17.3.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 84/7

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése – 2009. évi jelentés a versenypolitikáról

(COM(2010) 282 végleges)

2011/C 84/02

Előadó: Franco CHIRIACO

2010. június 3-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság jelentése – 2009. évi jelentés a versenypolitikáról

COM(2010) 282 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2010. december 17-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. január 19–20-án tartott, 468. plenáris ülésén (a január 19-i ülésnapon) 154 szavazattal 2 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   2009 folyamán a versenypolitikát nagymértékben befolyásolta a nemzetközi gazdasági válság, illetve annak következményeinek kezelése.

1.2   Az EGSZB maximális szinergiahatást remél nemcsak a 2020 stratégia és a fenntartható fejlődés stratégiája (1) között – ahogyan azt korábban már javasolta (2) –, hanem ezen stratégiák és a versenypolitika között is, mindezt oly módon, hogy elkerülhetőek legyenek az intézkedések közötti átfedések, vagy – ami még rosszabb – ellentmondások.

1.3   Az EGSZB ismét hangsúlyozza azt a veszélyt, hogy ebben a súlyos gazdasági helyzetben rendszeres egyensúlyhiányok léphetnek fel, különösen a pénzügyi szolgáltatásokat illetően, káros következményekkel a versenyre, bátorítva az ártalmas gyakorlatokat. Noha – ahogyan az már kifejtésre került (3) – az Európai Bizottság nem vállalhatja magára a gazdasági válsággal kapcsolatos valamennyi szempont kezelését, az EGSZB mégis azt kéri tőle, hogy támogassa a felelős hatóságok, különösen az Európai Központi Bank és a többi versenyhatóság munkáját az irányítás és a felügyelet közösségi politikája révén.

1.4   Ez annál is fontosabb, mivel jelenleg folyamatban van a Bázeli megállapodás felülvizsgálata (4). Míg egyfelől a felülvizsgálat növeli azokat a garanciakövetelményeket, amelyeknek a bankok kötelesek megfelelni a likviditási hiányból eredő újabb pénzügyi válságok veszélyének korlátozása érdekében, másfelől viszont az új szabályozás megnehezítheti a hitelhez jutást a vállalkozások számára, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a kockázat a pénzügyi piacoktól a reálgazdaság felé tevődik át. Ugyanez a felülvizsgálat emellett hátrányos helyzetbe hozhatja az európai bankokat az egyesült államokbeliekhez képest, a nyereség csökkenését és a verseny élesedését vonva maga után a kockázattal járó befektetések területén.

1.5   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy folytassa a nemzeti gazdaságélénkítő tervek nyomon követését, és ezáltal áttekintést adjon az egyes programok megvalósításának állapotáról, meghatározza az ezen intézkedések pozitív hatásának felerősítéséhez rendelkezésre álló eszközöket, illetve ellenőrizze, hogy a koordináció megfelelően zajlik-e (5).

1.6   Ami az államadósság nagyságrendjéből fakadó kötvénypiaci sokkhatás kockázatát illeti, különösen olyan országokban, mint Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország, az EGSZB felhívja a figyelmet a nyersanyagpiacokon megjelenő spekuláció lehetőségére. Ezzel kapcsolatban sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fordítson figyelmet azokra a problémákra, amelyeket ez az árak és a fizetések tekintetében jelentene – különösen a kkv-k számára –, és tegye meg a megfelelő intézkedéseket.

1.7   Javasolja, hogy rendszeres időközönként monitoring jelentést tegyenek közzé az állami támogatásokkal kapcsolatban, mely részletes képet ad az intézkedések végrehajtásának helyzetéről, miközben számszerűsíti a piacokra gyakorolt hatásokat, mindezt egy, az EU gazdasági fellendüléséhez szükséges ipari ágazat támogatására irányuló terv kidolgozása érdekében, a vállalkozások – különösen a kkv-k – és a vonatkozó foglalkoztatási szintek megerősítése segítségével.

1.8   Az EGSZB (6) már kifejezte aggodalmát az ipari tulajdonjogok rendszere és a versenypolitikák közötti kölcsönhatás lehetséges következményeit illetően. Ezért javasolja, hogy 2010-ben az európai versenypolitika vegye tekintetbe – e téren is – az egyenlő és megkülönböztetésmentes feltételek alkalmazását, és ösztönözze az ipari tulajdonjogok megszerzését, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, akik nehézségeit mind az EGSZB, mind pedig az Európai Bizottság elismeri. Különösen az uniós szabadalmakra vonatkozó fordítási szabályokról szóló európai bizottsági rendeletjavaslat alapján, illetve annak fényében, hogy több tagállam is megerősített együttműködést szorgalmaz, az EGSZB azt ajánlja, hogy olyan módszert dolgozzanak ki, amely segít javítani a versenyképességet, erősíti az innovációt, és megerősíti az egyenlő feltételek mellett működő belső piacot. Ezért az uniós szabadalmak terén nem szabad megengedni semmilyen diszkriminációt valamely gazdasági szereplő vagy állam hátrányára, mivel ez versenyhátrányokat okozna.

1.9   Az EGSZB úgy véli, hogy a mezőgazdasági ágazat piacát erőteljesen integrálni kellene az EU minden más politikájába, a versenypolitikával kezdve.

1.10   Az energiaágazatot illetően elmondható, hogy a különböző tagállamok fogyasztói távolról sincsenek megelégedve a villamosenergia- és gázszolgáltatás piacával. A szolgáltatások magas ára és közepes minősége közvetlenül magasabb költségeket ró a fogyasztókra, ami egyértelmű piactorzító hatást eredményez.

1.11   A technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartása mellett szükséges növelni az elektronikus hírközlési szolgáltatások üzemeltetői és végfelhasználói ismereteit és készségeit annak érdekében, hogy a technológia pozitívan befolyásolja a gazdasági fejlődést, illetve hogy a digitális menetrendben megfogalmazott elvek optimálisan kerüljenek gyakorlati alkalmazásra (7).

1.12   Az EGSZB támogatja a tájékoztatáshoz fűződő jog meghatározását, mely szerint az az információ szabadságát, az információk közlésének és megismerésének jogát jelenti (8). Ebből következik, hogy a többoldalú tájékoztatás semmiképpen nem állhat irányítás és felügyelet alatt, illetve nem szabad bármit is kihagyni belőle. Az Európai Bizottság nemcsak büntető jellegű intézkedéseket hozhatna azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek a szabad verseny kárára korlátozzák a pluralizmust, hanem sokkal proaktívabb lehetne a tájékoztatás szabadságának előmozdításában.

1.13   Az EGSZB úgy véli, hogy azt a határozatot követően, amely a postai piac verseny előtti teljes megnyitására vonatkozik 2011. január 1-jétől, a gazdasági válság végérvényesen veszélybe sodorta azoknak a történelmi postai szereplőknek pénzügyi egyensúlyát, akiknek a feladata az általános érdekű szolgáltatások biztosítása. Annak érdekében, hogy ezek a szereplők teljes mértékben megfelelhessenek a rájuk bízott feladatoknak, és megmaradhasson az ágazatban a foglalkoztatás mértéke és minősége, az EGSZB arra kéri az európai uniós intézményeket, hogy vezessenek be olyan támogatási rendszert, amely figyelembe veszi az új helyzetet, amelynek súlya és esetleges hatásai nem voltak ismertek a harmadik postai irányelv (2008/6/EK) elfogadása idején, 2008. február 20-án. Általánosabban fogalmazva az EGSZB a jelenlegi válságra való tekintettel kéri az általános érdekű szolgáltatások támogatását és fejlesztését a gazdasági, társadalmi, területi és kulturális kohézió erősítésére az Európai Unióban.

1.14   A fogyasztóvédelmet illetően az EGSZB üdvözli a Versenypolitikai Főigazgatóság és a fogyasztói ügyekkel vagy fogyasztói szervezetekkel kapcsolatban álló más főigazgatóságok közötti strukturáltabb kapcsolatok irányába tett lépéseket, azonban sajnálja, hogy egy újabb év telt el anélkül, hogy bármilyen előrelépés történt volna az EU trösztellenes szabályai „magánfelek általi” érvényesítésének tényleges megvalósítása terén.

1.14.1   Az Európai Parlamenttől és az EGSZB-től kapott támogatás ellenére az Európai Bizottságnak nem sikerült előre vinnie az uniós trösztellenes szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetek hatékonyságának biztosítása érdekében 2005-ben a zöld könyvben, illetve 2008-ban a fehér könyvben elindított kezdeményezését, védelem nélkül hagyva a trösztellenes szabályok megsértése által hátrányosan érintett fogyasztók jogait.

1.14.2   Az Európai Bíróság már régen rámutatott, hogy veszélybe kerülhet a trösztellenes szabályok teljes hatékonysága, ha az egyes polgárok nem kérhetnek kártérítést a szabályok megsértése miatt elszenvedett kárért.

1.15   Az EGSZB kiegészítésképpen ösztönzi a gazdaságban fellépő koncentrációs folyamatok megfigyelését, azon szociális és kulturális hatások megvizsgálását, amelyeket az iparban, a kereskedelemben, a kézművesiparban és a mezőgazdaságban működő kisebb gazdasági struktúrák kiszorítása eredményez, valamint megfelelő ajánlások kidolgozását egy aktív és fenntartható gazdaságpolitika érdekében.

1.16   Ahogyan a versenypolitikáról szóló korábbi véleményeiben már kifejtette, az EGSZB újra felhívja az Európai Bizottság figyelmét a szociális dömping kérdésére. Egyrészt értékeli az Európai Bizottság környezetvédelem terén tett kötelezettségvállalását, melyről a válság leküzdése érdekében elfogadott több intézkedés is tanúskodik, másrészt arra emlékeztet, hogy jobban és konkrétabban kell figyelembe venni azokat a különbségeket, amelyek az esélyegyenlőség és a munkavédelem terén még mindig megnyilvánulnak a nemzeti jogszabályok között. Úgy ítéli meg, hogy ezek a szempontok teljes joggal részei kell hogy legyenek nemcsak a foglalkoztatáspolitikának, hanem a versenypolitikának is, mivel olyan tényezők, melyek jelentős hatással bírnak a piaci dinamikára.

1.17   Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság 2009-ben is törekedett arra, hogy még világosabbá tegye a szociális és egészségügyi ellátási rendszerek és a gazdaság közötti viszonyt. Támogatja az Európai Bizottságot abban a törekvésében, hogy megerősítse a szolidáris finanszírozású szociális infrastruktúrát, a civil társadalmat és a közérdekre irányuló megközelítést Európában. Az EGSZB abból indul ki, hogy a nemzeti szociális jogszabályok által meghatározott nyilvános szociális rendszereket úgy kellene kialakítani, hogy azok megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőek legyenek a szolgáltatásnyújtók és a jogosultak számára, valamint hogy megkönnyítsék a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, amennyiben az állam vagy az önkormányzatok nem nyújtanak saját maguk ilyen szolgáltatásokat. A közérdekű feladatokat ellátó, de jogilag és gazdaságilag önálló szolgáltatásnyújtók közötti viszonyokat a nemzeti szociális jogszabályok által kellene kialakítani.

2.   A versenypolitikáról szóló 2009. évi jelentés tartalma

2.1   A versenypolitikáról szóló 2009. évi jelentés arról nyújt áttekintést, hogy milyen módon fejlesztették tovább és alkalmazták a versenypolitikai eszközöket, továbbá bemutatja a fogyasztókkal kapcsolatos tevékenységeket, illetve az európai, nemzetközi és intézményközi együttműködést.

2.2   A bevezető rész idén „A versenypolitika, valamint a pénzügyi és gazdasági válság” témakörét helyezi a középpontba.

2.3   A versenypolitika, valamint a pénzügyi és gazdasági válság

2.3.1   A versenypolitika által betöltött szerep a válság összefüggésében

2.3.1.1   Tekintettel a gazdasági válság súlyosságára, az Európai Bizottság – szem előtt tartva a belső piac megőrzésének célkitűzését – arra törekedett, hogy szakpolitikákat alakítson ki a válság reálgazdaságra gyakorolt hatásának minimálisra való csökkentése érdekében, stabilizálja a pénzügyi rendszert, és elkerülje, hogy a jövőben hasonló válságok ismétlődjenek meg.

2.3.2   Az Európai Bizottság szakpolitikai válasza

2.3.2.1   Az Európai Bizottságnak számos olyan értesítéssel kellett foglalkoznia, amelyek tagállamok által hozott sürgősségi támogatási intézkedésekre vonatkoztak, és rendkívül szoros határidőkön belül válaszolt azokra.

2.3.3   Bankok feltőkésítése

2.3.3.1   Az Európai Bizottság már 2008 végén elfogadta a feltőkésítésről szóló közleményt  (9), mely különbséget tesz az alapvetőn stabil bankok és a bajba jutott bankok között, valamint iránymutatásokat állapít meg a támogatást képező tőkeinjekciók értékelésére.

2.3.3.2   12 tagállam számára hagyott jóvá kezességvállalási programokat  (10). Hét tagállam hajtott végre tisztán feltőkésítési programokat (11), míg hét tagállam (12) vegyes/átfogó programokat tervezett. Spanyolország, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Magyarország és Németország más formájú támogatási programokat is végrehajtott. Az egyes jogalanyoknak szánt támogatás tekintetében 29 jogalanynak (13) szánt feltőkésítési és egyéb támogatási intézkedéseket hagyott jóvá.

2.3.4   Értékvesztett eszközök

2.3.4.1   Az Európai Bizottság februárban fogadta el az „értékvesztett eszközökről szóló közlemény”-t (14), melyben az állami támogatásokról szóló szabályok értelmében meghatározza a pénzintézeteket célzó eszközátvételi intézkedések értékelésének kritériumait.

2.3.5   Szerkezetátalakítás

2.3.5.1   Szerkezetátalakítási közleményében  (15) az Európai Bizottság az erkölcsi kockázat kérdésével foglalkozik, egyértelműen megjelölve azokat a követelményeket, amelyeknek a támogatás kedvezményezettjeinek meg kell felelniük, továbbá jelezve azt, hogy el kell kerülni a múltban megjelent kockázatos magatartásformák jutalmazását.

2.3.6   Nem csak állami támogatások

2.3.6.1   Az Európai Bizottság felülvizsgálta a trösztellenes szabályok értelmében általa kirótt bírságokkal kapcsolatos „fizetésképtelenségi” feltételeket, majd eseti alapon értékelte a kérelmeket.

2.3.7   A válság hatása a reálgazdaságra

2.3.7.1   A 2010 végéig érvényes ideiglenes keretrendszer  (16) két célkitűzésre összpontosít: a folytonosság fenntartására a vállalatok finanszírozáshoz jutásában, illetve a vállalatok arra való ösztönzésére, hogy folytassák a „fenntartható jövő” érdekében tett befektetéseket.

2.3.8   Eredmények és költségek

2.3.8.1   A támogatási összmennyiség 2008-ban a GDP mintegy 0,5 %-áról a GDP 2,2 %-ára, azaz 279,6 milliárd EUR-ra emelkedett a pénzügyi és gazdasági válság miatt. A válsághoz kapcsolódó támogatás nagyjából 1,7 %-ot tett ki.

2.4   Eszközök

2.4.1   Az állami támogatások ellenőrzése

2.4.1.1   Az állami támogatási cselekvési terv (SAAP) (17) végrehajtása 2009-ben a képzési támogatásról (18), valamint a fogyatékkal élő és a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott támogatásról (19) szóló útmutató dokumentumok elfogadásával folytatódott. A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló útmutató-dokumentum (20) elfogadására is sor került.

2.4.1.2   A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (21) érvényességét az Európai Bizottság 2012 októberéig meghosszabbította.

2.4.1.3   2009. szeptember 1-jén lépett hatályba az „egyszerűsítési csomag”, azzal a céllal, hogy javítsa az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásainak hatékonyságát, átláthatóságát és kiszámíthatóságát (22).

2.4.2   Trösztellenes szabályozás

2.4.2.1   Az Európai Bizottság hat kartellhatározatot (23) fogadott el, amelyek 1,62 milliárd EUR összegű bírságot írtak elő 43 vállalkozás számára.

2.4.2.2   Az Európai Bizottság végleges határozatokat fogadott el az energiaágazatban (RWE és GdF) és az IT-ágazatban (Intel, Microsoft és Rambus), emellett úgy határozott, hogy eljárásokat indít az elektronikus hírközlési ágazatban (a szélessávú piacon korábban monopóliumban levő lengyel és szlovák szolgáltatók) és a pénzügyi szolgáltatások ágazatában (Standard & Poor's és Thomson Reuters).

2.4.3   Összefonódások ellenőrzése

2.4.3.1   A bejelentett összefonódások száma elmaradt a korábbi évek rekordszintjétől: összesen 259 ügyletet jelentettek be az Európai Bizottságnak, és 243 végleges határozat elfogadására került sor. Tiltó határozat elfogadására nem került sor, és nem indult új eljárás az összefonódásokra vonatkozó EK-rendelet 21. cikkének értelmében.

2.5   Az egyes ágazatokkal kapcsolatos fejlemények

2.5.1   Pénzügyi szolgáltatások

2.5.1.1   Az Európai Bizottság továbbra is nyomon követi a határokon átnyúló bankközi díjakat, különös tekintettel a VISA Europe és a MasterCard esetére.

2.5.1.2   Felülvizsgálta a biztosításokra vonatkozó csoportmentességi rendelet működését annak 2010. március 31-i hatályvesztése előtt. Az új csoportmentességi rendelet tervezete, mely konzultáció céljából októberben került közzétételre, megújítja a mentességet két megállapodáskategória – közös összesítések, táblázatok és felmérések, valamint az együttbiztosítási és együtt-viszontbiztosítási társaságokra vonatkozó megállapodások – esetében.

2.5.2   Energia és környezet

2.5.2.1   Az áprilisban elfogadott éghajlatváltozási jogalkotási csomag tartalmaz egy, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet (24), amely fenntarthatósági kritériumokat állapít meg bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan, amelyek szintén jelentőséggel bírnak az adott területen nyújtott állami támogatás értékelése szempontjából. Ezenfelül az Európai Parlament és a Tanács irányelvet (25) fogadott el az EU üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálatáról.

2.5.2.2   Az energiapiaccal kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács júliusban elfogadta a belső energiapiaci csomagot  (26), és az Európai Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről.

2.5.2.3   Az Európai Bizottság első alkalommal vetett ki bírságot trösztellenes jogsértésért az energiaágazatban, piacfelosztás miatt összesen 1 106 millió EUR bírságot vetett ki az E.ON és a GDF Suez számára (27).

2.5.3   Elektronikus hírközlés

2.5.3.1   2009-ig az Európai Bizottság megközelítőleg 2 milliárd EUR (28) összegű állami támogatást és egyéb köztámogatás-típust értékelt és hagyott jóvá azzal a céllal, hogy valamennyi európai polgár számára előmozdítsa a szélessávú hozzáférést.

2.5.4   Információs technológia

2.5.4.1   2009 folyamán az Európai Bizottság két határozatot fogadott el, melyek jogilag kötelező erejűvé teszik a Microsoft és a Rambus versenyszabályok megsértése folytán tett kötelezettségvállalásait, és egy harmadikat, mely viszont 1,06 milliárd EUR összegű bírságot vetett ki az Intelre, ami az Európai Bizottság által egyetlen vállalatra valaha kivetett legnagyobb összegű bírság (29).

2.5.5   Média

2.5.5.1   Az Európai Bizottság továbbra is közelről nyomon követte az analóg földi műsorszórásról a digitálisra való áttérést a tagállamokban, különösen Olaszországban és Németországban.

2.5.6   Gyógyszeripar és egészségügy

2.5.6.1   Egy, a gyógyszeripari ágazatról végzett vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság ismét megerősítette, hogy mielőbb szükség van Európában közösségi szabadalomra, valamint egy egységes és speciális, szabadalmakra vonatkozó bírósági eljárási rendszerre.

2.5.6.2   Az Európai Bizottság egészségügyi szolgáltatások terén hozott intézkedései az állami támogatás irányába mutattak, e területen a Bizottság ugyanis számos panaszt kapott magánkórházaktól a különböző tagállamok állami tulajdonban lévő kórházait érintő, állítólagosan tisztességtelen bánásmód vagy túlkompenzáció miatt (30).

2.5.7   Közlekedés

2.5.7.1   A vasúti közlekedés területén az Európai Bizottság jóváhagyta a PCC Logistics lengyel vasúttársaság Deutsche Bahn AG általi felvásárlását (31), miközben visszaküldte Franciaországnak egy olyan összefonódás kivizsgálását, amelynek révén az SNCF közös irányítást szerezne a személyszállítás területén tevékenykedő Keolis vállalkozás felett (32).

2.5.7.2   A tengeri szállítás területén az Európai Bizottság közleményt fogadott el a hajókezeléssel foglalkozó társaságoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozóan (33). Ezen túlmenően megengedő határozatokat fogadott el az Olaszországban (34) és Finnországban (35) tengerészek javára nyújtott állami támogatásra vonatkozóan, és lezárta a dániai DIS-rendszerrel kapcsolatban megindított hivatalos eljárást, valamint az írországi (36), dániai (37) hollandiai (38), szlovéniai (39) és lengyelországi (40) hajóűrtartalomadó-rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket is.

2.5.7.3   Az Európai Bizottság továbbra is nyomon követi a légiközlekedési ágazatot, mely transzatlanti útvonalakra kiterjedő közös vállalati megállapodások (41), hálózatorientált és diszkont légitársaságok összefonódása (42), valamint kisebb regionális szereplők néhány hálózatorientált nagy fuvarozó általi felvásárlása (43) révén konszolidációs folyamaton ment át.

2.5.8   Postai szolgáltatások

2.5.8.1   Az állami támogatási szabályok postai ágazatra történő alkalmazását illetően az Európai Bizottság több határozatot is elfogadott annak biztosítására, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal megbízott postai szereplők és leányvállalataik ne jussanak jogellenes előnyökhöz.

2.5.9   Gépjárműipar

2.5.9.1   Az Európai Bizottság pozitívan értékeli a különböző nemzeti piacokon bevezetett selejtezési programok kedvező hatását az értékesítésre. A 98/34/EK irányelv által létrehozott információs mechanizmus megfelelő működése garantálta az átláthatóságot, az információcserét és az egységes piac akadályainak felszámolását.

2.5.9.2   Ezenkívül az Európai Bizottság több támogatási programot engedélyezett olyan gépjárművek fejlesztésére, melyek megfelelnek a környezetbarátabb gépjárművek iránti növekvő keresletnek, illetve a szabályozási keret környezetvédelmi szempontú szigorításának.

2.5.9.3   A trösztellenes szabályozás területén decemberben nyilvános konzultáció céljára közzétették a gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendelet tervezetét.

2.5.10   Élelmiszeripar

2.5.10.1   Az Európai Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc” című októberi közleményében közzétette az élelmiszeripari ágazattal foglalkozó tényfeltáró tevékenységének eredményeit (44).

2.5.10.2   Ezenkívül jelentést fogadott el a tej- és sajtpiaci helyzetről  (45), mely ágazat a többinél nagyobb nehézségekkel küzdött 2009 folyamán, és megerősítette az ágazat nemzeti hatóságaival fenntartott kapcsolatokat.

2.6   Fogyasztóvédelmi tevékenységek

2.6.1   Az év során az Európai Bizottság folytatta e téren végzett tevékenységét, mind a Versenypolitikai Főigazgatóság 2008-ban létrehozott, fogyasztókkal kapcsolatot tartó osztálya, mind pedig a 2003-ban létrehozott európai fogyasztói tanácsadó csoport versenypolitikai alcsoportja révén.

2.7   Az Európai Versenyhatóságok Hálózata és a nemzeti bíróságok

2.7.1   A Versenypolitikai Főigazgatóság és valamennyi nemzeti versenyhatóság felelősei részvételével tartott ülés során az Európai Versenyhatóságok Hálózata engedékenységi mintaprogramja alapján egyhangúlag jóváhagyták az engedékenységi konvergenciáról szóló jelentést (46).

2.7.2   Az Európai Bizottságot 129 új, a nemzeti versenyhatóságok által indított ügyvizsgálatról, valamint 69 határozatról (47) tájékoztatták (melyek száma 2008-hoz képest 15 %-os emelkedést jelentett).

2.8   Nemzetközi tevékenységek

2.8.1   A Versenypolitikai Főigazgatóság továbbra is együttműködött a hatásköre alá tartozó területeken érdekelt nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Versenyhatóságok Hálózata, OECD Versenybizottsága, az UNCTAD versenyjoggal és -politikával foglalkozó kormányközi szakértői csoportja (IGE).

2.8.2   Az Európai Bizottság szoros együttműködést folytatott az Amerikai Egyesült Államokkal, Kanadával, Japánnal, Kínával és Indiával, valamint új együttműködési megállapodásokat írt alá Dél-Koreával (48) és Brazíliával. Kiemelt figyelmet fordított a Horvátországgal és Törökországgal való együttműködésre, akiknek „nyitó referenciaértékeket” kell teljesíteniük a versenypolitikai fejezetre vonatkozó csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt, továbbá a Nyugat-Balkán országaival és Izlanddal való együttműködésre egy jövőbeli uniós csatlakozás előkészítéseként.

2.9   Intézményközi együttműködés

2.9.1   Az Európai Parlament elfogadta az EK trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló fehér könyvvel kapcsolatos állásfoglalást, valamint a 2006-ra és 2007-re vonatkozó éves versenypolitikai jelentéseket.

2.9.2   A Tanács több hozzájárulást is kapott az Európai Bizottságtól a versenypolitikával kapcsolatban az olyan testületek, mint például az ECOFIN, a Versenyképességi Tanács, a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács, valamint az Európai Tanács által elfogadott következtetések tekintetében.

2.9.3   A Versenypolitikai Főigazgatóság aktívan együttműködött az EGSZB-vel számos témával, köztük a kkv-k világpiaci változásokhoz való alkalmazkodásával, a hajógyártással és az állami támogatásokkal kapcsolatban.

---

(1)  COM (2001) 264 végleges.

(2)  HL C 128., 2010.5.18., 18. o.

(3)  HL C 228., 2009.9.22., 47. o.

(4)  Lásd a bázeli bizottság sajtóközleményét a minimumtőke-követelmény emeléséről:

http://www.bis.org/press/p100912.pdf.

(5)  HL C 228., 2009.9.22., 149. o.

(6)  HL C 306., 2009.6.11., 7. o.

(7)  COM(2010) 245 végleges.

(8)  HL C 44., 2011.02.11., 62. o.

(9)  HL C 10., 2009.1.15., 2. o.

(10)  Ciprus, Dánia, Finnország, Írország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.

(11)  Dánia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Portugália és Svédország.

(12)  Németország, Egyesült Királyság, Görögország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.

(13)  ING, KBC, Parex Banka, Anglo Irish Bank, Bank of Ireland, Allied Irish Bank, Fortis, Dexia, Nord LB, IKB, Kaupthing Bank Finland, Ethias, SdB, Banco Privado Portugues, Hypo Real Estate, WestLB, Fionia, HSH Nordbank, Hypo Tirol, LBBW, Kaupthing Luxemburg, Caisse d'Epargne/Banque Populaire, Mortgage and Land Bank of Latvia, Northern Rock, Commerzbank, Lloyds Banking Group, BAWAG, Hypo Group Alpe Adria és RBS.

(14)  HL C 72., 2009.3.26., 1. o.

(15)  HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

(16)  HL C 83., 2009.4.7., 1. o.

(17)  COM (2005) 107 végleges.

(18)  HL C 188., 2009.8.11., 1. o.

(19)  HL C 188., 2009.8.11., 6. o.

(20)  HL C 223., 2009.9.16., 3. o.

(21)  HL C 156., 2009.7.9., 3. o.

(22)  HL C 136., 2009.6.16., 3. o. (3–12 és 13–20).

(23)  COMP/39406. sz. ügy: Tengeri tömlők; COMP/39401. sz. ügy: E.on/GDF; COMP/39396. sz. ügy: Kalcium-karbid; COMP/37956. sz. ügy: Vasbeton rudak (újbóli elfogadás); COMP/39129. sz. ügy: Hálózati transzformátorok és COMP/38589. sz. ügy: Hőstabilizátorok.

(24)  HL L 140., 2009.6.5., 16. o.

(25)  HL L 140., 2009.6.5., 63. o.

(26)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(27)  COMP/39401. sz. ügy. Lásd a 2009.7.8-i IP/09/1099. sz. közleményt.

(28)  Ebből 1,5 milliárd EUR minősült állami támogatásnak az EUMSz. 107. cikke értelmében.

(29)  HL C 220., 2009.9.12., 41. o.

(30)  NN54/2009. sz. ügy.

(31)  COMP/M.5480. sz. ügy.

(32)  COMP/M.5557. sz. ügy., SNCF/CDPQ/Keolis/Effia.

(33)  HL C 132., 2009.6.11., 6. o.

(34)  N219/2009. sz. ügy – HL C 196., 2009.8.20.

(35)  N120/2009. sz. ügy – HL C 232., 2009.9.26., N67/2009. sz. ügy – HL C 232., 2009.9.26. és N300/2009. sz. ügy – HL C 299., 2009.12.9.

(36)  C2/2008. sz. ügy – HL L 228., 2009.9.1.

(37)  C5/2007. sz. ügy – HL L 315., 2009.12.2.

(38)  N457/2008. sz. ügy – HL C 106., 2009.5.8.

(39)  N325/2007. sz. ügy – HL C 53., 2009.3.6.

(40)  C34/2007. sz. ügy.

(41)  MEMO/09/168, 2009.4.20.

(42)  COMP/M.5364, Iberia/Vueling/Clickair.

(43)  COMP/M.5335, Lufthansa/Brussels Airlines; COMP/M.5403, Lufthansa/Bmi; COMP/M.5440, Lufthansa/Austrian Airlines.

(44)  http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication16061_en.pdf.

(45)  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0385:FIN:HU:PDF

(46)  http://ec.europa.eu/competition/ecn/documents.html.

(47)  Határozatok az 1/2003. sz. rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján.

(48)  HL L 202., 2009.8.4., 36. o.

---