Ajánlás az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

EU) 2023/681 ajánlás az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről

MI AZ AJÁNLÁS CÉLJA?

Az ajánlás iránymutatást nyújt az Európai Unió (EU) tagállamai számára ahhoz, hogy az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak jogait megerősítésék, mind az eljárási jogok, mind a fogva tartás anyagi feltételei tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szabadságelvonás alatt álló személyeket méltósággal kezeljék és alapvető jogaik tiszteletben tartásával bánjanak velük.

FŐBB PONTOK

Eljárási jogok

Az uniós irányelvek már most is kiterjednek az eljárási jogok számos elemére, többek között az alábbiakra:

• a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog;
• a tájékoztatáshoz való jog;
• az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog;
• az ártatlanság vélelme;
• a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékok; és
• jogi segítségnyújtás.

Ez az ajánlás kiegészíti ezeket az irányelveket, valamint a büntetőeljárásban gyanúsított vagy vádlott kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról szóló bizottsági ajánlást (lásd az összefoglalót).

Általános elvek

Az ajánlás a következő négy alapelvet határozza meg:

• az előzetes letartóztatásra csak a legvégső esetben kerülhet sor;
• a fogvatartottakkal tisztelettel és méltósággal, valamint az emberi jogi kötelezettségekkel összhangban kell bánni, ideértve az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében foglaltakat;
• erőfeszítéseket kell tenni a fogva tartás oly módon történő kezelésére, hogy az megkönnyítse a fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedését a visszaesés megelőzése érdekében;
• az ajánlást a nemre, faji vagy etnikai származásra, életkorra és egyéb státuszra irányuló megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

A gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogai

Az ajánlás minimumkövetelményeket határoz meg az előzetes letartóztatásban lévő személyekre vonatkozóan. E követelmények számos szempontot érintenek, többek között az alábbiakat:

• az előzetes letartóztatás mint a legvégső esetben alkalmazandó eszköz, valamint az őrizetet helyettesítő alternatív intézkedések;
• az alapos gyanú mint az előzetes letartóztatás szükséges indok;
• az előzetes letartóztatásra vonatkozó határozatok indokolása;
• az előzetes letartóztatás időszakos felülvizsgálata;
• hogy minden esetben sort kell keríteni a gyanúsított vagy vádlott meghallgatására;
• hatékony jogorvoslat és a fellebbezéshez való jog;
• az előzetes letartóztatás időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie;
• az előzetes letartóztatásban töltött idő levonása a jogerős büntetésből.

A fogva tartás anyagi feltételei

Az ajánlás meghatározza a fogva tartási körülményekre vonatkozó minimumkövetelményeket is, többek között az alábbiakra vonatkozóan:

• elhelyezés;
• higiéniai és szanitációs feltételek;
• táplálkozás;
• a zárkán kívül és a kültéren töltött idő;
• a fogvatartottak foglalkoztatása és oktatása a társadalomba történő visszailleszkedésük elősegítése érdekében;
• egészségügyi ellátás;
• az erőszak és a rossz bánásmód megelőzése;
• kapcsolattartás a külvilággal;
• jogi segítségnyújtás;
• kérelmek és panaszok;
• különleges intézkedések a következő személyekre vonatkozóan:
  • nők és lányok,
  • külföldi állampolgárok,
  • gyermekek és fiatal felnőttek,
  • a fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő személyek;
• a büntetés-végrehajtási intézetekben történő radikalizálódás kezelésére irányuló egyedi intézkedések

Jelentéstétel

• A tagállamoknak az ajánlás elfogadását követő 18 hónapon belül tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot az ajánlás nyomán hozott intézkedéseikről.
• Ezután a Bizottságnak az ajánlás elfogadástól számított 24 hónapon belül jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.

Háttér

További információk:

• A gyanúsítottak és vádlottak jogai (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság (EU) 2023/681 ajánlása (2022. december 8.) az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről (HL L 86., 2023.3.24., 44–57. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság szolgálatainak informális dokumentuma az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről szóló ajánlás elfogadásával összefüggésben, az Európai Unió Tanácsa, 2022. december 2.

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 2. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 17. o.)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 202., 2016.6.7., 389–405. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1–8. o.)

Az (EU) 2016/1919 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1–20. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1–11. o.)

A Bizottság ajánlása (2013. november 27.) a büntetőeljárás során gyanúsított és vádolt kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról (HL C 378., 2013.12.24., 8–10. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1–12. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1–10. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1–7. o.).

A Tanács 2008/909/IB kerethatározata (2008. november 27.) a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról (HL L 327., 2008.5.12., 27–46. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról – bizonyos tagállamok nyilatkozatai a kerethatározat elfogadására vonatkozóan (HL L 190., 2002.7.18., 1–20. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 16.05.2023