A schengeni vívmányok alkalmazásának értékelése és monitoringja

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2022/922 rendelet a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet létrehoz egy értékelési és monitoringmechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy a schengeni övezet országai hatékonyan alkalmazzák a schengeni vívmányokat, fenntartva a schengeni térség megfelelő működését. A rendelet célja, hogy:

• hozzájáruljon az Európai Unió (EU) tagállamai és a schengeni társult országok közötti kölcsönös bizalom fenntartásához;
• megkönnyítse a szabad mozgást az EU-n belül;
• gondoskodjon a biztonságról és az alapvető jogok védelméről.

Bizonyos mértékig minden tagállam részt vesz a belső határellenőrzés nélküli térségben. Jelenleg 23 tagállam és schengeni társult országként az Európai Szabadkereskedelmi Társulás négy tagja, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc alkalmazza teljeskörűen a schengeni vívmányokat. Bulgária, Ciprus és Románia – csatlakozási okmányuknak megfelelően – hamarosan belépnek a schengeni övezetbe. 2023. január 1-jétől (a Tanács (EU) 2022/2451 határozata értelmében) a schengeni vívmányok teljeskörűen alkalmazandók Horvátországra. Írország ugyan nem részese a schengeni övezetnek, de részt vesz a vívmányok rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó részében, például a Schengeni Információs Rendszerben.

FŐBB PONTOK

Együttműködés

A tagállamok, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság e rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében teljeskörűen együttműködnek, és minden jelentős fejleményről részletesen tájékoztatják az Európai Parlamentet. A schengeni vívmányok alkalmazása értékelésének központi elemét képezi a szakértői vizsgálat és a tagállamok aktív részvétele.

Értékelés és monitoring

Az értékelések – amelyek némelyike elvégezhető csak röviddel az értékelést megelőző értesítéssel – az alábbiak lehetnek:

• első alkalommal végzett értékelés;
• időszakos értékelés;
• előre be nem jelentett értékelés:
  • a belső határokra vonatkozó schengeni vívmányok alkalmazásának értékelése céljából;
  • olyan rendszerszintű problémák esetén, amelyek jelentős negatív hatást gyakorolhatnak a térségre, ideértve a közrendet vagy a belső biztonságot veszélyeztető fenyegetéseket;
  • amikor valamely tagállam súlyosan elhanyagolja kötelezettségeit, illetve az alapvető jogok súlyos megsértésére kerül sor; vagy
• tematikus értékelés: a jogszabályi változások vagy új politikák alkalmazásának értékelése.

A monitoringtevékenységek a következőket foglalják magukban:

• a tagállamok által benyújtott cselekvési tervek és utókövetési jelentések felülvizsgálata;
• ismételt látogatások; és
• ellenőrző látogatások.

Az értékelési és monitoringtevékenységek elsősorban látogatások és kérdőívek, kivételes jelleggel egyéb távmódszerek segítségével végezhetők el.

Együttműködés uniós szervekkel és ügynökségekkel

A Bizottság együttműködik különféle uniós szervekkel és ügynökségekkel, különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA) és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA).

A Bizottság felkérheti az uniós szerveket, hogy szolgáltassanak statisztikai adatokat vagy kockázatelemzéseket, hogy ezáltal jobban tisztában legyen a lehetséges jövőbeli fenyegetésekkel, valamint biztosítsa az (EU) 2019/1896 rendelet értelmében vett Unión belüli belső biztonságot.

Együttműködés a Frontexszel és az Europollal

Az éves értékelési program kidolgozásának elősegítése érdekében a Frontex évente kockázatelemzést nyújt be az integrált határigazgatás releváns szempontjairól, ideértve a következő évi előre be nem jelentett értékeléseket, ajánlásokat fogalmazva meg az alábbiak vonatkozásában:

• a külső határok egyes szakaszai;
• konkrét határátkelőhelyek; és
• a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatéréséről szóló 2008/115/EK irányelvnek (lásd az összefoglalót) való megfelelés értékelése szempontjából releváns konkrét helyszínek.

Az Europol szakértelmet, elemzést, jelentéseket és egyéb információkat bocsát rendelkezésre.

Értékelési programok

A Bizottság az uniós szervekkel folytatott konzultációt követően, kockázatelemzések és egyéb információk alapján összeállít:

• egy hétéves időszakra szóló többéves értékelési programot, amely időszak alatt minden tagállamban egy alkalommal időszakos értékelést, adott esetben pedig tematikus és előre be nem jelentett értékeléseket kell végezni;
• egy éves értékelési programot.

Értékelő csoportok

Az értékeléseket tagállami szakértőkből, a Bizottság képviselőiből, valamint az uniós szervek és ügynökségek megfigyelőiből álló kis csoportok hajtják végre.

Minden csoporttagnak és megfigyelőnek megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie, ideértve az értékelés és monitoring által érintett területeken meglévő megalapozott elméleti tudást és tapasztalatot, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét.

Jelentések és utókövetés

Az értékelő jelentésben elemezni kell a minőségi, mennyiségi, működési, igazgatási és szervezeti szempontokat. A megállapítások a következők egyikeként értékelhetők:

• bevált gyakorlat,
• fejlesztésre szorul, vagy
• nem felel meg az előírásoknak.

A Bizottság rendszerint négy héten belül továbbítja a jelentést és ajánlásait a tagállamnak, amely két héten belül benyújtja észrevételeit. Ezt követően végrehajtási jogi aktus útján négy hónapon belül elfogadja az értékelő jelentést.

Az értékelt tagállam köteles:

• a jelentés elfogadásától számított két hónapon belül cselekvési tervet benyújtani az összes ajánlás végrehajtása céljából;
• félévente beszámolni a Tanácsnak és a Bizottságnak az elért előrehaladásról.

Súlyos hiányosságok

A feltárt súlyos hiányosságokról értesítik a tagállamokat, és az értékelt tagállamnak azonnali korrekciós intézkedést kell hoznia. A Tanács ajánlásokat fogad el, az értékelt tagállamok pedig egy hónapon belül benyújtják cselekvési tervüket.

Az elért előrehaladás ellenőrzése érdekében a Bizottság az értékeléstől számított 180 napon belül ismételt látogatást szervez, majd a cselekvési terv lezárása előtt ellenőrző látogatást tesz.

Jelentés a Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság évente átfogó jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak az előző évben végrehajtott értékelésekről, amely tartalmazza az értékelésekből levont következtetéseket, a tagállamok által meghozott korrekciós intézkedéseket és a bevált módszereket.

Átmeneti rendelkezések

Az új rendelet hatályon kívül helyezi az (előző) 1053/2013/EU rendeletet.

• Az új rendelet szerinti első értékelési programokat 2022. december 1-ig kell összeállítani, és 2023. február 1-től kell alkalmazni.
• Az első többéves értékelési programnak figyelembe kell vennie a korábbi rendelet alapján elfogadott második többéves program keretében elvégzett értékeléseket, és azt a második többéves program folytatásaként kell kidolgozni.
• A 2023. február 1. előtt végrehajtott értékelések esetében a jelentéseket és az ajánlásokat a korábbi rendelettel összhangban kell elfogadni, utókövetési és monitoringtevékenységeiket pedig az új rendelettel összhangban kell végrehajtani.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2022. október 1. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

További információk:

• A schengeni vívmányok alkalmazásának értékelése és monitoringja (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács (EU) 2022/922 rendelete (2022. június 9.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 2022.6.15., 1–27. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2022/2451 határozata (2022. december 8.) a schengeni vívmányok rendelkezéseinek a Horvát Köztársaság általi teljeskörű alkalmazásáról (HL L 320., 2022.12.14., 41–46. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés (COM(2022) 301 final/2, 2022.5.24.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1–131. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39–98. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99–137. o.)

Az eredeti szöveg tartalmazza az (EU) 2018/1726 rendelet egymást követő módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53–114. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1–52. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98–107. o.)

A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1–14. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 23.11.2022