31976R3237

A Tanács 3237/76/EGK rendelete

(1976. december 21.)

az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én aláírt vámegyezmény (TIR-egyezmény) műszaki mellékleteinek előzetes végrehajtásáról és TIR-igazolvány mintapéldányának előzetes használatáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel az 1975-ben Genfben átdolgozott TIR-egyezmény által biztosított egyszerűsítési intézkedéseket a lehető leghamarabb alkalmazni kell; mivel ez különösen vonatkozik az említett egyezmény műszaki rendelkezéseire és a TIR-igazolvány mintapéldányára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Közösség 1977. január 1-jétől kezdődően alkalmazza az 1975. évi TIR-egyezmény 1., 2., 3., 4., 5. és 7. mellékletét.

Az említett egyezmény 6. mellékletének (1) albekezdésében felsorolt mellékletekre vonatkozó magyarázó megjegyzései ugyanattól a naptól kezdődően alkalmazandóak.

(2) 1977. január 1-jétől az I. mellékletben szereplő TIR-igazolvány mintapéldánya ugyanolyan jogi érvénnyel és hatállyal rendelkezik a Közösségben, mint az 1959. évi egyezmény TIR-igazolványa.

(3) Az 1975. évi TIR-egyezmény 1., 2., 3., 4., 5. és 7. mellékleteinek és a 6. melléklet e mellékletekre vonatkozó magyarázó megjegyzései a rendelet mellékletében találhatók.

2. cikk

A Bizottság tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkárságát az 1. cikkben elfogadott rendelkezésekről.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1976. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.P.L.M.M. van der Stee

--------------------------------------------------

1. MELLÉKLET

A TIR-IGAZOLVÁNY MINTAPÉLDÁNYA

A TIR-igazolványt francia nyelven nyomtatják, kivéve a borítólap 1. oldalát, amelynek rovatait angol nyelven is kinyomtatják. A borítólap 2. oldalán franciául írt, "A TIR-igazolvány használatára vonatkozó előírások" angol nyelven is megtalálhatóak az említett borítólap 3. oldalán.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

2. MELLÉKLET

A VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSRA ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTHATÓ KÖZÚTI JÁRMŰVEKRE ÉRVÉNYES MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKAT TARTALMAZÓ RENDELETEK

1. cikk

Alapelvek

Csupán olyan közúti járműveket lehet vámzár alatt végzett nemzetközi fuvarozásra alkalmassá nyilvánítani, amelyeknek a rakomány részére fenntartott rakterét úgy alakították ki, vagy szerelték fel, hogy

a) a jármű vámzárral lezárt részéből nem lehet semmiféle árut kivenni vagy oda betenni látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsértése nélkül;

b) egyszerűen és hatékonyan lehet rajta elhelyezni a vámzárakat;

c) semmiféle olyan titkos teret nem foglal magába, ahol áruk elrejthetők;

d) az áru elhelyezésére szolgáló valamennyi hely vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhető.

2. cikk

A raktér szerkezete

(1) Abból a célból, hogy a rendeletek 1. cikkében foglalt előírásoknak megfeleljen

a) a raktér szerkezeti elemeit (oldalfalak, padló, ajtók, tető, tartórudak, keretek, kereszttartók stb.) olyan kapcsolóelemekkel szerelik össze, hogy azokat ne lehessen eltávolítani és kívülről visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, vagy olyan módon alakítják ki a szerkezetet, hogy az ne legyen módosítható látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ha az oldalfalakat, a padlót, az ajtókat és a tetőt több különálló elem alkotja, az említett elemeket megfeleltetik ezeknek az előírásoknak, és kellően megerősítik;

b) az ajtókat és egyéb nyílászáró szerkezeteket (beleértve az elzáró csapokat, tisztító nyílásokat, peremeket) a vámzár elhelyezését lehetővé tevő szerkezettel látják el. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kívülről eltávolítani és visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, sem pedig az ajtót, vagy a zárószerkezetet a vámzár leszakítása nélkül kinyitni. Ez utóbbit megfelelő módon védik. A nyitható tetők megengedettek;

c) a szellőztető és kifolyónyílásokat olyan szerkezettel látják el, amely megakadályozza a raktérbe való behatolást. Ezt a szerkezetet ne lehessen kívülről leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(2) A rendeletek 1. cikk c) pontjának rendelkezéseitől függetlenül a raktér szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket is tartalmaznak (pl. a kettős válaszfal két lapja között) megengedettek. Abból a célból, hogy az említett üres tereket áruk elrejtésére ne lehessen felhasználni:

i. ha a raktér padlójától a mennyezetig teljes magasságban fedi a belső borítás, vagy ha az említett borítás és a külső fal közötti tér teljesen zárt, a szóban forgó borítást oly módon helyezik el, hogy ne lehessen leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül; és

ii. ha a borítás nem fedi teljes magasságban a falat, és ha a közötte és a külső oldalfal közötti terek nem teljesen zártak, valamint minden egyéb esetben, amikor a raktér szerkezetében üregek vannak, a szóban forgó terek számát a minimumra korlátozzák, és e terek vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhetőek legyenek.

(3) A tetőablakok megengedettek azzal a feltétellel, hogy kellően erős anyagokból készüljenek, és kívülről ne legyenek eltávolíthatók és visszahelyezhetők látható nyomok hátrahagyása nélkül. Az üveg is megengedett ugyan, de ebben az esetben a tetőablakot rögzített, kívülről el nem távolítható ráccsal látják el, amely rács nyílásainak mérete nem haladhatja meg a 10 mm-t.

(4) Technikai okokból, például zsírozás, karbantartás, homokláda feltöltése miatt a padlóba épített nyílások csak azzal a feltétellel megengedettek, ha fedéllel vannak ellátva, amely úgy rögzíthető, hogy a rakomány részére fenntartott rakterületre a kívülről történő behatolást nem teszi lehetővé.

3. cikk

Ponyvás járművek

(1) A rendeletek 1. és 2. cikkeiben foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a ponyvás járművekre, amelyek ezen felül megfelelnek a cikk előírásainak is.

(2) A ponyva erős vászonból, vagy műanyaggal, illetve gumival bevont, nem nyúló, és kellő szilárdságú szövetből készüljön. Jó állapotú és oly módon elkészített legyen, hogy ha a záróberendezést egyszer már felrakták, a rakomány részére fenntartott rakterületre ne lehessen kívülről behatolni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, az egyik darab szegélye ráhajtandó a másikéra, és egymástól legalább 15 mm távolságban levő két varrással összeerősítendő. Ezek a varrások a rendeletekhez mellékelt 1. vázlat szerint készítendőek el, ha azonban a ponyva egyes részeinél (ilyenek a lecsapható zárólapok és a megerősített sarkok) nem lehet a darabokat az említett módon összeilleszteni, elégséges a felső rész szegélyét ráhajtani és a varrást a rendeletekhez mellékelt 2. vagy 2. (a) vázlat szerint elvégezni. Az egyik varrás csak a belső felületen látható és az e célra felhasznált fonál a ponyva színétől, valamint a másik varráshoz használt fonál színétől is világosan eltérő színű legyen. Valamennyi varrás géppel végzendő el.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont szövetből és több darabból készült, ezek a darabok hegesztéssel is összeerősíthetők a rendeletekhez mellékelt 3. vázlat szerint. Az egyik darab szegélye a másik darab szegélyét legalább 15 mm szélességben fedje. A darabok egyesítését e sáv teljes szélességében biztosítják. Az összeillesztés külső szegélyét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik le, és azt ugyancsak hegesztéssel rögzítik. E szalagra, valamint annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható domború mintázat nyomatandó. A hegesztést oly módon végezik, hogy a darabokat szétválasztani, majd egyesíteni látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen.

(5) A foltozást a rendeletekhez mellékelt 4. vázlat szerint hajtják végre, a szegélyt egymásra hajtják, és két látható, egymástól legalább 15 mm-re levő varrással erősítik össze; a belülről látható fonál színe a kívülről látható fonál színétől, valamint a ponyva színétől is eltérő legyen; valamennyi varrást géppel készítik el. Amennyiben a szélek közelében megsérült ponyva foltozását a tönkrement résznek egy darabbal való helyettesítésével kell végrehajtani, a varrás a cikk (3) bekezdésének előírásai, valamint a rendeletekhez mellékelt 1. vázlat szerint is elvégezhető. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák foltozását a cikk (4) bekezdésében leírt módszer szerint is el lehet végezni, de ebben az esetben a szalagot a ponyva mindkét felületére fel kell hegeszteni, a foltot pedig a belső felületre kell helyezni.

(6) a) A ponyvát oly módon erősítik fel a gépjárműre, hogy az pontosan megfeleljen a rendeletek 1. cikkének a) és b) pontjaiban előírt feltételeknek. A ponyva zárását biztosítják

i. a gépjárműre felszerelt fémgyűrűk;

ii. a ponyva szélébe erősített fűzőlyukak;

iii. a gyűrűkön, a ponyván kívül átfűzött és kívülről egész hosszában látható rögzítőkötés.

A ponyva a gépjármű szilárd részeit a rögzítőgyűrűk közepétől mért legalább 250 mm távolságig fedi, azt az esetet kivéve, amikor a jármű szerkezete maga is megakadályoz minden, a raktérbe történő behatolást.

b) Ha a ponyva egyik szegélyét állandó jelleggel a járműhöz rögzítik, az összeerősítés folyamatos és szilárd szerkezeti elemekből álló legyen.

(7) A ponyvát megfelelő tartószerkezet hordja (tartóvasak, oldalfalak, boltozatbordák, tetőtartók stb.).

(8) A fémgyűrűk közötti és a fűzőlyukak közötti távolság a 200 mm-t nem haladhatja meg. A fűzőlyukat széleiken meg kell erősíteni.

(9) Zárószálként használhatók:

a) legalább 3 mm átmérőjű acélsodronyok; vagy

b) legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott kender- és szizálkötelek.

Az acélsodronyok is burkolhatók átlátszó és nem nyúló műanyag hüvellyel.

(10) A sodrony, vagy kötél egyetlen darabból kell állnia, és azt mindkét végén kemény fémvégződéssel lássák el. Mindegyik fémvég csatlakozó szerkezetén olyan keresztnyílásnak kell lennie, amelyen áthalad a sodrony vagy kötél, és lehetővé teszi a vámzár zsinórjának áthúzását. A huzal vagy kötél a keresztfurat mindkét oldalán láthatónak kell lennie, hogy bizonyítható legyen, miszerint a huzal, illetve a kötél egyetlen darabból áll (lásd a rendeletekhez mellékelt 5. vázlatot).

(11) A be- és kirakodáshoz szükséges nyílásoknál a ponyva két széle kellően fedi egymást. Egyébként azok zárását biztosítják:

a) e cikk (3) és (4) bekezdései szerint varrott vagy hegesztett zárólap;

b) e cikk (8) bekezdése szerinti előírásoknak megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak;

c) alkalmas anyagból, egyetlen darabból készült, nem nyúló, legalább 20 mm szélességű és 3 mm vastagságú, a gyűrűkön átfűzött, a ponyva két szélét, valamint a zárólapot összefogó szíj; ezt a szíjat a ponyván belül rögzítik és a cikk (9) bekezdésének megfelelő huzal vagy kötél befogadására fűzőlyukakkal látják el. Amennyiben külön szerkezet, mint például ütköző, szolgál a raktérbe történő látható nyomok nélküli behatolás megakadályozására, a zárólapot nem követelik meg.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

3. MELLÉKLET

A 2. MELLÉKLETET KÉPEZŐ RENDELETEK MŰSZAKI ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐ KÖZÚTI JÁRMŰVEK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSA

Általános rendelkezések

(1) A közúti járművek alkalmassá nyilváníthatók:

a) egyedileg,

b) gyártmánytípusok szerint (közútijármű-sorozatok).

(2) Alkalmassá nyilvánítási eljárás alapján a 4. mellékletben megadott mintával egyező jóváhagyási bizonyítványt állítanak ki. A bizonyítványt a kibocsátó ország nyelvén és franciául vagy angolul nyomtatják. Amennyiben a bizonyítványt kiállító hatóság szükségesnek ítéli, ahhoz az említett hatóság által hitelesített fényképeket, illetve ábrákat mellékelnek. Az említett okmányok számát e hatóság ebben az esetben az alkalmassági bizonyítvány 6. rovatában tünteti fel.

(3) Az alkalmassági bizonyítvány a járművön tartandó.

(4) A közúti járműveket kétévenként ellenőrzés és az alkalmassági bizonyítvány esetleges megújítása céljából a járművet nyilvántartó ország, illetékes hatóságainak, illetve rendszámmal el nem látott járművek esetén abban az országban lévő ország illetékes hatóságoknak, ahol a tulajdonos vagy használó állandó lakhellyel rendelkezik, be kell mutatni.

(5) Ha a közúti jármű nem felel meg többé az alkalmassági bizonyítványhoz előírt műszaki feltételeknek, mielőtt azt újra a TIR-igazolvánnyal lebonyolított árufuvarozásra felhasználnák, olyan állapotba hozzák, mint amilyennek alapján alkalmassá nyilvánították úgy, hogy ismét megfeleljen az alkalmassá nyilvánítás műszaki feltételeinek.

(6) Ha a közúti jármű lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassági bizonyítvány, és mielőtt a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságtól új alkalmassá nyilvánítást kötelező kérni.

(7) A járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságai, illetve nyilvántartást nem igénylő járművek esetén abban az országban lévő illetékes hatóságok, ahol a gépjármű tulajdonosa vagy használója telephellyel rendelkezik, adott esetben visszavonhatják, vagy megújíthatják az alkalmassági bizonyítványt, vagy új alkalmassági bizonyítványt bocsáthatnak ki, az Egyezmény 14. cikkében és a melléklet (4), (5) és (6) bekezdéseiben felsorolt esetekben.

Egyedi alkalmassá nyilvánítási eljárás

(8) Az egyedi alkalmassá nyilvánítást a tulajdonos, a fuvarozó, vagy képviselőjük kérheti az illetékes hatóságtól. Az illetékes hatóság a bemutatott közúti jármű ellenőrzését a fenti (1) – (7) bekezdésben foglalt általános szabályok alkalmazásával elvégzi, meggyőződik arról, hogy a jármű a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak megfelel, és az alkalmassá nyilvánítás után kiállítja a 4. mellékletben megadott mintával egyező bizonyítványt.

Gyártmánytípusok szerinti alkalmassá nyilvánítási eljárás (közúti jármű sorozatok)

(9) Ha a közúti járműveket azonos gyártmánytípus szerint sorozatban gyártják, a gyártó kérheti az előállító ország illetékes hatóságától a gyártmánytípusok szerinti alkalmassá nyilvánítást.

(10) A gyártó kérelmében közöli azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel azt a közúti járműtípust ellátja, amelynek az alkalmassá nyilvánítását kéri.

(11) E kérelemhez csatolja az alkalmassá nyilvánítani kért közúti járműtípus tervrajzait és részletes szerkezeti leírását.

(12) A gyártónak írásbeli kötelezettséget kell vállalnia, hogy

a) az illetékes hatóságnak a szóban forgó típusok közül bemutatja azokat a járműveket, amelyeket az meg kíván vizsgálni;

b) az illetékes hatóságnak lehetővé teszi, hogy a szóban forgó típus sorozatgyártása folyamán bármikor más példányokat is megvizsgáljon;

c) az illetékes hatóságot a tervrajzok vagy a szerkezeti leírások minden módosításáról, annak nagyságától függetlenül, megvalósítását megelőzően tájékoztatja;

d) a gyártmánytípus azonosítási számait, illetve jeleit, valamint minden egyes járműnek a szóban forgó típus sorozatán belüli sorszámát (gyári számát) a közúti járművön látható helyen elhelyezi;

e) nyilvántartja az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerint gyártott járműveket.

(13) Adott esetben az illetékes hatóság közli a gyártmánytípuson az alkalmassá nyilvánításhoz szükséges változtatásokat.

(14) Semmiféle gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításra nem kerülhet sor azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság egy vagy több ilyen gyártmánytípus szerint gyártott jármű vizsgálatával megállapította, hogy az ilyen típusú járművek megfelelnek a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak.

(15) Az illetékes hatóság írásban értesíti a gyártót a típus szerinti alkalmassá nyilvánítás tárgyában hozott határozatáról. Ezt a határozatot keltezéssel és iktatószámmal látják el, és pontosan feltüntetik azt a hatóságot, amely hozta.

(16) Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípussal megegyezően előállított minden egyes jármű által megfelelő módon hitelesített alkalmassági bizonyítványának kiadására.

(17) Az alkalmassági bizonyítvány birtokosa, mielőtt a járművet a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra felhasználná – amennyiben szükséges –, köteles a jóváhagyási bizonyítványt kiegészíteni:

- a jármű rendszámának feltüntetésével (1. rovat) vagy

- ha a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá nem eső járműről van szó, nevének és székhelyének feltüntetésével (8. rovat).

(18) Amennyiben a gyártmánytípus szerint alkalmassá nyilvánítási eljáráson átesett járművet egy másik országba exportálják, amely Szerződő Fele ennek az Egyezménynek, az importálásból eredően ebben az országban semmiféle új engedélyezési eljárást nem kívánnak meg.

Az alkalmassági bizonyítvány érvénytelenítésével kapcsolatos eljárás

(19) Amennyiben egy alkalmassá nyilvánított, TIR-igazolvánnyal árut fuvarozó járműnél jelentős hiányosságokat fedeznek fel, a Szerződő Felek illetékes hatóságainak jogában áll megtagadni, hogy a jármű a TIR-igazolvánnyal folytassa útját, vagy engedélyezni, hogy a jármű folytassa útját a TIR-igazolvánnyal az illető ország területén, megtéve a szükséges biztonsági intézkedéseket. Az alkalmassá nyilvánított járművet a legrövidebb időn belül, a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra való újra felhasználás előtt kielégítő állapotba kell hozni.

(20) Mindkét említett esetben a vámhatóságok a jármű alkalmassági bizonyítványának 10. rovatába megfelelő bejegyzést tesznek. Ha a járművet az alkalmassá nyilvánítást alátámasztó állapotba hozták, azt az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságainak be kell mutatni, akik a bizonyítványt újra érvényesítik a 11. rovatba olyan megjegyzést téve, amely hatályon kívül helyezi az előző bejegyzéseket. Semmilyen jármű, amelynek bizonyítványában a 10. rovat bejegyzést tartalmaz, az idézett rendelkezések szerint TIR-igazolvánnyal történő újabb árufuvarozásra mindaddig nem használható fel, amíg nem hozták kielégítő állapotba, és a 10. rovatba tett bejegyzéseket a fentiek szerint nem hatálytalanították.

(21) A bizonyítványba bevezetett minden bejegyzést az illetékes hatóságok kötelesek keltezni és hitelesíteni.

(22) Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint a jármű hiányosságai kisebb jelentőségűek, amelyek nem idézik elő a csempészet veszélyét, engedélyezhető a jármű további használata a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra. Az alkalmassági bizonyítvány birtokosának figyelmét felhívják erre a hiányosságra, és ő ésszerű határidőn belül köteles a járművét rendbe hozni.

--------------------------------------------------

4. MELLÉKLET

KÖZÚTI JÁRMŰ ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

5. MELLÉKLET

TIR-TÁBLÁK

1. A táblák méretei: 250 × 400 mm

2. A "TIR" felirat latin nagybetűi 200 mm magasak, vonalvastagságuk pedig legalább 20 mm. Fehér színűek kék alapon.

--------------------------------------------------

6. MELLÉKLET

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

BEVEZETÉS

i. Az Egyezmény 43. cikke rendelkezéseinek megfelelően a magyarázó megjegyzések az Egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek értelmezését adják meg. Ezenkívül néhány ajánlott gyakorlatot is tartalmaznak.

ii. A magyarázó megjegyzések nem módosítják az Egyezmény és mellékletei rendelkezéseit, csupán azok tartalmát, jelentését és hatályát pontosítják.

iii. Tekintettel az Egyezmény 12. cikkében és az e mellékletben említett előírásokra, amelyek a vámzár alatti fuvarozásra szolgáló közúti járművek műszaki előírásaira vonatkoznak, a magyarázó megjegyzések a Szerződő Felek által elfogadandó, s az itt kifejtett előírásoknak megfelelő gyártási eljárásokat pontosítják. Ugyancsak meghatározzák adott esetben azt is, hogy mely gyártási eljárások nem felelnek meg az előírásoknak.

iv. A magyarázó megjegyzések lehetővé teszik az Egyezmény és mellékletei rendelkezéseinek a műszaki fejlődés és a gazdasági követelmények figyelembevételével történő alkalmazását.

2. 2. MELLÉKLET

2.2. 2. cikk

2.2.1.a) (1) bekezdés a) albekezdése – Szerkezeti elemek összeszerelése

a) Ha olyan kapcsolódó elemeket (szegecsek, csavarok, csapszegek, csavaranyák stb.) használnak, amelyek összeszerelt elemeken áthaladva behatolnak a belső részbe, ahol stabilan (pl. szegecseléssel, hegesztéssel, gyűrűzéssel, csapszegezéssel, csavarozással vagy ahhoz való hegesztéssel) rögzítik őket. A hagyományos szegecsek (amelyeknek az elhelyezéséhez az összeillesztett szerkezeti elemek mindkét oldaláról szükséges a beavatkozás) belülről is elhelyezhetők. Fentiektől függetlenül a rakterek padlóját menetvágó csavarokkal, fúrószegecsekkel vagy robbanótöltetekkel behelyezett szegecsekkel, vagy belülről elhelyezett, a padlón és az alatta lévő fém kereszttartókon derékszögben áthaladó fúrószegecsekkel rögzíteni lehet, feltéve hogy – kivéve a menetvágó csavarokat – egyik végüket a kereszttartó külső részébe süllyesztik vagy hozzáhegesztik.

b) Az illetékes hatóság meghatározza a kapcsolódó elemek számát és fajtáját, ezeknek meg kell felelniük a magyarázó megjegyzések a) albekezdésében foglalt feltételeknek, biztosítva, hogy az összeszerelt szerkezeti elemeket látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétszedni és visszatenni. Az egyéb kapcsolódó elemek kiválasztása és elhelyezése semmiféle korlátozás alá nem esik.

c) A magyarázó megjegyzések a) albekezdésének értelmében olyan kapcsolódó elemek felhasználása, amelyek látható nyomok hátrahagyása nélkül az egyik oldalról is eltávolíthatók és visszatehetők, vagyis anélkül hogy az összeszerelendő elemek mindkét oldaláról beavatkozásra lenne szükség, nem engedélyezhető. Itt elsősorban az öntágulásos szegecsekről, vakszegecsekről és hasonlókról van szó.

d) Az összeszerelésnek fentiekben vázolt módjai a különleges járművekre – hőszigetelt járművekre, hűtőkocsikra, tartálygépjárművekre – olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben összeegyeztethetők azokkal a műszaki előírásokkal, amelyeknek rendeltetésüknél fogva meg kell felelniük. Ha műszaki okokból az elemeknek a magyarázó megjegyzések a) bekezdésében előírt módon történő rögzítése nem lehetséges, a szerkezeti elemek a magyarázó megjegyzések c) albekezdésében említett elemekkel is összeerősíthetők, feltéve hogy az oldalfalak belső felületén felhasznált elemek kívülről nem hozzáférhetők.

2.2.1.b) (1) bekezdés b) albekezdése – Ajtók és egyéb nyílászáró szerkezetek

a) A vámzárak elhelyezését lehetővé tevő szerkezeteket

i. hegesztéssel vagy legalább két kapcsolóelemmel kell rögzíteni a magyarázó megjegyzések 2.2.1. (a) bekezdésének (a) albekezdése szerint, vagy

ii. oly módon kell kialakítani, hogy azokat, ha egyszer a rakomány részére szolgáló területet lezárták és vámzárral látták el, látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani.

Egyidejűleg:

iii. legalább 11 mm átmérőjű kör alakú vagy legalább 11 mm hosszú és 3 mm széles nyílásoknak kell lennie; és

iv. az alkalmazott vámzár típustól függetlenül azonos mértékű biztonságot kell nyújtaniuk.

b) Az ajtók és hasonlók csuklópántjait, forgópántjait, sarokvasait és egyéb kötőelemeit a magyarázó megjegyzések a) albekezdése i.-ii. pontjainak előírásai szerint kell rögzíteni. Ezen túlmenően a kötőelemek különböző alkotórészeit (pl. csuklópántok, sarokvasak tengelyei és szárai) úgy kell kialakítani, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül eltávolítani vagy leszerelni ne lehessen, ha a rakomány részére szolgáló területet már lezárták és vámzárral látták el. Amikor azonban a kötőelem kívülről nem közelíthető meg, elégséges, hogy a már lezárt és vámzárral ellátott ajtót stb. ne lehessen ebből a kötőelemből látható nyomok hátrahagyása nélkül kiemelni. Ha az ajtónak vagy a nyílászáró szerkezetnek több mint két sarokvasalása van, csak az ajtó széleihez legközelebb eső két sarokvasat kell a fenti a) albekezdés i.-ii. pontja előírásainak megfelelően rögzíteni.

c) Kivételes esetben, ha a járműnek hőszigetelt raktere van, a vámzárberendezések, csuklópántok és egyéb alkatrészek – amelyek eltávolítása lehetővé tenné a raktérbe vagy olyan térbe való behatolást, ahová árut lehetne elrejteni – az ilyen rakományszekciók ajtóihoz hozzáerősíthetők kívülről elhelyezett, de egyébként a magyarázó megjegyzések fenti 2.2.1. a ) bekezdésének a) albekezdésében foglalt követelményeket ki nem elégítő csapszegekkel és csavarokkal is hozzáerősíthetők, feltéve

i. hogy a csapszegek, illetve csavarok hegye egy menettel ellátott lemezbe vagy ahhoz hasonló, az ajtó külső lapja mögé szerelt szerkezetbe hatol be,

ii. hogy az említett szegecsek vagy csavarok fejeit megfelelő számban a vámzárberendezéshez, a csuklópántokhoz stb. hegesztették oly módon, hogy teljesen deformálódjanak, és hogy ezeket a csapszegeket, illetve csavarokat ne lehessen eltávolítani látható nyomok hátrahagyása nélkül. [1]

A "hőszigetelt raktér" kifejezés alkalmazandó hűtött és hőszabályozott rakterekre is.

d) A számos nyílászáró szerkezettel – tolózárakkal, csapokkal, tisztítónyílásokkal, csatlakozónyílásokkal stb. – ellátott járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni. Ebből a célból az egymással szomszédos nyílászárakat egyetlen vámzárat igénylő közös szerkezettel kell összekötni, vagy ugyanennek a célnak megfelelő fedéllel ellátni.

e) A nyitható tetejű járműveket oly módon kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni.

2.2.1.c) 1. (1) bekezdés c) albekezdése – Szellőzőnyílások

a) Legnagyobb méretük elvileg 400 mm-t nem haladhat meg.

b) Azokat a nyílásokat, amelyek lehetővé teszik a raktérbe való közvetlen behatolást, fémhálóval vagy lyukasztott fémlappal (mindkét esetben a nyílások átmérője legfeljebb 3 mm) kell befedni, és hegesztett fémráccsal (a rácsnyílások maximális mérete 10 mm) kell védeni.

c) A raktérbe való közvetlen behatolást (pl. a könyök vagy ütközőszerkezetek használata miatt), lehetővé nem tevő nyílásokat hasonló szerkezetekkel kell ellátni; a lyukak és a rácsnyílások méretei ekkor 10, illetve 20 mm-ig terjedhetnek.

d) Ha a nyílásokat ponyvában alkalmazzák, elvileg a magyarázó megjegyzések b) albekezdésében említett berendezéseket követelik meg. Ugyanakkor elfogadhatók a kívülről elhelyezett lyukasztott fémlapból és egy fémből vagy más anyagból készült, belülre rögzített szitából álló záróberendezések is.

e) Azonos, nem fémből készült szerkezetek azzal a feltétellel engedélyezhetők, hogy a lyukak és a rácsnyílások előírt méreteit figyelembe veszik, és a felhasznált anyag kellő szilárdságú ahhoz, hogy ezek a lyukak vagy rácsnyílások ne legyenek lényegesen kitágíthatók a rongálódás látható nyomai nélkül. Ezen túlmenően a szellőzőberendezést csak a ponyva mindkét oldaláról egyidejűleg kifejtett tevékenységgel lehessen kicserélni.

2.2.1.c) 2. (1) bekezdés c) albekezdése – Kifolyónyílások

a) Legnagyobb méretük elvileg nem haladhatja meg a 35 mm-t.

b) A raktérbe való közvetlen behatolást lehetővé tevő nyílásokat a magyarázó megjegyzések a 2.2.1. c) – 1. b) albekezdésében, a szellőztető nyílásokra vonatkozóan ismertetett berendezésekkel kell ellátni.

c) Ha a kifolyónyílások nem teszik lehetővé a raktérbe való közvetlen behatolást, nem követelik meg a magyarázó megjegyzések b) bekezdésében előirányzott berendezéseket, feltéve hogy a nyílások a raktérből könnyen hozzáférhető, megbízható terelőrendszerrel rendelkeznek.

2.3. 3 . cikk

2.3.3. (3) bekezdés – Több darabból álló ponyvák

a) Ugyanannak a ponyvának egyes darabjai a 2. melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében részletezett előírásoknak megfelelő különféle anyagokból készülhetnek.

b) A ponyva kialakítása során a darabok minden, kellő biztosítékot nyújtó elrendezése elfogadható, feltéve hogy az összeerősítés a 2. melléklet 3. cikkének előírásai szerint történt.

2.3.6.a) (6) bekezdés a) albekezdése – Csúszógyűrűs járművek

A járművekhez rögzített fémrudak a csúszó fém biztosítógyűrűk a bekezdés céljának megfelelőként elfogadhatók (lásd a melléklethez csatolt 2. ábrát), feltéve hogy

a) a gépjárműhöz a rudakat maximálisan 60 cm-enként oly módon rögzítik, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani és visszatenni;

b) a gyűrűket kettős karikával készítik, vagy közrúddal látják el, és egyetlen darabból, hegesztés nélkül állítják elő;

c) a ponyvát oly módon rögzítik a járműhöz, hogy az teljes mértékben megfeleljen az Egyezmény 2. melléklete 1. cikkének a) bekezdésében kifejtetett előírásoknak.

2.3.6.b) (6) bekezdés b) albekezdése – Állandó jelleggel rögzített ponyvák

Ha a ponyva egy vagy több szegélyét állandó jelleggel a jármű karosszériájához rögzítik, a ponyvát egy fém vagy más megfelelő anyagból készült szalag tartja odaerősítve, amelyet e melléklet 2.2.1. a) magyarázó megjegyzésének a) albekezdésében ismertetett előírásoknak megfelelő kapcsolóelemekkel rögzítettek a jármű karosszériájához.

2.3.9. (9) bekezdés – Acél záróhuzalok textilbetéttel

Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában megengedhetők az olyan huzalok, amelyekben a textilkötelet hat, kizárólag acélból készült kötélág veszi körül, azt teljesen befedve, feltéve hogy ezeknek a köteleknek az átmérője legalább 3 mm (figyelmen kívül hagyva természetesen az átlátszó műanyagból készült bevonatot).

2.3.11.a) (11) bekezdés a) albekezdése – Ponyvafeszítő zárólap

Számos járművön a ponyván külső vízszintes zárólap van, amelyben a jármű egész oldalhosszúsága mentén fűzőlyukak helyezkednek el. Ezek a feszítőgallérnak nevezett lapok a ponyvakötelek vagy hasonló szerkezetek segítségével történő kifeszítésére szolgálnak. Ezeket a zárólapokat használták fel a ponyván ejtett vízszintes bemetszések elrejtésére, amelyek a járművön szállított árukhoz meg nem engedett hozzáférést tettek lehetővé. Ezért nem ajánlatos az ilyen típusú zárólapok alkalmazásának engedélyezése. A szóban forgó zárólapok a következő szerkezetekkel helyettesíthetők:

a) a ponyva belsejéhez erősített hasonló típusú feszítő zárólapok, vagy

b) egy-egy főzőlyukkal ellátott, a ponyva külső részére erősített kis fülek egymástól a ponyva megfelelő kifeszítését lehetővé tevő távolságban elhelyezve.

Egy másik, egyes esetekben lehetséges megoldás a ponyvák feszítő füleinek teljes elhagyása.

2.3.11.c) (1) bekezdés c) albekezdése – Ponyvaszíj

2.3.11.c) – 1. Az alábbi anyagok tekinthetők a szíjak készítésére alkalmasnak

a) bőr;

b) nem nyúló textíliák, beleértve a műanyaggal vagy gumival bevont szöveteket, feltéve hogy szétszakadás után nem hegeszthetők, és nem erősíthetők össze látható nyomok hátrahagyása nélkül. Egyébként a szíjat bevonó műanyag átlátszó és sima felületű legyen.

2.3.11.c) – 2. A melléklethez csatolt, a 3. ábra tárgyát képező szerkezet megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdése utolsó részében kifejtett előírásoknak; ugyancsak megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdése előírásainak.

3. 3. MELLÉKLET

3.0.17. Jóváhagyási eljárás

1. A 3. melléklet rendelkezései szerint az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai jóváhagyási bizonyítványt adhatnak ki az említett fél területén gyártott járműre, és ezt a járművet nem vonják újabb alkalmassá nyilvánítási eljárás alá abban az országban, ahol rendszámmal látták el, vagy az adott esetben, ahol tulajdonosa lakóhellyel rendelkezik.

2. Ezek a rendelkezések nem korlátozzák a jogát azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak, ahol a járművet rendszámmal látták el, vagy amelynek területén tulajdonosa állandó lakóhellyel rendelkezik, hogy megköveteljék a jóváhagyási bizonyítvány bemutatását akár behozatalkor, akár később a jármű nyilvántartásba vételével, vagy felülvizsgálatával, illetve más, hasonló formaságokkal kapcsolatos célokból.

3.0.20. A jóváhagyási bizonyítványba tett bejegyzéssel kapcsolatos eljárás

A jármű hiányosságairól szóló bejegyzés hatálytalanításához – miután a járművet helyreállították – elégséges az e célra szolgáló 11. rovatban megtenni a "hiányosság kijavítva" bejegyzést, valamint az érdekelt illetékes hatóság nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát elhelyezni.

+++++ TIFF +++++

Csuklóspánt

+++++ TIFF +++++

Vámzár-berendezés

+++++ TIFF +++++

2. vázlatCsúszógyűrűs ponyvás járművek

+++++ TIFF +++++

Az alább látható berendezés megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdésében az utolsó rész előírásainak; ugyancsak megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdése előírásainak.

+++++ TIFF +++++

Az alább látható szerkezet megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásoknak:

[1] Lásd az e melléklethez csatolt 1. ábrát.

--------------------------------------------------

7. MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLET

I. RÉSZ

VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁSRA ELFOGADHATÓ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA

1. cikk

Alapelvek

A vámzár alatt történő nemzetközi áruszállításra csak oly módon szerkesztett és felszerelt szállítótartály engedélyezhető, hogy:

a) a szállítótartály vámzárral lezárt részéből árut sem kivenni, sem oda betenni, látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár feltörése nélkül ne lehessen;

b) a vámzárat egyszerű és hatékony módon lehessen rá feltenni;

c) ne tartalmazzon olyan titkos teret, ahová árut lehet elrejteni;

d) minden tér, amely árut tartalmaz, a vámvizsgálat számára könnyen hozzáférhető legyen.

2. cikk

A szállítótartályok szerkezete

(1) A rendelet 1. cikkében foglalt követelmények teljesítése céljából:

a) a szállítótartály szerkezeti elemeit (falak, padlózat, ajtók, tető, tartórudak, keretek, kereszttartók stb.) vagy olyan szerkezetekkel szerelik össze, amelyek – látható nyomok hátrahagyása nélkül – kívülről nem emelhetők ki és nem tehetők vissza, vagy olyan módszerekkel, melyek eredményeként a szerkezeti elemek egyetlen egységet alkotnak, amit látható nyomok hátrahagyása nélkül nem lehet megváltoztatni. Ha a falak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből áll, ezeket az elemeket ugyanezeknek az előírásoknak kötelezően megfeleltetik, és azoknak kellően szilárdnak kell lenniük.

b) az ajtókat és minden zárószerkezetet (beleértve az elzáró csapokat, búvónyílásfedőket, peremeket stb.) olyan szerkezetekkel látják el, amelyekre a vámzárakat fel lehet tenni. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy – látható nyomok hátrahagyása nélkül – ne legyen elmozdítható és visszatehető, továbbá sem az ajtó, sem a zárószerkezet ne legyen a vámzár feltörése nélkül kinyitható. Az utóbbit megfelelő védelemmel látják el. Nyitható tetők alkalmazása megengedett;

c) a szellőzőnyílásokat vagy lefolyónyílásokat olyan szerkezettel látják el, amely megakadályozza a szállítótartály belsejéhez való hozzáférést. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen kívülről elmozdítani és visszatenni.

(2) A rendelet 1. cikkének c) pontjában foglalt rendelkezésektől függetlenül a szállítótartálynak lehetnek olyan szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket foglalnak magukban (pl. kettős falak között). Annak érdekében, hogy ezeket a tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

i. A szállítótartály belső burkolatának látható nyomok hátrahagyása nélkül nem szabad leszerelhetőnek és visszaszerelhetőnek lennie;

ii. a szóban forgó terek száma a minimumra korlátozandó, s azok a vámvizsgálat céljaira könnyen hozzáférhetőek legyenek.

3. cikk

Összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok

Az összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok a rendeletek 1. és 2. cikkének rendelkezései alá tartoznak; továbbá azokat olyan reteszelőrendszerrel látják el, amely a szállítótartály összeszerelése után a különböző részeket szilárdan rögzíti. Ennek a reteszelőrendszernek olyannak kell lennie, hogy az – ha a szállítótartály összeszerelése után annak külső oldalán van – vámzárral lezárható legyen.

4. cikk

Ponyvával fedett szállítótartályok

(1) A ponyvával fedett szállítótartályok abban a mértékben felelnek meg a rendelet 1., 2. és 3. cikkében rögzített feltételeknek, amennyiben ezeket a feltételeket azokra alkalmazni lehet. Ezenkívül megfelelnek e cikk rendelkezéseinek is.

(2) A ponyvát vagy erős vászonból, vagy műanyaggal bevont, illetve gumival bevont olyan szövetből készítik, amely nem nyújtható és elég szilárd, továbbá jó állapotban van, és azt olyan módon szabják ki, hogy a záróberendezések elhelyezése után a rakományhoz – látható nyomok hátrahagyása nélkül – nem lehet hozzáférni.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, a darabok széleit egymásra hajtják, és egymástól legalább 15 mm távolságban két varrással összevarrják. Ezeket a varrásokat a rendelethez mellékelt 1. vázlat szerint végezik el; azonban, ha a ponyva egyes részeinél (pl. hátrahajtható fedőlapok megerősített sarkoknál) a darabokat ilyen módon nem lehet összeszerelni, elegendő a felső rész szélét visszahajtani, és a varrásokat a rendelethez csatolt 2. vázlat szerint elvégezni. A varrások egyike csak belülről látható, és az ehhez a varráshoz használt fonal színe határozottan térjen el a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Minden varrást géppel készítenek.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont anyagból és több darabból készült, a darabok az e rendelethez csatolt 3. vázlat szerinti forrasztással is egyesíthetők. Az egyik darab széle a másikét legalább 15 mm-nyi szélességben fedje. A darabok összeforrasztását az átfedés teljes szélességében biztosítani szükséges. Az összeszerelésnél a külső réteg szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik be, melyet ugyanilyen forrasztási eljárással rögzítenek. Erre a műanyag szalagra, valamint annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható mintázatot kell nyomtatni. Az összeforrasztást úgy végezik el, hogy a darabok látható nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek szétválaszthatók, majd újraegyesíthetők.

(5) A javításokat a rendelethez mellékelt 4. vázlaton bemutatott módszer szerint végezik el; a széleket egymásba hajtják, és egymástól legalább 15 mm távolságban lévő két látható varrással összevarrják; a belülről látható fonal színe különbözzön a kívülről látható fonal és a ponyva színétől; minden varrás géppel készül. Ha a szélek mellett megsérült ponyvát úgy javítják ki, hogy a sérült részt folttal pótolják, a varrást az e cikk 3. bekezdésében szereplő rendelkezésnek és az e rendelthez mellékelt 1. vázlatnak megfelelően is el lehet készíteni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák az e cikk 4. bekezdésében leírt módon is javíthatók, de ebben az esetben a forrasztást a ponyva mindkét oldalán elvégezendőek, a foltot a belső oldalon elhelyezve.

(6) a) A ponyvát szigorúan a rendelet 1. cikk a) és b) pontjaiban előírt feltételeknek megfelelően rögzítik a szállítótartályhoz.

A lezárás

i. a szállítótartályhoz rögzített fémgyűrűkkel;

ii. a ponyva szélébe beszerelt rögzítőlyukakkal;

iii. a ponyva felett a gyűrűkön keresztülhaladó kívülről egész hosszában látható zárókötéllel biztosítandó.

A ponyva a szállítótartály szilárd részeit a fűzőlyukak közepétől számítva legalább 250 mm-re fedje be, kivéve azt az esetet, amikor a szállítótartály gyártási kialakítása önmagában is megakadályozza az árukhoz való hozzáférést.

b) Ha a ponyva szélét tartósan a szállítótartályhoz kell erősíteni, az összeszerelésnek folyamatosnak és szilárd szerkezeti elemekből állónak kell lennie.

(7) A gyűrűk és a rögzítőlyukak közötti térköz nem haladhatja meg a 200 mm-t. A fűzőlyukakat megerősítik.

(8) Zárókötélként használható:

a) a legalább 3 mm átmérőjű acél drótkötél; vagy

b) a legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó, nem nyújtható műanyaghüvelybe ágyazott kender- vagy szizálkötél.

A drótköteleket is be lehet ágyazni átlátszó, nem nyúló műanyaghüvelybe.

(9) A zárkötél egy darabból álljon, melyet mindkét végén kemény végződéssel látnak el. Minden fémvégződés rögzítő részén a kötélen áthaladó csőszegecs helyezkedik el, amely lehetővé teszi a vámzár zsinegének vagy szalagjának a befűzését. A kötél a csőszegecs mindkét oldalán látható maradjon, hogy ily módon meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kötél egy darabból áll (lásd a rendelethez csatolt 5. vázlatot).

(10) A ponyván a berakásra szolgáló nyílásokon a ponyva két széle egymást megfelelő módon fedje át. Lezárásukat továbbá biztosítja:

a) az e cikk 3. és 4. bekezdéseinek megfelelően varrt vagy forrasztott fedőlap;

b) az e cikk 7. bekezdésében említett feltételeknek megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak, és

c) alkalmas anyagból, egy darabból készült, nem nyúlik, legalább 20 mm széles és 3 mm vastag szíj, amely a gyűrűkön áthalad és a ponyva két szélét, valamint a fedőlapot összetartja; ezt a szíjat a ponyva belső oldalán le kell kötni és ellátni az e cikk 8. bekezdésében említett zárókötél befogadására szolgáló fűzőlyukakkal.

Ha olyan speciális szerkezet (válaszfal stb.) van, amely megakadályozza, hogy az áruhoz látható nyomok hátrahagyása nélkül hozzá lehessen férni, a fedőlapot nem követelik meg.

(11) A ponyvának semmilyen körülmények között nem szabad lefednie sem az azonossági jeleket – amelyeknek az 1. melléklet szerint a szállítótartályon kell lenniük -, sem az e melléklet második részében előirányzott engedélyezési táblát nem szabad befednie.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések

1977. év január 1-jéig az e rendelethez mellékelt 5. vázlaton látható kötélvégződés akkor is felhasználható, ha a korábban jóváhagyott mintájú csőszegecsen olyan nyílás van, amelynek méretei kisebbek, mint az említett vázlaton megadottak.

+++++ TIFF +++++

1. vázlatVarrással összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

2. vázlatVarrással összeerősített, több darabból készült ponyva

Megjegyzés:

Az Egyezmény 2. mellékletének (2) a) vázlatán szemléltetett módon készült sarokvarratok is megengedettek.

+++++ TIFF +++++

3. vázlatHegesztéssel összeerősített, több darabból készült ponyva

+++++ TIFF +++++

4. vázlatPonyva javítása

+++++ TIFF +++++

5. vázlatA végdarab mintája

II. RÉSZ

AZ I. RÉSZBEN ELŐÍRT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

Általános rendelkezések

(1) Szállítótartályok engedélyezése vámzár alatt történő áruszállításra jóváhagyhatók

a) akár a gyártás szakaszában, szerkesztési típus alapján (jóváhagyási eljárás a gyártás szakaszában);

b) akár a gyártást követő szakaszban, egyedileg, vagy az azonos típusú szállítótartályok meghatározott számára vonatkozóan (jóváhagyási eljárás a gyártást követő szakaszban).

A kétféle jóváhagyási eljárásra vonatkozó közös rendelkezések

(2) Az illetékes engedélyező hatóság a kérelmezőnek a jóváhagyást követően alkalmassági bizonyítványt ad ki, amely az esettől függően vagy a jóváhagyott típusú szállítótartályok korlátlan sorozatára vagy meghatározott számú szállítótartályra vonatkozik.

(3) Az engedély tulajdonosa, mielőtt a szállítótartályt vámzár alatt történő szállításra felhasználná, köteles a jóváhagyott szállítótartályra erre utaló táblát (jóváhagyási tábla) elhelyezni.

(4) A jóváhagyási táblát tartósan és jól látható helyre erősítik fel esetleg egyéb, hivatalos célokat szolgáló jóváhagyási táblák mellett.

(5) A melléklet I. függelékében található 1. minta szerinti jóváhagyási tábla legalább 20x10 cm-es fémlemez. Felületétere a következő adatokat vésik vagy domborítják, vagy más módon olvashatóan és tartós jelleggel felírják, legalább angol, vagy francia nyelven:

a) "Vámzár alatti szállításra jóváhagyva" ("Approved for transport under customs seal") szöveg;

b) annak az országnak a neve, ahol a szállítótartályt jóváhagyták, az országnak a nemzetközi közúti forgalomban részt vevő járművek nyilvántartásánál használt megkülönböztető jelzésével és az alkalmassági bizonyítvány száma (számjegyek, betűk stb.), valamint a jóváhagyás éve [pl. az "N/26/73 jelzés jelentése: Hollandia (Netherlands) 26. alkalmassági bizonyítvány, kiadva 1973-ban"] feltüntetésével;

c) a szállítótartályra a gyártó által adott sorszám (gyártási szám);

d) ha a szállítótartályt típus szerint hagyták jóvá, a táblán rajta kell még lennie a szállítótartály típus azonosítási számának vagy betűjének.

(6) Ha egy szállítótartály többé nem felel meg a jóváhagyásra előírt műszaki feltételeknek, azt – mielőtt vámzár alatti áruszállításra újra hasznosíthatnak – olyan állapotba hozzák, amelynek alapján az engedélyt megkapta, hogy ezeknek a műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

(7) Ha egy szállítótartály lényeges jellemzőit megváltoztatták, a szállítótartályra vonatkozó engedély hatályát veszti, és mielőtt azt vámzár alatti áruszállításra felhasználnák, az illetékes hatóságtól új engedélyt kapnak.

Különleges rendelkezések a gyártási szakaszban, szerkesztési típus szerint történő jóváhagyásra

(8) Amikor a szállítótartályokat azonos szerkesztési típus szerint, sorozatban gyártják, a gyártó a gyártási ország illetékes hatóságától kérheti a szerkesztési típus szerinti jóváhagyást.

(9) A gyártó kérelmében feltünteti azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel a szállítótartályoknak azt a típusát jelzi, amelyre a jóváhagyást kéri.

(10) A kérelemhez mellékeli a jóváhagyásra kerülő szállítótartály-típus tervrajzát és részletes szerkesztési leírását.

(11) A gyártó írásban kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) bemutatja az illetékes hatóságnak a szóban forgó szállítótartály-típusokból azokat, amelyeket ez a hatóság meg kíván vizsgálni;

b) megengedi az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó típus sorozatgyártásának ideje alatt bármikor további egységeket is megvizsgáljon;

c) tanácsokkal látja el az illetékes hatóságot a tervek vagy műszaki leírások bármilyen mértékű módosításáról, mielőtt azokat végrehajtaná;

d) a jóváhagyási táblára előírt adatokon felül – a szállítótartályon jól látható helyen – a szerkesztési típus azonossági jeleit és számait és a szóban forgó típus sorozatba tartozó valamennyi szállítótartály sorozatszámát (gyártási számát) feltünteti;

e) a jóváhagyott szerkesztési típus szerint gyártott szállítótartályokról nyilvántartást vezet.

(12) Az illetékes hatóság szükség esetén előírhat olyan változtatásokat, amelyeket a tervezett szerkesztési típuson végre kell hajtani ahhoz, hogy a jóváhagyásra alkalmas legyen.

(13) A típus szerinti jóváhagyás nem adható meg addig, amíg az illetékes hatóság a tervezési típus szerint gyártott egy vagy több szállítótartály megvizsgálása útján meg nem győződött arról, hogy az ilyen típusú szállítótartályok megfelelnek a 4. mellékletben előírt műszaki feltételeknek.

(14) Ha egy szállítótartály-típust jóváhagytak, a kérelmezőnek a melléklet 2. függelékében közölt II. mintának megfelelő egyetlen alkalmassági bizonyítványt adnak ki, amely a jóváhagyott típus műszaki leírásának megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes. Ez az okirat feljogosítja a gyártót arra, hogy a típussorozat minden szállítótartályára feltegye a fenti rész 5. bekezdése szerinti jóváhagyási táblát.

A gyártást követő szakaszban történő jóváhagyásra vonatkozó különleges rendelkezések

(15) Ha az engedélyezést nem a gyártás időszakában kérték, a jóváhagyást a tulajdonos, az üzembentartó, illetve képviselőjük annál az illetékes hatóságnál kérheti, amelynél a szállítótartályt vagy szállítótartályokat engedélyezésre be tudja mutatni.

(16) A fenti 15. bekezdésben említett esetben a benyújtott engedélyezés iránti kérelemben jelzik a gyártó által minden egyes szállítótartályon feltüntetett sorszámot (gyártási szám).

(17) Az illetékes hatóság annyi szállítótartályt vizsgál meg, amennyit szükségesnek ítél, és miután megállapította, hogy a szállítótartály vagy a szállítótartályok az első részben leírt műszaki feltételeknek megfelelnek, kiadja az e rész 3. függelékében közölt III. mintának megfelelő alkalmassági bizonyítványt, amely kizárólag az engedélyezett szállítótartályra vonatkozóan érvényes. Ez az okirat, amelyen szerepel(nek) a vonatkozó szállítótartály, illetve szállítótartályok sorszáma, illetve sorszámai, feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy minden engedélyezett szállítótartályra felszerelje a fenti 5. bekezdés szerinti jóváhagyási táblát.

II. RÉSZ - 1. FÜGGELÉK

I. MINTA

JÓVÁHAGYÁSI TÁBLA

(angol változat)

+++++ TIFF +++++

II. RÉSZ - 1. FÜGGELÉK

I. MINTA

JÓVÁHAGYÁSI TÁBLA

(francia változat)

+++++ TIFF +++++

II. RÉSZ - 2. FÜGGELÉK

II. MINTA

AZ ÁRUK TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSÁRA VONATKOZÓ VÁMEGYEZMÉNY (1975)

BIZONYÍTVÁNY A SZERKESZTÉSI TÍPUS SZERINTI JÓVÁHAGYÁSRÓL

+++++ TIFF +++++

II. RÉSZ - 3. FÜGGELÉK

III. MINTA

ÁRUKNAK TIR-IGAZOLVÁNNYAL TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSÁRA VONATKOZÓ VÁMEGYEZMÉNY (1975)

BIZONYÍTVÁNY A GYÁRTÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN ADOTT JÓVÁHAGYÁSRÓL

+++++ TIFF +++++

III. RÉSZ

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) Az Egyezmény 6. mellékletében szereplő, a 2. mellékletre vonatkozó magyarázó megjegyzések megfelelően alkalmazandóak az Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével vámzár alatti fuvarozásra jóváhagyott szállítótartályokra is.

(2) I. rész – 4. cikk (6) bekezdés a) pontja

A III. részhez csatolt vázlat a ponyva rögzítési rendszerének olyan mintáját tartalmazza, melyet a szállítótartályok sarokerősítéséhez a vámszervek elfogadnak.

(3) II. rész – (5) bekezdés

Ha két, vámzár alatti fuvarozásra engedélyezett, ponyvával fedett szállítótartályt oly módon egyesítenek, hogy az egy szállítótartályt képez, amelyet csupán egyetlen ponyvával fednek le, és az megfelel a vámzár alatti fuvarozás feltételeinek, az együttesre vonatkozó külön jóváhagyási bizonyítványt vagy jóváhagyási táblát nem kívánnak meg.

Ponyvarögzítő berendezés a sarokvasalásnál

Az alábbi berendezés megfelel az I. rész 4. cikk (6) bekezdés a) pontja előírásainak:

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------