15.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 97/1

(1)

2000. május 5-én a Bizottság többek között a Törökországból származó, egyes vas- vagy acélkötelekre és -kábelekre vonatkozóan dömpingellenes eljárást (2) kezdeményezett.

(2)

Ezen eljárás eredményeként a dömping káros hatásainak megszüntetése érdekében az 1601/2001/EK tanácsi rendelet (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések mellett egyes vas- vagy acélköteleket és -kábeleket gyártó, egyik török exportáló termelőtől, a Has Çelik ve Halat Sanayi Ticaret A.S.-től (a továbbiakban „Has Çelik” vagy a „kérelmező”) az 1601/2001/EK rendelet részleges időközi felülvizsgálatára kérelem érkezett.

(4)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében a kérelemben azt állították, hogy a dömpinggel kapcsolatos körülmények, amelyek alapján a hatályos intézkedéseket meghozták, megváltoztak, és ezek a változások tartósak.

(5)

A kérelem szerint a kérelmező olyan szerkezeti változásokon ment keresztül, amelyeknek jelentős kihatása van a rendes értékre. Továbbá arra is rámutatott, hogy a költségein vagy a hazai árain alapuló rendes érték és a Közösségbe irányuló export árainak összehasonlítása azt eredményezné, hogy a dömping jóval a kérelmezőtől származó importokra alkalmazandó jelenlegi intézkedések szintje, azaz 17,8 % alá csökkenne. Következésképpen a korábban megállapított dömping szintjén alapuló intézkedések fenntartása már nem lenne szükséges a dömping ellensúlyozására.

(6)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezésére, közleményt tett közzé (eljárás megindításáról szóló értesítés) (4), és a kérelmező általi dömping kivizsgálására korlátozódva vizsgálatot indított.

(7)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az exportáló ország képviselőit és a részleges időközi felülvizsgálat megindításának kérelmezőjét, valamint minden közvetlenül érintett félnek lehetőséget nyújtott arra, hogy írásban megtegyék észrevételeiket, illetve meghallgatást kérjenek. Az EU acélkötél-iparának összekötő bizottságától, az ERWIS-től – amely az eredeti ügy panaszosa – indítvány érkezett.

(8)

A Bizottság egy kérdőívet is küldött a kérelmezőnek, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül elküldte válaszát.

(9)

A Bizottság elkért és megvizsgált a dömping meghatározása céljából minden szükségesnek vélt adatot, és ellenőrző látogatást tett a kérelmező telephelyén.

(10)

A dömping vizsgálata a 2003. július 1. és 2004. február 29. közötti időszakra (a továbbiakban: „vizsgálati időszak”) vonatkozott.

(11)

Az érintett termék azonos azzal, amely abban a vizsgálatban szerepelt, amely a jelenlegi intézkedések meghozásához vezetett (a továbbiakban: „előző vizsgálat”), azaz vas- vagy acélkötelek és -kábelek, beleértve a Törökországból származó, 3 mm-t meghaladó keresztmetszetű acélköteleket és -kábeleket („acéldrótkötél” vagy „ADK”) rögzítéssel vagy anélkül, beleértve a zárt sodrású köteleket is, kizárva viszont a rozsdamentes acélból készült köteleket és kábeleket, és amelyek jelenleg a 7312 10 82, 7312 10 84, 7312 10 86, 7312 10 88 és a 7312 10 99 KN-kód alá tartoznak.

(12)

Az előző vizsgálathoz hasonlóan ez a vizsgálat kimutatta, hogy a Törökországban a kérelmező által gyártott és a török piacon értékesített vagy a Közösségbe exportált ADK-k ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel és funkcióval bírnak, ezért az alapszerződés 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(13)

A rendes érték megállapítását illetően először az került meghatározásra, hogy a hasonló termék kérelmező általi teljes hazai értékesítése reprezentatív volt-e a Közösségbe irányuló teljes exportforgalommal összehasonlítva. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban ez az eset forgott fenn, mivel hazai értékesítési mennyisége Közösségbe irányuló exportforgalma teljes mennyiségének legalább 5 %-át tette ki.

(14)

A kérelmező által a hazai piacon értékesített és a Közösségbe exportált típusokkal közvetlenül összehasonlíthatónak minősülő minden egyes típus esetében megvizsgálták, hogy a hazai értékesítés kellőképpen reprezentatív volt-e az alapszerződés 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Ez az eset forgott fenn akkor, amikor a vizsgálati időszak alatt az egyik típus teljes hazai értékesítési mennyisége ugyanazon típus Közösségbe irányuló teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át tette ki. A vizsgálati időszak alatt a Közösségbe exportált legtöbb típus esetében találtak a hazai piacon értékesített összehasonlítható reprezentatív típust.

(15)

Azáltal, hogy meghatározásra került a szóban forgó típus független vásárlók felé irányuló, nem veszteséges értékesítésének aránya, az 5 %-os próbának eleget tévő terméktípusok esetében vizsgálatot folytattak annak megállapítására, hogy minden egyes összehasonlítható típus hazai értékesítése a kereskedelem szokásos folyamata részének tekinthető-e. Minden esetben egy adott, nem veszteséges típus értékesítése az adott típus teljes hazai értékesítési mennyiségének több mint 80 %-át tette ki, és ezért a rendes érték a vizsgálati időszak alatti teljes hazai értékesítés súlyozott átlagos árán alapult.

(16)

A Közösségbe exportált olyan terméktípusok esetében, amelyeknél nem találtak a hazai piacon értékesített, összehasonlítható típust, a rendes értéket a szóban forgó exportált terméktípusokra a kérelmezőnél felmerülő előállítási költségnek és az ehhez hozzászámított eladási, általános és adminisztratív költségeknek, valamint a nyereség ésszerű összegének alapján számították ki az alapszerződés 2. cikke (3) és (6) bekezdése értelmében. Az eladási, általános és adminisztratív költségek a hasonló termék kérelmező általi hazai értékesítésén alapultak. A haszonkulcs a kereskedelem szokásos folyamata során a hasonló termék kérelmező általi hazai értékesítésén alapult.

(17)

Mivel az érintett termék valamennyi exportértékesítése a Közösségben közvetlenül független vásárlóknak történt, az exportár az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdése értelmében ilyen fizetett vagy fizetendő árak alapján került megállapításra.

(18)

A rendes érték exportárral való összehasonlítása gyártelepi alapon, a kereskedelem azonos szintjén történt. A tisztességes összehasonlítás biztosítása végett az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése értelmében olyan tényezők közötti különbségeket vettek figyelembe, amelyek állítólag és kimutatottan befolyásolták az árakat és az árak összehasonlíthatóságát, azaz a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási, járulékos, hitelköltségeket és jutalékokat.

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdése értelmében terméktípusonként a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az összehasonlítható termék súlyozott átlagos nettó gyártelepi exportárával.

(20)

A fentiek szerinti összehasonlítás nem mutatta ki, hogy dömping történt volna.

(21)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésével összhangban megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(22)

Ebből a szempontból a vizsgálat kimutatta, hogy a kérelmező olyan szerkezeti változásokon ment keresztül, amelyek jelentősen befolyásolták a gyártás struktúráját és szervezését, amelynek eredményeként a gyártás jóval hatékonyabb lett, ezzel együtt a gyártási költségek és a rendes érték az előző vizsgálati időszakban (1999. április 1. – 2000. március 31.) használt értékekhez képest lecsökkentek. Ugyanezen időszak alatt az exportárak megemelkedtek, és nem volt indokolt azt feltételezni, hogy ez az emelkedés csak átmeneti lett volna.

(23)

Következésképpen a megváltozott körülmények, különösen a Közösségbe irányuló megemelkedett exportárak, amelyek a gyártási költségek jelentős csökkenésével párosultak, tartósnak tekintendők.

(24)

Dömping hiányában ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése a kérelmezőt illetően helyénvaló.

(25)

Az érdekelt felek értesültek azokról a tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján az 1601/2001/EK rendelet módosítása előterjesztésre került, és lehetőség nyílt az észrevételek megtételére.

(26)

Ezt követően az ERWIS néhány általános észrevételt tett elsősorban a nyersanyagok emelkedő áraival kapcsolatban a vizsgálati időszak után. Az ERWIS nem kérdőjelezte meg a fent említett, dömpinggel kapcsolatos eredményeket, de aggodalmát fejezte ki afelől, hogy a kérelmező esetlegesen a jövőben újra dömpinggel élne.

(27)

A nyersanyagok árait illetően meg kell említeni, hogy ezek az árak emelkedhettek a vizsgálati időszak után, de ezt nem vehették volna figyelembe a kérelmező dömpingjének kiszámítása során. Jelen esetben a fő nyersanyag a huzalalapanyag: olyan acélipari alaptermék, amelynek az árai általában rövid időszakokon belül ingadoznak. Ennélfogva e nyersanyag árának bármilyen arányú emelkedése nem tekinthető tartósnak, így a fenti eredmények nem kérdőjelezhetők meg.

(28)

Végül meg kell említeni, hogy mivel az intézkedések hatályon kívül helyezése csak a kérelmezőt érinti, és nem Törökországot teljes egészében, az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdése értelmében az eljárás a kérelmezővel szemben nem szűnik meg és bármely, Törökországgal kapcsolatban folytatott későbbi felülvizsgálat során automatikusan újra vizsgálat alá vehetők,

Az 1. cikk (3) bekezésében szereplő táblázatban a Has Çelik ve Halat Sanayi Ticaret A.S. (kiegészítő TARIC-kód: A220) törökországi vállalat számára kiszabott vám mértéke helyébe a következő szöveg lép:

„0”.