Európai fizetési meghagyásos eljárás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

1896/2006/EK rendelet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet egy európai fizetési meghagyásos eljárást hoz létre a kötelezett által nem vitatott pénzkövetelésekre. Ez leegyszerűsíti és felgyorsítja az egynél több uniós országot felölelő jogvitákat, valamint csökkenti azok költségeit.
• Egyúttal lehetővé teszi az elismert és végrehajtható európai fizetési meghagyások uniós országok közötti szabad áramlását.
• A rendelet Dánia kivételével minden uniós országra vonatkozik.

FŐBB PONTOK

A rendelet hatálya

Az európai fizetési meghagyási eljárás minden polgári és kereskedelmi ügyre vonatkozik, amelyben legalább az egyik fél egy másik uniós országban él, mint amelyikben a fizetési meghagyás iránti kérelmet benyújtották.

Az eljárás nem alkalmazható a következők tekintetében:

• adó-, vám- vagy közigazgatási ügyek;
• az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelőssége;
• házassági vagyonjog;
• csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség;
• szociális biztonság;
• szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések, kivéve, ha azok a felek közötti megállapodás tárgyát képezték, illetve, ha a kötelezett elismerte tartozását, vagy ha azok egy közös tulajdonból eredő számszerűsített tartozás kiegyenlítésére szolgálnak.

Kérelmezési eljárás

• Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet a rendeletben található formanyomtatványon kell benyújtani a bíróságnak.
• A formanyomtatványnak tartalmaznia kell egy meghatározott összegű, az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában esedékes pénzkövetelést.
• A joghatóságot az 1215/2012/EU rendeletben szereplő szabályok határozzák meg.
• Az a bíróság, amelyhez a kérelmet benyújtották, a lehető leghamarabb megvizsgálja, hogy teljesülnek-e bizonyos feltételek (határokon átnyúló polgári vagy kereskedelmi ügyről van-e szó, rendelkezik-e joghatósággal a kérdéses bíróság stb.), valamint a követelés megalapozottságát.
• A bíróságnak értesítenie kell a kérelmezőt a kérelem elutasításának indokairól. A kérelem elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye, a kérelmező azonban egy új európai fizetési meghagyás iránti kérelem vagy bármely egyéb, valamely uniós ország joga alapján rendelkezésre álló eljárás útján érvényesítheti a követelést.

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása

• Amennyiben teljesülnek a vonatkozó feltételek, a bíróság a lehető leghamarabb és általában a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kibocsátja a meghagyást.
• A meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátják ki, amennyiben a követelés megalapozottnak tűnik.
• Amennyiben a kötelezett nem nyújt be ellentmondást a kibocsátó bíróságnak, a meghagyás a többi uniós országban is automatikusan elismert és végrehajtható státuszt nyer az elismerés kifogásolásának bármilyen további lehetősége nélkül.
• A végrehajtási eljárásokra azon uniós ország jogát kell alkalmazni, amelyben az európai fizetési meghagyás végrehajtását kérelmezték.

Az európai fizetési meghagyás kézbesítése a kötelezettnek

Az európai fizetési meghagyást a kézbesítés helye szerinti ország nemzeti jogával összhangban kézbesítik a kötelezettnek. A rendelet tartalmazza az európai fizetési meghagyás lehetséges kézbesítési módjait is – a kötelezett általi átvétel igazolásával vagy anélkül.

Az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás

• A kötelezett ellentmondást nyújthat be az európai fizetési meghagyással szemben a meghagyást kibocsátó bíróságnál. Az ellentmondást a kézbesítés időpontjától számított 30 napon belül kell megküldeni.
• Az ellentmondás benyújtásakor az ügy automatikusan átalakul polgári peres eljárássá azon uniós ország illetékes bíróságán, amelyben a meghagyást kibocsátották, kivéve, ha a jogosult kérte erre az esetre az eljárás megszüntetését.

A kötelezett kérheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a hatáskörrel rendelkező bíróságtól az ellentmondás benyújtására vonatkozó 30 napos határidő lejártát követően, amennyiben:

• a fizetési meghagyás kézbesítésére a kötelezett általi átvétel igazolása nélkül került sor, és nem volt elég idő arra, hogy a kötelezett gondoskodhasson védelméről;
• a kötelezettet vis maior vagy különleges körülmények akadályozták abban, hogy a követelés ellen ellentmondással éljen;
• a fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki.

Ha a bíróság a kötelezett kérelmét elutasítja, az európai fizetési meghagyás hatályban marad. Amennyiben azonban a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat indokolt, az európai fizetési meghagyás semmisnek minősül.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 2008. december 12 -én lépett hatályba.

HÁTTÉR

Fizetési meghagyásos eljárások

Európai fizetési meghagyáshoz szükséges formanyomtatványok (Európai igazságügyi portál)

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.,) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1–32. o .)

Az 1896/2006/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról (COM(2015) 495 final, 2015.10.13.)

utolsó frissítés 25.01.2016