—

az EGT/EFTA-országok hozzájárulása: megközelítőleg 912 000 EUR (4),

—

a tagjelölt ország (Törökország) hozzájárulása: megközelítőleg 958 000 EUR (5).

—

a működési költségvetés teljes összege megközelítőleg 40 638 000 EUR (6),

—

az igazgatási költségvetés teljes összege megközelítőleg 1 232 000 EUR (6).

—

fenntartható egészség-ellenőrző rendszer kifejlesztése és működtetése,

—

az információk és egészségügyi adatok továbbítását és megosztását szolgáló rendszer javítása, beleértve a nyilvános hozzáférést is,

—

elemzési, beszámolási, tájékoztatási és a tagállamokat és más érdekelt feleket érintő konzultációs mechanizmusok kialakítása és használata a közösségi szinten lényeges egészségügyi kérdésekre vonatkozóan,

—

az egészségpolitikai fejlemények és az egyéb egészségügyi közösségi politikák és tevékenységek hatásával kapcsolatos elemzések és ismeretek javítása,

—

egészségügyi technológiák értékelésével kapcsolatos információcsere támogatása, beleértve az új információs technológiákat és a helyes gyakorlatok cseréjét.

—

Mutatók kidolgozása és végrehajtása és az egészséget befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezőkre, az egészségügyi állapotbeli egyenlőtlenségekre, a nemhez kötött egészségügyi kérdésekre és a lakosság egyes csoportjainak egészségügyi állapotára vonatkozó adatok gyűjtése (beleértve a megvalósíthatóságot és a költségszámítást). Az egészséges évek mutató lebontása társadalmi-gazdasági kategóriák szerint a szabványos EU-módszertan alkalmazásával (10). Erre az Eurostattal – különös tekintettel a „társadalmi-gazdasági csoportok szerinti várható élettartammal” foglalkozó munkacsoporttal – való szoros együttműködésben kerül sor, a párhuzamos munkavégzés elkerülésével,

—

mutatók kidolgozása és adatok gyűjtése a közegészségügyről, a tagállamokon belüli egészségvédelmi és betegségmegelőző politikákról, valamint az egészségügyet befolyásoló EU-szakpolitikákra és jogalkotásra vonatkozó mutatók kidolgozása (beleértve a megvalósíthatóságot és a költségszámítást),

—

az egészségügyi mutatók rendszerének és a tagállamokon belül a közösségi egészségügyi mutatók jegyzékének és az „egészséges évek” mutató felhasználásával történő jelentéstételnek az előmozdítása, különös tekintettel használatuk bevezetésére a 2004. május 1. után csatlakozott és a tagjelölt országokban.

—

Az egészségügyi vizsgálati felmérésekre vonatkozó kísérleti tanulmányok a megvalósíthatósági tanulmány részeként (11). A megbetegedési adatok valamennyi tagállamra kiterjedő nyilvántartásának létrehozása, illetve fejlesztése (beleértve a megvalósíthatóságot és a költségszámítást) azon jelentősebb és krónikus megbetegedések tekintetében, amelyek esetében kellő számú részletesen meghatározott mutatók állnak rendelkezésre (12), illetve amelyekre a meglévő projektek nem terjednek ki (13),

—

már meglévő és nemrégiben kidolgozott egészségügyi kikérdezéses módszer segítségével a szociális statisztikai felmérési modulok európai rendszere eszköz egészségügyi részével kapcsolatos ad hoc kérdések meghatározása és értékelése,

—

a halálokok automatikus kódolására szolgáló nyelvfüggetlen rendszer (IRIS) továbbfejlesztése és végrehajtása,

—

a sérülésekre vonatkozó adatokat összegző adatbázis (IDB) (14) bevezetése az összes tagállamban, különösen a valamennyi sérülésre (beleértve az otthoni és a szabadidőben bekövetkezett baleseteket is) vonatkozó adatok gyűjtésére és feldolgozására, összhangban az új, harmonizált kódrendszerrel.

—

Az egészségügyre, a gazdasági növekedésre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó közösségi szakpolitikák hatásáról szóló bizonyítékok és jelentések rendelkezésre bocsátása,

—

jelentések készítése kiválasztott lakossági csoportokról (pl. nők és gyermekek), a fogyatékosságok (pl. látáskárosodás) hatásáról és kockázati tényezőiről, a lakosság elektromágneses mezőknek való expozíciójával szembeni védekezésről, az elektromágneses mezőkre vonatkozó releváns mutatókról és iránymutatások kiválasztásáról, valamint a környezeti tényezők és azok egészségügyi következményei közötti összefüggésről,

—

a halálok-statisztikák mélyreható elemzésének támogatása az Európai Unióra jellemző halálozási minták alaposabb feltérképezése és az Unióban zajló változások nyomon követése céljából, valamint az elkerülhető halálokok elemzése (beleértve az elkerülhető halálokok elfogadható meghatározására irányuló munkát).

—

A betegségekre vonatkozó ismeretek bővítését célzó projektek támogatása, az előfordulás, a kezelések, a kockázati tényezők, a kockázatcsökkentési stratégiák, a megbetegedések költségei és a legjobb gyakorlatokra vonatkozó ajánlások kidolgozását célzó társadalmi támogatás,

—

a ritka betegségben szenvedők közötti adatcserék stratégiáinak és mechanizmusainak kidolgozása, valamint a járványtani vizsgálatok, a kódolás, a rendszerezés és a meghatározások javítására irányuló erőfeszítések ösztönzése,

—

a ritka betegségekkel kapcsolatos referencia-központok európai hálózatainak támogatása a kezelésre vonatkozó követendő gyakorlatokkal kapcsolatos iránymutatások kialakítása céljából, és az e betegségekkel kapcsolatos ismeretek megosztása, teljesítményértékeléssel együtt,

—

megvalósíthatósági tanulmányok készítése a határokon átnyúló egészségügyi ellátások mértékére és hatására vonatkozó átfogó adatgyűjtés mechanizmusainak kidolgozása céljából, amelyek további indokolatlan adminisztratív terhek nélkül beépülnek a tagállamok meglévő adatgyűjtési rendszereibe.

—

A nemzeti és regionális, valamint a nem kormányzati szervezetek weboldalai és az Európai Közegészségügyi Portál közötti kapcsolatok fejlesztése (15). Az EU jegyzékeinek és az orvosi információ releváns forrásaihoz való hozzáférés javítása,

—

az egészségügyi intézményeken belüli és az azok közötti, egészségügyre vonatkozó információáramlás javítását szolgáló projektek előmozdítása (a betegbiztonságról és a közegészségügyről szóló jelentéstétel javítása és hozzájárulás a hatékony hálózatépítéshez és/vagy a költség-minőség szcenáriók illusztrálásához),

—

a betegeknél és egészségügyi szakembereknél az e-egészség-megoldások bevezetésével bekövetkezett magatartásbeli és észlelésbeli változásokról szóló jelentéstétel kidolgozása, az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos változások biztonsági és kockázati tényezőinek modellezése.

—

A Közösség és innováció program és más releváns közösségi eszközök (16) keretében elvégzett, a betegek aktáira, a betegekre, a személyzetre és a célokra vonatkozó mutatókra, az elektronikus vény rendszerére, a sürgősségi adatállományokra és a szemantikai interoperabilitás kifejlesztésére irányuló kísérleti projektek előmozdítása és terjesztése,

—

az adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos jogi, orvosi és etikai kérdések elemzése; az e-egészség eszközeinek és az elektronikus nyomon követés felhasználásából való adatbirtoklás és adathoz való hozzáférés, különös tekintettel a határon átívelő rendszerek közötti elektronikus egészségügyi nyilvántartások cseréjére vonatkozó adatokra; figyelő és jelentéstételi rendszerek; megelőzés és ösztönzés, tüneti kezelés és otthoni ellátás.

—

Környezeti és egészségügyi információs rendszer kialakítása az adatok szorosabb összekapcsolódása és a környezeti és egészségügyi változók közös felügyeletére vonatkozó kísérleti tanulmányok révén; társadalmi-gazdasági jellemzést is tartalmazó helyi, környezeti és egészségügyi intervenciós tanulmányok; a (légúti valamint szív- és érrendszeri) betegségek lehetséges környezeti okait vizsgáló tanulmányok, valamint a környezeti ártalomkeltőknek való hosszú távú és kombinált alacsony szintű kitettség hatásairól szóló tanulmányok; a légúti, valamint szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható halálozási és megbetegedési adatok minőségének javítása; kitettség-reakció funkciók, komorbiditás és korai figyelmeztetés mintaészlelés alapján,

—

az egészség, és különösen az egészségvédelem és a betegségmegelőzés szempontjából releváns várostervezési iránymutatásokról szóló jelentéstétel,

—

további tanulmányok készítése az elektromágneses mezőkről (nevezetesen az EMF-nek való alacsony szintű kitettség hosszú távú hatásairól, beleértve a rádiófrekvenciás azonosítást (RFID)) az EU tudományos bizottságai, az érintett projektek és a WHO által meghatározott hiányosságok pótlása érdekében, valamint megvalósíthatósági tanulmány készítése az alarm mutató műszerekről és az EMF-hez kapcsolódó nyomonkövetési igényekről; a kockázatok észleléséről és a legjobb gyakorlatok kommunikálásáról szóló tanulmányok ösztönzése, valamint elektronikai és mobiltelefon-vállalatok számára EMF-dozimetriai és telepítési útmutatások kidolgozásának támogatása.

—

A betegbiztonság és az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása az illetékes hatóságok és az érdekcsoportok közötti európai együttműködés és közreműködés kiépítésével. Az e téren hozott intézkedések – köztük az egészségügyi szakemberek bevonása, valamint a vonatkozó képzések és az információ koordinálása – hatóköre kiterjed a betegbiztonság javítása legjobb gyakorlatának cseréjére. A betegbiztonsági beavatkozások, valamint a nem biztonságos szolgáltatások és orvosi műhibák gazdasági kihatásainak jobb megértése. A nemzeti és regionális szervek segítése a sérülésmegelőző stratégiák végrehajtásában,

—

a közegészségügyi tanácsadó testületek hálózatának kiépítése a tagállamokban,

—

az egészségismeret értékelését és javítását célzó kezdeményezés és partnerség támogatása.

—

Eszközök kidolgozása az egészségügyi szakpolitikák költséghatékonyságának és gazdasági hatásuknak a nyomon követésére,

—

az EU strukturális alapokból támogatott, az egészségügyi stratégiai befektetés növelését célzó tudatossági, hálózatépítési és kapcsolattartási tevékenységek fejlesztése,

—

az EU egészségügyi technológiaelemzést (HTA) szolgáló hálózatának támogatása a meglévő projek-tevékenységek (17) keretében elvégzett munkával, továbbá kapcsolódás a Gyógyszeripari Fórum által végzett munkához.

—

Az EU-tagállamok egészségügyére vonatkozó jogszabályokat (a továbbiakban: EU egészségügyi jog) kidolgozó jogászok hálózatának létrehozása. A hálózatnak információt kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy a jog eszközei hogyan állíthatók az egészség szolgálatába, és hogyan járulhatnak hozzá a szakpolitikák kidolgozásához és a hatásvizsgálatokhoz. A hálózat emellett fórumként is szolgálhat az egészségügyi joggal kapcsolatos ismeretek megosztásához és átadásához.

—

a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos, gyors beavatkozást igénylő, többek között vegyi vagy környezeti eredetű veszélyek,

—

a vegyi anyagokkal kapcsolatos korai riasztási rendszerek továbbfejlesztése, valamint a nyomonkövethetőség javítására irányuló tevékenységek a közegészségügy szempontjából fontos veszélyes anyagok határokon keresztül történő szállítása esetében,

—

a migránsok egészségével és az országhatárokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos kérdések azon vonatkozásai, amelyek a fertőző betegségek kezelésével vannak összefüggésben, beleértve a szűréssel és a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésével kapcsolatos kérdéseket,

—

vészhelyzetek esetén segítségnyújtás a logisztikai prioritások (pl. beszerzés, raktározás, gyógyszerellátás) és nem orvosi jellegű beavatkozás (pl. a szociális távolság növelését célzó intézkedések, ellenőrzés belépéskor és kilépéskor, fertőtlenítési intézkedések) terén.

—

az általános felkészültségi terv kivitelezését támogató tevékenységek, mint pl. a különböző egészségügyi intézmények (kórházak és nemzeti/regionális szintű válságközpontok) összevonása nagyobb tömegek fogadására, valamint képességek kifejlesztése a tömegeket érintő vészhelyzetek (pl. balesetek és migrációs hullámok, veszélyeztetett csoportok, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menekültek) hatásának csökkentésére. Szükségesek továbbá a vészhelyzetek esetén az üzletmenet folyamatosságát támogató intézkedések (pl. az egészségügyi közüzemi szolgáltatások biztosítása súlyos vonatkozású események idején),

—

a meglévő vagy új – többek között jogi – eszközök fokozottabb használatát igénylő tevékenységek, a nemzetközi utasok nyomonkövethetőségének támogatására (pl. a légi utasok nyomon követése kórokozó mikroorganizmusok általi lehetséges fertőzés esetén),

—

a bűnüldözési szervek és az egészségügyi hatóságok közös fellépését lehetővé tevő képességek kiépítésének támogatása,

—

az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése által elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (22) követelményeinek való megfelelés érdekében szükséges kapacitásfeljesztés és végrehajtási lépések támogatását szolgáló tevékenységek (pl. szükség esetén a nemzetközi utasok nyomon követését szolgáló mechanizmusok),

—

az egészségügyi veszélyek elemzése során innovatív IT-eszközök (a földrajzi információs rendszerek (GIS), a területi és időbeli elemzések, a korai előrejelző és riasztási rendszerek, az automatizált elemzés és a diagnosztikai adatok cseréje) használata,

—

a szállítási kérdések kezelésének módja (pl. minták küldése) és új diagnosztikai eljárások alkalmazása (új/kialakuló kórokozókon végzett körtesztek).

—

gyermekkori fertőző betegségekre irányuló ellenőrzési és megelőzési programok (beleértve a vakcinációs és immunizációs stratégiákkal kapcsolatos követendő gyakorlat átvételét ösztönző tevékenységeket, pl. 2119/98/EK határozatban (23) szereplő, védőoltással megelőzhető betegségek). Az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMEA) együttműködésben végzett azon tevékenységek, melyek célja az ártalmak leküzdése (védőoltások, vegyi anyagok, vírusölő szerek, egyéb gyógyszerek és gyógyászati eszközök által okozott),

—

tagállamok közötti kapcsolatépítés és információcsere a betegbiztonság és az ellátás minőségének javítása érdekében, különös tekintettel az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzések és az antimikrobális rezisztencia kezelésére és ellenőrzésére; beleértve a kórházi vagy az egészségügyi ellátás környezetével kapcsolatos egyéb expozíciókat (vegyi anyagoknak való kitettség, gyógyszerek, fertőtlenítők, beltéri levegő minősége stb.). A betegbiztonság terén kialakult legjobb gyakorlatok cseréjéhez kapcsolódó tevékenységek (jelentéstételi és tanulási rendszerek, képzés és oktatás), mechanizmusok és eszközök kifejlesztése annak érdekében, hogy a betegek, az állampolgárok és az egészségügyi szakemberek hasznosabb információhoz jussanak a betegbiztonságról, bővüljön a betegbiztonsággal, a nem biztonságos szolgáltatásokkal és az orvosi műhibák gazdasági vonatkozásaival kapcsolatos ismeretek köre, valamint a nemzeti szakpolitikák és programok támogatásban részesüljenek.

—

az emberi eredetű anyagok beszerzése, feldolgozása, tárolása és elosztása során alkalmazott kockázatértékelésre és validálási módszertanra vonatkozó gyakorlati útmutatással szolgáló eszközök kidolgozása,

—

a különböző típusú eljárások részletes kockázatértékelése az egyes eljárás- és anyagtípusokra vonatkozó speciális iránymutatások kidolgozása céljából. Ezeknek tekintetbe kell venniük a feldolgozás típusát és az anyagoknak az emberi testben való alkalmazását,

—

az emberi eredetű anyagok önkéntes és térítésmentes adományozásának támogatása. Az intézkedések célja, hogy a kórházakban vagy a gyűjtéssel foglalkozó szervezeteknél az emberi szervek donorjainak biztosított költségtérítés gyakorlatának adatait megosszák.

—

az egészséget befolyásoló tényezőkre irányuló uniós szakpolitikák és tevékenységek ösztönzése,

—

tevékenységek támogatása a helyes gyakorlatok biztosítása és cseréje érdekében,

—

az egészséget befolyásoló tényezők átfogó és integrált megközelítéseinek támogatása és az országok erőfeszítéseinek maximalizálása.

—

a fiatalokat és az aktív népességet előtérbe helyező, a megelőzést célzó és a leszokást segítő módszerekre vonatkozó innovatív stratégiák és legjobb gyakorlatok kidolgozása,

—

passzív dohányzás: a tagállamokon belüli dohányfüstmentes politikáknak a passzív dohányzásra és a dohányfogyasztásra gyakorolt hatásának értékelése,

—

dohánytermékek ellenőrzése: a dohánytermékek – különösen azok összetevőinek –, valamint a kibocsátások ellenőrzését, és a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény EU-szintű végrehajtásával kapcsolatos lakossági tájékoztatást célzó uniós és tagállami intézkedések hatékonyságán, alkalmazásán és fejlesztésén végzett munka.

—

az EU-ban hatályos alkoholpolitikák gazdasági hatásainak értékelése érdekében az alkohollal kapcsolatos szakpolitikák költség-haszon elemzésein alkalmazandó szabványosított módszertan kidolgozása,

—

szabványosított komparatív felmérések kidolgozása a súlyos és mértéktelen alkoholfogyasztás (ismétlődő súlyos alkoholfogyasztás), az ittasság, az alkoholfogyasztás okai, az alkoholfüggőség és a statisztikailag nem kimutatható alkoholfogyasztás tekintetében,

—

a munkahelyi stratégiák legjobb gyakorlatainak összegyűjtése a káros és veszélyes alkoholfogyasztás gazdasági hatásának (pl. az alkoholfogyasztásból következő munkahelyi távolmaradás, munkahelyi alkoholfogyasztás, a „másnapos” munkavégzés, a munkanélküliség) csökkentése érdekében,

—

a kevésbé kockázatos alkoholfogyasztás körülményeinek megteremtése érdekében hálózatépítés, a kellő forrásokkal rendelkező közösségi mobilizációs és intervenciós projektek legjobb gyakorlatainak értékelése és összegyűjtése a különböző ágazatok és partnerek bevonásával,

—

támogatás nyújtása a hirdetés, önszabályozás és nyomon követés legjobb gyakorlatainak kidolgozásához.

—

megelőzési programok kidolgozása és javítása, a nemek közötti különbözőségek figyelembevételével és konkrét (pl. munkahelyi) környezetek megcélozásával,

—

az egészségkárosodás csökkentésére irányuló programok végrehajtása és fenntartása a veszélyeztetett csoportok körében, a fertőző betegségek (pl. tuberkulózis, hepatitis, HIV/AIDS) átvitelének megelőzése céljából a fogvatartottak, az intravénás kábítószer-fogyasztók és szexuális partnereik, valamint az anya és gyermeke között,

—

a legjobb gyakorlatok kidolgozása a kábítószer-fogyasztók szociális, pszichológiai és orvosi szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférése érdekében, különös tekintettel a fiatalokra,

—

a kábítószer-fogyasztókat a helyszínen kezelő (pl. sürgősségi ellátásban részesítő) szakemberek képzésének fejlesztése és javítása.

—

a táplálkozást és a testmozgást célzó oktatási programokkal kapcsolatos helyes gyakorlatok kialakítása, többek között az iskolákban,

—

a több érdekcsoport együttműködésén alapuló olyan kezdeményezések kísérleti támogatása, amelyek elsősorban a különösen veszélyeztetett csoportok – kiváltképp a gyermekek – körében kívánják az egészséges életmódot meghonosítani,

—

az élelmiszerek megválasztásával és a testmozgással kapcsolatos fogyasztói magatartás megváltoztatását célzó fellépések hatékonysága,

—

szakpolitikák és intézkedések (egészségügyi hatásvizsgálat/költség-haszon elemzés) értékelése,

—

a gyermekélelmiszerek forgalmazása terén a szakpolitikák kidolgozását elősegítő konkrét adatok vagy eszközök,

—

a gyakoribb testmozgás előírása az egészséges környezet létrehozásával és más ágazatok (pl. várostervezés, közlekedés, városépítészet) bevonásával.

—

a férfiakkal nemi életet élő férfiak közötti HIV-fertőzés Európában: az Európai Járványvédelmi Központtal (ECDC) és más érintett európai szervekkel szoros együttműködésben kapcsolati hálózatokat kell kiépíteni egy célzott, innovatív mechanizmusokat alkalmazó megelőzési kommunikációs stratégia támogatása céljából,

—

a HIV/AIDS és a szexuális egészség terén a tudatosság növelésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi tapasztalatok megosztásának és terjesztésének módjai,

—

a HIV-fertőzéssel kapcsolatos önkéntes tanácsadásra és vizsgálatra vonatkozó helyes gyakorlatok és iránymutatások meghatározása, az egyes veszélyeztetett csoportok (fiatalok, migránsok, intravénás kábítószer-fogyasztók) különbözőségeinek figyelembevételével,

—

a veszélyeztetett csoportokra – különösen az intravénás kábítószer-fogyasztókra – irányuló, az egészségkárosodás csökkentését célzó tevékenységekkel (megelőzés, kezelés, ellátás és segítségnyújtás) kapcsolatos helyes gyakorlatok meghatározása és terjesztése,

—

a serdülőkorúak és fokozottan veszélyeztetett társadalmi csoportok körében a biztonságos nemi élet népszerűsítését célzó innovatív stratégiák, beleértve a célzott szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a nemi úton terjedő fertőzésekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését.

—

a helyes gyakorlatok meghatározására és felülvizsgálatára szolgáló mechanizmus kidolgozása, amely ötvözi a folyamatban lévő projektekből származó ismereteket, és amely tartalmazza a következő területeken szerzett vezetői gyakorlatok látható elismerését ösztönző intézkedéseket: a mentális egészség előmozdítása, a mentális zavarok megelőzése, a megbélyegzés elleni küzdelem, és a mentális egészségügyi problémákkal küzdők társadalmi integrációjának és emberi jogainak előmozdítása,

—

a vezetői és hálózatépítői tevékenységek támogatása a mentális egészség előmozdításának és munkahelyi mentális zavarok megelőzésének széles körű integrálása érdekében, a mentális egészség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítése,

—

a mentális egészséget és a mentális zavarok megelőzését célzó beruházások nyereségességét igazoló adatok összegyűjtése.

—

a tudatosság növelése terén a helyes gyakorlatok – köztük a fórumok/hálózatok, illetve a hasonló átfogó, több érdekcsoportot bevonó mechanizmusok kidolgozása – megosztása,

—

az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel és a társadalmi csoportonként eltérő egészségügyi ellátás kérdésével kapcsolatos helyes gyakorlatok dokumentálása és értékelése,

—

a migránsok egészségügyének kérdésével foglalkozó innovatív megközelítési módok,

—

a munkahelyi egészség előmozdítása terén kialakult helyes gyakorlatokra vonatkozó ajánlások cseréje és kidolgozása, különös tekintettel az idősebb alkalmazottakra és a munkával töltött évek meghosszabbítására. Erre a munkahelyi egészség és biztonság szakpolitikájával párhuzamosan kerül sor.

—

a radonsugárázásnak való kitettség csökkentésére irányuló megelőző és javító intézkedések,

—

a szellőztetés javítását célzó intézkedések, különösen az iskolákban,

—

a tüzelőberendezések használata és karbantartása,

—

nyirkosság és nedvesség az épületekben.

—

biztonsági irányítási rendszerek kidolgozása és alkalmazása a nagy kockázattal járó sporttevékenységek tekintetében, együttműködésben az európai sportszövetségekkel,

—

fellépésorientált eszközök kifejlesztése szoros együttműködésben az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (29), a fiatal alkalmazottak körében előforduló sérülések megelőzése érdekében,

—

a gyermekbiztonságra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek kidolgozására irányuló végrehajtási intézkedések támogatása, melyben kiemelt szerepet kap a tanácsadás és az intenzív párbeszéd,

—

az információ és az ismeretek szakértői bizottságok és konzultáció keretében zajló cseréjének ösztönzése, valamint a helyes gyakorlatokkal kapcsolatos információkat összegyűjtő eszköz révén.

—

Az oktatási intézmények között a közegészségügy fő területein folytatandó közös európai képzések és modulok tartalmával kapcsolatos együttműködés előmozdítása, valamint a mentális egészségügyi szolgáltatások terén tevékenykedő egészségügyi személyzet és más szakemberek számára speciális képzési programok kialakítása,

—

az elsősorban közegészségüggyel foglalkozó és kiterjedt európai kapcsolatrendszerrel rendelkező egyes európai hálózatok kapacitásfejlesztésének rövid távú támogatása, azok földrajzi vagy fejlődésbeli lemaradásainak felszámolása érdekében. Különös hangsúlyt fektetnek a HIV/AIDS területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek kapacitásának megerősítésére, melynek célja, hogy az antiretrovirális kezelésben részesülő HIV/AIDS-fertőzöttek könnyebben vehessenek részt a programokban.

1)

A lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlásról (31) szóló végrehajtási jelentés felülvizsgálata és frissítése;

2)

ad hoc kísérleti tanulmányok támogatása az Eurobarometer-felmérés felhasználásával;

3)

jelentés az egészségvédelmi követelményeknek a közösségi szakpolitikák – köztük a közösségi szinten már kidolgozott egészségügyi hatásvizsgálat módszertana – különböző területeibe való integrálásáról;

4)

az EU egészségügyi portáljának kezelése, szerkesztése, frissítése és fejlesztése;

5)

a közegészségügyi program kommunikálása;

6)

tudományos titkárságok létrehozásának támogatása;

7)

betegbiztonság: integrált, átfogó ernyőhálózat létrehozása a betegbiztonság terén való együttműködés javítása érdekében, kiemelt hangsúlyt helyezve a kultúrákra, a vezetésre és klinikai irányításra, a jelentési és tanulási mechanizmusokra, a legjobb gyakorlatok megosztására és az érdekcsoportok bevonására.

1)

Platformok létrehozása a következők céljából: a gyakorlatok előkészítése, elvégzése és értékelése, a döntéshozatal és a csapatépítés eszközeiről szóló képzés megszervezése, a felkészültség terén az IT-eszközök kifejlesztése, valamint speciális műhelyek szervezése;

2)

a referencialaboratóriumok aktuális helyzetének feltérképezése és jellemzése, beleértve a megvalósíthatósági tanulmányokat, melynek célja az influenzavírus-törzsek azonosítási megbízhatóságának és időszerűségének, valamint a különösen releváns patogénekre vonatkozó EU-szabványok javítása és a szükséges műszaki és diagnosztikai források rendelkezésre bocsátása;

3)

a helyes gyakorlatokra vonatkozó útmutató kidolgozása az emberi eredetű anyagok minőségével foglalkozó létesítmények számára.

1)

A tagállamokban használatos szöveges és képi egészségügyi figyelmeztető eszközök hatékonyságának értékelése és szöveges és képi figyelmeztetések újabb sorozatának kidolgozása;

2)

szolgáltatások támogatása az érdekcsoportok közötti kapcsolatépítés és az egészséget befolyásoló tényezőkről folytatott konzultációk kialakítása és végrehajtása érdekében, különös tekintettel a táplálkozásra és testmozgásra, az alkoholfogyasztásra, a mentális egészségre és a HIV/AIDS-re;

3)

mentális egészség: tanulmány: „A mentális egészséget és a mentális zavarok megelőzését célzó beruházások költséghatékonyságának bizonyítása”;

4)

az egészséget befolyásoló tényezőkre (HIV/AIDS, táplálkozás és a testmozgás) vonatkozó nemzeti és szubnacionális stratégiák feltérképezése és értékelése;

5)

környezet és egészség: a beltéri levegő minőségére vonatkozó webalapú információs eszköz kidolgozása;

6)

a fent említett prioritások mellett megállapították, hogy átfogó igény mutatkozik arra, hogy a nem kormányzati szervezetek EU-szintű egészségügyi kezdeményezésekhez való hozzájárulását koordinálni kellene; mind kialakított platformok keretében, mind pedig egyéb kezdeményezések formájában, olyan témákról, mint a táplálkozás és testmozgás, az alkoholfogyasztás, az egészségügyi szolgáltatások, a mentális egészség, a gyógyszerkészítmények, az egészség stb.

—

az egészségügyi számlák rendszerének tökéletesítése és a közösségi statisztikai program által nem érintett adatok – azaz a ráfordítás, az eredmények és a termelékenységi adatok – gyűjtése és integrálása,

—

információs és kommunikációs technológiák (IKT) végrehajtásának ösztönzése a meglévő EU-fellépések hatóköréből kimaradt, az egészségügyhöz és ahhoz kapcsolódó szakpolitikai opciók terén.

1.

a nemzeti statisztikai hatóságok támogatása a kikérdezéses módszerrel végzett európai egészségügyi alapfelmérés (European Core Health Interview Survey, ECHIS) moduljainak 2007 és 2008 közötti végrehajtása során (lásd: 2007. évi statisztikai program);

2.

a nemzeti statisztikai hatóságok támogatása az egészségügyi számlák rendszerének (az OECD-vel és a WHO-val közösen történő) adaptálása és kibővítése során.

—

ezek a támogatásban részesülő (fő és társult) kedvezményezettek által foglalkoztatott személyek, valamint a kedvezményezett által a munkacsoportban való részvételre felkért szakértők költségei,

—

e költségekről a szolgáltatási szerződés külön rendelkezik.

—

legrövidebb és legolcsóbb útvonal,

—

az ülés helyszíne és a rendes munkahely közötti távolság legalább 100 km,

—

vasút: első osztály,

—

repülőút: turistaosztály, kivéve, amennyiben létezik ennél alacsonyabb viteldíj (pl. Apex); repülőutat csak olyan menettérti utazások esetében lehet igénybe venni, ahol az oda-vissza út meghaladja a 800 km-t,

—

gépkocsi: térítés a megfelelő első osztályú vasúti utazás költségeinek alapján.