a) baromfi, keltetőtojás, naposcsibe és specifikus kórokozóktól mentes tojás;

b) a baromfi – beleértve a laposmellű futómadarat és a vadon élő szárnyasvadat is – húsa, darált húsa és csontokról géppel leválasztott húsa, valamint tojás és tojástermékek.

1. „baromfi”: tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly és laposmellű futómadár (Ratitae), amelyet tenyésztés, hústermelés vagy étkezésitojás-termelés, valamint a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából fogságban nevelnek vagy tartanak;

2. „keltetőtojás”: a baromfi által tojt, keltetésre szánt tojás;

3. „naposcsibe”: valamennyi, 72 órásnál fiatalabb, még nem etetett baromfi és a 72 órásnál fiatalabb pézsmakacsa (Cairina moschata) vagy keresztezett fajtáik, akár etették őket, akár nem;

4. „tenyészbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb, keltetőtojás termelésére szánt baromfi;

5. „haszonbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb baromfi, amelyet az alábbi célokra neveltek:

a) hústermelésre és/vagy étkezésitojás-termelésre; vagy

b) a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából;

6. „specifikus kórokozóktól mentes tojás”: az Európai gyógyszerkönyvben ( 1 ) leírt, „specifikus kórokozóktól mentes baromfiállományból” származó és kizárólag diagnosztikai, kutatási vagy gyógyszerészeti felhasználásra szánt keltetőtojások;

7. „hús”: a következő állatok élelmezési célra alkalmas részei:

a) baromfi, amely a hús vonatkozásában tenyésztett madár, beleértve azokat, amelyek nem tekinthetők háziállatnak, de amelyeket háziállatként tenyésztenek, kivéve a laposmellű futómadarakat;

b) vadon élő szárnyasvad, amelyre emberi fogyasztás céljából vadásznak;

c) laposmellű futómadár;

8. „csontokról géppel leválasztott hús”: olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul;

9. „darált hús”: kicsontozott hús, amelyet apró darabokra daráltak, és kevesebb mint 1 % sót tartalmaz;

10. „övezet”: valamely harmadik ország egyértelműen körülhatárolható és egy adott betegség tekintetében megkülönböztetett egészségi állapotú állati alpopulációt tartalmazó része, amely betegség miatt e rendelet alkalmazásában megvalósuló behozatalok céljából szükséges felügyeleti, ellenőrzési és biológiai biztonsági intézkedéseket léptettek életbe;

11. „területi egység”: valamely harmadik országban található, közös biológiai biztonsági irányítási rendszerbe tartozó, egy vagy több baromfitelep, amelyben adott betegség(ek) tekintetében megkülönböztetett egészségi állapotú baromfi-alpopulációt tartanak, amely betegség(ek) miatt e rendelet alkalmazásában megvalósuló behozatal céljából szükséges felügyeleti, ellenőrzési és biológiai biztonsági intézkedéseket léptettek életbe;

12. „telep”: olyan létesítmény vagy létesítmény egy része, amely egyetlen helyen található, és a következő tevékenységekre vagy azok egyikére használják:

a) tenyésztelep: olyan létesítmény, amelyben tenyészbaromfi nevelésének céljából keltetőtojás előállítása folyik;

b) szaporítótelep: olyan létesítmény, amelyben haszonbaromfi nevelésének céljából keltetőtojás előállítása folyik;

c) nevelőtelep:

i. vagy tenyészbaromfi-nevelő telep, ahol a tenyészbaromfit a szaporodási érettség elérését megelőzően nevelik; vagy

ii. haszonbaromfi-nevelő telep, ahol a tenyészbaromfit a tojásrakási érettség elérését megelőzően nevelik;

d) egyéb haszonbaromfi tartása;

13. „baromfikeltető állomás”: olyan létesítmény, amelyben a tojások keltetése és a bujtatás folyik, és naposcsibét forgalmaz;

14. „állomány”: az összes azonos egészségi állapotú, azonos létesítményben vagy azonos elkerített területen nevelkedett, egy járványügyi egységet alkotó baromfik; nagyüzemi baromfitenyésztés esetén ez a fogalommeghatározás magában foglalja az ugyanazon légtérben lévő valamennyi madarat;

15. „madárinfluenza”: a baromfifélék fertőzéses megbetegedése, amelynek kórokozója a következő A. típusú influenzavírus:

a) H5, illetve H7 altípusa; valamint

b) amelynek intravénás patogenitási indexe (IVPI) hathetes csirkéknél nagyobb, mint 1,2; vagy

c) amely az intravénás útón megfertőzött 4–8 hetes csirkék esetében legalább 75 %-os elhullási arányt okoz;

16. „magas patogenitású vírustörzs(ek) okozta madárinfluenza” (HPAI): a baromfi alábbiak által okozott fertőzése:

a) a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza-vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyénél többszörösen bázisos aminosavakat kódoló génszekvenciával rendelkező H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza-vírusok, jelezve, hogy a hemagglutinin molekulát hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz;

b) a 15. pont b) és c) alpontjában meghatározott madárinfluenza;

17. „alacsony patogenitású vírustörzs(ek) okozta madárinfluenza” (LPAI): a baromfi HPAI-tól eltérő H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott fertőzése;

18. „Newcastle-betegség”: a baromfifélék fertőzéses megbetegedése:

a) amelynek kórokozója az 1-es típusba tartozó paramyxovírus bármely olyan madarakra veszélyes törzse, amelyek esetében az intracerebrális patogenitási index (ICPI) naposcsibéknél 0,7 feletti; vagy

b) amelynek esetében a vírusban az F2 fehérje C terminálisánál többszörösen bázisos aminosavat mutattak ki (közvetlenül vagy következtetés által), míg a 117-es aminosav-maradék helyén fenilalanint, amely az F1 fehérje N-terminális része; a „többszörösen bázisos aminosav” kifejezés legalább három arginin vagy lizin aminosav-maradékra utal a 113-as és a 116-os aminosavhely között; az e pontban említett aminosav-maradékokra jellemző összetétel bizonyításának hiányában az izolált vírus ICPI-teszt általi jellemzése szükséges; e fogalommeghatározásban az aminosav-maradékokat az F0 gén nukleotid-szekvenciájának N-terminálisától számozzák, így a 113–116. helyek a hasadási helytől számított -4 és -1 közötti aminosav-maradéknak felelnek meg;

19. „hatósági állatorvos”: az illetékes hatóság által kijelölt állatorvos;

20. „a fertőzött és beoltott állatok megkülönböztetésének stratégiája (DIVA-stratégia)”: olyan védőoltás-stratégia, amely lehetővé teszi a beoltott/fertőzött és a beoltott/nem fertőzött állatok megkülönböztetését, a vadvírus elleni antitestek kimutatására tervezett diagnosztikai vizsgálat és be nem oltott jelzőmadarak alkalmazásával.

a) az (1) bekezdésben említett állat-egészségügyi bizonyítvány, amelyen fel van tüntetve az „EK-n keresztüli átszállításra”; és

b) a rendeltetési hely szerinti harmadik ország által kért bizonyítvány.

a) a III. fejezet 6. és 7. cikkében megállapított feltételek;

b) az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 5. oszlopában meghatározott további garanciák;

c) az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 6. oszlopában meghatározott egyedi feltételek és adott esetben a 6A. oszlopban megállapított záró dátumok és a 6B. oszlopban szereplő nyitó dátumok;

d) a szalmonella-ellenőrzési program jóváhagyásával kapcsolatos feltételek és a kapcsolódó korlátozások, amelyek csak akkor alkalmazandók, ha ez az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat megfelelő oszlopában fel van tüntetve;

e) további állat-egészségügyi garanciák – amennyiben azokat a rendeltetési tagállam előírja, és említésre kerülnek a bizonyítványban.

a) a b) pont;

b) a d) pont, amennyiben a szállítmányt – a 2160/2003/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint – magáncélú házi felhasználásra történő elsődleges termelése szánják, illetve ha a termelő kis mennyiségű alaptermékeket közvetlenül értékesít.

a) az LPAI, a HPAI vagy a Newcastle-betegség elsődleges kitörésének megerősítését követő 24 órán belül tájékoztatja a Bizottságot a járványügyi helyzetről;

b) indokolatlan késedelem nélkül benyújtja a madárinfluenzát és a Newcastle-betegséget vizsgáló közösségi referencialaboratóriumhoz ( 2 ) a HPAI és a Newcastle-betegség elsődleges kitöréseire vonatkozó vírusizolátumokat; e vírusizolátumok nem kötelezőek azokból a harmadik országokból, területekről, övezetekből vagy területi egységekből származó tojások, tojástermékek és specifikus kórokozóktól mentes tojások behozatalához, ahonnan ezen termékek Közösségbe való behozatala engedélyezett;

c) a járványügyi helyzetről rendszeres és naprakész tájékoztatást nyújt a Bizottságnak.

a) a harmadik országban, területen, övezetben vagy területi egységben a hatósági állatorvos által kiállított bizonyítvány kiállítását megelőző legalább 12 hónapos időszakban nem volt jelen a madárinfluenza;

b) a 10. cikk értelmében az e bekezdés a) pontjában szereplő bizonyítvány kiállítását megelőző legalább hat hónapos időszakban és e bizonyítványban előírt helyen sor került a madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti program lefolytatására.

a) a HPAI esetében a járvány felszámolása érdekében sor került a felszámolási politika végrehajtására;

b) az LPAI esetében a járvány felszámolása érdekében sor került a felszámolási politika végrehajtására vagy a baromfiállomány levágására;

c) valamennyi korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

d) a IV. melléklet II. részével összhangban madárinfluenzára vonatkozó felügyelet elvégzésére került sor az e bekezdés c) pontjában említett, negatív eredménnyel záruló tisztítás és fertőtlenítés befejezése utáni három hónapban.

a) a járvány felszámolása érdekében felszámolási politika végrehajtására került sor, amely magában foglalta valamennyi korábban fertőzött telep megfelelő tisztítását és fertőtlenítését;

b) a IV. melléklet II. részével összhangban madárinfluenzára vonatkozó felügyelet elvégzésére került sor az e bekezdés a) pontjában említett felszámolási politika, illetve tisztítás és fertőtlenítés befejezése utáni három hónapban.

a) a harmadik országban, területen, övezeten, illetve területi egységben az I. melléklet 1. részében lévő táblázat 7. oszlopában szereplő, legalább hat hónapig tartó, madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti programra került sor, amely megfelel:

i. a IV. melléklet I. részében szereplő követelményeknek; vagy

ii. az OIE Szárazföldi állat-egészségügyi szabályzatában ( 3 ) szereplő követelményeknek;

b) a harmadik ország a madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti programban beálló bármely változásról értesíti a Bizottságot.

a) a harmadik ország az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 8. oszlopában feltüntetett vakcinázási tervvel összhangban madárinfluenza elleni vakcinázást hajt végre, és ez a terv megfelel az V. mellékletben megállapított követelményeknek;

b) a harmadik ország a madárinfluenza elleni vakcinázási tervet érintő bármely változásról értesíti a Bizottságot.

a) a harmadik országban, területen, övezetben, illetve területi egységben a hatósági állatorvos által kiállított bizonyítvány kiállítását megelőző legalább 12 hónapos időszakban Newcastle-betegség kitörésére nem került sor;

b) legalább az e bekezdés a) pontjában említett időtartamig nem került sor olyan Newcastle-betegség elleni vakcinázásra, amelyhez a VI. mellékletben megállapított, Newcastle-betegség elleni elismert vakcinákra vonatkozó kritériumoknak nem megfelelő oltóanyagot használtak.

a) a járvány felszámolása érdekében felszámolási politika végrehajtására került sor;

b) valamennyi korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c) az a) és b) pontban említett felszámolási politika, illetve tisztítás és fertőtlenítés befejezését követő legkevesebb három hónapos időszakban:

i. a harmadik ország illetékes hatósága fokozott vizsgálatok elvégzésével – beleértve a kitörés kapcsán elvégzett laboratóriumi vizsgálatokat – bizonyítani tudja, hogy az említett betegség a harmadik országban, területen, övezetben, illetve területi egységben nincs jelen;

ii. nem került sor olyan Newcastle-betegség elleni vakcinázásra, amelyhez a VI. mellékletben megállapított, Newcastle-betegség elleni elismert vakcinákra vonatkozó kritériumoknak nem megfelelő oltóanyagot használtak.

a) a harmadik ország, terület, övezet, illetve területi egység olyan oltóanyag használatát engedélyezi, amely megfelel a VI. melléklet I. részében megállapított általános kritériumoknak, de nem felel meg az említett melléklet II. részében megállapított különleges kritériumoknak;

b) a VII. melléklet I. részében megállapított kiegészítő egészségügyi követelmények teljesülnek.

a) a laposmellű futómadártól, annak keltetőtojásától és naposcsibéjétől eltérő tenyész- vagy haszonbaromfi tekintetében a VIII. mellékletben előírt követelmények;

b) a tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadár, annak keltetőtojása és naposcsibéje tekintetében a IX. mellékletben előírt követelmények.

a) a származási harmadik ország ISO-kódját és a származási telep jóváhagyási számát feltüntető pecséttel kell őket megjelölni;

b) a specifikus kórokozóktól mentes tojás minden egyes csomagja csak az ugyanazon származási harmadik országból, telepről és feladótól származó tojást tartalmazhatja, és minden egyes csomagon legalább a következő adatokat fel kell tüntetni:

i. a tojáson az a) pontban előírtak szerint feltüntetett információ;

ii. egyértelműen látható és olvasható jelzés arra vonatkozóan, hogy a szállítmány specifikus kórokozóktól mentes tojást tartalmaz;

iii. a feladó neve vagy a vállalkozás neve és címe.

c) az importellenőrzések eredményes elvégzése után a specifikus kórokozóktól mentes tojásokat közvetlenül a végső rendeltetési helyükre kell szállítani.

a) nem rakodható be más, alacsonyabb egészségügyi státuszú baromfit vagy naposcsibét szállító szállítóeszközbe;

b) a Közösségbe történő szállítás során nem szállítható olyan harmadik országon, területen, övezeten vagy területi egységen keresztül, illetve nem rakodható ki olyan harmadik országban, területen, övezetben, illetve területi egységben, ahonnan az ilyen baromfi és naposcsibe Közösségbe történő behozatala nem engedélyezett.

a) a hatósági állatorvos a szállítmányt a lettországi, litvániai vagy lengyelországi belépési állat-egészségügyi határállomáson sorozatszámmal ellátott vámzárral látta el;

b) a hatósági állatorvos a lettországi, litvániai vagy lengyelországi belépési állat-egészségügyi határállomáson a 97/78/EK irányelv 7. cikkében előírt, szállítmányt kísérő okmányok minden oldalára rábélyegezte a „KIZÁRÓLAG AZ EU-N KERESZTÜL OROSZORSZÁGBA TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA” feliratot;

c) teljesülnek a 97/78/EK irányelv 11. cikkében előírt eljárási követelmények;

d) a lettországi, litvániai vagy lengyelországi belépési állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa a közös állat-egészségügyi beléptetési okmányon igazolta, hogy a szállítmány átszállításra elfogadható.

a) a hatósági állatorvos a szállítmányt a Közösségbe történő belépés helye szerinti litvániai állat-egészségügyi határállomáson sorozatszámmal ellátott vámzárral látta el;

b) a hatósági állatorvos a litvániai belépési állat-egészségügyi határállomáson a 97/78/EK irányelv 7. cikkében előírt, szállítmányt kísérő okmányok minden oldalára rábélyegezte a „KIZÁRÓLAG LITVÁNIÁN KERESZTÜL OROSZORSZÁGBA TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA” feliratot;

c) teljesülnek a 97/78/EK irányelv 11. cikkében előírt eljárási követelmények;

d) a litvániai belépési állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa a közös állat-egészségügyi beléptetési okmányon igazolta, hogy a szállítmány átszállításra elfogadható.

a) a hatósági állatorvos a szállítmányt a belépés szerinti állat-egészségügyi határállomáson sorozatszámmal ellátott vámzárral látta el;

b) a hatósági állatorvos a belépési állat-egészségügyi határállomáson a 97/78/EK irányelv 7. cikkében előírt, szállítmányt kísérő okmányok minden oldalára rábélyegezte a „KIZÁRÓLAG AZ EU-N KERESZTÜL HARMADIK ORSZÁGOKBA TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA” feliratot;

c) teljesülnek a 97/78/EK irányelv 11. cikkében előírt eljárási követelmények;

d) a szállítmányt a 136/2004/EK bizottsági rendelet ( 5 ) 2. cikkének (1) bekezdésében említett közös állat-egészségügyi beléptetési okmányon a beléptetés helye szerinti állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa átszállításra elfogadhatónak minősíti.

a) Az e melléklet 2. részében szereplő mintákon alapuló és az érintett termékhez tartozó minta szerkezeti felépítését követő állat-egészségügyi bizonyítványokat az exportáló harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység állítja ki. E bizonyítványok a mintában szereplő sorrendben tartalmazzák a harmadik országok esetében megkövetelt igazolásokat és – adott esetben – az exportáló ország, terület, övezet vagy területi egység esetében megkövetelt kiegészítő egészségügyi követelményeket.

b) Különálló és egyedi bizonyítványt kell biztosítani az érintett termék valamennyi szállítmányához, amelyeket az e melléklet 1. részének 2. és 3. oszlopában szereplő egyik területről exportálnak, és amelyeket ugyanarra a rendeltetési helyre küldenek, és ugyanabban a vasúti kocsiban, teherautóban, repülőgépben vagy hajóban szállítanak.

c) A bizonyítványok eredeti példánya egyetlen, mindkét oldalán nyomtatott lapból áll vagy – amennyiben több szöveg szükséges – valamennyi lapnak egyetlen egészet kell alkotnia, és nem választhatók szét.

d) A bizonyítványt az állat-egészségügyi határellenőrzés elvégzése szerinti EU-tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén, valamint a rendeltetési EU-tagállam egyik hivatalos nyelvén állítják ki. A tagállamok azonban saját nyelvük helyett más közösségi nyelvet is engedélyezhetnek, szükséges esetén hivatalos fordítással kísérve.

e) Amennyiben a bizonyítványhoz további lapokat kapcsolnak a szállítmányt alkotó tételek azonosítása céljából, az ilyen további lapokat szintén úgy tekintik, mint amelyek a bizonyítvány eredetijének részét képezik, feltéve, hogy az igazoló hatósági állatorvos aláírása és pecsétje minden lapon szerepel.

f) Amennyiben a bizonyítvány – beleértve az e) pontban előírt további lapokat is – egynél több lapból áll, minden egyes lapot az alján a következőképpen számoznak meg: „–x (a lap száma) / y (az összes lap száma)–” és a lap tetején feltüntetik a bizonyítványnak az illetékes hatóság által adott kódszámát.

g) A bizonyítvány eredeti példányát a Közösségbe történő behozatalra szánt szállítmány berakodása előtt legfeljebb 24 órával hatósági állatorvosnak kell kitöltenie és aláírnia – ettől eltérő kikötés hiányában. E célból az exportáló ország illetékes hatóságai biztosítják, hogy a tanúsításra vonatkozóan a 96/93/EK irányelvben megállapított elvekkel egyenértékű elveket kövessenek.

h) A bizonyítvány eredetijének a szállítmányt egészen az EU állat-egészségügyi határállomásáig kísérnie kell.

i) A bizonyítvány – ettől eltérő kikötés hiányában – a kiállítás napjától számított 10 napig érvényes.

j) A baromfi és a naposcsibe nem szállítható más olyan baromfival és naposcsibével, amelyet vagy nem az Európai Közösségbe szánnak, vagy amelyek alacsonyabb egészségügyi státuszúak.

k) A Közösségbe történő szállítás során a baromfi és a naposcsibék nem szállíthatók olyan harmadik országon, területen, övezeten vagy területi egységen keresztül, illetve nem rakodhatók ki olyan harmadik országban, területen, övezeten vagy területi egységben, amely az ilyen baromfi, illetve naposcsibe Közösségbe történő behozatalára nincs feljogosítva.

1.  Madárinfluenza

— a 2006/437/EK bizottsági határozatban ( 6 ) előírt, madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv, vagy

— Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatairól és oltóanyagairól szóló kézikönyve ( 7 ).

2.  Newcastle-betegség

— a 92/66/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) III. melléklete, vagy

— a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatairól és oltóanyagairól szóló kézikönyve,

— amennyiben a ►M42  2009/158/EK ◄ irányelv 12. cikkét kell alkalmazni, a mintavételi és a vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 92/340/EGK bizottsági határozat ( 9 ) mellékleteiben leírt módszereknek.

3.  Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum

— a ►M42  2009/158/EK ◄ irányelv II. mellékletének III. fejezete, vagy

— a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatairól és oltóanyagairól szóló kézikönyve.

4.  Salmonella arizonae

— a ►M42  2009/158/EK ◄ irányelv II. mellékletének III. fejezete vagy

— a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatairól és oltóanyagairól szóló kézikönyve.

5.  Mycoplasma gallisepticum

— a ►M42  2009/158/EK ◄ irányelv II. mellékletének III. fejezete, vagy

— a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatairól és oltóanyagairól szóló kézikönyve.

6.  Mycoplasma meleagridis

7.  Közegészségügyi szempontból fontos Salmonella

8.  A Newcastle-betegségtől nem mentes bizonyos harmadik országokkal kapcsolatos kiegészítő garanciák (X)

8.1. A hatósági állat-egészségügyi bizonyítvány 8.2. pontjában említett létesítményekben elvégzendő feladatok:

a) a létesítmény termelési és egészségügyi nyilvántartásainak ellenőrzése;

b) klinikai vizsgálat végzése minden termelőegységben, beleértve a klinikai kórtörténet értékelését, és a baromfi, különösen a betegnek tűnő egyedek esetében klinikai vizsgálat végzése minden olyan termelőegységben, ahonnan a 8.2. pontban említett áruk kiszállítását tervezik;

c) baromfik és laposmellű futómadarak esetében minden olyan termelőegységben, ahonnan a 8.2. pontban említett áruk kiszállítását tervezik, legalább 60 légcsőből vagy garatból vett minta és 60 kloákaváladék-minta levétele a Newcastle-betegség vírusának jelenléte vizsgálatára szolgáló laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából; amennyiben az adott járványügyi egységben a madarak száma kevesebb mint 60, a váladékot minden madártól le kell venni. A 8.2. pont c) alpontjában említett termékek esetében a minta a vágóhídon is levehető.

8.2. A 8.1. pont azon létesítmények esetében alkalmazandó, amelyekből az alábbiak Unióba való kiszállítását tervezik:

a) tenyésztésre vagy termelésre szánt baromfi és tenyésztésre vagy termelésre szánt laposmellű futómadár (BPP, BPR);

b) baromfifélék naposcsibéi, laposmellű futómadarak naposcsibéi, baromfik vagy laposmellű futómadarak keltetőtojásai vagy árutojás (DOC, DOR, HEP, HER, E);

c) az ilyen gazdaságokban tartott baromfitól vagy laposmellű futómadártól származó hús (POU, RAT).

8.3. A 8.1. pontban előírt eljárások végzésének szabályai:

a) a 8.2. pont a) és c) alpontjában említett áruk esetében legfeljebb 72 órával a baromfik és a laposmellű futómadarak Unióba való kiszállítását vagy azok levágását megelőzően;

b) a 8.2. pont b) alpontjában említett áruk esetében 15 napos időközönként, vagy az Unióba való nem rendszeres kiszállítás esetében a keltetőtojások begyűjtését legfeljebb hét nappal megelőzően.

8.4. A 8.1. pontban említett eljárásoknak kedvező eredményt kell adniuk, és a fent említett laboratóriumi vizsgálatokat hatósági laboratóriumban kell végezni, amelyeknek negatív eredménnyel kell zárulnia, a 8.2. pontban felsorolt bármelyik áru Unióba való kiszállítását megelőzően.

— Az elkülönítési időtartam kezdési időpontját követő hetedik és tizenötödik nap között kloákakenetet kell venni a 60-nál kisebb létszámú baromfiszállítmány esetén minden állattól, 60-nál több baromfit tartalmazó szállítmány esetében pedig legalább 60 állattól.

— A minták vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban az alábbiakra vonatkozó diagnosztikai módszerekkel kell elvégezni:

—

— A minták összeöntése legfeljebb öt különböző állattól származó egyedi minta egy mintává való egyesítése útján engedélyezett.

— A vírusizolátumokat haladéktalanul át kell adni a nemzeti referencialaboratóriumnak.

1. Célkitűzések leírása

2. Harmadik országok, területek, övezetek, illetve területi egységek (a nem kívánt rész törlendő):

3. A felügyelet típusa:

— szerológiai felügyelet

— virológiai felügyelet

— célzott madárinfluenza-vírustörzsek

4. A mintavételre vonatkozó kritérium:

— célzott fajok (például: pulyka, csirke, fogoly)

— célzott kategóriák (például: tenyészállatok, tojók)

— célzott állattenyésztési rendszerek (például: kereskedelmi létesítmények, háztáji gazdaságok)

5. Statisztikai alap a mintavételben részt vevő létesítmények számára vonatkozóan:

— a területen számon tartott létesítmények száma

— a létesítmények száma kategóriánként

— a mintavételben részt vevő létesítmények száma baromfi-kategóriánként

6. A mintavétel gyakorisága

7. Egy létesítményre/ólra jutó levett minták száma

8. A mintavétel időtartama

9. A levett minta típusa (szövet, bélsár, kloákából, garatból és légcsőből vett tamponminták)

10. Alkalmazott laboratóriumi teszt (például: AGID, PCR, HI, vírusizoláció)

11. A vizsgálatot központi, regionális vagy helyi szinten (a nem kívánt rész törlendő) végző laboratóriumok megjegyzése

12. A madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti program eredményeihez felhasznált jelentési rendszer/protokoll (adott esetben tüntesse fel az eredményeket is)

13. A H5 és H7 altípusok esetében a pozitív eredmények nyomon követési vizsgálatai.

1. A felügyelet típusa:

— szerológiai felügyelet

— virológiai felügyelet

— célzott madárinfluenza-vírustörzsek

2. A mintavételre vonatkozó kritériumok

3. A vadmadárfajok (latin rendszertani névvel) célba vétele

4. A kiválasztott területek célba vétele

5. Az I. rész A. pontja 6. és 8–12. alpontjában említett információk.

1. Ország, terület, övezet, illetve területi egység (nem kívánt rész törlendő)

2. A betegség előzményei (korábbi kitörések baromfi, illetve vadon élő madarak esetében (HPAI/LPAI)

3. A vakcinázás bevezetéséről szóló határozatot indokoló okok leírása

4. A kockázatelemzés alapja:

— madárinfluenza-járvány az említett harmadik országban, területen, övezetben, illetve területi egységben (a nem kívánt rész törlendő)

— madárinfluenza-járvány egy közeli országban

— egyéb kockázati tényezők, mint a terület egyes térségei, a baromfitenyészet típusa vagy a baromfi és más, fogságban tartott madarak kategóriái

5. A földrajzi térség, ahol a vakcinázást végrehajtják

6. A vakcinázási területen számon tartott létesítmények száma

7. A vakcinázás helyszínéül szolgáló létesítmények száma, amennyiben nem azonos a 6. pontban szereplő számmal

8. A vakcinázási területen, övezetben vagy területi egységen előforduló baromfi- és más, fogságban tartott madárfajok és kategóriák

9. A baromfi és más, fogságban tartott madarak körülbelüli száma a 7. pontban említett létesítményekben

10. Az oltóanyag jellemzőinek összefoglalása

11. Engedélyezés, a madárinfluenza elleni oltóanyagok kezelése, előállítása, tárolása, készletezése, forgalmazása és értékesítése az adott ország területén

12. A DIVA-stratégia végrehajtása

13. A védőoltási kampány tervezett időtartama

14. A beoltott baromfi, a beoltott baromfiból származó baromfitermékek és más, beoltott, fogságban tartott madarak szállítására vonatkozó rendelkezések és korlátozások

15. Az elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok azon létesítményekben, amelyekben védőoltást kell végezni, és/vagy amelyek a védőoltási területen találhatók (pl. hatékonyság, szállítás előtti vizsgálat stb.)

16. A nyilvántartás módja (pl. a 15. pontban említett részletes információk esetében) és a vakcinázást végző gazdaságok nyilvántartása.

1. A térségben lévő azon létesítmények száma kategóriánként, ahol vakcinázást hajtottak végre

2. A mintavételben részt vevő azon létesítmények száma baromfi-kategóriánként, ahol vakcinázást hajtottak végre

3. Jelzőmadarak használata (adja meg a jelzőmadarak faját és ólankénti számát)

4. Egy létesítményre és/vagy ólra jutó levett minták száma

5. Adatok a vakcinák hatékonyságáról.

1. A vakcináknak meg kell felelniük az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyve Newcastle-betegségre vonatkozó fejezetében meghatározott szabványoknak.

2. Forgalmazásuk és felhasználásuk engedélyezése előtt a vakcinákat törzskönyveztetni kell az érintett harmadik ország illetékes hatóságaival. A törzskönyvezéshez az érintett harmadik ország illetékes hatóságainak a vakcina hatékonyságára és ártalmatlanságára vonatkozó adatokat is magában foglaló teljes dokumentációra kell támaszkodniuk; importvakcinák esetében az illetékes hatóságok hagyatkozhatnak a vakcinát előállító ország illetékes hatóságai által ellenőrzött adatokra is, amennyiben ezeket az ellenőrzéseket az OIE-szabványoknak megfelelően végezték.

3. Az érintett harmadik ország illetékes hatóságainak ellenőrizniük kell továbbá a vakcinák behozatalát vagy előállítását és forgalmazását is.

4. A forgalomba hozatal engedélyezése előtt az illetékes hatóságok számára tételenként ellenőrizni kell a vakcinákat ártalmatlanság – különös tekintettel a vírus gyengítésére, illetve inaktiválására, valamint a nem kívánatos szennyező anyagok kiküszöbölésére – és hatékonyság szempontjából.

a) 0,4 alatti, feltéve, hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 107 EID50 -et adnak be, vagy

b) 0,5 alatti, feltéve hogy az ICPI-tesztben minden egyes madárnak legalább 108 EID50 -et adnak be.

1. Amennyiben a harmadik országban, területen, övezetben, illetve területi egységben nem tilos a VI. mellékletben megállapított különleges feltételeknek nem megfelelő Newcastle-betegség elleni vakcinák használata, az alábbi kiegészítő egészségügyi követelményeket kell alkalmazni:

a) a baromfi, ideértve a naposcsibéket is Közösségbe történő behozataluk időpontját megelőzően legalább 12 hónapig nem kaphattak ilyen vakcinákkal történő védőoltást;

b) a Közösségbe történő behozataluk időpontja előtt legfeljebb két héttel – keltetőtojás esetében azok begyűjtése előtt legfeljebb két héttel – az állomány(oka)t a Newcastle-betegségre irányuló vírusizolációs vizsgálatnak vetették alá:

i. amelyet hatósági laboratóriumban végeztek;

ii. a vizsgálatot állományonként legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen vett kloákaváladék-mintával végezték;

iii. amelyben nem találtak olyan madár-paramyxovírust, amelynek intracerebralis patogenitási indexe (ICPI) 0,4-nél nagyobb volt.

c) a baromfit a b) pontban említett 14 napos időszak alatt a származási létesítményben elkülönítetten és hatósági felügyelet alatt tartották;

d) a baromfi a Közösségbe történő behozataluk időpontját megelőző 60 napban – vagy keltetőtojás esetében a tojások begyűjtésének időpontját megelőző 60 napban – nem került érintkezésbe az a) és b) pontban szereplő követelményeknek nem megfelelő baromfival.

2. Amennyiben a naposcsibéket az 1. pont szerint harmadik országból, területről, övezetből, illetve területi egységből hozzák be, azok a naposcsibék és keltetőtojások, amelyekből a napocsibék kikeltek, sem a baromfikeltető állomáson, sem a szállítás során nem érintkeztek az 1. pont a)–d) alpontjában szereplő követelményeknek nem megfelelő baromfival vagy keltetőtojással.

a) amelyet a levágást megelőző 30 napban nem oltottak be a Newcastle-betegség vírusának olyan oltócsíra-törzsanyagából készített élő, attenuált vakcinákkal, amely nagyobb patogenitást mutat, mint a vírus lentogén törzsei;

b) amelyet a Newcastle-betegségre irányuló vírusizolációs vizsgálatnak vetettek alá, amely vizsgálatot a levágás időpontjában a hatósági laboratóriumban végeztek el a minden egyes állomány esetében legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen a kloákából vett tamponmintán, és amelyben nem találtak olyan madár-paramyxovírust, amelynek intracerebralis patogenitási indexe (ICPI) 0,4-nél nagyobb volt;

c) amely a vágást megelőző 30 napban nem érintkezett olyan baromfival, amely nem felel meg az a) és b) pontban leírt feltételeknek.

1. A Közösségbe importált tenyész- és haszonbaromfi a laposmellű futómadár kivételével, valamint a keltetőtojás és naposcsibe a laposmellű futómadár keltetőtojása és naposcsibéje kivételével csak olyan telepekről származhat, amelyeket az érintett harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága olyan feltételekkel összhangban hagyott jóvá, amelyek legalább annyira szigorúak, mint a ►M42  2009/158/EK ◄ irányelv II. mellékletében megállapított feltételek, és amennyiben a jóváhagyást nem függesztették fel vagy vonták vissza.

2. Amennyiben a tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével, valamint a keltetőtojást és naposcsibét a laposmellű futómadár keltetőtojása és naposcsibéje kivételével, és/vagy származási állományaikat vizsgálatnak kell alávetni azért, hogy megfeleljenek az e rendeletben megállapított, vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek, a vizsgálat céljából végzett mintavételezést, valamint magát a vizsgálatot a III. melléklettel összhangban kell elvégezni.

3. A Közösségbe importált keltetőtojáson feltüntetik a származási harmadik ország nevét, valamint a „keltető” szót legalább 3 mm magas nyomtatott betűvel a Közösség egyik hivatalos nyelvén.

4. A 3. pontban említett keltetőtojás valamennyi csomagja csak egyetlen baromfifajtól, baromfi-kategóriából és baromfitípusból, ugyanazon származási harmadik országból, területről, övezetből és területi egységről, illetve feladótól származó tojást tartalmazhat, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

a) a tojáson a 3. pontban előírtak szerint feltüntetett információ;

b) azon baromfifaj, amelytől a tojás származik;

c) a feladó neve vagy vállalkozás neve és címe.

5. Az importált naposcsibe valamennyi doboza csak ugyanazon származási harmadik országból, területről, övezetből, illetve területi egységről, illetve baromfikeltető állomásról és feladótól származó, egyetlen baromfifajt, baromfi-kategóriát és baromfitípust tartalmazhat, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

a) a származási harmadik ország, terület, övezet, illetve területi egység neve;

b) azon baromfifaj, amelybe a naposcsibe tartozik;

c) a baromfikeltető állomás megkülönböztető száma;

d) a feladó neve vagy vállalkozás neve és címe.

1. Az importált tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével és a naposcsibét a laposmellű futómadár naposcsibéje kivételével érkezésük időpontjától kezdve a rendeltetés szerinti létesítmény(ek)ben tartják:

a) legalább egy hathetes időszakon keresztül; vagy

b) amennyiben a madarakat az a) pontban említett időszak lejártát megelőzően levágják, a vágás napjáig.

2. Az importált keltetőtojásból kikelt tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével a kikelés időpontjától számított legalább három héten keresztül a baromfikeltető állomáson vagy azon létesítmény(ek)ben tartják legalább három héten át, ahová a baromfit a kikelést követően küldték.

3. Az 1. és 2. pontban előírt vonatkozó időszak során az importált tenyész- és haszonbaromfit, valamint az importált keltetőtojásból kikelt naposcsibét és tenyész- és haszonbaromfit a laposmellű futómadár kivételével olyan baromfiólakban tartják elkülönítetten, ahol más állomány nincs jelen.

4. Az importált keltetőtojást külön keltetőgépekben és keltetőkben keltetik.

5. Legkésőbb az 1. és 2. pontban előírt vonatkozó időszak lejáratának időpontjában az importált tenyész- és haszonbaromfit, valamint naposcsibét hatósági állatorvos által elvégzett klinikai vizsgálatnak vetik alá, és – adott esetben – azoktól egészségügyi állapotuk nyomon követésére mintákat vesznek.

1. A tenyésztésre és termelésre szánt importált laposmellű futómadarat a származási harmadik ország ISO-kódját tartalmazó nyakgyűrűvel és/vagy mikrochippel azonosítják. Az ilyen mikrochipeknek meg kell felelniük az ISO-szabványoknak.

2. A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadár importált keltetőtojását a származási harmadik ország ISO-kódját és a származási telep jóváhagyási számát feltüntető pecséttel jelölik meg.

3. A 2. pontban említett keltetőtojás minden egyes csomagja csak az ugyanazon származási harmadik országból, területről, övezetből és területi egységből, illetve feladótól származó laposmellű futómadár tojását tartalmazhatja, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

a) a tojáson a 2. pontban előírtak szerint feltüntetett információ;

b) egyértelműen látható és olvasható jelzés arra vonatkozóan, hogy a szállítmány laposmellű futómadár keltetőtojását tartalmazza;

c) a feladó neve vagy a vállalkozás neve és címe.

4. A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadár importált naposcsibéjének valamennyi doboza csak az ugyanazon harmadik származási országból, területről, övezetből, területi egységből, illetve telepről és feladótól származó laposmellű futómadarat tartalmazhatja, és azon legalább a következő adatokat feltüntetik:

a) a származási harmadik ország ISO-kódja és a származási telep jóváhagyási száma;

b) egyértelműen látható és olvasható jelzés arra vonatkozóan, hogy a szállítmány laposmellű futómadár naposcsibéjét tartalmazza;

c) a feladó neve vagy a vállalkozás neve és címe.

1. A 91/496/EGK irányelv szerinti importellenőrzések elvégzése után a laposmellű futómadarat, valamint annak keltetőtojását és naposcsibéjét tartalmazó szállítmányokat közvetlenül a végső rendeltetési helyre szállítják.

2. A tenyésztésre és termelésre szánt importált laposmellű futómadarat és annak naposcsibéjét érkezésük időpontjától kezdve a rendeltetési létesítmény(ek)ben tartják:

a) legalább egy hathetes időszakon keresztül; vagy

b) amennyiben a madarakat az a) pontban említett időszak lejártát megelőzően levágják, a vágás napjáig.

3. Az importált keltetőtojásból kikelt, tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat a kikelés időpontjától számított legalább három héten keresztül a baromfikeltető állomáson vagy azon létesítmény(ek)ben tartják legalább három héten keresztül, ahová a baromfit a kikelést követően küldték.

4. A 2 és 3. pontban előírt vonatkozó időszak során az importált tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat, valamint az importált keltetőtojásból kikelt tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat olyan baromfiólakban tartják elkülönítetten, ahol más laposmellű futómadár vagy baromfi nincs jelen.

5. Az importált keltetőtojást külön keltetőgépekben és keltetőkben keltetik.

6. Legkésőbb az 2. és 3. pontban előírt vonatkozó időszak lejáratának időpontjában az importált tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarat és annak naposcsibéjét hatósági állatorvos által elvégzett klinikai vizsgálatnak vetik alá, és – adott esetben – azoktól egészségügyi állapotuk nyomon követésére mintákat vesznek.

a) az izolációs időszak kezdetének időpontja előtt a hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzi, hogy az e melléklet II. részének 4. pontjában említett izolációs létesítmények kielégítőek-e;

b) az e melléklet II. részének 2. és 3. pontjában előírt vonatkozó időszak során Newcastle-betegségre irányuló vírusizolációs vizsgálatot végeznek minden laposmellű futómadártól egyenként levett kloákakeneten vagy bélsármintán;

c) amennyiben a laposmellű futómadarat olyan tagállamba küldik, amelynek státuszát a ►M42  2009/158/EK ◄ irányelv 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban állapították meg, az e rész b) pontjában előírt vírusizolációs vizsgálaton túlmenően minden egyes laposmellű futómadáron szerológiai vizsgálatot végeznek;

d) a b) és c) pontban előírt vizsgálatoknak negatív eredménnyel kell zárulniuk, mielőtt bármelyik madarat kiengedik az izolációból.