(1)

A növénybetegségek vagy kártevőfertőzések évek óta egyre nagyobb károkat okoznak az uniós gyümölcs- és zöldségtermesztésben. Például a Xyllela fastidiosa megjelenése és terjedése 2013–2018-ban Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban többek között csonthéjas gyümölcsű fákat, például szilvát, cseresznyét és mandulát érintette. 2018–2019-ben az idegenhonos paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (TOBRFV) károkat okozott a paradicsom (Solanum lycopersicum L.) és paprika (Capsicum annuum) termelésében Olaszországban és Németországban. Ami a kártevőket illeti, például a 2013-ban az Unióba behozott Eurytoma schreineri Schreiner kárt okozott a szilva-, kajszibarack- és cseresznyetermesztésben Bulgáriában és a szomszédos országokban. Legutóbb 2019-ben az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) jelentős termeléskieséseket okozott Olaszország északi régióiban, nevezetesen Emilia Romagna, Veneto, Trentino Alto-Adige, Lombardia, Piemonte és Friuli Venezia Giulia régiókban, és negatívan befolyásolta az e régiókban működő termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékét.

(2)

Tekintettel a növényegészségügyi károk gyakoriságának növekedésére, hosszú távú megoldásra van szükség a termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének kiszámítása tekintetében annak érdekében, hogy a szervezetek ellenálló képessége a jövőre nézve erősödjön. Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2) módosítani kell oly módon, hogy az Unióban működő termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének kiszámítását illetően rugalmasságot biztosítson arra az esetre, ha olyan növényegészségügyi kár éri őket, amely a termést fogyasztásra és feldolgozásra használhatatlanná teszi.

(3)

A forgalmazott termékek értékének növényegészségügyi károk által okozott jelentős csökkenése jelentős hatással van a termelői szervezetek által a következő évben kapott uniós támogatás összegére, mivel az uniós támogatás összegét az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének százalékaként számítják ki. Ha a termés nagy része vagy egésze elveszik, fennáll az a kockázat, hogy a termelői szervezetek elveszítik elismerésüket, mivel az elismerés egyik feltétele a forgalmazott termékek nemzeti szinten rögzített minimális értékének elérése. Ez kettős gazdasági veszteséget okozna, amely veszélyeztetné a termelői szervezetek hosszú távú stabilitását.

(4)

Ezért nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a termelői szervezetek számára a forgalmazott termékek értékének kiszámítása tekintetében. Erre az olyan helyzetek elkerülése érdekében van szükség, amikor a megelőző intézkedésekbe beruházó és ennek ellenére jelentős növényegészségügyi károkat elszenvedő termelői szervezetek nemcsak a forgalmazott termékek értékét veszítik el, hanem a következő évben az uniós pénzügyi támogatásukat is jelentősen és hirtelen csökkentik. A forgalmazott termékek értékének kiszámítását illetően azonban ezt a rugalmasságot csak azon termelői szervezetek számára kell biztosítani, amelyek bizonyítják, hogy meghozták a növénybetegségek és kártevőfertőzések elleni szükséges megelőző intézkedéseket, például védőhálókat telepítettek, figyelemmel kísérték a kártevőket és a betegségeket, a kártevők ellen biológiai védekezést alkalmaztak, valamint a kártevők és betegségek előfordulását és az általuk a termelésben okozott károkat csökkentő egyéb intézkedéseket hoztak.

(5)

Tekintettel a kártevőfertőzések és növénybetegségek megnövekedett gyakoriságára és az ebből eredő, az időjárással összefüggő károkhoz képest jelentősen nagyobb termelési veszteségre, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott biztosíték, amely szerint egy érintett termék esetében az előző referencia-időszak szerinti érték 65 %-át kell tekinteni a forgalmazott termékek értékének, nem elégséges.

(6)

Ezért, valamint a forgalmazott termékek értékében növényegészségügyi károk által okozott jelentős veszteségek által érintett termelői szervezetek gazdasági és pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében meg kell emelni a forgalmazott termékek értékének kiszámítására vonatkozó küszöbértéket. Erre tekintettel, valamint figyelembe véve a közelmúltbeli kártevőfertőzések által okozott jelentős károkat, a forgalmazott termékeknek az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében meghatározott értékét 85 %-ra kell emelni.

(7)

Tekintettel az operatív programok naptári évek szerinti végrehajtására, valamint arra, hogy a forgalmazott termékek értékének az uniós pénzügyi támogatás összegét meghatározó kiszámítása az előző naptári éven alapul, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(8)

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,