32000R1543

A Tanács 1543/2000/EK rendelete

(2000. június 29.)

a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

mivel:

(1) A halászat és akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. december 20-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet [3] rendelkezik arról, hogy a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (a továbbiakban HTMGB) rendszeresen felmérje a halászati erőforrások helyzetét és gazdasági jelentőségét.

(2) Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe és a vándorló halállományok megőrzéséről és kezeléséről szóló egyezmény is hangsúlyozza, hogy a tudományos ismeretek fejlődése szempontjából szükséges a kutatás és az adatgyűjtés fejlesztése.

(3) A Közösségnek részt kell vállalnia a nemzetközi vizeken a halászati erőforrások megőrzése érdekében hozott erőfeszítésekben, nevezetesen a regionális halászati szervezetek által elfogadott rendelkezésekkel összhangban.

(4) A közös halászati politikához (a továbbiakban KHP) szükséges tudományos értékelések elvégzéséhez teljes körű adatokat kell gyűjteni a halállományok biológiájáról, a halászati flottákról, azok tevékenységéről és az érintett gazdasági és társadalmi kérdésekről.

(5) Ezeknek a sajátos információknak a gyűjtését a statisztikai adatokkal egyeztetni kell.

(6) Meg kell határozni a közösségi szintű prioritásokat, a Közösségen belül végrehajtandó adatgyűjtés és feldolgozás eljárásait annak érdekében, hogy biztosítsák a teljes rendszer koherenciáját, és optimalizálják költséghatékonyságát egy szilárd, többéves rendszer megalkotásával.

(7) A tudományos elemzésekhez a részletes alapadatok helyett elsősorban olyan összesített adatokra van szükség, amelyek a részletes adatok megfelelő szinten történő csoportosításával és feldolgozásával nyerhetők.

(8) Az e téren meglévő rendeletek, különösen a 3759/92/EGK [4], a 2847/93/EGK [5], a 685/95/EK [6], a 779/97/EK [7] és a 104/2000/EK [8] tanácsi rendeletek, valamint a 2090/98/EK [9], a 2091/98/EK [10] és a 2092/98/EK [11] bizottsági rendeletek rendelkezéseket tartalmaznak a halászhajókkal kapcsolatos adatok gyűjtéséről és kezeléséről, azok tevékenységéről, fogásaikról és az árak ellenőrzéséről, amelyek mindegyikét figyelembe kell venni egy átfogó rendszer létrehozásánál.

(9) A létező rendeletek nem fedik le az összes olyan tevékenységet, amelyekről a teljes és megbízható tudományos elemzés céljából adatokat kell gyűjteni. Ezek a rendeletek egyedi szintű vagy összadatokról szólnak, és nem a tudományos értékeléshez szükséges, megfelelő szinten összesített adatokról. Ezért új rendelkezéseket kell bevezetni az összesített adatok olyan többéves készleteinek létrehozatala érdekében, amelyekhez az engedélyezett felhasználók hozzáférhetnek.

(10) Az ágazat erőforrásainak és gazdasági helyzetének értékeléséhez olyan biológiai adatok gyűjtésére van szükség, amelyek kiterjednek minden fogásra, beleértve a visszaengedett halállományt, a halállomány értékelésére a kereskedelmi célú halászati vállalkozásoktól függetlenül az erőforráskészletek meghatározása céljából, a fogáskapacitásra és a halászati erőkifejtésre vonatkozó információ és az olyan adatok gyűjtésére, amelyek felvilágosítást adnak az árképzésről, és kiértékelhetővé teszik a halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági helyzetét, valamint az ezekben az ágazatokban uralkodó foglalkoztatás alakulásait.

(11) Míg elsőbbséget kell biztosítani a tudományos értékelésekhez szigorúan szükséges adatok gyűjtésének, ösztönözni kell ezen értékeléseknek a fejlesztésére szolgáló kiterjedt programokat.

(12) Az adatgyűjtéssel és az adatkezeléssel kapcsolatos szabályok kidolgozásába be kell vonni a tudományos közösséget, a halászati iparágban és a többi érintett csoportban dolgozókat. A szükséges véleményezéseket összegyűjtő szervezetek a 3760/92/EGK rendelet 16. cikke által létrehozott HTMGB és a 128/71/EGK bizottsági határozat [12] alapján létrehozott halászati tanácsadó bizottság (a továbbiakban HTB).

(13) A halászati adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló közösségi programok végrehajtása a tagállamok közvetlen felelőssége. Ennek megfelelően a tagállamoknak a közösségi programokkal összhangban ki kell dolgozniuk saját nemzeti programjaikat.

(14) A halászati adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló nemzeti programok végrehajtása jelentős költségekkel fog járni. Ezeknek a programoknak a haszna csak közösségi szinten érezhető. Ezért rendelkezést kell hozni arról, hogy a Közösség hozzájárul a tagállamok költségeihez. Erre a hozzájárulásra a 2000/439/EK határozat vonatkozik [13].

(15) Az e rendeletben említett összesített adatokat számítógépes adatbázisokba kell betáplálni, hogy az engedéllyel bíró felhasználók számára hozzáférhetők és átadhatók legyenek. A sajátos tudományos adatok továbbításáról nemzetközi szervezetek rendelkeznek, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács és a regionális halászati szervezetek.

(16) E rendelkezések végrehajtásának elősegítésére szoros együttműködési eljárást kell létrehozni a tagállamok és a Bizottság között egy irányítóbizottság keretében.

(17) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtói hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [14] összhangban kell elfogadni.

(18) Az adatgyűjtési és -kezelési programok elvégzését rendszeresen értékelni kell. Az érintett tevékenységek bővítésének lehetőségét középtávon vizsgálni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet közösségi rendszert hoz létre a halászati erőforrások és a halászati ipar helyzetének értékeléséhez szükséges adatok gyűjtése és kezelése céljából.

A tagállamok felelősek az adatok gyűjtéséért.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) "többéves adatkészletek": olyan adatok, amelyekkel egy paraméter változásait mérik több éven át;

b) "összesített adatok": egy hajócsoportról egy adott időszak alatt összegyűjtött adatok feldolgozásából adódnak, és amennyiben szükséges, egy sajátos földrajzi területre vonatkoznak, s amelyeknek segítségével az egészre vonatkozó reprezentatív becsléshez lehet jutni;

c) "idő-tér hálózat": a földrajzi terület olyan kombinációja, amelyet meghatározott ágazatok és meghatározott időtartamok alapján osztanak fel.

I. CÍM

Az adatgyűjtés és az adatkezelés általános alapelvei

3. cikk

(1) A tagállamok olyan többéves, összesített és tudományosan megalapozott adatkészleteket hoznak létre, amelyek biológiai és gazdasági információkat tartalmaznak. Az alkalmazott módszerek időben állandóak, közösségi szinten összehangoltak, és megfelelnek az érintett nemzetközi rendelkezéseknek.

(2) A tagállamok a közösségi jog és különösen a 4. cikk 1. és 3. pontjában említett rendeletek értelmében érvényes jelenlegi adatgyűjtési kötelezettségeik sérelme nélkül:

a) az eddigi kötelezettségekhez vagy az eddigi kötelezettségek által le nem fedett tevékenységi körökhöz képest kiegészítő adatgyűjtési programokat vezetnek be, szükség esetén mintavétel alapján;

b) megjelölik azokat az eljárásokat, amelyek az összesített adatokat adják;

c) biztosítják, hogy az összesített adatokhoz használt adatok szükség esetén bármikor hozzáférhetők legyenek bármilyen újraszámítás céljából.

4. cikk

A tagállamok olyan adatokat gyűjtenek, amelyek:

1. a különböző halászati flották tevékenységének és halászati erőnek az értékeléséhez szükségesek. Ennek céljából összesítések készülnek a 2847/93/EGK, 685/95/EK és 779/97/EK tanácsi rendelet és a 2090/98/EK, 2091/98/EK és 2092/98/EK bizottsági rendelet alapján gyűjtött adatok felhasználásával, és a tagállamok szükség szerint további információkat gyűjtenek;

2. lehetővé teszik halfajonként a kifogott halak, beleértve megfelelő esetben a visszaengedett halállományt, össztömegének becslését, és szükség esetén ezeknek a fogásoknak a hajócsoportok, földrajzi terület és időszak szerint történő osztályozását. A fogásokat biológiai mintavételnek vetik alá. A tagállamok a tengeren tudományos kutatást végeznek annak érdekében, hogy értékelhessék a halfajok mennyiségét és megoszlását, függetlenül a kereskedelmi halászati vállalkozások által nyújtott adatoktól azoknak a halfajoknak az esetében, amelyeknél lehetséges és hasznos az ilyen értékelések elvégzése;

3. lehetővé teszik a különböző kirakodásokkal összefüggő áraknak és képzésüknek figyelemmel kísérését. A 3759/92/EGK rendelet alapján gyűjtött adatokat csoportosítani és összegezni kell. További adatokat kell gyűjteni a Közösségen belüli és kívüli kikötőbeni kirakodások és a behozatalok megvilágítása érdekében;

4. az ágazat gazdasági helyzetének felméréséhez szükségesek, a tanulmányok és a becslés megbízhatóságának biztosításához kellően jelentős minták alapján. Ezek az adatok a következők:

a) a halászati flották tekintetében:

- az eladásokból származó bevétel és más jövedelem (például támogatások és kamatbevételek),

- termelési költségek,

- olyan adatok, amelyek lehetővé teszik a tengeri munkahelyek számának megállapítását és osztályozását;

b) a halfeldolgozó ipar tekintetében:

- a termelés tömegben és értékben kifejezve egyes meghatározandó termékkategóriák tekintetében,

- a vállalkozások és a munkahelyek száma,

- a termelési költségek és azok összetételének változásai.

II. CÍM

A közösségi és nemzeti programok létrehozatalára irányuló eljárás

5. cikk

(1) A 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően a Bizottság megállapít az I. mellékletben meghatározott rendszerrel összhangban egy olyan alapszintű közösségi programot, amely tartalmazza a tudományos értékelésekhez feltétlenül szükséges információkat, és egy bővített közösségi programot, amely magában foglalja az alapszintű programban szereplő információn kívül az olyan információkat is, amelyek valószínűleg lényegesen javítják a tudományos értékeléseket. A programok hatéves időszakra vonatkoznak. Mindazonáltal az első közösségi programok kivételesen a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkoznak.

(2) Annak érdekében, hogy 2001-ben az adatok gyűjtését és kezelését segítse, a Bizottság ajánlatkéréseket és pályázati felhívásokat tesz a meghatározott szabályokkal és gyakorlattal összhangban.

6. cikk

(1) Minden tagállam hat évre szóló nemzeti programot dolgoz ki az adatok gyűjtésére és kezelésére. Az első programidőszak a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkozik, a 2006. évet is beleértve. A programban szerepel a részletes adatok gyűjtésének és az összesített adatokhoz szükséges feldolgozásnak a leírása a 3. cikkben meghatározott alapelvekkel összhangban. Részletesen meghatározza e program és az 5. cikk alapján kidolgozott közösségi program között fennálló kapcsolatokat.

(2) Minden tagállam felelős az adatgyűjtési és -feldolgozási eljárások megbízhatóságáért és állandóságáért. A Bizottságnak megadja az alkalmazott eszközök és az eljárások hatékonyságának kiértékeléséhez szükséges információkat. Ahol léteznek megfelelő nemzetközi és európai meghatározások és osztályozó rendszerek, ott ezeket kell használni az adatok gyűjtéséhez és elemzéséhez.

(3) Minden tagállam lehetőség szerint bevonja saját nemzeti programjába az 5. cikkben meghatározott alapszintű közösségi programból a rá vonatkozó elemeket.

(4) A tagállamok pénzügyi támogatást igényelhetnek a Közösségtől nemzeti programjaiknak azon részeire, amelyek megfelelnek az alapszintű közösségi programból azoknak az elemeknek, amelyek őket érintik. Közösségi pénzügyi támogatás igényelhető a nemzeti program olyan kiegészítő elemeiért, amelyek megfelelnek a bővített közösségi programnak, feltéve, hogy az alapszintű programmal kapcsolatos rendelkezések maradéktalanul teljesültek.

Mindazonáltal az alapszintű programmal kapcsolatos rendelkezések maradéktalan teljesítésének a kötelezettsége 2004. január 1. előtt a flottaszegmensre vonatkozó éves adatok tekintetében és 2006. január 1. előtt a IV. mellékletben meghatározott feldolgozóipar egyes típusai szerint szolgáltatandó éves adatok tekintetében nem áll fenn.

A közösségi pénzügyi támogatásról a 2000/439/EK határozatban megállapított részletes szabályokkal összhangban kell határozni.

7. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közösségi programokkal kapcsolatos összesített adatokat számítógépes adatbázisokba betáplálják.

(2) Az ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozó adatokat a tagállamok, sajátos jogszabályaikkal összhangban, megküldhetik az illetékes nemzetközi szervezetekhez.

A Bizottságot minden adattovábbításról értesítik, és kérésére az adatokról elektronikus másolatot kap.

(3) A Bizottság számára a közösségi programokkal kapcsolatos minden összesített adathoz biztosított a számítógépes hozzáférés, és hozzáférhetővé teheti az adatokat a HTMGB részére.

(4) E rendelet alapján bármilyen módon továbbított és gyűjtött adatokra titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelem illeti őket, mint amilyen védelemben a hasonló adatokat a nemzeti törvényhozása azoknak a tagállamoknak, amelyek azokat megkapják, és a közösségi intézményekre érvényes megfelelő rendelkezések részesítik.

(5) E cikk alkalmazásáról részletes szabályokat fogadnak el a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, különösen az alábbiak tekintetében:

- az adattovábbítással kapcsolatos szabályok, beleértve a tudományos adatoknak a nemzetközi szervezetekhez történő továbbítását,

- a adatbázisok lekérdezésének kritériumai és a minimális előírások, amelyekkel biztosítható, hogy az engedélyezett felhasználók hozzáférhessenek az adatokhoz,

- azok az adatok, amelyeket, amennyiben megfelelő, a Bizottság közvetlen felelőssége alá csoportosítanak.

III. CÍM

Záró rendelkezések

8. cikk

(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, amelyek különösen az 5. és 7. cikkben meghatározott témákra vonatkoznak, a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az 5. cikkben meghatározott programokat a HTMGB-vel és a HTB-vel folytatott konzultációt követően fogadják el.

9. cikk

(1) A Bizottságot a 3760/92/EGK rendelet 17. cikke alapján létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Irányítóbizottság, a továbbiakban "a bizottság" segíti.

(2) Ha erre a bekezdésre történik utalás, akkor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott időszakot egy hónapban kell megállapítani.

(3) A bizottság az eljárási szabályzatát maga fogadja el.

10. cikk

(1) A Bizottság a HTMGB-vel és a HTB-vel együttműködésben évente megvizsgálja a nemzeti programok előrehaladását a Halászati és Akvakultúrapiaci Irányítóbizottságban.

(2) A tagállamok által nyújtott információ alapján és a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére hároméves időközönként és először 2003. december 31-ére jelentést nyújt be az egyes tagállamok által hozott intézkedések, az alkalmazott módszerek megfelelősége és az elért eredmények értékeléséről az ebben a rendeletben meghatározott adatgyűjtés és -kezelés tekintetében. Ez a jelentés értékeli a gyűjtött adatoknak a Közösség által történő felhasználását is.

(3) A Bizottság 2003. december 31-ig felülvizsgálja, hogy helyénvaló-e az e rendelet alapján gyűjtött adatok terjedelmének bővítése. E célból a tagállamok és a Bizottság tanulmányokat és kutatási projekteket készíthet a közös halászati politikának (KHP) a 4. cikk által még le nem fedett lényeges területein, különösen az akvakultúra, a halászat és az akvakultúra környezettel való kapcsolata terén és a halászati és akvakultúraágazat munkahelyteremtő képességével kapcsolatban. Ezek a tanulmányok és projektek közösségi pénzügyi támogatásban részesülhetnek a 2000/439/EK határozatban megállapított részletes szabályokkal összhangban.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jelentés és elemzés alapján, és a közös halászati politika (KHP) változó igényeit figyelembe véve, a Bizottság 2003. december 31-ig megvizsgálja, hogy szükség van-e e rendelet módosítására, és szükség esetén javaslatot nyújt be erről a Tanácshoz.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2000. június 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. Arcanjo

[1] HL C 375. E, 1999.12.28., 54. o.

[2] 2000. március 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1181/98/EK rendelettel (HL L 164., 1998.6.9., 1. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 388., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 3318/94/EK rendelettel (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 2346/98/EK rendelettel (HL L 358., 1998.12.31., 5. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 71., 1995.3.31., 5. o.

[7] HL L 113., 1997.4.30., 1. o.

[8] HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

[9] HL L 266., 1998.10.1., 27. o.

[10] HL L 266., 1998.10.1., 36. o.

[11] HL L 266., 1998.10.1., 47. o.

[12] HL L 68., 1971.3.22., 18. o. A legutóbb a 478/99/EK határozattal (HL L 187., 1999.7.20., 70. o.) módosított határozat.

[13] HL L 176., 2000.7.15., 42. o.

[14] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Alapszintű és bővített programok

Az alapszintű program meghatározása

a) Az alapszintű programban szerepelni kell az alábbiaknak:

- a halászati erőkifejtés figyelemmel kísérése a következő paraméterekre vonatkozóan gyűjtött adatok segítségével:

- a hajók száma

- bruttó űrtartalom (GT)

- motorteljesítmény (kW)

- a hajó kora

- a használt felszerelés

- az év során a tengeren töltött idő,

- a kereskedelmi halászati vállalkozások figyelemmel kísérése a kirakodásokról és a visszaengedett halállományról gyűjtött adatok, biológiai mintavétel és vizsgálatok útján, az alábbiak szerint:

- kirakodások és a visszaengedett halállomány a II. mellékletben felsorolt halállományok tekintetében

- biológiai mintavétel a fogások összetételének és az olyan biológiai paramétereknek a becslésére, mint amilyenek a növekedés, a nem, az ivarérettség és a termékenység a II. mellékletben felsorolt állományok tekintetében

- felmérések a III. mellékletben felsorolt földrajzi térségekről és azokról a célkitűzésekről, amelyeket a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban határoznak meg,

- a II. mellékletben felsorolt halfajok első eladási árának ellenőrzése a III. mellékletben megnevezett földrajzi térségek tekintetében,

- a halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági ellenőrzése a IV. mellékletben felsorolt lényeges könyvelési tételek vagy tételcsoportok szerint;

b) az alapszintű program keretein belül gyűjtött információ összesítettségi szintjét a 9. cikk 2. bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell meghatározni.

Az összesítettség szintjét az alábbiak alapján kell meghatározni:

- olyan idő-tér hálózatok, amelyek meghatározzák a referenciarészlegek méretét és az alkalmazandó időközöket, amelyek a halászati erőkifejtés tekintetében megfelelnek az érvényben lévő rendeleteknek,

- a lényeges hajócsoportok és/vagy kikötők, valamint a halfeldolgozó ipar lényeges ágazatainak azonosítása; az erőkifejtés és a gazdasági adatok tekintetében a hajócsoportoknak meg kell felelniük a negyedik többéves irányítási programok (MAGP) (1997–2001) szegmenseinek, vagy megfelelő esetben alszegmenseinek, és a rovatokban egyezniük kell;

c) ahol lehetséges, a mintavételi programok értékelési pontosságára vagy intenzitására vonatkozó célkitűzéseket a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

A bővített program meghatározása

d) A bővített programban szerepelni kell (az alapszintű programon felül) az alábbiaknak:

- a halászati erőkifejtés figyelemmel kísérése adatgyűjtés útján ugyanazokra a paraméterekre vonatkozóan, mint amelyeket az alapszintű programban határoztak meg, a célfajokra, a használt felszerelésekre és az egyéb berendezésekre tekintettel a sajátos halászati vállalkozásokhoz igazítva. A kiegészítő paramétereket a 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni,

- a kereskedelmi halászati vállalkozások figyelemmel kísérése a kirakodásokról és a visszaengedett halállományról gyűjtött adatok, biológiai mintavétel és vizsgálatok útján, az alábbiak szerint:

- a kirakodások és a visszaengedett halállomány a II. mellékletben felsorolt állományok esetében, alacsonyabb összesítettségi szinten és magasabb mintavételi sűrűséggel, amelyet a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni

- biológiai mintavétel a II. mellékletben felsorolt állományokból, de kevésbé összesítve és nagyobb mintavételi sűrűséggel, amelyet a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni

- vizsgálatok a III. mellékletben felsorolt térségekben, de bővített áttekintési listával és/vagy megnövelt mintavételi sűrűséggel, és amelynek céljait a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell meghatározni;

- az első eladási árak ellenőrzése, az érvényben lévő rendeleteknek megfelelő kereskedelmi kategóriánként a II. mellékletben felsorolt fajok tekintetében a III. mellékletben meghatározott földrajzi térségek szerint,

- a halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági figyelemmel kísérése a IV. mellékletben felsorolt könyvelési tételek vagy tételcsoportok szerint, amely részletesebb információra terjed ki a különböző költségkategóriákról, a beruházások típusáról és azokról az elemekről, amelyek meghatározzák a pénzügyi helyzetet és a foglalkoztatást. A kiegészítő információk részleteit a 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni;

e) az összesítettség szintjei alacsonyabbak, mint az alapszintű program szintjei. A bővített program összesített adatai összeegyeztethetők az alapszintű programban használt megfelelő adatokkal;

f) ahol lehetséges, a mintavételi programok megnövelt értékelési pontosságának vagy megnövelt intenzitásának kritériumai által számszerűleg kifejezett célkitűzéseket a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Az alapszintű és a bővített programban feltüntetett referenciafajok és halászati területek

A 9. cikk (2) bekezdésével összhangban határozni lehet arról, hogy:

- azokat a halmennyiségeket, amelyeket a tagállamok halászhajóival csak egy bizonyos, a végrehajtási rendelet által meghatározandó küszöb alatt halásznak, nem kell feltüntetni az alapszintű programban,

- módosítják az ebben a mellékletben szereplő fajok listáját és a megnevezett területeket,

- az alapszintű programon belül az olyan területekre vonatkozó adatokat, amelyeket vessző választ el, összesíteni lehet, míg a ferde vonallal elválasztott területekre vonatkozó adatokat nem lehet összesíteni.

Fajok | Tudományos név | Térség |

Balti-tenger (ICES III. térség Skagerrak és Kattegat kizárásával)

Közönséges tőkehal | Gadus morhua | III b–d |

Közönséges lepényhal | Limanda limanda | III b–d |

Érdes lepényhal | Platichtys flesus | III b–d |

Hering | Clupea harengus | III b–c/III d |

Sima lepényhal | Pleuronectes platessa | III b–d |

Lazac | Salmo salar | III b–d |

Tengeri pisztráng | Salmo trutta | III b–d |

Sprotni | Sprattus sprattus | III b–d |

Nagy rombuszhal | Psetta maxima | III b–d |

(Folyami) angolna | Anguilla anguilla | III b–d |

Csapósügér | Perca fluviatilis | III d |

Csuka | Esox lucius | III d |

Fogassüllő | Stizostedion lucioperca | III d |

Maréna | Coregonus spp. | III d |

Skagerrak és Kattegat (ICES III a térség)

Kék puha tőkehal | Micromesistius potassou | III a N |

Közönséges tőkehal | Gadus morhua | III a N/III a S |

Foltos tőkehal | Melanogrammus aeglefinus | III a N/III a S |

Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | III a N/III a S |

Hering | Clupea harengus | III a N/III a S |

Makréla | Scomber scombrus | III a N |

Norvég rák | Nephrops norvegicus | III a N/III a S |

Norvég tőkehal | Trisopterus esmarki | III a N |

Norvég garnéla | Pandalus borealis | III a N |

Sima lepényhal | Pleuronectes platessa | III a N/III a S |

Fekete tőkehal | Pollachius virens | III a N/III a S |

Homoki angolna | Ammodytidae | III a N/III a S |

Közönséges nyelvhal | Solea solea | III a N/III a S |

Sprotni | Sprattus sprattus | III a N/III a S |

Közönséges lepényhal | Limanda limanda | III a N |

Vékonybajszú tőkehal | Merlangius merlangus | III a N/III a S |

ICES II. térség

Hering | Clupea harengus | II a, V |

Közönséges tőkehal | Gadus morhua | I, II alterületek |

Fekete tőkehal | Pollachius virens | I, II alterületek |

Norvég garnéla | Pandalus borealis | I, II alterületek |

Fekete óriás laposhal | Reinhartius hippoglossoides | I, II alterületek |

Foltos tőkehal | Melanogrammus aeglefinus | I, II alterületek |

Álsügér | Sebastes fajok | I, II alterületek |

Északi-tenger és Keleti-csatorna (ICES IV, VII d térségek)

Kék puha tőkehal | Micromesistius potassou | IV, VII d |

Sima rombuszhal | Scophtalmus rhombus | IV, VII d |

Közönséges tőkehal | Gadus morhua | IV, VII d |

Foltos tőkehal | Melanogrammus aeglefinus | IV, VII d |

Hering | Clupea harengus | IV, VII d |

Makréla | Scomber scombrus | IV, VII d |

Norvég rák | Nephrops norvegicus | IV |

Norvég tőkehal | Trisopterus esmarki | IV |

Norvég garnéla | Pandalus borealis | IV |

Sima lepényhal | Pleuronectes platessa | IV, VII d |

Fekete tőkehal | Pollachius virens | IV, VII d |

Homoki angolna | Ammodytidae | IV |

Közönséges nyelvhal | Solea solea | IV, VII d |

Sprotni | Sprattus sprattus | IV, VII d |

Nagy rombuszhal | Psetta maxima | IV, VII d |

Vékonybajszú tőkehal | Merlangius merlangus | IV, VII d |

Horgászhalfélék | Lophiidae | IV, VII d |

Ezüstlazacok | Argentinidae | IV |

Kék menyhal | Molva dypterigia | IV |

Rózsás álsügér | Helicolenus dactylopterus | IV |

Pásztás farkashal | Anarhichas lupus | IV |

Közönséges lepényhal | Limanda limanda | IV, VII d |

Mélytengeri cápa | | IV |

Phycis nembe tartozó halfajok | Phycis fajok | IV |

Fekete óriás laposhal | Reinhartius hippoglossoides | IV |

Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | IV, VII d |

Fattyúmakréla | Trachurus fajok | IV, VII d |

Kisfejű lepényhal | Microstomus kitt | IV, VII d |

Karcsú menyhal | Molva macrophtalma | IV |

Rombuszhal | Lepidorhombus fajok | IV, VII d |

Valódi rájafélék | Rajidae | IV, VII d |

Hosszúfarkú hal | Macrourus berglax | IV |

Lazac | Salmo salar | IV |

Tengeri sügér | Dicentrarchus fajok | IV, VII d |

Álsügér | Sebastes fajok | IV |

Kis cápa | | IV, VII d |

Tüskés cápa | Squalus acanthias | IV, VII d |

Norvég menyhal | Brosmius brosme | IV |

Vörös lepényhal | Glyptocephalus cynoglosus | IV |

Atlanti-óceán északkeleti térsége és a Nyugati-csatorna (ICES II, V, VI, VII [kivéve d], VIII, IX, XII, XIV térségek)

Európai szardella | Engraulis encrasicolus | VIII/IX a |

Horgászhalfélék | Lophidae | V b, VI, XII, XIV/VII, VIII abde/VII c, IX, X |

Kék puha tőkehal | Micromesistius potassou | I–IX, XII, XIV |

Közönséges tőkehal | Gadus morhua | VI a, VI b, VII a, VII bc, VII efg, VII hjk, VIII, IX, X, XII, XIV |

Foltos tőkehal | Melanogrammus aeglefinus | V b, VI, XII, XIV/VI a, VI b, VII a, VII, VIII, IX, X |

Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | III a, IV, VI, VII, VIII ab/VIIIc, IX a |

Hering | Clupea harengus | VI a, VII abcj |

Fattyúmakréla | Trachurus fajok | II a, IV a, V, VI, VII, VIII, IX |

Makréla | Scomber scombrus | II, III a, IV, V, VI, VII, VIII, IX |

Szárnyas rombuszhal | Lepidorhombus fajok | V b, VI, XII, XIV, VII, VIII abcde, IX, X |

Norvég rák | Nephrops norvegicus | V b, VI, VII a, (pas 33E2–E5), VII bcdejk, VIII abde/VIII c, IX, X |

Sima lepényhal | Pleuronectes platessa | VII a/VII e/VII fg/VII bc, VII hjk, VIII, IX, X |

Sávos tőkehal | Pollachius pollachius | minden térségben |

Valódi rájafélék | Rajidae | minden térségben |

Álsügér | Sebastes fajok | V a, XII, XIV |

Fekete tőkehal | Pollachius virens | V b, VI, XII, XIV/VII, VIII, IX, X |

Szardínia | Sardina pilchardus | VIII, IX |

Közönséges nyelvhal | Solea solea | VII a/VII e/VII fg/VII ab/VII bc, VII hjk, IX a |

Vékonybajszú tőkehal | Merlangius merlangus | V b, VI, XII, XIV, VII a, VII b–k, VIII/IX |

Vörös lepényhal | Glyptocephalus cynoglossus | VI, VII |

Nyálkásfejű halak | Beryx fajok | minden térségben |

Ezüstlazac | Argentina sphyraena | minden térségben |

Kék menyhal | Molva dypterigia | minden térségben |

Rózsás álsügér | Helicolenus dactylopterus | minden térségben |

Kapelán | Mallotus villotus | XIV |

Tengeri angolna | Conger conger | minden térségben |

Nagy tarisznyarák | Cancer pagurus | minden térségben |

Leucoraja nembe tartozó rája | Leucoraja naevus | minden térségben |

Tintahal, szépia | Sepia officinalis | minden térségben |

Physis nembe tartozó halfajok | Physis | minden térségben |

Fekete óriás laposhal | Reinhartius hippoglossoides | V a, XII, XIV |

Fattyúmakréla | Trachurus fajok | VIII, IX |

Kisfejű lepényhal | Microstomus kitt | minden térségben |

Kék menyhal | Molva dypterigia | minden térségben |

Homár | Homarus gammarus | minden térségben |

Sashal | Argyrosoma regium | minden térségben |

Mediterrán fattyúmakréla | Trachurus mediterraneus | VIII, IX |

Közönséges polip | Octopus vulgaris | minden térségben |

Atlanti csillagszemű hal | Hoplostethus atlanticus | minden térségben |

Más mélyvízi fajok | | minden térségben |

Norvég tőkehal | Trisopterus esmarkii | minden térségben |

Nyelvhalak | Solea fajok | minden térségben |

Bajuszos vörös márna | Mullus barbatus | minden térségben |

Pisze hosszúfarkú hal | Coryphaenoides rupestris | minden térségben |

Lazac | Salmo salar | minden térségben |

Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | minden térségben |

Fésűkagyló | Pecten fajok | minden térségben |

Tengeri sügér | Dicentrarchus labrax | minden térségben |

Tengeri durbincsok | Sparidae | minden térségben |

Garnélarák | Pandalus borealis, Penaeus fajok | minden térségben |

Földközi-tengeri makrahal | Scomber japonicus | VIII, IX |

Tüskés cápák | Squalus fajok | minden térségben |

Közönséges kalmár | Loligo vulgaris | minden térségben |

Vaskos nyelvhal | Microchirus variegatus | minden térségben |

Körtecsigák | Busycon fajok | minden térségben |

Roncssügér | Polyprion americanus | X |

Földközi-tenger

Európai szardella | Engraulis encrasicolus | 1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Horgászhal (2 faj) | Lophius piscatorius, L. budegasa | 1.1., 1.3, 2.2, 3.1 |

Szürke tőkehal | Merluccius merluccius | 1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Norvég rák | Nephrops norvegicus | 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Csíkos tengeri márna, bajuszos vörös márna | Mullus surmuletus, M. barbatus | 1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Vörös garnélarák (2 faj) | Aristeus antennatus, Aristeomorpha folicea | 1.1, 1.3, 2.2, 3.1 |

Szardínia | Sardina pilchardus | 1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Ostoros garnélarák | Penaeus fajok | 1.1., 1.3, 2.2, 3.1 |

Aranysávos/nagyszemű durbincs | Boops boops | 3, 1 |

Vénuszkagylófélék | Veneridae (Callista fajok, Ruditapes fajok) | 2.1, 2.2 |

Tintahal, szépia | Sepia officinalis | 1.3, 2.1, 3.1 |

Fattyúmakréla | Trachurus trachurus | 1.1, 1.3, 3.1 |

Makréla | Scomber scombrus | 1.3, 2.2, 3.1 |

Eledone fajok | E. cirrhosa, E. moschata | 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Közönséges polip | Octopus vulgaris | 1.1, 1.3, 2.2, 3.1 |

Vörösdurbincsok | Pagellus faj | 1.1, 1.2, 2.1, 2.2, 3.1 |

Valódi rájafélék | Rajidae | 1.3, 2.1, 2.2, 3.1 |

Közönséges kalmár | Loligo vulgaris | 1.3, 2.2, 3.1 |

Kék puha tőkehal | Micromesistius potassou | 1.1, 3.1 |

Aranydurbincs | Sparus aurata | 1.2, 3.1 |

Közönséges nyelvhal | Solea solea | 1.2, 2.1, 3.1 |

Tengeri sügér | Dicentrarchus labrax | 1, 2 |

Valódi tengeri pérhalak | Mugilidae | 1.3, 2, 3.1 |

Nyurgadurbincsok | Spicara fajok | 1.3, 2.2, 3.1 |

Gyűrűs keszegek | Diplodus fajok | 1.3, 2.2, 3.1 |

Fehér garnélarák | Penaeus kerathurus | 1.3, 2, 3.1 |

Morgóhalak | Trigla fajok | 1.3, 2.2, 3.1 |

NAFO (Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) térségek

Közönséges tőkehal | Gadus morhua | 2J2KL/3M/3NO/3Ps/ |

Fekete óriás laposhal | Reinharditius hippoglosus | 3KLMNO/ID |

Álsügér | Sebastes fajok | 3M/3LNO/Sa 1 |

Garnélák | Pandalus fajok | 3M/3LN |

Amerikai lepényhal | Hippoglossoides platessoides | 3LNO/3M |

Hosszúfarkú halak | Macrouridae | SA 2 + 3 |

Ráják | Raja fajok | SA 3 |

Vörös lepényhal | Glyptocephalus cynoglossus | 3NO |

Sárgafarkú lepényhal | Limanda ferruginea | 3LNO |

Erősen vándorló fajok

Kardoshal | Xiphias gladius | Atlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger |

Tonhalak (sárgaúszójú, bonitó, nagyszemű, germon, kékúszójú) | Thunnus albaceres; Katsuwonus pelamis; T. obesus; T. alalunga; T. thynnus | Atlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger |

Vitorláshalak | | Atlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger |

Euthynnus, Sarda, Auxix | Euthynnus, Sarda, Auxix | Atlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger |

Cápa | | Atlanti-/Indiai-/Csendes-óceán/Földközi-tenger |

CECAF (COMMITTEE FOR THE EASTERN CENTRAL ATLANTIC FISHERIES) FAO 34

Szürke tőkehalfélék | Merluccius fajok | ATL. EC |

Közönséges polip | Octopus vulgaris | Marokkó–Szenegál |

Mélyvízi garnélarák | Parapenaeus longirostris | Marokkó–Bissau-Guinea |

Garnéla | Penaeus notialis | Mauritánia |

Szardínia | Sardina pilchardus | Mauritánia, Atl EC |

Fekete abroncshal | Aphanopus carbo | Madeira |

Európai szardella | Engraulis encrasicolus | Marokkó |

Villásfarkú abroncshal | Lepidopus caudatus | Mauritánia |

Tintahal | Loligo vulgaris | ATL. EC |

Bonitó | Sarda sarda | Mauritánia |

Alasa | Sardinella aurita | Mauritánia, Atl EC |

Tömzsi alasa | Sardinella maderensis | Mauritánia, Atl EC |

Makréla | Scomber japonicus | Madeira, Marokkó, Mauritánia |

Tintahal | Sepia hierredda | ATL. EC |

Tengeri durbincsok, fűrészesfogú sügérek, Haemulidae családba tartozó halfajok | Sparidae, Serranidae, Haemulidae | ATL. EC |

Tarka fattyúmakréla | Trachurus picturatus | Madeira |

Fattyúmakréla | Trachurus trachurus | Mauritánia, Marokkó |

Fattyúmakréla | Trachurus trecae | Mauritánia, Marokkó |

Abroncsos halak | Trichiuridae | Marokkó |

WECAF (WESTERN CENTRAL ATLANTIC FISHERY COMMISSION)

Bíbor csattogóhal | Lutianus purpureus | Francia Guyana EEZ |

Garnéla | Penaeus subtilis | Francia Guyana EEZ |

CCAMLR FAO 58

Antarktiszi jéghal | Champsoccephalus gunnari | FAO 58.5.2 Antarktisz |

Antarktiszi fogashal | Dissostichus eleginoides | FAO 58.5.2 Antarktisz |

Gránátoshalak | Macrouridae | FAO 58.5.2 Antarktisz |

Szürke tőkehal | Notothenia squamifrons | FAO 58.5.2 Antarktisz |

Ráják | Raja fajok | FAO 58.5.2 Antarktisz |

Atlanti-óceán délnyugati térsége

Antarktiszi fogashal | Dissostichus e. | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Tengeri angolna | Genypterus blacodes | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Rövidszájú kalmár | Illex argentinus | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Patagóniai kalmár | Loligo gahi | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Gránátoshal | Macrourus faj | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Patagóniai gránátoshal | Macruronus m. | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Déli hek | Merluccius australis | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Argentin hek | Merluccius hubbsi | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Déli puha tőkehal | Micromesistius a. | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Tőkehal | Notothenia | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Patagóniai sziklahal | Salilota a. | Argentína, Falkland-szigetek FAO 41 |

Angola

Garnélák | Aristeus varidens | Angola FAO 47 |

Parapenaeus l. | Angola FAO 47 |

Penaeus fajok | Angola FAO 47 |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

Az I. mellékletben említett földrajzi térségek

- Balti-tenger, a Kattegat kizárásával

- Kattegat és Skagerrak

- Északi-tenger, beleértve a Keleti-csatornát és a II. térséget, a Skagerrak kizárásával

- az Atlanti-óceán északkeleti része és a Nyugati-csatorna

- NAFO-szabályozású térség

- az Atlanti-óceán más térségei

- Földközi-tenger

- Indiai-óceán

- Csendes-óceán

- Déli Jeges-tenger

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A halászati vállalkozások és a feldolgozóipar gazdasági ellenőrzéséhez szükséges adatok (alapszintű program)

Éves adatok flottaszegmensenként

Könyvelési tétel (adattípus) | Kifejtés |

Bevétel (forgalom) | Összesen és fajonként |

Termelési költségek: legénységüzemanyagjavítás és karbantartásegyéb működési költségek | Összesen és költségkategóriánként |

Állandó költségek | Átlagos költségek a befektetésből számolva |

Pénzügyi helyzet | Saját, illetve kölcsöntőke-részesedés |

Befektetés | eredetipótlásbiztosítás |

Árak, fajok | Érték, tonna |

Foglalkoztatás | Teljes munkaidős, részmunkaidős (a teljes munkaidő egyenértékre átszámítva) |

Könyvelési tétel | Kifejtés |

Nyersanyag | Összesen és fajonként (tonnában) |

Bevétel (forgalom) | Összesen és termékenként |

Termelési költségek: munkaenergianyersanyag (érték)csomagolásmás folyó költségek | Összesen és költségkategóriánként |

Állandó költségek | Átlagos költségek a befektetésből számolva |

Pénzügyi helyzet | Saját, illetve kölcsöntőke-részesedés |

Befektetés | eredetipótlásbiztosítás |

Árak, termék | Érték, tonna |

Foglalkoztatás | Létszám (a teljes munkaidő egyenértékre átszámítva) |

Kapacitáskihasználás | Éves átlag |

--------------------------------------------------