtására megállapított határidőn (a megjelenést követő 30 nap) belül sem a tagállamok, sem más érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket.

(30)

A 2004/1/EK határozat (38) és (39) preambulumbekezdésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Holland Királyság által benyújtott kérelem elfogadható volt. E határozat az említett határozatra hivatkozik. Mindazonáltal célszerű emlékeztetni azokra a szempontokra, melyek esetében a bejelentett nemzeti rendelkezések összeegyeztethetetlenek a 2002/45/EK irányelv követelményeivel.

(31)

Összegezve, a bejelentett nemzeti rendelkezések az alábbi szempontokat illetően eltérnek a 2002/45/EK irányelv követelményeitől:

(32)

Az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésével és (6) bekezdése első albekezdésével összhangban a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy valamennyi olyan feltétel teljesül-e, mely lehetővé teszi egy tagállam számára, hogy egy harmonizált közösségi intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezéseit fenntartsa az említett cikk rendelkezései szerint.

(33)

A Bizottságnak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy a nemzeti rendelkezéseket az EK-Szerződés 30. cikkében szereplő lényeges követelmények indokolják-e vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosak és nem lépik-e túl a jogos célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Ezenkívül, amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti rendelkezések teljesítik a fenti feltételeket, ellenőriznie kell a 95. cikk (6) bekezdése alapján, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(34)

Megjegyzendő, hogy a Bizottságnak – az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével – a 95. cikk (4) bekezdése alapján bejelentett nemzeti intézkedések indokoltságának ellenőrzése során a bejelentő tagállam által felhozott „indokokra” kell támaszkodnia. Ez azt jelenti, hogy – az EK-Szerződés rendelkezéseinek megfelelően – a kérelmet benyújtó tagállamot terheli az arra vonatkozó bizonyítás felelőssége, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak-e. Tekintettel az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdésével létrehozott eljárási keretre – beleértve különösen a határozatok elfogadására vonatkozó egyértelmű határidőket –, a Bizottságnak rendszerint a kérelmező tagállam által benyújtott elemek helytállóságának vizsgálatára kell szorítkoznia, anélkül, hogy indoklást kellene keresnie.

(35)

Mindazonáltal, ha a Bizottság olyan információk birtokában van, melyek azon közösségi harmonizációs intézkedés felülvizsgálatát tehetik szükségessé, melytől eltérnek a bejelentett nemzeti rendelkezések, a Bizottság figyelembe veheti ezeket az információkat a bejelentett nemzeti rendelkezések vizsgálatakor.

(36)

A nemzeti rendelkezésekre vonatkozó lényeges követelmények fennállását a 2004/1/EK határozat III. szakaszának 2. pontja vizsgálta részletesen. Az említett határozat megállapításai szerint ((55) és (56) preambulumbekezdés) a nemzeti rendelkezéseket – amennyiben tiltják az SCCP-k mint a fémmegmunkálás egyéb anyagai és készítményei alkotórészeiként történő felhasználását – a környezet védelmének szükségszerűsége indokolhatja. Amennyiben nincs más olyan információ, mely azt sugallná, hogy a jogos célkitűzés kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhető – különösen pl. az SCCP-kre mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészeire megállapított alacsonyabb koncentrációs határérték bevezetésével –, azt a következtetést vonták le, hogy a nemzeti rendelkezések valószínűleg nem lépik túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(37)

Ezenkívül a 2004/1/EK határozat (66) preambulumbekezdése az SCCP-k anyagként történő egyéb felhasználását illetően arra a következtetésre jutott, hogy figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, a nemzeti rendelkezések – amennyiben tiltják az SCCP-k egyéb felhasználását – korlátozott ideig hatályban maradhatnak annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg a jövőbeli kockázatértékelés szempontjából indokoltnak tűnhető, meglévő intézkedések.

(38)

A 2004/1/EK határozat (68) preambulumbekezdése arra a következtetésre jutott, hogy az SCCP-k mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészei felhasználásának tilalma az SCTEE 2003. október 3-i azon véleményén alapul, mely szerint a nemzeti rendelkezések nem indokoltak, kivéve műanyagok esetében, ahol problémák merülhetnek fel.

(39)

Összegezve, a 2004/1/EK határozat engedélyezte a nemzeti rendelkezéseket, amennyiben azok nem vonatkoztak az 1 %-nál alacsonyabb kocentrációjú SCCP-k mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészei felhasználására az alábbi anyagokban: lágyítószerként festékben, bevonatban vagy tömítőanyagban és gyulladásgátlóként gumiban vagy textilben. A határozat alapjául szolgáltak az abban az időben rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és az elővigyázatosság elve.

(40)

Új kérelmében Hollandia 2003-hoz képest nem szolgáltat új információkat.

(41)

Másfelől olyan európai szintű fejlemények történtek, melyek kibővítették a meglévő tudásbázist. A 642/2005/EK rendeletben előírt biológiai lebomlási vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az ásványosodási arány olyan alacsony, hogy teljesül a PBT-re megállapított perzisztenciakövetelmény.

(42)

Az Egyesült Királyság hatóságai által a TCNES III 2005. évi ülésén bemutatott aktualizált kockázatértékelés-tervezet rámutatott, hogy egyes alkalmazások esetében új kockázatokat tártak fel; és az SCCP-felhasználásra vonatkozó legújabb adatokra támaszkodott. Az Egyesült Királyság előadója különösen felhívta a figyelmet az SCCP-nek a textilek hátsó bevonatához és a gumi kombinált keveréséhez/átalakításához történő felhasználásából eredő új kockázatokra. Az írásbeli eljárás keretében elfogadott, aktualizált kockázatértékelést a közeljövőben jelenteti meg a Bizottság. Adott esetben a SCHER-nek továbbítják felülvizsgálat céljából.

(43)

Amennyiben a feltárt új kockázatok további kockázatkezelési intézkedéseket tesznek szükségessé az SCCP-k fémmegmunkáláson és bőrzsírozáson kívüli felhasználása esetén, a Bizottság a 2002/45/EK irányelvben már elfogadottakon kívül egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket fogad el. Az e további korlátozások pontos hatálya egyelőre még tisztázatlan. Ezenkívül az SCCP-knek az UNECE POP-jegyzőkönyvébe és a POP-okra vonatkozó stockholmi egyezménybe való felvételére irányuló közösségi javaslatok folyamatban lévő értékelései, valamint az anyagok egyik vagy mindkét nemezetközi egyezménybe való lehetséges felvétele ahhoz vezethetnek, hogy további korlátozásokra kerül sor a 850/2004/EK rendelet keretében.

(44)

Mindenesetre lehetséges, hogy e további korlátozások olyan felhasználásokat érintenek, melyeket jelenleg még engedélyeznek a közösségi jogszabályok, de a holland nemzeti jog már tilt.

(45)

Ilyen körülmények között és figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, a Hollandia által alkalmazott nemzeti rendelkezések összességükben indokoltnak tekinthetők egészen addig, amíg közösségi intézkedések nem kerülnek elfogadásra – a legújabb tudományos adatok teljes figyelembevétele mellett – a 76/769/EGK irányelv vagy a 850/2004/EK rendelet keretében.

(46)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság esetjoga szerint annak érdekében, hogy ne kerüljön sor megkülönböztetésre, a hasonló helyzeteket nem eltérő módon kell kezelni, eltérő helyzeteket pedig nem azonos módon kell kezelni.

(47)

A nemzeti rendelkezések általánosak és az SCCP-k felhasználására vonatkoznak függetlenül attól, hogy az anyagokat Hollandiában állították-e elő vagy más tagállamból hozták-e be. Ellenkező bizonyíték hiányában az a következtetés vonható le, hogy a nemzeti rendelkezések nem tekinthetők önkényes megkülönböztetés eszközeinek.

(48)

Azok a nemzeti rendelkezések, melyek a közösségi irányelvnél szigorúbban korlátozzák a termékek felhasználását, rendszerint korlátoznák a kereskedelmet, mivel a Közösség többi tagállamában jogszerűen forgalmazott és felhasznált termékeket – a felhasználás tilalma miatt – várhatóan nem lehetne forgalmazni az érintett tagállamban. A 95. cikk (6) bekezdésében szereplő előfeltételek célja az olyan korlátozások indokolatlan alkalmazásának megakadályozása, melyek a (4) és (5) bekezdésben megállapított követelményeken alapulnak és melyek valójában a termékek más tagállamokból történő behozatalának megakadályozását célzó gazdasági intézkedések, vagyis a nemzeti termelés közvetett védelmét szolgálják.

(49)

A korábbiakban megállapítottak szerint a nemzeti rendelkezések valódi célja a környezet védelme az SCCP-k felhasználásából eredő kockázatokkal szemben. Olyan bizonyítékok hiányában, melyek azt sugallnák, hogy a nemzeti rendelkezések valójában a nemzeti termelés védelmét célzó intézkedések, az a következtetés vonható le, hogy nem tekinthetők a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának.

(50)

E feltétel nem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a belső piac megvalósítását valószínűleg befolyásoló bármely nemzeti intézkedés elfogadását. Valójában a belső piac megvalósítását és működtetését célzó harmonizációs intézkedésektől eltérő bármely nemzeti intézkedés alapjában véve valószínűleg hat a belső piacra. Következésképpen az EK-Szerződés 95. cikkében meghatározott eljárás hasznos jellegének megőrzése érdekében a belső piac működését gátló akadály fogalmát a 95. cikk (6) bekezdésének összefüggésében úgy kell értelmezni, mint a kitűzött céllal kapcsolatos aránytalan hatást.

(51)

Megállapították, hogy környezetvédelmi okokból ideiglenesen fenntarthatók a nemzeti rendelkezések és hogy a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, az egyetlen rendelkezésre álló eszközt jelentik annak biztosításához, hogy Hollandia fenntarthassa a nagyfokú védelmet. A Bizottság ezért úgy véli, a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kijelöléséig az a következtetés vonható le, hogy teljesül az a feltétel, miszerint semmi ne akadályozza a belső piac működését.

(52)

Az e határozat I. szakaszának 3. pontjában leírtak szerint számos, közösségi szintű kezdeményezésre került sor annak céljából, hogy összegyűjtsék a 2004/1/EK határozat elfogadásakor az SCCP-k kockázatértékelését övező bizonytalanságok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez szükséges információkat. Az aktualizált kockázatértékelés eredményei azt jelzik, hogy további kockázatok merültek fel, melyek valószínűleg azt teszik szükségessé, hogy a Bizottság megfelelő kockázatkezelő intézkedéseket fogadjon el.

(53)

A stockholmi egyezmény és az UNECE környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP-ok) szóló jegyzőkönyve keretében folyamatban van az SCCP-k felülvizsgálata, ami e nemzetközi jogi eszközökbe való felvételüket eredményezheti. Ez közösségi intézkedések bevezetéséhez vezetne a 850/2004/EK rendelet keretében.

(54)

Mivel a közösségi szinten elfogadandó ezen új intézkedések hatálya kiterjedhet a 76/769/EGK irányelv értelmében jelenleg még engedélyezett, de a holland nemzeti jog által már betiltott SCCP-k felhasználására és figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, az a következtetés vonható le, hogy környezetvédelmi okokból ideiglenesen fenntarthatók a nemzeti rendelkezések és hogy nem lépik túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amennyiben tiltják az SCCP-k mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészei felhasználását az alábbi anyagokban: fémmegmunkáláshoz alkalmazott folyadékokban, gyulladásgátlóként gumiban, műanyagban vagy textilben és lágyítószerként festékben, bevonatban és tömítőanyagban. Emiatt eltérést kell biztosítani a nemzeti rendelkezéseknek azok teljességében.

(55)

Ezenkívül a nemzeti rendelkezések – amennyiben ideiglenesen fenntarthatók – nem képezik a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(56)

Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti rendelkezések a fent meghatározott mértékben jóváhagyhatók. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a jóváhagyásnak hatályát kell vesztenie, amint az SCCP-kre vonatkozó közösségi intézkedéseket a 76/769/EGK irányelv vagy a 850/2004/EK rendelet keretében – attól függően, melyik a legalkalmasabb eszköz – elfogadják,

—

a 76/769/EGK irányelv I. mellékletét az SCCP-k tekintetében kiigazító bizottsági irányelv hatálybalépése,

—

a 850/2004/EK rendeletet az SCCP-k tekintetében módosító rendelet hatálybalépése.