32004R0658

A Bizottság 658/2004/EK rendelete

(2004. április 7.)

az egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mandarin stb.) behozatalával szembeni végleges védintézkedések elrendeléséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2474/2000/EK rendelettel [1] módosított, a behozatalra vonatkozó közös szabályokról, valamint az 518/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1995. december 22-i 3285/94/EK tanácsi rendeletre [2], és különösen annak 7. és 16. cikkére,

tekintettel a legutóbb a 427/2003/EK rendelettel [3] módosított, az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról, valamint az 1765/82/EGK, 1766/82/EGK és 3420/83/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1994. március 7-i 519/94/EK tanácsi rendeletre [4], és különösen annak 6. és 15. cikkére,

a 3285/94/EK rendelet, illetve az 519/94/EK rendelet 4. cikkével létrehozott tanácsadó bizottságon belül folytatott konzultációkat követően,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) 2003. június 20-án a spanyol kormány arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mandarin stb.) behozatalának alakulása tekintetében szükségesnek tűnik a 3285/94/EK és az 519/94/EK rendelet szerinti védintézkedéseket bevezetni, továbbította a 3285/94/EK rendelet 10. cikke és az 519/94/EK rendelet 8. cikke alapján megküldött bizonyítékokat tartalmazó információkat, és felkérte a Bizottságot, hogy az említett jogi eszközök szerint hozzon védintézkedéseket.

(2) Spanyolország azt állította, hogy az érintett termék behozatala terén a közelmúltban jelentős és gyors növekedést tapasztalt, abszolút értékben és a közösségi termeléshez és fogyasztáshoz viszonyítva egyaránt. Spanyolország ezenkívül azt állította, hogy az Európai Közösségbe irányuló behozatalok volumene negatív hatást gyakorolt a közösségi árszintre, valamint a közösségi termelők piaci részesedésére és az általuk értékesített mennyiségekre, és ezáltal a termelőknek komoly kárt okozott. Spanyolország szorgalmazta továbbá a közösségi védintézkedések sürgős elfogadásának szükségességét.

(3) A Bizottság valamennyi tagállamot tájékoztatta a helyzetről, és a szóban forgó közösségi termékek tekintetében konzultált azokkal a behozatali feltételekről, a behozatal alakulásáról, a komoly kárról vagy annak veszélyéről, illetve a gazdasági és kereskedelmi helyzet különféle aspektusairól.

(4) 2003. július 11-én a Bizottság vizsgálatot indított a behozott termékhez hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőinek okozott komoly kár, illetve annak veszélye tekintetében.

(5) Az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság a 2003. november 7-i 1964/2003/EK bizottsági rendelet [5] szerint ideiglenes védintézkedéseket rendelt el az egyes elkészített vagy tartósított citrusfélék (mandarin stb.) behozatalával szemben.

(6) A Bizottság folytatta az érintett termékre vonatkozó teljes vizsgálatot, és hivatalosan értesítette az exportáló termelőket és importőröket, valamint azok ismerten érintett képviseleti szövetségeit, az exportáló országok képviselőit és a közösségi termelőket.

(7) Egyes exportáló termelők, közösségi termelők és importőrök írásban tettek észrevételeket. Valamennyi érdekelt félnek biztosították a meghallgatást, aki a kitűzött határidőn belül ezt kérte, illetve jelezte, hogy a vizsgálat kimenetele valószínűleg érinteni fogja, továbbá hogy meghallgatását sajátos okok indokolják. A felek szóban és írásban kifejtett észrevételeit mérlegelték, és figyelembe vették a végleges megállapítások kialakításakor. A Bizottság megkeresett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a végleges határozathoz szükségesnek ítélt.

2. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

2.1. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ VAGY KÖZVETLENÜL VERSENYZŐ TERMÉK

2.1.1. Az érintett termék

(8) A termék, amely tekintetében arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a behozataluk alakulása miatt valószínűleg védintézkedésekre lesz szükség, az egyes elkészített vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más citrusféle hibridek, alkohol hozzáadása nélkül, de cukor hozzáadásával (a továbbiakban: az érintett termék).

(9) Az érintett termék jelenleg a 20083055 és a 20083075 KN-kód alá tartozik. Ezek a KN-kódok az 1 kg-ot meghaladó nettó tömegű közvetlen kiszerelésű, illetve legfeljebb 1 kg nettó tömegű közvetlen kiszerelésű érintett termékre vonatkoznak.

(10) A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett terméket a kis citrusfélék (főként a satsuma) egyes fajtáinak hámozásával és darabolásával állítják elő, amelyet (14–16 %-os) cukorszirupban tartósítva csomagolnak. A hámozás és a darabolás történhet kézzel vagy géppel.

(11) Az érintett terméket változó tömegű kiszerelésekben állítják elő, hogy mind a fogyasztók, mind a vendéglátó- és élelmiszeripar igényeinek megfeleljen. A fogyasztói piac legnagyobb részét a 312 g nettó tömegű (175 g töltő tömeg) kiszerelés uralja, de a 850 g nettó tömegű (480 g) nagyobb kiszerelés értékesítési részesedése egyre nő. A nagyobb kiszereléseket, különösen a 2,65 kg (1500 g) és 3,1 kg (1700 g) nettó tömegű kiszerelést a vendéglátó- és élelmiszeripar használja, ezek közül a 2,65 kg-os formátum a legnépszerűbb.

(12) A satsuma, clementine és más kis citrusfélék együttesen a mandarin gyűjtőnéven ismertek. E különböző gyümölcsfajták többsége a friss terményként való fogyasztásra, a lékészítésre vagy konzerválásra egyaránt alkalmas. Ezek a fajták hasonlóak, és a friss mandarin (beleértve a tangerine és satsuma fajtát is), clementine, wilking és más citrusféle hibridek KN-kódjának első hat számjegye is megegyezik (080520).

(13) Egyes exportáló termelők azt állították, hogy nemcsak a mandarinkonzervet, de valamennyi gyümölcskonzervet egyetlen behozott érintett termékként kellene kezelni.

(14) A Bizottság elutasította ezt az érvet, és megerősítette, hogy a mandarinkonzerv és más gyümölcskonzervek között van különbség. Azok a friss gyümölcsök, amelyekből más gyümölcskonzerveket gyártanak, a kombinált nómenklatúrában az első hat számjegyet tekintve eltérő kód alá tartoznak. Bár az igaz, hogy a mandarinkonzerv és más gyümölcskonzervek a 2008 HR-kód alá sorolhatók, ide más különböző termékek is tartoznak. Ezért a 2008 HR-kód alá történő besorolás önmagában még nem tekinthető lényeges tényezőnek. Míg a gyümölcskonzervek különböző típusai (mind az egyneműek, mind a vegyes fajtákból készítettek) rendelkeznek néhány közös tulajdonsággal (pl. hosszú eltarthatóság, cukorszirupban vagy gyümölcslében tartósítás), a termékek az íz, állag, méret, forma és szín tekintetében eltérnek egymástól, és mandarinkonzervvel nem helyettesíthetők. Bár egyformán élelmiszerek, elsődleges végfelhasználásuk is különböző. Ezen túlmenően a gyártási folyamat is termékenként eltérő (attól függően, hogy a gyümölcsöt kell-e szárítani, hámozni, darabolni, szeletelni vagy gerezdekre bontani).

(15) Másik érvként azt hozták fel, hogy az elkészített és tartósított gyümölcs a friss gyümölccsel egy behozott érintett terméket képez. Ezt az érvelést szintén elutasították. Az elkészített és tartósított gyümölcs tarifális besorolása már az első négy számjegyet tekintve is eltér a friss gyümölcsétől. A friss gyümölcsöt nem dolgozzák fel, és eltarthatósága is korlátozott. A friss gyümölcsöt általában a végfelhasználó mossa meg, hámozza, magozza, szeleteli, darabolja vagy dolgozza fel. A közfelfogás szerint az elkészített és tartósított gyümölcstől eltérő tulajdonságokkal – pl. ízzel, állaggal stb. – és eltérő végfelhasználásokkal rendelkezik.

(16) Függetlenül attól a ténytől, hogy az érintett termék a kis citrusfélék számos, jól megkülönböztethető típusából előállítható, különböző minőségben készül, illetve különböző méretű közvetlen kiszerelésekbe csomagolják, a Bizottság vizsgálata azt mutatja, hogy ezek fizikai tulajdonságai, felhasználási és alkalmazási módjai hasonlóak vagy azonosak. Ennek megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy az érintett termék egy terméknek tekintendő, amely a fent felsorolt vonatkozó KN-kódok alá tartozik.

2.1.2. A hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek

(17) A Bizottság megvizsgálta, hogy a közösségi termelők által előállított termék (a továbbiakban: a hasonló termék) hasonló-e a behozott érintett termékhez.

(18) Az érintett terméket különböző minőségű változatokban állítják elő, általában 10 % körüli vagy annál kevesebb törött gyümölcsgerezddel ("extra" minőség). Az ettől eltérő minőség megnevezése a "standard". Néhány együttműködő exportőr és importőr azzal érvelt, hogy a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó mandarinkonzerv jobb minőségű volt az EU-ból származónál, mert kézzel hámozták, ezzel azt is állítva, hogy a KNK-ból érkező behozatal általában kisebb százalékban tartalmazott törött gerezdeket. Mivel azonban a behozatalok túlnyomó többsége a KNK-ból származik, a bizonyíték az érintett termék és a hasonló termék minőségét/érzékelt minőségét illetően ellentmondásos, így ez a minőségre vonatkozó érvelés nem támasztható alá:

- egy importőr az érintett termék kiváló, illetve leszállított árú kategóriáját egyaránt forgalmazta. A vizsgálat azt állapította meg, hogy 2002-ben a kiváló minőségű termékből valamivel nagyobb mennyiséget vásárolt Spanyolországban, mint a KNK-ban, az árengedményes terméknek viszont a teljes mennyiségét a KNK-ból hozta be,

- termékeik minőségének és a legmagasabb higiéniai előírások betartásának biztosítására a közösségi termelők széles körű korszerűsítési programok keretében komoly beruházásokat végeztek, és a folyamatokat nagymértékben automatizálták. A közösségi termelők felhívták a figyelmet arra, hogy a behozott termékeknél a konzerválási eljárás során alkalmazandó higiéniai ellenőrzések szigorúsága miatti aggodalom eredményeként, egyes országokban a fogyasztók előnyben részesítik a közösségi termelők által előállított mandarinkonzervet.

(19) E körülményekre tekintettel a Bizottság e kérdésben úgy határozott, hogy sem a tényleges minőség, sem az érzékelt minőség tekintetében nincs jelentős különbség az érintett termék és a közösségi termelők által előállított termék között, bár kisebb eltérések akár a tényleges minőség, akár az érzékelt minőség terén előfordulhatnak.

(20) E határozat meghozatalához a Bizottság különösen a vizsgálat következő megállapításait vette figyelembe:

a) a behozott termék és a közösségi termék nemzetközi tarifális besorolása a HR-kód szintjén megegyezik (hat számjegyig). Ezenkívül azonos vagy hasonló fizikai tulajdonságokkal – pl. ízzel, mérettel, formával és állaggal – rendelkeznek. A minőség tekintetében akadtak ugyan különbségek, de ezeket a fogyasztók általában nem érzékelték. Továbbá az európai piacon értékesített behozott termékek némelyikének címkéjén nem szerepelt az eredet, ami megnehezíti a fogyasztók számára az EU-s termék és a behozott termékek megkülönböztetését;

b) a behozott terméket és a közösségi terméket hasonló vagy azonos értékesítési csatornákon keresztül forgalmazták, az árra vonatkozó információk a vásárlók számára könnyen hozzáférhetőek voltak, és az érintett termék és a közösségi termelők terméke főként az ár terén állt versenyben egymással;

c) a behozott termék és a közösségi termék azonos vagy hasonló végfelhasználásokra szolgál, így tehát ezek egymás alternatívái, vagy helyettesítő termékek, és könnyen összetéveszthetők;

d) a behozott termék és a közösségi termék a fogyasztók érzékelése szerint egyformán egy bizonyos vásárlói kívánságnak vagy igénynek tett eleget, és ebben a tekintetben az egyes exportőrök és importőrök által megállapított különbségek csak kis jelentőségű változatok.

(21) A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a termék jellemzői és minősége tekintetében a fent említett beadványokban megjelölt állítólagos különbségek ellenére, a behozott termék és a közösségi termék "hasonló".

2.2. A KÖZÖSSÉGI TERMELŐK MEGHATÁROZÁSA

(22) Az érintett termék teljes közösségi termelése a 2002/03. évi konzervgyártási szezonban körülbelül 40000 tonna volt. Az érintett termék teljes közösségi termelése Spanyolországban zajlott.

(23) A vizsgálatban teljes mértékben együttműködő nyolc közösségi termelő (konzervgyár) mindegyike a spanyol Zöldség-gyümölcs Feldolgozóipari Társulások Nemzeti Szövetségében (FNACV) tagsággal rendelkező társulás tagja. A 2002/03. évben az érintett termék teljes közösségi termelése 39600 tonna volt, amelyből a fent említett termelők 34150 tonnát állítottak elő, ami a teljes közösségi termelés több mint 85 %-ának felel meg. Így a 3285/94/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének c) pontja és az 519/94/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a teljes közösségi termelés jelentős részét képviselik. E vizsgálat alkalmazásában ennek megfelelően őket tekintették közösségi termelőknek.

3. MEGNÖVEKEDETT BEHOZATAL

3.1. BEVEZETÉS

(24) A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett terméket abszolút értékben, illetve a teljes közösségi termeléshez viszonyítva olyan megnövekedett mennyiségben és/vagy olyan feltételek mellett hozzák-e be a Közösségbe, hogy az a közösségi termelőknek komoly kárt okoz vagy azzal fenyeget. E tekintetben a Bizottság az abban a legutolsó időszakban behozott érintett termékekre fordította a figyelmét, amelyre vonatkozóan rendelkezésre álltak adatok. Az alábbi táblázat bemutatja a behozatalok alakulását az 1998/99. évtől a 2002/03. évig.

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Behozatal az EU-ba | 16347 | 17573 | 20335 | 44804 | 44813 |

Közösségi termelés | 81869 | 75767 | 60462 | 60329 | 39600 |

Behozatal/termelés | 20 % | 23 % | 34 % | 74 % | 113 % |

3.2. A BEHOZATAL MÉRTÉKE

(25) 1998/99. és 1999/2000. között a behozatal megközelítőleg 7 %-kal növekedett. A következő évben (2000/01.) a behozatal 20335 tonnára nőtt, ami körülbelül 16 %-os növekedési ütemnek felel meg. Ezt követően 2000/01-ben és 2001/02-ben a behozatal rohamosan nőtt. A behozatal egyetlen év alatt 120 %-kal nőtt, és elérte a 44804 tonnát, ami az 1998/99. évi behozatalok több mint 2,5-szerese. A 2002/03. évi konzervgyártási szezonban a behozatal nagyjából ezen a szinten maradt.

Ezeket a tendenciákat a rendelkezésre álló legfrissebb adatok is megerősítik. Egy nemrégiben végzett feltáró vizsgálat azt állapította meg, hogy 2003. során (ez a legutolsó olyan időszak, amelyről adat áll rendelkezésre) az EU-ba történő behozatal körülbelül 54000 tonnát tett ki, és az utolsó negyedévben tetőzött, amikor is a 2003. november 9-én elrendelt ideiglenes védintézkedések ellenére a behozatal meghaladta a 17000 tonnát.

(26) A teljes közösségi termeléshez viszonyítva a behozatal aránya az 1998/99. évi 20 %-ról 2000/01-ben 34 %-ra, 2001/02-ben 74 %-ra és 2002/03-ban 113 %-ra nőtt. Ezeket a tendenciákat a legfrissebb adatok is megerősítik.

3.3. A BEHOZATALOK PIACI RÉSZESEDÉSE

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

A behozatalok piaci részesedése | 20 % | 24 % | 31 % | 56 % | 62 % |

(27) A behozatalok piaci részesedése 1998/99. és 2000/01. között 20 %-ról 31 %-ra, majd 2001/02-ben közel a kétszeresére, 56 %-ra nőtt. A behozatalok piaci részesedése 2002/03-ban a fogyasztás 62 %-ára nőtt tovább. A Bizottság következtetése szerint a közelmúltban bekövetkezett növekedés a korábbi konzervipai szezonok alakulásához viszonyítva hirtelennek, rohamosnak és jelentősnek tekinthető.

4. IMPORTÁRAK

Forrás:

Eurostat.

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Ár (EUR/tonna) | 631 | 670 | 792 | 691 | 605 |

(28) A behozott termék átlagára (CIF, az EU-határon) 1998/99. és 1999/2000. között 6 %-kal, majd 1999/2000. és 2000/01. között további 18 %-kal nőtt, ezt követően viszont 2001/02-ben 13 %-os csökkenéssel 691 EUR/tonnára esett vissza. Az átlagárak 2002/03-ban tovább csökkentek 605 EUR-ra. A Bizottság megjegyzi, hogy bár az árak 2000/01-ben még emelkedtek, a behozatalok ugrásszerű növekedése 2001/02-ben már csökkenő árak mellett következett be, és az árak zuhanása 2002/03-ban tovább folytatódott (12 %-kal).

(29) Az árak csökkenő tendenciáját a rendelkezésre álló legfrissebb adatok még inkább igazolják. Az importőrök által, a 2003. áprilistól decemberig tartó időszak behozatalának alakulásáról, valamint a viszonteladói árakról és mennyiségekről szolgáltatott friss adatok azt jelzik, hogy az árak további 13,5 %-kal csökkentek az említett időszakban. Mivel a mandarinkonzerv kivitelének számlázása általában USA-dollárban történik, az USA-dollár árfolyamának az euróhoz viszonyított csökkenése is hozzájárult az árak további csökkenéséhez. A 2003. áprilistól decemberig tartó időszakban az átváltási árfolyam 1,15 USD: EUR volt, szemben a 2002/03. évi 1,08 USD: EUR árfolyammal, ami 6,6 %-os csökkenést jelent. Mivel a teljes árcsökkenés 13,5 % volt, úgy tűnik, hogy a csökkenést nem lehet teljes egészében az árfolyam-ingadozásoknak tulajdonítani, az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőző hónapokban, illetve kevéssel az után tényleges árcsökkenéssel is számolni kell.

(30) Az árak jövőben várható alakulásának értékelésénél a Bizottság azt is megjegyezte, hogy Németországban a satsuma piacvezető kiskereskedője 2004. január 5-ével (azaz az ideiglenes intézkedések bevezetését követően) 0,35 EUR-ról 0,29 EUR-ra csökkentette a 314 ml-es szabvány szerinti konzervdoboz árát.

5. VÁRATLAN FEJLEMÉNYEK

(31) Az elmúlt öt évben események egész sora zajlott le, amely az érintett termék behozatalának rohamos növekedéséhez vezetett, különösen a KNK-ból. Ezt az eseménysorozatot az Uruguayi Forduló lezárásakor még nem lehetett előre látni. Meg kell jegyezni, hogy az elemzés a KNK-ra összpontosít, mivel az érintett terméknek az EU-ba történő behozatala több mint 98 %-a Kínából származik.

(32) Az 1990-es évek közepéig a KNK termelőkapacitása az érintett termék tekintetében a hazai kereslet, valamint a fő és legjövedelmezőbb exportpiacok, nevezetesen Japán és az Amerikai Egyesült Államok (nyugati part) ellátásához megfelelően nagy volt. A Közösségbe irányuló kínai kivitel alacsony, viszonylag stabil szinten állt.

(33) Az alábbi táblázat a világszintű fogyasztás és a KNK termelőkapacitásának, termelésének, kivitelének és belföldi fogyasztásának indexált becsült értékét mutatja az 1998/99–2002/03. közötti konzervgyártási szezonokban, amihez az 1998/99. évi világszintű fogyasztás becsült értékét vették 100-nak.

Forrás:

Eurostat és más nyilvánosan hozzáférhető információk, valamint a vizsgálat során benyújtott információk. Az adatok indexáltak, mert a kínai adatokat szolgáltató fél azok bizalmas kezelését kérte.

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Világszintű fogyasztás | 100 | 115 | 113 | 137 | 141 |

Kínai termelőkapacitás | 70 | 96 | 113 | 139 | 148 |

Kínai termelés | 57 | 82 | 86 | 109 | 124 |

Kínai belföldi fogyasztás | 5 | 9 | 12 | 16 | 20 |

Teljes kínai kivitel (becsült érték) | 48 | 65 | 70 | 96 | 104 |

(34) 1998/99-ben a kínai hazai fogyasztás 5 volt, míg a termelőkapacitás 70, a tényleges termelés pedig 57 (magasan meghaladva a hazai kereslet kielégítéséhez szükséges mértéket). 2002/03-ra a kínai hazai fogyasztás 20-ra nőtt, a kínai termelőkapacitás viszont 148-ra, 124 tényleges termeléssel (a világszintű fogyasztás becsült értékének 88 %-a). Bár a kínai fogyasztás gyorsan nőtt, reálértéken számítva így is alacsony maradt. A világszintű fogyasztás ugyan növekedett, növekedése azonban fokozatos volt (körülbelül évi 7 %). E körülmények között nem volt előre látható, hogy a kínai termelőkapacitás évi 16 %-kal megugrik, és 2002/03-ra felülmúlja a világszintű fogyasztást, kiszorítva ezáltal a többi termelőt. Mivel a KNK hazai fogyasztása csak 20-ra emelkedett, a kínai termelőkapacitás és termelés növekedése egyértelműen arra késztette a KNK-t, hogy igen nagy mennyiségeket exportáljon (és a kivitel a bázisidőszakban ennek megfelelően több mint kétszeresére, 48-ról 104-re nőtt). Az adatok megfelelő értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy a 2002/03. évi kínai kivitel több mint háromszorosa volt az Európai Közösség becsült teljes fogyasztásának az említett évben.

(35) Úgy tűnik, hogy az EU–USA kereskedelmi vita a húsok hormontartalmáról szintén szerepet játszott az EU-ba irányuló kínai kivitel növekedésében. A termékek azon jegyzéke, amelyet az Amerikai Egyesült Államok megtorló intézkedések hatálya alá javasolt vonni az említett vitával kapcsolatban, tartalmazta az érintett terméket. Ezt a kínai termelők láthatóan egy lehetőségnek tekintették arra, hogy az EU termékének helyettesítésére jelentősen megnöveljék az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kiviteleiket, ezért ösztönözték a kínai konzervipari kapacitás nagymértékű bővítését. A lehetőség azonban nem vált valóra, és a KNK-ban jelentős kapacitástöbblet maradt, amelyhez alternatív értékesítési piacot kellett találnia. A legvonzóbb piacnak az EU mutatkozott, így a KNK nagymértékben megnövelte az EU piacára irányuló kivitelét.

(36) A kínai monetáris politika – amelynek megfelelően a jüant körülbelül 8,28 jüan/USD arányban az USA-dollárhoz rögzítik – a két pénznem relatív értékének érzékelhető különbségei ellenére, szintén ösztönözte a kivitelt. Ez tovább növelte annak valószínűségét, hogy az érintett terméket inkább exportálják, mint a kínai hazai piacon értékesítik. Továbbá azt követően, hogy az USA-dollár 2000. októberétől váratlanul visszaesett az euróhoz képest, a jüan vesztett az értékéből az euróhoz viszonyítva, ami az európai piacot még vonzóbbá tette a kínai exportőrök számára.

(37) Következésképpen a Bizottság elemzése szerint a Közösségbe irányuló behozatal növekedését okozó váratlan fejleményekben számos egyidejűleg fellépő tényező játszott szerepet: a kínai termelőkapacitás példa nélküli exportkényszerhez vezető növekedése; annak lehetősége, hogy az Egyesült Államok a hormonvitával kapcsolatban megtorló intézkedésként kizárja az EU termékét az Egyesült Államok piacáról, ami a kapacitásainak – és ezáltal termelésének – bővítésére ösztönözte a KNK-t; a vásárlói preferenciák 2001-től tapasztalható változása és a kínai kormány árfolyam-politikája, az USA-dollár 2000. októbere óta tartó váratlan esésével párosulva. A tényezők ezen – az Uruguayi Forduló lezárásakor még előre nem látható – kombinációja ideális feltételeket teremtett a Közösségbe irányuló behozatal minden előzmény nélküli növekedéséhez.

6. KOMOLY KÁR

6.1. BEVEZETÉS

(38) Ahhoz, hogy végleges határozatot lehessen hozni arról, hogy érte-e komoly kár a hasonló termék közösségi termelőit, azaz jelentős mértékben és átfogóan sérült-e a közösségi termelők piaci helyzete, a Bizottság véglegesítette a közösségi termelők helyzetét befolyásoló objektív és számszerűsíthető vonatkozó tényezőről szóló értékelését. Az érintett termék tekintetében a Bizottság különösen a termelőkapacitás, termelés, kapacitáskihasználás, foglalkoztatás, termelékenység, készpénzforgalom, felhasznált tőke megtérülése, saját felhasználás, készletek, fogyasztás, értékesítés, piaci részesedés, ár, alákínálás és nyereségesség alakulását értékelte az 1998/99. és 2002/03. közötti szezonokra nézve.

(39) Bár ez kármutatónak nem tekinthető, a közösségi fogyasztásról is elemzés készült.

6.1.1. Fogyasztás

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Fogyasztás (t) | 80065 | 74056 | 65676 | 80960 | 72843 |

(40) Az érintett termék közösségi fogyasztását a közösségi termelők és más EU-termelők teljes értékesítése, valamint az Eurostat jelentése szerint az érintett terméknek a Közösségbe való összes behozatala alapján állapították meg.

(41) 1998/99. és 2000/01. között a közösségi fogyasztás 18 %-kal, 80065 tonnáról 65676 tonnára csökkent. 2000/01. és 2001/02. között 23 %-kal nőtt, és a vizsgált időszak során ekkor érte el legmagasabb szintet (80960 tonna). A legutolsó szezonban a fogyasztás a 2001/02. évihez képest 10 %-kal visszaesett, a bázisidőszak átlagát megközelítő szintre (évi 74720 tonna).

6.1.2. Termelőkapacitás és kapacitáskihasználás

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Kapacitás (t) | 126760 | 129260 | 129260 | 129260 | 129260 |

Kapacitáskihasználás | 65 % | 59 % | 47 % | 47 % | 31 % |

(42) A Bizottság a teljes szezononkénti (október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig) termelőkapacitás alapján elemezte a közösségi termelők termelőkapacitását. A hasonló termék előállítása novembertől februárig zajlik, olyan gyár tóberendezések használatával, amelyek némelyike az év hátralévő részében más gyümölcs és zöldség feldolgozására is használható. November és február között azonban az érintett régiókban (a spanyolországi Valenciában és Murciában) nem terem más feldolgozható gyümölcs vagy zöldség.

(43) A vizsgálat megerősítette, hogy a teljes becsült elméleti termelőkapacitás a vizsgálati időszak során mindvégig stabil maradt, mindössze 1998/99. és 1999/2000. között rögzítettek egy kismértékű növekedést (2 %).

(44) A kapacitáskihasználás 1998/99. és 1999/2000. között 65-ről 59 %-ra esett vissza. Ezt részben megmagyarázza a kapacitás 2 %-os bővülése ugyanabban az évben, de a nagyobb rész a termelés 7,5 %-os visszaesésével (81869 tonnáról 75767 tonnára) magyarázható. A kapacitáskihasználás 2000/01-ben további 12 százalékponttal csökkent (47 %-ra). A következő évben ezen a szinten maradt, 2002/03-ban viszont 31 %-ra csökkent (16 százalékpontos visszaesés). A kapacitáskihasználás 1999/2000-től tartó folyamatos csökkenése tükrözi a termelés visszaesését ugyanezen időszakokban.

6.1.3. Teljes közösségi termelés

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Termelés (t) | 81869 | 75767 | 60462 | 60329 | 39600 |

(45) A teljes közösségi termelés 1998/99. és 2001/02. között 81869 tonnáról 60329 tonnára esett vissza. Ezt követően a termelés a 2002/03. évi szezonban további 35 %-kal csökkent, és így elérte legalacsonyabb szintjét a vizsgált időszakban.

(46) A termelésben mutatkozó tendenciát a rendelkezésre álló legfrissebb (2003/04-es) adatok is megerősítik, amelyek a termelés további, 26165 tonnára történő csökkenését jelzik (részadat). A közösségi termelők nem tudnak befektetni, és nem képesek vállalni a termelést addig, amíg nem kapnak előzetes megrendelést főbb vásárlóiktól. A megrendeléseket azonban nem nyerik el, mivel az ár terén nem tudják felvenni a versenyt.

6.1.4. Foglalkoztatás

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Foglalkoztatás (az időszak végén) | 2502 | 2441 | 2462 | 2419 | 2343 |

(47) Az érintett termékhez kapcsolódó foglalkoztatás 1999/2000-ben csökkent. 2000/01-ben mérsékelten javult, majd 2001/02-ben és 2002/03-ban tovább romlott. A foglalkoztatás terén a közösségi termelők által jegyzett visszaesés mellett az ötéves időszakban a közösségi mandarinkonzerváló iparágban is csökkent a foglalkoztatás, mivel az érintett termék konzerválásában részt vevő közösségi gyártók némelyike már a védintézkedési vizsgálat elkezdése előtt abbahagyta ezt a tevékenységét. Meg kell jegyezni, hogy a munkaerő nagy többségét az idénymunkások alkotják. Ezért ezt a táblázatot a következő, a ledolgozott munkaórákra vonatkozó táblázattal együtt kell értékelni.

6.1.5. Munkaórák és termelékenység

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Munkaórák | 944000 | 985000 | 823000 | 861000 | 625000 |

Termelékenység (munkaóra/tonna) | 15,9 | 16,8 | 15,6 | 16,8 | 17,7 |

(48) A közösségi termelők foglalkoztatására gyakorolt hatásról tisztább képet ad a munkaórák száma, amely az idénymunkások foglalkoztatását is tartalmazza. A munkaórák száma a termelékenység méréséhez is pontosabb alapul szolgál, mint az alkalmazottak száma.

(49) A munkaórák számát tekintve általánosságban egy folyamatos csökkenés figyelhető meg, 861000-ről 625000-re, 27 %-os csökkenéssel a legutóbbi időszakban. A termelékenység 1998/99 és 2001/02 között enyhén csökkent, az előállított tonnánkénti 15,9 óráról 16,8 órára, és az utolsó szezonban 17,7 órára csökkent tovább (2002/03.). Meg kell jegyezni, hogy a termelékenység ingadozása főként a friss termék hozamának tulajdonítható.

6.1.6. Készpénzforgalom és a felhasznált tőke megtérülése

Pénzügyi év | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |

Készpénzforgalom (index: 1999 = 100) | 2 | 100 | 80 | 116 | -4 |

Felhasznált tőke megtérülése | 15,1 | 18,9 | 9,3 | 9,8 | 8,1 |

(50) A készpénzforgalmat és a felhasznált tőke megtérülését csak az érintett terméket gyártó együttműködő vállalatok szintjén lehetett vizsgálni (és nem az érintett termékre vonatkozóan), naptári évenként. Ezek a mutatók ezért más mutatóknál kisebb jelentőséggel bírnak. Az azonban ezekből is kiderül, hogy a készpénzforgalom és a felhasznált tőke megtérülése a legutóbbi időszakban nagymértékben csökkent.

6.1.7. Értékesítési volumen

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Értékesítési volumen a Közösségben (t) | 63718 | 56483 | 45341 | 36156 | 28030 |

(51) A hasonló termék közösségi termelők általi értékesítése a Közösségben 1998/99. és 2000/01. között 63718 tonnáról 45341 tonnára csökkent, tükrözve a fogyasztás visszaesését és a behozatalok növekedését az említett időszakban. A következő évben azonban a megnövekedett fogyasztás ellenére az értékesítés 2000/01. és 2001/02. között tovább csökkent (20 %-kal), és elérte a 36156 tonnát, miközben a behozatal 44804 tonnára, több mint kétszeresére nőtt. Ez tükrözi a behozatal növekvő erőfölényét a piacon. A legutóbbi időszakban az értékesítések minden eddiginél alacsonyabb szintre, 28030 tonnára csökkentek tovább (2002/03.), ami négy év alatt 56 %-os visszaesést jelent.

6.1.8. Piaci részesedés

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Piaci részesedés | 79 % | 76 % | 69 % | 44 % | 38 % |

(52) A közösségi termelők piaci részesedése 79-ről 69 %-ra esett vissza 1998/99. és 2000/01. között, 2001/02-ben 44 %-ra és 2002/03-ban 38 %-ra. Az utolsó két szezon jelentős visszaesései jól jelzik a behozatal egyre növekvő térhódítását a piacon, ami annak ellenére következett be, hogy a közösségi termelők 2000/01. és 2001/02. között 17 %-kal, 2002/03-ban pedig további 6 %-kal csökkentették áraikat.

(53) Az árak csökkenése és a piaci részesedés behozatal javára történő egyidejű elvesztése jelentős visszaesést okozott a közösségi termelők nyereségességében (részletesen ld. alább).

6.1.9. A hasonló termék ára és az alákínálás

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

A közösségi értékesítés egységára (EUR/tonna) | 826 | 790 | 925 | 827 | 781 |

A kínai kivitel egységára plusz vám (EUR/tonna) [6] | 732 | 773 | 910 | 790 | 691 |

Alákínálás (EUR/tonna) | 94 | 17 | 15 | 37 | 90 |

Alákínálás | 11 % | 2 % | 2 % | 4 % | 12 % |

(54) A hasonló termék átlagára 1998/99. és 1999/2000. között csökkent, de 2000/01-ben javult, és 17 %-os növekedéssel elérte a 925 EUR/tonnát. Az átlagár 2001/02-ben 827 EUR/tonnára esett vissza, 2002/03-ban pedig tovább csökkent 781 EUR/tonnára.

(55) Az alákínálás mértékének meghatározása céljából megvizsgálták az összehasonlítható időszakokra vonatkozó árinformációkat, ugyanazon a kereskedelmi szinten és hasonló vásárlók részére történő értékesítés esetén. A közösségi termelők által, illetve az exportáló termelők által a közösségi importőrök felé felszámított (CIF az EU határára szállítva, vámmal együtt) átlag gyártelepi árak összehasonlítása alapján a hazai áraknak a vizsgált öt időszak során mindvégig alákínáltak 2–12 % közötti mértékben.

6.1.10. Nyereségesség

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

A közösségi értékesítések nettó nyeresége/vesztesége | 4,0 % | 0,5 % | 6,8 % | -1,7 % | -4,3 % |

(56) A közösségi termelők közösségi értékesítéseinek nyereségessége a vizsgált ötéves időszakban jelentős változásokat mutat. A legalacsonyabb nyereségességet 2001/02-ben és 2002/03-ban jegyezték, a legmagasabbat 2000/01-ben. Amikor a behozatal 2002/03-ban a bázisidőszak során elért legmagasabb szintre nőtt, a behozatali átlagár 605 EUR/tonnára, a közösségi termék átlagára pedig 781 EUR/tonnára csökkent. Ez az áresés az értékesítési volumen csökkenésével együtt ugyanabban az időszakban történt, amikor a közösségi termelők nyereségessége 2001/02-ben 6,8 %-ról –1,7 %-ra esett vissza, és ez a tendencia 2002/03-ban egyre nagyobb veszteségekben folytatódott (-4,3 %).

(57) Az áron aluli értékesítés azt a mértéket tükrözi, amennyivel a behozott termék ára alacsonyabb a közösségi termelők által kárt nem okozó helyzetben elvárható árnál. Az alulértékesítés mértékét a közösségi termék kárt nem okozó tonnánkénti árának súlyozott átlaga alapján számították ki. Ezt az árat a közösségi termék megfelelő előállítási ára alapján számították ki (kiigazítva a szállítási költségek figyelembevétele céljából, a fogyasztás fő földrajzi területére szállított behozatalokkal való helyes összehasonlítás biztosítására), amelyhez 6,8 %-os haszonkulcsot adtak hozzá. Ezt a haszonkulcsot ítélték reálisnak, mivel rendes kereskedelmi helyzetben, a behozatal hirtelen rohamos növekedése nélkül a közösségi iparág ezt a hasznot tudja elérni. Ezt a kárt nem okozó árat összehasonlították az érintett behozott termék tonnánkénti súlyozott átlagárával a 2003. áprilisától decemberéig tartó időszak során, ugyanazon a kereskedelmi szinten, CIF közösségi határparitásos áron, a vámmal, az importálást követő költségekkel és az importőrök hasznával együtt. E két ár különbségét a behozott termék CIF közösségi határparitásos árának százalékában fejezték ki, ami így 57,9 %-os, áron aluli értékesítést eredményezett.

6.1.11. Készletek

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Zárókészlet (t) | 13016 | 10628 | 11205 | 17279 | 11069 |

(58) 1998/99. és 2000/01. között a készletek csökkentek, de ezután 2001/02-ben jelentősen nőttek, majd 2002/03-ban újra a 2000/01-es szintre estek vissza, mivel a közösségi termelők a gyártás visszafogásával csökkentették a készleteik magas szintjét. A készletek 2000/01. és 2001/02. közötti növekedése egybeesett a közösségi termelők közösségi értékesítéseinek 20 %-os visszaesésével, és elsősorban az értékesítési volumen említett visszaesésének tulajdonítható.

6.1.12. Következtetés

(59) Az adatok azt mutatják, hogy míg a termelőkapacitás a bázisidőszak kezdetén kismértékben nőtt, a kapacitáskihasználás, termelés, foglalkoztatás, termelékenység, készpénzforgalom és a felhasznált tőke megtérülése negatív tendenciát mutatott. Miközben a fogyasztás két évig csökkent, majd nagyjából elérte a korábbi szintet, ezt követően 2002/03-ban újra hanyatlani kezdett, az adatok 2001/02-re és 2002/03-ra az értékesítés, a piaci részesedés, az árak és a nyereségesség tekintetében egyaránt negatív tendenciát mutatnak. A készletek 2001/02-ben nőttek, de 2002/03-ban a korábbi szintjükre estek vissza.

(60) A Bizottság megjegyzi, hogy különösen 2001/02-ben – amikor a behozatal több mint kétszeresére nőtt (44804 tonna) – a közösségi termelők közösségi értékesítési volumene alacsony szintre süllyedt (36156 tonna), és a közösségi termelők nyereségessége –1,7 %-ra esett vissza. Eközben a fogyasztás az említett évben nőtt. Ezzel a háttérrel elvárható lett volna, hogy a behozatal a fogyasztás növekedését követi, az árak pedig megszilárdulnak, ehelyett azonban a behozatal több mint kétszeresére nőtt, az ár pedig a behozott termék és a közösségi termelők terméke esetében egyaránt csökkent.

(61) 2002/03-ban ezenkívül – bár a fogyasztás 10 %-kal visszaesett – a behozatal szintje nem csökkent, a fogyasztás visszaesése pedig elsősorban a közösségi termelőket érintette, akiknél az értékesítés 22 %-kal, az ár 6 %-kal csökkent. Ennek hatása az előző évről megmaradt készletekkel együtt a közösségi termelők jelentős termeléscsökkentését tette szükségessé.

(62) A tényezők ilyen kombinációját tükrözik a közösségi termelőkre vonatkozó gazdasági mutatók is. A közösségi termelők veszítettek piaci részesedésükből, amely a legalacsonyabb szintet 2002/03-ban érte el. Értékesítéseik abszolút értékben mind 2001/02-ben, mind 2002/03-ban csökkentek. Következésképpen az említett évek mindegyikében a termelés csökkentésére kényszerültek. Ennek eredményeképpen kapacitáskihasználásuk mind 2001/02-ben, mind 2002/03-ban csökkent. A termelékenység és a foglalkoztatás 2001/02-ben és 2002/03-ban szintén visszaesett. A közösségi értékesítési volumen- és árcsökkenések általános hatásaként a közösségi termelők értékesítésből származó bevétele 29 %-kal, a 2000/01. évi 41,9 millió EUR-ról 2001/02-ben 29,9 millió EUR-ra, 2002/03-ban pedig 21,9 millió EUR-ra esett vissza. Ugyanekkor a közösségi termelők nyereségessége 6,8 %-ról 2001/02-ben –1,7 %-ra, 2002/03-ban –4,3 %-ra csökkent.

(63) Mindezen tényezők figyelembevételével a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a közösségi termelőket komoly kár érte.

7. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(64) A behozatal növekedése és a komoly kár közötti okozati összefüggés vizsgálatához, valamint annak biztosítására, hogy a más tényezők okozta kárt ne tulajdonítsák a behozatal növekedésének, a Bizottság a következőképpen járt el:

- megkülönböztette egymástól a károsnak ítélt tényezők káros hatásait,

- ezeket a káros hatásokat azokhoz a tényezőkhöz rendelte, amelyek azokat okozták, és

- miután a kárt hozzárendelte valamennyi meglévő károkozó tényezőhöz, a Bizottság meghatározta, hogy a behozatal növekedése képezi-e a komoly kár "valódi és alapvető" okát.

7.1. AZ OKOZATI TÉNYEZŐK ELEMZÉSE

7.1.1. A megnövekedett behozatal hatása

(65) A mandarinkonzerv piaca ellátási forrásait és vásárlóit tekintve átlátható. Mivel a mandarinkonzerv alapvetően fogyasztási cikk, az érintett termék és a hasonló termék főként az árban versenyezhet.

(66) A 2000/01-től 2002/03-ig tartó időszakban a behozatal piaci részesedése 31-ről 56 %-ra nőtt, ezt követően pedig 62 %-ra, miközben a közösségi termelők piaci részesedése 69-ről 44 %-ra, majd 38 %-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban a behozatal a közösségi termelés 34 %-áról 74 %-ára, majd 113 %-ára nőttek, ami azt jelzi, hogy a behozatal a termeléshez viszonyítva is nőtt, a közösségi termelők kárára.

(67) Az árakat illetően 2000/01. és 2002/03. között a behozott termék átlag egységára a közösségi piacon az Eurostat szerint tonnánként 792 EUR-ról 691 EUR-ra, majd 605 EUR-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban a közösségi termék átlag egységára tonnánként 925 EUR-ról 827 EUR-ra, majd 781 EUR-ra csökkent. A hasonló termék átlag egységárának csökkenése egymagában a közösségi termelők értékesítésből származó bevételeit 11 %-kal (4,4 millió EUR) csökkentette volna 2001/02-ben, és további 6 %-kal (1,7 millió EUR) 2002/03-ban. Az értékesítési volumen egyidejű visszaesését figyelembe véve, a közösségi értékesítésekből származó bevétel tényleges visszaesése 2001/02-ben 12 millió EUR volt, 2002/03-ban pedig 8 millió EUR. Az értékesítésből származó bevételek e csökkenése (a költségek növekedésével párhuzamosan) jelentős visszaesést okozott a nyereségességben, és a közösségi termelők 2001/02-es szezont 1,7 %-os, 2002/03-ast pedig 4,3 %-os veszteséggel zárták.

(68) A fenti okokból kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy összefüggés tapasztalható az alacsony áron érkező behozatal növekedése és a közösségi termelők által elszenvedett komoly kár között, és hogy a behozatal káros hatást gyakorolt, különösen az árak leszorítása és a közösségi termelők által a közösségi piacon értékesített volumen csökkenése révén.

7.1.2. A fogyasztás változásának hatása

(69) A Bizottság teljes körűen megvizsgálta a fogyasztás 1998/99. és 2000/01. közötti visszaesésének káros hatásait. Az említett visszaesést a vizsgált ötéves időszak átfogó tendenciájának összefüggésében kell értelmezni. A fogyasztás az 1998/99. évi 80065 tonnáról 1999/2000-ben 74056 tonnára, majd 2000/01-ben 65676 tonnára csökkent, ezután viszont 2001/02-ben 15284 tonnával 80960 tonnára nőtt, 2002/03-ban pedig ismét visszaesett 72843 tonnára.

(70) A Bizottság megjegyezte, hogy míg a fogyasztás a bázisidőszak során a legalacsonyabb szintet 2000/01-ben érte el, a közösségi termelők ugyanebben az évben könyvelhették el a legnagyobb nyereséget (6,8 %). Amikor viszont a fogyasztás 2001/02-ben 80960 tonnára nőtt (a legmagasabb szintre az időszak során), a közösségi termelők nyereségessége –1,7 %-ra csökkent. Ezért önmagában a fogyasztás és a közösségi termelők nyereségessége, illetve általános gazdasági helyzete között nem fedeztek fel egyértelmű összefüggést.

(71) A fogyasztásnak a közösségi termelők nyereségességére gyakorolt hatásai vizsgálatakor figyelembe kell venni a piac valamennyi résztvevőjének reakcióját a fogyasztás változásaira. E tekintetben azt állapították meg, hogy míg a közösségi termelők a 2000/01. évihez képest 2001/02-ben hozzávetőlegesen 9185 tonnával voltak kénytelenek csökkenteni közösségi értékesítéseiket, addig a behozatal határozottan az ellenkező irányban mozdult el (+ 24469 tonna). 2002/03-ban hasonlóképpen, míg a behozatal megtartotta előző évi szintjét, a közösségi termelők értékesítése további 8000 tonnával csökkent.

(72) Ami az árra gyakorolt hatásokat illeti, a hosszú eltarthatóságú konzerváruk fogyasztásában bekövetkező ingadozás rendesen nem vezet jelentős árváltozáshoz, ha a termelést a piac igényeihez mérten kiigazítják. E tekintetben úgy tűnik, hogy a közösségi termelők mind a termelést, mind az árakat a fogyasztás csökkenésének követéséhez szükségesnél nagyobb mértékben csökkentették. Ezt tükrözi a készletek hasonló csökkenése.

(73) Ehhez hasonlóan, amennyiben az árra gyakorolt nyomás csökken, úgy az alacsony árakból eredő káros hatások szintén csökkennek. A legfontosabb tényező a nyereség, amely bármilyen visszaesést minimálisra csökkentett volna, ha az árak és az értékesítési volumen nem zuhant volna jelentős mértékben. Ezért ésszerű az a következtetés, hogy az alacsony árú behozatal hirtelen növekedése nélkül a fogyasztás visszaesése nem vezetett volna a nyereség jelentős csökkenéséhez.

(74) Ha a piac valamennyi résztvevője kiigazította volna termelését, a közösségi termelők 1999/2000-ben, 2000/01-ben és 2002/03-ban akkor is kevesebbet értékesítettek volna. De a fogyasztás 2001/02-ben a legmagasabb szintet érte el az 1998/99-es szezon óta, megközelítőleg ugyanazt a szintet, mint az említett évben. A közösségi termelők értékesítései viszont az 1998/99. évihez képest 2001/02-ben 29438 tonnával, 43 %-kal csökkentek. Ugyanakkor a behozatalok 2001/02-ben az 1998/99. évihez viszonyítva 28457 tonnával nőttek. A behozatalok növekedése tehát 1998/99. és 2001/02. között tekintélyes volt a fogyasztás kismértékű növekedése ellenére.

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

A fogyasztás tényleges alakulása (t) | 80065 | 74056 | 65676 | 80960 | 72843 |

Tényleges piaci részesedés | 80 % | 76 % | 69 % | 45 % | 38 % |

Szimulációs piaci részesedés [7] | 80 % | 71 % | 57 % | 45 % | 35 % |

(75) A fenti táblázat bemutatja, hogy a közösségi iparág piaci helyzete akkor sem alakult volna lényegesen másként, ha a fogyasztás a vizsgált időszak során állandó szinten marad. Ez azt igazolja, hogy a fogyasztás alakulása csak korlátozott mértékben gyakorol hatást a közösségi iparág piaci részesedésére.

(76) A fenti okokból kifolyólag arra a következtetésre jutottak, hogy bár a fogyasztás csökkenése és a tapasztalt káros hatások között van összefüggés, ez a kapcsolat nem alapvető fontosságú.

7.1.3. Az exportteljesítmény változásának hatása

| 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Kivitel (tonna) | 21316 | 21672 | 14544 | 18099 | 17780 |

(77) A Bizottság a kivitel visszaesésének hatásait is megvizsgálta. 1998/99. és 2000/01. között a közösségi termelők mandarinkonzerv-kivitelének volumene 21316 tonnáról 14544 tonnára csökkent, mivel a közösségi termelők vesztettek piaci részesedésükből a KNK-ból érkező alacsony árú behozatallal való versenyben (különösen a (35) preambulumbekezdésben tárgyalt hormonvita eredményeként). 2000/01. és 2001/02. között a kivitel 18099 tonnára, illetve 2002/03-ban 17780 tonnára nőtt. Az ötéves időszak során a kivitel összesen körülbelül 3500 tonnával csökkent, bár a legjelentősebb csökkenés 1999/2000 és 2000/01 között történt (a közösségi termelők szempontjából legnyereségesebb évben). 2001/02-ben a tényleges kivitel a közösségi termelők javára nőtt. A legutóbbi időszakban, 2001/02. és 2002/03. között a kivitel 319 tonnával, azaz 1,7 %-kal csökkent, ami az említett év közösségi termelésének mindössze 0,8 %-át jelenti.

(78) Azt is meg kell jegyezni, hogy a nyereségesség kiszámításánál a 6.1.10. pontban csak a közösségi értékesítéseket vették figyelembe. Ezért a közösségi termelők nyereségességének feljegyzett visszaesése a legutóbbi időszakban gyakorlatilag független a kivitel hatásaitól.

(79) A fenti okokból kifolyólag arra a következtetésre jutottak, hogy a kivitel visszaesése és a tapasztalt káros hatás között van némi összefüggés, amennyiben például a csökkenő kivitel alacsonyabb termeléshez és kapacitáskihasználáshoz vezet. Meg kell jegyezni azonban, hogy az említett hatás nagyobbrészt 1999/2000. és 2000/01. között jelentkezett (amikor a közösségi termelők még nyereségesek voltak), és a kivitel kismértékű, mennyiség szerint a közösségi termelés kevesebb mint 1 %-ának megfelelő csökkenése 2002/03-ban nem járt észrevehető hatással.

7.1.4. A kapacitástöbblet hatása

(80) A Bizottság megvizsgálta, hogy a közösségi termelők kapacitástöbbletei okozhattak-e káros hatásokat. A becsült elméleti termelőkapacitásban mindössze egy kis változást tapasztaltak a vizsgálati időszak során, amikor 1999/2000-ben a termelőkapacitás 2 %-kal, 129260 tonnára nőtt.

(81) Ez a kapacitásnövelés hozzájárul a kapacitáskihasználás 1999/2000-ben és az ezt követő években bekövetkezett visszaeséséhez, mivel a további kapacitás iránti várt igény nem vált valóssá. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a kapacitás növelése és az ötéves időszak elején tapasztalható káros hatások között kapcsolat van, bár az új kapacitásnak a közösségi termelők átfogó nyereségességére gyakorolt hatása igen csekély.

7.1.5. A nyersanyag-ellátási hiány hatása

(82) Néhány exportőr azzal érvelt, hogy a közösségi termelők termelésében a visszaesést a nyersanyagnak (nevezetesen a kis citrusfélék) az EU piacán fellépő ellátási hiánya okozta. A kis citrusfélék EU-piacának vizsgálata alapján azonban a Bizottság megállapította, hogy a kínálat elegendő volt a feldolgozóipar szükségleteinek kielégítéséhez.

(83) Az A. táblázat a friss kis citrusfélék (clementine, mandarin és satsuma) tényleges termelését mutatja az 1998–2002. közötti években.

A. táblázat

Forrás:

CLAM

Év | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 |

Termelés | 2329341 | 2823106 | 2511550 | 2379634 | 2650000 |

7.1.6. A friss kis citrusfélék iránti kereslet a feldolgozóipar részéről

(84) A feldolgozóipar által 1998/99. és 2002/03. között a mandarinkonzerv előállítására felhasznált clementine és satsuma mennyiségeit a B. táblázat mutatja be.

B. táblázat

Szezon | 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Satsuma és clementine | 120000 | 110000 | 95000 | 95000 | 60000 |

(85) Amint az A. és B. táblázat összevetéséből kiderül, az EU piacán a kis citrusfélék kínálata messze meghaladta a feldolgozóipar szükségleteit.

(86) Ezzel együtt a feldolgozóipar versenyben áll a friss satsuma és clementine más vásárlóival, és versenyképességét láthatólag visszavetették a hasonló termék áraiban bekövetkező visszaesések. A feldolgozásra szánt friss mandarin árát a konzervgyárak és a gazdálkodók közötti éves szerződésekben rögzítik a szezon elején. A C. táblázat a termelők által a friss, illetve a konzervgyártásra szánt mandarinért kapott árat mutatja be.

C. táblázat

Szezon | 1998/99 | 1999/2000 | 2000/01 | 2001/02 | 2002/03 |

Friss (EUR/tonna) | 547 | 498 | 571 | 557 | 527 |

Konzervgyártásra (EUR/tonna) | 256 | 255 | 313 | 245 | 172 |

(87) Az árkülönbség két tényezőből adódik. Egyrészről a közösségi termelők egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy olyan áron vásárolják a nyersanyagot (friss satsuma és clementine), amivel ésszerű nyereségre tennének szert. Másrészt a közösségi termelők által az elsősorban a konzervgyártás nyersanyagaként felhasznált satsuma termelőinek kínált alacsony árak miatt a termelők a satsuma termesztéséről a clementine-re kezdtek átállni, így próbálva növelni termelésük nyereségességét. Az említett folyamat azonban egyelőre nem tűnik kellően előrehaladottnak ahhoz, hogy a közösségi termelők számára rendelkezésre álló kínálatra érzékelhető hatást gyakoroljon.

(88) Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az ellátási hiány nem járult hozzá a közösségi termelők által elszenvedett kárhoz.

7.1.7. Más tényezők

(89) A végleges vizsgálat során sem a Bizottság szolgálatai nem találtak, sem az érdekelt felek nem hoztak fel más károkozó tényezőket (a fenti 7.1.1–7.1.6. pontban tárgyaltakon kívül).

7.2. A KÁROS HATÁSOK HOZZÁRENDELÉSE AZ OKOKHOZ

(90) A közösségi termelők által elszenvedett komoly kár főként az értékesítési volumen csökkenése, az egységárak csökkenése, valamint a nyereségesség romlása és pénzügyi veszteségek formájában jelentkezett. A Bizottság azt állapította meg, hogy a behozatalok növekedésén kívül három tényező járult hozzá a kárhoz: a fogyasztás visszaesése, a kivitelek visszaesése és a kapacitásbővítés.

(91) Először is, a fogyasztás 1998/99. és 2000/01. között csökkent, ezt követően 2001/02-ben emelkedett, majd a legutóbbi időszakban ismét visszaesett. A behozatalok alakulása azonban egyáltalán nem követte ezt a fogyasztási mintát, és a Bizottság úgy találta, hogy a fogyasztás 1998/99. és 2000/01. közötti csökkenése sem a mennyiség, sem az ár tekintetében nem játszott lényeges szerepet. A fogyasztás 2002/03. évi csökkenése egybeesett a közösségi termelők értékesítési volumenének, árainak és nyereségességének visszaesésével, ami alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztás csökkenése is hozzájárult a közösségi termelők által elszenvedett komoly kárhoz.

(92) A Bizottság megvizsgálta továbbá a közösségi termelők kivitelének csökkenését az ötéves időszak során. Az ötéves időszak kezdeti részében visszaesést tapasztaltak. Az időszak későbbi szakaszában azonban, amikor a komoly kár már fennállt, a kivitel előbb növekedett, majd kismértékben csökkent. Ezért a kivitel alakulása lényegesen kisebb hatást gyakorolt a közösségi termelők helyzetére a 2001/02. és 2002/03. szezonban, mint a behozatal beáramlása.

(93) A Bizottság az 1999/2000-es – és azt követően fenntartott – kapacitásnövelést is megvizsgálta. Ennek a kiegészítő kapacitásnak az éves költségeit jelentéktelennek találták.

(94) A Bizottság megjegyezte, hogy –miután biztosították, hogy más tényezők hatásait ne tulajdonítsák a behozatal növekedésének – tényleges és alapvető okozati összefüggést állapítottak meg a közösségi termelők értékesítési volumenének, értékesítési árainak és nyereségességének csökkenése és a behozatal növekedése között, amely nemcsak sokkal gyorsabb ütemben zajlott, mint a fogyasztás 2000/01. és 2001/02. közötti növekedése, de akkor is növekedett, amikor a fogyasztás 1998/99. és 2000/01. között, illetve 2002/03-ban csökkent.

7.2.1. Következtetés

(95) Miután a többi ismert tényező káros hatásait megvizsgálták, szétválasztották és elkülönítették egymástól és a behozatal növekedésének káros hatásaitól, továbbá biztosították, hogy a más tényezők okozta kárt nem tulajdonítják a behozatalnak, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal növekedése és a közösségi termelők által elszenvedett komoly kár között tényleges és alapvető okozati összefüggés áll fenn.

8. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

8.1. ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK

(96) A védintézkedések célja, hogy jóvátegyék a komoly kárt, és megakadályozzák az érintett termék közösségi termelői helyzetének további romlását. A Bizottság a váratlan fejlemények, a behozatal növekedése, a komoly kár és az ok-okozati összefüggés mellett azt is megvizsgálta, hogy létezik-e olyan kényszerítő gazdasági ok, amely arra a következtetésre vezethetne, hogy a Közösségnek nem áll érdekében a végleges intézkedések elrendelése. E célból a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján mérlegelték az intézkedések hatását a vizsgálatban érintett valamennyi fél szempontjából, valamint az intézkedések bevezetésének vagy elmaradásának várható következményeit.

8.2. A KÖZÖSSÉGI TERMELŐK ÉRDEKEI

(97) Nagyarányú beruházásaiknak köszönhetően a közösségi termelők rendelkeznek a világon a legmagasabb fokon gépesített és automatizált termelőrendszerrel. Rendes piaci feltételek mellett életképesek és versenyképesek. A vizsgált időszak során a közösségi termelők a termelésben és az értékesítésben jelentős visszaesést szenvedtek el, aminek eredményeképpen jelenleg nem tudnak nyereségesen működni. A közösségi termelők helyzete továbbra is kockázatnak lenne kitéve, ha az alacsony áron érkező behozatal jelenlegi magas szintje megmarad.

(98) A végleges védintézkedések elrendelése lehetőséget biztosítana a közösségi termelőknek a szerkezetváltásra, és ezáltal az érintett termék termelése, illetve teljes üzletáguk hosszú távú életképességének biztosítására. Az intézkedések biztosítanák számukra a szükséges mozgásteret ahhoz, hogy szerkezetváltást hajtsanak végre, és hasznosíthassák a termelési költségek további csökkentésére irányuló kutatásra és fejlesztésre szánt nagyobb ráfordításokat. Az ágazaton belüli konszolidáció tervei már előrehaladottak, de a konszolidáció végrehajtásához és az abból származó előnyök megjelenéséhez mindenképpen időre van szükség. Ezenkívül számos költségcsökkentő kezdeményezés született, így például a közösségi termelők fokozott együttműködése a friss gyümölcstől eltérő nyersanyagok vásárlásában (amelyre már közös vásárlási megegyezések vonatkoznak).

8.3. A KIS CITRUSFÉLÉK KÖZÖSSÉGI TERMELŐINEK ÉRDEKEI

(99) A közösségi termelőknek nyersanyagot szállító frissgyümölcs-termelőknek az az érdeke, hogy termékeik iránt erős, kiszámítható kereslet mutatkozzon, olyan árakkal, amelyek mellett tényleges nyereségre tehetnek szert. Úgy tűnik, hogy az érintett termék alacsony áron érkező behozatalának egyik hatása éppen az volt, hogy csökkentette a nyersanyagárakat (a kis citrusfélék és különösen a satsuma árát) az EU piacán. Ezért az intézkedések meghozatala a frissgyümölcs-termelők érdekeit is szolgálja azáltal, hogy csökkenti az érintett termék EU-ba irányuló, alacsony áron történő behozatalának mennyiségét.

8.4. A KÖZÖSSÉGI FELHASZNÁLÓK ÉS IMPORTŐRÖK ÉRDEKEI

(100) A Bizottság annak érdekében, hogy értékelni tudja az intézkedéseknek az importőrökre és a felhasználókra gyakorolt hatását, kérdőíveket küldött az érintett termék ismert importőreinek és felhasználóinak a közösségi piacon. Kilenc importőrtől érkezett válasz, a felhasználók közül viszont csak az importőrökkel kapcsolatban állók válaszoltak.

(101) Az érintett termék néhány importőre azt állította, hogy az intézkedések bevezetése szükségtelen, mivel a közösségi termelők által tapasztalt problémákat a magas árak és a konzervgyártásra szánt friss mandarinból a Közösségben fellépő hiány okozta, nem pedig a behozatal növekedése. Meg kell jegyezni azonban, hogy 2001/02 végére – amely szezonban a behozatal 44804 tonnára nőtt és a közösségi termelők értékesítése az EU-ban 36156 tonnára csökkent – a közösségi termelők készletei 6074 tonnáról 17279 tonnára gyarapodtak. Ez bizonyítani látszik, hogy a közösségi termelők általi értékesítés visszaesését nem okozhatta az ellátás biztosíthatóságának hiánya, hanem valami más tényező, és a legvalószínűbb magyarázat erre az alacsony árú behozatal egyre növekvő térhódítása.

(102) Az importőrök azt is állították, hogy a különböző ellátási források fenntartása előnyösebb, és – amennyiben intézkedéseket vezetnek be – az intézkedéseknek nem minimálárrendszer vagy érkezési sorrendben történő kontingenskiosztás formájában kellene megvalósulnia, mivel ezek további zavarokat okoznának a piacon. Az érkezési sorrend alapján történő kiszolgálás serkentené a behozatalt az év első felében, amíg a kontingenst ki nem használják, ezt követően fordulna a kereslet a hazai kínálat felé. Hangsúlyozták ezenkívül, hogy szükség van kereskedőkre a főbb európai piacokon, illetve annak fontosságát, hogy a vásárlók alacsony áron jó minőségű termékhez jussanak hozzá.

(103) A végleges intézkedéseket olyan vámkontingens formájában kívánják bevezetni, amely a behozatalok hagyományos szintjét tükrözi. Ezért az importőröket és felhasználókat esetlegesen érő hátrányok – amennyiben egyáltalán lesznek – nagyságrendjüket tekintve nem fogják meghaladni az intézkedések következtében a közösségi termelők esetében várhatóan tapasztalható előnyöket, amely intézkedésekre a közösségi termelők helyzete további romlásának megakadályozásához minimálisan szükség van.

8.5. A KÖZÖSSÉGI FOGYASZTÓK ÉRDEKEI

(104) Mivel az érintett termék fogyasztási cikk, a Bizottság tájékoztatta a különféle fogyasztói szervezeteket a vizsgálat megkezdéséről. A fogyasztói szervezetektől nem érkezett válasz, ezért a vásárlókat érő hatást elenyészőnek tekintették.

9. EU-BŐVÍTÉS

9.1. A CSATLAKOZNI KÍVÁNÓ ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ BEHOZATAL

(105) Mivel az intézkedések hatása már az EU 2004. május 1-jére tervezett bővítése után fog jelentkezni, a Bizottság a behozatal növekedését (mind abszolút, mind relatív értékben) a 25 tagú EU-ra nézve is megvizsgálta.

| 2000 | 2001 | 2002 | 2003 |

A csatlakozni kívánó országok behozatalai a 25 tagú EU-n kívülről | 2562 | 4268 | 5350 | 6528 |

A csatlakozni kívánó országok behozatala a 15 tagú EU-ból | 1964 | 1014 | 1472 | 1500 [8] |

Összesen | 4527 | 5283 | 6821 | 8028 |

(106) A csatlakozni kívánó országoknak a 25 tagú EU-n kívülről érkező behozatala a 2000. évi 2562 tonnáról 2001-ben 67 %-kal, tonnára nőtt, és 2002-ben tovább nőtt 5350 tonnára (25 %-os további növekedés). 2003-ban az említett behozatal további 22 %-kal 6528 tonnára nőtt.

(107) Ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, milyen lett volna a 25 tagú EU-ba irányuló behozatal valószínű növekedése az elmúlt években, az EU-ból származó behozatalhoz hozzá kell adni a csatlakozni kívánó országokba a 25 tagú EU-n kívülről érkező behozatalt.

| 2000 | 2001 | 2002 | 2003 |

EU-behozatal [9] | 17573 | 20335 | 44804 | 44813 |

A csatlakozni kívánó országok behozatala a 25 tagú EU-n kívülről | 2562 | 4268 | 5350 | 6528 |

Összesen | 20135 | 24603 | 50154 | 51341 |

(108) A fentiek alapján – a 25 tagú EU esetében – az összes behozatal 2000. és 2001. között 22 %-kal, 20135 tonnáról 24603 tonnára nőtt volna, 2001. és 2002. között pedig 104 %-kal, 50154 tonnára. A behozatal 2003-ban ezen a magas szinten maradt volna, további 2 %-os növekedéssel elérve az 51341 tonnát.

(109) Az érintett terméket a csatlakozni kívánó országokban nem állítják elő, a 25 tagú EU-ba irányuló behozatala pedig a fenti adatoknak megfelelően a 15 tagú EU-éhoz hasonlóan alakult. Ezért úgy tekintették, hogy a komoly kárnak és az okozati viszonynak a 15 tagú EU esetében elvégzett elemzése a 25 tagú EU-ra is érvényes.

(110) A Bizottság a 25 tagú EU-t illetően a közösségi érdek kérdését is megvizsgálta. A csatlakozni kívánó országokban az érintett terméket, illetve nyersanyagát nem termelik. Magát az érintett terméket viszont a csatlakozni kívánó országokba is importálják, a 25 tagú EU-ba irányuló összes behozatal 12 %-át kitevő mértékben. A csatlakozni kívánó országok importőreinek, felhasználóinak és fogyasztóinak érdekei importőri/felhasználói és fogyasztói érdekek, és nem különböznek a 15 tagú EU importőreinek/felhasználóinak és fogyasztóinak érdekeitől, akik viszont sokkal nagyobb számban vannak jelen. A 15 tagú EU importőreinek, felhasználóinak és fogyasztóinak érdekei megegyeznek a 25 tagú EU-éval, és teljes mértékben képviselik azokat. Ezért úgy tekintették, hogy a komoly kárnak és az ok-okozati összefüggésnek a 15 tagú EU esetében elvégzett elemzése a 25 tagú EU-ra is érvényes.

(111) Felkérnek minden érdekelt felet, aki úgy ítéli, hogy az EU bővítését követően az intézkedések fenntartása jelenlegi formájukban a 25 tagú EU-ra nézve indokolatlan, hogy 2004. május 15-ig tegye meg észrevételeit a Bizottság felé, részletezve azokat az okokat, amelyek alapján a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia az intézkedéseket.

10. ÁLTALÁNOS SZEMPONT

(112) Az érintett termék megnövekedett behozatala révén (a (24)–(27) preambulumbekezdésben leírtak szerint) az érintett termék – amely a legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel [10] módosított, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet [11] 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek egyike – közösségi piacán olyan súlyos zavar lépett fel, amely a Szerződés 33. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítását is veszélyezteti. Ezért – adott esetben – a 2201/96/EK rendelet 22. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.

11. VÉGSŐ ÉRVEK

(113) A vizsgálat megállapításainak elemzésével a Bizottság bizonyítja, hogy a védintézkedésekhez szükséges feltételek fennállnak.

11.1. AZ INTÉZKEDÉSEK FORMÁJA ÉS SZINTJE

(114) Annak érdekében, hogy a közösségi piac nyitottságát megőrizzék és biztosítsák a keresletnek megfelelő kínálat rendelkezésre állását, szükséges megállapítani a vámkontingensek rendszerét, amelyek meghaladása esetén kiegészítő vámot kell fizetni, így a vámkontingenseket meghaladó behozatalok is beléphetnek a Közösségbe, de csak a kiegészítő vám megfizetése mellett. Az említett kiegészítő vámot olyan szinten kell meghatározni, amely összhangban van a közösségi termelőknek okozott komoly kár megelőzésének céljával. Ebben a tekintetben megjegyezték, hogy az ideiglenes védintézkedések (1964/2003/EK bizottsági rendelet) szerint rögzített kiegészítő vám rövidtávon elégtelennek bizonyult a behozatal szintjének visszaszorítására. Sőt, az ideiglenes intézkedések alkalmazásának időszakában – 2003. november 9-től 2004. április 10-ig – az érintett termék behozatala tovább nőtt, az árak pedig egyre estek. Az ideiglenes intézkedések szerint a kiegészítő vámtételt tonnánként 155 EUR-ban határozták meg. Részben az euró erősödésének eredményeképpen mára egyértelművé vált, hogy ezt a vámtételt a KNK-beli exportáló termelők által felszámított átlagárak csökkentései elnyelték. Ezért a kívánt hatás eléréséhez a kiegészítő vámtételnek a tonnánkénti 155 EUR-nál magasabbnak kell lennie.

(115) A kiegészítő vám szintjének kiszámításához azt az irányárat vették alapul, amellyel a közösségi termelők a forgalom 6,8 %-ának megfelelő hasznot érnének el, kiigazítva a szállítási költségekkel, hogy megfelelő összehasonlítást biztosítsanak a fogyasztás fő földrajzi területeire szállított behozatallal. Ezt az összeget ezután összevetették a 2003. áprilisától 2003. decemberéig tartó időszakban feljegyzett átlag importárral a kereskedelem azonos szintjén, CIF közösségi határparitásra kiigazítva, a vám, a behozatal utáni költségek és az importőr hasznának hozzáadása után. A nyereség fent említett szintje a közösségi termelők által 1998/99. és 2001/02. közötti időszakban ténylegesen elért nyereség értékelésén alapul. Az áron aluli értékesítés szintjét a CIF-importár 57,9 %-ára számították ki. Rögzített vámban kifejezve ezért a fizetendő vámot tonnánként 301 EUR-ban kellene megállapítani. Figyelembe véve az euró erősségében a kínai jüanhoz képest a behozatalok ára tekintetében bekövetkező nagyobb változások felismert hatásait, amennyiben az euró olyan mértékben esik a jüanhoz képest, hogy az jelentősen érintheti az árakat, a vám szintjét felül lehet vizsgálni.

(116) A közösségi piacra jutás lehetőségének fenntartása érdekében a vámkontingenseket egy közelmúltbeli időszak behozatali volumene alapján kell megállapítani. Az 1999/2000. és 2001/02. közötti időszak a legutolsó olyan hároméves időszak, amelyre vonatkozóan behozatali statisztika áll rendelkezésre (a 2002/03. év nem tekinthető reprezentatívnak, mivel a védintézkedési eljárás abban az időszakban kezdődött). A vámkontingenseket ezért az említett időszakban importált átlagvolumenre kell alapozni (a 15 tagú EU esetében 27570 tonna). Tekintve, hogy egyes importőrök jelentős készleteket halmoztak fel, és hogy a legutóbbi időkig nagy mennyiségeket hoztak be, úgy döntöttek, hogy ez az a legnagyobb mennyiség, amelyet még kiegészítő vámtól mentesen lehet behozni. Úgy ítélték, hogy ez a mennyiség lehetővé teszi a közösségi termelők számára a kiigazítás folytatását, a helyzetük további romlásának elkerülése mellett.

(117) A Bizottság megjegyzi, hogy a vámkontingensek mennyisége a 2004. május 1-jére tervezett bővítés fényében felülvizsgálatra fog szorulni. Ezért az első időszakra vonatkozó vámkontingensek összegét (a 15 tagú EU esetében 27570 tonna) meg kell növelni az EU-tagsággal nem rendelkező országokból a csatlakozni kívánó országokba érkező behozatal átlagos éves összegével a 2000–2002. közötti években. Ez az átlag 4060 tonnát tesz ki. Így a 25 tagú EU esetében a vámkontingens az első időszakra 31630 tonna lenne. Mivel a záró időszak mindössze 212 napos, a záró időszakra vonatkozó tényleges behozatali kontingenst arányosan csökkenteni kell.

(118) Annak érdekében, hogy megőrizzék a hagyományos kereskedelmi forgalmat, ugyanakkor biztosítsák a közösségi piac nyitottságát az új beszállító országok felé, a vámkontingensek összegét fel kell osztani azon országok között, amelyek jelentős érdekeltséggel rendelkeznek az érintett terméknek a közösségi piacra történő szállításában, és fenn kell tartani egy részt azon országok számára, amelyek jelenleg nem rendelkeznek jelentős érdekeltséggel. A KNK-val – az egyetlen, jelentős érdekeltséggel rendelkező országgal – folytatott konzultációt követően a Bizottság szükségesnek tartotta, hogy a KNK részére egyedi vámkontingenst jelöljön ki az 1999/2000. és 2001/02. közötti hároméves időszakban az említett ország által szállított termék összmennyiségének aránya alapján. A behozatalok túlnyomó többsége ebben az időszakban a KNK-ból származott, ezért egy országspecifikus vámkontingensnek kell vonatkoznia erre az országra, és egy másiknak az összes többi országra.

(119) A fent vázoltak alapján a KNK részére kijelölt kezdeti kontingens összege a 25 tagú EU esetében egyéves időszakra 30843 tonna lenne, az összes többi ország részére fenntartott összeg pedig az említett időszakra 787 tonna. Úgy tekintették, hogy ebben az esetben az összes többi ország részére fenntartott összeg túl kicsi lenne ahhoz, hogy lehetővé tegye a versenyt, illetve hogy bármely új piaci szereplőnek esélyt biztosítson a piacra jutásra. Kívánatos, hogy a KNK-n kívül más országok is lehetőséget kapjanak az érintett termék kivitelére a Közösségbe. Ezért az összes többi ország részére fenntartott kontingenst meg kell növelni az átlagos közösségi fogyasztás 3 %-ával a bázisidőszakban (vagy évi 2314 tonnával), így tehát a vámkontingensek teljes összege 33157 tonna.

(120) Az intézkedések liberalizálására vonatkozó kötelezettség fényében a vámkontingensek teljes éves összegét 5 %-kal kell növelni a következő időszakok mindegyikében, azaz 34185 tonnára a 2006. április 10-ig tartó időszakra, 36556 tonnára a 2007. április 10-ig tartó időszakra és 22294 tonnára a 2007. november 8-ig tartó időszakra (212 nap). A 3285/94/EK rendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság időközi felülvizsgálatot fog végezni az intézkedés hatásainak vizsgálata, a liberalizáció esetleges felgyorsításának, illetve megfelelő ütemének és módjának meghatározása, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy az intézkedések alkalmazására továbbra is szükség van-e. Az időközi felülvizsgálat összefüggésében a Bizottság a közösségi termelők által a szerkezetváltással megtett intézkedéseket is figyelembe fogja venni.

(121) A közösségi jogszabályokkal és a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban a védintézkedéseket nem kell alkalmazni a fejlődő országokból származó termékekre mindaddig, amíg az adott termék részesedése a Közösségbe irányuló behozatalban nem haladja meg a 3 %-ot. A KNK az egyetlen olyan fejlődő ország, amely nem részesülhet ebből az eltérésből, mivel nem felel meg a követelményeknek. Ezért meg kell határozni azon fejlődő országok jegyzékét, amelyekre a végleges intézkedések nem vonatkoznak, ezt a jegyzéket a 2. melléklet tartalmazza.

11.2. A VÁMKONTINGENS KEZELÉSE

(122) Az intézkedések elrendelését megelőzően egyes importőrök és szövetségeik egy olyan rendszer bevezetését kérték, amely lehetővé tenné az érintett terméket a KNK-ból hagyományosan importáló importőrök számára, hogy garantált mennyiségekkel rendelkezzenek a KNK-ból származó behozatalaik hagyományos szintje alapján. Más importőrök azt állították, hogy bármely kontingensrendszernek az érkezési sorrend alapján kellene működnie a felesleges igazgatási terhek elkerülése és a verseny fenntartása érdekében.

(123) A kontingensek kezelésének megfelelő módszere megállapításához a szükséges információk összegyűjtése érdekében a Bizottság 2003. október 2-án egy értesítést [12] tett közzé. A nyújtott információk alapján megállapították, hogy az érintett termék behozatalának nagy többségét (több mint 90 %) az 1999/2000., 2000/01. és 2001/02. konzervgyártási szezonok mindegyikében az importőrök egy kis csoportja végezte, akik konzervgyártási szezononként átlagosan legalább 500 tonnát importáltak (a továbbiakban: a hagyományos importőrök). A maradék mennyiséget nem hagyományos importőrök hozták be (a továbbiakban: a többi importőr).

(124) Miközben néhány importőr azt állította, hogy a hagyományos importőrök küszöbértékét csökkenteni kellene (pl. 300 tonnára vagy még kevesebbre), az ideiglenes intézkedések alkalmazása során azt állapították meg, hogy számos olyan importőr létezik, aki kisebb mennyiségeket kíván behozni. Ezért a kisebb mennyiségek importőreinek érdekeit általában jobban szolgálja a vámkontingensből a nem hagyományos importőröknek kiosztott részesedés növelése, mint a hagyományos importőri minősítés eléréséhez szükséges küszöbérték csökkentése.

(125) Az ideiglenes intézkedések alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálva a kérést, a Bizottság a következő észrevételeket tette:

- a garantált engedélyek rendszere nélkül a KNK-ból behozott termék ára a vámkontingens időszakának korai szakaszában valószínűleg drasztikusan megnő, ezt követően viszont lezuhanhat, amikor az importőrök elérik vagy meghaladják azt a behozatali szintet, amely a megrendeléseik teljesítéséhez szükséges ("windfall-effektusok"). A vámkontingensek érkezési sorrend alapján történő kiosztásának windfall-effektusai a közösségi termelők károsodásának kockázatával járnak, mivel a kereslet a konzervgyártási szezon korai szakaszában a KNK-ból érkező behozatal köré összpontosul, és csak akkor fordul a közösségi termelők terméke felé, ha már a vámkontingens kimerült. Ezáltal csökkenhet a közösségi termelők értékesítése a konzervgyártási szezon korai szakaszában, ráadásul a jelentős áringadozások okozta bizonytalanságot is el kellene szenvedniük. Amennyiben ez a helyzet állna elő, a végleges intézkedések megállapításakor kitűzött cél elérése veszélybe kerülne,

- a KNK-ból rendszerint az érintett termék jelentős mennyiségeit importáló jelenlegi importőröknek érdekében áll, hogy rendelkezést hozzanak annak biztosítására, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalmat fenntartják, és ők a továbbiakban is a kiegészítő vámtól mentesen hozhatják be az érintett termék egy adott mennyiségét a KNK-ból. Az új importőröknek is érdeke, hogy lehetőségük nyíljon az érintett termék kiegészítő vámtól mentes behozatalára a KNK-ból,

- a kiskereskedők és a fogyasztók érdekében az áll, hogy az érintett termékből a továbbiakban is megfelelő kínálat álljon rendelkezésre a Közösség piacán, és a piaci ár stabilizálódjon,

- a végleges intézkedéseket olyan formában kell bevezetni, amely révén úgy érik el célkitűzéseiket, hogy eközben a minimálisra csökkentik a szükségtelen, nagyfokú áringadozásokban jelentkező piaci zavarokat és a közösségi termelőket érő negatív hatásokat, és a lehető legkisebb adminisztratív terhet róják az importőrökre. Ebben a tekintetben megjegyezték, hogy az ideiglenes intézkedések alkalmazásának időszakában az érintett termék behozatalai valójában nőttek, a kiskereskedelmi ár pedig – legalább egy nagyobb piaci szereplő esetében – 17 %-kal csökkent,

- az intézkedéseket olyan formában kell bevezetni, hogy azok egyre fokozódó mértékben ösztönözzék az importőrök közötti versenyt, továbbá lehetőséget biztosítsanak az új, nem hagyományos importőröknek a piacra jutásra.

(126) Figyelembe véve a fenti megfontolásokat, a Bizottság úgy ítélte, hogy a vámkontingens kezelésére az érkezési sorrendben történő kiosztás módszere nem lenne megfelelő. Ehelyett azoknak az importőröknek, akik hagyományosan jelentős mennyiséget hoztak be az érintett termékből a Közösségbe vagy a csatlakozni kívánó országokba (hagyományos importőrök), lehetőséget kell biztosítani egy olyan engedély iránti kérelemre, amellyel az érintett termék egy adott – a KNK-ból történő hagyományos behozatalaik alapján meghatározott – mennyiségét kiegészítő vámtól mentesen hozhatják be. Emellett más olyan importőröknek, akik az érintett terméket a KNK-ból kívánják importálni, de nem felelnek meg az előbbi kritériumnak (a többi importőr), lehetőséget kell biztosítani arra, hogy engedélykérelmet nyújtsanak be az érintett termék bizonyos mennyiségének kiegészítő vámtól mentes behozatalára.

(127) Ezért ki kell dolgozni az engedélyek rendszerét, amelynek révén az érintett termék vámmentes behozatalának feltétele a behozatali engedély bemutatása. A rendszer részletes szabályai a legutóbb a 322/2004/EK rendelettel [13] módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletben [14] megállapított szabályokat egészítik ki, illetve azoktól térnek el.

(128) A rendszer hatékony működésének biztosítására az engedélykérelemre való jogot olyan piaci szereplőkre, természetes vagy jogi személyekre, egyénekre vagy csoportokra korlátozzák, akik nemrégiben szerzett tapasztalatokkal rendelkeznek a Közösségbe vagy a csatlakozni kívánó országokba irányuló behozatal terén. Annak érdekében is intézkedéseket kell hozni, hogy minimálisra csökkentsék a behozatali engedély iránti spekulatív kérelmek számát, mert az ilyen kérelmek a vámkontingens nem teljes kihasználásához vezethetnek. Ezért ahhoz, hogy az engedélykérelem benyújtására jogosultak legyenek, az importőröknek a hasonló termékekből egy tényleges minimummennyiséget kellett a legutóbbi időben a Közösségbe importálniuk. Tekintettel az érintett termék jellegére és értékére, úgy találták ésszerűnek, hogy a végleges intézkedések első időszakában (2004. április 11-től 2005. április 10-ig) az importőröknek az engedélykérelem benyújtására való jogosultsághoz a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt feldolgozott gyümölcsökből és zöldségekből legalább 50 tonnás behozatallal kell rendelkezniük az utolsó három konzervgyártási szezon (2000/01., 2001/02., 2002/03.) közül egyben vagy többen. Ezenkívül biztosíték megfizetésének megköveteléséről kell rendelkezni az érintett terméknek a behozatali engedély iránti kérelem alá tartozó minden tonnája után. Az említett biztosítékot kellően magas szinten kell megállapítani ahhoz, hogy a spekulatív kérelmeket megakadályozza, de nem olyan magasan, hogy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek tényleges kereskedelmével foglalkozókat is visszatartsa. Úgy ítélték, hogy ebben az összefüggésben a behozott érintett termék értéke körülbelül 20 %-ának megfelelő biztosíték reális.

(129) Az ideiglenes intézkedések szerint a hagyományos importőrök a vámkontingens 85 %-át kapták (éves alapon 23435 tonna), a többi importőr pedig 15 %-át (éves alapon 4135 tonna). Az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hagyományos importőrök pozíciójának megőrzését, fenntartva ugyanakkor a versenyt, és biztosítva a piacra jutást más importőrök számára. Nagy számban vannak olyan importőrök, akik korábban hoztak be satsumakonzervet a KNK-ból, de nem felelnek meg a hagyományos importőri státushoz megállapított 500 tonnás küszöbértéknek. Az ezen importőrök által behozott mennyiségek különbözőségét figyelembe véve úgy találták, hogy méltányosabb a vámkontingens ilyen importőrök számra fenntartott összegének növelése, mint a mennyiségi küszöbérték csökkentése.

(130) Annak ellenére, hogy a legutóbbi konzervgyártási szezonban importált érintett termékből a hagyományos importőrök behozatalai magas százalékot értek el, úgy ítélték, hogy a piac nyitottságának megőrzése, a verseny fenntartása és a kisebb mennyiségek importőrei számára a piaci részvétel lehetőségének biztosítása érdekében a KNK-ból származó áruk vámkontingensének 25 %-át tartják fenn a "többi importőr" részére. Azzal, hogy a végleges intézkedések szerint a hagyományos importőröknek 75 %-ot osztanak ki, a vámkontingens kezdeti éves összegéből a rendelkezésükre álló rész 23132 tonna lesz. Ezzel megőrzik a hagyományos importőrök pozícióját, ugyanakkor az ideiglenes intézkedések szerint kijelöltnél nagyobb százalékot bocsátanak rendelkezésre a nem hagyományos importőrök közötti felosztásra. Ezért a többi importőrök között felosztható összeget 7711 tonnára kell emelni (a vámkontingens 25 %-a).

(131) A KNK-ból származó érintett termék behozatalához az érintett időszakban a hagyományos importőrök részére juttatott vámkontingens megfelelő százalékára vonatkozó engedélyeket kérelem alapján és tárgyilagos kritériumok függvényében kell odaítélni a hagyományos importőröknek. A KNK-ból származó érintett termék behozatalához az érintett időszakban a fennmaradó vámkontingens megfelelő százalékára vonatkozó engedélyeket kérelem alapján és objektív kritériumok függvényében kell odaítélni a többi importőrnek. Az ilyen kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy minden hagyományos importőrnek lehetősége nyílik pozíciójának megtartására más hagyományos importőrökkel szemben, hogy egyetlen importőr sem jut irányító szerephez a piacon, és hogy az importőrök közötti verseny megmarad. E tekintetben a hagyományos importőrökre vonatkozó legalkalmasabb objektív kritérium a végleges intézkedések első időszakában (2004. április 11-től 2005. április 10-ig) az érintett termékből a hagyományos importőr által az utolsó három konzervgyártási szezonban (2000/01., 2001/02., 2002/03.) a konzervgyártási szezononként behozott legnagyobb mennyiség (nettó tömeg). A többi importőrre vonatkozó legalkalmasabb objektív kritérium a többi importőr számára a kínai származású áruk esetében rendelkezésre álló vámkontingens 20 %-ában meghatározott határ (ami megegyezik a kínai származású áruk vámkontingensének 3 %-ával).

(132) Az érintett terméknek a KNK-tól eltérő országokból származó behozatala tekintetében – mivel a hagyományos importőrök a KNK-n kívüli országokból nem importálnak jelentős mennyiségeket az érintett termékből, és mivel a megállapítandó vámkontingens lényegesen magasabb a korábbi konzervgyártási szezonok behozatalainál – úgy ítélték, hogy a vámkontingens egészét valamennyi importőr számára azonos alapon teszik hozzáférhetővé, és (a fent említett okokból) a behozatali engedély iránti kérelmek korlátozására a legalkalmasabb objektív kritérium az említett származású árukra vonatkozóan rendelkezésre álló vámkontingens 20 %-ában meghatározott határ.

(133) A vámkontingensekből kizárandó fejlődő országokból behozott áruk jogosultsága az áruk származásának függvénye. A behozott áruk jogosultsága a KNK-ból származó behozataloknak kijelölt vámkontingensre, illetve az összes többi országból származó behozatalok vámkontingensére szintén az áruk származásának függvénye. Ezért a származás meghatározására a Közösségben jelenleg hatályos kritériumokat kell alkalmazni, és a vámkontingensek hatékony kezelésének biztosítása érdekében a közösségi határon az érintett termék behozatalát származási bizonyítvány bemutatásához kell kötni, kivéve, ha az érintett termék behozatalára a preferenciális tarifális intézkedésekre való jogosultság érdekében megállapított vonatkozó szabályoknak megfelelően kiállított vagy kitöltött származási igazolás vonatkozik.

11.3. IDŐTARTAM

(134) A végleges intézkedések a 2003. november 9-én hatályba lépett ideiglenes intézkedések időszakát is beleértve legfeljebb négy évig tarthatnak. Ezért ezeknek legkésőbb 2007. november 8-án le kell járniuk,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A vámkontingensek rendszere

(1) A jelenleg a 20083055 és 20083075 KN-kód alá sorolható egyes tartósított vagy elkészített mandarin (a tangerine és a satsuma fajt is beleértve), clementine, wilking és más citrusféle hibridek, alkohol hozzáadása nélkül, de cukor hozzáadásával (a továbbiakban: mandarinkonzerv) Közösségbe történő behozatalára vámkontingens-rendszert nyitnak meg. Az egyes vámkontingensek mennyiségét és alkalmazásuk időszakát az 1. melléklet határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett kontingensek keretében behozott mandarinkonzervre továbbra is a 2658/87/EK tanácsi rendeletben [15] előírt szokásos vámtételt vagy bármely kedvezményes vámtételt kell alkalmazni.

(3) A 9. cikkre is figyelemmel, az olyan mandarinkonzerv behozatalára, amelyet a 3. cikk (1) bekezdésében említett, az adott mandarinkonzerv származási országára vonatkozó engedély bemutatása nélkül importálnak, tonnánként 301 EUR összegű kiegészítő vámtétel vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "konzervgyártási szezon": az október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig tartó 12 hónapos időszak;

b) "csatlakozni kívánó országok": Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Málta és Ciprus;

c) "importőr": olyan piaci szereplő, természetes vagy jogi személy, egyén vagy csoport, aki vagy amely az utolsó három konzervgyártási szezon (2000/01., 2001/02., 2002/03.) közül egyben vagy többen konzervgyártási szezononként a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt feldolgozott gyümölcsökből és zöldségekből legalább 50 tonnát hozott be a Közösségbe vagy a csatlakozni kívánó országokba, tekintet nélkül az említett behozatalok származására;

d) "hagyományos importőr": olyan importőr, aki az utolsó három konzervgyártási szezonban konzervgyártási szezononként átlagosan 500 tonnánál több mandarinkonzervet hozott be a Közösségbe vagy a csatlakozni kívánó országokba, tekintet nélkül az említett behozatalok származására;

e) "referenciamennyiség": egy hagyományos importőr által konzervgyártási szezononként az utolsó három konzervgyártási szezon valamelyikében behozott mandarinkonzerv legnagyobb mennyisége;

f) "a többi importőr": a nem hagyományos importőrök;

g) "származás": a behozatal származási országa, amely egyrészről vagy a KNK, vagy másrészről egy, a KNK-tól eltérő ország.

3. cikk

A behozatali engedélyek rendszere

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett kontingensek keretében történő valamennyi behozatal feltétele az 1291/2000/EK rendelettel összhangban kiállított behozatali engedély (a továbbiakban: az engedély) bemutatása, e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel.

(2) Az engedélyekre nem alkalmazható az 1291/2000/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése. Az engedélyek 19. rovatába 0-t kell írni.

(3) Az 1291/2000/EK rendelet 9. cikkétől eltérve, az engedélyekkel megszerzett jogok nem átruházhatók.

(4) Az 1291/2000/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett biztosíték összege tonnánként nettó 150 EUR.

4. cikk

Az engedély érvényessége

(1) Az engedélykérelem és az engedély 8. rovatában fel kell tüntetni a termék származási országát. Az "igen" szót a 8. rovatban X-szel kell megjelölni. Az engedély csak az említett rovatban feltüntetett országból származó termékekre érvényes.

(2) Az engedély csak arra az időszakra érvényes, amelyre kiállították. A 24. rovatban tett bejegyzéssel jelzik az engedély érvényességének időszakát (pl. "az engedély kizárólag a 2004. április 11-től 2005. április 10-ig tartó időszakra érvényes").

5. cikk

Engedélykérelem

(1) Engedélykérelmet csak importőrök nyújthatnak be.

A kérelmet az illetékes nemzeti hatóságoknál nyújtják be. A kérelem alátámasztására az importőrök biztosítják azokat az információkat, amelyek az illetékes nemzeti hatóság számára elfogadható módon igazolják a 2. cikk c) és d) pontjának betartását.

(2) A 2005. április 10-ig tartó időszakra vonatkozó engedélykérelmeket a 2004. május 1-jétől 7-ig tartó időszakban lehet benyújtani. Minden más esetben, a későbbi időszakok bármelyikére vonatkozó engedélykérelmeket a megfelelő időszak kezdetét közvetlenül megelőző február 1-jétől 8-ig lehet benyújtani.

(3) A hagyományos importőrök által benyújtott engedélykérelmek az adott hagyományos importőrnek a KNK-ból származó mandarinkonzerv behozatalára vonatkozó referenciamennyiségét meg nem haladó mennyiségre, és az összes többi országból származó mandarinkonzerv behozatalára vonatkozóan a meghatározott vámkontingens legfeljebb 20 %-ára vonatkozhatnak.

(4) A többi importőr által benyújtott engedélykérelmek a KNK-ból származó mandarinkonzerv behozatala tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vámkontingens 3 %-át nem meghaladó mennyiségre, és legfeljebb az összes többi országból származó mandarinkonzerv behozatala tekintetében meghatározott vámkontingens 20 %-ára vonatkozhatnak.

(5) Az engedélykérelem 20. rovatában az esetnek megfelelően a "hagyományos importőr" vagy "más importőr" szavakat tüntetik fel, valamint "a 658/2004/EK rendelet szerinti kérelem" bejegyzést.

6. cikk

A vámkontingensek elosztása

(1) A kínai származású behozatalok esetében az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott vámkontingenst az egyes időszakokra a következőképpen osztják el:

a) 75 % a hagyományos importőrök részére;

b) 25 % a többi importőr részére.

Ha az időszakok bármelyikében az importőrök egyik kategóriája részére elosztott kontingenst nem használják fel teljesen, a fennmaradó részt a másik kategóriában el lehet osztani.

(2) A kínaitól eltérő származású behozatal esetében az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kontingens a hagyományos importőrök és a többi importőr részére egyformán hozzáférhető.

7. cikk

A tagállamok közleményei a Bizottság felé

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a behozatali engedély iránti kérelmek benyújtásáról és az engedélykérelmekben megjelölt mennyiségekről.

(2) A 2004. április 11-től 2005. április 10-ig tartó időszak tekintetében az (1) bekezdésben említett információkról legkésőbb 2004. május 11-én (brüsszeli idő szerint) 12:00-ig küldenek értesítést.

(3) Az ezt követő időszakok tekintetében az (1) bekezdésben említett információkról legkésőbb a megfelelő időszak kezdetét közvetlenül megelőző február 10-én (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig küldenek értesítést.

(4) Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a Bizottság által a tagállamoknak e célra elküldött formanyomtatványon, elektronikus úton hajtják végre. Az ezekben foglalt információt a 2. cikk értelmében az importőr típusa és a származás szerint csoportosítják.

8. cikk

Az engedélyek kiállítása

(1) A tagállamok által a 7. cikk szerinti értesítésben közölt információk alapján a Bizottság rendelet útján határozza meg az engedélyek kiállításának arányát a 2. cikk értelmében vett minden egyes származás és importőrtípus tekintetében, a (2) bekezdés figyelembevételével. Az említett határozatot a 2004. április 11-től 2005. április 10-ig tartó időszak tekintetében legkésőbb 2004. június 2-ig, minden más esetben legkésőbb a megfelelő időszak kezdetét közvetlenül megelőző március 15-ig hozzák meg.

(2) Amennyiben a tagállamok által a 7. cikk szerinti értesítésben közölt információk alapján a Bizottság úgy ítéli, hogy az engedélykérelmek túllépik az 1. és 6. cikkel összhangban megállapított mennyiségeket, a szóban forgó engedélykérelmekre alkalmazandó egységes csökkentési százalékot határoz meg.

(3) Az engedélyeket az illetékes nemzeti hatóságok az (1) bekezdésben jelzett rendelet hatálybalépését követő negyedik munkanapon állítják ki.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az a mennyiség, amelyre engedélyt állítanak ki, kevesebb a kért mennyiségnél, az engedélykérelmet az említett bekezdés alapján elfogadott intézkedések hatálybalépését követő három munkanapon belül vissza lehet vonni. Ilyen visszavonás esetén a biztosítékot haladéktalanul felszabadítják.

9. cikk

Fejlődő országok

A 2. mellékletben felsorolt fejlődő országok bármelyikéből származó mandarinkonzerv behozatalát nem vonják vagy rendelik a vámkontingensek alá.

10. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó mandarinkonzerv származását a hatályos közösségi rendelkezésekkel összhangban határozzák meg.

(2) A (3) bekezdésre is figyelemmel, a harmadik országból származó mandarinkonzerv szabad forgalomba bocsátása a Közösségben az említett ország illetékes hatóságai által kiállított, a 2454/93/EGK bizottsági rendelet [16] 47. cikkében megállapított feltételeknek megfelelő származási bizonyítvány bemutatásának függvénye.

(3) A (2) bekezdésben említett származási bizonyítványt nem követelik meg, ha a mandarinkonzerv behozatalát a preferenciális tarifális intézkedésekre való jogosultság érdekében megállapított vonatkozó szabályokkal összhangban kiállított vagy kitöltött származási igazolás kíséri.

(4) A származási igazolást csak akkor lehet elfogadni, ha a mandarinkonzerv megfelel a származás meghatározására vonatkozóan a hatályos közösségi rendelkezésekben meghatározott kritériumoknak.

11. cikk

A tagállamok és a Bizottság szorosan együttműködnek e rendelet betartásának biztosításában.

12. cikk

Ez a rendelet 2004. április 11-én lép hatályba és 2007. november 8-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. április 7-én.

a Bizottság részéről

Pascal Lamy

a Bizottság tagja

[1] HL L 286., 2000.11.11., 1. o.

[2] HL L 349., 1994.12.31., 53. o.

[3] HL L 65., 2003.3.8., 1. o.

[4] HL L 67., 1994.3.10., 89. o.

[5] HL L 290., 2003.11.8., 3. o.

[6] Forrás:Eurostat.

[7] A szimulációval modellezték, mintha a fogyasztás az időszak során az 1998/99. évi szinten állandósult volna.

[8] Becsült adat.

[9] A konzervgyártási szezonra vonatkozó adat – október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig.

[10] HL L 64., 2004.3.2., 25. o.

[11] HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

[12] HL C 236., 2003.10.2., 30. o.

[13] HL L 58., 2004.2.26., 3. o.

[14] HL L 152., 2000.6.24., 1. o.

[15] HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 2344/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 346., 2003.12.31., 38. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Időszak | Kontingens – KNK (tonna) | Kontingens – az összes többi ország (tonna) |

2004.4.11–2005.4.10. | 30843 | 2314 |

2005.4.11–2006.4.10. | 32385 | 2430 |

2006.4.11–2007.4.10. | 34004 | 2551 |

2007.4.11–2007.11.8. | 20738 | 1556 |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A fejlődő országok jegyzéke – az intézkedések hatálya alól kizárva, mivel a közösségi behozatal 3 %-ánál kisebb kivitellel rendelkeznek.

Egyesült Arab Emírségek, Afganisztán, Antigua és Barbuda, Angola, Argentína, Barbados, Banglades, Burkina Faso, Bahrein, Burundi, Benin, Brunei Darussalam, Brazília, Bahamák, Bhután, Botswana, Belize, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Chile, Kamerun, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Zöld-foki-szigetek, Dzsibuti, Dominika, Dominikai Köztársaság, Algéria, Ecuador, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Fidzsi-szigetek, Mikronéziai Szövetségi Államok, Gabon, Grenada, Ghána, Gambia, Guinea, Egyenlítői-Guinea, Guatemala, Bissau-Guinea, Guyana, Honduras, Haiti, Hongkong, Indonézia, India, Irak, Irán(i Iszlám Köztársaság), Jamaica, Jordánia, Kenya, Kambodzsa, Kiribati, Comore-szigetek, Saint Kitts és Nevis, Kuvait, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Libanon, Saint Lucia, Srí Lanka, Libéria, Lesotho, Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség, Marokkó, Madagaszkár, Marshall-szigetek, Mali, Mianmar, Mongólia, Mauritánia Mauritius, Maldív-szigetek, Malawi, Mexikó, Malajzia, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Nicaragua, Nepál, Nauru, Omán, Panama, Peru, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Palau, Paraguay, Katar, Ruanda, Szaúd-Arábia, Salamon-szigetek, Seychelles-szigetek, Szudán, Sierra Leone, Szenegál, Szomália, Suriname, São Tomé és Príncipe, Salvador, Szíriai Arab Köztársaság, Szváziföld, Csád, Togo, Thaiföld, Tunézia, Tonga, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, Tuvalu, Tanzánia(i Egyesült Köztársaság), Kínai Taipei, Uganda, Uruguay, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Venezuela, Vietnam, Vanuatu, Szamoa, Dél-Afrika, Zambia és Zimbabwe.

--------------------------------------------------