32002R0072

A Bizottság 72/2002/EK rendelete

(2002. január 16.)

az 530/1999/EK tanácsi rendeletnek a keresetistruktúra-felvételi statisztika minőségi értékelése tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról szóló, 1999. március 9-i 530/1999/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1) az Európai Bizottságnak (Eurostat) az egyes bázisidőszakot követően elküldendő minőségi jelentések tartalma és értékelési kritériumai tekintetében szükség van az 530/1999/EK rendelet végrehajtási intézkedéseire;

(2) a jövedelmek szerkezetére vonatkozó információk meghatározása és továbbítása tekintetében a jelentésben megküldött információknak utalniuk kell a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról szóló 530/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2000. szeptember 8-i 1916/2000/EK bizottsági rendeletben [2] meghatározott változókra;

(3) az Eurostatnak és a nemzeti statisztikai hivataloknak a tagállamok által megküldött információk ismeretében meg kell vizsgálniuk az első minőségi jelentéshez előírt bizonyos opcionális tételek megvalósíthatóságát és relevanciáját;

(4) az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 530/1999/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett minőségi jelentés tartalmát és értékelési kritériumait e rendelet mellékletének A. és B. része tartalmazza.

A meghatározott változókat az 1916/2000/EK bizottsági rendelet II. melléklete tartalmazza.

(2) A mellékletben meghatározott információkat és opcionális jellemzőket vagy lebontásokat csak olyan mértékben kell elkészíteni, amennyiben ez a munkaerőköltségek és a keresetistruktúra-felvételi statisztikára vonatkozó, a közösségi jogszabályokban foglalt eltérések, a munkaerő-felmérés, a vállalkozások szerkezeti statisztikája és a nemzeti számlák alapján lehetséges.

2. cikk

Az első minőségi jelentést a 2002-es referenciaév jövedelemszerkezetéről készített felméréshez kell elkészíteni.

Ezt a jelentést – az adatokkal együtt – az Eurostat-nak legkésőbb annak a bázisidőszaknak a végét követő 24 hónap elteltével kell megküldeni, amelyre az adatgyűjtés vonatkozik.

3. cikk

A melléklet B. részében meghatározott opcionális tételek megvalósíthatóságát és relevanciáját a tagállamok által ténylegesen megküldött információk ismeretében kell megvizsgálni.

Ezt a vizsgálatot az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok végzik.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. január 16-án.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 63., 1999.3.12., 6. o.

[2] HL L 229., 2000.9.9., 3. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A STRUKTURÁLIS KERESETFELVÉTELI STATISZTIKA MINŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMAI

A. RÉSZ

A jövedelemszerkezetről készített felmérés: bruttósított eredmények: táblázatos elemzés

A gyakorisági eloszlásokat és az ehhez kapcsolódó számtani átlagokat és középértékeket [1] legalább az alábbiak vonatkozásában közölni kell:

a) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma, valamint

b) a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma,

az alábbi változók mindegyikének megfelelő csoportosításban:

- az óránkénti bruttó jövedelem sáv és nemek szerint,

- a havi bruttó jövedelem sáv és nemek szerint,

- az éves bruttó jövedelem sáv és nemek szerint,

- az éves szabadság sávja (< 10, 10-19, 20-24, 25-29, 30-34, ≥ 35 nap) és nemek szerint,

- a kifizetett vagy ledolgozott havi óraszám sávja (< 130, 130-139, 140-149, 150-159, 160-169, 170-179, ≥ 180 óra) és nemek szerint,

- a NACE Rev. 1 szakasz és a NUTS 1. szint szerint,

- a NACE Rev. 1 szakasz és nemek szerint,

- a foglalkozás (ISCO-88 egyszámjegyű szinten) és nemek szerint,

- az iskolai végzettség (ISCED 0-6) és nemek szerint,

- a korcsoport (15-24, 25-54, 55-64, ≥ 65 év) és nemek szerint,

- a szolgálati idő (< 10 év, 10-19, 20-29, 30-39, ≥ 40 év) és nemek szerint,

- a vállalat nagysága a munkavállalók száma alapján [2].

Például az óránkénti bruttó jövedelmek és a nemek alapján:

a) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma

Óránkénti jövedelmek sávja | Férfiak és nők | Csak férfiak | Csak nők |

Gyakoriság (%) | Gyakoriság (%) | Gyakoriság (%) |

5 euró alatt 5-10 euró 10-15 euró 15-20 euró 20-30 euró 30-40 euró 40-50 euró 50 euró vagy több | Az óránkénti jövedelmek ezen sávjai szemléltető jellegűek. Minden országnak olyan sávokat kell használnia, ahol egyenletes a gyakoriság az óránkénti, a havi és az éves jövedelmek tartományában. Szükség esetén az éves szabadságnál és a ledolgozott és kifizetett havi óraszámnál is a fentiektől eltérő sávokat kell alkalmazni. |

Gyakoriság összesen | 100 % | 100 % | 100 % |

Összes munkavállaló | | | |

Átlag összesen (euró) | | | |

Középérték (euró) | | | |

B. RÉSZ

1. Relevancia (opcionális tétel)

A felhasználók bemutatását, a felhasználók igényeinek leírását (a felhasználók fő csoportjai szerint) és a felhasználói igények kielégítésének becslését tartalmazó összefoglaló.

2. Pontosság

2.1. Mintavételi hibák

2.1.1. Valószínűségi mintavétel

2.1.1.1. Torzítás (opcionális tétel)

A becslés módszere miatt keletkező esetleges torzulások becslése.

2.1.1.2. Variancia

- Az összes bruttó jövedelemre vonatkozó relatív szórás [3], külön feltüntetve legalább a havi jövedelmek adatait (az óránkénti és az éves jövedelmek adatainak feltüntetése opcionális) a következő csoportok vonatkozásában:

a) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, valamint

b) a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók,

az alábbi csoportosításban:

- a NACE Rev. 1 szakasz és nemek szerint,

- a foglalkozás (ISCO-88 egy számjegyű szinten) és nemek szerint,

- a korcsoport (15-24, 25-54, 55-64, ≥ 65 év) és nemek szerint,

- a NACE Rev. 1 szakasz és a NUTS 1. szint szerint (opcionális tétel),

- az iskolai végzettség (ISCED 0-6) és nemek szerint (opcionális tétel).

- Relatív szórás, havi ledolgozott óraszámra vonatkozó adatok:

a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan, az alábbi csoportosításban:

- a NACE Rev. 1 szakasz és a nemek szerint,

- a foglalkozás (ISCO-88 egy számjegyű szinten) és nemek szerint,

- a korcsoport (15-24, 25-54, 55-64, ≥ 65 év) és nemek szerint,

- a NACE Rev. 1 szakasz és a NUTS 1. szint szerint (opcionális tétel),

- az iskolai végzettség (ISCED 0-6) és a nemek szerint (opcionális tétel).

2.1.2. Véletlenszerű mintavétel

Véletlenszerű mintavétel alkalmazása esetén meg kell adni a pontatlanságok lehetséges forrásainak leírását.

2.2. Nem mintavételi hibák

2.2.1. Lefedettségi hibák

- Az adatgyűjtés során előforduló téves besorolás, az elégtelen és a túlzott lefedettséggel összefüggő problémák [4] leírása.

- Az ilyen hibák kezeléséhez alkalmazott módszerek leírása.

- Téves besorolási arányok, elégtelen vagy túlzott lefedettségek (opcionális tétel).

Megjegyzés:

Egyedi adminisztratív adatok alkalmazása esetén hasonló elemzést kell készíteni az adminisztratív referencia-adatállomány alapján.

2.2.2. Mérési hibák

- A mérési hibák értékeléséhez alkalmazott módszerek leírása [5].

- A torzulás értékelése és az egy fő változóra, például a havi jövedelmekre vonatkozó torzulás korrigálásához alkalmazott becslések leírása.

2.2.3. Feldolgozási hibák (opcionális tételek)

A feldolgozási hibák az adatgyűjtést követően, mint például az adatbevitel, a kódolás, a begépelés, a szerkesztés, a súlyozás és a tabulálás során elkövetett hibák.

- A fő változóknál az adatbevitel vagy a kódolás során előforduló hibaarányok, például:

- a referenciaév összes bruttó jövedelme,

- egy reprezentatív hónap összes bruttó jövedelme,

- egy reprezentatív hónapban kifizetett vagy ledolgozott órák száma.

- Az ezen arányok becslésére vonatkozó módszertani megjegyzések [6].

- A feldolgozási hibák következményeként előforduló torzulás és variancia értékelése.

2.2.4. Nemválaszolásból keletkező hibák

- Válaszadási arány [7].

- A fő változókra vonatkozó tételes válaszadási arányok (például a havi és az éves jövedelmek, valamint a ledolgozott óraszámok). Ez az arány a válaszok számának a megkérdezettek számához viszonyított aránya.

- Az elmaradt válaszok imputálásához és/vagy ismételt súlyozásához alkalmazott módszerek leírása.

Megjegyzés:

Egyedi adminisztratív adatok alkalmazása esetén az adminisztratív nyilvántartás vagy adattétel hiánya egyenértékű az elmaradt válaszadással.

- A kérdőívben található valamely fontos kérdésre, például a havi vagy az éves jövedelmekre, vagy a ledolgozott óraszámra vonatkozóan elmaradt válaszadás okainak leírása és az elmaradt válaszadásból adódó torzulások értékelése.

2.2.5. A modellfeltevésből származó hibák

Jelentés [8] a következő modellek alkalmazásáról:

- egy reprezentatív hónap kiválasztásának biztosítása,

- a számviteli vagy pénzügyi évnek a naptári évhez történő igazítása,

- a NACE Rev. 1 C–K. szakaszokra vonatkozóan az összes vállalatnál a teljes lefedettség biztosítása (legalább a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál),

- az adminisztratív nyilvántartásokból származó adatok és az adatfelvétel adatainak összevezetése.

Megjegyzés:

Egyedi adminisztratív adatok alkalmazása esetén megjegyzéseket kell tenni az adminisztratív fogalmak és az elméleti statisztikai fogalmak összefüggéseivel kapcsolatban.

3. Időszerűség és pontosság

- A legfontosabb adatfelvételi dátumok: pl. a tagállamban a válaszadók számára megállapított határidő, a kérdőívek, emlékeztetők és segédanyagok kiküldésének ideje és az adatfelvétel ideje.

- Az adatfelvétel utáni szakaszra vonatkozó legfontosabb dátumok: pl. az adatok hiánytalan voltára, kódolására és hitelességére vonatkozó ellenőrzések kezdetének és befejezésének határideje, a minőségellenőrzés (az eredmények kongruenciája) és az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó intézkedések időpontja.

- A legfontosabb közzétételi dátumok: pl. az előzetes és a részletes adatok számításának és szétküldésének megtörténte.

Megjegyzés:

Az Eurostat részére történő adatátadás pontosságának értékelése az adatátvitelre vonatkozó periodicitást és határidőket meghatározó rendelettel összhangban történik.

4. Hozzáférhetőség és áttekinthetőség

- A publikáció(k) másolata, vagy utalás arra, hogy hol lehet az(oka)t megtalálni.

- Információ arról, hogy milyen eredményeket küldenek meg a mintában szereplő, jelentésre kötelezett egységeknek, ha egyáltalán kiküldenek ilyeneket.

- Információ az eredmények terjesztési rendszeréről (pl. kinek kell megküldeni az eredményeket).

- A kiadott statisztikákra vonatkozó módszertani dokumentumok másolata vagy az azokra való hivatkozás.

5. Összehasonlíthatóság

5.1. Földrajzi összehasonlíthatóság

A nemzeti fogalmak és az európai fogalmak összehasonlításáról jelentést kell készíteni, ha különbségek mutatkoznak – különösen a statisztikai egységek meghatározásában – a célsokaságban vagy az átadott eredményekben szereplő változók besorolásai és meghatározásai között. A különbségeket számszerűsíteni kell.

Megjegyzés:

Amennyiben a besorolások és az egységek a regiszterből származnak, ennek az információnak a minőségét a regiszter minőségére vonatkozó jelentés alapján kell ellenőrizni.

5.2. Időbeli összehasonlíthatóság

A jövedelemszerkezetről készült korábbi felméréshez képest a meghatározásokban, a lefedettségben vagy a módszerekben bekövetkezett változások részletei és a nem elhanyagolható változások következményeinek értékelése.

6. Koherencia

Megjegyzés:

Ennek a tételnek két célja van. Az első tájékoztatni a felhasználókat a változók számos, nagyon hasonló és a statisztikai publikációkban általában azonos néven emlegetett forrása között meglevő koncepcionális különbségekről, valamint információt nyújtani a felhasználóknak arra vonatkozóan, hogyan lehet váltogatni az egyes koncepciókat. A második célja ellenőrizni azt, hogy a koncepciót tekintve elvben koherens statisztikai rendszerek ugyanarra az évre és célsokaságra vonatkozóan összehasonlítható eredményekkel szolgálnak-e. Ezen célkitűzések révén a jövedelemszerkezetre vonatkozó statisztikai információkat össze kell vetni az Eurostatnak megküldött egyéb statisztikai információkkal, és ennek során figyelembe kell venni például azt, hogy a jövedelemszerkezetről készült felmérés (JSZF) alapjául a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokhoz tartozó helyi egységek szolgálnak.

6.1. Koherencia az ugyanarra a bázisidőszakra vonatkozó munkaerő-felmérésben részt vett alkalmazottak struktúrájával

A JSZF struktúráját össze kell vetni a munkaerő-felmérés (MEF) struktúrájával, mivel számos változó mindkét felmérésben szerepel. Az alkalmazottak eloszlásának keresztelemzését a JSZF-ben és a MEF-ben százalékos arányokban, és a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak vonatkozásában külön-külön is el kell végezni. A kombinációs tábláknak a következő változókat kell tartalmazniuk:

- nem, kor és gazdasági tevékenység (NACE Rev. 1, szakasz szinten),

- nem, kor és iskolai végzettség (ISCED 0-6),

- nem, kor és foglalkozás (ISCO-88, 1 számjegyű szinten).

A következő korcsoportokat kell alkalmazni: 15-24, 25-54, 55-64, 65 éves vagy több.

6.2. Koherencia az ugyanarra a bázisidőszakra vonatkozó munkaerő-felmérésben szereplő abszolút számadatokkal (opcionális tétel a jövedelemszerkezetről készült 2002. évi felmérésben)

A következő táblázat összefoglalja a két forrás közös pontjait.

| A jövedelemszerkezetről készült felmérés (JSZF) | Munkaerő-felmérés (MEF) |

Statisztikai egység | | Helyi egység | Háztartás |

A. tevékenység lefedettsége | | NACE Rev. 1, C–K., M–O. szakasz | NACE Rev. 1, C–K., M–O. szakasz |

A. két forras között összehasonlítandό változόk | | Az alkalmazottak száma, külön a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint nemek szerint. | Az alkalmazottak száma, külön a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint nemek szerint. |

| A reprezentatív hónapban (vagy egy átlagos munkahónapban) ledolgozott órák száma | A szokásosan ledolgozott heti órák száma, átszámítva havi óraszámra. |

A foglalkozás szerint szükséges bontás | | ISCO-88, 1 számjegyű szinten | ISCO-88, 1 számjegyű szinten |

A gazdasági tevékenység szerint szükséges bontás | | NACE Rev. 1, szakasz szinten | NACE Rev. 1, szakasz szinten |

A régiók szerint szükséges bontás | | NUTS 1. szint | NUTS 1. szint |

A "munkavállalók száma" változót (megkülönböztetve a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, valamint a nemeket) és a "ledolgozott óraszám" változót tovább kell bontani foglalkozás, régió és NACE-tevékenység szerint (a NACE M–O. szakasza a 2002. évi JSZF-ben opcionális). A foglalkozás, a régió és a gazdasági tevékenység közötti kombinációs táblák nem szükségesek.

6.3. Koherencia a vállalkozások ugyanarra az évre vonatkozó szerkezeti statisztikájával: regionális adatok (opcionális tétel a jövedelemszerkezetről készült 2002. évi felmérésben)

A strukturális üzleti statisztikai rendelet [9] vonatkozik a NACE Rev. 1 C–K. szakaszában szereplő valamennyi piacgazdasági tevékenységre, kivéve a J. szakaszt. A következő táblázat összefoglalja a két forrás közös pontjait.

| A jövedelemszerkezetről készült felmérés (JSZF) | Vállalkozások szervezeti felmérése (SBS) (éves regionális statisztika) |

Statisztikai egység | | Helyi egység | Helyi egység |

Helyi egység | | NACE Rev. 1, C–K. szakasz | NACE Rev. 1, C–K. szakasz, kivéve a J. szakaszt |

Helyi egység | | A helyi egységek száma a populációban. | 11 21 0: A helyi egységek száma. |

| A referenciaév összes éves bruttó jövedelme | 13 32 0: Bruttó bérek és jövedelmek |

A gazdasági tevékenység szerint szükséges bontás | | NACE Rev. 1, szakasz szinten | NACE Rev. 1, szakasz szinten |

Régiók szerint szükséges regionális bontás | | NUTS 1. szint | NUTS 1. szint |

A "helyi egységek száma" és az "összes éves bruttó jövedelem/bérek és jövedelmek" változókat NACE-tevékenységek és régiók szerint kell lebontani. A változók közötti fő különbségek magyarázatánál figyelembe kell venni a koncepciók, a meghatározások, valamint az egyes források pontossága és lefedettsége közötti különbségeket. A kombinációs táblákat lehetőség szerint NACE-tevékenység és régió szerint kell elvégezni.

6.4. Koherencia a vállalkozások ugyanarra az évre vonatkozó szerkezeti statisztikájával: adatok a vállalatok nagysága szerint (opcionális tétel a jövedelemszerkezetről készült 2002. évi felmérésében)

| A jövedelemszerkezetről készült felmérés (JSZF) | Vállalkozások szerkezeti felmérése (SBS) (éves vállalkozási statisztika méret szerinti osztályozásban) |

Statisztikai egység | | Helyi egység | Vállalkozás |

A tevékenység lefedettsége | | NACE Rev. 1, C–K. szakasz | NACE Rev. 1, C–K. szakasz |

A két forrás között összehasonlítandó változók | | Az összes vállalkozás száma a populációban. | 11 11 0: A vállalkozások száma. |

| Az összes alkalmazott száma a populációban | 16 13 0: Az alkalmazottak száma |

| Összes éves bruttó jövedelem a referenciaévben | 13 32 0: Bruttó bérek és jövedelmek |

A gazdasági tevékenység szerint szükséges bontás | | NACE Rev. 1, szakasz szinten | NACE Rev. 1, szakasz szinten |

A vállalat mérete szerint szükséges bontás | | A vállalat mérete szerint szükséges bontás. Az alkalmazottak száma: 1-9 [10], 10-49, 50-249, 250-499, 500-999 és 1000 – nél több | Az alkalmazott személyek száma: 1-9, 10-49, 50-249, 250-499, 500-999 és 1000 – nél több |

A "vállalkozások száma", az "alkalmazottak száma" és az "összes éves bruttó jövedelem/bérek és keresetek" változókat egyidejűleg kell lebontani NACE tevékenységek és a vállalkozás mérete szerint. A változók közötti fő különbségek magyarázatánál figyelembe kell venni a koncepciók, a meghatározások, valamint az egyes források pontossága és lefedettsége közötti különbségeket. Például a SÜS-nél a vállalkozások száma (11 11 0), az alkalmazottak száma (változó kódja: 16 13 0) és a bérek és jövedelmek (változó kódja: 13 32 0) nem állnak rendelkezésre a NACE C–K. szakasz mindegyikéhez.

6.5. Koherencia az ugyanarra az évre vonatkozó nemzeti számlákkal: nemzeti adatok (opcionális tétel a jövedelemszerkezetről készült 2002. évi felmérésben)

A következő táblázat összefoglalja a két forrás közös pontjait.

| | A jövedelemszerkezetről készült felmérés (JSZF) | Nemzeti számlák (3. táblázat: Iparági táblázatok – évenkénti jelentés) [11] |

A tevékenység lefedettsége | | NACE Rev. 1, C–K., M–O. szakasz | NACE Rev. 1, C–K., M–O. szakasz |

A két forrás között összehasonlítandó változók | | Összes alkalmazott. | Összes alkalmazott. |

A gazdasági tevékenység szerint szükséges bontás | | Összes éves bruttó jövedelem a referenciaévben | D11 Bruttó bérek és jövedelmek |

Az "alkalmazottak száma" és az "összes éves bruttó jövedelem/bérek és jövedelmek" változókat a NACE tevékenységek szerint kell lebontani. A két forrásból származó változók közötti fő különbségek magyarázatánál figyelembe kell venni a koncepciók és a lefedettségek, valamint – ha rendelkezésre áll – a statisztikai adatok pontossága közötti különbségeket. A 2002. évi JSZF esetében a NACE Rev. 1 M–O. szakasza opcionális.

7. Teljesség

A rendeletben előírt, de nem hozzáférhető változók és/vagy bontások listája és a hiányosságok felszámolására előirányzott intézkedések.

[1] Minden meghatározott eloszláshoz a következőket kell megadni: összes munkavállaló száma, az egyes sávokra vonatkozó relatív gyakoriságok (%), teljes átlag és középérték. (A számtani átlagok és a középértékek a NACE Rev. 1. NUTS 1. foglalkoztatási és oktatási szint változókra nem vonatkoznak.)

[2] Hat sáv létezik a munkavállalók létszáma tekintetében: 1-9, 10-49, 50-249, 250-499, 500-999, 1000 és ennél több. A hat sáv közül az első a 2002. évi strukturális jövedelmek vonatkozásában opcionális.

[3] A "relatív szórás" a becslés varianciája négyzetgyökének a várt értékhez viszonyított aránya. Ezt a mintavételi szórásra vonatkozó becslési érték négyzetgyökének a becsült értékhez viszonyított arányával lehet megállapítani. A kapott relatív szórással együtt a számláló és a nevező értékét is meg kell adni. A mintavételi varianciára vonatkozó becslésnek figyelembe kell vennie a minta összetételét.

[4] A "téves besorolás" a vizsgált populációhoz tartozó egységek téves besorolására utal. Az "elégtelen lefedettség" a mintából a tényleges születés vagy a szétválás okán kimaradt (új) egységekre vagy a tévesen besorolt egységekre utal. A feketegazdaság ez esetben nem érintett. A "túlzott lefedettség" a ténylegesen a vizsgálati mintába nem tartozó, tévesen besorolt egységekre (pl. a C–K NACE Rev. 1-ben nem szereplő tényleges helyi egység tevékenysége) vagy valójában nem létező egységekre vonatkozik.

[5] A mérési hibák az adatgyűjtés folyamatában előforduló hibák. A mérési hibáknak számos forrása létezik, beleértve a felmérés eszközét (a kérdőív formája), a válaszadót, az információs rendszert, az adatgyűjtés módját és a kérdezőt.

[6] A hibaarányok mérését egységes minőségellenőrzési technikával lehet meghatározni, például a feldolgozott kérdőívek almintája minőségének ellenőrzésével (a hibaarányok ellenőrzése a Nemzeti Statisztikai Hivatalok (NSH) munkatársai által a begépelés vagy a szerkesztés során).

[7] Ez az arány az érintett válaszadók számának a kiválasztott sokaságnak megküldött kérdőívek számához viszonyított aránya.

[8] A megjegyzéseknek például az alábbiakra kell vonatkozniuk: a modellek kiválasztási eljárása (miért részesítettek előnyben egy adott modellt más modellekkel szemben); ha alkalmazható, a vonatkozó becsléseknek a modellhez kapcsolódó becslési hibája; a modell alapjául szolgáló feltételezések igazolásának elemei; a modell előrejelzési teljesítményének vizsgálata múltbeli adatok felhasználásával; a modell által generált eredmények összehasonlítása egyéb kapcsolódó adatforrásokkal; megbízhatósági és keresztellenőrző vizsgálatok alkalmazása; a paraméterek becsléséhez alkalmazott modell érzékenységének vizsgálata; valamint a modell adatbeviteleinek hitelesítése.

[9] HL L 14., 1997.1.17., 1. o.

[10] Opcionális a jövedelemszerkezetről készült 2002. évi felmérésben (JSZF).

[11] Nemzeti Számlák Európai Rendszer, ESA 95, adatátviteli program, Európai Közösségek, 1997 (lásd még az ESA 95 kérdőívet)

--------------------------------------------------