Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32003D2317

Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata (2003. december 5.) a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2004–2008)

HL L 345., 2003.12.31, p. 1–8 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2008

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2003/2317/oj

32003D2317



Hivatalos Lap L 345 , 31/12/2003 o. 0001 - 0008


Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata

(2003. december 5.)

a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló program (Erasmus Mundus) létrehozásáról (2004–2008)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

mivel:

(1) Az Európai Közösségnek hozzá kell járulnia a minőségi oktatás fejlődéséhez, többek között a harmadik országokkal való együttműködés révén.

(2) A lisszaboni Európai Tanács (2000. március 23–24.) következtetései hangsúlyozták, hogy mivel Európának szembe kell néznie a globalizáció kihívásával, a tagállamoknak oktatási és szakképzési rendszerüket hozzá kell igazítaniuk a tudás alapú társadalom igényeihez.

(3) A stockholmi Európai Tanács (2001. március 23–24.) rámutatott, hogy az oktatási és szakképzési rendszerek előtt álló célok nyomon követésének munkáját az egész világot átfogó összefüggésben kell értékelni. A barcelonai Európai Tanács (2002. március 15–16.) megerősítette, hogy a világ felé történő nyitás az oktatási és szakképzési rendszerek 2010-ig meghatározott munkaprogramja három alapelvének egyike.

(4) A Bolognában (1999. június 19.) találkozó európai oktatási miniszterek közös nyilatkozatukban megállapították, hogy szükséges azt biztosítani, hogy az európai oktatás világviszonylatban vonzó legyen, a legfontosabb európai kulturális és tudományos eredményeknek megfelelően.

(5) A Prágában (2001. május 19.) találkozó, felsőoktatásért felelős európai miniszterek többek között hangsúlyozták azt is, hogy fontos az európai felsőoktatás vonzerejének növelése az európai és a világ más tájain élő hallgatók körében.

(6) A Bizottság a harmadik országokkal a felsőoktatás területén megvalósuló együttműködés megerősítéséről szóló közleményében kifejtette, hogy a felsőoktatás nemzetközi dimenzióinak kiszélesedésére van szükség a globalizációs folyamat kihívásainak megfelelően, meghatározta az e téren a harmadik országokkal megvalósuló együttműködés általános céljait, és e célok eléréséhez konkrét intézkedéseket javasolt.

(7) A 2001. év, azaz a Nyelvek Európai Éve céljainak végrehajtása keretében a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás előmozdításáról szóló 2002. február 14-i tanácsi állásfoglalás [5] aláhúzza annak szükségességét, hogy az Európai Unió figyelembe vegye a nyelvi sokszínűség elvét a harmadik országokkal kapcsolatban.

(8) Az Európai Unió felsőfokú képzést nyújtó intézményei arra törekednek, hogy növeljék a nemzetközileg mobil hallgatók arányát. Széles körben elismerik azt a hatalmas potenciált, amely az európai felsőoktatási intézmények egyedi erősségeinek kombinációjában, oktatási sokszínűségében és a harmadik országokkal megvalósuló hálózati munka és együttműködés terén felhalmozott nagy tapasztalatban rejlik; ez lehetőséget biztosít ezen intézmények számára, hogy egyedül Európára jellemző, kiváló minőségű kurzusokat kínáljanak, és lehetővé teszi azt is, hogy a nemzetközi mobilitás előnyei szélesebb körben érvényesüljenek a Közösségen belül és annak partnerországaiban.

(9) Az európai felsőoktatási intézményeknek a fejlődés élmezőnyében kell maradniuk. Ennek érdekében ösztönözniük kell az együttműködést azokkal a harmadik országbeli intézményekkel, amelyek a Közösség felsőoktatási intézményeinek fejlődési szintjéhez hasonló szintet értek el. Itt a felsőoktatás egészét kell tekinteni, a felsőfokú szakképzés e felsőoktatás szerves részét képezi, az olyan egyedi szakirányokat is figyelembe véve, mint a mérnökök vagy magasabban képzett technikusok számára létrehozott képzések.

(10) E program célja, hogy javítsa az európai felsőoktatás minőségét, és ugyanakkor növelje az Európai Unió ismertségét és azzal kapcsolatos ismereteket világszerte, továbbá tőkét kovácsoljon a programban résztvevők jószándékából.

(11) Ez a program előírja az "Erasmus Mundus mesterképzés" létrehozását, amely lehetővé teszi majd a hallgatók számára, hogy Európa különböző helyeire eljussanak, és különböző felsőoktatási intézményeket látogassanak. Ezt az új európai dimenziót figyelembe kell venni az olyan létező programok felülvizsgálatánál, mint a Socrates (Erasmus), annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni az európai hallgatók e programhoz történő hozzáférésének előmozdítása érdekében.

(12) A közösségi programot olyan módon kell irányítani, hogy az átlátható, felhasználó-barát, nyitott és érthető legyen.

(13) A nemzetközi mobilitás előmozdítása során a Közösségnek figyelemmel kell lennie az általánosan "agyelszívás" néven ismert jelenségre.

(14) A Közösségnek fokozott erőfeszítéseket kell kifejtenie annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa az interkulturális párbeszédet és megértést, tekintettel a felsőoktatás szociális dimenziójára, a demokrácia eszméire és az emberi jogok tiszteletére, beleértve a nemek esélyegyenlőségét, különösen mivel a mobilitás hozzájárul az új kulturális és szociális környezet felfedezéséhez, és segíti azok megértését; továbbá annak érdekében, hogy se az uniós polgárokat, se a harmadik országok állampolgárait ne zárják ki, illetve ne különböztessék meg hátrányosan, az Európai Unió alapjogi chartájának 21. cikke (1) bekezdésében említettek szerint.

(15) Annak érdekében, hogy minél értékesebb legyen a közösségi program hozzájárulása, következetességet és egymást kiegészítő jelleget kell biztosítani az e határozat keretében végrehajtott cselekvések és egyéb ide vonatkozó közösségi politikák, eszközök vagy intézkedések, különösen a 1513/2002/EK határozattal [6] létrehozott hatodik kutatási keretprogram és a felsőoktatási ágazatban a külső együttműködési programok között.

(16) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) fokozottabb együttműködésről rendelkezik az oktatás, a szakképzés és az ifjúság terén egyrészt az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészt az Európai Gazdasági Térség azon országai között, amelyek tagjai az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EGT–EFTA-országok); a fent említett országok ebben a programban történő részvételének feltételeit és részletes szabályait az EGT-megállapodás idevonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

(17) A társult közép- és kelet-európai országok (KKEO) e programban való részvételének feltételeit és részletes szabályait az Európa-megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a vonatkozó társulási tanácsok határozataiban megállapított rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni. Ciprus esetében a részvételt a kiegészítő előirányzatokból kell finanszírozni, az ezzel az országgal megállapítandó eljárásokkal összhangban. Málta és Törökország esetében a részvételt a kiegészítő előirányzatokból kell finanszírozni, a Szerződés rendelkezéseivel összhangban.

(18) Ezt a programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell annak érdekében, hogy meg lehessen tenni a kiigazításokat, különösen a cselekvések végrehajtásának prioritásai tekintetében; az értékelésnek külső, független értékelést is magába kell foglalnia.

(19) Mivel a javasolt programnak az európai együttműködés minőségi oktatáshoz történő hozzájárulására irányuló céljait a tagállamok nem teljesíthetik sikeresen, többek között a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés és többoldalú mobilitás szükségessége miatt, és így e célok a közösségi programok és cselekvések transznacionális dimenziójának köszönhetően közösségi szinten jobban teljesíthetők, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lép túl azon, az e célok eléréséhez szükséges mértéken.

(20) Ez a határozat pénzügyi keretet állapít meg, amely az éves költségvetési eljárásban a program teljes időtartama során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapot képez, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás [7] 33. pontja értelmében.

(21) E határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [8] összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1) Ez a határozat létrehozza az "Erasmus Mundus" programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja a harmadik országokkal való együttműködés révén elősegíteni az Európai Unión belüli felsőoktatás minőségének fejlesztését, valamint előmozdítani a kultúrák közötti megértést.

(2) Ezt a programot 2004. január 1. és 2008. december 31. között hajtják végre.

(3) A program támogatja és kiegészíti a tagállamok által és a tagállamokban tett intézkedéseket, és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok felelősségét az oktatás tartalma és az oktatási és szakképzési rendszerek megszervezése tekintetében, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "felsőoktatási intézmény": minden olyan intézmény, amely, a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban, felsőfokú képesítést vagy végzettséget nyújt, függetlenül ezeknek az intézményeknek az elnevezésétől;

2. "felsőfokú végzettséggel rendelkező harmadik országbeli hallgató": egy nem EGT–EFTA-ország, illetve az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó ország állampolgára, aki már megszerezte első felsőfokú végzettségét, aki a 11. cikk rendelkezései szerint nem honos egyik tagállamban vagy részt vevő országban sem, az utóbbi öt év során 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül sem a tagállamokban, sem a résztvevő országokban nem végzett fő tevékenységet (tanulmányok, munka stb.); továbbá akinek a mellékletben leírtakkal összhangban elfogadták a beiratkozási szándékát, vagy aki már beiratkozott az Erasmus Mundus mesterképzésre;

3. "harmadik országbeli oktató": egy nem EGT–EFTA-ország, illetve nem az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó ország állampolgára, aki a 11. cikk rendelkezései szerint nem honos továbbá egyik tagállamban vagy részt vevő országban sem, aki az utóbbi öt év során 12 hónapot meghaladó időszakon keresztül sem a tagállamokban, sem a részt vevő országokban nem végzett fő tevékenységet (tanulmányok, munka stb.), és aki kiváló tudományos és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik;

4. "felsőfokú vagy posztgraduális tanulmányok": felsőfokú tanulmányok részét képező olyan kurzusok, amelyek egy legalább három éves, az első végzettség megszerzésére irányuló szakaszra épülnek és második vagy további végzettséget eredményeznek.

3. cikk

A program céljai

(1) A program általános célja az európai felsőoktatás minőségének előmozdítása a harmadik országokkal való együttműködés támogatása révén annak érdekében, hogy javítsák a humán erőforrások fejlődését és elősegítsék a párbeszédet és megértést a népek és kultúrák között.

(2) A program konkrét céljai a következők:

a) javítani a felsőoktatás által nyújtott, meghatározható európai többletértékekkel rendelkező kínálat minőségét, amely vonzó mind az Európai Unió határain belül, mind a határain túl;

b) ösztönözni, valamint lehetővé tenni azt, hogy a világ minden tájáról érkező magasan képzett felsőfokú végzettséggel rendelkezők és oktatók az Európai Unióban szerezzék meg képesítéseiket és/vagy tapasztalatukat;

c) strukturáltabb együttműködést kialakítani az Európai Unió és a harmadik országbeli intézmények között, illetve az európai tanulmányi programok részeként ösztönözni az Európai Unióból harmadik országokba irányuló mobilitást;

d) hozzáférhetőbbé tenni az Európai Unió felsőoktatását, illetve hangsúlyosabbá tenni profilját és növelni ismertségét.

(3) A Bizottság e program céljainak követése közben figyelembe veszi a Közösség férfiak és nők esélyegyenlőségére vonatkozó politikáját. A Bizottság továbbá gondoskodik arról, hogy sem az uniós polgárok, sem a harmadik országok állampolgárai bármely csoportját ne zárják ki a programból, illetve ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést velük szemben.

4. cikk

A programon belüli cselekvések

(1) A program 3. cikkben meghatározott céljait a következő cselekvéseken keresztül kell megvalósítani:

a) a javasolt képzés minősége és a hallgatókra vonatkozó fogadókészség alapján kiválasztott Erasmus Mundus mesterképzések;

b) ösztöndíjrendszer;

c) más harmadik országbeli felsőoktatási intézményekkel való együttműködés;

d) olyan intézkedések, amelyek növelik Európa mint a tanulás helyszíne vonzerejét;

e) technikai támogatásra irányuló intézkedések.

(2) Ezeket a cselekvéseket a mellékletben leírt eljárásokkal összhangban kell végrehajtani, a következő megközelítések, illetve, szükség esetén, ezek kombinációjának alkalmazásával:

a) közös oktatási programok kialakítását, valamint a tapasztalat és a helyes gyakorlat cseréjét elősegítő együttműködési hálózatok támogatása;

b) a felsőoktatás területén a Közösség és a harmadik országok közötti mobilitás kiemelt támogatása;

c) a nyelvi készségek előmozdítása, lehetőleg úgy, hogy a hallgatók számára biztosítják két olyan ország nyelvének tanulását, ahol az Erasmus Mundus mesterképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények találhatók; továbbá a különböző kultúrák megértésének elősegítése;

d) transznacionális együttműködésen alapuló olyan kísérleti projektek támogatása, amelyek célja az innováció és a minőség fejlesztése a felsőoktatás terén;

e) a felsőoktatási trendek és az e téren zajló fejlődés nemzetközi távlatokban történő elemzésének és nyomon követésének a támogatása.

5. cikk

Részvétel a programban

A mellékletben meghatározott feltételek és végrehajtási szabályok alapján és figyelemmel a 2. cikk fogalommeghatározásaira, a program különösen a következőkre irányul:

a) felsőoktatási intézmények;

b) olyan hallgatók, akik egy felsőoktatási intézményben már megszerezték első végzettségüket;

c) olyan oktatók vagy szakemberek, akik oktatnak vagy kutatást folytatnak;

d) a felsőoktatásban közvetlenül közreműködő személyzet;

e) egyéb állami vagy magánszervek, amelyek aktívan tevékenykednek a felsőoktatás területén, és amelyek csupán a mellékletben jelölt 4. és az 5. cselekvésekben vehetnek részt.

6. cikk

A program végrehatása és együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság:

a) a melléklettel összhangban gondoskodik a program részét képező közösségi cselekvések végrehajtásáról;

b) figyelembe veszi a harmadik országok és a tagállamok közötti kétoldalú együttműködést;

c) konzultációt folytat az európai szintű, a felsőoktatás területén tevékenykedő, meghatározó szövetségekkel és szervezetekkel, és véleményükről tájékoztatja a 8. cikkben említett bizottságot;

d) a felsőoktatás és kutatás területén együttműködésre törekszik más közösségi programokkal, és közös cselekvéseket alakít ki velük;

(2) A tagállamok

a) megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a program egy-egy tagállam szintjén hatékonyan működjön, a nemzeti gyakorlattal összhangban bevonva az oktatásban érintett valamennyi felet; emellett törekednek olyan intézkedések meghozatalára, amelyeket a jogi és adminisztratív akadályok megszüntetéséhez szükségesnek ítélnek;

b) megfelelő szervezeteket jelölnek ki a Bizottsággal folytatott szoros együttműködéshez;

c) ösztönzik a lehetséges együttműködést más közösségi programokkal és az esetleges tagállami szinten tett hasonló nemzeti kezdeményezésekkel.

(3) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve biztosítja:

a) a megfelelő tájékoztatást, nyilvánosságot és nyomonkövetést a program által támogatott cselekvések tekintetében;

b) a program keretében tett cselekvések eredményeinek terjesztését.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) E határozat végrehajtásához a következő intézkedéseket kell elfogadni, a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) éves munkaterv, a prioritásokat is beleértve;

b) kiválasztási szempontok és eljárások, a kiválasztást végző testület összetételét és belső eljárási szabályait is beleértve, valamint az 1. cselekvésben történő kiválasztás eredményei, kellő tekintettel a mellékletben megállapított rendelkezésekre;

c) a program végrehajtásának általános irányvonalai;

d) az éves költségvetés, a program cselekvései között a források elosztása és a támogatások indikatív összegei;

e) a program nyomon követésének és értékelésének, illetve az eredmények terjesztésének és továbbadásának szabályai.

(2) Az 1. cselekvés keretében történő kiválasztás kivételével a kiválasztások eredményeivel kapcsolatos döntési javaslatokat, illetve az e határozat végrehajtásához szükséges minden egyéb intézkedést a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Amikor erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére tekintettel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett időszakot két hónapban kell meghatározni.

(3) Amikor erre a bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére tekintettel.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Finanszírozás

(1) Az e program végrehajtására szánt, az 1. cikkben megállapított időszakra szóló pénzügyi keretet 230 millió euróban határozzák meg. A 2006. december 31-ikét követő időszak tekintetében ezt az összeget megerősítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha az e szakasz tekintetében összhangban áll a 2007. évben kezdődő időszak hatályos pénzügyi tervével.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi, a pénzügyi terv által szabott korlátokra tekintettel.

10. cikk

Következetesség és egymást kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, biztosítja a következetességet és egymást kiegészítő jelleget e program és más kapcsolódó közösségi politika, eszköz és intézkedés, különösen a hatodik kutatási keretprogram és a felsőoktatás területén működő más külső együttműködési programok tekintetében.

(2) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a 8. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot a kapcsolódó területeken indított közösségi kezdeményezésekről, valamint hatékony kapcsolatot és szükség esetén együttes intézkedéseket biztosít e program és az oktatás területén a Közösség illetékes nemzetközi szervezetekkel és, a kétoldalú megállapodásokat is beleértve, harmadik országokkal folytatott együttműködésének keretében vállalt programokkal és cselekvésekkel.

11. cikk

EGT–EFTA-országok és az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok részvétele

Az EGT–EFTA-országok és az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok e programban való részvételének feltételeit és részletes szabályait az Európai Közösség és ezen országok közötti kapcsolatokra irányadó vonatkozó rendelkezésekkel és eszközökkel összhangban állapítják meg.

12. cikk

Nyomonkövetés és értékelés

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, rendszeresen nyomon követi a programot. A nyomonkövetés és értékelés folyamatának eredményeit hasznosítják a program végrehajtásánál.

E nyomonkövetés magában foglalja a (3) bekezdésben említett jelentéseket és konkrét tevékenységeket.

(2) A Bizottság rendszeresen értékeli a programot, a 3. cikkben említett célokra, a program általános hatására és a program keretében tett cselekvések és olyan cselekvések közötti kiegészítő jellegre tekintettel, amelyeket más közösségi politikák, eszközök és intézkedések keretében tesznek.

(3) A Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának:

a) az új tagállamok csatlakozása idején egy olyan jelentést, amely e csatlakozás e programra gyakorolt pénzügyi hatásait vizsgálja, továbbá, szükség esetén, olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek e hatások kezelésére vonatkoznak. Az Európai Parlament és a Tanács a lehető leggyorsabban hoz döntést az ilyen javaslatokkal kapcsolatban;

b) egy közbenső értékelő jelentést az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi szempontjairól 2007. június 30-ig;

c) 2007. december 31-ig a program folytatásáról szóló közleményt;

d) 2009. december 31-ig utólagos értékelő jelentést.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2003. december 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

P. Lunardi

[1] HL C 331. E, 2002.12.31., 25. o.

[2] HL C 95., 2003.4.23., 35. o.

[3] HL C 244., 2003.10.10., 14. o.

[4] 2003. április 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), 2003. június 16-i tanácsi közös álláspont (HL C 240. E, 2003.10.7., 1. o.) és 2003. október 21-i európai parlamenti álláspont (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[5] HL C 50., 2002.2.23., 1. o.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 1513/2002/EK határozata az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006)

[7] HL C 172., 1999.6.18., 1. o. A legutóbb 2003/429/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (HL C 147., 2003.6.14., 25. o.) módosított megállapodás.

[8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSEK ÉS KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

1. CSELEKVÉS:

2. CSELEKVÉS:

3. CSELEKVÉS:

4. CSELEKVÉS:

5. CSELEKVÉS:

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

1. CSELEKVÉS: ERASMUS MUNDUS MESTERKÉPZÉSEK

1. A Közösség olyan posztgraduális kurzusokat választ ki, amelyeket e program alkalmazásában Erasmus Mundus mesterképzésnek neveznek és kiválasztásuk alapja az e melléklet "Kiválasztási eljárások" címszó alatti rendelkezéseinek megfelelően a javasolt kurzusok minősége és a hallgatókra vonatkozó fogadókészség.

2. E program céljai teljesítéséhez az Erasmus Mundus mesterképzések:

a) bevonnak három különböző tagállamban található, legalább három felsőoktatási intézményt;

b) tanulmányi programja magában foglal egy olyan tanulmányi időszakot, amelyet a hallgató az a) pontban említett három intézmény közül legalább kettőben eltölt;

c) rendelkeznek olyan, partnerintézményeknél eltöltött tanulmányi időszakok elismerésére alkalmazott beépített mechanizmussal, amely összhangban áll az Európai Kreditátszámítási Rendszerrel;

e) az olyan, harmadik országbeli hallgatók számára, akik a program keretében pénzügyi támogatásban részesülnek, fenntartják a helyek bizonyos minimumát, és fogadják őket;

f) olyan átlátható felvételi feltételeket teremtenek, amelyek többek között megfelelően figyelembe veszik a nemek és a méltányosság kérdését;

g) vállalják a támogatottak (hallgatók és oktatók) kiválasztási eljárására vonatkozó szabályok betartását;

h) megfelelő szabályokat hoznak annak érdekében, hogy elősegítsék harmadik országokból érkező hallgatók számára a hozzáférést, illetve megkönnyítsék e hallgatók fogadását (tájékoztatási lehetőségek, szállás);

i) a tanítás nyelvének sérelme nélkül, legalább két olyan tagállam nyelvének használatát biztosítják, amelyekben az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő felsőoktatási intézmények találhatók, szükség esetén rendelkeznek továbbá a hallgatók nyelvi felkészítéséről és a számukra nyújtott segítségről, különösen a szóban forgó intézmények által szervezett kurzusok révén.

3. Erasmus Mundus mesterképzéseket ötéves időszakra választanak ki, egy, az elért haladásról szóló jelentésen alapuló évenkénti egyszerűsített megújítási eljárás lefolytatásával; ez az időszak magába foglalhat egy egyéves, előkészítő tevékenységgel eltöltött időszakot a tulajdonképpeni kurzus megkezdése előtt. A program időtartama alatt törekednek arra, hogy abban a különböző tudományos területek kiegyensúlyozottan szerepeljenek. A Közösség pénzügyi támogatást nyújthat az Erasmus Mundus mesterképzésekhez, és a finanszírozás feltétele az éves megújítási eljárás.

2. CSELEKVÉS: ÖSZTÖNDÍJAK

1. A Közösség létrehoz egy egységes globális ösztöndíjrendszert, amely a harmadik országok hallgatóira és oktatóira vonatkozik.

a) A Közösség pénzügyi támogatást nyújthat olyan, harmadik országbeli hallgatók részére, akik egy pályázaton alapuló folyamat eredményeképpen felvételt nyertek az Erasmus Mundus mesterképzésekre.

b) A Közösség pénzügyi támogatást nyújthat olyan, harmadik országbeli oktatók részére, akik Erasmus Mundus mesterképzéseken vesznek részt azzal a céllal, hogy az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő intézményeknél tanítási és kutatási feladatokat lássanak el és tudományos munkát végezzenek.

2. Az ösztöndíjak a harmadik országbeli hallgatók és oktatók rendelkezésére állnak, a 2. cikkben meghatározottak szerint; a részvételnek nincs egyéb előfeltétele, mint az Európai Unió és az érintett hallgató, illetve oktató származási országa közötti kapcsolatok megléte.

3. A Bizottság intézkedéseket hoz, hogy sem hallgatók, sem oktatók ne részesüljenek pénzügyi támogatásban ugyanazon célra egynél több közösségi program keretében.

3. CSELEKVÉS: EGYÜTTMŰKÖDÉS A HARMADIK ORSZÁGOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIVEL

1. A Közösség támogathatja az Erasmus Mundus mesterképzések és a harmadik országok felsőoktatási intézményei közötti strukturált kapcsolatokat. A minőségi szempont mindenkori figyelembevétele mellett tekintetbe kell venni a programban résztvevő intézmények változatos földrajzi elhelyezkedését. Az együttműködés keretet biztosít majd az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő európai uniós hallgatók és oktatók a Közösségből kifelé irányuló mobilitásához.

2. Az együttműködés:

- magában foglal egy Erasmus Mundus mesterképzést és legalább egy harmadik országbeli felsőoktatási intézményt,

- legfeljebb három évig terjedő időszakra kap támogatást,

- az Erasmus Mundus mesterképzésekben résztvevő hallgatók és e kurzusok oktatói számára az Európai Unióból kifelé irányuló mobilitás keretét biztosítják; a támogatható hallgatóknak és oktatóknak európai uniós vagy olyan, harmadik országbeli állampolgárnak kell lenniük, akik a kifelé irányuló mobilitás kezdete előtt legalább három éven át jogszerűen tartózkodtak az Európai Unióban (nem tanulmányi céllal).

- a fogadó (azaz nem európai) intézménynél eltöltött tanulmányi időszakok elismerése.

3. A partnerségi projekttevékenységek tartalmazhatják továbbá a következőket:

- a projekttanterv fejlesztését támogató partnerintézménynél végzett tanítási feladatok,

- tanárok, oktatók, a közigazgatásban dolgozók és más fontos szakemberek cseréje,

- a felsőoktatás terén alkalmazott új módszertanok és azok terjesztése, beleértve az információs és kommunikációs technológiát, elektronikus tanulást, illetve nyitott és távoktatást,

- együttműködési rendszerek fejlesztése a harmadik országok felsőoktatási intézményeivel abból a célból, hogy az érintett országban kurzust kínáljanak.

4. CSELEKVÉS: AZ EURÓPAI OKTATÁS VONZÓVÁ TÉTELE

1. Ezen a cselekvésen keresztül a Közösség olyan tevékenységet támogathat, amelynek célja az európai oktatás profiljának kihangsúlyozása, illetve az európai oktatás ismertségének és az ahhoz való hozzáférésnek a javítása. A Közösség továbbá a program céljaihoz hozzájáruló kiegészítő tevékenységeket is támogat, beleértve a minőségbiztosítás nemzetközi dimenziójával foglalkozó tevékenységeket, a kreditelismerést, az európai képesítések külföldön való elismerését, a képesítések kölcsönös elismerését a harmadik országokkal, a tantervfejlesztést és a mobilitást.

2. Támogatható intézmények közé azok az állami és magánintézmények tartozhatnak, amelyek aktívan tevékenykednek a felsőoktatás területén akár hazai, akár nemzetközi szinten. A tevékenységeket legalább három tagállamban található három szervezetet bevonó hálózaton belül végzik, és ezekbe a harmadik országok szervezetei is tartozhatnak. A tevékenységekre (ezek közé szemináriumok, konferenciák, workshopok, információs és kommunikációs technológia eszközeinek fejlesztése, közzétételre szánt anyagok létrehozása is beletartozhat) akár a tagállamokban, akár a harmadik országokban sor kerülhet.

3. A promóciós tevékenységek célja a felsőoktatás és a kutatási tevékenység közötti kapcsolat megteremtése és, ahol lehet, az együttműködési lehetőségek kiaknázása.

4. Ezen a cselekvésen keresztül a Közösség támogathatja az e kérdésekkel foglalkozó nemzetközi tematikus hálózatokat.

5. A Közösség szükség esetén kísérleti projekteket támogathat abból a célból, hogy további együttműködés jöjjön létre a szóban forgó országokkal.

6. A Közösség támogatja a valamennyi, Erasmus Mundus mesterképzést elvégző (harmadik országbeli és európai) hallgatók "alumni" szövetségét.

5. CSELEKVÉS: TECHNIKAI TÁMOGATÁSRA RÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A program megvalósítása során a Bizottság folyamodhat szakértők, egy lebonyolító szervezet, valamint tagállamok illetékes szervezetei segítségéhez, és, amennyiben szükség van rá, a technikai segítség egyéb formáihoz; ezek finanszírozását a program átfogó pénzügyi keretéből biztosítják.

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

A kiválasztási eljárásokat a 7. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni. Ezeknek az eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk a következő rendelkezéseket:

a) a javaslatok kiválasztását az 1. cselekvés és a 3. cselekvés keretében egy olyan kiválasztási tanács végzi, amelynek elnökét ez a tanács választja meg, és amelynek tagjai a tudományos élet elismert személyiségei, akik az Európai Unió felsőoktatásának sokszínűségét képviselik. A kiválasztási tanács biztosítja, hogy az Erasmus Mundus mesterképzések és a társulások minősége megfelel a legmagasabb tudományos mércének;

b) a 2. cselekvés keretében mindegyik Erasmus Mundus mesterképzéshez hozzárendelik az ösztöndíjas támogatások meghatározott számát. A harmadik országbeli hallgatók kiválasztását az Erasmus Mundus mesterképzésben résztvevő intézmények végzik. A kiválasztási eljárások keretében biztosítani kell európai szintű ellenőrzési rendszert annak érdekében, hogy megelőzzék a súlyos kiegyensúlyozatlanságokat a tanulmányi területek, a hallgatók és az oktatók származási régiója és a céltagállam tekintetében;

c) a 4. cselekvés keretében benyújtott pályázatokat a Bizottság választja ki;

d) a kiválasztási eljárások magukba foglalnak a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban kijelölt szervezetekkel folytatott konzultációkat.

--------------------------------------------------

Top