32021R0424

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
Felhatalmazáson alapuló rendelet - 2021/424 - EN - EUR-Lex

Document 32021R0424

Help

A Bizottság (EU) 2021/424 felhatalmazáson alapuló rendelete 2019. december 17. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a piaci kockázatra alkalmazott alternatív sztenderd módszer tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2019/9068

HL L 84., 2021.3.11, p. 1–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/424/oj

HTML

PDF

Official Journal

2021.3.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 84/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/424 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

2019. december 17.

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a piaci kockázatra alkalmazott alternatív sztenderd módszer tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 461a. cikkére,

(1)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2019-ben közzétette a felülvizsgált „A piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelmények” („Minimum capital requirements for market risk”) című ajánlása, amely a kereskedési könyvben szereplő tevékenységek prudenciális kezelésének hiányosságaival foglalkozott (2).

(2)

Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszerhez jelenleg hiányoznak a teljeskörű működőképességhez szükséges technikai előírások. Ezeket az előírásokat összhangba kell hozni a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlásával.

(3)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlása meghatározza az opcionalitással rendelkező instrumentumok görbületkockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításának módját. Ez a számítás számos lépésből áll, amelyek olyan szempontokra is kiterjednek, hogy hogyan kell figyelembe venni a kockázati tényezőkre ható sokkokat, és hogy lehet összesíteni a különböző kockázati tényezők görbületkockázatait. A devizaárfolyam-kockázati tényezők esetében a számítást a görbületkockázat kétszeres számbavételének elkerülése érdekében ki kell igazítani. E kiigazítás nélkül előfordulhatna a kétszeres számbavétel, mivel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlásában a devizaárfolyam-kockázati tényezőket az intézmény adatszolgáltatási pénznemében mutatják ki.

(4)

Az opcionalitás nélküli instrumentumokra csak az instrumentumok nem egzotikus alapul szolgáló eszköze(i) delta kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményeket kell alkalmazni, a görbületkockázatra vonatkozókat nem. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlása azonban lehetőséget adnak az intézményeknek arra, hogy a görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket valamennyi instrumentumra – ideértve az opcionalitás nélkülieket is – alkalmazzák. Ez a lehetőség segítséget jelenthet azon intézmények számára, amelyek opcionalitással rendelkező és opcionalitás nélküli pozíciókat együttesen kezelnek és fedeznek. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy ezt a lehetőséget elsősorban a szavatolótőke-követelmények csökkentésére használják, a lehetőséggel élni kívánó intézmény számára elő kell írni, hogy szándékáról értesítse az illetékes hatóságát, amely számára lehetővé kell tenni, hogy elutasítsa a lehetőség használatára vonatkozó kérést. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az intézmény már nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

(5)

A kollektív befektetési formákban (a továbbiakban: KBF) fennálló pozíciók kezelése tekintetében az áttekintés elve alapján történő megközelítés (look-through) a KBF-ekben fennálló pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításának legpontosabb módszere, mivel ez a megközelítés a KBF tényleges összetételén, nem pedig egy közelítő összetételen alapul. Az áttekintés elve alapján történő megközelítés (look-through) lehetőségének elérhetősége azonban bizonyos szigorú feltételek teljesülését követeli meg. Az intézmények számára ezért lehetővé kell tenni más módszerek alkalmazását, feltéve, hogy ismerik a KBF megbízatásának tartalmát és hozzáférnek a napi árjegyzésekhez. Ebben a helyzetben az intézmények a KBF-ben fennálló pozíció piaci kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása céljából hipotetikus portfóliót hozhatnak létre. Ezen intézmények számára biztosítani kell a lehetőséget arra is, hogy a KBF-ben fennálló származtatott pozíciók hitelértékelési korrekciós kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményt egyszerűsített módszerrel számíthassák ki, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő információ a hitelértékelési korrekciós kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény meglévő módszerek alapján történő kiszámításához. Ezt a lehetőséget össze kell hangolni a nem kereskedési könyvbe sorolt KBF-ekben fennálló származtatott pozíciókra alkalmazandó egyszerűsített módszerrel. Tekintettel azon feltételezések számára, amelyeket az intézményeknek e módszer használata során alkalmazniuk kell, a módszer használatát az egyes KBF-ek szintjén az illetékes hatóság jóváhagyásához kell kötni.

(6)

Ezen túlmenően az intézmények számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a KBF-ben fennálló, indexkövető pozíciókat az indexben lévő közvetlen pozícióként kezeljenek a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény kiszámításakor. Ez a megközelítés abban az esetben engedélyezhető, ha a KBF évesített hozamai és az általa követett index közötti különbség 12 hónapos időtávon 1 % alatt marad. Amennyiben az adatok 12 hónapnál rövidebb időszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre, a módszer használatához az intézményeknek az illetékes hatóságuk engedélyét kell kérniük.

(7)	Minden más esetben a KBF-ekben fennálló pozíciókat nem sorolják a kereskedési könyvbe, és ennek megfelelően kell kezelni azokat az érintett pozíciókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításakor.

(8)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlása a devizaárfolyam-kockázati tényezők delta és görbületkockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmény meghatározására kiegészítő módszerként „bázisdeviza” megközelítést javasol. E megközelítéssel összhangban a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény kiszámításakor az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az adatszolgáltatás pénznemétől eltérő pénznemet válasszanak a devizaárfolyam-kockázati tényezők kimutatására. Ez a megközelítés akkor engedélyezhető, ha az intézmény eleget tesz a devizaárfolyam-kockázat kezelésével kapcsolatos bizonyos feltételeknek, és az engedélyezést felügyeleti jóváhagyás függvényévé kell tenni.

(9)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlása meghatározza a kockázatmentes kamatlábak kockázati tényezőivel és az inflációval szembeni érzékenységekre, valamint a kétdeviza-bázisos kockázati tényezőkre, az 575/2013/EU rendelet 325ah. cikke 4. táblázatának 11. kategóriájához tartozó nem értékpapírosítások hitelfelár-kockázati tényezőire, a harmadik országbeli hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények kockázati tényezőire, az ACTP-ben szereplő értékpapírosítások hitelfelár-kockázati tényezőire, az ACTP-ben nem szereplő értékpapírosítások hitelfelár-kockázati tényezőire, a részvénypiaci kockázati tényezőkre és az árukockázati tényezőkre alkalmazandó kockázati súlyokat. Az említett kockázati tényezők érzékenységeire az alternatív sztenderd módszer szerint alkalmazandó kockázati súlyokat hozzá kell igazítani a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlásához.

(10)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlása meghatározza a harmadik országbeli hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények kockázati tényezőinek kategórián belüli korrelációit, a részvénypiaci kockázatok kategórián belüli korrelációit, valamint a részvénypiaci kockázatok kategóriái közötti korrelációkat. Az alternatív sztenderd módszer szerint alkalmazandó korrelációkat hozzá kell igazítani a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelményekről szóló ajánlásához.

(11)	Az 575/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az intézmények számára elegendő időt kell biztosítani a piaci kockázatra alkalmazott alternatív sztenderd módszer e felhatalmazáson alapuló rendelet által bevezetett módosításainak végrehajtására. E felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazását ezért későbbi időponttól kell megkezdeni;

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 325e. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az opcionalitással rendelkező instrumentumok tekintetében fennálló összes pozíció az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozik a 325u. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett instrumentumok alapjául szolgáló egzotikus eszközökből eredő kockázatoktól eltérő kockázatok tekintetében;

az opcionalitás nélküli instrumentumok tekintetében fennálló összes pozíció az (1) bekezdés a) pontjában említett szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozik a 325u. cikk (2) bekezdésének a pontjában említett instrumentumok alapjául szolgáló egzotikus eszközökből eredő kockázatoktól eltérő kockázatok tekintetében.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés b) pontjától eltérve az intézmény dönthet úgy, hogy az opcionalitás nélküli instrumentumok tekintetében fennálló összes pozíciót az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett szavatolótőke-követelmények hatálya alá vonja.

Az első albekezdésben meghatározott módszer alkalmazása mellett döntő intézmény legalább három hónappal az első alkalmazás előtt értesíti erről az illetékes hatóságát. A három hónap elteltével és feltéve, hogy az illetékes hatóság nem emelt kifogást, az intézmény mindaddig alkalmazhatja ezt a módszert, amíg az illetékes hatóság arról nem tájékoztatja, hogy a továbbiakban nem engedélyezi számára a módszer alkalmazását.

Az első albekezdésben meghatározott módszer alkalmazását megszüntetni szándékozó intézmény legalább három hónappal az alkalmazás megszüntetése előtt értesíti erről az illetékes hatóságát. Ha az illetékes hatóság az említett három hónapos időszakban nem emel kifogást, az intézmény megszüntetheti a módszer alkalmazását.”;

A 325 g. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„325 g. cikk

A görbületkockázat szavatolótőke-követelménye

(1) Az intézmények a (3) bekezdésben említett kockázati tényezők kivételével a görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó instrumentumok kockázati tényezőinek mindegyike tekintetében elvégzik a (2) bekezdésben meghatározott számításokat.

Egy adott kockázati tényező esetében az intézmények ezeket a számításokat nettó alapon végzik el a görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó összes olyan instrumentum tekintetében fennálló pozícióra, amelyek tartalmazzák ezt a kockázati tényezőt.

(2) Az (1) bekezdésben említett egy vagy több instrumentumhoz tartozó adott k kockázati tényezőre vonatkozóan az intézmények a következőképpen számítják ki a kockázati tényező felfelé irányuló nettó görbületkockázati pozícióját () és az adott kockázati tényező lefelé irányuló nettó görbületkockázati pozícióját ():

ahol:

i	=	az (1) bekezdésben említett összes, a k kockázati tényezők magában foglaló instrumentumpozíciót jelölő index;
xk	=	a k kockázati tényező aktuális értéke;
Vi xk	=	az i instrumentumnak az intézmény árazási modellje szerint a k kockázati tényező aktuális értéke alapján becsült értéke;
	=	az i instrumentumnak az intézmény árazási modellje szerint a k kockázati tényező értékének felfelé történő elmozdulása alapján becsült értéke;
	=	az i instrumentumnak az intézmény árazási modellje szerint a k kockázati tényező értékének lefelé történő elmozdulása alapján becsült értéke;
	=	a k kockázati tényezőre alkalmazandó, a 6. szakasszal összhangban meghatározott kockázati súly;
sik	=	az i instrumentum k kockázati tényezővel szembeni, a 325r. cikkel összhangban kiszámított delta érzékenysége.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az általános kamatlábkockázat (GIRR), a hitelfelár-kockázat (CSR) és az árukockázat kockázati osztályhoz tartozó kockázati tényezők görbéi esetében az intézmények az (6) bekezdésben meghatározott számításokat a görbéhez tartozó egyes kockázati tényezők szintje helyett a teljes görbe szintjén végzik el.

A (2) bekezdésben említett számításnál, ahol az xk az általános kamatlábkockázat (GIRR), a hitelfelárkockázat (CSR) és az árukockázat kockázati osztályhoz sorolt kockázati tényezők görbéje, az sik a görbéhez tartozó kockázati tényezők delta érzékenységeinek összege minden lejáratra.

(4) A görbületkockázatra vonatkozó kategóriaszintű szavatolótőke-követelmény meghatározása céljából az intézmények az alábbi képlet szerint összesítik a 3. szakasz 1. alszakaszával összhangban az adott kategóriához rendelt összes kockázati tényező (2) bekezdéssel összhangban kiszámított, felfelé és lefelé irányuló nettó görbületkockázati pozícióit:

ahol:

b	=	az adott kockázati osztály kategóriáját jelölő index;
Kb	=	a b kategória görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelménye;

;

pkl	=	a k és l kockázati tényezők közötti, a 6. szakaszban előírtak szerinti kategórián belüli korrelációk;
k, l	=	az (1) bekezdésben említett instrumentumok b kategóriába sorolt összes kockázati tényezőjét jelölő indexek;
( )	=	a felfelé irányuló nettó görbületkockázati pozíció;
( )	=	a lefelé irányuló nettó görbületkockázati pozíció.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve a 325ah. cikk 18. kategóriájának, a 325ak. cikk 18. kategóriájának, a 325am. cikk 25. kategóriájának és a 325ap. cikk 11. kategóriájának görbületkockázatára vonatkozó kategóriaszintű szavatolótőke-követelmény tekintetében a következő képletet kell használni:

(6) Az intézmények a görbületkockázatra vonatkozó kockázatiosztály-szintű szavatolótőke-követelményeket (RCCR) adott kockázati osztályon belül a görbületkockázatra vonatkozó kategóriaszintű szavatolótőke-követelmények összesítésével számítják ki a következők szerint:

ahol:

b, c	=	az (1) bekezdésben említett instrumentumoknak megfelelő adott kockázati osztály összes kategóriáját jelölő indexek;
Kb	=	a b kategória görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelménye;

;

γbc

a b és c kategóriák közötti, a 6. szakaszban előírtak szerinti korrelációk.

(7) A görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény a görbületkockázatra vonatkozó kockázatiosztály-szintű, a (6) bekezdéssel összhangban kiszámított szavatolótőke-követelmények összege az összes olyan kockázati osztályt véve, amelybe az (1) bekezdésben említett instrumentumok legalább egy kockázati tényezője tartozik.”;

A 325h. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a „gyenge korreláció” forgatókönyve, amikor a 6. szakasz szerint meghatározott ρkl és γbc korrelációs paraméterek helyébe a illetve a lép.”;

A 325i. és a 325j. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„325i. cikk

Az indexhez kötött és más több alaptermékes instrumentumok kezelése

(1) Az intézmények az indexhez kötött és más több alaptermékes instrumentumok esetében az áttekintés elve alapján történő megközelítés (look-through) módszerét alkalmazzák összhangban a következőkkel:

a delta és a görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításakor az intézmények úgy tekintik, hogy az index vagy más több alaptermékes instrumentum alapjául szolgáló alkotóelemekben közvetlenül egyedi pozíciókkal rendelkeznek, kivéve az olyan ACTP-ben szereplő indexben fennálló pozíciót, amelyre vonatkozóan egyedül az indexszel szembeni érzékenységet számítják ki;

az intézmények számára megengedett, hogy – az ACTP-ben fennálló pozíciók kivételével – egy indexhez kötött instrumentum vagy más több alaptermékes instrumentum adott alkotóelemének valamely kockázati tényezőjével szembeni érzékenységeket nettósítsák egy alaptermékes instrumentumok ugyanazon összetevőjének ugyanazon kockázati tényezőjével szembeni érzékenységekkel;

a vega kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításakor az intézmények vagy úgy tekintik, hogy az index vagy más több alaptermékes instrumentum alapjául szolgáló alkotóelemekben közvetlenül egyedi pozíciókkal rendelkeznek, vagy az adott instrumentum mögöttes eszköze tekintetében egyetlen érzékenységet számítanak. Az utóbbi esetben az intézmények az egyetlen érzékenységet a következőképpen rendelik a 6. szakasz 1. alszakaszában meghatározott érintett kategóriához:

i.	amennyiben – az index súlyozásait figyelembe véve – az index alkotóelemeinek több mint 75 %-át ugyanazon kategóriához rendelik, az intézmények az érzékenységet az adott kategóriához sorolják és az adott kategóriához tartozó egy alaptermékes érzékenységként kezelik;

ii.	minden más esetben az intézmények az érzékenységet az érintett indexkategóriához rendelik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve a delta és a görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény számításakor az intézmények a tőzsdén jegyzett részvény- vagy hitelindexben fennálló pozícióra vonatkozóan számíthatnak egyetlen érzékenységet, feltéve, hogy a tőzsdén jegyzett részvény- vagy hitelindex megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek. Ebben esetben az intézmények az egyetlen érzékenységet a következőképpen rendelik a 6. szakasz 1. alszakaszában meghatározott érintett kategóriához:

a)	amennyiben – a tőzsdén jegyzett index súlyozásait figyelembe véve – a tőzsdén jegyzett index alkotóelemeinek több mint 75 %-át ugyanazon kategóriához rendelik, az érzékenységet az adott kategóriához sorolják és az adott kategóriához tartozó egy alaptermékes érzékenységként kezelik;

b)	minden más esetben az intézmények az érzékenységet az érintett tőzsdén jegyzett index kategóriájához rendelik.

(3) Az intézmények a (2) bekezdésben meghatározott módszert használhatják a tőzsdén jegyzett részvény- vagy hitelindexet referenciaként használó instrumentumok esetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a tőzsdén jegyzett index alkotóelemei és az indexben fennálló súlyozásuk ismert;

b)	a tőzsdén jegyzett indexnek legalább 20 alkotóeleme van;

c)	a tőzsdén jegyzett indexben szereplő egyetlen alkotóelem súlya sem haladja meg az index teljes piaci kapitalizációjának 25 %-át;

d)	a tőzsdén jegyzett index alkotóelemei teljes számának egytizedéből (a következő egész számára felfelé kerekítve) álló egyetlen részhalmaz súlya sem haladja meg az index teljes piaci kapitalizációjának 60 %-át;

e)	a tőzsdén jegyzett index alkotóelemeinek együttes teljes piaci kapitalizációja legalább 40 milliárd EUR.

(4) Az intézmény mindenkor következetesen vagy csak az (1) bekezdésben vagy csak a (2) bekezdésben meghatározott módszert alkalmazza minden olyan instrumentumra, amely a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, tőzsdén jegyzett részvény- vagy hitelindexet használ referenciaként. Az intézmény az egyik módszerről a másikra való váltás előtt az illetékes hatóság előzetes engedélyét kéri.

(5) Egy indexhez kötött vagy más több alaptermékes instrumentum esetében a delta és görbületkockázat számításához használt érzékenységi adatoknak konzisztensnek kell lenniük, függetlenül az adott instrumentumra használt módszertől.

(6) A 325u. cikk (5) bekezdésében említettek szerinti más fennmaradó kockázatoknak kitett indexhez kötött vagy több alaptermékes instrumentumok a 4. szakaszban említett fennmaradó kockázatra vonatkozó többletkövetelmény hatálya alá tartoznak.

325j. cikk

A kollektív befektetési formák (KBF) kezelése

(1) Az intézmény a KBF-ben fennálló pozíció piaci kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményeit az alábbi módszerek valamelyikével számítja ki:

amennyiben az intézmény elegendő információt tud szerezni a KBF alapul szolgáló egyedi kitettségeiről, az intézmény a KBF-ben fennálló pozíció piaci kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmény kiszámításához a KBF alapul szolgáló pozícióit úgy vizsgálja meg, mintha ezekkel a pozíciókkal az intézmény közvetlenül rendelkezne;

amennyiben az intézmény nem tud elegendő információt szerezni a KBF alapul szolgáló egyedi kitettségeiről, de az intézmény ismeri a KBF megbízatásának tartalmát, és a KBF-re vonatkozó napi árjegyzések hozzáférhetők, az intézmény a KBF-ben fennálló pozíció piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeit az alábbi módszerek valamelyikével számítja ki:

i.	az intézmény a KBF-ben fennálló pozíciót a 325ap. cikk (1) bekezdése 8. táblázatának „egyéb ágazat” kategóriájához sorolt egyetlen részvénypozíciónak tekintheti;

ii.	az illetékes hatóság engedélye alapján az intézmény kiszámíthatja a KBF piaci kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a KBF megbízatásában meghatározott korlátokkal és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban;

c)	amennyiben az intézmény sem az a), sem a b) pontban foglalt feltételeknek nem felel meg, az intézmény a KBF-et nem sorolja a kereskedési könyvbe.

A b) pontban meghatározott módszerek valamelyikét alkalmazó intézmény az e fejezet 5. szakaszában meghatározott nemteljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt és az e fejezet 4. szakaszában meghatározott fennmaradó kockázatra vonatkozó többletkövetelményt alkalmazza, amennyiben a KBF megbízatása értelmében a KBF-ben fennálló egyes kitettségek ezen szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartoznak.

A b) pont ii. alpontjában meghatározott módszert alkalmazó intézmény a partnerkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt és a KBF-ben fennálló származtatott pozíciók hitelértékelési korrekciós kockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelményt kiszámíthatja 132a. cikk (3) bekezdésében meghatározott egyszerűsített módszerrel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az intézmény indexreferenciaértéket követő olyan KBF-ben rendelkezik pozícióval, amellyel a KBF és a követett indexreferenciaérték közötti – díjak és jutalékok nélkül számított – évesített hozamkülönbözet az elmúlt 12 hónap tekintetében abszolút értékben 1 % alatt marad, az intézmény a pozíciót a követett indexreferenciaértékben fennálló pozícióként kezelheti. Az intézmény az említett feltételnek való megfelelést a pozíció felvételekor, majd ezt követően legalább évente ellenőrzi.

Amennyiben azonban az elmúlt 12 hónapra vonatkozó adatok nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, az intézmény illetékes hatóságának engedélyével 12 hónapnál rövidebb időszak évesített hozamkülönbözetét is használhatja.

(3) Az intézmény a KBF-ekben fennálló pozíciói tekintetében az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett módszerek kombinációját is alkalmazhatja. Ugyanakkor az ugyanazon KBF-ben fennálló pozíciókra az intézmény csak az említett módszerek egyikét használja.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az intézmény a következő rendelkezések szerint végzi el a számításokat:

az e fejezet 2. szakaszában meghatározott érzékenységen alapuló módszer szerinti szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából a KBF a megbízatása vagy a vonatkozó jog által megengedett maximális mértékig először az említett szakaszban meghatározott legmagasabb szavatolótőke-követelménnyel járó, majd egyre alacsonyabb tőkekövetelménnyel járó pozíciókat vállal, amíg el nem éri a teljes veszteség maximumának korlátját;

az e fejezet 5. szakaszában meghatározott nemteljesítési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása céljából a KBF a megbízatása vagy a vonatkozó jog által megengedett maximális mértékig először az említett szakaszban meghatározott legmagasabb szavatolótőke-követelménnyel járó, majd egyre alacsonyabb tőkekövetelménnyel járó pozíciókat vállal, amíg el nem éri a teljes veszteség maximumának korlátját;

c)	a KBF a megbízatása vagy a vonatkozó jog által megengedett maximális mértékig alkalmaz tőkeáttételt.

Az ugyanazon KBF-ben fennálló mindazon pozícióra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket, amelyekre az első albekezdésben említett számításokat alkalmazzák, egyedi alapon, külön portfólióként számítják ki az e fejezetben meghatározott módszer alkalmazásával.

(5) Az intézmény csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett módszereket, ha a KBF megfelel a 132. cikk (3) bekezdésében és a 132. cikk (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összes feltételnek.”;

A 325q. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az intézmények által a devizaárfolyammal szemben érzékeny instrumentumokra alkalmazandó delta devizaárfolyam-kockázati tényezők az instrumentum pénznemének az intézmény adatszolgáltatási pénznemében vagy az intézmény bázisdevizájában kifejezett azonnali árfolyamai, amennyiben az intézmény a (7) bekezdés szerinti bázisdevizát használ. Devizapáronként egy kategóriát kell megállapítani egyetlen kockázati tényezővel és egyetlen nettó érzékenységgel.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az intézmények által a devizaárfolyammal szemben érzékeny alapul szolgáló eszközzel rendelkező instrumentumokra alkalmazandó devizaárfolyam-görbületkockázati tényezők az (1) bekezdésben említett delta devizaárfolyam-kockázati tényezőknek felelnek meg.”;

a cikk a következő (5), (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a görbületkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó i instrumentum alapjául szolgáló devizaárfolyam nem vonatkoztatható sem az intézmény adatszolgáltatási pénznemére, sem az intézmény bázisdevizájára, az intézmény 1,5-tel eloszthatja a 325 g. cikk (2) bekezdésében meghatározott megfelelő és összetevőket, amelyek esetében xk az alapul szolgáló eszköz két pénznemének egyike és – az adott esettől függően – az intézmény adatszolgáltatási pénzneme vagy az intézmény bázisdevizája közötti devizaárfolyam-kockázati tényező.

(6) Illetékes hatóságának engedélyével az intézmény a 325 g. cikk (2) bekezdésében meghatározott és összetevőket egységesen 1,5-tel eloszthatja a devizaárfolyammal kapcsolatos és a görbületkockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények hatálya alá tartozó instrumentumok összes devizaárfolyam-kockázati tényezője tekintetében, feltéve, hogy az intézmény adatszolgáltatási pénznemén vagy adott esetben az intézmény bázisdevizáján alapuló, az említett összetevők számításánál figyelembe vett devizaárfolyam-kockázati tényezőket egyidejűleg eltolják.

(7) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérve az intézmény az illetékes hatósága engedélyével a devizaárfolyammal összefüggő delta kockázati és görbületkockázati tényezők kifejezése céljából az összes azonnali devizaárfolyam esetében az adatszolgáltatás pénzneme helyett másik pénznemet („bázisdevizát”) alkalmazhat, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az intézmény csak egy bázisdevizát alkalmaz;

b)	az intézmény a bázisdevizát minden kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi pozíciójára egységesen alkalmazza;

az intézmény az illetékes hatósága számára kielégítően bizonyította, hogy:

i.	a választott bázisdeviza alkalmazásával az intézmény devizaárfolyam-kockázatnak kitett pozíciói kockázata megfelelően reprezentált;

ii.	a bázisdeviza megválasztása összeegyeztethető azzal a móddal, ahogyan az intézmény az érintett devizaárfolyam-kockázatokat belsőleg kezeli;

iii.	a bázisdeviza megválasztása elsődlegesen nem az intézmény szavatolótőke-követelményeinek csökkentésére irányul;

d)	az intézmény figyelembe veszi az adatszolgáltatás pénzneme és a bázisdeviza közötti váltás kockázatát.

Az intézmény, amely számára engedélyezték a bázisdeviza első albekezdés szerinti használatát, az ebből eredően a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket a bázisdeviza és az adatszolgáltatás pénzneme közötti érvényes azonnali átváltási árfolyamon átszámítja az adatszolgáltatás pénznemére.”;

A 325ae. cikkben az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 325bd. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett leginkább likvid deviza alkategóriába nem tartozó devizák esetében a kockázatmentes kamatlábak kockázati tényezőivel szembeni érzékenységek kockázati súlyai a következők:

3. táblázat

Kategóriaszám	Lejárat	Kockázati súly
1.	0,25 év	1,7 %
2.	0,5 év	1,7 %
3.	1 év	1,6 %
4.	2 év	1,3 %
5.	3 év	1,2 %
6.	5 év	1,1 %
7.	10 év	1,1 %
8.	15 év	1,1 %
9.	20 év	1,1 %
10.	30 év	1,1 %

(2) Az intézmények 1,6 %-os kockázati súlyt alkalmaznak az inflációval és a kétdeviza-bázisos kockázati tényezőkel szembeni összes érzékenységre.”;

A 325ah. cikk (1) bekezdésének 4. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„4. táblázat

Kategóriaszám	Hitelminőség	Ágazat	Kockázati súly
1.	Összes	A tagállamok központi kormányzata, beleértve a központi bankokat is	0,5 %
2.	1–3. hitel-minőségi besorolás	Harmadik országok központi kormányzata, beleértve a központi bankokat is, a 117. cikk (2) bekezdésében vagy a 118. cikkben említett multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek	0,5 %
3.		Regionális kormányzat vagy helyi hatóság és közszektorbeli intézmények	1,0 %
4.		Pénzügyi ágazatbeli szervezetek, ideértve a központi kormányzat, regionális kormányzat vagy helyi hatóság által alapított vagy létrehozott hitelintézeteket és a kedvezményes hitelezésben részt vevő hitelezőket	5,0 %
5.		Alapanyagok, energia, ipari termékek, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés	3,0 %
6.		Fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és raktározás, adminisztratív és támogatási szolgáltatási tevékenységek	3,0 %
7.		Technológia, telekommunikáció	2,0 %
8.		Egészségügyi ellátás, közművek, szakmai és műszaki tevékenységek	1,5 %
9.		Valamely tagállamban a hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények	1,0 %
10.	1. hitelminőségi besorolás	Harmadik országbeli hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények	1,5 %
10.	2–3. hitelminőségi besorolás		2,5 %
11.	4–6. hitelminőségi besorolás és nem minősített	Harmadik országok központi kormányzata, beleértve a központi bankokat is, a 117. cikk (2) bekezdésében vagy a 118. cikkben említett multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek	2 %
12.		Regionális kormányzat vagy helyi hatóság és közszektorbeli intézmények	4,0 %
13.		Pénzügyi ágazatbeli szervezetek, ideértve a központi kormányzat, regionális kormányzat vagy helyi hatóság által alapított vagy létrehozott hitelintézeteket és a kedvezményes hitelezésben részt vevő hitelezőket	12,0 %
14.		Alapanyagok, energia, ipari termékek, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés	7,0 %
15.		Fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és raktározás, adminisztratív és támogatási szolgáltatási tevékenységek	8,5 %
16.		Technológia, telekommunikáció	5,5 %
17.		Egészségügyi ellátás, közművek, szakmai és műszaki tevékenységek	5,0 %
18.	Más ágazat		12,0 %
19.	Tőzsdén jegyzett hitelindexek, amelyeknél az egyes alkotóelemek többsége befektetésre ajánlott		1,5 %
20.	Tőzsdén jegyzett hitelindexek, amelyeknél az egyes alkotóelemek többsége befektetésre nem ajánlott vagy nem minősített		5 %”;

A 325aj. cikk 5. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„5. táblázat

Kategória	1, 2 és 11.	3 és 12.	4 és 13.	5 és 14.	6 és 15.	7 és 16.	8 és 17.	9 és 10.	18.	19.	20.
1, 2 és 11.		75 %	10 %	20 %	25 %	20 %	15 %	10 %	0 %	45 %	45 %
3 és 12.			5 %	15 %	20 %	15 %	10 %	10 %	0 %	45 %	45 %
4 és 13.				5 %	15 %	20 %	5 %	20 %	0 %	45 %	45 %
5 és 14.					20 %	25 %	5 %	5 %	0 %	45 %	45 %
6 és 15.						25 %	5 %	15 %	0 %	45 %	45 %
7 és 16.							5 %	20 %	0 %	45 %	45 %
8 és 17.								5 %	0 %	45 %	45 %
9 és 10.									0 %	45 %	45 %
18.										0 %	0 %
19.											75 %
20”.

A 325ak. cikk 6. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„6. táblázat

Kategóriaszám	Hitelminőség	Ágazat	Kockázati súly
1.	Összes	A tagállamok központi kormányzata, beleértve a központi bankokat is	4,0 %
2.	1–3. hitelminőségi besorolás	Harmadik országok központi kormányzata, beleértve a központi bankokat is, a 117. cikk (2) bekezdésében vagy a 118. cikkben említett multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek	4,0 %
3.		Regionális kormányzat vagy helyi hatóság és közszektorbeli intézmények	4,0 %
4.		Pénzügyi ágazatbeli szervezetek, ideértve a központi kormányzat, regionális kormányzat vagy helyi hatóság által alapított vagy létrehozott hitelintézeteket és a kedvezményes hitelezésben részt vevő hitelezőket	8,0 %
5.		Alapanyagok, energia, ipari termékek, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés	5,0 %
6.		Fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és raktározás, adminisztratív és támogatási szolgáltatási tevékenységek	4,0 %
7.		Technológia, telekommunikáció	3,0 %
8.		Egészségügyi ellátás, közművek, szakmai és műszaki tevékenységek	2,0 %
9.		Valamely tagállamban a hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények	3,0 %
10.		Harmadik országbeli hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvények	6,0 %
11.	4–6. hitelminőségi besorolás és nem minősített	Harmadik országok központi kormányzata, beleértve a központi bankokat is, a 117. cikk (2) bekezdésében vagy a 118. cikkben említett multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek	13,0 %
12.		Regionális kormányzat vagy helyi hatóság és közszektorbeli intézmények	13,0 %
13.		Pénzügyi ágazatbeli szervezetek, ideértve a központi kormányzat, regionális kormányzat vagy helyi hatóság által alapított vagy létrehozott hitelintézeteket és a kedvezményes hitelezésben részt vevő hitelezőket	16,0 %
14.		Alapanyagok, energia, ipari termékek, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés	10,0 %
15.		Fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és raktározás, adminisztratív és támogatási szolgáltatási tevékenységek	12,0 %
16.		Technológia, telekommunikáció	12,0 %
17.		Egészségügyi ellátás, közművek, szakmai és műszaki tevékenységek	12,0 %
18.	Más ágazat		13,0 %”;

10.

A 325am. cikk (1) bekezdésének 7. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„7. táblázat

Kategóriaszám	Hitelminőség	Ágazat	Kockázati súly
1.	Előresorolt és 1–3. hitelminőségi besorolás	RMBS – elsőrendű	0,9 %
2.		RMBS – közepes elsőrendű	1,5 %
3.		RMBS – másodrendű	2,0 %
4.		Üzleti ingatlannal fedezett értékpapír	2,0 %
5.		Eszközfedezetű é.p. – Hallgatói hitelek	0,8 %
6.		Eszközfedezetű é.p. – Hitelkártyák	1,2 %
7.		Eszközfedezetű é.p. – Gépjárműhitelek	1,2 %
8.		Nem ACTP hitellel fedezett kötelezvények (CLO)	1,4 %
9.	Nem előresorolt és 1–3. hitelminőségi besorolás	RMBS – elsőrendű	1,125 %
10.		RMBS – közepes elsőrendű	1,875 %
11.		RMBS – másodrendű	2,5 %
12.		Üzleti ingatlannal fedezett értékpapír	2,5 %
13.		Eszközfedezetű é.p. – Hallgatói hitelek	1 %
14.		Eszközfedezetű é.p. – Hitelkártyák	1,5 %
15.		Eszközfedezetű é.p. – Gépjárműhitelek	1,5 %
16.		Nem ACTP CLO	1,75 %
17.	4–6. hitelminőségi besorolás és nem minősített	RMBS – elsőrendű	1,575 %
18.		RMBS – közepes elsőrendű	2,625 %
19.		RMBS – másodrendű	3,5 %
20.		Üzleti ingatlannal fedezett értékpapír	3,5 %
21.		Eszközfedezetű é.p. – Hallgatói hitelek	1,4 %
22.		Eszközfedezetű é.p. – Hitelkártyák	2,1 %
23.		Eszközfedezetű é.p. – Gépjárműhitelek	2,1 %
24.		Nem ACTP CLO	2,45 %
25.	Más ágazat		3,5 %”;

11.

A 325ap. cikk (1) bekezdésének 8. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„8. táblázat

Kategóriaszám	Piaci kapitalizáció	Gazdaság	Ágazat	Azonnali részvényárfolyamokra vonatkozó kockázati súly	Részvényrepo-kamatlábra vonatkozó kockázati súly
1.	Nagy	Feltörekvő piacgazdaság	Fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és raktározás, adminisztratív és támogatási szolgáltatási tevékenységek, egészségügy, közművek	55 %	0,55 %
2.			Telekommunikáció, ipari termékek	60 %	0,60 %
3.			Alapanyagok, energia, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés	45 %	0,45 %
4.			Pénzügyi vállalatok – ideértve az államilag támogatottakat is –, ingatlanügyletek, technológia	55 %	0,55 %
5.		Fejlett gazdaság	Fogyasztási cikkek és szolgáltatások, szállítás és raktározás, adminisztratív és támogatási szolgáltatási tevékenységek, egészségügy, közművek	30 %	0,30 %
6.			Telekommunikáció, ipari termékek	35 %	0,35 %
7.			Alapanyagok, energia, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, kőfejtés	40 %	0,40 %
8.			Pénzügyi vállalatok – ideértve az államilag támogatottakat is –, ingatlanügyletek, technológia	50 %	0,50 %
9.	Kis	Feltörekvő piacgazdaság	Az 1., 2., 3. és 4. kategória alatt ismertetett összes ágazat	70 %	0,70 %
10.	Kis	Fejlett gazdaság	Az 5., 6., 7. és 8. kategória alatt ismertetett összes ágazat	50 %	0,50 %
11.	Más ágazat			70 %	0,70 %
12.	Fejlett gazdaságok nagy piaci kapitalizációjú indexei			15 %	0,15 %
13.	Más indexek			25 %	0,25 %”;

12.

A 325aq. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ugyanazon kategória S és S érzékenysége között a delta kockázat ρκl korrelációs paraméterét 99,90 %-ban kell meghatározni, ha e két érzékenység egyike az azonnali részvényárfolyamra, a másik pedig a részvényrepo-kamatlábra vonatkozik, és mindkét érzékenység ugyanazon részvénykibocsátói alaptermékhez kapcsolódik.”;

a (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e)	80 % ugyanazon kategória két olyan érzékenysége között, amelyek valamelyik indexkategóriába tartoznak (12. vagy 13. kategória).”;

c)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az ugyanazon kategória részvényrepo-kamatlábbal szembeni WSk és WSl érzékenysége közötti ρkl korrelációs paramétert a (2) bekezdés a)–d) pontjának megfelelően kell meghatározni.”;

13.

A 325ar. és a 325as. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„325ar. cikk

A részvénypiaci kockázat kategóriák közötti korrelációi

Az érzékenységek különböző kategóriák közötti összesítésére a c korrelációs paramétert kell alkalmazni.

A paramétert a 325ap. cikk 8. táblázatában szereplő kategóriáknak megfelelően kell meghatározni a következők szerint:

a)	15 %, ha a két kategória az 1–10. kategória közé tartozik;

b)	0 %, ha a két kategória bármelyike a 11. kategória;

c)	75 %, ha a két kategória a 12–13. kategória közé tartozik;

d)	45 % egyéb esetben.

325as. cikk

Az árukockázatra vonatkozó kockázati súlyok

Az árukockázati tényezőkkel szembeni érzékenységekhez tartozó kockázati súlyok a következők:

9. táblázat

Kategóriaszám	Kategórianév	Kockázati súly
1.	Energia – szilárd tüzelőanyag	30 %
2.	Energia – folyékony tüzelőanyag	35 %
3.	Energia – villamosenergia- és szén-dioxid-kereskedelem	60 %
4.	Szállítás	80 %
5.	Fémek – nem nemesfémek	40 %
6.	Gáz-halmazállapotú tüzelőanyag	45 %
7.	Nemesfémek (az arany is)	20 %
8.	Gabona és olajos magvak	35 %
9.	Állatállomány és tejtermék	25 %
10.	Mezőgazdasági termékek és egyéb mezőgazdasági áruk	35 %
11.	Egyéb áruk	50 %”;

14.	A 325av. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A devizaárfolyam-kockázati tényezőkkel szembeni összes érzékenységre 15 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni.”;

15.

A 325ax. cikk (3) bekezdésének 11. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„11. táblázat

Kockázati osztály	LHkockázati osztály	Kockázati súlyok
Általános kamatlábkockázat (GIRR)	60	100 %
Hitelfelár-kockázat, nem értékpapírosítás	120	100 %
Hitelfelár-kockázat, értékpapírosítás (ACTP)	120	100 %
Hitelfelár-kockázat, értékpapírosítás (nem ACTP)	120	100 %
Részvénypiaci kockázat (nagy kapitalizáció és indexek)	20	77,78 %
Részvénypiaci kockázat (kis kapitalizáció és egyéb ágazat)	60	100 %
Áruk	120	100 %
Devizaárfolyam	40	100 %”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. szeptember 30-én kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, n. 2019. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság: Minimum capital requirements for market risk (A piaci kockázatra vonatkozó minimum tőkekövetelmények). A kiadvány a Nemzetközi Fizetések Bankjának weboldalán (www.bis.org) érhető el.

Top