A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós környezetvédelmi cselekvési program

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2022/591 határozat a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

A határozat rendelkezik a 2030-ig tartó időszakra szóló (nyolcadik) környezetvédelmi cselekvési programról, meghatározva a kiemelt célkitűzéseket és a megvalósításuk feltételeit.

FŐBB PONTOK

A program hosszú távú kiemelt célkitűzése az, hogy az uniós polgárok legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan jólléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, megvalósul a klímasemlegesség, és jelentősen csökkentek az egyenlőtlenségek.

Az európai zöld megállapodásra épülő környezetvédelmi cselekvési program felismeri, hogy az emberek jóllétének és a jólétnek feltétele az egészséges ökoszisztéma, ezért igyekszik felgyorsítani a klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdaságra történő átállást.

A hat kiemelt célkitűzés

• A 2030-ig teljesítendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték elérése és a klímasemlegesség megvalósítása 2050-ig.
• Az alkalmazkodóképesség fokozása a reziliencia erősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése révén.
• Előrelépés egy olyan regeneratív növekedési modell felé, amely elkülöníti a gazdasági növekedést az erőforrás-használattól és a környezeti károkozástól, miközben lehetővé teszi a körforgásos gazdaságra történő gyorsabb átállást.
• Törekvés a levegő, a víz és a talaj szennyezőanyag-mentessége felé, valamint az uniós polgárok egészségének és jólétének megóvása.
• A biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása az ökoszisztémák és a környezet állapotának javítása, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás elleni küzdelem révén.
• A termeléssel és fogyasztással kapcsolatos környezeti és éghajlati terhelések csökkentése, különösen az energia, az ipari fejlődés, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás és az élelmiszerrendszerek területén.

A kiemelt célkitűzések eléréséhez szükséges feltételek megteremtése

A kiemelt célkitűzések eléréséhez az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak (EU), a tagállamoknak, a regionális és helyi hatóságoknak, valamint az érdekelt feleknek a következőket kell megtenniük:

• a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok és stratégiák eredményes, gyors és teljes körű végrehajtásának biztosítása a jogérvényesítés előtérbe helyezése, valamint az iránymutatás és az ajánlások javítása révén;
• annak biztosítása, hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos hatásokból és szakpolitikákból eredő társadalmi egyenlőtlenségek a lehető legkisebbek, a környezet védelme érdekében hozott intézkedések pedig méltányosak és befogadóak legyenek;
• a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének beépítése a politikai döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszába;
• a környezeti szempontból kedvező hatású ösztönzők megerősítése, valamint a káros támogatások, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetése;
• a biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvés általános érvényesítése, hozzájárulva azon cél eléréséhez, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre 2024-ben fordítsák a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretben eszközölt éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át;
• a vegyi anyagok hatékony és eredményes kezelésének előmozdítása, valamint az aggodalomra okot adó anyagok alternatíváinak gyors felkutatása;
• a talajromlás kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása, többek között egy talajegészségre vonatkozó, 2023-ig kiadandó jogszabály révén;
• az uniós élelmiszerrendszer átalakítása annak érdekében, hogy az hozzájáruljon a biológiai sokféleség és az állatjólét védelméhez, miközben igazságos átmenetet biztosít az érintett érdekelt felek számára;
• az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggések felismerése az „egy egészség” megközelítés döntéshozatalba való integrációja révén;
• a meglévő eszközök és módszerek felhasználása, valamint a természetalapú megoldások nyomonkövetési módszereinek, értékelési eszközeinek és mérhető mutatóinak javítása;
• az erőforrások mobilizálása köz- és magánforrásokból, többek között az uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten;
• a környezetvédelmi adók, a piaci alapú eszközök és a környezetbarát költségvetés-tervezési és finanszírozási eszközök kihasználása;
• annak biztosítása, hogy a politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és technológiákon alapuljanak, valamint a tudásalap erősítése;
• a digitális és adatalapú technológiákban (azon belül a valós idejű adatokban) rejlő lehetőségek kiaknázása a politikai döntéshozatal támogatása érdekében, az átláthatóság, hitelesség és interoperabilitás biztosítása, továbbá az adatok és bizonyítékok könnyen hozzáférhetővé tétele mellett;
• a civil társadalom széles körű támogatásának mobilizálása a vállalkozásokkal, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, a szociális partnerekkel, a polgárokkal, a közösségekkel és más érdekelt felekkel folytatott együttműködés, valamint a viták, az egész életen át tartó környezetvédelmi oktatás és a közösségvezérelt fellépések előmozdítása révén;
• az uniós intézmények közötti együttműködés megerősítése az éghajlat- és környezetvédelmi politika területén;
• az Aarhusi Egyezménnyel összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák alkalmazása uniós és tagállami szinten egyaránt;
• a kiemelt célkitűzések globális megvalósításának támogatása, különösen a nem uniós országokkal kötött – G7- és G20-csoporthoz hasonló – partnerségekben és szövetségekben való részvétel révén.

Nyomon követés és jelentéstétel

• A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Vegyianyag-ügynökség támogatásával évente nyomon követi és értékeli a kiemelt célkitűzések elérése terén elért előrehaladást és erről jelentést állít ki, majd 2024. március 31-ig elkészíti félidős felülvizsgálatát, 2029. március 31-ig pedig teljes körű felülvizsgálatát, ezt követően szükség esetén 2029. december 31-ig javaslatot tesz a következő környezetvédelmi cselekvési programra.
• Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a jelentések alapján évente véleményt cserél a meghozott intézkedésekről és a lehetséges jövőbeli intézkedésekről.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A HATÁROZAT?

A határozat 2022. május 2. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

További információk:

• A 2030-ig tartó időszakra szóló környezetvédelmi cselekvési program (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22–36. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final, 2020.5.20.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11.)

Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (kodifikált változat) (HL L 126., 2009.5.21., 13–22. o.)

A 401/2009/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1–849. o.) Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 136., 2007.5.29., 3–280. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 29.04.2022