22.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/22

(1)

E határozat címzettje az Akzo Nobel N.V., az Akzo Nobel Nederland B.V., az Akzo Nobel Chemicals International B.V., az Akzo Nobel Chemicals B.V. és az Akzo Nobel Functional Chemicals B.V., egyetemlegesen (a továbbiakban: Akzo Nobel), a BASF A.G. (a továbbiakban: BASF), a Bioproducts Incorporated (a továbbiakban: Bioproducts), a Chinook Group Limited Partnership és a Chinook Group Limited, egyetemlegesen, (a továbbiakban: Chinook), a DuCoa L.P. (a továbbiakban: DuCoa) és a UCB S.A. (a továbbiakban: UCB).

(2)

A címzettek az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés vagy a Szerződés) 81. cikke (1) bekezdésének, valamint 1994. január 1-től az egész Európai Gazdasági Térségre kiterjedő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 53. cikke (1) bekezdésének egyszeri, folyamatosan fennálló megsértésében vettek részt.

(3)

A Bizottság vizsgálatot kezdeményezett a teljes kolin-klorid ipar területén, miután 1999 áprilisában beérkezett hozzá a bírság kiszabásának mellőzésére vagy a bírság összegének csökkentésére irányuló kérelem az amerikai szállítótól, a Bioproducts-tól. A vizsgálat az 1992-ben kezdődő és 1998 végéig tartő időszakot (a továbbiakban: vizsgálati időszak) ölelte fel.

(4)

A kolin-klorid a vízben oldódó vitaminok B-komplex csoportjába tartozik (B4 vitamin). Főként az állati takarmányt előállító iparban használatos hagyományos takarmányadalékként, különösen a baromfi- és sertéstenyésztésben a növekedés serkentése, a halálozási arány csökkentése, a takarmányozási hatékonyság növelése, a tojástermelés növelése és a húsminőség javítása céljából.

(5)

A vizsgálati időszak kezdetén a kolin-kloridot elsősorban Európában és Észak-Amerikában (Egyesült Államok és Kanada) gyártották, holott Kínában, Indiában, Japánban, Koreában és Taiwanon is lett volna kapacitás kolin-klorid gyártására. Az észak-amerikai gyártók Közép- és Dél-Amerikába, Európába, a Távol-Keletre és Dél-kelet Ázsiába exportáltak. Az európai gyártók Közép- és Dél-Amerikába, Afrikába, Dél-kelet Ázsiába és a Távol-Keletre kezdték meg az exportálást. Az európai és az észak-amerikai gyártók a világ más részein is rendelkeztek termelőegységekkel, valamint bővítették a helyi gyártást a szállítási és raktározási költségek csökkentése és a helyi piacok hatékonyabb meghódítása céljából. Nevezetesen a BASF Mexikóban, Brazíliában és Thaiföldön, az Akzo Nobel és az UCB Kínában, a Ducoa Mexikóban és a Chinook Szingapurban épített termelőegységeket.

(6)

A kolin-klorid világpiacának becsült mérete 1997-ben, a jogsértés utolsó teljes évében, 183,7 millió euró volt, amelyből az Európai Gazdasági Térség részesedése 52,6 millió eurót tett ki. A vizsgálati időszak alatt a jogsértésben részt vevő gyártók a világpiac 80 %-át ellenőrizték. Az érintett európai gyártók az EGT területének közel 80 %-át ellenőrizték.

(7)

Az EGT tudomása szerint a kolin-klorid-kartell két különböző, ám szorosan kapcsolódó szinten, azaz világpiaci és európai szinten működött. Globális szinten a jelenlegi eljárás alatt álló gyártók mindegyike részt vett az EGT-t érintő versenyellenes tevékenységekben 1992 júniusa és 1994 áprilisa között. Tevékenységeik között szerepelt a világpiaci árak megállapítása és emelése, a világpiac felosztása, a terjesztők és konverterek ellenőrzése és az üzleti szempontból érzékeny információk cseréje.

(8)

Az észak-amerikai termelők nem vettek részt a további – szigorúan az európai termelők között zajló – versenyellenes megbeszélések sorozatában, melyek célja a résztvevők tevékenységének összehangolása volt az európai piacon. Ezekre a megbeszélésekre 1994 márciusa és 1998 októbere között került sor. A tevékenységek közé tartozott az árak megállapítása és emelése (az egész EGT, az egyes nemzeti piacok és az egyéni ügyfelek számára), az egyéni ügyfelek elosztása a részt vevő vállalkozások között, az egész EGT piacból származó piaci részesedés elosztása az egyes vállalkozások között, a terjesztők és konverterek ellenőrzése, és az üzleti szempontból érzékeny információk cseréje.

(9)

A Bizottság úgy találta, a globális és európai szintű megállapodások együttesen egy olyan tervnek voltak részei, amely meghatározta a kartell tagjainak cselekvési irányait az EGT-ben, és korlátozta a tagok önálló üzleti magatartását egyetlen versenyellenes gazdasági cél, az EGT-n belül a kolin-kloridra vonatkozó szokásos versenykörülmények eltorzítása érdekében. Ebben a tervben az észak-amerikai gyártók egy bizonyos ideig (1992 októbere és 1994 áprilisa között, egy év és hat hónapig tartó időszak alatt), az európai gyártók a teljes időszakban (1992 októbere és 1998 szeptembere között, öt év és tizenegy hónapig tartó időszak alatt) vettek részt.

(10)

Az észak-amerikai termelők az 1994. április 14. és 20. között lezajlott globális tárgyalások befejezése után már nem vettek részt a jogsértésben. A Bizottság először 1999. május 26-án tett intézkedést a jogsértés kivizsgálása ügyében. Mivel ez az intézkedés több mint öt évvel azután történt, hogy az észak-amerikai termelők befejezték részvételüket a jogsértésben (2), az észak-amerikai termelőkre, a Bioproducts, a Chinook és a DuCoa vállalatokra nem lehet bírságot kiszabni.

(11)

Ebben az esetben a jogsértés elsősorban abból állt, hogy a kartell tagjai titkos együttműködés során rögzítették az árakat az EGT területén, amit a piac megosztása és a megállapodás szerinti, a versenytársak ellen irányuló tevékenységek támogattak. Ezek a horizontális korlátozások természetüknél fogva a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése és az EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdése megszegésének legsúlyosabb formái közé tartoznak. Figyelembe véve az elkövetett jogsértés természetét és azt a tényt, hogy lefedte a teljes közös piacot, majd az EGT kialakítása után annak teljes egészét, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Akzo Nobel, a BASF és a UCB a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését súlyosan megsértették. A Bizottság véleménye szerint a jogsértés az említett tényezők természete miatt nagyon súlyosnak minősül még akkor is, ha tényleges hatása nem mérhető.

(12)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriájában a kiszabható bírságok skálája lehetővé teszi, hogy a vállalkozások megkülönböztetett bánásmódban részesüljenek, figyelembe véve a jogsértőknek azt a tényleges gazdasági képességét, amellyel a versenynek jelentős károkat okozhatnak. Figyelembe véve, hogy a jogsértés világméretű szinten kezdődött az észak-amerikai cégek részvételével, amelyek többek között megegyeztek, hogy kivonulnak az európai piacról, a Bizottság ebben az esetben helyénvalónak ítéli azt, hogy a jogsértésben részt vevő vállalkozások jelentőségének meghatározásakor azok világpiaci részesedését vegyék alapul. A legnagyobb gazdasági szereplő a Chinook volt, 19,3 %-os piaci részesedéssel. Ezért az első kategóriába sorolódik. A 16,3 %-os piaci részesedéssel rendelkező DuCoa a második kategóriába sorolódik. A UCB, a Bioproducts és az Akzo Nobel vállalatok, amelyek piaci részesedése külön-külön 13,4 %, 12,2 % és 12 %, a harmadik kategóriába kerülnek. A 9,1 %-os piaci részesedéssel rendelkező BASF vállalat a negyedik kategóriába sorolódik.

(13)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriájában a kiszabható bírságok skálája szintén lehetővé teszi, hogy az egyes vállalkozásokra – figyelembe véve azok méretét – olyan bírságokat szabjanak ki, amelyek mértéke kellőképpen elrettentő hatású. Ebben a vonatkozásban a Bizottság megjegyzi, hogy 2003-ban, az ezt a határozatot megelőző legutolsó pénzügyi évben, az UCB forgalma 3 milliárd euró, az Akzo Nobel vállalaté 13 milliárd euró, a BASF vállalaté pedig 33,4 milliárd euró volt. Ennek megfelelően a Bizottság helyénvalónak ítéli, hogy a kiszabott bírságot az Akzo Nobel esetében 1,5-esére, a BASF-re esetében pedig a kétszeresére növeljék.

(14)

Az Akzo Nobel N.V a jogsértésben az Akzo Nobel Nederland B.V., az Akzo Nobel Chemicals International B.V., az Akzo Nobel Chemicals B.V. és az Akzo Nobel Functional Chemicals B.V., valamint a BASF A.G és a UCB S.A. vállalatokkal együtt 1992. október 13-tól 1998. szeptember 30-ig, öt év és tizenegy hónapig tartó időszakban vett részt.

(15)

A jogsértés időtartama alatt a BASF már korábbi, kartelltevékenységet tiltó 69/243/EK (3) és 94/599/EK (4) bizottsági határozatok tárgyát képezte. Az a tény, hogy a BASF ismételten ugyanolyan magatartást tanúsított – jóllehet nem ugyanabban a szektorban, amelyben már korábban megbírságolták – azt mutatja, hogy a korábban kiszabott bírságok nem sarkallták a BASF-et tevékenységével kapcsolatos magatartása megváltoztatására. Ez a Bizottság számára súlyosbító körülménynek minősül. Ez a súlyosbító körülmény indokolja a BASF-re kiszabott bírság alapösszegének 50 %-kal való növelését. Az 50 %-os érték a Bizottság által alkalmazott szokásos díjtétel visszaeséssel kapcsolatos esetekben.

(16)

A BASF és a UCB a bírság csökkentését igénylik a jogsértés korai megszüntetéséből adódóan. A kartelltilalom megsértése természeténél fogva a versenyjogi szabályok legsúlyosabb megsértését jelenti. Az ilyen jogsértések résztvevői rendszerint teljességgel tudatában vannak a törvénysértés elkövetésének. A Bizottság véleménye szerint, az ilyen, szándékosan törvénysértő magatartás esetében az a tény, hogy egy vállalat felhagy ezzel a magatartással a Bizottság beavatkozása előtt, nem érdemel semmilyen elismerést azon kívül, hogy az érintett vállalkozás által elkövetett jogsértés időtartama rövidebb lesz, mint egyébként lenne.

(17)

Az Akzo Nobel, a BASF és a UCB azt állítják, a jogsértés, vagy annak részei nem, nem teljesen, illetve nem eredményesen valósultak meg. A Bizottság véleménye szerint a megállapodások, amennyiben az EGT piacra vonatkoztak, megvalósultak, legalábbis az európai gyártók esetében. A kérdéses megállapodások elsősorban az árképzés legfőbb elemeit és az európai ügyfelek felosztását, valamint a konverterek ellenőrzését illetően valósultak meg, még akkor is, ha a megvalósítás nem volt teljes mértékben sikeres abban, hogy tényleges hatást fejtsen ki a piacon fennmaradt konkurencia miatt. A három érintett termelő egyike sem adta tanújelét annak, hogy szándékában állt volna tartózkodni, illetve lépéseket tett volna annak érdekében, hogy tartózkodjon az EGT-t illetően kötött megállapodások megvalósításától abban az időszakban, amikor ezekhez a megállapodásokhoz csatlakoztak.

(18)

A BASF érvei szerint a bírság csökkentését jóvá kell hagyni a vizsgálat hosszú időtartama miatt. A Bizottság megjegyzi, hogy általában a vizsgálat hossza miatti csökkentés igényével nem fordulnak a Bizottsághoz. Az 1/2003/EK rendelet 25. cikkében pontosan meghatározott szokásos elévülési idő kerül alkalmazásra. Az említett cikk (5) bekezdése határozza meg pontosan, hogy az elévülési időszak legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési időszak kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ezen eljárás esetében ez az időszak még távolról sem járt le.

(19)

A BASF érvei szerint bírság csökkentését jóvá kell hagyni a kolin-klorid ipar akkori állítólagos válsághelyzete miatt. A Bizottság megjegyzi, az a tény, hogy egy vállalkozás egy bizonyos üzleti tevékenysége nem nyereséges, még nem hatalmazza fel őt arra, hogy titokban összejátsszon versenytársaival azért, hogy csalást kövessenek el az ügyfelek és más versenytársak kárára. A kartellek általában nem akkor kockáztatják meg a piaci beavatkozást, amikor a vállalkozások nyereségessége kiemelkedő, hanem éppen olyankor, amikor a szektorban gondok merülnek fel.

(20)

A BASF az állítja, enyhébb pénzbírságban kellene részesülnie, mivel fegyelmi intézkedéseket foganatosított a jogsértésben résztvevő alkalmazottakkal szemben, továbbá egy megfelelési programot vezetett be. Jóllehet a Bizottság örömmel fogadja azokat az intézkedéseket, amelyeket a vállalatok foganatosítanak a kartelltilalom megsértésének jövőbeni megelőzése érdekében, az ilyen intézkedések nem változtatnak a jogsértés meglétén, sem azon, hogy azt ebben a határozatban a megfelelő módon büntessék.

(21)

A UCB volt az első vállalkozás, amely önként tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a világpiaci szinten lezajlott tárgyalások mellett az európai gyártók számos tárgyalást folytattak egymással európai szinten. Az ezekre a tárgyalásokra vonatkozó, a UCB által önként benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság a jogsértés időtartamát öt év és tizenegy hónapban határozta meg. Amennyiben a Bizottságnak csak a világpiaci szinten történt egyezségekről lett volna tudomása, akkor a jogsértés időtartama egy év és hat hónap lett volna. Tekintettel az enyhítő körülményekre, az időtartam meghosszabbításának méltányolása céljából a Bizottság indokoltnak tartja a UCB számára az alapösszeg 25,8 %-ának megfelelő csökkentés engedélyezését. Ez a csökkentés a jogsértés egy év és hat hónap helyett öt év és tizenegy hónapig tartó időtartamából adódó alapösszeg 40 %-os emelésének felel meg.

(22)

Az Akzo Nobel, a BASF és a UCB a vizsgálat különböző szakaszaiban együttműködtek a Bizottsággal azzal a szándékkal, hogy az ebben az eljárásban alkalmazott 1996. évi közleményben (5) megállapított kedvező elbánásban részesüljenek.

(23)

A harmadik vállalkozás, amely önként szolgált bizonyítékokkal a világpiaci szintű megállapodásokkal kapcsolatban, a BASF volt. Amikor a BASF benyújtotta bizonyítékait, a Bizottságnak már rendelkezésére álltak a Chinook és a Bioproducts által az említett megállapodásokra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok. Függetlenül a Chinook által benyújtott bizonyítékok jelentőségétől, a Bioproducts bizonyítéka önmagában elegendő volt ahhoz, hogy döntő bizonyítékként szolgáljon a kartell létezéséről az 1996. évi közlemény B szakasza értelmében. Bizonyítékai benyújtásakor tehát nem a BASF volt az első vállalkozás, amely a Bizottság részére döntő bizonyítékkal szolgált a kartell létezéséről. Ennek következtében az 1996. évi közlemény B és C szakaszai nem vonatkoznak sem a BASF-re, sem pedig a másik két európai gyártóra.

(24)

Lényegét tekintve a BASF által benyújtott, a világpiaci szintű megállapodásokra korlátozódó bizonyítékok jelentősen hozzájárultak a jogsértés létezésének megerősítéséhez az 1996. évi közlemény D szakasza értelmében, ami 10 %-tól 50 %-ig terjedő lehetséges csökkentést enged meg. Azonban a bizonyítékok jelentősége meglehetősen korlátozott maradt, figyelembe véve, hogy a világpiaci szintű megállapodásokkal kapcsolatban a Bizottság birtokában már átfogó bizonyítékok voltak.

(25)

A kifogási nyilatkozat kézhez vétele után a BASF tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy alapjában véve nem vonta kétségbe azokat a tényeket, amelyekre a Bizottság a tényállítást alapozta, kivéve a Bizottság által elfogadott bizonyos tényszerű helyesbítéseket.

(26)

Figyelembe véve az említett együttműködés különböző elemeit, a Bizottság úgy gondolja, a BASF jogosult az egyébként kiszabandó pénzbírság 20 %-os csökkentésére.

(27)

A UCB önként tájékoztatta a Bizottságot az 1994 márciusától 1998 októberéig megtartott kilenc európai szintű kartelltanácskozásról. Megemlítette a résztvevőket és tömör leírással szolgált a tanácskozások tartalmát illetően. Csatolta továbbá az 1994-ben lezajlott első két kartelltanácskozásról szóló korabeli jelentéseket is. Amikor a UCB benyújtotta bizonyítékait, a Bizottságnak nem volt tudomása semmilyen európai szinten zajló tanácskozásról. Ezek a bizonyítékok jelentősen hozzájárultak a jogsértés megállapításához, még akkor is, ha az 1995 és 1998 közötti időszakból származó és arra vonatkozó írásos bizonyítékkal nem szolgáltak.

(28)

A kifogási nyilatkozat kézhezvétele után a UCB tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy alapjában véve nem vonta kétségbe azokat a tényeket, amelyekre a Bizottság a tényállítást alapozta, kivéve a Bizottság által elfogadott bizonyos tényszerű helyesbítéseket. Azonban a UCB ugyanebben a bejelentésében azt állította, nem volt részese semmilyen világpiaci szintű megállapodásnak, bár részt vett számos ilyen szintű tárgyaláson. A határozatban a Bizottság ezt az állítást megalapozatlannak találta és elutasította. Mivel a kifogási nyilatkozat kézhezvétele után a UCB valóban megtámadta azoknak a tényeknek az alapvető elemeit, amelyekre a Bizottság a tényállítást alapozta, a UCB nem részesül a Bizottság által a tényállítás megalapozásához használt tények nem megtámadásáért járó bírságcsökkentésben.

(29)

Figyelembe véve az említett együttműködés különböző elemeit, a Bizottság úgy gondolja, a UCB jogosult az egyébként kiszabandó pénzbírság 30 %-os csökkentésére.

(30)

2002 januárjában az Akzo Nobel önként nyújtott be jelentést az európai megállapodásokról. Ez a jelentés tartalmazta az európai szintű megállapodások részletes leírását, beleértve olyan számottevő információt is, amellyel a UCB nem szolgált. A bírság csökkentésének megállapításakor azonban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Akzo Nobel ezt a jelentést két és fél évvel azután nyújtotta be, hogy a UCB a szóban forgó megállapodásokat bejelentette.

(31)

A kifogási nyilatkozat kézhezvétele után az Akzo Nobel tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy lényegét tekintve nem vonta kétségbe azokat a tényeket, amelyekre a Bizottság a tényállítást alapozta, kivéve a Bizottság által elfogadott bizonyos tényszerű helyesbítéseket.

(32)

Figyelembe véve az említett együttműködés különböző elemeit, a Bizottság úgy gondolja, az Akzo Nobel jogosult az egyébként kiszabandó pénzbírság 30 %-os csökkentésére. Ez az értékelés figyelembe veszi egyrészt azt, hogy az Akzo Nobel jelentése az európai megállapodásokról ugyanolyan értékes volt a Bizottság számára, mint a UBC által korábban benyújtott, a szóban forgó megállapodásokkal kapcsolatos információk és bizonyítékok, ám két és fél évvel később érkezett be; másrészt azt, hogy az Akzo Nobel a UCB-vel ellentétben nem vonta kétségbe azokat a tényeket, amelyekre a Bizottság a tényállítást alapozta. Ennek eredményeként mindkét vállalkozás azonos mértékű csökkentést érdemel.

(33)

A következő vállalkozások megsértették a Szerződés 81. cikke (1) bekezdését, és 1994. január 1-től, az EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdését azzal, hogy a jelzett időszakban az árak rögzítéséből, a piac felosztásából, és az EGT területén a kolin-klorid szektorban működő versenytársak ellen irányuló megállapodás szerinti tevékenységből álló megegyezés szerinti cselekvésekben és megállapodásokban vettek részt.

(34)

Ezekért a jogsértésekért a következő bírságokat szabták ki:

(35)

Az első pontban felsorolt vállalkozások, amennyiben ezt még nem tették meg, kötelesek azonnal beszüntetni a jogsértést. Tartózkodniuk kell a feltárt jogsértéssel azonos bármilyen cselekedet vagy magatartás megismétlésétől, továbbá az olyan cselekedetektől és magatartástól, amelyeknek azonos vagy hasonló célja vagy hatása van.