Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R1999

    Az energiaunió irányítása

    Az energiaunió irányítása

     

    ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

    (EU) 2018/1999 rendelet az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról

    MI A RENDELET CÉLJA?

    • A rendelet célja az Európai Unió (EU) energiaunióra vonatkozó stratégiájának összehangolt és egységes módon történő végrehajtása a stratégia mind az öt dimenziója tekintetében.
    • A rendelet célja olyan stratégiák és intézkedések végrehajtása, amelyek azt szolgálják, hogy az energiaunió célkitűzései megvalósuljanak az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos, a Párizsi Megállapodással összhangban álló uniós kötelezettségvállalások terén, valamint a 2021 és 2030 közötti időszakban az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljai terén.
    • Az irányítási mechanizmus célja az uniós tagállamokra háruló adminisztratív teher és komplexitás jelentős csökkentése.
    • Tágabb vonatkozásban az Unió valamennyi célkitűzésének – különösen a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás céljainak – teljesítésére törekszik.

    FŐBB PONTOK

    Az energiaunióra vonatkozó stratégia a következő öt dimenziót öleli fel:

    A rendeletnek több kulcsfontosságú eleme van.

    • Arra kötelezi az uniós tagállamokat, hogy:
      • 2019. december 31-ig, majd 2029. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben integrált nemzeti energia- és klímatervet állítsanak össze; illetve azokat 2024. június 30-ig, majd 2034. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben aktualizálják;
      • az átfogóbb fenntartható fejlesztési célokhoz és a Párizsi Megállapodásban meghatározott, hosszú távú célkitűzésekhez való hozzájárulás tekintetében készítsék el az 30 évre szóló, hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiájukat, majd tegyenek jelentést arról az Európai Bizottság felé;
      • kétévente készítsenek helyzetjelentést a tervek végrehajtásáról, majd 2023. március 15-től kövessék nyomon az energiaunió öt dimenziójában elért előrehaladást.
    • Ismételt egyeztetési eljárást hoz létre az Bizottság és a tagállamok között, és regionális együttműködést teremt a tagállamok között, különösen a tervek véglegesítését megelőzően, majd az ezt követő tízéves időszakokban tíz évente.
    • Előírja a Bizottság számára, hogy kövesse nyomon és értékelje a tagállamok által a nemzeti terveikben meghatározott céljaikkal, célkitűzéseikkel és hozzájárulásaikkal kapcsolatban tett előrehaladást, valamint hogy uniós szintű intézkedéseket javasoljon és gyakorolja hatáskörét az említett célkitűzések és célok kollektív elérésének biztosítása érdekében.
    • Meghatározza az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a szakpolitikák, intézkedések és az előrejelzések nemzeti és uniós nyilvántartási rendszereire vonatkozó követelményeket.
    • Kötelező erejű uniós célként írja elő, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az Unió területén 2030-ig legalább 55 %-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, illetve hogy 2040-re teljesítendő uniós éghajlat-politikai célértéket kell megállapítani a Párizsi Megállapodás alapján elvégzett első globális értékeléstől számított hat hónapon belül. E célértéknek a Bizottság által javasolt mértéke 90 %.
    • Nem csak a tagállamok kötelezettségvállalásairól tesz említést, hanem nemzeti célkitűzéseikről is, amelyek a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztésérőll szóló (EU) 2018/841 rendeletben (az úgynevezett LULUCF-rendeletben) szerepelnek.
    • 2025-ben a Bizottság elvégzi a tagállamok által benyújtott nemzeti jegyzékek adatainak átfogó felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy meghatározza az üvegházhatású gázok kibocsátásának nettó csökkentésére vonatkozó éves célkitűzéseket, továbbá hogy megállapítsa a tagállamok éves kibocsátási egységeit az (EU) 2018/842 rendelettel összhangban, amely kötelező erejű éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést ír elő.
    • Figyelembe veszi a megújuló energiáról szóló felülvizsgált irányelvben ((EU) 2018/2001 irányelv – lásd az összefoglalót) meghatározott célokat. Ez az irányelv előírja, hogy 2030-ig a megújuló energia részesedésének az Unió teljes energiafogyasztásában 42,5 %-ra kell emelkednie, majd egy további indikatív 2,5 %-os emeléssel kell elérnie a 45 %-os célszámot. Minden tagállam köteles e közös célkitűzés megvalósulásához hozzájárulni.
    • Az irányelv figyelembe veszi az energiahatékonyságról szóló felülvizsgált irányelvben ((EU) 2023/1791 irányelv – lásd az összefoglalót) meghatározott célokat, amely kötelező erejű uniós energiahatékonysági célt ír elő annak érdekében, hogy az energiafogyasztás 2030-ra legalább 11,7 %-kal essen vissza a 2020. évi uniós referencia-forgatókönyvben foglalt előrejelzésekhez képest.

    Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

    • A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a nemzeti energia- és klímatervsablonokat hozzáigazítsa az Unió energia- és éghajlat-politikai keretének azon módosításaihoz, amelyek közvetlenül és konkrétan kapcsolódnak az Uniónak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás szerinti hozzájárulásaihoz.
    • Felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy figyelembe vegye a globális felmelegedési potenciálokban és a nemzetközileg elfogadott nyilvántartási iránymutatásokban bekövetkezett változásokat, hogy meghatározza az uniós nyilvántartási rendszer alapvető követelményeit, és létrehozza a nyilvántartásokat.
    • Az (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti az (EU) 2018/1999 rendeletet a globális felmelegedési potenciál értékei és az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások, valamint az uniós nyilvántartási rendszer tekintetében:
      • 2021. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet;
      • a tagállamok által 2021-től benyújtott jelentésekre vonatkozik;
      • a tagállamok és a Bizottság az I. mellékletében felsorolt globális felmelegedési potenciálokat az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékek adatainak meghatározása és jelentése céljából használják fel.

    Végrehajtási jogi aktusok

    A Bizottság három végrehajtási jogi aktust fogadott el:

    • (EU) 2020/1208 végrehajtási rendelet a tagállamok által az (EU) 2018/1999 rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról;
    • (EU) 2020/1294 végrehajtási rendelet az uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmusról, és
    • (EU) 2022/2299 végrehajtási rendelet az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések szerkezetéről, formátumáról, technikai részleteiről és benyújtási eljárásáról.

    Hatályon kívül helyezés

    A rendelet hatályon kívül helyezi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követéséről és bejelentéséről szóló 525/2013/EU rendeletet.

    MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

    A rendelet 2018. december 24. óta hatályos.

    HÁTTÉR

    További információk:

    FŐ DOKUMENTUM

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1–77. o.)

    Az (EU) 2018/1999 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

    KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

    A Bizottság (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. május 8.) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a globális felmelegedési potenciál értékei és az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások, valamint az uniós nyilvántartási rendszer tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 230., 2020.7.17., 1–6. o.)

    A Bizottság (EU) 2020/1208 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 7.) a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 278., 2020.8.26., 1–132. o.)

    A Bizottság (EU) 2022/2299 végrehajtási rendelete (2022. november 15.) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések szerkezete, formátuma, technikai részletei és benyújtási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 306., 2022.11.25., 1–98. o.)

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1–25. o.)

    Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26–42. o.)

    Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

    A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1–3. o.)

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra (COM(2014) 15 final, 2014.1.28.)

    utolsó frissítés 27.05.2024

    Az oldal tetejére