Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 21997A1030(01)

    Megállapodás az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és az Argentin Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről

    HL L 296., 1997.10.30, p. 32–40 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1997/738/oj

    21997A1030(01)



    Hivatalos Lap L 296 , 30/10/1997 o. 0032 - 0040


    Megállapodás

    az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és az Argentin Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről

    (97/738/Euratom)

    AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG (EURATOM),

    a továbbiakban: "a Közösség",

    egyrészről, és

    AZ ARGENTIN KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

    a továbbiakban: "Argentína",

    másrészről,

    a továbbiakban értelemszerűen: "fél", illetve "felek",

    mivel az Európai Gazdasági Közösség és Argentína között Luxembourgban 1990. április 2-án aláírt kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás rögzíti, hogy a felek elkötelezettek a közöttük fennálló gazdasági, többek között az energiaágazatban folytatott együttműködés elősegítésére,

    mivel a Közösség és Argentína között az atomenergia békés célú felhasználására irányuló együttműködésnek tovább kell fokoznia a gazdasági együttműködést,

    mivel a Közösségben és Argentínában a békés célú nukleáris kapacitások és alkalmazások, különösen az atomenergia-termelés, beleértve a hozzá kapcsolódó tevékenységeket, mint versenyképes ipari ágazat, szilárd alapokon nyugszanak,

    mivel Argentína aláírta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, valamint a latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződést (Tlatelolco szerződés), és elfogadja a nukleáris szállításokra vonatkozó iránymutatásokat (Nuclear Suppliers' Guidelines); mivel Argentínában az Argentína, a Brazil Szövetségi Köztársaság, Brazil–Argentin Ügynökség a Nukleáris Anyagokkal Kapcsolatos Nyilvántartásért és Ellenőrzésért, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közötti négyoldalú megállapodás alapján biztosítékokat alkalmaznak;

    mivel a Közösség valamennyi tagállama aláírta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, és betartja a nukleáris szállításokra vonatkozó iránymutatásokat (Nuclear Suppliers' Guidelines); mivel a Közösségben az Euratom- Szerződés VII. fejezete alapján, valamint a Közösség, annak tagállamai és a NAÜ között megkötött biztosítéki egyezmények alapján biztosítékokat alkalmaznak;

    mivel helyénvaló jogi keretet biztosítani az atomenergia összes lehetséges békés célú felhasználása terén történő együttműködés ösztönzésére, különös tekintettel a kölcsönösen előnyös jelenlegi lehetőségekre,

    ELFOGADTA EZT A MEGÁLLAPODÁST:

    1. cikk

    Célok és elvek

    E megállapodás célja a felek között az atomenergia békés célú felhasználása terén történő együttműködés újraindítása, illetve adott esetben továbbfejlesztése, a Közösség és Argentína közötti átfogó együttműködés erősítése érdekében.

    Az együttműködésre az alábbi elvek alapján kerül sor:

    a) kölcsönös előnyök és viszonosság;

    b) az alkalmazandó törvények és rendeletek keretén belül a szellemi tulajdon hatékony védelme és a szellemi tulajdonjogok méltányos elosztása, az e megállapodás szerves részét képező mellékletekben meghatározott módon.

    2. cikk

    Az együttműködés hatóköre

    (1) Az e megállapodás alapján folytatott együttműködést a felek saját hatáskörükön belül végzik, és az különösen az alábbi területekre terjed ki:

    a) Reaktorbiztonsággal kapcsolatos kutatás

    A biztonsági kérdések felülvizsgálata és elemzése, különös tekintettel a reaktorbiztonság atomenergia-termelésre gyakorolt hatására; a reaktorbiztonság növelését szolgáló megfelelő módszerek meghatározása kutatás és fejlesztés, illetve működő atomreaktorokkal, valamint új típusú atomreaktorokkal és üzemanyagciklusokkal kapcsolatos értékelő vizsgálatok révén.

    b) Nukleáris hulladékokkal való gazdálkodás és azok ártalmatlanítása

    A geológiai ártalmatlanítás értékelése és optimalizálása, valamint a hosszabb felezési idejű hulladékokkal való gazdálkodás tudományos szempontjai.

    c) Sugárvédelem

    Kutatás, szabályozási szempontok, biztonsági szabványok kidolgozása, oktatás és képzés, különös tekintettel az alacsony dózisú sugárzás hatásaira, az ipari sugárterhelésre, valamint a balesetek kezelésére.

    d) Nukleáris létesítmények leállítása

    A nukleáris létesítmények leállítására és leszerelésére vonatkozó stratégiák, beleértve a radiológiai szempontokat.

    e) Szabályozott termonukleáris fúzió

    A plazmafizika és a fúziókutatás terén folytatott kísérleti és elméleti tevékenységek.

    f) Nukleáris alkalmazások kutatása a mezőgazdaságban, az orvostudományban és az iparban

    g) Nukleáris biztosítéki intézkedések

    A nukleárisanyag-mérési technikák továbbfejlesztése és értékelése, és a referenciaanyagok jellemzése a biztosítéki tevékenységgel kapcsolatosan, a nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszerének fejlesztése, a nukleáris anyagok tiltott kereskedelmének megakadályozása.

    h) Az atomenergia és a környezet kölcsönhatásának kutatása

    A környezetre gyakorolt hatások csökkentését szolgáló lehetőségek értékelése.

    i) A felek közötti megállapodás alapján kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb területek

    (2) Az e cikkben említett, a felek között létrejött együttműködésbe beletartozik a felek területén letelepedett személyek, illetve vállalkozások között folytatott együttműködés is.

    3. cikk

    Az együttműködés módozatai

    (1) Az együttműködésre különösen az alábbi formában kerülhet sor:

    - argentin kutatási intézmények részvétele a megfelelő közösségi kutatási programok keretében végzett kutatási projektekben, továbbá viszonossági alapon közösségi kutatási intézmények részvétele az azonos kutatási területen folytatott argentin projektekben; a közösségi kutatási projektekben való argentin részvételt illetően az említett részvételre a vállalkozásoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek a közösségi kutatási programokban történő részvételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési tevékenységében a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételének szabályairól szóló, 1994. november 21-i tanácsi határozatban [1] megállapítottak szerint,

    - műszaki információcsere, többek között jelentések, látogatások, tanfolyamok, műszaki értekezletek formájában,

    - a személyzet tagjainak cseréje a két fél érintett laboratóriumai, illetve szervezetei között, beleértve az oktatási célú cserét is,

    - minták, anyagok, műszerek és készülékek cseréje kísérleti célokból,

    - a közös kutatásokban és tevékenységekben való kiegyensúlyozott részvétel.

    A közös kutatási projektekre azt követően kerül sor, hogy a résztvevők a mellékletekben megjelöltek szerint a közös technológiairányítási tervben (TIT) megállapodtak.

    (2) A felek megfelelő hatóságaikon keresztül a szükséges mértékig e megállapodás keretében és feltételei szerint egyedi megállapodásokat kötnek az olyan együttműködési tevékenységek hatókörének és feltételeinek meghatározására, amelyekben a felek, illetve a felek által e tevékenységekkel ténylegesen megbízott szervezetek részt vesznek.

    Ezek az egyedi megállapodások többek között finanszírozási rendelkezéseket, az irányítás felelősségének megosztását, valamint az információk terjesztésével, illetve a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak.

    (3) E megállapodás alkalmazásában a megfelelő hatóság Argentína tekintetében a Nemzeti Atomenergia Bizottság és az Országos Nukleáris Szabályozó Testület, a Közösség tekintetében pedig az Európai Bizottság, illetve bármely más olyan hatóság, amelyről az érintett fél a másik felet a későbbiekben bármikor értesíti.

    (4) Nukleáris anyagoknak vagy berendezéseknek a 2. cikkben említett együttműködés keretében történő bármely átadása a feleknek és a Közösség tagállamainak az atomenergia békés célú felhasználására vonatkozó nemzetközi és többoldalú kötelezettségeivel összhangban történik. Az ilyen átadások esetén a feleknek nem kell üzembe helyezniük és fenntartaniuk a nukleáris anyag vagy berendezés átadásának vagy egyéb mozgásának nyomon követésére szolgáló különleges rendszereket.

    (5) A felek a legszorosabb együttműködés megvalósítása céljából összehangolják az e megállapodás szerint végzett tevékenységeiket az említett együttműködési területtel kapcsolatos egyéb olyan nemzetközi tevékenységekkel, amelyekben részt vesznek.

    4. cikk

    Finanszírozás

    (1) A felek e megállapodás szerinti kötelezettségei a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állásától függenek.

    (2) Amennyiben a felek kifejezetten másképpen nem rendelkeznek, az e megállapodás alapján végzett együttműködési tevékenységből származó költségek azt a felet terhelik, akinél az adott költség felmerül.

    5. cikk

    Végrehajtási rendelkezések

    (1) Ezt a megállapodást a Közösség tekintetében az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területekre kell alkalmazni.

    (2) Az alkalmazandó törvények és rendeletek keretein belül a felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék az e megállapodásnak, illetve a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően megkötött egyedi megállapodások keretében a másik féltől érkező személyek mozgásával, valamint anyagok és berendezések átadásával kapcsolatos alaki követelmények teljesítését.

    (3) Az e megállapodás végrehajtása során keletkezett károk miatti kártérítés összhangban áll az alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel.

    6. cikk

    Szellemi tulajdonjogok

    Az e megállapodás alapján végzett együttműködési tevékenységgel kapcsolatos információkat, ipari tulajdont és szerzői jogokat a mellékleteknek megfelelően kell kezelni.

    7. cikk

    A viták rendezése

    (1) Az alkalmazandó törvényekre és rendeletekre is figyelemmel a felek törekednek az e megállapodással kapcsolatos kérdések tárgyalás útján történő rendezésére.

    (2) Az e megállapodás és mellékletei értelmezéséből adódó, a felek közötti tárgyalás útján nem rendezett viták bármely fél kérésére az e cikk rendelkezéseivel összhangban megválasztott háromtagú választottbíróság elé kerülnek.

    (3) Mindkét fél egy-egy választottbírót jelöl ki, aki Argentína vagy a Közösség valamely tagállamának állampolgára lehet. Az így kijelölt két döntőbíró választja meg a harmadik tagot, a választottbíróság elnökét, aki nem lehet Argentína, illetve a Közösség valamely tagállamának állampolgára.

    Amennyiben a választottbíróság felállítására irányuló kérelmétől számított harminc napon belül valamely fél nem jelöl ki választottbírót, a másik fél a Nemzetközi Bíróság elnökét kérheti fel a választottbíró kijelölésére. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni abban az esetben, ha a második választottbíró kijelölésétől számított harminc napon belül nem jelölik ki a harmadik választottbírót.

    (4) A választottbíróság tagjainak többsége szükséges a határozatképességhez. A határozathozatalhoz a választottbíróság tagjai többségének "igen" szavazata szükséges. A választottbíróság határozatai, beleértve a saját felállására, megalakulására, eljárására, joghatóságára és a választottbíráskodás költségeinek megosztására vonatkozó valamennyi határozatát, mindkét félre nézve kötelezőek, és azokat a feleknek végre kell hajtaniuk.

    8. cikk

    Együttes ülések

    A felek rendszeres időközönként üléseznek az alábbi célokból:

    - az e megállapodás szerinti együttműködés helyzetének felülvizsgálata és értékelése, valamint az arról szóló időszakos jelentések elkészítése,

    - az e megállapodás alapján elvégzendő közös feladatok kölcsönös megegyezés útján történő meghatározása, a felek saját programjaival kapcsolatos önálló döntések meghozatalának sérelme nélkül,

    - az atomenergiával összefüggő, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel, valamint az előirányzott együttműködésre vonatkozó bármely lényeges kérdéssel kapcsolatos konzultáció.

    9. cikk

    Záró rendelkezések

    (1) Ez a megállapodás a tagok által meghatározott napon, diplomáciai jegyzékváltással lép hatályba, és első alkalommal tíz évig marad hatályban [2].

    (2) Ezt követően ez a megállapodás, amennyiben valamelyik fél legalább hat hónappal annak lejárta előtt nem kéri írásban annak megszüntetését vagy újratárgyalását, automatikusan újabb ötéves időszakokra meghosszabbodik.

    (3) A megszüntetés vagy újratárgyalás esetén ez a megállapodás a megszüntetésre vagy újratárgyalásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően ténylegesen megkezdett együttműködési tevékenységek tekintetében e tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendelkezések befejezéséig, de legkésőbb e megállapodás korábbi változatának lejártától számított egy naptári évig marad hatályban.

    (4) E megállapodás megszüntetése nem érinti a 6. cikkben tárgyalt jogokat és kötelezettségeket.

    10. cikk

    Hiteles nyelvek

    Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol valamint svéd nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

    Kelt Brüsszelben, 1996. június 11-én, két példányban, spanyol nyelven,

    az Európai Atomenergia-közösség részérőlaz Argentin Köztársaság kormánya részéről

    valamint Brüsszelben, 1997. június tizenhetedik napján, két-két példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, valamint svéd nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

    az Európai Atomenergia-közösség részéről

    +++++ TIFF +++++

    az Argentin Köztársaság kormánya részéről

    +++++ TIFF +++++

    [1] HL L 306., 1994.11.30., 8. o.

    [2] Ez a megállapodás 1997. október 29-én lép hatályba.

    --------------------------------------------------

    I. MELLÉKLET

    Az atomenergia területén történő együttműködésről szóló megállapodás alapján végzett közös kutatásból keletkező szellemi tulajdonjogok elosztására irányadó elvek

    I. A JOGOK TULAJDONLÁSA, ELOSZTÁSA ÉS GYAKORLÁSA

    1. Minden, e megállapodás alapján végzett kutatás "közös kutatásnak" minősül. A résztvevők közösen dolgozzák ki a közös kutatás során létrehozandó információ és szellemi tulajdon tulajdonjogára és felhasználására – a közzétételt is beleértve – vonatkozó közös technológiairányítási terveket (TIT). Ezeket a terveket a felek az egyedi kutatási és fejlesztési együttműködési szerződések megkötését megelőzően jóváhagyják. A TIT kidolgozása a közös kutatás céljainak, a résztvevők egymáshoz viszonyított hozzájárulásának, a terület, illetve a felhasználás alapján történő engedélyezés előnyeinek és hátrányainak, az alkalmazandó jogszabályok előírásainak és a résztvevők által szükségesnek tartott egyéb tényezőknek a figyelembevételével történik. A közös technológiairányítási tervekben ki kell térni a vendégkutatók által végzett kutatásokra vonatkozó, szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre is.

    2. A technológiairányítási tervekben nem érintett, a közös kutatás során létrehozott információt, illetve szellemi tulajdont a felek jóváhagyásával a technológiairányítási tervben meghatározott elveknek megfelelően kell elosztani. Nézeteltérés esetén ez az információ vagy szellemi tulajdon az olyan közös kutatásban részt vevők közös tulajdona, amelyből az információ vagy szellemi tulajdon származik. Minden olyan résztvevő, akire ez a rendelkezés vonatkozik, jogosult ennek az információnak vagy szellemi tulajdonnak saját kereskedelmi céljaira történő felhasználására földrajzi korlátozás nélkül.

    3. Mindkét fél biztosítja, hogy a másik fél, illetve annak résztvevői hozzáférjenek az ezen elveknek megfelelően elosztott szellemi tulajdonjogokhoz.

    4. A megállapodás által érintett területeken a versenyfeltételek fenntartása mellett mindkét fél törekszik az e megállapodás alapján szerzett jogok olyan módon történő gyakorlásának biztosítására, hogy az ösztönözze különösen az alábbiakat:

    i. a megállapodás alapján létrehozott, nyilvánosságra hozott vagy más módon hozzáférhetővé tett információk terjesztése és felhasználása;

    ii. nemzetközi szabványok elfogadása és végrehajtása.

    II. SZERZŐI JOGI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ALKOTÁSOK

    A feleket vagy résztvevőiket megillető szerzői jogokat a Berni Egyezményben (1971. évi Párizsi Okmány) foglaltaknak megfelelően kell kezelni.

    III. TUDOMÁNYOS JELLEGŰ IRODALMI MŰVEK

    A IV. szakasz sérelme nélkül, ha a technológiairányítási tervben másként nem rendelkeznek, a felek, illetve a közös kutatás résztvevői a kutatások eredményeinek közzétételét közösen végzik. Az előbbi általános szabályra is figyelemmel a következő eljárásokat kell alkalmazni:

    1. Valamely fél vagy e fél közigazgatási intézménye által az e megállapodás alapján végzett közös kutatásból származó tudományos és műszaki folyóiratok, cikkek, jelentések, könyvek – beleértve a videót és a szoftvert is – közzététele esetén a másik fél az e művek fordítására, sokszorosítására, átdolgozására, közvetítésére és nyilvános terjesztésére vonatkozóan az egész világra kiterjedő, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes engedélyre jogosult.

    2. A felek biztosítják, hogy az e megállapodás alapján végzett közös kutatásból származó, és független kiadók által közölt tudományos jellegű irodalmi művek terjesztése a lehető legszélesebb körben történjék.

    3. A szerzői jogi védelemben részesülő alkotások e rendelkezés alapján terjesztett és készített valamennyi példányán szerepel a művek szerzőjének (szerzőinek) neve, amennyiben a szerző vagy a szerzők ezt kifejezetten el nem utasították. Ezenkívül jól láthatóan szerepel rajtuk a felek együttműködő támogatásának elismerése is.

    IV. NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT INFORMÁCIÓK

    A. Dokumentum jellegű, nyilvánosságra nem hozott információ

    1. Mindkét fél, illetve adott esetben a felek résztvevői a lehető legkorábbi időpontban és lehetőleg a technológiairányítási tervben meghatározzák azokat az információkat, amelyeket e megállapodással kapcsolatban nem akarnak nyilvánosságra hozni, figyelembe véve többek között az alábbi követelményeket:

    - az információ titkos jellege, abban az értelemben, hogy egészében, illetve részeinek összességeként az információ nem köztudomású, illetve jogszerű eszközökkel nem könnyen hozzáférhető a terület szakértői számára,

    - az információ tényleges vagy lehetséges kereskedelmi értéke az információ titkos jellege miatt, valamint

    - az információ korábbi védelme abban az értelemben, hogy az információval kapcsolatban az információt a jog szerint ellenőrző személy az adott körülmények között indokolt intézkedéseket tett a titkosság fenntartására.

    A felek és a résztvevők egyes esetekben megállapodhatnak arról, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az e megállapodás alapján folytatott közös kutatások során közölt, kicserélt vagy létrehozott információt, vagy annak egy részét nem lehet nyilvánosságra hozni.

    2. Mindkét fél biztosítja, hogy az e megállapodás szerinti, nyilvánosságra nem hozott információ, valamint annak ebből következő privilegizált volta könnyen felismerhető legyen a másik fél számára, például megfelelő jelölés vagy korlátozó felirat révén. Ez vonatkozik a szóban forgó információ vagy annak valamely része másolataira is.

    Valamely nyilvánosságra nem hozott információt a megállapodás alapján fogadó félnek tekintetbe kell vennie az információ privilegizált jellegét. Ezek a korlátozások automatikusan megszűnnek, amikor a tulajdonos korlátozás nélkül nyilvánosságra hozza az információt a terület szakértői számára.

    3. Az e megállapodás alapján közölt, nyilvánosságra nem hozott információt az információt fogadó fél a hozzá tartozó, illetve alkalmazásában álló személyek, illetve a kimondottan a folyamatban lévő közös kutatás sajátos céljából meghatalmazott érintett szervezeti egységei vagy szervezetei számára adhatja tovább, amennyiben az ilyen módon továbbadott, nyilvánosságra nem hozott információval kapcsolatban bizalmassági megállapodást kötnek, és azt a fentieknek megfelelően egyértelműen ilyen információként határozzák meg.

    4. Az e megállapodásnak megfelelően nyilvánosságra nem hozott információt szolgáltató fél előzetes írásbeli hozzájárulása alapján a fogadó fél a nyilvánosságra nem hozott információt a 3. pontban engedélyezettnél szélesebb körben is terjesztheti. A felek együttműködnek a szélesebb körű terjesztésre vonatkozó előzetes írásbeli hozzájárulás igénylésére és beszerzésére vonatkozó eljárások kidolgozásában, továbbá mindkét fél a hazai politikái, rendeletei és törvényei által lehetővé tett mértékben adja meg az említett hozzájárulást.

    B. Nem dokumentum jellegű nyilvánosságra nem hozott információ

    A felek vagy résztvevőik a megállapodás alapján szervezett szemináriumokon és egyéb találkozókon közölt, nem dokumentum jellegű, nyilvánosságra nem hozott, vagy egyéb bizalmas jellegű vagy privilegizált információt, illetve a személyzet bevonásából, a létesítmények használatából vagy közös projektekből származó információt az e megállapodásban a dokumentum jellegű információra megállapított elveknek megfelelően kezelik, azzal a feltétellel, hogy az ilyen nyilvánosságra nem hozott, vagy egyéb bizalmas vagy privilegizált jellegű információt fogadó felet az információ közlésekor tájékoztatják az átadott információ bizalmas jellegéről.

    C. Ellenőrzés

    Mindkét fél törekszik annak biztosítására, hogy az általa e megállapodás alapján kapott, nyilvánosságra nem hozott információ ellenőrzése az itt leírtaknak megfelelően történjen. Amennyiben valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy bizonyosan vagy valószínűsíthetően nem lesz képes a terjesztés megakadályozására vonatkozó, a fenti A. és B. pont rendelkezéseinek teljesítésére, azonnal tájékoztatja erről a másik felet. A felek a megfelelő lépések meghatározása céljából ezt követően konzultálnak egymással.

    --------------------------------------------------

    II. MELLÉKLET

    FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

    1. "SZELLEMI TULAJDON": jelentése megegyezik a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létrehozásáról szóló, 1967. július 14-i stockholmi egyezmény 2. cikkében szereplő meghatározással.

    2. "RÉSZTVEVŐ": bármely természetes vagy jogi személy, beleértve magukat a feleket is, amely részt vesz az e megállapodásnak megfelelő valamely projektben.

    3. "KÖZÖS KUTATÁS": a felek együttes hozzájárulásával végzett, illetve finanszírozott kutatás, adott esetben a két fél résztvevőinek együttműködésével.

    4. "INFORMÁCIÓ": a közös kutatásból származó tudományos vagy műszaki adatok, kutatási és fejlesztési eredmények vagy módszerek, továbbá minden olyan információ, amelynek a kutatásban részt vevő felek, illetve a résztvevők az e megállapodás, illetve az annak megfelelően végzett kutatások keretében történő átadását vagy kicserélését szükségesnek ítélik.

    --------------------------------------------------

    III. MELLÉKLET

    A TECHNOLÓGIAIRÁNYÍTÁSI TERV (TIT) TÁJÉKOZTATÓ JELLEMZŐI

    A TIT a résztvevők között megkötendő, a közös kutatás végrehajtásával és a résztvevők kötelezettségeivel és jogaival kapcsolatos egyedi megállapodás. A szellemi tulajdonjogok tekintetben a TIT rendszerint a következőkre tér ki: tulajdonjog, oltalom, felhasználói jogok kutatás és fejlesztés céljaira, felhasználás és terjesztés, beleértve az együttes közzététellel kapcsolatos megállapodásokat, a vendégkutatók jogai és kötelezettségei, valamint a viták rendezésére szolgáló eljárások. A TIT kiterjedhet az elsődleges és másodlagos információkra, az engedélyezésre és a végeredményekre is.

    --------------------------------------------------

    Top