25.8.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/17

(1)

Az európai kormányzásról szóló, 2001. július 25-én elfogadott Fehér Könyvben (1) a Bizottság hozzáfogott az Európai Unió politikájának, illetve e politika kialakítási folyamatának nyitottabbá tételéhez, a polgárok és szervezetek részvételét megnövelendő e politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

(2)

A Bizottság 2002. december 11-én fogadta el közleményét (2) a Bizottság és az érdekeltek között zajló konzultációkra vonatkozó általános elvek és minimális követelmények tárgyában azzal a céllal, hogy egy koherens megközelítési módot biztosítson a Bizottság különböző szolgálatai részéről a konzultációs folyamatban és növeljék a konzultációk transzparenciáját.

(3)

Szükséges, hogy a Bizottság konzultáljon a fogyasztókkal valamint az érintett társadalmi és gazdasági szereplőkkel, és tájékoztassa őket, érintve az élelmiszer-címkézéssel és -megjelenítéssel, az állati táplálékokkal, az élelmiszer- és állateledel-biztonsággal, az élelmiszer-ellátási joggal összefüggő emberi táplálkozással, az állategészségüggyel és -egészségi állapottal, valamint a növényegészségüggyel kapcsolatos területeket is, így a növényvédelmet, a növénygyógyszer-termékeket és származékaikat, valamint a vetőmagok és reprodukciós anyagok piaci forgalmazásának feltételeit, beleértve a biológiai sokféleséget és az ezekhez kapcsolódó ipari tulajdoni területeket.

(4)

A 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezik az élelmiszerellátási jog alapelveinek és általános előírásainak megfogalmazásáról, létrehozza az Európai Élelmiszerellátás-biztonsági Hatóságot és meghatározza az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos eljárásokat, előirányozva hogy „a polgárokat nyílt és transzparens formában kell megkérdezni, közvetlenül vagy érdekképviseleti szerveik közvetítésével, az élelmiszerellátási jogszabályok kidolgozása, értékelése és felülvizsgálata során, kivéve ha a szóban forgó kérdés sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.”

(5)

Az Élelmiszerbiztonsági Fehér Könyv (4) – melyet a Bizottság 2000. január 12-én fogadott el – előirányozta, hogy a meglévő különböző konzultatív bizottságok és állandó bizottságok átcsoportosításával és átszervezésével egy új konzultatív bizottságot hozzanak létre, melynek feladata a táplálkozási lánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseinek kezelése lesz (81. rész).

(6)

A Bizottság 80/1073/EGK határozatával (5) létrehozta az élelmiszerellátási konzultatív bizottságot.

(7)

Más konzultatív bizottságokat a közös mezőgazdasági politika területén iktattak be a Bizottság 98/235/EGK határozatával (6).

(8)

Az eddig megszerzett tapasztalat rámutatott a konzultációs rendszer felülvizsgálatának és a meglévő különböző konzultatív bizottságok átcsoportosításának, valamint átszervezésük szükségességére az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növényegészségüggyel összefüggő témák alapján, továbbá működésük javításának szükségességére.

(9)

Létre kell hozni a polgárok állandó konzultációs rendszereit, európai szinten, a közösségi élelmiszerellátási jog kidolgozásában, értékelésében és felülvizsgálatában.

(10)

Figyelembe véve egy globális fogyasztóvédelmi megközelítés szükségességét az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növényegészségüggyel összefüggésben, fontos a konzultációs rendszerek területén is foglalkozni az élelmiszerellátási joghoz fűződő kérdések együttesével. Az élelmiszerellátási jog érinti az élelmiszercímkézéssel és -megjelenítéssel, az állati táplálékokkal, az élelmiszer- és állateledel-biztonsággal, az élelmiszerellátási joggal összefüggő emberi táplálkozással, az állategészségüggyel és -egészségi állapottal, valamint a növényegészségüggyel kapcsolatos területeket is, így a növényvédelmet, a növénygyógyszer-termékeket és származékaikat, valamint a vetőmagok és reprodukciós anyagok piaci forgalmazásának feltételeit, beleértve a biológiai sokféleséget és az ezekhez kapcsolódó ipari tulajdoni területeket.

(11)

Figyelembe véve a szóban forgó konzultációs terület kiterjedtségét és az érdekelt felek ebből eredően nagy számát, az állandó konzultáció rendszereinek hatékonysága magában foglalja a polgárok és érdekképviseleti szerveik konzultációját az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatban, európai szinten, még akkor is, ha a polgárokkal folytatott közvetlen konzultációnak mindig lehetségesnek kell maradni.

(12)

Az érintett társadalmi és szakmai közeg, beleértve a tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteit, hozta létre azokat a szervezeteket az Európai Unió különböző lépcsőfokain, melyek célja az európai szintű érdekképviselet biztosítása az élelmiszerlánccal, valamint az állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel összefüggő területen.

(13)

A konzultációs rendszerek minősége feltételezi, hogy a Bizottság és az európai szintű képviseleti szervezetek közötti információcsre teret kapjon a strukturált megbeszélések során a konzultatív csoport keretei között, különösen, ami a Bizottság munkaprogramját illeti az élelmiszerellátás területén.

(14)

A konzultatív csoport összetétele nem kell, hogy túl széles körű legyen gyakorlati szervezési okokból, miközben garantálnia kell a megfelelő érdekképviseletet az élelmiszerellátás, valamint az állat- és növényegészségügy terén. Mivel a csoportot különösen a Bizottság munkaprogramjának tárgyában keresik meg, valóban szükséges, hogy ott azok a szervezetek legyenek jelen, amelyek európai szinten a legpotensebb érdekvédők az élelmiszerlánchoz, valamint az állat- és növényegészségügyhöz fűződő érdekek vonatkozásában.

(15)

A munkacsoport hatékonysága és transzparenciája érdekében a munkaformák lehetővé teszik a munkacsoport olyan összejöveteleit, melyek szükség esetén kiterjedhetnek más érdekelt személyekre vagy szervezetekre is.

(16)

Értelmezési problémák miatt szükségessé vált a 80/1073/EGK határozat hatályon kívül helyezése,

—

élelmiszer- és állateledel-biztonság,

—

élelmiszerek és állateledel címkézése és megjelenítése,

—

emberi táplálkozás az élelmiszerellátási jogszabályokkal kapcsolatban,

—

állategészségügy és az állatok egészségi állapota,

—

növényvédelemmel, növénygyógyászati termékekkel és származékaikkal, valamint a vetőmagok és reprodukciós anyag piaci forgalmazási feltételeivel kapcsolatos kérdések, beleértve a biológiai sokféleséget és az ezekhez kapcsolódó ipari tulajdoni területeket.