Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Az éghajlatváltozás, azaz az átlagos időjárási viszonyok évtizedek során történő jelentős változása komoly emberi és globális kihívást jelent. Noha az éghajlatváltozás mérséklése céljából hozhatók bizonyos fellépések (a globális felmelegedést okozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerülése és csökkentése), az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó egyéb intézkedésekre is szükség van.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás részét képezi, hogy az elkerülhetetlenre való felkészülés érdekében megváltoztassuk magatartásunkat és cselekvési formáinkat, hogy ezáltal megvédhessük magunkat, a környezetet és a gazdaságot az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Az Európai Bizottság 2021 februárjában közzétette az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiát. Célja, hogy kiegészítse az éghajlatváltozás mérséklése céljából hozott különféle uniós intézkedéseket egy olyan stratégia meghatározásával, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozik. Célja továbbá, hogy támogassa az EU-t abban, hogy 2050-ig ne csak klímasemlegessé (nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátással), hanem az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé is váljon.

A stratégia négy fő célkitűzéssel rendelkezik.

• Intelligensebb alkalmazkodás. A fellépéseket mindenki számára rendelkezésre álló, szilárd adatokkal és kockázatértékelési eszközökkel kell alátámasztani.
• Gyorsabb alkalmazkodás. Gyorsabban és átfogóbb módon kell alkalmazkodnunk, továbbá a megoldások kidolgozására és megvalósítására kell összpontosítanunk az éghajlattal kapcsolatos kockázatok csökkentése, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelem fokozása és az édesvízhez való hozzáférés megóvása érdekében.
• Szisztematikusabb alkalmazkodás. Az éghajlatváltozás hatásai a társadalom valamennyi szintjét és a gazdaság valamennyi ágazatát érintik, ennélfogva az alkalmazkodási fellépéseknek is rendszerszintűnek kell lenniük. A stratégia támogatni fogja az alkalmazkodási stratégiák és tervek továbbfejlesztését és végrehajtását a kormányzás minden szintjén, prioritásként kezelve az alkalmazkodás beépítését a makroköltségvetési politikába, a természetalapú alkalmazkodási megoldásokat és a helyi alkalmazkodási fellépéseket.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzetközi fellépések fokozása. Megvalósítása a nemzetközi finanszírozás növelése, valamint az alkalmazkodással kapcsolatos globális elkötelezettség és információcsere megerősítése révén történik.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület glosszáriuma 2018 óta a következő fogalommeghatározásokat is magában foglalja.

• Alkalmazkodás. Az emberi rendszerekben az aktuális vagy várt éghajlathoz és annak hatásaihoz való igazodás folyamata a károk enyhítése vagy a kedvező lehetőségek kihasználása érdekében. Természeti rendszerekben az aktuális éghajlathoz és annak hatásaihoz való igazodás folyamata; az emberi beavatkozás elősegítheti a várt éghajlathoz és annak hatásaihoz való igazodást.
• Reziliencia. A társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerek valamely veszélyes esemény, tendencia vagy zavar kezelésére irányuló képessége, amelynek segítségével oly módon képesek válaszolni vagy átszerveződni, hogy – az alkalmazkodásra, a tanulásra és az átalakulásra való képességük megőrzése mellett – fenntartják alapvető funkciójukat, identitásukat és szerkezetüket.