EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32018R0292
Commission Implementing Regulation (EU) 2018/292 of 26 February 2018 laying down implementing technical standards with regard to procedures and forms for exchange of information and assistance between competent authorities according to Regulation (EU) No 596/2014 of the European Parliament and of the Council on market abuse (Text with EEA relevance. )
A Bizottság (EU) 2018/292 végrehajtási rendelete (2018. február 26.) a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságok közötti információcsere és segítségnyújtás eljárásai és formái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg. )
A Bizottság (EU) 2018/292 végrehajtási rendelete (2018. február 26.) a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságok közötti információcsere és segítségnyújtás eljárásai és formái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (EGT-vonatkozású szöveg. )
C/2018/1063
HL L 55., 2018.2.27, p. 34–49
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
27.2.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/34 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/292 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2018. február 26.)
a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az illetékes hatóságok közötti információcsere és segítségnyújtás eljárásai és formái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (9) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az 596/2014/EU rendelet alapján illetékes hatóságoknak kijelölt hatóságok az említett rendelet alkalmazásában hatékonyan és kellő időben működhessenek együtt és cserélhessenek információt, és teljeskörű kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak, indokolt meghatározni az illetékes hatóságok által az információcsere és a segítségnyújtás céljára alkalmazandó eljárásokat és formanyomtatványokat, többek között a segítségnyújtás iránti megkeresés, az átvételi elismervény és az ilyen megkeresésekre adott válaszok tekintetében. |
|
(2) |
Az írásbeli információk cseréjének célja, hogy segítse az illetékes hatóságokat a feladataik teljesítésében. Indokolt esetben – többek között az írásbeli megkeresés elküldése előtt – szóbeli kommunikációra kerülhet sor, egy készülő segítségnyújtás iránti megkeresésről szóló tájékoztatás és a segítségnyújtást esetlegesen akadályozó kérdések megvitatása céljából. Sürgős esetben engedélyezni kell a segítségnyújtás iránti megkeresés szóban való közlését is, amennyiben a sürgősségnek nem a megkereső hatóság késedelmes intézkedése az oka. |
|
(3) |
Az 596/2014/EU rendelet előírja, hogy az illetékes hatóságoknak információt kell cserélniük és segítséget kell nyújtaniuk. Mindazonáltal a segítségnyújtás iránti megkeresés lehetőség szerint csak akkor irányulhat nyilatkozat felvételére vagy helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére, ha az egyszerű információcsere iránti megkeresés nem elegendő. Az illetékes hatóságtól elvárt, hogy mielőtt egy másik tagállam illetékes hatóságához segítségnyújtás iránti megkeresést küld, tegyen meg minden észszerűen megvalósítható intézkedést a saját joghatóságában. Meg kell jegyezni azonban, hogy e hatóság számára nem minden esetben lehet észszerűen megvalósítható a megkeresést megelőzően az összes információgyűjtési módszer kimerítése. |
|
(4) |
A kérés nélküli segítségnyújtásnak az 596/2014/EU rendelettel összhangban kell történnie, többek között önkéntes alapon akkor, amikor egy tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a birtokában lévő információ egy másik illetékes hatóság számára hasznos lehet. |
|
(5) |
Az 596/2014/EU rendelet szerinti segítségnyújtás iránti megkeresésnek elegendő információt kell tartalmaznia a megkeresés tárgyáról, beleértve a megkeresés okát és összefüggéseit, hogy a megkeresett hatóság hatékonyan és azonnal feldolgozhassa a megkeresést. A gyanúra okot adó tények feltüntetése nem tekinthető a megkereső hatóság által teljesítendő előfeltételnek ahhoz, hogy segítséget kapjon, ha a kért információ szükséges a hatóság feladatainak ellátásához. |
|
(6) |
A formanyomtatványoknak a segítségnyújtás iránti megkereséshez, illetve az ilyen megkeresésre adott válaszhoz való felhasználásán túl az együttműködésre vonatkozó eljárásnak az információ vagy a segítségnyújtás iránti megkeresés hatékony feldolgozásának biztosítása érdekében a teljes folyamat során lehetővé kell tennie és meg kell könnyítenie a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti kommunikációt, konzultációt és együttműködést. Ezeknek az eljárásoknak továbbá lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára, hogy visszajelzést adjanak egymásnak a kapott információ vagy segítségnyújtás hasznosságáról, a kért segítségnyújtás által érintett ügy kimeneteléről, valamint az információ- vagy segítségnyújtás során tapasztalt esetleges problémákról. |
|
(7) |
Az információcserére és a segítségnyújtásra vonatkozó eljárásoknak és formanyomtatványoknak biztosítaniuk kell a cserélt vagy továbbított információk bizalmas jellegének fenntartását, és a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló szabályoknak való megfelelést. |
|
(8) |
Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul. |
|
(9) |
A rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről az ESMA nem tartott nyilvános konzultációt, és nem vizsgálta ezen, az érintett illetékes hatóságok által használandó eljárások és formanyomtatványok bevezetéséhez kapcsolódó potenciális költségeket és hasznot sem, mivel ez az említett standard hatókörét és hatását tekintve aránytalan lett volna, hiszen annak címzettjei csak a tagállami illetékes hatóságok, és nem a piaci szereplők. |
|
(10) |
Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét. |
|
(11) |
A pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében és tekintve, hogy az 596/2014/EU rendelet már alkalmazásban van, ennek a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie és alkalmazandóvá kell válnia, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározás
E rendelet alkalmazásában a „biztonságos elektronikus eszközök” az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során.
2. cikk
Kapcsolattartó pontok
(1) Az illetékes hatóságok e rendelet céljára kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.
(2) Az illetékes hatóságok az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül közlik az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) a kapcsolattartó pontok adatait. Szükség esetén naprakész információt nyújtanak az ESMA részére.
(3) Az ESMA az illetékes hatóságok általi felhasználás céljából listát vezet az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt kapcsolattartó pontokról, és szükség szerint frissíti ezt a listát.
3. cikk
Segítségnyújtás iránti megkeresés
(1) A megkereső hatóság írásban, postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával nyújtja be segítségnyújtás iránti megkeresését. A megkeresést a 2. cikknek megfelelően a megkeresett hatóság által kijelölt kapcsolattartó pontnak címezi.
(2) Az illetékes hatóság a segítségnyújtás iránti megkereséshez az I. mellékletben meghatározott formanyomtatványt használja, és:
|
a) |
meghatározza azon releváns információ részleteit, amelyet a megkereső hatóság kér a megkeresett hatóságtól; |
|
b) |
adott esetben meghatározza a kért információk bizalmas jellegével összefüggő szempontokat. |
(3) A megkereső hatóság a megkereséshez csatolhat bármely olyan dokumentumot vagy segédanyagot, amelyet a megkeresés alátámasztásához szükségesnek ítél.
(4) Sürgős esetekben a megkereső hatóság szóban is megteheti a segítségnyújtás iránti megkeresést. Ha a megkeresett hatósággal másként meg nem állapodik, a szóbeli megkeresést ezt követően az (1) bekezdésben említett eszközök használatával indokolatlan késedelem nélkül meg kell erősíteni írásban.
4. cikk
Átvételi elismervény
A megkeresett hatóság a segítségnyújtás iránti írásbeli megkeresés beérkezését követő 10 munkanapon belül postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával átvételi elismervényt küld a 2. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontnak, kivéve, ha a megkeresés másként rendelkezik. Az átvételi elismervényt a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával kell elküldeni, lehetőség szerint a válasz becsült határidejének megjelölésével.
5. cikk
A segítségnyújtás iránti megkeresésre adott válasz
(1) A megkeresett hatóság írásban, postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával válaszol a segítségnyújtás iránti megkeresésre. Ha a megkeresés másként nem rendelkezik, a választ a 2. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontnak kell címezni.
(2) A megkeresett hatóság a III. mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával válaszol a segítségnyújtás iránti megkeresésre, és:
|
a) |
amennyiben bármilyen kétely merül fel a kért konkrét információt illetően, bármilyen formában a lehető leghamarabb további pontosításokat kér; |
|
b) |
a hatáskörén belül minden észszerű lépést megtesz a kért segítség nyújtása érdekében; |
|
c) |
késedelem nélkül és oly módon hajtja végre a segítségnyújtás iránti megkeresést, amely biztosítja, hogy az esetlegesen szükséges szabályozási intézkedéseket kellő gyorsasággal meghozzák, figyelembe véve a megkeresés összetettségét és harmadik felek vagy másik illetékes hatóság bevonásának a szükségességét. |
(3) Amennyiben egy megkeresett hatóság egy segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését teljesen vagy részben elutasítja, döntéséről a lehető leghamarabb, szóban vagy írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot. A megkeresett hatóság emellett az (1) bekezdéssel összhangban lévő írásbeli választ is küld, amelyben feltünteti, hogy az 596/2014/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti mely kivétel alapján utasította el a teljesítést.
6. cikk
A segítségnyújtás iránti megkeresések elküldésére és feldolgozására vonatkozó eljárások
(1) A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság a segítségnyújtás iránti megkereséssel és a válaszával kapcsolatos kommunikációt a leggyorsabb eszköz útján folytatja, figyelembe véve a titoktartási megfontolásokat, a továbbításhoz szükséges időt, a továbbítandó üzenet volumenét és a megkereső hatóság információhoz való hozzáférésének nehézségét. Mindenekelőtt a megkereső hatóság azonnal megadja a megkeresett hatóság által kért pontosításokat.
(2) A megkeresett hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti a megkereső hatóságot, ha olyan körülményekről szerez tudomást, amelyek a válasznak a becsült időpontjához képest több mint 10 munkanapos késéshez vezethetnek.
(3) Indokolt esetben a megkeresett hatóság rendszeres visszajelzést ad a megkereső hatóságnak a függőben lévő megkeresés haladásáról, beleértve a válasz megcélzott időpontjának módosított becslését.
(4) Amennyiben a megkereső hatóság sürgősként jelölte meg a megkeresést, az illetékes hatóságok konzultálnak egymással arról, hogy a megkeresett hatóság milyen gyakorisággal tájékoztatja a megkereső hatóságot.
(5) A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság együttműködik a valamely megkeresés során esetleg felmerülő nehézségek megoldása céljából.
7. cikk
Egy személy nyilatkozatának felvételére irányuló megkeresésre vonatkozó eljárás
(1) Amennyiben a megkereső hatóság megkeresése valamely személy nyilatkozatának vizsgálat vagy ellenőrzés keretében történő felvételét tartalmazza, a megkeresett hatóságnak és a megkereső hatóságnak – figyelemmel a hatályos jogi korlátokra vagy korlátozásokra és az eljárási követelmények különbségeire – meg kell vizsgálniuk és figyelembe kell venniük a következőket:
|
a) |
azon személy vagy személyek jogai, akinek/akiknek a nyilatkozatát fel kívánják venni, ideértve adott esetben az önváddal összefüggő esetleges kérdéseket is; |
|
b) |
a megkereső hatóság személyzete részvételének jellege (megfigyelő vagy aktív résztvevő); |
|
c) |
a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság személyzetének szerepe a nyilatkozat felvételében; |
|
d) |
annak a személynek, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, joga van-e jogi képviselő igénybevételéhez, és ha igen, mi a képviselő általi segítségnyújtás hatóköre a nyilatkozat-felvétel alatt, többek között a nyilatkozat rögzítésével vagy az arról készült jelentéssel kapcsolatban; |
|
e) |
a nyilatkozat felvételére önkéntes vagy kötelező alapon kerül-e sor, amennyiben van ilyen megkülönböztetés; |
|
f) |
a megkeresés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a személy, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, tanú vagy gyanúsított-e, amennyiben van ilyen megkülönböztetés; |
|
g) |
a megkeresés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a nyilatkozatot felhasználhatják-e vagy fel kívánják-e használni büntetőeljárásban; |
|
h) |
a nyilatkozat elfogadhatósága a megkereső hatóság joghatóságában; |
|
i) |
a nyilatkozat rögzítése és az alkalmazandó eljárások, többek között, hogy egyidejű vagy összefoglalt írásbeli jegyzőkönyv, illetve hang- vagy audiovizuális felvétel készül-e; |
|
j) |
a nyilatkozatnak a nyilatkozatot tevő személyek általi hitelesítésére vagy megerősítésére vonatkozó eljárások, többek között, hogy erre a nyilatkozat felvétele után kerül-e sor; valamint |
|
k) |
a nyilatkozatnak a megkeresett hatóságtól a megkereső hatósághoz való eljuttatására szolgáló eljárás, beleértve a formátumot és az ütemezést. |
(2) A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság biztosítja olyan intézkedések meglétét, amelyek révén személyzetük hatékonyan tud eljárni, többek között személyzetük számára azt lehetővé tevő intézkedések, hogy az adott esetben szükséges további információkról egyeztessenek, beleértve a következőket:
|
a) |
dátumok tervezése; |
|
b) |
azon személynek felteendő kérdések listája, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni; |
|
c) |
utazások megszervezése, beleértve annak biztosítását, hogy a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság találkozni tudjon a nyilatkozatot megelőzően az ügy megbeszélése céljából; valamint |
|
d) |
nyelvhasználati szabályok. |
8. cikk
Vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés iránti megkeresésekre vonatkozó eljárás
(1) Az 596/2014/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerinti, vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés lefolytatása iránti megkeresés esetén a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság konzultálnak egymással a segítségnyújtás iránti megkeresés hatékony érvényesülésének legjobb módjáról, figyelembe véve az 596/2014/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdése harmadik albekezdésének a)–e) pontját, valamint konzultálnak többek között a közös helyszíni ellenőrzés vagy közös vizsgálat végzésének előnyeiről.
(2) A megkeresett hatóság folyamatosan tájékoztatja a megkereső hatóságot a vizsgálat vagy a helyszíni ellenőrzés haladásáról, és megállapításait kellő időben továbbítja a megkereső hatóságnak.
(3) A közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés kezdeményezésére vonatkozó döntés során a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság figyelembe veszi legalább a következőket:
|
a) |
a megkereső hatóságtól kapott segítségnyújtás iránti megkeresések tartalma, beleértve a vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés közös végzésének indokoltságára vonatkozó javaslatokat; |
|
b) |
egy határokon átnyúló hatással járó ügyet saját maguk, külön-külön vizsgálnak-e, és hogy ezt az ügyet megfelelőbben lehetne-e vizsgálni közös együttműködéssel; |
|
c) |
a joghatóságaikban alkalmazandó jogi és szabályozási keret, biztosítva, hogy mindkét hatóság kellően tisztában legyen a közös vizsgálatokra vagy közös helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó potenciális korlátozásokkal és jogi korlátokkal, valamint az esetlegesen következő eljárásokkal, beleértve a ne bis in idem elvvel összefüggő kérdéseket is; |
|
d) |
a vizsgálathoz vagy helyszíni ellenőrzéshez szükséges irányítás és igazgatás; |
|
e) |
a ténymegállapításokról a hatóságok közötti egyetértés valószínűsége; |
|
f) |
erőforrások elosztása és a vizsgálatok vagy helyszíni ellenőrzések végzéséért felelős személyzet kinevezése; |
|
g) |
közös cselekvési terv kialakításának lehetősége és az egyes hatóságok által végzett munka ütemezése; |
|
h) |
a közösen vagy egyénileg az egyes hatóságok által meghozandó intézkedések meghatározása; |
|
i) |
az összegyűjtött információk kölcsönös megosztása és beszámolás az egyénileg hozott intézkedések eredményéről; valamint |
|
j) |
egyéb esetspecifikus kérdések. |
(4) Ha a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés végzése mellett döntenek, a következőket kell megtenniük:
|
a) |
megállapodnak a lebonyolítás és a lezárás eljárásairól; |
|
b) |
folyamatos párbeszédet kell folytatniuk az információgyűjtési folyamat és a ténymegállapítás koordinációja céljából; |
|
c) |
a közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés elvégzése kapcsán egymással szorosan együttműködve kell dolgozniuk; |
|
d) |
a jogilag lehetséges mértékig kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk a későbbi jogérvényesítési eljárásokkal összefüggésben, beleértve a közös vizsgálathoz vagy közös helyszíni ellenőrzéshez kapcsolódó bármilyen (közigazgatási, polgári jogi vagy büntetőjogi) eljárás vagy végrehajtási intézkedés vagy adott esetben egy kilátásba helyezett egyezség koordinálását; |
|
e) |
azonosítaniuk kell a közös vizsgálat vagy közös helyszíni ellenőrzés tárgyára irányadó konkrét jogi rendelkezéseket; |
|
f) |
adott esetben mérlegelniük kell legalább a következőket:
|
9. cikk
Pénzbírságok behajtásával kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó eljárások
(1) Az 596/2014/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerinti, pénzbírságok behajtásával kapcsolatos segítségnyújtás iránti megkeresés esetén a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság konzultálnak egymással a megkeresés teljesítésének legalkalmasabb módjáról. A hatóságok figyelembe veszik a megkereső hatóság által saját joghatóságában már meghozott intézkedéseket és a megkeresett hatóságnak a bírságok behajtására vonatkozó nemzeti szabályozását.
(2) A megkeresett hatóság az e cikk alkalmazásában kért segítséget vagy információkat a releváns nemzeti joggal összhangban bocsátja rendelkezésre. Ha a megkeresett hatóság tagállamának más hatósága vagy érintett szerve nyújthatja a kért segítséget vagy rendelkezhet a kért információval, a megkeresett hatóság felajánlja, hogy a nemzeti joggal összhangban a megkereső hatóság rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre a megkereső hatóság és azon másik hatóság vagy szerv között, amelynél a kért információ rendelkezésre állhat.
10. cikk
Kérés nélküli információcsere
(1) Az 596/2014/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése értelmében a kérés nélküli információk továbbítása céljából, vagy ha valamely illetékes hatóság olyan információval rendelkezik, amely véleménye szerint segíthet egy másik illetékes hatóságnak az 596/2014/EU rendelet szerinti feladatai végrehajtásában, az említett információt írásban, postai úton, faxon vagy biztonságos elektronikus eszköz használatával továbbítja az illetékes hatóság 2. cikknek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontjának.
(2) Ha az információt küldő illetékes hatóság úgy véli, hogy az információt sürgősen továbbítani kell, szóban is tájékoztathatja a másik hatóságot, feltéve, hogy az információtovábbítás ezt követően indokolatlan késedelem nélkül megtörténik írásban is.
(3) Az információt kérés nélkül küldő illetékes hatóság a IV. mellékletben meghatározott formanyomtatványt használja erre a célra, azonosítva mindenekelőtt az információ bizalmas jellegét érintő kérdéseket.
11. cikk
Korlátozások és az információk megengedhető felhasználása
(1) A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság minden segítségnyújtás iránti megkeresésbe, segítségnyújtás iránti megkeresésre adott válaszba vagy kérés nélküli információ továbbításába belefoglal egy megfelelő, a bizalmas jellegre vonatkozó figyelmeztetést, a mellékletben meghatározott formanyomtatványoknak megfelelően.
(2) Amennyiben a megkeresett hatóságnak a megkeresés teljesítése érdekében szükséges közzétennie a tényt, hogy a megkereső hatóság megkeresést intézett hozzá, a megkeresett hatóság azt követően teheti közzé ezt a tényt, hogy a szükséges közzététel jellegét és mértékét megvitatta a megkereső hatósággal, és az hozzájárult a közzétételhez. Amennyiben a megkereső hatóság nem járul hozzá a közzétételhez, a megkeresett hatóság nem teljesíti a megkeresést, a megkereső hatóság pedig visszavonhatja vagy felfüggesztheti megkeresését addig, amíg jóvá nem tudja hagyni a közzétételt.
(3) A 10. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat kizárólag az 596/2014/EU rendelet rendelkezéseinek való megfelelés vagy azok érvényesítése céljára lehet felhasználni, ideértve, de nem kizárólagosan a szóban forgó rendelet rendelkezéseinek megsértéséből eredő büntetőjogi, közigazgatási, polgári jogi vagy fegyelmi eljárások kezdeményezését, lefolytatását vagy az abban való segítséget.
12. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2018. február 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
