31994R2728

A Tanács 2728/94/EK Euratom rendelete

(1994. október 31.)

a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére [3],

mivel az Európai Közösségek általános költségvetése fokozott pénzügyi kockázatnak van kitéve a harmadik országoknak nyújtott hiteleket fedező garanciák következtében;

mivel az Európai Tanács 1992. december 11–12-én úgy határozott, hogy a körültekintő költségvetési gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem szempontjai új pénzügyi mechanizmus létrehozását követelik meg, és ennek megfelelően garanciaalap felállítására van szükség a harmadik országoknak nyújtott hitelekkel, valamint a harmadik országoknak nyújtott hiteleket fedező garanciákkal összefüggő kockázatok fedezésére, illetve harmadik országban kivitelezett projektek esetében; mivel e követelménynek olyan garanciaalap felállításával lehet megfelelni, amelyet az Európai Közösség tartozásainak közvetlen kifizetéséhez lehet igénybe venni;

mivel az intézmények az 1993. október 29-i intézményközi egyezmény keretében hozzájárultak ahhoz, hogy a költségvetésben tartalékot képezzenek a harmadik országok javára és harmadik országokban megvalósított hitelezési és garanciavállalási ügyletekre;

mivel a jelenleg létező mechanizmusok a garancia beváltását azok aktiválásához kötik, különösen készpénzforrások ideiglenes igénybevétele révén, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 88/376/EGK, Euratom határozat [4] végrehajtásáról szóló, 1989. május 29-i 1552/89/EGK, Euratom rendelet 12. cikkének értelmében;

mivel a garanciaalapot a források fokozatos befizetésével kell kialakítani; mivel az alap ennélfogva kamatbevételt is szerez befektetett eszközei, valamint a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek után, amennyiben az alap már beváltotta a garanciát;

mivel nemzetközi pénzügyi intézmények tapasztalatai szerint 10 %-os arány látszik megfelelőnek a garanciaalap forrásai és a garantált tőkekötelezettségek – megnövelve az esedékes kifizetetlen kamatokkal – között;

mivel a garanciaalap előirányzott összegének eléréséhez megfelelőnek látszik az egyes műveletek értékének 14 %-át kitevő befizetés; mivel az ilyen befizetések teljesítésének rendszerét meg kell határozni;

mivel amint az előirányzott összeget elérték, a befizetések mértékét felülvizsgálják; mivel ha a hozzájárulások meghaladják az előirányzott összeget, a többletet vissza fogják fizetni az Európai Közösségek általános költségvetésének;

mivel célszerű a garanciaalap pénzügyi igazgatását az Európai Beruházási Bankra (EBB) bízni; mivel az alap működését az Európai Számvevőszék ellenőrzése alá kell helyezni, összhangban az Európai Számvevőszék, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank által megállapítandó eljárásokkal;

mivel a Szerződések kizárólag az EK-Szerződés 235. cikke és az Euratom-Szerződés 203. cikke szerinti felhatalmazást adják meg e rendelet elfogadására vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létrejön a garanciaalap (a továbbiakban: "alap"), amelynek forrásai a Közösség tartozásainak törlesztését szolgálják, amennyiben a Közösség által nyújtott hitel vagy garancia kedvezményezettje nem teljesíti fizetési kötelezettségét.

Az első bekezdésben említett hitelezési és garancianyújtási műveletek (a továbbiakban: "műveletek") kedvezményezettjei harmadik országok, vagy harmadik országokban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgálnak.

2. cikk

Az alap forrásai:

- a 4. cikk értelmében az Európai Közösségek általános költségvetéséből származó befizetések,

- az alap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem,

- a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek, amennyiben az alap által nyújtott garanciát már igénybe vették.

3. cikk

Az alap forrásai megfelelő szintre (a továbbiakban: "előirányzott összeg") emelkednek.

Az előirányzott összeg az egyes műveletekből származó összes közösségi tőkekötelezettség 10 %-a, megnövelve az esedékes és nem teljesített kamatokkal.

Ha év végére az előirányzott összeget túllépik, úgy a többletet vissza kell fizetni egy külön tételbe az Európai Közösségek általános költségvetésében kimutatott bevételek között.

4. cikk

(1) A 2. cikk első francia bekezdése szerinti befizetések a műveletek tőkeértékének 14 %-át teszik ki, amíg az alap el nem éri az előirányzott összeget.

A befizetési mutatókat felül kell vizsgálni, amennyiben az alap eléri az előirányzott összeget, de legkésőbb 1999 végéig.

(2) Az alapba történő befizetéseket a mellékletben megjelölt formában kell teljesíteni.

5. cikk

Ha – a nem teljesítést követő garanciaaktiválás eredményeként – az alap forrásállománya az előirányzott összeg 75 %-a alá süllyedne, úgy az új műveletekre vonatkozó befizetési mutatót 15 %-ra kell emelni, amíg az előirányzott összeget újra el nem érik, vagy – ha a nem teljesítés előbb következik be, mint az előirányzott összeget elérnék – addig, amíg a garanciabeváltás alapján kivett összeget teljes egészében vissza nem pótolták.

Ha – egyszeri vagy többszöri jelentősebb nem teljesítést követő garanciaaktiválás eredményeként – az alap forrásállománya az előirányzott összeg 50 %-a alá süllyedne, úgy a Bizottság jelentést nyújt be azon kivételes intézkedésekről, amelyek az alap újrafeltöltéséhez szükségesek lehetnek.

6. cikk

A Bizottság az alap pénzügyeinek kezelésével az EIB-t bízza meg a Közösség nevében kiadott meghatalmazás keretében.

7. cikk

A Bizottság – legkésőbb a következő pénzügyi év március 31-ig – az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek éves beszámolót küld az alap helyzetéről és gazdálkodásának előző évi alakulásáról.

8. cikk

Az alap bevételi és kiadási kimutatását és mérlegét a Közösségek bevételi és kiadási kimutatásaihoz, valamint mérlegéhez kell csatolni.

9. cikk

A Bizottság 1998. december 31-éig átfogó jelentésben számol be az alap működéséről.

10. cikk

E rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A 4. cikk az 1993. január 1-je után eldöntött és lekötött műveletekre alkalmazható.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1994. október 31-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. Kinkel

[1] HL C 68., 1993.3.11., 10. o.

[2] HL C 315., 1993.11.22., 235. o.

[3] HL C 170., 1993.6.21., 25. o.

[4] HL L 155., 1989.6.7., 1. o. A legutóbb a 2729/94/EK, Euratom rendelettel (lásd a Hivatalos Lap 5. oldala) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2. cikk első francia bekezdésében előírt befizetések módja

1. Az alapba történő befizetéseket a 2. és a 3. pontban kifejtett feltételekkel összhangban kell teljesíteni, attól függően, hogy az érintett műveletek:

(a) közösségi hitelfelvételi/hitelnyújtási műveletek vagy garanciák pénzügyi szerveknek, melyeket egy összegben vagy több részletben nyújtottak, kivéve a (b) pontban [1] megnevezett műveleteket;

(b) közösségi hitelfelvételi/hitelnyújtási műveletek vagy garanciák pénzügyi szerveknek, amelyeket keretkonstrukcióban, több évre elosztva és mikrogazdasági, valamint strukturális céllal nyújtottak [2].

2. Az 1. pont (a) alpontja szerinti műveleteket illetően a Bizottság az alap finanszírozására vonatkozó eljárást akkor kezdi meg, amikor a Tanács hivatalosan elfogadta a jogalapként szolgáló határozatot. Az alapba befizetendő hozzájárulást a Tanács által elfogadott művelet teljes összege alapján kell megállapítani.

3. Az 1. pont (b) alpontja szerinti műveleteket illetően az alap finansírozására éves részletekben kerül sor, amelyeket a Bizottság javaslatához csatolt pénzügyi kimutatásban megjelölt éves összegek alapján kell kiszámítani, adott esetben hozzáigazítva a Tanács határozatához.

A Bizottság az alap finanszírozására vonatkozó eljárását akkor kezdi meg, amikor a Tanács hivatalosan elfogadta a jogalapként szolgáló határozatot, vagy a következő pénzügyi év elején, amennyiben semmilyen műveletet nem időzítettek a folyó pénzügyi évre. A későbbi pénzügyi évek tekintetében a Bizottság a finanszírozási eljárást az érintett pénzügyi év elején kezdi meg.

A második évtől az alapba befizetendő összegeket módosítani fogják az előző év december 31-én feljegyzett különbséggel, amely az előző feltöltés alapjául szolgáló becslések és az év folyamán megkötött hitelszerződésekből rendelkezésre álló tényleges számok között áll fenn. Minden az előző évre vonatkozó különbséget a következő évi befizetések egyenlítenek ki.

4. A Bizottság a finanszírozási eljárás megkezdésekor ellenőrzi azon műveletek végrehajtását, amelyekre az előző évi finanszírozás irányult, és amennyiben az eredetileg megállapított teljesítési határidőket nem tartották be, úgy javasolni fogja, hogy ezt vegyék figyelembe a következő pénzügyi év elején teljesítendő első befizetés összegének kiszámításakor a már folyamatban lévő műveletekre vonatkozóan.

5. Azon műveleteknél, amelyeket a Tanács 1993. január 1-je után hagyott jóvá, a Bizottság a rendelet hatályba lépését követően, a lehető legrövidebb időn belül megkezdi a finanszírozási eljárás végrehajtását, az előző bekezdésekben kifejtett feltételekkel összhangban.

[1] Ilyen jellegű műveletek például: harmadik országok fizetési mérlegeihez nyújtott hitelek, vagy harmadik országokban élelmiszertermékek megvásárlását finanszírozó kereskedelmi bankok konzorciumának nyújtott garanciák.

[2] Ilyen jellegű műveletek például: Euratom-hitelek harmadik országoknak és az EIB-nek nyújtott garanciák latin-amerikai és ázsiai fejlődő országokban (DCLAA), valamint közép- és kelet-európai országokban (CEEC) nyújtott hitelek fedezésére.

--------------------------------------------------