EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02022R0126-20230101
Commission Delegated Regulation (EU) 2022/126 of 7 December 2021 supplementing Regulation (EU) 2021/2115 of the European Parliament and of the Council with additional requirements for certain types of intervention specified by Member States in their CAP Strategic Plans for the period 2023 to 2027 under that Regulation as well as rules on the ratio for the good agricultural and environmental condition (GAEC) standard 1
Consolidated text: A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről
A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről
02022R0126 — HU — 01.01.2023 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/126 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. december 7.) (HL L 020, 2022.1.31., 52. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/330 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. november 22.) |
L 44 |
1 |
14.2.2023 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/126 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021. december 7.)
az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről
I. CÍM
TÁRGY
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az (EU) 2021/2115 rendeletet egészíti ki a következő rendelkezésekkel:
kiegészítő követelmények a tagállamok által a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervekben részletesen meghatározott bizonyos beavatkozástípusokra vonatkozóan:
a kender és a gyapot termesztésére nyújtott közvetlen kifizetések;
az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkében említett mezőgazdasági ágazatokban végrehajtott beavatkozástípusok;
a genetikai erőforrásokhoz és az állatjóléthez kapcsolódó környezeti, éghajlati és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások, valamint a minőségügyi rendszerekkel kapcsolatos vidékfejlesztési beavatkozástípusok;
a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. sz. előírásban szereplő részarányra vonatkozó szabályok.
II. CÍM
Egyes, közvetlen kifizetések formájában végrehajtott beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelmények
I. FEJEZET
Kender
2. cikk
Kiegészítő támogathatósági követelmények
Amikor a tagállamok KAP stratégiai terveikben meghatározzák az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett fogalmakat, a kendertermesztésre nyújtott támogatásokat olyan kenderfajták vetőmagjának felhasználásához kötik, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
szerepelnek a támogatás tárgyévében március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv ( 1 ) 17. cikkének megfelelően közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében;
Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmuk (a továbbiakban: THC-tartalmuk) 2 egymást követő évben nem haladta meg az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében megadott határértéket;
3. cikk
A kenderfajták ellenőrzése és a THC-tartalom mennyiségi meghatározása
4. cikk
Köztes kultúra
E fejezet alkalmazásában a „köztes kultúraként termesztett kender” valamely adott évben június 30. után vetett kendernövényt jelent.
5. cikk
A termesztésre vonatkozó követelmények
A kendernövényeket a virágzás végét követően legalább további 10 napon át a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell tartani annak érdekében, hogy az e cikk alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket el lehessen végezni.
A köztes kultúraként termesztett kendert legalább a vegetációs időszak végéig a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell tartani.
A tagállamok engedélyezhetik a kendernek a virágzás végét követő 10 napon belüli betakarítását, amennyiben a betakarításra a virágzás kezdete után kerül sor, és az ellenőrök jelzik, hogy az egyes érintett parcellák melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követően legalább 10 napon keresztül tovább művelni az I. mellékletben megállapított módszerrel összhangban végzendő vizsgálat céljára.
II. FEJEZET
Gyapot
6. cikk
Mezőgazdasági földterületek gyapottermesztésre való használatának engedélyezése
Az (EU) 2021/2115 rendelet 36. cikkében említett tagállamok KAP stratégiai terveikben objektív kritériumokat határoznak meg a mezőgazdasági földterületek használatának az említett rendelet 37. cikke (3) bekezdése szerinti engedélyezésére vonatkozóan.
Az említett kritériumokat az alábbi tényezők közül egy vagy több alapján kell megállapítani:
azon régiók agrárgazdasága, amelyekben a gyapot a legfontosabb növénykultúrák közé tartozik;
a szóban forgó területek talaj- és éghajlati viszonyai;
az öntözésre használt vízzel való gazdálkodás;
a várhatóan környezetkímélő vetésforgók és termesztéstechnológiák.
7. cikk
A vetésre szánt fajták engedélyezése
Az (EU) 2021/2115 rendelet 36. cikkében említett tagállamok KAP stratégiai terveikben meghatározzák, hogy a 2002/53/EK irányelv szerinti Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében nyilvántartott fajták közül melyek a piaci szükségleteiknek megfelelő, vetés céljából engedélyezett fajták.
8. cikk
A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás odaítélésének további feltételei
Az (EU) 2021/2115 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében említett, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás tekintetében az említett rendelet 36. cikkében említett tagállamok KAP stratégiai terveikben meghatározzák a talaj- és éghajlati viszonyok és – adott esetben – a regionális sajátosságok figyelembevételével a bevetett területen előírt minimális ültetési sűrűséget.
9. cikk
A szakmaközi szervezetek elismerése
Az (EU) 2021/2115 rendelet 39. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szakmaközi szervezetnek az adott év vetési időszaka előtt megfelelő idővel kezdődő egyéves időszakra történő elismeréséről az a tagállam határoz, ahol a gyapottisztító vállalkozás székhelye található” feltéve, hogy a szervezet teljesíti a következő kritériumokat:
összesen legalább 4 000 ha olyan terület tartozik hozzá, amely megfelel az e rendelet 6. cikkében említett engedélyezési feltételeknek;
elfogadott egy olyan belső működési szabályzatot, különösen a belépési és tagdíjfizetési feltételekről, amely összhangban van az uniós és a nemzeti jogszabályokkal.
Azok a mezőgazdasági termelők, akik olyan szakmaközi szervezet tagjai, amelynek az elismerését e bekezdés első albekezdésével összhangban visszavonták, elveszítik a jogosultságukat az (EU) 2021/2115 rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében előírt, a gyapotra vonatkozó megemelt terményspecifikus támogatás igénybevételére.
10. cikk
A gyapottermesztők kötelezettségei
III. CÍM
AZ (EU) 2021/2115 RENDELET 42. CIKKÉBEN EMLÍTETT ÁGAZATOKBAN VÉGREHAJTOTT BIZONYOS BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK
I. FEJEZET
A gyümölcs- és zöldségágazatban, a méhészeti ágazatban, a borágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett egyéb ágazatokban végrehajtott beavatkozásokra alkalmazandó közös szabályok
11. cikk
Tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben a gyümölcs- és zöldségágazatban, a méhészeti ágazatban, a borágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban tárgyi eszközökbe és immateriális javakba irányuló beruházásokat irányoznak elő, rendelkezniük kell a következőkről:
a beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat a kedvezményezett a jellegüknek, céljaiknak és rendeltetésüknek megfelelően használja a KAP stratégiai tervben a kapcsolódó beavatkozásokban, valamint adott esetben a jóváhagyott operatív programban meghatározottak szerint;
a (10) bekezdés sérelme nélkül a beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak a kedvezményezett tulajdonában és birtokában maradnak a számviteli értékcsökkenési időszak végéig vagy a tagállamok által az eszközök jellegének figyelembevételével meghatározandó, legalább ötéves időszak végéig. Ezen időszakok mindegyikét az eszközbeszerzés időpontjától vagy attól az időponttól kell számítani, amikor az eszközt a kedvezményezett rendelkezésére bocsátják.
A tagállamok azonban előírhatnak ennél rövidebb időtartamot is, amelynek során az eszköznek a kedvezményezett tulajdonában vagy birtokában kell maradnia, ez az időtartam azonban a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 4 ) értelmében nem lehet rövidebb 3 évnél a mikro-, kis- és középvállalkozások általi beruházások vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartása érdekében.
Az első albekezdésben említett, tárgyi eszközökbe irányuló beruházásokat a kedvezményezett telephelyén vagy adott esetben a kedvezményezett szervezet olyan termelő tagjainak vagy leányvállalatainak telephelyén kell végrehajtani, amelyek megfelelnek az e rendelet 31. cikkének (7) bekezdésében említett 90 %-os követelménynek. A méhészeti ágazatban ugyanakkor a tagállamok KAP stratégiai terveikben rendelkezhetnek tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló, a kedvezményezett telephelyén kívül végrehajtott beruházásokról is.
Abban az esetben, ha a beruházás nemzeti tulajdonjogi szabályok szerint bérbe vett ingatlanon valósul meg, a kedvezményezett tulajdonlására vonatkozó követelményt nem feltétlenül kell alkalmazni, feltéve, hogy az eszköz legalább az ezen albekezdés b) pontjában előírt időszak során a kedvezményezett tulajdonában volt.
Ha az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett időszak egy adott beruházás esetében meghaladja az operatív program időtartamát, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a beruházás átvihető legyen a következő operatív programra.
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveik alapján támogatást biztosítanak az (EU) 2021/2115 rendelet 46. cikkének e) és f) pontjában, illetve 57. cikkének b) pontjában említett, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására irányuló, tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokhoz, e beruházásoknak az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több célkitűzést kell követniük.
A tagállamok KAP stratégiai terveikben előirányozhatnak öntözési beruházásokhoz nyújtott támogatást, feltéve, hogy:
meghatározzák a támogatás kedvezményezettje által elérendő minimális vízmegtakarítási célokat mind a potenciális, mind a tényleges vízfelhasználás-csökkentés százalékos arányában, és a KAP stratégiai terv bizonyítja, hogy a vízmegtakarítási célokat a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 5 ) említett vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben leírt szükségletek figyelembevételével határozták meg;
már rendelkezésre áll a vízfogyasztásnak a mezőgazdasági üzem vagy a releváns termelő egység szintjén történő mérését lehetővé tevő vízfogyasztás-mérő rendszer, vagy azt a beruházás keretében üzembe helyezik;
az (5)–(8) bekezdésben említett, öntözésre irányuló konkrét beruházások esetében teljesülnek az említett bekezdésekben meghatározott feltételek.
A meglévő öntözőberendezések vagy öntözőinfrastruktúra-elemek fejlesztésére irányuló beruházásokhoz a következő feltételek mellett nyújtható támogatás:
a beruházásokat a kedvezményezett előzetesen úgy értékeli, hogy azok potenciális vízmegtakarítást eredményezhetnek a meglévő létesítmények vagy infrastruktúrák műszaki paraméterei alapján;
a beruházások olyan felszíni és felszín alatti víztesteket érintenek, amelyek állapotát a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv jónál rosszabbra minősítette a vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt, és a vízhasználat hatékony csökkentése várhatóan hozzájárul e víztestek jó állapotának eléréséhez az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.
Az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek nem vonatkoznak az olyan beruházásokra, amelyek meglévő öntözőberendezés vagy öntözőinfrastruktúra-elem fejlesztésére irányulnak és céljuk tározó létrehozása vagy visszanyert víz felhasználása, ezért nincsenek kihatással a felszíni vagy felszín alatti víztestekre.
Az öntözött terület nettó növekedését eredményező, egy adott felszín alatti vagy felszíni víztestre kiható öntözési beruházásokhoz a következő feltételek mellett nyújtható támogatás:
az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt;
környezeti hatásvizsgálat bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentősebb kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; a környezeti hatásvizsgálatot az illetékes hatóságnak kell elvégeznie vagy ha azt harmadik fél végzi, be kell szerezni arra az illetékes hatóság jóváhagyását.
A tagállamok gondoskodnak az uniós pénzügyi támogatás kedvezményezettel történő visszafizettetéséről, amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett időszakon belül az alábbi helyzetek valamelyike bekövetkezik:
a kedvezményezett tevékenységének beszüntetése vagy egy másik szervezetre való átruházása;
a termelő tevékenységnek a kedvezményezett – vagy adott esetben annak tagjai – által megművelt földrajzi területen kívülre történő áthelyezése;
tulajdonosváltás, különösen, amennyiben annak eredményeként egy cég vagy állami szervezet jogosulatlan előnyhöz jut; vagy
a beavatkozás jellegében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben bekövetkező bármely olyan lényeges változás, amely veszélyezteti annak eredeti célkitűzéseit.
Amennyiben egy kedvezményezett nem teljesíti a KAP stratégiai tervben a tagállam által az (1)–(8) bekezdés és e bekezdés első albekezdése alapján meghatározott feltételeket, a tagállam gondoskodik az uniós pénzügyi támogatás visszafizettetéséről a meg nem felelés időtartamával arányosan.
A tagállamok abban az esetben dönthetnek úgy, hogy nem fizettetik vissza az uniós pénzügyi támogatást, ha a kedvezményezett termelő tevékenysége olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered.
Ha egy termelő tag kilép a termelői szervezetből vagy csoportból, a tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy a kedvezményezett visszafizetteti a beruházás értékét, illetve maradványértékét, és a maradványértéket hozzáadja a működési alaphoz.
Kellően indokolt körülmények között a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kedvezményezettnek nem kell visszafizettetnie a beruházás értékét, illetve maradványértékét.
Támogatott beruházással szerzett eszközök cseréjekor a helyettesített beruházások maradványértéke:
hozzáadódik a termelői szervezet működési alapjához; vagy
levonásra kerül a csere költségeiből.
Az első albekezdés ellenére a tagállamok KAP stratégiai terveikben nem irányozhatják elő a beruházások azonos eszközökkel való egyszerű helyettesítését.
12. cikk
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célokra irányuló beavatkozások
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben a gyümölcs- és zöldségágazatban, a méhészeti ágazatban, a borágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célokra irányuló beavatkozásokat irányoznak elő, a KAP stratégiai tervben rendelkezni kell arról, hogy az érintett beavatkozásoknak a következő célok egyikére kell irányulniuk:
a termelésben felhasznált erőforrások, a kibocsátott szennyező anyagok vagy a termelési folyamatban termelt hulladék mennyiségének csökkentése;
a fosszilis energiaforrások használatának kiváltása megújuló energiaforrásokkal;
bizonyos, a termelésben felhasznált erőforrásokkal vagy egyes keletkező maradékanyagokkal, többek között növényvédő szerek, műtrágyák, trágya vagy egyéb állati végtermékek felhasználásával kapcsolatban felmerülő környezeti kockázatok csökkentése;
a felhasznált víz mennyiségének csökkentése;
kapcsolat az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célok eléréséhez szükséges nem termelő beruházásokkal, különösen, ha e célkitűzések az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez kapcsolódnak;
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hatékony és mérhető csökkentése vagy tartós szénmegkötés;
a termelés rezilienciájának növelése az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatokkal, például a talajerózióval szemben;
a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése vagy
a környezet állapotának megóvása vagy javítása.
A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek a javasolt operatív program vagy a beavatkozás, illetve ezek módosításának jóváhagyás céljából történő benyújtásakor bizonyítékkal támasszák alá az egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez való várható pozitív hozzájárulást.
13. cikk
Tanácsadás
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben a gyümölcs- és zöldségágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban tanácsadási beavatkozásokat irányoznak elő, a KAP stratégiai tervben rendelkezni kell arról, hogy az érintett beavatkozásoknak a következő célok egyikére kell irányulniuk:
a válságmegelőzési és -kezelési beavatkozásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje, segítve a kedvezményezettet a válságmegelőzési és kockázatkezelési beavatkozások végrehajtásakor szerzett tapasztalatok hasznosításában;
új termelői szervezetek létrehozásának elősegítése, meglévő szervezetek egyesítése, illetve egy meglévő termelői szervezethez való csatlakozás lehetővé tétele az egyéni termelők számára, valamint tanácsadás olyan termelői csoportok számára, amelyek a termelői szervezetként való elismerés előtt állnak az 1308/2013/EU rendelettel összhangban;
hálózatépítési lehetőségek teremtése a tanácsadási szolgáltatások nyújtói és igénybe vevői számára, különösen azzal a céllal, hogy az értékesítési csatornák a válságmegelőzés és -kezelés eszközeiként is szolgálhassanak.
14. cikk
Promóció, kommunikáció és marketing
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben a gyümölcs- és zöldségágazatban, a borágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban megvalósítandó promóciós, kommunikációs és marketingbeavatkozásokat irányoznak elő, KAP stratégiai tervükben rendelkeznek arról, hogy az érintett beavatkozásoknak a következő célok egyikére kell irányulniuk:
az uniós mezőgazdasági termékek előnyeivel és az uniós termelési módszerekre alkalmazandó magas minőségi követelményekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítása;
az Unióban a borágazattól eltérő ágazatokban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek versenyképességének és fogyasztásának növelése, valamint ismertségük növelése az Unión belül és kívül egyaránt;
az uniós minőségbiztosítási rendszerek népszerűsítése az Unión belül és azon kívül;
az Unióban előállított mezőgazdasági termékek és egyes feldolgozott termékek piaci részesedésének növelése, kiemelt figyelmet fordítva a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országok piacaira;
adott esetben súlyos piaci zavarok, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy egyéb konkrét problémák esetén annak elősegítése, hogy az Unió piacán helyreálljanak a rendes piaci feltételek;
a fenntartható termeléssel kapcsolatos ismeretek gyarapítása;
a fogyasztói ismertség növelése azon márkák, illetve védjegyek esetében, amelyeknek a jogosultjai a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, transznacionális termelői szervezetek, termelői szervezetek transznacionális társulásai és az e rendelet 31. cikkének (7) bekezdése szerinti leányvállalataik;
az uniós borok harmadik országbeli piacainak diverzifikálása, bővítése és megszilárdítása, valamint az uniós borok egyedi minőségének tudatosítása az érintett piacokon. A bor eredetére és márkáira való hivatkozás csak akkor megengedett, ha uniós borokra vonatkozóan harmadik országokban folytatott promóciós, kommunikációs és marketingtevékenységekhez társul;
a fogyasztók tájékoztatása a felelős borfogyasztásról;
a friss, illetve a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásának előmozdítása az egészséges táplálkozással, a termékek tápértékével, kiváló minőségével és biztonságosságával kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapítása révén.
15. cikk
Kölcsönös kockázatkezelési alapok
Amennyiben a kedvezményezett csak a kölcsönös kockázatkezelési alap működésének második vagy harmadik évében igényli a támogatást, a támogatás összege a kedvezményezett által a kölcsönös kockázatkezelési alap tőkéjéhez működésének második és harmadik évében fizetett hozzájárulás 16 %-a, illetve 8 %-a lehet.
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének l) pontjában említett, a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz kapcsolódó beavatkozásokat irányoznak elő a borágazatban, az uniós támogatást a borágazati kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek alábbi hányadára korlátozzák:
az első évben a termelők kölcsönös kockázatkezelési alaphoz való hozzájárulásának 20 %-a;
a második évben a termelők kölcsönös kockázatkezelési alaphoz való hozzájárulásának 16 %-a;
a harmadik évben a termelők kölcsönös kockázatkezelési alaphoz való hozzájárulásának 8 %-a;
A támogatás időtartama nem haladhatja meg a 3 évet.
16. cikk
Gyümölcsösök, olajfaültetvények vagy szőlőültetvények kötelező kivágást követő újratelepítése
17. cikk
Zöldszüret és be nem takarítás
„Zöldszüretnek” minősül az olyan éretlen és nem forgalmazható termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek nem károsodtak a zöldszüret előtt. „Be nem takarításnak” minősül a folyó termelési ciklus megszakítása olyan területen, ahol a termék egészséges, ép és piacképes minőségű.
A tagállamok KAP stratégiai terveikben meghatározzák a következőket:
részletes rendelkezések e beavatkozások végrehajtásáról, beleértve azok tartalmát és határidőit, a kifizetendő kompenzációról és a beavatkozások alkalmazásáról, valamint a beavatkozások keretében támogatható termékek listája;
rendelkezések annak biztosítására, hogy a beavatkozások végrehajtása ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növényegészségügyi következményekkel;
a támogatás nyújtásának tilalma a gyümölcs- és zöldségágazatban a zöldszüret esetében akkor, ha a rendes betakarítás jelentős része már megvalósult, illetőleg a be nem takarítás esetében akkor, ha a kereskedelmi termelés jelentős részét már hasznosították.
A tagállamok gondoskodnak a következőkről:
az érintett területet megfelelően karbantartották, még nem történt betakarítás, a termék jól fejlett, nem sérült, és általában ép, megfelelő és kereskedelmi minőségű;
a betakarított termékeket denaturálják;
a beavatkozásnak nincsen a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatása vagy káros növényegészségügyi következménye;
a zöldszüret tárgyát képező bortermesztő parcellák területe nem vehető figyelembe az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termékleírásában meghatározott hozamkorlátozás kiszámításakor;
a (2) és (4) bekezdéstől eltérve a gyümölcs- és zöldségágazatban amennyiben az adott gyümölcs- és zöldségfajták betakarítási időszaka meghaladja az egy hónapot, a zöldszüretre a rendes betakarítás megkezdése után is sor kerülhet, illetve a be nem takarítás akkor is engedélyezett, ha az érintett területen a rendes termesztési ciklus során hasznosították a kereskedelmi termelést. Ilyen esetekben a pénzügyi kompenzáció csak a terménynek azon részére nyújtható, amely a zöldszüreti, illetve be nem takarítási műveletet követő hat héten belül betakarítottak volna, és amelyet az említett műveletek eredményeként nem forgalmaztak. Az érintett gyümölcs- és zöldségféléket nem lehet ugyanabban a vegetációs időszakban további termelési célokra felhasználni;
a gyümölcs- és zöldségágazatban – az e) pontban említett esetek kivételével – a zöldszüret és a be nem takarítás nem alkalmazható egyidejűleg ugyanarra a termékre és területre egy adott évben.
18. cikk
Betakarítási és termelési biztosítás
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben a gyümölcs- és zöldségágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban betakarítási és termelési biztosításhoz kapcsolódó beavatkozásokat irányoznak elő, a működési alapból fedezett betakarítási és termelési biztosítási tevékenység támogatása céljából kiegészítő nemzeti finanszírozást nyújthatnak. A teljes állami támogatás nem haladhatja meg a termelők által a kárbiztosításra fizetett biztosítási díjak 80 %-át.
A betakarítási és termelési biztosítási beavatkozások nem terjedhetnek ki olyan biztosítási kifizetésekre, amelyek az elszenvedett bevételkiesés több mint 100 %-ára nyújtanak kártérítést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan kártérítést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kap.
19. cikk
Az ingyenes szétosztástól eltérő célból történő forgalomból kivonás
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben „az ingyenes szétosztástól eltérő célból történő forgalomból kivonás” címmel beavatkozásokat irányoznak elő, biztosítaniuk kell, hogy egy bizonyos termék piacról való végleges kivonása oly módon történjen, hogy az élelmiszeripari felhasználásra ne kerülhessen vissza a piacra.
A tagállamok KAP stratégiai terveikben csak a gyümölcs- és zöldségágazatban, illetve az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban irányozhatnak elő „az ingyenes szétosztástól eltérő célból történő forgalomból kivonás” címmel beavatkozásokat, és kizárólag olyan romlandó termékekre vonatkozóan, amelyek szokásos kereskedelmi hasznosítási állapotukban hűtés nélkül nem tárolhatók tartósan.
A tagállamok KAP stratégiai terveikben az állati termékekre, illetve az 1308/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett cukorágazati termékekre vonatkozóan nem irányozhatnak elő „az ingyenes szétosztástól eltérő célból történő forgalomból kivonás” címmel beavatkozásokat.
20. cikk
Közös tárolás
21. cikk
Támogatási formák
A tagállamok ugyanakkor határozhatnak úgy, hogy a támogatásokat szabványos átalányösszegek, egységköltség-alapú térítés vagy egyösszegű támogatások alapján fizetik ki. Ezen átalányösszegek, egységköltségek és átalányok meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik a regionális vagy helyi sajátosságokat, számításaikat olyan igazoló dokumentumokra alapozva, amelyek bizonyítják, hogy a számítás tükrözi az érintett beavatkozás által érintett műveletek vagy intézkedések piaci árát.
Amennyiben a tagállamok KAP stratégiai terveikben a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó borágazati beavatkozásokat, illetve tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokat irányoznak elő, a következő szabályokat kell alkalmazni:
ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a támogatás összegét valamely területi mértékegység szerinti egységköltség-alapú térítések alapján számítják ki, a szóban forgó összegnek meg kell felelnie az e rendelet 42. cikke szerint mért tényleges területnek;
ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a támogatási összeget más mértékegységek szerinti egységköltség-alapú térítések vagy a kedvezményezettek által benyújtandó igazoló dokumentumok alapján megállapított tényleges költségek alapján számítják ki, meg kell állapítaniuk a művelet végrehajtásának tényleges mértékének meghatározására alkalmas ellenőrzési módszerekre vonatkozó szabályokat.
22. cikk
Kiadástípusok
Az e rendelet 11. és 12. cikkében említett, nem kizárólagosan az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi célok megvalósítására irányuló beavatkozásokkal összefüggő kiadásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek kizárólag az említett célkitűzésekhez kapcsolódnak, feltéve, hogy ezek a beavatkozások közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulnak e célkitűzések teljesítéséhez. A teljes kiadást be kell számítani az operatív programok (EU) 2021/2115 rendelet 50. cikke (7) bekezdésének a) és c) pontjában említett kiadásainak 15 %-ába, illetve 2 %-ába, valamint az említett rendelet 60. cikkének (4) bekezdésében említett beavatkozások kiadásainak 5 %-ába.
23. cikk
Adminisztratív és személyzeti költségek
Az ilyen személyzeti költségek közé tartoznak többek között azok a költségek, amelyek a kedvezményezett által szerződtetett munkavállalókhoz, valamint a kedvezményezett állandó alkalmazottainak valamely beavatkozás végrehajtására fordított munkaóráihoz kapcsolódnak.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kedvezményezett benyújtson olyan igazoló dokumentumokat, amelyek részletesen ismertetik az adott beavatkozás kapcsán ténylegesen elvégzett munkát, valamint hogy a kapcsolódó személyzeti költségek értéke független módon értékelhető és ellenőrizhető legyen. Az adott beavatkozáshoz rendelt személyzeti költségek értéke nem haladhatja meg az adott piacon ugyanarra a szolgáltatástípusra általánosan elfogadott költségeket.
Az adott beavatkozásnak a kedvezményezett állandó személyzete általi végrehajtásához kapcsolódó személyzeti költségek meghatározása céljából alkalmazandó órabér úgy számítható ki, hogy a művelet végrehajtásában közreműködő konkrét alkalmazottak legutolsó dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségét el kell osztani 1 720 órával, vagy részidős foglalkoztatottak esetében ennek arányos részével.
Az (EU) 2021/2115 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésének l) pontjában említett „promóció, kommunikáció” és „kommunikációs tevékenységek” típusú beavatkozások, valamint az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének i), j) és k) pontja szerinti, szakmaközi szervezetek által végrehajtott tevékenységek és harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció esetében a kedvezményezetteknél közvetlenül felmerülő igazgatási és személyzeti költségek nem haladhatják meg a beavatkozás összköltségének 50 %-át.
Az adminisztratív költségek akkor minősülnek elszámolhatónak, ha nem haladják meg a végrehajtott művelet teljes elszámolható költségeinek 4 %-át.
A külső ellenőrzések költségei elszámolhatónak minősülnek, amennyiben az ilyen ellenőrzéseket független és megfelelő képesítéssel rendelkező külső szervezet végzi.
II. FEJEZET
A gyümölcs- és zöldségágazatra, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokra alkalmazandó egyedi szabályok
24. cikk
Érintett termékek
A beavatkozástípusok csak olyan termékekre terjednek ki, amelyek tekintetében a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a transznacionális termelői szervezet, a termelői szervezetek transznacionális társulása vagy a termelői csoport elismert státusszal rendelkezik, feltéve, hogy az operatív program hatálya alá tartozó termékek értéke meghaladja az adott szervezet által az adott operatív program hatálya alá tartozó ágazatban forgalmazott termékek értékének 50 %-át. Ezenfelül az érintett termékeknek a termelői szervezet tagjaitól vagy más termelői szervezet, illetve termelői szervezetek társulásának termelő tagjaitól kell származniuk.
25. cikk
Szállítási költségek és az ingyenes szétosztáshoz kapcsolódó kiszerelési követelmények
A szállítási költségek visszatérítése azt a felet illeti, amely a szóban forgó szállítási művelet pénzügyi költségét ténylegesen viselte. A kifizetés az alábbiakat tanúsító igazoló dokumentumok bemutatása ellenében történik:
a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, a transznacionális termelői szervezetnek, a termelői szervezetek transznacionális társulásának vagy a termelői csoportnak az elnevezése;
az érintett termékek mennyisége;
az (EU) 2021/2115 rendelet 52. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett címzettek általi átvétel és az igénybe vett szállítóeszközök;
a forgalomból történő kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság.
Az operatív programok keretében a forgalomból ingyenes szétosztás céljából kivont termékek kiszerelésére vonatkozó szabályok:
az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán fel kell tüntetni a 15. cikk (2) bekezdésében említett uniós emblémát, valamint a IV. mellékletben szereplő egy vagy több nyilatkozatot; a kifizetés az alábbiakat tanúsító igazoló dokumentumok bemutatása ellenében történik:
a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, a transznacionális termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek transznacionális társulásának neve;
az érintett termékek mennyisége;
az (EU) 2021/2115 rendelet 52. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett címzettek általi átvétel, a kiszerelés feltüntetésével.
26. cikk
Támogatás
A forgalomból – ingyenes szétosztástól eltérő célra – kivonható mennyiségekre egy adott évben a termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai, transznacionális termelői szervezetek, termelői szervezetek transznacionális társulásai vagy termelői csoportok egyes termékei tekintetében a következő szabályok vonatkoznak:
arányuk nem haladhatja meg az adott termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport által az előző 3 évben forgalmazott termékek átlagos mennyiségének 10 %-át;
illetve a gyümölcs és zöldség esetében három egymást követő év százalékos arányainak összege nem haladhatja meg a 15 %-ot, ha összeadjuk az a) pont szerint a tárgyévre kiszámított arányt az előző két év forgalomból történő kivonásainak arányával, mely utóbbit az adott termelői szervezet által az előző két év során forgalmazott termékek mennyisége alapján kell kiszámítani.
Ha az előző évek bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok a forgalmazott termékmennyiségekről, akkor a forgalmazott termékek azon mennyiségét kell számításba venni, amelynek tekintetében a termelői szervezetet, a termelői szervezetek társulását, a transznacionális termelői szervezetet, a termelői szervezetek transznacionális társulását vagy a termelői csoportot elismerték.
Ugyanakkor az (EU) 2021/2115 rendelet 52. cikkének (6) bekezdésében említett valamely rendeltetésű, vagy az e rendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok által jóváhagyott, bármely egyenértékű rendeltetésű, a forgalomból ingyenes szétosztás céljából kivont mennyiségeket nem kell figyelembe venni a forgalomból történő kivonások százalékos arányának kiszámításakor.
Az olyan gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amelyek az (EU) 2021/2115 rendelet 52. cikkének (6) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek, alapítványok és intézmények körében kerültek ingyenes szétosztásra, az Unió pénzügyi támogatása kizárólag az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelően fedezi a kifizetést, a kiszerelési költségek pedig az e rendelet 33. cikkének megfelelően kerülnek megállapításra.
27. cikk
A piacról kivont termékek rendeltetése
Abban az esetben, ha az (EU) 2021/2115 rendelet 52. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett jótékonysági szervezetek, alapítványok, illetve intézmények megkapják a kért engedélyt, pénzügyi elszámolást vezetnek a szóban forgó műveletre vonatkozóan.
A tagállamok engedélyezhetik az ingyenes szétosztás kedvezményezettjeinek, hogy a piacról kivont és feldolgozásra kerülő termékek feldolgozóinak természetben fizessenek, ha a kifizetés csak a feldolgozási költségeket fedezi, és ha az a tagállam, amelyben a kifizetés teljesítésre sor kerül, szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozott termékeket az e bekezdés első albekezdésben említett végső címzettek általi fogyasztásra szánják. A 26. cikk (1) bekezdésében megállapított határértéket kell alkalmazni.
A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a termelői szervezetek és az (EU) 2021/2115 rendelet 52. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett jótékonysági szervezetek, alapítványok, illetve intézmények közötti kapcsolattartást és együttműködést.
28. cikk
A piacról kivont termékek címzettjeire vonatkozó feltételek
Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének a), e) és f) pontjában említett ágazatokban az ingyenes szétosztásra szánt, piacról kivont termékek címzettjei vállalják, hogy:
betartják az 1308/2013/EU rendelet forgalmazási előírásokra vonatkozó szabályait;
külön készletnyilvántartást vezetnek a szóban forgó kivonási műveletekről;
alávetik magukat az uniós és nemzeti jog által előírt ellenőrzéseknek,
minden egyes érintett termék végső rendeltetéséről rendelkezésre bocsátják az igazoló dokumentumokat átvételi igazolás vagy azzal egyenértékű dokumentum formájában, amely tanúsítja, hogy a forgalomból kivont termékeket egy harmadik fél ingyenes szétosztás céljából átvette.
A tagállamok a dokumentált kockázatelemzés alapján általuk megállapított maximális mennyiséget el nem érő csekély mennyiségek esetében eltekinthetnek attól, hogy a címzettek vezessék az első albekezdés b) pontjában említett nyilvántartásokat.
Az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetésű piacról kivont termékek címzettjei vállalják, hogy:
betartják az 1308/2013/EU rendelet forgalmazási előírásokra vonatkozó szabályait;
a szóban forgó műveletekről külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek, amennyiben a tagállam ezt szükségesnek tartja annak ellenére, hogy a terméket a szállítást megelőzően denaturálták;
alávetik magukat az uniós és nemzeti jog által előírt ellenőrzéseknek,
a forgalomból kivont, lepárlásra szánt termékek esetében az érintett termékekből készített alkoholra nem kérnek kiegészítő támogatást.
29. cikk
A piacról kivont termékekre vonatkozó forgalmazási előírások
Ha a gyümölcsök és zöldségek piacról történő kivonása ömlesztett kiszerelésben történik, be kell tartani az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletben ( 9 ) a II. osztályra vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeket.
Mindazonáltal a gyümölcs- és zöldségágazat vonatkozó szabványban meghatározott miniatűr termékeinek meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, beleértve a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezéseket is.
30. cikk
A forgalmazott termékek értéke újonnan elismert szervezetek vagy csoportok esetében
Amennyiben az elismerést követő három év során az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének a), e) és f) pontjában említett ágazatokban működő termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport esetében a forgalmazott termékekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre az előző három évre visszamenőleg, a tagállamok egy 12 egymást követő hónapon át tartó időszakban elfogadják a forgalmazott vagy forgalmazható termékek értékére vonatkozóan az érintett termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport által közölt adatokat, amennyiben az adott termelői szervezet vagy csoport a tagállam számára kielégítő módon bizonyítani tudja, hogy a termelő tagok részéről rendelkezik a tényleges kapacitással azok forgalmazásához.
Ha ugyanakkor a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a transznacionális termelői szervezet, a termelői szervezetek transznacionális társulása vagy a termelői csoport az elismerése céljából közölte az általa forgalmazott termékek értékét, a tagállam kizárólag ezt az értéket fogadja el.
31. cikk
A forgalmazott termékek értékének számítási alapja
A termelői szervezetek társulása vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása által forgalmazott termékek értékét a maga a termelői szervezetek társulása vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása, illetve a tagságukat alkotó termelői szervezetek termelése alapján kell kiszámítani, kizárólag azon termékek figyelembevételével, amelyek tekintetében a termelői szervezetek társulását vagy a termelői szervezetek transznacionális társulását elismerték. Amennyiben azonban az operatív programokat a termelői szervezetek társulása vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása, illetve a tagságukat alkotó termelői szervezetek tekintetében külön-külön hagyják jóvá, a tagok operatív programjai keretében forgalmazott termékek értékét nem kell figyelembe venni a társulás által forgalmazott termékek értékének kiszámításakor.
Emellett az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének e) és f) pontjában felsorolt ágazatok esetében a forgalmazott termékek értékének megállapításakor figyelembe vehető a termelői szervezet, a transznacionális termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a termelői szervezetek transznacionális társulása vagy a tagságukat alkotó termelői csoport nevében kötött szerződések hatálya alá tartozó termékek értéke is.
►M1 A forgalmazott termékek értékét a szokásos forgalmazásnak megfelelően friss állapotban vagy az elsődleges feldolgozás szakaszában kell kiszámítani, illetve ömlesztve, ha a termékek ömlesztve is forgalomba hozhatók, és a szóban forgó érték nem tartalmazhatja a további feldolgozás vagy a további kiszerelés költségeit, illetve a feldolgozott végtermékek értékét. Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének e) és f) pontjában említett ágazatok esetében a tagállamok KAP stratégiai tervükben feltüntetik, hogy az egyes ágazatokra vonatkozóan hogyan számítják ki a forgalmazott termékek értékét. ◄
A feldolgozásra szánt olyan forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermékek értékét, amelyekből akár termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, illetve azok termelő tagjai, vagy az e cikk (7) bekezdésének megfelelő leányvállalatai – saját maga vagy kiszervezés útján – az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek valamelyikét vagy az e bekezdésben említett más feldolgozott terméket állított elő, az említett feldolgozott termékek számlázott értékének egy meghatározott, átalányjellegű százalékos arányaként kell kiszámítani. Ez az átalányérték:
gyümölcslé esetében 53 %;
koncentrált lé esetében 73 %;
paradicsomsűrítmény esetében 77 %;
fagyasztott gyümölcs és zöldség esetében 62 %;
gyümölcs- és zöldségkonzerv esetében 48 %;
Agaricus bisporus gombafajból készült konzerv és más, sós lében tartósított termesztett gombák esetében 70 %;
sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs esetében 81 %;
szárított gyümölcs esetében 81 %;
az a)–h) pontban felsoroltaktól eltérő egyéb feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék esetében 27 %;
feldolgozott fűszernövény esetében 12 %;
paprikapor esetében 41 %.
A termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a transznacionális termelői szervezet, a termelői szervezetek transznacionális társulása vagy a termelői csoport termelő tagjai által előállított azon termékeit, amelyeket egy másik, a saját szervezetük által kijelölt termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport forgalmaz, az azon szervezet, társulás vagy csoport által forgalmazott termékek értékébe kell beleszámítani, amely az adott termékeket forgalmazza. A kétszeres beszámítás tilos.
Kivéve azokat az eseteket, amikor a (7) bekezdés alkalmazandó, a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a transznacionális termelői szervezet, a termelői szervezetek transznacionális társulása vagy a termelői csoport által forgalmazott termékeket a „termelői szervezettől, termelői szervezetek társulásától, transznacionális termelői szervezettől, termelői szervezetek transznacionális társulásától vagy termelői csoporttól kiszállított” szakaszban forgalomba hozatalra kész állapotban kell kiszámlázni:
héa nélkül;
a termelői szervezeten, a termelői szervezetek társulásán, a transznacionális termelői szervezeten, a termelői szervezetek transznacionális társulásán vagy a termelői csoporton belüli szállítás költségei nélkül.
A forgalmazott termékek értéke ugyanakkor kiszámítható a „leányvállalattól kiszállított” szakaszban is, a (6) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint, feltéve, hogy a leányvállalat részesedésének vagy tőkéjének legalább 90 %-a tekintetében a tulajdonos:
egy vagy több termelői szervezet, termelői szervezetekből álló társulás, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetekből vagy termelői csoportokból álló transznacionális társulás; vagy
a tagállam jóváhagyásától függően a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet vagy termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport termelő tagjai, ha ez hozzájárul az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt célkitűzések megvalósításához.
32. cikk
Referencia-időszak és az uniós finanszírozás maximális mértéke
Az említett 12 hónapos referencia-időszak az érintett termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport beszámolási időszaka.
A referencia-időszak meghatározására szolgáló módszer egy adott program időtartama alatt kizárólag megfelelően indokolt esetekben változtatható meg.
A tagállamok döntenek arról, hogy a működési alapnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás felső korlátját minden évben az alábbiak közül melyik módszerrel számítják ki:
a referencia-időszakban azon termelők által forgalmazott termékek értéke alapján, amelyek az igényelt támogatás által érintett év január 1-jén tagjai voltak a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, a transznacionális termelői szervezetnek, a termelői szervezetek transznacionális társulásának vagy a termelői csoportnak; vagy
az érintett referencia-időszakban az érintett termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport forgalmazott termékeinek tényleges értéke alapján. Ez esetben valamennyi, a tagállamban működő nem transznacionális kedvezményezett esetében ugyanezt a szabályt kell alkalmazni.
Ha egy termék esetében az adott évben forgalmazott termékek értékében legalább 35 %-os csökkenés következett be három előző 12 hónapos referencia-időszak átlagához képest, a következők alkalmazandók:
amennyiben a csökkenés a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport felelősségi körén és befolyásán kívül eső okokból következett be, az érintett termék esetében az előző három 12-hónapos referencia-időszak szerinti átlagos érték 65 %-át kell tekinteni a forgalmazott termékek értékének;
amennyiben a csökkenés természeti csapások, éghajlati jelenségek, növénybetegségek vagy kártevőfertőzés miatt következett be, amely kívül esik a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport felelősségi körén és befolyásán, az érintett termék esetében az előző három 12-hónapos referencia-időszak szerinti átlagos érték 85 %-át kell tekinteni a forgalmazott termékek értékének.
Mindkét esetben a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, a transznacionális termelői szervezetnek, a termelői szervezetek transznacionális társulásának vagy a termelői csoportnak igazolnia kell az érintett tagállam illetékes hatósága felé, hogy ezek az okok kívül esnek a felelősségi körén és befolyásán.
Amennyiben a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, transznacionális termelői szervezet, termelői szervezetek transznacionális társulása vagy termelői csoport bizonyítja az érintett tagállam felé, hogy ezek az okok kívül esnek a felelősségi körén és befolyásán, és megtette az összes szükséges megelőző intézkedést, az érintett termék esetében az előző három 12-hónapos referencia-időszak szerinti átlagos érték 100 %-át kell tekinteni a forgalmazott termékek értékének.
32a. cikk
A transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai által végrehajtott beavatkozások típusaira vonatkozó szabályok
A transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai által megvalósított operatív programok keretében végrehajtott beavatkozások típusainak meg kell felelniük azon tagállam nemzeti stratégiai tervének és nemzeti szabályainak, amelyben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 10 ) 14. vagy 21. cikkével összhangban a transznacionális termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek transznacionális társulásának a székhelye található.
III. FEJEZET
Gyümölcs- és zöldségágazat
33. cikk
Az ingyenes szétosztáshoz kapcsolódó kiszerelési költségek
A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai számára teljesített, az operatív programok keretében a forgalomból ingyenes szétosztás céljából kivont gyümölcsök és zöldségek kiszerelésének költségeihez kapcsolódó kifizetések összege nem haladhatja meg a költségeknek a VII. mellékletben meghatározott összegét.
Az első bekezdés nem alkalmazandó a forgalomból kivont gyümölcsökre és zöldségekre, amennyiben az ingyenes szétosztásra feldolgozásukat követően kerül sor.
34. cikk
A termelők szervezettségi fokának kiszámítása a nemzeti pénzügyi támogatás szempontjából
A tagállamok által meghatározott régiójegyzékek legalább 5 évig nem módosíthatók, kivéve, ha az adott módosítás – különösen az érintett régióban vagy régiókban működő termelők szervezettségi fokának kiszámításához nem kapcsolódó okokból – objektíven indokolható.
A tagállamok a régiók jegyzékének bármely módosításáról tájékoztatják a Bizottságot.
35. cikk
A forgalomból ingyenes szétosztás céljából kivont termékek esetében alkalmazandó hároméves átlag
Az újonnan elismert termelői szervezetek esetében az elismerést megelőző gazdasági évek adatai a következők:
ha a szervezet termelői csoport volt, a termelői csoportra vonatkozó egyenértékű adatok, vagy
az elismerés iránti kérelemben figyelembe vett mennyiség.
IV. FEJEZET
Méhészeti ágazat
36. cikk
A méhkaptár meghatározása
E fejezet alkalmazásában a „méhkaptár” méz vagy más méhészeti termékek előállítására, illetve mézelő méhek szaporítására használt, egy méhcsaládot tartalmazó egységet jelent, beleértve a méhek túléléséhez szükséges minden elemet.
37. cikk
A méhkaptárak számának kiszámítási módszere
A tagállamok területén található, telelésre felkészült méhkaptárak számát minden év szeptember 1. és december 31. között ki kell számítani a KAP stratégiai tervekben leírt, megbízható módszer segítségével.
38. cikk
A méhkaptárak számának bejelentése
A méhkaptárak e rendelet 37. cikke szerint kiszámított számának az (EU) 2021/2115 rendelet 55. cikke (7) bekezdésének megfelelő bejelentésére 2023-tól kezdődően minden év június 15-ig kerül sor.
39. cikk
Minimális uniós hozzájárulás
Az (EU) 2021/2115 rendelet 55. cikkében említett és a tagállamok által a KAP stratégiai tervben meghatározott, méhészeti ágazati beavatkozástípusok végrehajtásához kapcsolódó kiadásokhoz nyújtott uniós hozzájárulás minimális szintje 30 %.
V. FEJEZET
Borászati ágazat
40. cikk
Kedvezményezettek
Közjogi intézmény nem lehet kedvezményezettje a borágazatban végrehajtott beavatkozástípusoknak. A tagállamok ugyanakkor engedélyezhetik, hogy közjogi intézmény részesüljön a támogatásból:
az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének i) és j) pontjában említett, szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések esetében;
az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének h), illetve k) pontjában említett, harmadik országokban végrehajtott tájékoztatási, promóciós és kommunikációs tevékenységek esetében, feltéve, hogy az adott intézmény nem az egyetlen kedvezményezettje az említett beavatkozások keretében nyújtott támogatásnak;
az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében említett beavatkozások esetében, amennyiben azokat szőlőtermesztéssel is foglalkozó állami szőlészeti és borászati iskolák hajtják végre.
41. cikk
Egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból történő újratelepítés
A szőlőültetvények kötelező kivágást követő újratelepítése címén a KAP stratégiai tervben előirányzott beavatkozások támogatására fordított, tagállamok által viselt éves kiadások nem haladhatják meg az érintett tagállam által a szóban forgó pénzügyi évben az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására fordított kiadások teljes éves összegének 15 %-át.
E beavatkozástípus esetében a kivágási költségek és az elmaradt bevétel kompenzációja nem minősülnek elszámolható kiadásnak.
42. cikk
Beültetett terület
VI. FEJEZET
Komlóágazat
43. cikk
Uniós pénzügyi támogatás
Az egyes termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak az (EU) 2021/2115 rendelet 62. cikkének (1) bekezdése értelmében juttatandó maximális uniós pénzügyi támogatást a termelő tagok támogatható komlótermő területei alapján arányosan kell kiszámítani. Ahhoz, hogy támogathatónak minősüljenek, a komlótermő területeknek egyenlő sűrűségben beültetett, duplasoros (drót/kötél) termesztésnél hektáronként legalább 1 500 , egysoros (drót/kötél) termesztésnél hektáronként legalább 2 000 növénnyel rendelkező területeknek kell lenniük.
A területekbe kizárólag a karók külső támasztóit összekötő vonal által behatárolt terület számít bele. Amennyiben ezen a vonalon komlónövény található, akkor az abban a parcellában levő átlagos művelési sortávolságnak megfelelő szélességű további sávval bővül a terület minden oldala. Ez a pluszsáv nem érinthet közterületet. A komlósorok végén levő, a mezőgazdasági gépek mozgásához szükséges fordulók beleszámíthatók a területbe, feltéve, hogy egyik forduló hossza sem éri el a nyolc métert, csak egyszer számítják be, és nem esik közterületre.
A területek nem foglalják magukban a főként faiskolai termékként termesztett, fiatal komlónövényekkel beültetett területeket.
VII. FEJEZET
Állattenyésztési ágazat
44. cikk
Az állatállomány pótlása az egészségügyi okokból történő kényszervágásokat vagy a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően
IV. CÍM
EGYES VIDÉKFEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK
45. cikk
A genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban
Azok a tagállamok, amelyek KAP stratégiai tervükben az (EU) 2021/2115 rendelet 70. cikkében említett, a genetikai erőforrások megőrzésével, fenntartható használatával és fejlesztésével kapcsolatos mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beavatkozásokat irányoznak elő, kizárólag az alábbi formában nyújthatnak ilyen támogatást:
agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások a veszélyeztetett fajták és a génerózió által fenyegetett növényfajták gazdaságokban való megőrzésére; vagy
a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a genetikai erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló tevékenységekhez nyújtott támogatás.
Az első albekezdés a) pontjában említett agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások körébe tartozó tevékenységek az említett albekezdés b) pontja értelmében nem jogosultak támogatásra.
A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett, a veszélyeztetett fajták és a génerózió által fenyegetett növényfajták gazdaságokban való megőrzésére irányuló agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások megköveteljék az alábbiakat:
valamely tagállam által veszélyeztetettként elismert olyan helyi fajtához tartozó haszonállatok tenyésztését, amelyek az említett tagállam egy vagy több hagyományos tenyésztési rendszeréhez vagy környezetéhez genetikailag alkalmazkodtak, amennyiben a veszélyeztetett állapotot a veszélyeztetett fajták terén szükséges szakértelemmel és szakismeretekkel rendelkező testület tudományos alapon megállapította, az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 2. cikkének 24. pontjában foglaltak szerint; vagy
olyan, a helyi és a regionális körülményekhez természetes módon alkalmazkodott növénygenetikai erőforrások megőrzését, amelyeket a génerózió veszélye fenyeget.
A (2) bekezdés a) pontjában említett, helyi fajtákhoz tartozó haszonállatok alábbi fajai támogathatók:
szarvasmarha;
juh;
kecske;
lófélék (Equus caballus és Equus asinus);
sertés;
madarak;
nyúl;
méhek.
A tagállamok csak abban az esetben minősíthetik támogathatónak a 2. cikk a) pontjában említett helyi fajtákat, ha teljesülnek a következő követelmények:
az érintett tenyésznőstények országos száma ismert;
a fajtáról vezetett törzskönyv vagy tenyésztési főkönyv vezetését és naprakészen tartását megfelelően elismert tenyésztőszervezet biztosítja.
A tagállamok biztosítják, hogy a genetikai erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló, az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett mezőgazdasági és erdőgazdálkodási műveletek magukban foglalják a következőket:
a mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, begyűjtését és hasznosítását elősegítő célzott intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások – ideérve a gazdaságban vagy erdőgazdaságban történő megőrzést – és ex situ gyűjtemények (génbankok) internetalapú nyilvántartását és adatbázisait;
az illetékes tagállami szervezetek között az uniós mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, begyűjtésére és felhasználására vonatkozó információk cseréjét elősegítő együttes fellépések;
kísérő intézkedés: tájékoztatás, ismeretterjesztés, tanácsadás, képzés és technikai jelentés készítése, nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek bevonásával.
Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
„in situ megőrzés” a mezőgazdaságban: a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok vagy vadon élő fajták életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben, illetve háziasított állatfajták vagy termesztett növényfajok tekintetében a gazdaság nyújtotta környezetben, ahol megkülönböztető tulajdonságaik kialakultak;
„in situ megőrzés” az erdészetben: a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben;
„gazdaságban vagy erdőgazdaságban történő megőrzés”: a gazdaság vagy erdőgazdaság szintjén folytatott in situ megőrzési és fejlesztési tevékenység;
„ex situ megőrzés”: genetikai anyag mezőgazdasági vagy erdészeti célra történő megőrzése a természetes élőhelyen kívül;
„ex situ begyűjtés”: a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyag mezőgazdasági vagy erdészeti célra történő begyűjtése.
46. cikk
Állatjólét
Azon tagállamoknak, amelyek KAP stratégiai tervükben az (EU) 2021/2115 rendelet 70. cikkében említett állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó beavatkozásokat irányoznak elő, biztosítaniuk kell, hogy az állatjóléti kötelezettségvállalások a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat vonjanak maguk után az alábbi területek legalább egyikén:
az állatok természetes igényeivel összhangban lévő víz- és takarmányellátás, valamint állatgondozás;
az állatok kényelmét és mozgási szabadságát javító elhelyezési körülmények, például megnövelt férőhelyek, padozatfelületek, természetes fény, mikroklíma-szabályozás, valamint olyan elhelyezési rendszerek, mint a szabad ellés vagy a csoportos tartás, az állatok természetes szükségleteitől függően;
olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik a természetes viselkedés gyakorlását, mint például az ingergazdagabb környezet vagy a késői elválasztás;
a szabadba kijárás és legelés;
az állatok (beleértve a lassabban növekvő fajtákat is) robusztusságát és hosszú élettartamát növelő gyakorlatok;
az állatok megcsonkításának vagy ivartalanításának elkerülésére irányuló gyakorlatok. Olyan egyedi esetekben, amelyekben szükségesnek bizonyul az állatok csonkítása vagy ivartalanítása, érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentő szerek vagy immunalapú ivartalanítás alkalmazása;
olyan, nem fertőző betegségek megelőzésére szolgáló egészségügyi intézkedések, amelyek nem igényelnek orvosi anyagokat, például vakcinákat, rovarirtó szereket vagy parazita elleni szereket.
47. cikk
Minőségrendszerek
Azon tagállamoknak, amelyek KAP stratégiai tervükben az (EU) 2021/2115 rendelet 77. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett minőségrendszerekhez kapcsolódó beavatkozásokat irányoznak elő, biztosítaniuk kell, hogy az elismert nemzeti minőségrendszerek a következőkre terjednek ki:
mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségügyi rendszerek – a mezőgazdaságiüzem-tanúsítási rendszereket is beleértve –, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:
az ilyen rendszerek hatálya alá tartozó végtermék egyedi jellege egyértelműen meghatározott kötelezettségekre vezethető vissza, amelyek garantálják a következők bármelyikét:
a rendszer valamennyi termelő előtt nyitva áll;
a rendszer kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szerv tanúsítja;
a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a termékek nyomon követhetőségét;
olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállamok az önkéntes tanúsítási rendszerek bevált gyakorlatait ismertető, „A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások” című, 2010. december 16-i bizottsági közleményben ( 13 ) foglalt követelményeknek megfelelőnek ismertek el.
V. CÍM
A JÓ MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRA (GAEC) VONATKOZÓ 1. SZ. ELŐÍRÁSBAN SZEREPLŐ RÉSZARÁNYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
48. cikk
A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. sz. előírásban szereplő részarányra vonatkozó szabályok
Az állandó gyepterületnek az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében említett 1. sz. GAEC-előírás szerinti fenntartása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy az állandó gyepterületek mezőgazdasági területekhez viszonyított aránya ne csökkenjen 5 %-ot meghaladó mértékben az egyes tagállamok által a KAP stratégiai tervükben megállapítandó referenciahányadoshoz képest, amely úgy számítható ki, hogy az állandó gyepterületek méretét elosztják a teljes mezőgazdasági terület méretével.
Az első albekezdésben említett referenciahányados megállapítása érdekében:
„állandó gyepterület”: a közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelők által 2018-ban az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 72. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban bejelentett állandó gyepterület, amelyet a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 15 ) 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában említettek szerint határoztak meg, és amelyet szükség esetén a tagállamok kiigazítanak valamely esetleges változás hatásának figyelembevétele érdekében, különös tekintettel a gyepterületnek az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, tagállamok általi meghatározásában bekövetkezett változás hatására;
„teljes mezőgazdasági terület”: a közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelők által 2018-ban az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjának megfelelően bejelentett mezőgazdasági terület, amelyet a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 23. pontjában említettek szerint határoztak meg, és amelyet szükség esetén a tagállamok kiigazítanak, különösen a mezőgazdasági területnek az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti, tagállamok általi meghatározásában bekövetkezett esetleges változás hatásának figyelembevétele érdekében.
A tagállamok az állandó gyepterület arányát és a referenciahányadost nemzeti, regionális, szubregionális szinten, illetve gazdaságok csoportjai vagy egyes gazdaságok szintjén is meghatározhatják.
Ha azonban az állandó gyepterület mérete egy adott évben abszolút értékben az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontja szerint létesített állandó gyepterület 0,5 %-án belül marad, az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
VI. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
Uniós módszer a kenderfajták ellenőrzésére és a 3. cikkben említett kenderfajták Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmának meghatározására
1. Hatály
Az e mellékletben foglalt módszer a kender (Cannabis sativa L.) fajtáiban jelen lévő Δ9-tetrahidrokannabinol (a továbbiakban: THC) meghatározására irányul. Az adott esettől függően a módszer az e mellékletben bemutatott „A” vagy „B” eljárást követi.
A módszer a THC megfelelő oldószerrel való kivonását követő gázkromatográfiás (GC) mennyiségi meghatározásán alapul.
1.1. „A” eljárás
Az „A” eljárást kell alkalmazni a kendertermesztésre vonatkozóan végzett ellenőrzésekhez, amennyiben az évente elvégzett helyszíni ellenőrzésekhez használt kontrollminta lefedi az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésének megfelelően kendertermesztésre bejelentett területek legalább 30 %-át.
1.2. „B” eljárás
A „B” eljárást kell alkalmazni akkor, ha a tagállam előzetes jóváhagyási rendszert vezetett be a kendertermesztés tekintetében, és az elvégzett helyszíni ellenőrzések minimális szintje lefedi az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésének megfelelően kendertermesztésre bejelentett területek legalább 20 %-át.
2. Mintavétel
2.1. A mintavétel feltételei
A mintavételt nappal, szisztematikus útvonal alapján kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a minta reprezentativitása a parcella tekintetében biztosított legyen, de a növényállomány széleit ki kell hagyni.
2.1.1. „A” eljárás:
a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények mindegyikéről le kell szedni egy 30 cm-es darabot, amelynek legalább egy termős virágzatot kell tartalmaznia. A mintavételt a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás végétől számított 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a virágzás kezdetétől a virágzás kezdetét követő 20. napig tartó időszak alatt kerüljön sor a mintavételre, feltéve, hogy minden termesztett fajtára más reprezentatív mintákat is vesznek az első bekezdésnek megfelelően a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás befejeződése utáni 10. napig tartó időszak folyamán.
A köztes kultúraként termesztett kender esetében, termős virágzatok hiányában a növényszár felső 30 cm-es darabját kell leszedni. Ebben az esetben a mintavételt közvetlenül a vegetációs időszak vége előtt kell elvégezni, miután a levelek a sárgulás első jeleit kezdik mutatni, azonban legkésőbb a fagyok előrejelzett időszakának beállta előtt.
2.1.2. „B” eljárás:
a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények felső egyharmadát kell megszedni. A mintavételt a virágzás végét követő 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni, illetve a köztes kultúraként termesztett kender esetében, termős virágzatok hiányában közvetlenül a vegetációs időszak vége előtt, miután a levelek a sárgulás első jelét kezdik mutatni, de legkésőbb a fagyok előrejelzett időszakának beállta előtt. Kétlaki fajták esetében csak a termős növényeket kell megszedni.
2.2. Mintanagyság
„A” eljárás: a mintának parcellánként 50 növényből kell állnia.
„B” eljárás: a mintának parcellánként 200 növényből kell állnia.
Minden egyes mintát szövet- vagy papírzsákba kell helyezni anélkül, hogy összepréselődnének, és laboratóriumi elemzésre kell elküldeni.
A tagállamok, ha szükséges, rendelkezhetnek egy második, ellenminta megszedéséről, amelyet vagy a mezőgazdasági termelőnél vagy az analízisért felelős szervnél kell tartani.
2.3. A minta szárítása és tárolása
A minták szárítását a lehető leghamarabb, de 48 órán belül minden esetben meg kell kezdeni, egy 70 °C alatti hőmérsékletet alkalmazó módszerrel.
A mintákat a tömegállandóság eléréséig, 8–13 %-os nedvességtartalomra kell kiszárítani.
A szárítást követően a mintákat 25 °C alatti hőmérsékletű sötét helyen kell tárolni, ügyelve arra, hogy ne préselődjenek össze.
3. A THC-tartalom meghatározása
3.1. A vizsgálati minta előkészítése
A 2 mm-nél nagyobb szárdarabokat és magokat el kell távolítani a szárított mintákból.
A szárított mintákat közepes finomságú (1 mm lyukátmérőjű szitán áthaladó) porrá kell őrölni.
Ez a por 25 °C alatti hőmérsékleten, sötét és száraz helyen 10 hétig tartható el.
3.2. Reagensek és extraháló oldat
3.3. A THC extrahálása
A porított vizsgálati mintából ki kell mérni 100 mg-ot, centrifugacsőbe kell helyezni, és hozzá kell adni a belső standardot tartalmazó extraháló oldatból 5 ml-t.
A mintát ultrahangfürdőbe kell helyezni, és 20 percig ott kell hagyni. Öt percig percenként 3 000 -es fordulatszámon történő centrifugálást követően el kell távolítani a felülúszó THC-oldatot. Az oldatot injektálni kell a kromatográfba, és el kell végezni a mennyiségi analízist.
3.4. Gázkromatográfia
Berendezés
Kalibrálási tartományok
Legalább három pont az „A” eljárás és öt pont a „B” eljárás esetében, beleértve a 0,04 és 0,50 mg/ml-es THC-pontokat az extraháló oldatban.
Vizsgálati körülmények
Az alábbi feltételek példaként szolgálhatnak az a) pontban említett oszlop tekintetében:
Injektált mennyiség: 1 μl.
4. Eredmények
Az eredményeket az állandó tömegre szárított analitikai minta 100 grammjában lévő THC grammjában kell megadni, két tizedesjegy pontossággal. Az eredményekre 0,03 g/100 g mértékű tűréshatár vonatkozik.
II. MELLÉKLET
A 22. cikk (2) bekezdésében említett nem elszámolható kiadások felsorolása
I. RÉSZ
Gyümölcs- és zöldségágazat, méhészeti ágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatok
1. Az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos általános termelési költségek; növényvédő szerek (beleértve az integrált szabályozó anyagokat); műtrágya és egyéb inputanyag; árubegyűjtési vagy szállítási költségek (belső vagy külső); tárolási költségek; csomagolási költségek (beleértve a csomagolás felhasználását és kezelését), még új folyamatok részeként sem; működési költségek (különösen az elektromos áram, az üzemanyag és a karbantartás).
2. Az olyan beavatkozásokhoz kapcsolódóan felvett hitelek törlesztése, amelyek végrehajtása az operatív program kezdete előtt megindult.
3. Beépítetlen földterület vásárlása, amely az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának több mint 10 %-át teszi ki.
4. A méhészeti ágazatban vagy a termelői szervezet értékesítési és forgalmazási tevékenységeiben a kedvezményezett által felhasználandó szállítójárművekbe történő beruházások.
5. Bérlemények működési költségei.
6. Lízingszerződéshez kapcsolódó kiadások (adók, kamat, biztosítási költség stb.) és működési költségek.
7. Az e felsorolásban nem támogathatóként említett műveletekkel vagy kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói vagy kiszervezési szerződések.
8. Nemzeti vagy regionális adók, illetve illetékek.
9. Tartozásokra felszámított kamat, kivéve, ha a hozzájárulást a nem visszatérítendő közvetlen támogatástól eltérő formában nyújtják.
10. Részvényvásárlás vagy vállalati tőkerészesedés-vásárlás, ha a befektetés pénzügyi célú.
11. A kedvezményezettől, a termelői szervezettől és annak tagjaitól, a termelői szervezetek társulásaitól és azok termelő tagjaitól, a 31. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalatoktól vagy leányvállalati láncon belüli szervezettől, illetve – tagállami jóváhagyástól függően – a termelő szervezethez társult szövetkezettől eltérő feleknél felmerült költségek.
12. A 11. cikkben említett olyan beavatkozások, amelyek elvégzésére nem a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy ezek termelő tagjai, a 31. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalat vagy leányvállalati láncon belüli szervezet, illetve – tagállami jóváhagyástól függően – a termelő szervezethez társult szövetkezet üzemében és/vagy telephelyén kerül sor.
13. A kedvezményezett, illetve a termelői szervezet által az Unión kívülre kiszervezett vagy ott végrehajtott beavatkozások, kivéve az (EU) 2021/2115 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett promóciós, kommunikációs és marketing beavatkozástípusokat.
II. RÉSZ
Borágazat
1. A szőlőültetvény művelésével kapcsolatos napi szintű feladatok
2. A vadállatok, madarak vagy jégeső okozta károk elleni védekezés
3. Szélfogók felállítása és a szél elleni védekezést szolgáló falak építése
4. Utak és felvonók építése
5. Traktor vagy bármilyen szállítójármű beszerzése
6. Fertőzött szőlőültetvények kivágása és az egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból előírt kötelező kivágás okozta bevételkiesés
III. MELLÉKLET
A 22. cikk (3) bekezdésében említett elszámolható kiadások felsorolása
Az alábbiakkal kapcsolatos specifikus költségek:
Specifikus költségek alatt a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként számított többletköltségek, valamint a kiegészítő bevétellel vagy költségmegtakarítással nem járó tevékenységekből származó jövedelemkiesés értendő.
A méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítmények.
A méhcsaládok pótlásával és a méhtenyésztéssel kapcsolatos költségek.
A méztermelés és mézgyűjtés színvonalának javítását szolgáló gépek és berendezések beszerzése.
Az operatív programok végrehajtásával vagy a kapcsolódó beavatkozásokkal kapcsolatos igazgatási és személyzeti költségek, ideértve a jelentések, tanulmányok és a számlák vezetésének és kezelésének költségeit, valamint a bérekhez és a fizetésekhez kapcsolódó, jogszabályból eredő költségeket, amennyiben azokat közvetlenül a kedvezményezett, a 31. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalat vagy leányvállalati láncon belüli szervezet, vagy – a tagállam jóváhagyásától függően – a termelői szervezethez társult szövetkezet viseli.
Beépítetlen földterület vásárlása, amennyiben a vásárlás az operatív programban szereplő beruházás végrehajtásához szükséges, ha annak értéke az érintett művelet teljes támogatható kiadásának kevesebb mint 10 %-át teszi ki. Kivételes és kellően indokolt esetekben a környezet védelmével kapcsolatos műveletekre magasabb arány is megállapítható.
Tárgyi eszközök, ideértve a használt tárgyi eszközök beszerzését vagy lízingelését, amennyiben azokat nem uniós vagy nemzeti támogatással vásárolták a vásárlást megelőző 5 év során, a tárgyi eszköz nettó piaci értékének határán belül.
Tárgyi eszközök bérlése, ha ez gazdasági szempontból a vásárlás alternatívájaként kellően indokolt, és a tagállam jóváhagyja.
Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében a szállítójárművekbe történő beruházások, amennyiben a termelői szervezet az érintett tagállam számára kielégítő módon igazolja, hogy a járműveket kizárólag belső szállításra fogja alkalmazni a saját telephelyén belül; a járművekre szerelt, a hűtött tárolást vagy a módosított atmoszférájú szállítást szolgáló kiegészítő berendezésekbe történő beruházások.
Befektetések vállalatok részvényeibe vagy tőkerészébe, melyek közvetlenül hozzájárulnak az operatív program célkitűzéseinek megvalósításához.
IV. MELLÉKLET
A 25. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett termékek csomagolásán feltüntetendő felirat
V. MELLÉKLET
Piacról való kivonásra vonatkozó maximális támogatási összegek az 26. cikk (1) és (4) bekezdésének első albekezdése szerint
|
Termékek |
Maximális támogatás (EUR/100 kg) |
|
|
Ingyenes szétosztás |
Egyéb rendeltetések |
|
|
Karfiol |
21,05 |
15,79 |
|
Paradicsom (a piacról kivonva június 1-től október 31-ig) |
7,25 |
7,25 |
|
Paradicsom (a piacról kivonva november 1-től május 31-ig) |
33,96 |
25,48 |
|
Alma |
24,16 |
18,11 |
|
Szőlő |
53,52 |
40,14 |
|
Kajszibarack |
64,18 |
48,14 |
|
Nektarin |
37,82 |
28,37 |
|
Őszibarack |
37,32 |
27,99 |
|
Körte |
33,96 |
25,47 |
|
Padlizsán |
31,2 |
23,41 |
|
Sárgadinnye |
48,1 |
36,07 |
|
Görögdinnye |
9,76 |
7,31 |
|
Narancs |
21,00 |
21,00 |
|
Mandarin |
25,82 |
19,50 |
|
Klementin |
32,38 |
24,28 |
|
Satsuma |
25,56 |
19,50 |
|
Citrom |
29,98 |
22,48 |
VI. MELLÉKLET
A piacról kivont termékekre vonatkozó minimumkövetelmények a 29. cikk (2) bekezdése alapján
1. A termékek jellemzői:
2. A termékeknek forgalomba hozatalra és fogyasztásra alkalmasnak, megfelelően fejlettnek és érettnek kell lenniük, figyelembe véve szokásos jellemzőiket.
3. A termékeknek adott esetben a fajtára, illetve a kereskedelmi típusra vagy minőségre jellemzőnek kell lenniük.
VII. MELLÉKLET
A 33. cikkben említett kiszerelési költségek
|
Termék |
Szétválogatási és csomagolási költségek (EUR/t) |
|
Alma |
187,70 |
|
Körte |
159,60 |
|
Narancs |
240,80 |
|
Klementin |
296,60 |
|
Őszibarack |
175,10 |
|
Nektarin |
205,80 |
|
Görögdinnye |
167,00 |
|
Karfiol |
169,10 |
|
Egyéb termékek |
201,10 |
( 1 ) A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).
( 2 ) A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).
( 3 ) A Bizottság 2008/62/EK irányelve (2008. június 20.) a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről (HL L 162., 2008.6.21., 13. o.).
( 4 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).
( 7 ) A Bizottság 821/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 28.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a program-hozzájárulások utalására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok, a pénzügyi eszközökről szóló jelentéstétel, a műveletekkel kapcsolatos tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági intézkedések technikai jellemzői, valamint az adatok rögzítésére és tárolására szolgáló rendszer tekintetében történő megállapításáról (HL L 223., 2014.7.29., 7. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).
( 9 ) A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.).
( 10 ) A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 138., 2017.5.25., 4. o.).
( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).
( 13 ) HL C 341., 2010.12.16., 5. o.
( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
( 15 ) A Bizottság 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 181., 2014.6.20., 48. o.).
( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).