Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32015Q0423(01)

    A Törvényszék eljárási szabályzata

    HL L 105., 2015.4.23, p. 1–66 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/proc_rules/2015/423/oj

    23.4.2015   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 105/1

    A TÖRVÉNYSZÉK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

    Tartalomjegyzék

    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 10

    1. cikk

    		 Fogalmak 10

    2. cikk

    		 Az eljárási szabályzat hatálya 11

    I. CÍM –

    		A TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETE 11

    1. FEJEZET –

    		 A TÖRVÉNYSZÉK TAGJAI 11

    3. cikk

    		 Bírói és főtanácsnoki feladatkörök 11

    4. cikk

    		 A bírák megbízatási idejének kezdőnapja 11

    5. cikk

    		 Eskütétel 12

    6. cikk

    		 Ünnepélyes kötelezettségvállalás 12

    7. cikk

    		 A bíró hivatalából való elmozdítása 12

    8. cikk

    		 A hivatali idő szerinti rangsor 12

    2. FEJEZET –

    		 A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE ÉS ELNÖKHELYETTESE 12

    9. cikk

    		 A Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének megválasztása 12

    10. cikk

    		 A Törvényszék elnökének hatásköre 13

    11. cikk

    		 A Törvényszék elnökhelyettesének hatásköre 13

    12. cikk

    		 A Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének akadályoztatása 13

    3. FEJEZET –

    		 TANÁCSOK ÉS ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK 13

    1. szakasz

    		 A tanácsok megalakítása és az ítélkező testületek összetétele 13

    13. cikk

    		 A tanácsok megalakítása 13

    14. cikk

    		 Az eljáró ítélkező testület 14

    15. cikk

    		 A nagytanács összetétele 14

    16. cikk

    		 A bírák tartózkodása és kizárása 14

    17. cikk

    		 Az ítélkező testület egyik tagjának akadályoztatása 14

    2. szakasz

    		 A tanácselnökök 15

    18. cikk

    		 A tanácselnökök megválasztása 15

    19. cikk

    		 A tanácselnökök hatáskörei 15

    20. cikk

    		 A tanácselnök akadályoztatása 15

    3. szakasz

    		 Tanácskozások 15

    21. cikk

    		 A tanácskozásokra vonatkozó szabályok 15

    22. cikk

    		 A tanácskozásokon részt vevő bírák száma 15

    23. cikk

    		 A nagytanács határozatképessége 16

    24. cikk

    		 A három vagy öt bíróval eljáró tanácsok határozatképessége 16

    4. FEJEZET –

    		 AZ ÜGYEK KIOSZTÁSA ÉS ÚJRAKIOSZTÁSA, AZ ELŐADÓ BÍRÁK KIJELÖLÉSE, AZ ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK ELÉ UTALÁS ÉS AZ EGYESBÍRÓNAK TÖRTÉNŐ ÁTADÁS 16

    25. cikk

    		 A kiosztás ismérvei 16

    26. cikk

    		 Az ügyek első kiosztása és az előadó bíró kijelölése 16

    27. cikk

    		 Új előadó bíró kijelölése és az ügy újrakiosztása 17

    28. cikk

    		 Az eltérő számú bíróval eljáró tanács elé utalás 17

    29. cikk

    		 Az egyesbírónak történő átadás 17

    5. FEJEZET –

    		 A FŐTANÁCSNOKOK KIJELÖLÉSE 18

    30. cikk

    		 A főtanácsnok kijelölésének esetei 18

    31. cikk

    		 A főtanácsnok kijelölésének szabályai 18

    6. FEJEZET –

    		 HIVATAL 18

    1. szakasz

    		 Hivatalvezető 18

    32. cikk

    		 A hivatalvezető kinevezése 18

    33. cikk

    		 Hivatalvezető-helyettes 19

    34. cikk

    		 A hivatalvezető és a hivatalvezető-helyettes akadályoztatása 19

    35. cikk

    		 A hivatalvezető hatásköre 19

    36. cikk

    		 A nyilvántartás vezetése 19

    37. cikk

    		 A nyilvántartásba való betekintés 20

    38. cikk

    		 Az ügy iratanyagához való hozzáférés 20

    2. szakasz

    		 A Törvényszék egyéb szervezeti egységei 20

    39. cikk

    		 Tisztviselők és egyéb alkalmazottak 20

    7. FEJEZET –

    		 A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSE 20

    40. cikk

    		 A Törvényszék üléseinek helye 20

    41. cikk

    		 A Törvényszék éves munkarendje 20

    42. cikk

    		 Plenáris értekezlet 21

    43. cikk

    		 Jegyzőkönyvek készítése 21

    II. CÍM –

    		A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI 21

    44. cikk

    		 Az eljárás nyelve 21

    45. cikk

    		 Az eljárás nyelvének meghatározása 21

    46. cikk

    		 Az eljárás nyelvének használata 22

    47. cikk

    		 A hivatalvezető nyelvhasználattal kapcsolatos felelőssége 22

    48. cikk

    		 A Törvényszék kiadványaira vonatkozó nyelvhasználati szabályok 23

    49. cikk

    		 Hiteles szövegek 23

    III. CÍM –

    		KÖZVETLEN KERESETEK 23

    50. cikk

    		 Hatály 23

    1. FEJEZET –

    		 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 23

    1. szakasz

    		 A felek képviselete 23

    51. cikk

    		 Kötelező képviselet 23

    2. szakasz

    		 A felek képviselőinek jogai és kötelezettségei 23

    52. cikk

    		 Kiváltságok, mentességek és kedvezmények 23

    53. cikk

    		 A felek képviselőinek jogosultsága 24

    54. cikk

    		 A mentesség megvonása 24

    55. cikk

    		 Az eljárásból való kizárás 24

    56. cikk

    		 Egyetemi vagy főiskolai oktatók 24

    3. szakasz

    		 Kézbesítés 24

    57. cikk

    		 A kézbesítési módok 24

    4. szakasz

    		 Határidők 25

    58. cikk

    		 Határidő-számítás 25

    59. cikk

    		 Valamely intézménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett jogi aktusa elleni eljárás 25

    60. cikk

    		 A távolságra tekintettel járó határidő 25

    61. cikk

    		 A határidők megállapítása és meghosszabbítása 26

    62. cikk

    		 A határidőn túl benyújtott eljárási iratok 26

    5. szakasz

    		 Az eljárás lefolytatása és az ügyek elbírálása 26

    63. cikk

    		 Az eljárás lefolytatása 26

    64. cikk

    		 Az eljárás kontradiktórius jellege 26

    65. cikk

    		 Az eljárási iratok és az eljárás során hozott határozatok kézbesítése 26

    66. cikk

    		 Névtelenség és bizonyos adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása 26

    67. cikk

    		 Az ügyek elbírálásának sorrendje 26

    68. cikk

    		 Egyesítés 27

    69. cikk

    		 A felfüggesztés esetei 27

    70. cikk

    		 A felfüggesztést elrendelő határozat és az eljárás folytatását elrendelő határozat 27

    71. cikk

    		 A felfüggesztés tartama és joghatásai 27

    2. FEJEZET –

    		 ELJÁRÁSI IRATOK 28

    72. cikk

    		 Az eljárási iratok benyújtására vonatkozó közös szabályok 28

    73. cikk

    		 Az eljárási iratok papíralapú változatának benyújtása a Hivatalhoz 28

    74. cikk

    		 Elektronikus úton történő benyújtás 28

    75. cikk

    		 A beadványok terjedelme 28

    3. FEJEZET –

    		 AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA 29

    76. cikk

    		 A keresetlevél tartalma 29

    77. cikk

    		 A kézbesítésre vonatkozó információk 29

    78. cikk

    		 A keresetlevél mellékletei 29

    79. cikk

    		 Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel 29

    80. cikk

    		 A keresetlevél kézbesítése 30

    81. cikk

    		 Ellenkérelem 30

    82. cikk

    		 A dokumentumok megküldése 30

    83. cikk

    		 Válasz és viszonválasz 30

    4. FEJEZET –

    		 JOGALAPOK, BIZONYÍTÉKOK ÉS A KERESETLEVÉL KIIGAZÍTÁSA 30

    84. cikk

    		 Új jogalapok 30

    85. cikk

    		 Bizonyítékok és a bizonyítékok felajánlása 31

    86. cikk

    		 A keresetlevél kiigazítása 31

    5. FEJEZET –

    		 ELŐZETES JELENTÉS 32

    87. cikk

    		 Előzetes jelentés 32

    6. FEJEZET –

    		 PERVEZETŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL 32

    88. cikk

    		 Általános rendelkezés 32

    1. szakasz

    		 Pervezető intézkedések 32

    89. cikk

    		 Cél 32

    90. cikk

    		 Eljárás 33

    2. szakasz

    		 Bizonyításfelvétel 33

    91. cikk

    		 Cél 33

    92. cikk

    		 Eljárás 33

    93. cikk

    		 A tanú idézése 34

    94. cikk

    		 Tanúkihallgatás 34

    95. cikk

    		 A tanú kötelezettségei 34

    96. cikk

    		 Szakértői vélemény 34

    97. cikk

    		 A tanú és a szakértő eskütétele 35

    98. cikk

    		 A tanú hamis vallomása és a szakértő hamis szakvéleménye 35

    99. cikk

    		 A tanúval vagy szakértővel szembeni kifogás 35

    100. cikk

    		 A tanúk és a szakértők költségei 35

    101. cikk

    		 Jogsegély iránti megkeresés 35

    102. cikk

    		 Jegyzőkönyv azokról a tárgyalásokról, amelyeken bizonyításfelvétel történt 36

    3. szakasz

    		 A bizonyításfelvétel keretében benyújtott bizalmas tájékoztatások, mellékletek és dokumentumok kezelése 36

    103. cikk

    		 A bizalmas tájékoztatások és mellékletek kezelése 36

    104. cikk

    		 Olyan dokumentumok, amelyekbe az intézmény megtagadta a betekintést 37

    7. FEJEZET –

    		 AZ UNIÓNAK, ILLETVE EGY VAGY TÖBB TAGÁLLAMÁNAK A BIZTONSÁGÁT VAGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK IRÁNYÍTÁSÁT ÉRINTŐ TÁJÉKOZTATÁSOK VAGY MELLÉKLETEK 37

    105. cikk

    		 Az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatások vagy mellékletek kezelése 37

    8. FEJEZET –

    		 AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA 38

    106. cikk

    		 Az eljárás szóbeli szakasza 38

    107. cikk

    		 A tárgyalás határnapja 38

    108. cikk

    		 A feleknek a tárgyalásról való távolmaradása 38

    109. cikk

    		 A nyilvánosság kizárása 39

    110. cikk

    		 A tárgyalás menete 39

    111. cikk

    		 Az eljárás szóbeli szakaszának befejezése 39

    112. cikk

    		 A főtanácsnok indítványának ismertetése 39

    113. cikk

    		 Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása 39

    114. cikk

    		 A tárgyalási jegyzőkönyv 39

    115. cikk

    		 A tárgyalásról készített hangfelvétel 40

    9. FEJEZET –

    		 ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK 40

    116. cikk

    		 Az ítélet kihirdetésének napja 40

    117. cikk

    		 Az ítélet tartalma 40

    118. cikk

    		 Az ítélet kihirdetése és kézbesítése 40

    119. cikk

    		 A végzés tartalma 40

    120. cikk

    		 A végzés aláírása és kézbesítése 41

    121. cikk

    		 Az ítéletek és a végzések kötelező ereje 41

    122. cikk

    		 Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel 41

    10. FEJEZET –

    		 MULASZTÁSI ÍTÉLET 41

    123. cikk

    		 Mulasztási ítélet 41

    11. FEJEZET –

    		 EGYEZSÉG ÉS ELÁLLÁS 42

    124. cikk

    		 Egyezség 42

    125. cikk

    		 Elállás 42

    12. FEJEZET –

    		 OLYAN KERESETEK ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉSEK, AMELYEKRŐL A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSSEL HATÁROZ 42

    126. cikk

    		 Nyilvánvalóan elutasítandó kereset 42

    127. cikk

    		 Az ügynek a Bírósághoz vagy a Közszolgálati Törvényszékhez való áttétele 42

    128. cikk

    		 A hatáskör átengedése 42

    129. cikk

    		 Eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság 43

    130. cikk

    		 Kifogás és közbenső kérdés 43

    131. cikk

    		 Az okafogyottá válás hivatalbóli megállapítása 43

    132. cikk

    		 Nyilvánvalóan megalapozott kereset 43

    13. FEJEZET –

    		 KÖLTSÉGEK ÉS ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK 44

    133. cikk

    		 Rendelkezés a költségekről 44

    134. cikk

    		 A költségviselés általános szabályai 44

    135. cikk

    		 Méltányosság, illetve szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek 44

    136. cikk

    		 Költségviselés elállás esetén 44

    137. cikk

    		 Költségviselés az eljárás okafogyottá válása esetén 44

    138. cikk

    		 A beavatkozó felek költségei 44

    139. cikk

    		 Eljárási költségek 45

    140. cikk

    		 Megtérítendő költségek 45

    141. cikk

    		 Fizetési módok 45

    14. FEJEZET –

    		 BEAVATKOZÁS 45

    142. cikk

    		 A beavatkozás tárgya és joghatásai 45

    143. cikk

    		 Beavatkozási kérelem 45

    144. cikk

    		 A beavatkozási kérelem tárgyában hozott határozat 46

    145. cikk

    		 A beadványok benyújtása 46

    15. FEJEZET –

    		 KÖLTSÉGMENTESSÉG 47

    146. cikk

    		 Általános rendelkezések 47

    147. cikk

    		 Költségmentesség iránti kérelem 47

    148. cikk

    		 A költségmentesség tárgyában hozott határozat 47

    149. cikk

    		 A költségek megelőlegezése és átvállalása 48

    150. cikk

    		 A költségmentesség visszavonása 48

    16. FEJEZET –

    		 SÜRGŐSSÉGI ELJÁRÁSOK 49

    1. szakasz

    		 Gyorsított eljárás 49

    151. cikk

    		 A gyorsított eljárás tárgyában hozott határozat 49

    152. cikk

    		 Gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem 49

    153. cikk

    		 Soron kívüli elbírálás 49

    154. cikk

    		 Az eljárás írásbeli szakasza 49

    155. cikk

    		 Az eljárás szóbeli szakasza 50

    2. szakasz

    		 A végrehajtás felfüggesztése és egyéb ideiglenes intézkedések 50

    156. cikk

    		 A végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedés iránti kérelem 50

    157. cikk

    		 Eljárás 50

    158. cikk

    		 A kérelem tárgyában való határozathozatal 50

    159. cikk

    		 A körülmények megváltozása 51

    160. cikk

    		 Új kérelem 51

    161. cikk

    		 Az EUMSZ 280. cikk, az EUMSZ 299. cikk és az EAKSZ 164. cikk alapján előterjesztett kérelem 51

    17. FEJEZET –

    		 AZ ÍTÉLETEKRE ÉS A VÉGZÉSEKRE VONATKOZÓ KÉRELMEK 51

    162. cikk

    		 A kérelem kiosztása 51

    163. cikk

    		 Az eljárás felfüggesztése 51

    164. cikk

    		 Az ítéletek és végzések kijavítása 52

    165. cikk

    		 A határozathozatal elmulasztása 52

    166. cikk

    		 A mulasztási ítélet elleni ellentmondás 52

    167. cikk

    		 Harmadik személy jogorvoslata 52

    168. cikk

    		 Az ítéletek és végzések értelmezése 53

    169. cikk

    		 Perújítás 53

    170. cikk

    		 A megtérítendő költségek vitatása 54

    IV. CÍM –

    		A SZELLEMI TULAJDONJOGOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK 54

    171. cikk

    		 Hatály 54

    1. FEJEZET –

    		 AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ FELEK 54

    172. cikk

    		 Alperes 54

    173. cikk

    		 A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő többi fél Törvényszék előtti jogállása 54

    174. cikk

    		 A fél helyett történő perbelépés 55

    175. cikk

    		 A fél helyett történő perbelépés iránti kérelem 55

    176. cikk

    		 A fél helyett történő perbelépés iránti kérelem tárgyában hozott határozat 55

    2. FEJEZET –

    		 KERESETLEVÉL ÉS VÁLASZBEADVÁNYOK 56

    177. cikk

    		 Keresetlevél 56

    178. cikk

    		 A keresetlevél kézbesítése 56

    179. cikk

    		 Válaszbeadvány benyújtására feljogosított felek 57

    180. cikk

    		 Válaszbeadvány 57

    181. cikk

    		 Az eljárás írásbeli szakaszának befejezése 57

    3. FEJEZET –

    		 CSATLAKOZÓ KERESET 57

    182. cikk

    		 Csatlakozó kereset 57

    183. cikk

    		 A csatlakozó kereset tartalma 57

    184. cikk

    		 A csatlakozó keresetben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek 58

    185. cikk

    		 Válasz a csatlakozó keresetre 58

    186. cikk

    		 Az eljárás írásbeli szakaszának befejezése 58

    187. cikk

    		 A kereset és a csatlakozó kereset viszonya 58

    4. FEJEZET –

    		 EGYÉB ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK 58

    188. cikk

    		 A Törvényszék előtti jogvita tárgya 58

    189. cikk

    		 A beadványok terjedelme 58

    190. cikk

    		 Rendelkezés a költségekről 58

    191. cikk

    		 Egyéb alkalmazandó rendelkezések 59

    V. CÍM –

    		A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI ELLENI FELLEBBEZÉSEK 59

    192. cikk

    		 Hatály 59

    1. FEJEZET –

    		 A FELLEBBEZÉSI KÉRELEM 59

    193. cikk

    		 A fellebbezési kérelem benyújtása 59

    194. cikk

    		 A fellebbezési kérelem tartalma 59

    195. cikk

    		 A fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek 60

    196. cikk

    		 Kérelmek a fellebbezésnek való helytadás esetén 60

    2. FEJEZET –

    		 A VÁLASZBEADVÁNY, A VÁLASZ ÉS A VISZONVÁLASZ 60

    197. cikk

    		 A fellebbezés kézbesítése 60

    198. cikk

    		 Válaszbeadvány benyújtására feljogosított felek 60

    199. cikk

    		 A válaszbeadvány tartalma 60

    200. cikk

    		 A válaszbeadványban foglalt kérelmek 61

    201. cikk

    		 Válasz és viszonválasz 61

    3. FEJEZET –

    		 A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉS 61

    202. cikk

    		 Csatlakozó fellebbezés 61

    203. cikk

    		 A csatlakozó fellebbezés tartalma 61

    204. cikk

    		 A csatlakozó fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek 61

    4. FEJEZET –

    		 A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE VONATKOZÓ BEADVÁNYOK 62

    205. cikk

    		 Válasz a csatlakozó fellebbezésre 62

    206. cikk

    		 A csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válasz és viszonválasz 62

    5. FEJEZET –

    		 AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA 62

    207. cikk

    		 Az eljárás szóbeli szakasza 62

    6. FEJEZET –

    		 VÉGZÉSSEL ELBÍRÁLT FELLEBBEZÉSEK 62

    208. cikk

    		 Nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés 62

    209. cikk

    		 Nyilvánvalóan megalapozott fellebbezés 62

    7. FEJEZET –

    		 A FELLEBBEZÉS TÖRLÉSÉNEK A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE GYAKOROLT JOGKÖVETKEZMÉNYEI 63

    210. cikk

    		 A fellebbezés visszavonásának vagy nyilvánvaló elfogadhatatlanságának a csatlakozó fellebbezésre gyakorolt jogkövetkezményei 63

    8. FEJEZET –

    		 KÖLTSÉGEK ÉS ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK A FELLEBBEZÉS SORÁN 63

    211. cikk

    		 A fellebbezéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályok 63

    9. FEJEZET –

    		 A FELLEBBEZÉSRE ALKALMAZANDÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 63

    212. cikk

    		 A beadványok terjedelme 63

    213. cikk

    		 A fellebbezésre alkalmazandó egyéb rendelkezések 63

    10. FEJEZET –

    		 A BEAVATKOZÁSI KÉRELMET ELUTASÍTÓ HATÁROZATOK ÉS AZ IDEIGLENES INTÉZKEDÉS IRÁNTI ELJÁRÁSBAN HOZOTT HATÁROZATOK ELLENI FELLEBBEZÉS 64

    214. cikk

    		 A beavatkozási kérelmet elutasító határozatok és az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott határozatok elleni fellebbezés 64

    VI. CÍM –

    		VISSZAUTALÁST KÖVETŐ ELJÁRÁSOK 64

    1. FEJEZET –

    		 A TÖRVÉNYSZÉK AZT KÖVETŐEN HOZOTT HATÁROZATAI, HOGY HATÁROZATÁT HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTÉK, ÉS AZ ÜGYET VISSZAUTALTÁK HOZZÁ 64

    215. cikk

    		 A Bíróság általi hatályon kívül helyezés és visszautalás 64

    216. cikk

    		 Az ügy kiosztása 64

    217. cikk

    		 Az eljárás lefolytatása 64

    218. cikk

    		 Az eljárásra alkalmazandó szabályok 64

    219. cikk

    		 Költségek 65

    2. FEJEZET –

    		 A TÖRVÉNYSZÉK AZT KÖVETŐEN HOZOTT HATÁROZATAI, HOGY HATÁROZATÁT FELÜLVIZSGÁLTÁK, ÉS AZ ÜGYET VISSZAUTALTÁK HOZZÁ 65

    220. cikk

    		 A Bíróság általi felülvizsgálat és visszautalás 65

    221. cikk

    		 Az ügy kiosztása 65

    222. cikk

    		 Az eljárás lefolytatása 65

    223. cikk

    		 Költségek 65
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 65

    224. cikk

    		 Végrehajtási rendelkezések 65

    225. cikk

    		 Végrehajtás 65

    226. cikk

    		 Hatályon kívül helyezés 66

    227. cikk

    		 A jelen eljárási szabályzat kihirdetése és hatálybalépése 66

    A TÖRVÉNYSZÉK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

    A TÖRVÉNYSZÉK,

    tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 19. cikkére,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 254. cikke ötödik bekezdésére,

    tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 19. cikke hatodik bekezdésére, 63. cikkére és 64. cikkének második bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    Az 1991. május 2-án elfogadott eljárási szabályzatot számos alkalommal módosították annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási fórum részére egymást követő lépésekben olyan rendelkezéseket alkossanak, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a különböző jellegű és egyre változatosabb területekre kiterjedő ügyeket a legkedvezőbb feltételek mellett bírálja el.

    (2)

    A szöveg teljes körű átdolgozása szükséges annak érdekében, hogy biztosítani lehessen e szabályok összességének új koherenciáját, elő lehessen mozdítani az európai uniós bíróságok előtt indított peres eljárásokat szabályozó eljárási rendelkezések homogenitását, meg lehessen őrizni az igazságszolgáltatási fórum képességét az ügyek ésszerű időn belüli elbírálására, egyértelművé lehessen tenni a felek részére biztosított jogokat, pontosítani lehessen az igazságszolgáltatási fórumnak a felek képviselőivel szembeni elvárásait, továbbá ki lehessen igazítani bizonyos rendelkezéseket abból a célból, hogy figyelembe lehessen venni az eljárási iratok benyújtását és kézbesítését illetően bizonyos – köztük technológiai jellegű – fejleményeket, valamint az e rendelkezések alkalmazása során tapasztalt nehézségeket.

    (3)

    A szellemi tulajdonjogok területén előterjesztett keresetekre és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének határozatai ellen benyújtott fellebbezésekre a sajátosságaiknál fogva különleges eljárási szabályokat kell megállapítani, amelyeknek külön címekben kell szerepelniük, míg az egyéb kérdésekben az ilyen keresetekre és fellebbezésekre a közvetlen keresetekre vonatkozó eljárási rendelkezések alkalmazandók. E szabályzat szerkezete tehát a közvetlen keresetekre, a szellemi tulajdonjogok területén előterjesztett keresetekre és a fellebbezésekre vonatkozó szabályok mentén épül fel.

    (4)

    A szerzett tapasztalatok fényében ezenkívül a jogalanyok számára ki kell egészíteni, illetve egyértelműbbé kell tenni az egyes eljárásokra vonatkozó szabályokat. E tekintetben különösen a felperes és az alperes részére biztosított jogok, továbbá a beavatkozó feleket megillető jogok terjedelmére, illetve a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben a beavatkozó féli jogállás megszerzésére és e beavatkozó fél jogainak terjedelmére vonatkozó szabályokról van szó. Különleges rendelkezések vonatkoznak a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartására, valamint bizonyos esetekben a jogvita elbírálása szempontjából jelentős, érzékeny információk bizalmas jellege megőrzésének szükségességére. A Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni fellebbezéseket illetően ezenkívül egyértelműbb különbséget kell tenni a fellebbezés és a fellebbezés kézbesítését követően előterjesztett csatlakozó fellebbezés között. A szellemi tulajdonjogok területére tartozó ügyeket illetően ugyanilyen különbséget kell tenni az eredeti kereset, valamint az eljárást megindító keresetlevél kézbesítését követően a beavatkozó fél által indított csatlakozó kereset között.

    (5)

    Egyes eljárások alkalmazása során azok túlságosan összetett jellegére derült fény. Ezeket tehát egyszerűsíteni kell. Ennek kapcsán a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben az eljárás nyelvének meghatározására vonatkozó szabályok az érdekeltek számára a helyzetek jobb előreláthatóságát, valamint az igazságszolgáltatási fórum általi egyszerűsített feldolgozást biztosítják. A mulasztási eljárásra vonatkozó szabályok célja, hogy a felperes érdekében lehetővé tegyék az ügy gyorsabb elbírálását, aki pernyertessége esetén ki van téve annak a kockázatnak, hogy a mulasztó alperes ellentmondással él.

    (6)

    A könnyebb átláthatóság érdekében továbbá a közvetlen keresetekre vonatkozó címben kell szabályozni az ítéletekre és a végzésekre vonatkozó valamennyi kérelmet, amelyek jelenleg az eljárási szabályzat több eltérő címében és fejezetében találhatók. Hasonlóképp, a szöveg áttekintésének elősegítése érdekében egy és ugyanazon cím szabályozza azokat az eljárásokat, amelyeket akkor kell lefolytatni, ha a Bíróság akár hatályon kívül helyezést, akár pedig felülvizsgálatot követően visszautalja az ügyet.

    (7)

    Jóllehet az igazságszolgáltatási fórumnak egyre növekvő számú peres eljárást kell lefolytatnia, a határozatait továbbra is ésszerű időn belül kell meghoznia. Alapvető fontosságú tehát, hogy továbbra is megtegye az általa folytatott eljárások időtartamának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, különösen a következők által: annak előírásával, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben az eljárás írásbeli szakasza egyetlen beadványváltásra korlátozódik; a keresetlevélben előadott kereseti kérelmek kiigazítása iránti kérelmek keretek közé szorításával; bizonyos jogszabályi határidők lerövidítésével; a beavatkozással kapcsolatos szabályok azáltal történő egyszerűsítésével, hogy megszűnik a beavatkozások azon kategóriája, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő közlemény közzétételétől számított jogszabályi határidő lejárta után megengedhető; a Törvényszék azon lehetőségének biztosításával, hogy a közvetlen keresetekről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, amennyiben egyik felperes és alperes sem kérte tárgyalás tartását, a Törvényszék pedig úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva, valamint azon lehetőség biztosításával, hogy a Törvényszék a fellebbezésekről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon; a tanácselnökök határozathozatali hatásköreinek kiterjesztésével, végül pedig azon esetek számának növelésével, amelyek elbírálása egyszerű határozattal történik.

    (8)

    Ugyanezen célból a Törvényszék szervezetére vonatkozó cím kibővül olyan rendelkezésekkel, amelyek többek között arra irányulnak, hogy meghatározzák azon eseteket, amelyekben az ügy újra kiosztható, továbbá bővítsék az egyesbíró hatásköreit annak érdekében, hogy lehetővé tegyék számára a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek elbírálását.

    (9)

    Az eljárásnak a kontradiktórius eljárás elve tiszteletben tartásával történő lefolytatását megerősíti ezen elv külön cikkben történő megfogalmazása, továbbá azon esetek eljárási szabályzati szintű szigorú keretek közé szorítása, amelyekben a felperes vagy az alperes által szolgáltatott egyes, a jogvita elbírálásához elengedhetetlen információk bizalmas jellegének megőrzése kivételesen igazolja, hogy ezen információkat ne közöljék az ellenérdekű felperessel vagy alperessel. Egyes új szabályok formális kereteket biztosítanak az igazságszolgáltatási fórum számára valamely bíró tartózkodásának vagy kizárásának eseteire is. Az átdolgozásnak az is célja, hogy eljárási szabályzati szintre emeljen egyes rendelkezéseket, amelyek korábban a felek részére szóló gyakorlati útmutatókban szerepeltek, mint például a beadványok terjedelmére vonatkozó rendelkezés, vagy amelyeket a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások tartalmaztak, mint például a névtelenséggel kapcsolatos vagy az azon feltételeket meghatározó rendelkezés, amelyek mellett harmadik személy hozzáférhet az ügy iratanyagához.

    (10)

    Végül a szöveg áttekintését megkönnyíti egyes elavult vagy nem alkalmazott szabályok törlése, a jelen eljárási szabályzat cikkei valamennyi bekezdésének megszámozása, minden egyes cikknek külön cím adása, valamint a terminológia egységessé tétele.

    a Bíróság egyetértésével,

    a Tanács 2015. február 10-i jóváhagyásával,

    ELFOGADTA EZT AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOT:

    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

    1. cikk

    Fogalmak

    (1)   A jelen eljárási szabályzatban:

    a)

    az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e Szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUSZ” rövidítés feltüntetésével történik;

    b)

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e Szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUMSZ” rövidítés feltüntetésével történik;

    c)

    az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e Szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EAKSZ” rövidítés feltüntetésével történik;

    d)

    az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv megjelölése: „alapokmány”;

    e)

    az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (1) megjelölése: „EGT-megállapodás”;

    f)

    az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi rendelet (2) megjelölése: „1. tanácsi rendelet”.

    (2)   A jelen eljárási szabályzat alkalmazásában:

    a)

    a „Törvényszék” kifejezésen a valamelyik tanácsnak kiosztott vagy valamelyik tanács elé visszautalt ügyek esetében e tanácsot, az egyesbírónak átadott vagy kiosztott ügyek esetében pedig e bírót kell érteni;

    b)

    a további pontosítás nélkül használt „elnök” kifejezésen a következőket kell érteni:

    —

    a valamelyik ítélkező testületnek még ki nem osztott ügyek esetében a Törvényszék elnökét,

    —

    a tanácsoknak kiosztott ügyek esetében annak a tanácsnak az elnökét, amelynek az ügyet kiosztották,

    —

    az egyesbírónak átadott vagy kiosztott ügyek esetében e bírót;

    c)

    a további pontosítás nélkül használt „fél” vagy „felek” kifejezésen az eljárásban részt vevő valamennyi felet kell érteni, ideértve a beavatkozó feleket is;

    d)

    a „felperes vagy alperes”, valamint a „felperes és alperes” kifejezésen – az esettől függően – a felperest, az alperest vagy mindkettőt kell érteni;

    e)

    a „felek képviselői” kifejezésen a feleket az alapokmány 19. cikke alapján a Törvényszék előtt képviselő ügyvédeket és meghatalmazottakat kell érteni, azzal, hogy az utóbbiakat adott esetben tanácsadó vagy ügyvéd is segítheti;

    f)

    az „intézmény” és „intézmények” kifejezéseken az EUSZ 13. cikk (1) bekezdése szerinti uniós intézményeket, valamint azokat a szerveket és hivatalokat kell érteni, amelyeket a Szerződések vagy az azok végrehajtására elfogadott jogi aktusok hoztak létre, és amelyek a Törvényszék előtt félként járhatnak el;

    g)

    az „OHIM, illetve a CPVO” kifejezésen – az esettől függően – a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) vagy a Közösségi Növényfajta-hivatalt kell érteni;

    h)

    az „EFTA Felügyeleti Hatóság” kifejezésen az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak az EGT-megállapodásban említett felügyeleti hatóságát kell érteni;

    i)

    a „közvetlen keresetek” kifejezésen az EUMSZ 263. cikk, az EUMSZ 265. cikk, az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 272. cikk alapján benyújtott kereseteket kell érteni.

    2. cikk

    Az eljárási szabályzat hatálya

    A jelen eljárási szabályzat rendelkezései végrehajtják és szükség esetén kiegészítik az EU-Szerződés, az EUM-Szerződés és az EAK-Szerződés, valamint az alapokmány releváns rendelkezéseit.

    I. CÍM

    A TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETE

    1. fejezet

    A TÖRVÉNYSZÉK TAGJAI

    3. cikk

    Bírói és főtanácsnoki feladatkörök

    (1)   A Törvényszék valamennyi tagja főszabály szerint bírói feladatkört lát el.

    (2)   A Törvényszék tagjainak megnevezése a továbbiakban: bírák.

    (3)   Meghatározott ügyekben a 30–31. cikk szerinti feltételek alapján a Törvényszék elnöke, elnökhelyettese és tanácselnökei kivételével bármely bíró elláthatja a főtanácsnoki feladatkört.

    (4)   E szabályzatban a főtanácsnokra történő hivatkozások kizárólag abban az esetben alkalmazandók, ha az egyik bírót főtanácsnoknak kijelölték.

    4. cikk

    A bírák megbízatási idejének kezdőnapja

    A bíró megbízatási ideje a kinevezési okiratban megjelölt napon kezdődik. A megbízatási idő kezdőnapjára vonatkozó, ezen okiratban foglalt rendelkezés hiányában a megbízatási idő a kinevezési okiratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján kezdődik.

    5. cikk

    Eskütétel

    Hivatalba lépése előtt a bíró a következő, az alapokmány 2. cikkében előírt esküt teszi a Bíróság előtt:

    „Esküszöm, hogy feladataimat pártatlanul és lelkiismeretesen fogom ellátni; esküszöm, hogy a tanácskozások titkosságát megőrzöm.”

    6. cikk

    Ünnepélyes kötelezettségvállalás

    Közvetlenül az eskü letételét követően a bíró nyilatkozatot ír alá, amellyel az alapokmány 4. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott ünnepélyes kötelezettségvállalást tesz.

    7. cikk

    A bíró hivatalából való elmozdítása

    (1)   Ha a Bíróság az alapokmány 6. cikke alapján – a Törvényszékkel történt konzultáció után – arról határoz, hogy a Törvényszék valamely bírája továbbra is megfelel-e az előírt feltételeknek, illetve továbbra is eleget tesz-e a tisztségéből eredő kötelezettségeknek, a Törvényszék elnöke felhívja az érintett bírót arra, hogy a hivatalvezető távollétében adja elő észrevételeit.

    (2)   A Törvényszék a véleményét indokolni köteles.

    (3)   Olyan vélemény elfogadásához, amely azt állapítja meg, hogy a Törvényszék valamely bírája már nem felel meg az előírt feltételeknek, illetve már nem tesz eleget a tisztségéből eredő kötelezettségeknek, az alapokmány 48. cikke alapján a Törvényszéket alkotó bírák többségi szavazata szükséges. Ebben az esetben a szavazás számszerű eredményét közölni kell a Bírósággal.

    (4)   A szavazás titkos, arra a hivatalvezető távollétében kerül sor, az érintett bíró pedig nem vesz részt a tanácskozáson.

    8. cikk

    A hivatali idő szerinti rangsor

    (1)   A bírák hivatali idejének számítása a hivatalba lépésüktől kezdődik.

    (2)   Ha a hivatalukban eltöltött idejük egyenlő, a rangsor az életkor alapján kerül megállapításra.

    (3)   Azok a bírák, akiknek a megbízatása megújításra kerül, megtartják korábbi helyüket a rangsorban.

    2. fejezet

    A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE ÉS ELNÖKHELYETTESE

    9. cikk

    A Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének megválasztása

    (1)   A bírák közvetlenül a bírói karnak az EUMSZ 254. cikk második bekezdésében előírt részleges megújítását követően megválasztják maguk közül a Törvényszék elnökét hároméves időtartamra.

    (2)   Ha a Törvényszék elnökének megbízatása a rendes megbízási idő lejártát megelőzően megszűnik, a Törvényszék a megbízási idő hátralévő részére új elnököt választ.

    (3)   Az e cikkben előírt választások titkos szavazással történnek. Azt a bírót kell megválasztottnak tekinteni, aki megkapta az alapokmány 48. cikke alapján a Törvényszéket alkotó bírák több mint felének szavazatát. Ha egy bíró sem éri el ezt a többséget, annak eléréséig további fordulókat tartanak.

    (4)   A bírák a (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint ezt követően hároméves időtartamra megválasztják maguk közül a Törvényszék elnökhelyettesét. A (2) bekezdés alkalmazandó, ha az elnökhelyettes megbízatása a rendes megbízatási idő lejártát megelőzően megszűnik.

    (5)   A Törvényszék e cikknek megfelelően megválasztott elnökének és elnökhelyettesének nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    10. cikk

    A Törvényszék elnökének hatásköre

    (1)   A Törvényszék elnöke képviseli a Törvényszéket.

    (2)   A Törvényszék elnöke irányítja a Törvényszék munkáját és szervezeti egységeit.

    (3)   A Törvényszék elnöke elnököl a 42. cikk szerinti plenáris értekezleten.

    (4)   A Törvényszék elnöke elnököl a nagytanácsban. Ez esetben a 19. cikk alkalmazandó.

    (5)   Ha a Törvényszék elnökét valamelyik tanácsba osztják be, e tanácsban ő elnököl. Ez esetben a 19. cikk alkalmazandó.

    (6)   Az ítélkező testületnek még ki nem osztott ügyek esetében a Törvényszék elnöke a 89. cikk szerinti pervezető intézkedéseket hozhat.

    11. cikk

    A Törvényszék elnökhelyettesének hatásköre

    (1)   A Törvényszék elnökhelyettese segíti a Törvényszék elnökét feladatai ellátásában, és akadályoztatása esetén helyettesíti.

    (2)   Az elnökhelyettes a Törvényszék elnökét a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában az elnök kérelmére helyettesíti.

    (3)   A Törvényszék határozatban állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a Törvényszék elnökhelyettese a Törvényszék elnökét igazságszolgáltatási feladatai ellátásában helyettesíti. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    (4)   A 10. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ha a Törvényszék elnökét valamelyik tanácsba osztják be, e tanácsban ő elnököl. Ez esetben a 19. cikk alkalmazandó.

    12. cikk

    A Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének akadályoztatása

    A Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének egyidejű akadályoztatása esetén az elnök feladatait – a 8. cikkben megállapított rangsor szerint – valamely tanácselnök látja el, vagy ha ez nem lehetséges, másik bíró látja el.

    3. fejezet

    TANÁCSOK ÉS ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK

    1. szakasz

    A tanácsok megalakítása és az ítélkező testületek összetétele

    13. cikk

    A tanácsok megalakítása

    (1)   A Törvényszék három és öt bíróval eljáró tanácsokat hoz létre.

    (2)   A Törvényszék a bírák tanácsokba történő beosztásáról a Törvényszék elnökének javaslata alapján határoz.

    (3)   Az e cikknek megfelelően hozott határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    14. cikk

    Az eljáró ítélkező testület

    (1)   A Törvényszék az elé kerülő ügyekben a 13. cikk szerint létrehozott, három vagy öt bíróval eljáró tanácsokban határoz.

    (2)   A 28. cikkben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyekben a Törvényszék nagytanácsban határozhat.

    (3)   Ha az ügyet a 29. cikkben meghatározott feltételek alapján egyesbírónak adták át, a Törvényszék egyesbíróként határozhat.

    15. cikk

    A nagytanács összetétele

    (1)   A nagytanács tizenöt bíróból áll.

    (2)   A nagytanácsot alkotó bírák kijelölésének módjáról a Törvényszék határoz. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    16. cikk

    A bírák tartózkodása és kizárása

    (1)   Ha valamely bíró úgy ítéli meg, hogy az alapokmány 18. cikkének első és második bekezdése értelmében nem vehet részt valamely ügy elbírálásában, erről tájékoztatja a Törvényszék elnökét, aki mentesíti őt az elbírálásban való részvétel alól.

    (2)   Ha a Törvényszék elnöke úgy ítéli meg, hogy valamely bíró az alapokmány 18. cikkének első és második bekezdése értelmében nem vehet részt valamely ügy elbírálásában, erre felhívja az érintett bíró figyelmét, a határozathozatal előtt pedig meghallgatja e bíró észrevételeit.

    (3)   Az e cikk alkalmazásával kapcsolatban felmerülő nehézség esetén a Törvényszék elnöke – az alapokmány 18. cikkének harmadik bekezdése értelmében – a plenáris értekezlet elé terjeszti az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérdéseket. Ez esetben a szavazás titkos, arra a hivatalvezető távollétében, az érintett bíró észrevételeinek meghallgatását követően kerül sor, az érintett bíró pedig nem vesz részt a tanácskozáson.

    17. cikk

    Az ítélkező testület egyik tagjának akadályoztatása

    (1)   Ha a nagytanácsban az egyik bírónak az ügy tanácskozásra vagy tárgyalásra bocsátását megelőző akadályoztatása következtében a bírák száma nem éri el a 15. cikkben előírtat, az adott tanács a Törvényszék elnöke által kijelölt bíróval egészül ki a bírák előírt számának helyreállítása érdekében.

    (2)   Ha a három vagy öt bíróval eljáró tanácsban az egyik bírónak az ügy tanácskozásra vagy tárgyalásra bocsátását megelőző akadályoztatása következtében a bírák száma nem éri el az előírtat, e tanács elnöke az ugyanezen tanácsban részt vevő másik bírót jelöl ki az akadályoztatott bíró helyettesítése érdekében. Ha az akadályoztatott bírót az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró nem tudja helyettesíteni, akkor az érintett tanács elnöke értesíti erről a Törvényszék elnökét, aki a bírák előírt számának helyreállítása érdekében a Törvényszék által meghatározott ismérvek alapján másik bírót jelöl ki. Az ezen ismérveket tartalmazó határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    (3)   Ha az a bíró, akinek az ügyet egyesbíróként átadták vagy kiosztották, akadályoztatva van, a Törvényszék elnöke ennek a bírónak a helyettesítésére másik bírót jelöl ki.

    2. szakasz

    A tanácselnökök

    18. cikk

    A tanácselnökök megválasztása

    (1)   A bírák maguk közül választják meg – a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően – a három és öt bíróval eljáró tanácsok elnökeit.

    (2)   Az öt bíróval eljáró tanácsok elnökeit hároméves időtartamra választják meg. Az elnökök megbízatása egyszer megújítható.

    (3)   A három bíróval eljáró tanácsok elnökeit határozott időre választják meg.

    (4)   Az öt bíróval eljáró tanácsok elnökeinek megválasztására közvetlenül a Törvényszék elnökének és elnökhelyettesének a 9. cikk szerinti megválasztását követően kerül sor.

    (5)   Ha a tanácselnök megbízatása rendes megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, a megbízási idő hátralévő részére új tanácselnököt választanak.

    (6)   A jelen cikknek megfelelően megválasztott tanácselnökök nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    19. cikk

    A tanácselnökök hatáskörei

    (1)   A tanácselnök a jelen szabályzatban részére biztosított hatásköröket az előadó bíró meghallgatását követően gyakorolja.

    (2)   A tanácselnök a hatáskörébe tartozó bármely határozat meghozatalát átengedheti a tanácsnak.

    20. cikk

    A tanácselnök akadályoztatása

    A 10. cikk (5) bekezdésének és a 11. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a tanácselnök akadályoztatása esetén a feladatait az adott tanács egyik bírája látja el, a 8. cikkben meghatározott rangsor szerint.

    3. szakasz

    Tanácskozások

    21. cikk

    A tanácskozásokra vonatkozó szabályok

    (1)   A Törvényszék tanácskozásai titkosak, és azok titkosságát később is meg kell őrizni.

    (2)   Ha tárgyalás tartására került sor, akkor a tanácskozásokon kizárólag a tárgyaláson részt vevő bírák vehetnek részt.

    (3)   A tanácskozásokon részt vevő valamennyi bíró kifejti és indokolja véleményét.

    (4)   A Törvényszék határozatát a bírák többsége által a végső vitát követően elfogadott álláspont határozza meg. A szavazatokat a 8. cikkben megállapított rangsorral ellentétes sorrendben kell leadni, azzal a kivétellel, hogy az előadó bíró elsőként, az elnök pedig utolsóként adja le a szavazatát.

    22. cikk

    A tanácskozásokon részt vevő bírák száma

    Ha egy bíró akadályoztatása miatt a bírák páros számban vannak jelen, a 8. cikk értelmében a rangsorban leghátul álló bíró a tanácskozáson nem vesz részt, kivéve, ha ő az elnök vagy az előadó bíró. Ez utóbbi esetben a rangsorban közvetlenül előtte álló bíró nem vesz részt a tanácskozáson.

    23. cikk

    A nagytanács határozatképessége

    (1)   A nagytanács tanácskozásai csak akkor érvényesek, ha tizenegy bíró jelen van.

    (2)   Ha a határozatképesség akadályoztatás következtében nem biztosított, a Törvényszék elnöke a nagytanács határozatképességének helyreállítása érdekében másik bírót jelöl ki.

    (3)   Ha a határozatképesség azt követően nem biztosított, hogy a Törvényszék már megtartotta a tárgyalást, a helyettesítésre a (2) bekezdésben megállapított feltételek szerint kerül sor, a felperes vagy az alperes kérelmére pedig új tárgyalást kell tartani. E tárgyalást a Törvényszék hivatalból is megtarthatja. Kötelező új tárgyalást tartani, ha a 91. cikk a) és d) pontja, illetve a 96. cikk (2) bekezdése szerinti bizonyításfelvételre került sor. Ha a Törvényszék nem tart új tárgyalást, a 21. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó.

    24. cikk

    A három vagy öt bíróval eljáró tanácsok határozatképessége

    (1)   A három vagy öt bíróval eljáró tanácsok tanácskozásai csak akkor érvényesek, ha három bíró jelen van.

    (2)   Ha a három vagy öt bíróval eljáró tanácsban a határozatképesség akadályoztatás következtében nem biztosított, e tanács elnöke az ugyanezen tanácsban részt vevő másik bírót jelöl ki az akadályoztatott bíró helyettesítése érdekében. Ha az akadályoztatott bírót az ugyanabban a tanácsban részt vevő másik bíró nem tudja helyettesíteni, akkor az érintett tanács elnöke értesíti erről a Törvényszék elnökét, aki a tanács határozatképességének helyreállítása érdekében a Törvényszék által meghatározott ismérvek alapján másik bírót jelöl ki. Az ezen ismérveket tartalmazó határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    (3)   Ha a határozatképesség azt követően nem biztosított, hogy a Törvényszék már megtartotta a tárgyalást, a helyettesítésre a (2) bekezdésben megállapított feltételek szerint kerül sor, a felperes vagy az alperes kérelmére pedig új tárgyalást kell tartani. E tárgyalást a Törvényszék hivatalból is megtarthatja. Kötelező új tárgyalást tartani, ha a 91. cikk a) és d) pontja, illetve a 96. cikk (2) bekezdése szerinti bizonyításfelvételre került sor. Kötelező új tárgyalást tartani, ha az eredeti tárgyaláson részt vevő bírák közül többet is helyettesíteni kell. Ha a Törvényszék nem tart új tárgyalást, a 21. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó.

    4. fejezet

    AZ ÜGYEK KIOSZTÁSA ÉS ÚJRAKIOSZTÁSA, AZ ELŐADÓ BÍRÁK KIJELÖLÉSE, AZ ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK ELÉ UTALÁS ÉS AZ EGYESBÍRÓNAK TÖRTÉNŐ ÁTADÁS

    25. cikk

    A kiosztás ismérvei

    (1)   A Törvényszék meghatározza azokat az ismérveket, amelyek alapján az ügyeket a tanácsok között elosztják. A Törvényszék konkrét területeket érintő ügyek vizsgálatát egy vagy több tanácsra bízhatja.

    (2)   Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    26. cikk

    Az ügyek első kiosztása és az előadó bíró kijelölése

    (1)   Az eljárást megindító irat benyújtását követően a Törvényszék elnöke a Törvényszék által a 25. cikknek megfelelően meghatározott ismérvek szerint a lehető leghamarabb kiosztja az ügyet valamelyik tanácsnak.

    (2)   A tanácselnök a tanácsnak kiosztott minden egyes ügy vonatkozásában javaslatot tesz a Törvényszék elnökének az előadó bíró személyére. A kijelölésről a Törvényszék elnöke határoz.

    (3)   Ha a három vagy öt bíróval eljáró tanácsok valamelyikében az oda beosztott bírák száma több, mint három vagy öt, a tanácselnök határozza meg, hogy mely bírák vegyenek részt az ügy elbírálásában.

    27. cikk

    Új előadó bíró kijelölése és az ügy újrakiosztása

    (1)   Az előadó bíró akadályoztatása esetén az eljáró ítélkező testület elnöke értesíti erről a Törvényszék elnökét, aki új előadó bírót jelöl ki. Ha az új előadó bírót nem abba a tanácsba osztották be, amelynek az ügyet eredetileg kiosztották, az ügyet az a tanács bírálja el, amelyben az új előadó bíró részt vesz.

    (2)   A bizonyos ügyek tárgya közötti összefüggés figyelembevétele céljából a Törvényszék elnöke indokolt határozattal és az érintett előadó bírákkal folytatott konzultációt követően az ügyeket újra kioszthatja annak érdekében, hogy lehetővé tegye valamennyi érintett ügy ugyanazon előadó bíró általi vizsgálatát. Ha az az előadó bíró, akinek az ügyeket újra kiosztották, nem abban a tanácsban vesz részt, amelynek az ügyeket eredetileg kiosztották, az ügyet az a tanács bírálja el, amelyben az új előadó bíró részt vesz.

    (3)   A Törvényszék elnöke a gondos igazságszolgáltatás érdekében és kivételesen, a 87. cikk szerinti előzetes jelentés elkészítését megelőzően, indokolt határozattal és az érintett bírákkal folytatott konzultációt követően másik előadó bírót jelölhet ki. Ha a másik előadó bírót nem abba a tanácsba osztották be, amelynek az ügyet eredetileg kiosztották, az ügyet az a tanács bírálja el, amelyben az új előadó bíró részt vesz.

    (4)   Az (1)–(3) bekezdés szerinti kijelölések előtt a Törvényszék elnöke beszerzi az érintett tanácselnökök észrevételeit.

    (5)   A tanácsok összetételének megváltozása esetén a Törvényszéknek a bírák tanácsokba történő beosztásáról szóló határozatát követően az ügyet az a tanács bírálja el, amelyben az előadó bíró e határozatot követően részt vesz, amennyiben az ügyet még nem bocsátották tanácskozásra, vagy amennyiben az eljárás szóbeli szakaszát nem nyitották meg.

    28. cikk

    Az eltérő számú bíróval eljáró tanács elé utalás

    (1)   Ha az ügy jogi bonyolultsága vagy jelentősége, illetve különleges körülmények indokolják, az ügy a nagytanácshoz vagy eltérő számú bíróval eljáró tanácshoz utalható.

    (2)   A Törvényszék elnöke vagy az ügyben eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában – akár hivatalból, akár a felperes vagy az alperes kérelmére – javasolhatja a plenáris értekezletnek az (1) bekezdés szerinti utalást.

    (3)   A valamely ügy nagyobb létszámú bíróval eljáró tanács elé utalásáról szóló határozatot a plenáris értekezlet hozza meg.

    (4)   A valamely ügy kisebb létszámú bíróval eljáró tanács elé utalásáról szóló határozatot a felperes és az alperes meghallgatását követően a plenáris értekezlet hozza meg.

    (5)   Az ügyben legalább öt bíróval eljáró tanács határoz, ha az Uniónak az eljárásban félként részt vevő tagállama vagy intézménye ezt kéri.

    29. cikk

    Az egyesbírónak történő átadás

    (1)   Egyesbíróként az előadó bíró is eljárhat az alább említett, három bíróval eljáró tanácsnak kiosztott ügyekben, ha azok – tekintettel a felmerült jogi és ténybeli kérdések bonyolultságának hiányára, az ügy korlátozott jelentőségére és egyéb különleges körülmények hiányára – erre alkalmasak, és azokat a jelen cikkben megállapított feltételek alapján egyesbírónak adták át:

    a)

    az alábbi 171. cikk szerinti ügyek;

    b)

    az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése, az EUMSZ 265. cikk harmadik bekezdése, valamint az EUMSZ 268. cikk alapján indított olyan ügyek, amelyek kizárólag a megszilárdult ítélkezési gyakorlat által már tisztázott kérdéseket vetnek fel, vagy amelyek olyan – azonos tárgyú – ügyek sorozatába illeszkednek, amelyek egyikében már jogerős határozat született;

    c)

    az EUMSZ 272. cikk alapján indított ügyek.

    (2)   Az egyesbírónak történő átadás kizárt:

    a)

    az általános hatályú jogi aktusok megsemmisítése iránti keresetek esetében, illetve az olyan ügyekben, amelyekben kifejezetten jogellenességi kifogást emelnek valamely általános hatályú jogi aktus ellen;

    b)

    azoknak a szabályoknak a végrehajtásával kapcsolatos ügyekben, amelyek:

    —

    a versennyel és a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével kapcsolatosak,

    —

    az államok által nyújtott támogatásokkal kapcsolatosak,

    —

    a kereskedelempolitikai védintézkedésekkel kapcsolatosak,

    —

    a mezőgazdasági piacok közös szervezésével kapcsolatosak, azoknak az eseteknek a kivételével, amelyek olyan – azonos tárgyú – ügyek sorozatába illeszkednek, amelyek egyikében már jogerős határozat született.

    (3)   Azt a határozatot, hogy az ügyet az egyesbírónak adják át, a felperes és az alperes meghallgatását követően az a három bíróval eljáró tanács hozza meg, amely előtt az eljárás folyamatban van. Ha az Uniónak az eljárásban félként részt vevő tagállama vagy intézménye kifogást emel az ellen, hogy az ügyben az egyesbíró határozzon, az ügy az előtt a tanács előtt marad, amelyiknek az előadó bíró tagja.

    (4)   Az egyesbíró visszautalja az ügyet a tanács elé, ha megállapítja, hogy az átadás feltételei már nem állnak fenn.

    5. fejezet

    A FŐTANÁCSNOKOK KIJELÖLÉSE

    30. cikk

    A főtanácsnok kijelölésének esetei

    A Törvényszék munkáját főtanácsnok segítheti, ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy az ügy jogi bonyolultsága vagy a tényállás összetettsége ezt megköveteli.

    31. cikk

    A főtanácsnok kijelölésének szabályai

    (1)   Meghatározott ügyben a főtanácsnok kijelölését elrendelő határozatot a plenáris értekezlet hozza meg annak a tanácsnak a kérelmére, amelynek az ügyet kiosztották, vagy amely elé az ügyet utalták.

    (2)   A Törvényszék elnöke jelöli ki azt a bírót, aki a főtanácsnoki feladatkört az adott ügyben ellátja.

    (3)   E kijelölést követően a főtanácsnok észrevételeit a 16., 28., 45., 68., 70., 83., 87., 90., 92., 98., 103., 105., 106., 113., 126–132., 144., 151., 165., 168., 169. és 207–209. cikk szerinti határozatok meghozatalát megelőzően meg kell hallgatni.

    6. fejezet

    HIVATAL

    1. szakasz

    Hivatalvezető

    32. cikk

    A hivatalvezető kinevezése

    (1)   A hivatalvezetőt a Törvényszék nevezi ki.

    (2)   A hivatalvezetői tisztség megüresedése esetén felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az érdekelt személyeknek három hétnél nem rövidebb határidőn belül kell a pályázatukat benyújtaniuk, csatolva az állampolgárságukra, egyetemi végzettségükre, nyelvtudásukra, jelenlegi és korábbi szakmai tevékenységeikre, valamint igazságügyi és nemzetközi területen szerzett esetleges tapasztalataikra vonatkozó valamennyi adatot.

    (3)   A szavazás a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik.

    (4)   A hivatalvezetőt hatéves időtartamra nevezik ki. A hivatalvezető újraválasztható. A Törvényszék a hivatalban lévő hivatalvezetőt a (2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül is újraválaszthatja. Ez esetben a (3) bekezdés alkalmazandó.

    (5)   A hivatalvezető leteszi az 5. cikkben előírt esküt, és aláírja a 6. cikkben előírt nyilatkozatot.

    (6)   A hivatalvezetőt csak akkor lehet tisztségéből elmozdítani, ha már nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy már nem tesz eleget a tisztségéből eredő kötelezettségeknek. A Törvényszék a hivatalvezető távollétében, azt követően határoz, hogy lehetőséget biztosított a hivatalvezetőnek arra, hogy észrevételeit előadja.

    (7)   Ha a hivatalvezető megbízatása rendes megbízatási idejének lejárta előtt megszűnik, a Törvényszék hatéves időtartamra új hivatalvezetőt nevez ki.

    (8)   Az e cikknek megfelelően megválasztott hivatalvezető nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    33. cikk

    Hivatalvezető-helyettes

    A Törvényszék a hivatalvezető kinevezésére megállapított eljárás szerint egy vagy több hivatalvezető-helyettest nevezhet ki a hivatalvezető munkájának segítése, illetve akadályoztatása esetén a hivatalvezető helyettesítése céljából.

    34. cikk

    A hivatalvezető és a hivatalvezető-helyettes akadályoztatása

    A Törvényszék elnöke kijelöli azokat a tisztviselőket vagy egyéb alkalmazottakat, akik a hivatalvezető és – adott esetben – a hivatalvezető-helyettes akadályoztatása esetén a hivatalvezető feladatait ellátják.

    35. cikk

    A hivatalvezető hatásköre

    (1)   A hivatalvezető – a Törvényszék elnökének felügyelete alatt – felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, valamint a kézbesítéseknek a jelen eljárási szabályzatban előírtak szerinti teljesítéséért.

    (2)   A hivatalvezető segíti a Törvényszék tagjait valamennyi hivatali feladatuk ellátásában.

    (3)   A hivatalvezető őrzi a pecséteket, és ő felel az irattárért. Gondozza a Törvényszék kiadványait és különösen a Határozatok Tárát, továbbá gondoskodik a Törvényszékkel kapcsolatos dokumentumok internetes terjesztéséről.

    (4)   A hivatalvezető – a Törvényszék elnökének felügyelete alatt – felelős a Törvényszék igazgatásáért, pénzügyeiért és számviteléért; ebben a tevékenységében az Európai Unió Bíróságának szervezeti egységei segítik.

    (5)   Ha a jelen szabályzat másként nem rendelkezik, a hivatalvezető részt vesz a Törvényszék ülésein.

    36. cikk

    A nyilvántartás vezetése

    (1)   A Hivatalban a hivatalvezető felügyelete alatt nyilvántartást vezetnek, amelybe benyújtásuk sorrendjében bejegyeznek minden eljárási iratot.

    (2)   A hivatalvezető a nyilvántartásba vétel tényét feljegyzi az eljárási iratok eredeti példányára vagy azokra a változatokra, amelyeket a 74. cikk alapján elfogadott határozat értelmében ezen iratok eredeti példányainak kell tekintetni, valamint – a felek kérelmére – az e célból bemutatott másolatokra is.

    (3)   A nyilvántartásba tett bejegyzések és a (2) bekezdésben előírt feljegyzések közokiratnak minősülnek.

    37. cikk

    A nyilvántartásba való betekintés

    A Hivatalban bárki betekinthet a nyilvántartásba, és a Törvényszék által a hivatalvezető javaslatára megállapított hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében másolatokat és kivonatokat kaphat.

    38. cikk

    Az ügy iratanyagához való hozzáférés

    (1)   A 68. cikk (4) bekezdése, a 103–105. cikk, valamint a 144. cikk (7) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül az eljárásban részt vevő felek hozzáférhetnek az ügy iratanyagához, és a 37. cikk szerinti hivatali díjszabásnak megfelelően az eljárási iratok másolatait, valamint az ítéletek és végzések hiteles másolatait is megkaphatják.

    (2)   A Törvényszék elnökének a felek meghallgatását követően adott kifejezett engedélye nélkül harmadik természetes vagy jogi személy nem férhet hozzá valamely ügy iratanyagához. Ilyen – részleges vagy teljes – engedélyt csak olyan írásbeli kérelemre lehet megadni, amely az említett iratanyaghoz való hozzáférésre vonatkozó jogos érdeket részletesen igazolja.

    2. szakasz

    A Törvényszék egyéb szervezeti egységei

    39. cikk

    Tisztviselők és egyéb alkalmazottak

    (1)   Azokat a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akiknek feladata az elnök, a bírák és a hivatalvezető közvetlen segítése, a tisztviselők személyzeti szabályzatáról és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló rendelet rendelkezéseinek megfelelően nevezik ki. Ezek a tisztviselők és alkalmazottak – a Törvényszék elnökének felügyelete alatt – a hivatalvezetőnek tartoznak felelősséggel.

    (2)   E tisztviselők és egyéb alkalmazottak a hivatalvezető jelenlétében az alábbi két eskü valamelyikét teszik le a Törvényszék elnöke előtt:

    „Esküszöm, hogy a Törvényszék által reám bízott feladatokat teljes hivatali hűség és titoktartás mellett, lelkiismeretesen látom el.”

    vagy

    „Ünnepélyesen fogadom, hogy a Törvényszék által reám bízott feladatokat teljes hivatali hűség és titoktartás mellett, lelkiismeretesen látom el.”

    7. fejezet

    A TÖRVÉNYSZÉK MŰKÖDÉSE

    40. cikk

    A Törvényszék üléseinek helye

    A Törvényszék úgy is dönthet, hogy egy vagy több ülést a Törvényszék székhelyén kívül tart.

    41. cikk

    A Törvényszék éves munkarendje

    (1)   A törvénykezési év az adott naptári évben szeptember 1-jén kezdődik, és a következő évben augusztus 31-ig tart.

    (2)   A törvénykezési szüneteket a Törvényszék határozza meg.

    (3)   Sürgős esetben a Törvényszék elnöke és a tanácselnökök a törvénykezési szünet alatt is összehívhatják a bírákat és – adott esetben – a főtanácsnokot.

    (4)   A Törvényszék megtartja a székhelye szerinti hivatalos munkaszüneti napokat.

    (5)   A Törvényszék indokolt esetben a bírák részére szabadságot engedélyezhet.

    (6)   A törvénykezési szünetek időpontját évente közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    42. cikk

    Plenáris értekezlet

    (1)   A Törvényszék az igazgatási kérdéseket érintő, valamint a 7., 9., 11., 13., 15., 16., 18., 25., 28., 31–33., 41., 74. és 224. cikk szerinti határozatokat a plenáris értekezleten hozza, amelyen – ha a jelen szabályzat másként nem rendelkezik – valamennyi bíró szavazati joggal vesz részt. A hivatalvezető szintén jelen van, kivéve, ha a Törvényszék másként határoz.

    (2)   Ha a plenáris értekezlet összehívását követően megállapítják, hogy az alapokmány 17. cikkének negyedik bekezdése szerinti határozatképesség nem biztosított, a Törvényszék elnöke a határozatképesség biztosításáig elnapolja az ülést.

    43. cikk

    Jegyzőkönyvek készítése

    (1)   Ha a Törvényszék a hivatalvezető jelenlétében ülésezik, a hivatalvezető szükség esetén jegyzőkönyvet készít, amelyet – az esettől függően – a Törvényszék elnöke vagy a tanácselnök, és a hivatalvezető ír alá.

    (2)   Amikor a Törvényszék a hivatalvezető jelenléte nélkül ülésezik, szükség esetén megbízza a 8. cikk szerinti rangsorban leghátul álló bírót, hogy készítsen jegyzőkönyvet, amelyet az elnök és ez a bíró ír alá.

    II. CÍM

    A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI

    44. cikk

    Az eljárás nyelve

    Az eljárás nyelve német, angol, bolgár, horvát, dán, spanyol, észt, finn, francia, görög, magyar, ír, olasz, lett, litván, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, svéd vagy cseh.

    45. cikk

    Az eljárás nyelvének meghatározása

    (1)   Az 1. cikk értelmében vett közvetlen keresetek esetében az eljárás nyelvét a felperes választja meg, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

    a)

    ha az alperes tagállam, illetve tagállambeli természetes vagy jogi személy, az eljárás nyelve ennek az államnak a hivatalos nyelve; ha ennek az államnak több hivatalos nyelve is van, a felperes választhat közülük;

    b)

    a felperes és az alperes együttes kérelmére a 44. cikkben említett valamely másik nyelv használata engedélyezhető az eljárás egészére vagy annak egy részére;

    c)

    a b) pont rendelkezéseitől eltérve – a fél kérelmére, valamint a többi fél meghallgatását követően – a 44. cikkben említett valamely másik nyelv használata engedélyezhető az eljárás egészére vagy annak egy részére; intézmény ilyen kérelmet nem terjeszthet elő.

    (2)   A fenti kérelmekről az elnök határozhat; ha az elnök a felek hozzájárulása nélkül kíván helyt adni a kérelemnek, köteles azt a Törvényszék elé utalni.

    (3)   Az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül,

    a)

    a Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni, az alapokmány I. mellékletének 9. és 10. cikkében említett fellebbezésekben az eljárás nyelve a Közszolgálati Törvényszék fellebbezéssel megtámadott határozatának a nyelve;

    b)

    a kijavítás iránti kérelem, a határozathozatal elmulasztásának orvoslása iránti kérelem, a mulasztási ítélet elleni ellentmondás, a harmadik személy jogorvoslati kérelme, továbbá az értelmezés iránti kérelem és a perújítási kérelem, illetve a megtérítendő költségek vitatása esetében az eljárás nyelve annak a határozatnak a nyelve, amelyre e vitatás, ellentmondás, illetve kérelmek vonatkoznak.

    (4)   Az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül az 1. cikk szerinti OHIM, illetve CPVO fellebbezési tanácsainak határozatai ellen indított azon keresetek esetében, amelyek a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatosak:

    a)

    az eljárás nyelvét a felperes választja meg, amennyiben az OHIM, illetve a CPVO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban ő volt az egyedüli fél;

    b)

    az eljárás nyelve a keresetlevélnek a felperes által a 44. cikk szerinti nyelvek közül választott nyelve lesz, amennyiben ezzel szemben az OHIM, illetve a CPVO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban részt vevő egyetlen másik fél sem emel kifogást a keresetlevél benyújtását követően a hivatalvezető által erre megállapított határidőn belül;

    c)

    amennyiben az OHIM, illetve a CPVO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban részt vevő, a felperestől különböző valamely fél kifogást emel a keresetlevél nyelvével szemben, az eljárás nyelve a Törvényszék előtt megtámadott határozat nyelve lesz; ilyen esetben a hivatalvezető intézkedik a keresetlevélnek az eljárás nyelvére történő lefordítása iránt.

    46. cikk

    Az eljárás nyelvének használata

    (1)   Az eljárás nyelvét kell használni különösen a felek beadványaiban és szóbeli előadásaiban, valamint az azokhoz csatolt mellékletekben, továbbá a Törvényszék jegyzőkönyveiben és határozataiban.

    (2)   Minden más nyelven megfogalmazott, benyújtott vagy csatolt melléklethez csatolni kell annak az eljárás nyelvén készített fordítását is.

    (3)   Nagy terjedelmű mellékletek esetében azonban a fordítás kivonatokra korlátozódhat. Az elnök – hivatalból vagy a fél kérelmére – bármikor részletesebb vagy teljes fordítást követelhet meg.

    (4)   Az előző rendelkezésektől eltérően a tagállamoknak joguk van saját hivatalos nyelvüket használni, ha a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

    (5)   Azok az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelvétől eltérő, a 44. cikkben említett más nyelvet használjanak, amikor a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

    (6)   Ha a tanú vagy szakértő úgy nyilatkozik, hogy nem képes megfelelően kifejezni magát a 44. cikkben említett nyelvek egyikén, az elnök engedélyezi számára, hogy nyilatkozatait másik nyelven adja elő. A hivatalvezető gondoskodik az eljárás nyelvére történő fordításról.

    (7)   Az elnök a tárgyalás vezetése során, a bírák és – adott esetben – a főtanácsnok a kérdések feltevésekor, valamint a főtanácsnok az indítványában használhat az eljárás nyelvétől eltérő, a 44. cikkben említett valamely más nyelvet is. A hivatalvezető gondoskodik az eljárás nyelvére történő fordításról.

    47. cikk

    A hivatalvezető nyelvhasználattal kapcsolatos felelőssége

    A hivatalvezető – bármely bíró, a főtanácsnok vagy a fél kérelmére – intézkedik az iránt, hogy a Törvényszék előtti eljárás során elhangzottakat vagy írásban rögzítetteket lefordítsák a 44. cikkben említett nyelvek közül az általuk választott nyelvre.

    48. cikk

    A Törvényszék kiadványaira vonatkozó nyelvhasználati szabályok

    A Törvényszék kiadványai az 1. tanácsi rendelet 1. cikkében említett nyelveken jelennek meg.

    49. cikk

    Hiteles szövegek

    Az eljárás nyelvén vagy – adott esetben – a 45. és 46. cikk alapján engedélyezett más nyelven megfogalmazott szövegek hitelesek.

    III. CÍM

    KÖZVETLEN KERESETEK

    50. cikk

    Hatály

    A jelen címben megállapított rendelkezések az 1. cikk értelmében vett közvetlen keresetekre alkalmazandók.

    1. fejezet

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    1. szakasz

    A felek képviselete

    51. cikk

    Kötelező képviselet

    (1)   A feleket az alapokmány 19. cikkében meghatározott feltételek mellett meghatalmazottnak vagy ügyvédnek kell képviselnie.

    (2)   A felet képviselő vagy segítő ügyvéd köteles igazolást benyújtani a Hivatalhoz arról, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

    (3)   Ha az ügyvéd által képviselt fél a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, az ügyvéd köteles az e jogi személy által kiállított meghatalmazást benyújtani a Hivatalhoz.

    (4)   A (2) és a (3) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtásának elmulasztása esetén a hivatalvezető az érintett fél számára ezek benyújtására ésszerű határidőt állapít meg. Ha az érintett fél az előírt határidőn belül elmulasztja e dokumentumok benyújtását, a Törvényszék határoz arról, hogy ezen alakiságok be nem tartása miatt a keresetlevél vagy a beadvány alaki okból elfogadhatatlan-e.

    2. szakasz

    A felek képviselőinek jogai és kötelezettségei

    52. cikk

    Kiváltságok, mentességek és kedvezmények

    (1)   Azok a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek, akik a Törvényszék vagy a Törvényszék által jogsegély nyújtása iránt megkeresett igazságügyi hatóság előtt jelennek meg, az általuk az üggyel vagy a felekkel kapcsolatban, szóban vagy írásban tett nyilatkozatok miatt nem vonhatók felelősségre (mentesség).

    (2)   A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek ezen kívül a következő kiváltságokban és kedvezményekben részesülnek:

    a)

    az eljárással kapcsolatos valamennyi irat és dokumentum mentes mind az átvizsgálás, mind a lefoglalás alól; vita esetén azokat a vámhatóság vagy a rendőrség pecséttel láthatja el, majd a Törvényszékhez késedelem nélkül megküldi annak érdekében, hogy azokat a hivatalvezető és az érdekelt jelenlétében megvizsgálhassák;

    b)

    a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben szabadon utazhatnak.

    53. cikk

    A felek képviselőinek jogosultsága

    (1)   Az 52. cikkben meghatározott kiváltságok, mentességek és kedvezmények igénybevételéhez az ezekre jogosult személyek előzetesen igazolják jogosultságukat:

    a)

    a meghatalmazottak olyan hivatalos dokumentummal, amelyet meghatalmazójuk állított ki, aki ennek másolatát haladéktalanul megküldi a hivatalvezetőnek;

    b)

    az ügyvédek olyan igazolással, amely szerint jogosultak eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt, valamint ha az általuk képviselt fél a magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, az általuk képviselt fél által kiállított meghatalmazással;

    c)

    a tanácsadók az általuk segített fél által kiállított meghatalmazással.

    (2)   A hivatalvezető szükség esetén igazolást állít ki részükre. Ennek érvényessége meghatározott időtartamra korlátozódik. Az érvényesség az eljárás időtartamától függően meghosszabbítható vagy lerövidíthető.

    54. cikk

    A mentesség megvonása

    (1)   Az 52. cikkben meghatározott kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket kizárólag az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében biztosítják.

    (2)   A Törvényszék megvonhatja a mentességet, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem akadályozza az eljárás megfelelő lefolytatását.

    55. cikk

    Az eljárásból való kizárás

    (1)   Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a meghatalmazottnak, a tanácsadónak vagy az ügyvédnek a Törvényszékkel, az elnökkel, valamelyik bíróval vagy a hivatalvezetővel szemben tanúsított magatartása sérti a Törvényszék tekintélyét vagy a gondos igazságszolgáltatás követelményeit, illetve ha e meghatalmazott, tanácsadó vagy ügyvéd a feladatai ellátásának céljára biztosított jogaival visszaél, erről értesíti az érintettet. A Törvényszék tájékoztathatja erről az érintett tekintetében illetékes hatóságokat. Az érintettnek megküldik az e hatóságoknak címzett levél másolatát.

    (2)   Ugyanezen indokok alapján a Törvényszék az érintett meghallgatását követően indokolt végzéssel az eljárás során bármikor kizárhatja a meghatalmazottat, a tanácsadót vagy az ügyvédet az eljárásból. Ez a végzés azonnal végrehajtható.

    (3)   Ha a meghatalmazottat, a tanácsadót vagy az ügyvédet kizárják az eljárásból, az eljárást az elnök által meghatározott időtartamra fel kell függeszteni, hogy az érintett fél másik meghatalmazottat, tanácsadót vagy ügyvédet bízhasson meg.

    (4)   Az e cikk rendelkezései alapján hozott határozatok visszavonhatók.

    56. cikk

    Egyetemi vagy főiskolai oktatók

    E szakasz rendelkezései az alapokmány 19. cikkének hetedik bekezdése szerinti egyetemi vagy főiskolai oktatókra is alkalmazandók.

    3. szakasz

    Kézbesítés

    57. cikk

    A kézbesítési módok

    (1)   A 77. cikk (2) bekezdésének és a 80. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az alapokmány és a jelen szabályzat által előírt kézbesítés teljesítéséről a hivatalvezető a (4) bekezdésben meghatározott módon vagy faxon gondoskodik.

    (2)   Ha technikai okokból, illetve az irat természete vagy terjedelme miatt a kézbesítés az (1) bekezdésben meghatározott szabályok szerint nem lehetséges, a kézbesítést akként kell teljesíteni, hogy a kézbesítendő irat másolatát ajánlott, tértivevényes postai küldeményként el kell juttatni az érintett fél képviselőjének címére, vagy e másolatot elismervény ellenében személyesen át kell adni. A címzettet a (4) bekezdésben meghatározott módon vagy faxon értesítik erről. Az ajánlott levélnek a Törvényszék székhelye szerinti postahivatalnál történő feladását követő tizedik napon a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni, kivéve, ha a tértivevényen más dátum szerepel, vagy ha a címzett a (4) bekezdésben meghatározott módon vagy faxon történt értesítést követő három héten belül tájékoztatja a hivatalvezetőt, hogy a kézbesítést részére nem teljesítették.

    (3)   A hivatalvezető készíti el és hitelesíti a (2) bekezdés szerint kézbesítendő iratok másolati példányait, kivéve, ha azokat a felek a 73. cikk (2) bekezdésének megfelelően maguk nyújtják be.

    (4)   A Törvényszék határozatban állapíthatja meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az eljárási irat elektronikus úton is kézbesíthető. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    4. szakasz

    Határidők

    58. cikk

    Határidő-számítás

    (1)   A Szerződések, az alapokmány és az e szabályzat által előírt eljárási határidőket a következő módon kell számítani:

    a)

    a napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele;

    b)

    a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került; ha a hónapokban vagy években megállapított határidő utolsó hónapjában nem fordul elő a lejáratra meghatározott nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le;

    c)

    ha a határidőt hónapokban és napokban állapították meg, azt először teljes hónapokban, majd napokban számítják;

    d)

    a határidők magukban foglalják a szombatokat, a vasárnapokat és a hivatalos munkaszüneti napokat;

    e)

    a törvénykezési szünetek a határidők folyását nem érintik.

    (2)   Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.

    (3)   A hivatalos munkaszüneti napoknak a Bíróság által összeállított és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéke a Törvényszékre is alkalmazandó.

    59. cikk

    Valamely intézménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett jogi aktusa elleni eljárás

    Ha intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő e jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésével kezdődik, a határidőt az 58. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében az e kihirdetéstől számított tizennegyedik nap végétől kell számítani.

    60. cikk

    A távolságra tekintettel járó határidő

    Az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodnak.

    61. cikk

    A határidők megállapítása és meghosszabbítása

    (1)   Az e szabályzat alapján megállapított határidőket az hosszabbíthatja meg, aki a határidőt megállapította.

    (2)   Az elnök a hivatalvezetőre ruházhatja az e szabályzat alapján általa megállapítandó határidők megállapításának, illetve meghosszabbításának jogát.

    62. cikk

    A határidőn túl benyújtott eljárási iratok

    Az elnök vagy a hivatalvezető által a jelen szabályzat alapján megállapított határidő lejártát követően a Hivatalhoz benyújtott eljárási irat csak az elnök erről rendelkező határozata alapján fogadható el.

    5. szakasz

    Az eljárás lefolytatása és az ügyek elbírálása

    63. cikk

    Az eljárás lefolytatása

    Az alapokmányban vagy a jelen eljárási szabályzatban megállapított különleges rendelkezések sérelme nélkül a Törvényszék előtti eljárás írásbeli és szóbeli szakaszt foglal magában.

    64. cikk

    Az eljárás kontradiktórius jellege

    A 68. cikk (4) bekezdése, a 104. cikk, a 105. cikk (8) bekezdése, valamint a 144. cikk (7) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül a Törvényszék kizárólag azokat az eljárási iratokat és mellékleteket veszi figyelembe, amelyeket a felek képviselői megismerhettek, és azokról nyilatkozhattak.

    65. cikk

    Az eljárási iratok és az eljárás során hozott határozatok kézbesítése

    (1)   A 68. cikk (4) bekezdése, a 103–105. cikk, valamint a 144. cikk (7) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül az ügy iratanyagához csatolt eljárási iratokat és mellékleteket kézbesítik a felek részére.

    (2)   A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az eljárás során hozott és az ügy iratanyagához csatolt határozatokat a felek tudomására hozzák.

    66. cikk

    Névtelenség és bizonyos adatoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból történő kihagyása

    A Törvényszék – a fél által külön iratban benyújtott, indokolással ellátott kérelemre vagy hivatalból – kihagyhatja a jogvitában részt vevő fél vagy az eljárásban említett más személyek nevét vagy bizonyos egyéb adatokat az ügy azon dokumentumaiból, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők, ha a személy nevének vagy az említett adatok tartalmának bizalmas kezeléséhez jogos érdek fűződik.

    67. cikk

    Az ügyek elbírálásának sorrendje

    (1)   A Törvényszék az előtte folyamatban lévő ügyeket az ügyek állásának megfelelő sorrendben bírálja el.

    (2)   Az elnök különleges körülmények esetén elrendelheti, hogy valamely ügyet soron kívül bíráljanak el.

    68. cikk

    Egyesítés

    (1)   Vagylagosan vagy együttesen az eljárás írásbeli szakaszának vagy szóbeli szakaszának lefolytatása vagy az eljárást befejező határozat meghozatala céljából több, azonos tárgyú ügyet a közöttük lévő összefüggés miatt akár hivatalból, akár pedig a felperes vagy az alperes kérelmére az eljárás során bármikor egyesíteni lehet.

    (2)   Az egyesítést az elnök rendeli el. E határozat meghozatala előtt az elnök határidőt állapít meg a felperes és az alperes számára abból a célból, hogy amennyiben erről még nem nyilatkoztak, tegyék meg az esetleges egyesítésre vonatkozó észrevételeiket.

    (3)   Az egyesített ügyeket a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint újra el lehet különíteni.

    (4)   Az egyesített ügyek felei a Hivatalban betekinthetnek az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagába. Az elnök ugyanakkor a fél kérelmére végzéssel megtagadhatja e betekintést, amennyiben az ügy iratanyagának bizonyos adatai bizalmasak.

    (5)   A (4) bekezdés sérelme nélkül az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaihoz csatolt eljárási iratokat kézbesíteni kell az egyesített ügyekben részt vevő feleknek, amennyiben e felek képviselői azt kérik, és amennyiben e felek képviselői hozzájárultak az 57. cikk (4) bekezdése szerinti kézbesítési módhoz.

    69. cikk

    A felfüggesztés esetei

    A 163. cikk sérelme nélkül az eljárást fel lehet függeszteni:

    a)

    az Alapokmány 54. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott esetekben;

    b)

    ha a Bírósághoz a Törvényszék olyan határozata ellen fellebbeztek, amely az érdemi kérdésekről csak részben rendelkezett, vagy amely a hatáskör hiányára vagy a kérelem elfogadhatatlanságára alapozott kifogásra vonatkozó közbenső kérdésről rendelkezett, vagy amely beavatkozási kérelmet utasított el;

    c)

    a felperes vagy az alperes kérelmére, az ellenérdekű felperes vagy alperes hozzájárulásával;

    d)

    egyéb különleges esetekben, ha a gondos igazságszolgáltatás megköveteli.

    70. cikk

    A felfüggesztést elrendelő határozat és az eljárás folytatását elrendelő határozat

    (1)   Az eljárás felfüggesztését elrendelő határozatot az elnök hozza meg. E határozat meghozatala előtt az elnök határidőt állapít meg a felperes és az alperes számára abból a célból, hogy – amennyiben erről még nem nyilatkoztak – tegyék meg az eljárás esetleges felfüggesztésére vonatkozó észrevételeiket.

    (2)   A felfüggesztés tartamának lejárta előtt az eljárás folytatását elrendelő vagy a 71. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot az (1) bekezdésben szabályozott eljárással hozzák meg.

    71. cikk

    A felfüggesztés tartama és joghatásai

    (1)   Az eljárás felfüggesztése az azt elrendelő határozatban megjelölt naptól, ennek hiányában pedig e határozat meghozatalának napjától hatályos.

    (2)   A felfüggesztés tartama alatt – a 143. cikk (1) bekezdésében meghatározott beavatkozási kérelem határidejének kivételével – minden eljárási határidő megszakad.

    (3)   Ha a felfüggesztést elrendelő határozat nem határozza meg a felfüggesztés tartamát, a felfüggesztés az eljárás folytatását elrendelő határozatban megjelölt napon, ennek hiányában pedig e határozat meghozatalának napján ér véget.

    (4)   Az eljárás felfüggesztést követő folytatásának napjától a megszakadt eljárási határidők helyébe új határidők lépnek, amelyek az eljárás e folytatásának napján kezdődnek.

    2. fejezet

    ELJÁRÁSI IRATOK

    72. cikk

    Az eljárási iratok benyújtására vonatkozó közös szabályok

    (1)   Az eljárási iratokat vagy papíralapú formában, adott esetben a 73. cikk (3) bekezdése szerint ezen irat eredeti példánya másolatának faxon történő megküldését követően vagy pedig a Törvényszék által a 74. cikk alapján elfogadott határozatban megállapított módon kell benyújtani a Hivatalhoz.

    (2)   Valamennyi eljárási iratot keltezéssel kell ellátni. Az eljárási határidők számításánál kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtásnak a Luxemburgi Nagyhercegség időszámítása szerinti napja és órája irányadó.

    (3)   Valamennyi eljárási irathoz mellékelni kell az alátámasztása érdekében hivatkozott iratokat, valamint ezen iratok jegyzékét.

    (4)   Ha az irat terjedelmére való tekintettel abból kizárólag kivonatokat mellékelnek az eljárási irathoz, a Hivatalhoz az egész iratot vagy annak teljes másolatát be kell nyújtani.

    (5)   Az intézmények az elnök által megállapított határidőn belül benyújtják valamennyi eljárási irat fordítását az 1. tanácsi rendelet 1. cikkében említett többi nyelven is.

    73. cikk

    Az eljárási iratok papíralapú változatának benyújtása a Hivatalhoz

    (1)   A fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat papíralapú változatának eredeti példányát saját kezű aláírásával ellátni.

    (2)   Ezt az iratot – a benne említett összes melléklettel együtt – három másolati példánnyal a Törvényszék részére, továbbá annyi másolati példánnyal együtt kell benyújtani, ahány fél az eljárásban részt vesz. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti.

    (3)   A 72. cikk (2) bekezdésének második mondatától eltérően az eljárási határidők számításának szempontjából az a nap és óra irányadó, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának teljes másolata – a 72. cikk (3) bekezdésében említett jegyzékkel együtt – faxon a Hivatalhoz beérkezik, feltéve, hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányát és a (2) bekezdésben említett mellékleteket és másolatokat ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. A 60. cikk nem alkalmazható e tíznapos határidőre.

    74. cikk

    Elektronikus úton történő benyújtás

    A Törvényszék határozatban rögzítheti azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a Hivatalhoz elektronikus úton megküldött eljárási irat eredeti példánynak minősül. Ezt a határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    75. cikk

    A beadványok terjedelme

    (1)   A Törvényszék a 224. cikknek megfelelően meghatározza a jelen cím keretében benyújtott beadványok maximális terjedelmét.

    (2)   A beadványok maximális terjedelmének túllépését az elnök kizárólag a jogi vagy ténybeli szempontból különösen összetett esetekben engedélyezheti.

    3. fejezet

    AZ ELJÁRÁS ÍRÁSBELI SZAKASZA

    76. cikk

    A keresetlevél tartalma

    Az alapokmány 21. cikkében említett keresetlevél tartalmazza a következőket:

    a)

    a felperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a felperes képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    annak az alperesnek a megjelölése, aki ellen a keresetet benyújtották;

    d)

    a jogvita tárgya, a felhozott jogalapok és érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetése;

    e)

    a felperes kérelmei;

    f)

    szükség esetén a bizonyítékok és a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

    77. cikk

    A kézbesítésre vonatkozó információk

    (1)   A keresetlevélben az eljárás céljára meg kell jelölni, hogy a felperes képviselője az 57. cikk (4) bekezdése szerinti kézbesítési módhoz vagy a faxon történő kézbesítéshez járul hozzá.

    (2)   Ha a keresetlevél nem felel meg az (1) bekezdésben említett követelményeknek, a hiány pótlásáig az érintett félnek szánt valamennyi – az eljárással kapcsolatos – kézbesítést e fél képviselőjének címzett ajánlott levélként kell teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlott levélnek a Törvényszék székhelye szerinti postahivatalnál történő feladásával a kézbesítést szabályszerűen teljesítettnek kell tekinteni.

    78. cikk

    A keresetlevél mellékletei

    (1)   Ha szükséges, a keresetlevéllel együtt az alapokmány 21. cikkének második bekezdésében meghatározott iratokat is be kell nyújtani.

    (2)   Az EUMSZ 272. cikk alapján az Unió által vagy javára kötött közjogi vagy magánjogi szerződésben foglalt választott bírósági kikötés alapján benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az ezt a kikötést tartalmazó szerződés egy példányát.

    (3)   A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az említett jogi személy jog szerinti létezésének újabb keletű bizonyítékát (a cégjegyzékből vagy az egyesületek nyilvántartásából származó kivonatot, illetve bármilyen más hivatalos dokumentumot).

    (4)   A keresetlevéllel együtt az 51. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti dokumentumokat is be kell nyújtani.

    (5)   Ha a keresetlevél nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a fent említett iratok benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja e hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan-e.

    79. cikk

    Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel

    Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt tesznek közzé, amely tartalmazza az eljárást megindító keresetlevél benyújtásának időpontját, a felperes és az alperes nevét, a felperes kérelmeit, valamint a felhozott jogalapok és főbb érvek megjelölését.

    80. cikk

    A keresetlevél kézbesítése

    (1)   A keresetlevelet a keresetlevél hiteles másolati példányának ajánlott, tértivevényes postai küldeményként történő megküldésével, vagy e másolat elismervény ellenében történő személyes átadásával kézbesítik az alperes részére. Ha az alperes előzetesen hozzájárult, hogy a keresetleveleket az 57. cikk (4) bekezdésében meghatározott módon vagy faxon közöljék vele, a keresetlevél kézbesítése ekként is teljesíthető.

    (2)   A 78. cikk (5) bekezdésében említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint a Törvényszék megállapította, hogy a keresetlevél – az e cikkben említett követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.

    81. cikk

    Ellenkérelem

    (1)   A keresetlevél kézbesítését követő két hónapon belül az alperes ellenkérelmet terjeszt elő. Ez tartalmazza a következőket:

    a)

    az alperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    az alperes képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    a felhozott jogalapok és érvek;

    d)

    az alperes kérelmei;

    e)

    szükség esetén a bizonyítékok és a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

    (2)   A 77. cikk, valamint a 78. cikk (3)–(5) bekezdése az ellenkérelemre is alkalmazandó.

    (3)   Az (1) bekezdésben megállapított határidőt az elnök az alperes indokolással ellátott kérelmére különleges körülmények esetén meghosszabbíthatja.

    82. cikk

    A dokumentumok megküldése

    Ha az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság nem vesz részt félként az ügyben, a Törvényszék a keresetlevélről és az ellenkérelemről – ezek mellékleteinek kivételével – másolatot küld részükre, hogy lehetővé tegye számukra annak megállapítását, hogy – az EUMSZ 277. cikk alapján – nem valamely jogi aktusuk alkalmazhatatlanságára hivatkoznak-e.

    83. cikk

    Válasz és viszonválasz

    (1)   A keresetlevelet és az ellenkérelmet ki lehet egészíteni a felperes válaszával és az alperes viszonválaszával, kivéve, ha a Törvényszék úgy határoz, hogy a második beadványváltás szükségtelen, mert az ügy iratanyaga megfelelően teljes.

    (2)   Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy a második beadványváltás szükségtelen, továbbra is engedélyezheti a felperesnek és az alperesnek az ügy iratanyagának kiegészítését, ha a felperes e határozat kézbesítésétől számított két héten belül erre irányuló, indokolással ellátott kérelmet nyújt be.

    (3)   Az elnök állapítja meg ezeknek az eljárási iratoknak a benyújtási határidejét. Az elnök megjelölheti azokat a kérdéseket, amelyekre e válaszban vagy viszonválaszban ki kellene térni.

    4. fejezet

    JOGALAPOK, BIZONYÍTÉKOK ÉS A KERESETLEVÉL KIIGAZÍTÁSA

    84. cikk

    Új jogalapok

    (1)   Az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve, ha az olyan jogi és ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel.

    (2)   Szükség esetén az új jogalapokat a második beadványváltás során kell felhozni, és ekként kell megjelölni. Ha az új jogalapok felhozatalát indokoló jogi vagy ténybeli helyzet a második beadványváltást vagy azt követően válik ismertté, hogy a Törvényszék úgy határozott, hogy nem engedélyez második beadványváltást, az érintett felperes vagy alperes köteles az új jogalapokat haladéktalanul felhozni, amint e helyzetről tudomást szerez.

    (3)   A Törvényszék által az új jogalapok elfogadhatóságának tárgyában meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök a többi félnek lehetőséget biztosít e jogalapok megválaszolására.

    85. cikk

    Bizonyítékok és a bizonyítékok felajánlása

    (1)   A bizonyítékokat és a bizonyítékok felajánlását az első beadványváltás keretében kell előterjeszteni.

    (2)   A válaszban, illetve a viszonválaszban a felperes és az alperes érveik alátámasztására további bizonyítékokat terjeszthetnek elő vagy ajánlhatnak fel, feltéve, hogy a késedelmes előterjesztés vagy felajánlás igazolt.

    (3)   Az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, a felperes és az alperes kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő vagy ajánlhat fel, feltéve, hogy a késedelmes előterjesztés vagy felajánlás igazolt.

    (4)   A (2) és a (3) bekezdés alapján előterjesztett vagy felajánlott bizonyítékok elfogadhatóságának tárgyában a Törvényszék által meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök a többi félnek lehetőséget biztosít arra, hogy e bizonyítékokról vagy felajánlásokról állást foglaljanak.

    86. cikk

    A keresetlevél kiigazítása

    (1)   Ha a megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe azonos tárgyú másik jogi aktus lép, vagy azt módosítja, a felperes az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, ezen új körülmény figyelembevétele érdekében kiigazíthatja a keresetlevelet.

    (2)   A keresetlevél kiigazítását külön iratban és az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerinti azon határidőn belül kell elvégezni, amelyen belül a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus megsemmisítése kérhető.

    (3)   A kiigazítási beadvány tartalmazza a következőket:

    a)

    a kiigazított kereseti kérelmek;

    b)

    szükség esetén a kiigazított jogalapok és érvek;

    c)

    szükség esetén a kereseti kérelmek kiigazításához kapcsolódó bizonyítékok és a bizonyítékok felajánlása.

    (4)   A kiigazítási beadvánnyal együtt a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktust is be kell nyújtani. Ha e jogi aktust nem nyújtják be, a hivatalvezető e jogi aktus benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja e hiánypótlást, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmény be nem tartása miatt a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatatlan-e.

    (5)   A Törvényszék által a keresetlevelet kiigazító beadvány elfogadhatóságának tárgyában meghozandó határozat sérelme nélkül az elnök határidőt állapít meg az alperes számára a kiigazítási beadvány megválaszolására.

    (6)   Az elnök adott esetben határidőt állapít meg a beavatkozó felek számára annak érdekében, hogy a keresetlevelet kiigazító beadványra és a válaszbeadványra tekintettel kiegészítsék a beavatkozási beadványaikat. Ennek érdekében a keresetlevelet kiigazító beadványt és a válaszbeadványt egyidejűleg a beavatkozó feleknek is kézbesíteni kell.

    5. fejezet

    ELŐZETES JELENTÉS

    87. cikk

    Előzetes jelentés

    (1)   Az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően az elnök kitűzi azt a határnapot, amikor az előadó bírónak be kell nyújtania előzetes jelentését a Törvényszéknek.

    (2)   Az előzetes jelentés tartalmazza a kereset által felvetett, ténybeli és jogi szempontból releváns kérdések elemzését, és javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy szükséges-e pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel, továbbá az eljárás szóbeli szakaszának lefolytatására, valamint arra nézve, hogy az ügyet a nagytanács vagy a Törvényszék eltérő számú bíróval eljáró tanácsa elé utalják-e, adott esetben pedig egyesbírónak adják-e át.

    (3)   A Törvényszék határoz az előadó bíró javaslatairól, adott esetben pedig az eljárás szóbeli szakaszának megnyitásáról.

    6. fejezet

    PERVEZETŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL

    88. cikk

    Általános rendelkezés

    (1)   A pervezető intézkedések és a bizonyításfelvétel az eljárás bármely szakaszában akár hivatalból, akár pedig a felperes vagy az alperes kérelmére elrendelhetők vagy módosíthatók.

    (2)   Az (1) bekezdés szerinti kérelemben pontosan meg kell jelölni a kért intézkedések tárgyát és azokat az okokat, amelyek ezeket az intézkedéseket indokolhatják. Ha e kérelmet az első beadványváltást követően terjesztik elő, a kérelmet előterjesztő félnek ki kell fejtenie azokat az okokat, amelyeknél fogva a kérelmet nem tudta korábban előterjeszteni.

    (3)   Pervezető intézkedések vagy bizonyításfelvétel iránti kérelem esetén az elnök a többi félnek lehetőséget biztosít arra, hogy e kérelemről állást foglaljanak.

    1. szakasz

    Pervezető intézkedések

    89. cikk

    Cél

    (1)   A pervezető intézkedések célja annak biztosítása, hogy az ügyek előkészítése, az eljárások lefolytatása és a jogviták rendezése a lehető legjobb feltételek mellett történjék.

    (2)   A pervezető intézkedések célja különösen:

    a)

    az eljárás írásbeli vagy szóbeli szakasza szabályszerű lefolyásának biztosítása és a bizonyításfelvétel megkönnyítése;

    b)

    azoknak a kérdéseknek a meghatározása, amelyeknél a feleknek ki kell egészíteniük érvelésüket, vagy amelyek bizonyításfelvételt igényelnek;

    c)

    a felek kérelmei terjedelmének, jogalapjainak és érveinek pontosítása, valamint a közöttük lévő vitás kérdések tisztázása;

    d)

    a jogvita egyezség útján történő rendezésének előmozdítása.

    (3)   Pervezető intézkedések különösen a következők:

    a)

    kérdések feltevése a feleknek;

    b)

    a felek felhívása, hogy a jogvita bizonyos vonatkozásairól írásban vagy szóban nyilatkozzanak;

    c)

    tájékoztatás kérése a felektől vagy az alapokmány 24. cikkének második bekezdése szerinti harmadik személyektől;

    d)

    a feleknek az üggyel kapcsolatos iratok benyújtására történő felhívása;

    e)

    a feleknek az ülésekre történő idézése.

    (4)   Tárgyalás tartása esetén a Törvényszék a feleket lehetőség szerint arra is felhívja, hogy szóbeli előadásaikat egy vagy több meghatározott kérdésre összpontosítsák.

    90. cikk

    Eljárás

    (1)   A pervezető intézkedéseket a Törvényszék rendeli el.

    (2)   Ha a Törvényszék pervezető intézkedéseket rendel el, és ezeket nem maga hajtja végre, ezzel a feladattal az előadó bírót bízza meg.

    2. szakasz

    Bizonyításfelvétel

    91. cikk

    Tárgy

    Az alapokmány 24. és 25. cikkének sérelme nélkül a bizonyítási eszközök a következők:

    a)

    a felek személyes megjelenése;

    b)

    a féltől tájékoztatás kérése vagy a fél felhívása az ügyre vonatkozó mellékletek benyújtására;

    c)

    a dokumentumokba való betekintés valamely intézmény általi megtagadásának jogszerűségére vonatkozó kereset esetében felhívás azon dokumentumok benyújtására, amelyekbe az intézmény megtagadta a betekintést;

    d)

    tanúvallomás;

    e)

    szakértői vélemény;

    f)

    helyszíni szemle.

    92. cikk

    Eljárás

    (1)   A Törvényszék végzéssel határozza meg az általa megfelelőnek tartott bizonyítási eszközöket, és megjelöli a bizonyítandó tényeket.

    (2)   A Törvényszék, mielőtt a 91. cikk d)–f) pontjában említett bizonyítási eszközökről határoz, a feleket meghallgatja.

    (3)   A 91. cikk b) pontja szerinti bizonyításfelvétel csak akkor rendelhető el, ha a bizonyításfelvétellel érintett fél nem tett eleget a korábban e célból elfogadott pervezető intézkedésnek, vagy ha a bizonyításfelvétellel érintett fél ezt kifejezetten kéri, megindokolva, hogy miért szükséges e bizonyításfelvétel végzés formájában történő elrendelése. A bizonyításfelvételt elrendelő végzés akként rendelkezhet, hogy a felek képviselői a Törvényszék által e végzés alapján beszerzett tájékoztatásokba és mellékletekbe csak a Hivatalban tekinthetnek be, anélkül hogy azokról másolatokat készíthetnének.

    (4)   Ha a Törvényszék bizonyításfelvételt rendel el, és azt nem maga folytatja le, ezzel a feladattal az előadó bírót bízza meg.

    (5)   A bizonyításfelvételben a főtanácsnok is részt vesz.

    (6)   A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek.

    (7)   Ellenbizonyítás és a felajánlott bizonyítékok kiegészítése megengedett.

    93. cikk

    A tanú idézése

    (1)   A tanút, akinek kihallgatása szükséges, a 92. cikk (1) bekezdése szerinti végzéssel idézik, amely tartalmazza a következőket:

    a)

    a tanú neve, foglalkozása és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a kihallgatás időpontja és helye;

    c)

    a bizonyítandó tények és ezen egyes tényekről kihallgatandó tanúk megjelölése.

    (2)   A Törvényszék idézi meg a tanút, adott esetben a 100. cikk (1) bekezdése szerinti összeg letétbe helyezését követően.

    94. cikk

    Tanúkihallgatás

    (1)   A tanút – személyazonosságának megállapítását követően – az elnök tájékoztatja arról, hogy tanúvallomását az (5) bekezdés és a 97. cikk rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősítenie.

    (2)   A tanút a Törvényszék hallgatja ki; erről a feleket – megjelenésük érdekében – előzetesen értesítik. A tanúvallomást követően az elnök – a felek indítványára vagy hivatalból – kérdéseket tehet fel a tanúnak.

    (3)   Ugyanez a jogosultság megilleti a többi bírót és a főtanácsnokot is.

    (4)   Az elnök engedélyével a felek képviselői is tehetnek fel kérdéseket a tanúnak.

    (5)   A 97. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, tanúvallomását követően a tanú a következő esküt teszi:

    „Esküszöm, hogy az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat mondtam.”

    (6)   A Törvényszék a felperes és az alperes meghallgatását követően felmentheti a tanút az eskütétel alól.

    95. cikk

    A tanú kötelezettségei

    (1)   A szabályszerűen megidézett tanú köteles az idézésnek eleget tenni és a kihallgatáson megjelenni.

    (2)   Ha a szabályszerűen megidézett tanú alapos ok nélkül nem jelenik meg a Törvényszék előtt, a Törvényszék 5 000 euróig terjedő pénzbírságot szabhat ki vele szemben, és – a tanú költségére – újabb idézését rendelheti el.

    (3)   Ugyanilyen pénzbírságot lehet kiszabni azzal a tanúval szemben, aki a tanúvallomást vagy az eskütételt alapos ok nélkül megtagadja.

    96. cikk

    Szakértői vélemény

    (1)   A szakértő kirendeléséről szóló végzésben meghatározzák a szakértő feladatát és a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt.

    (2)   Miután a szakértő előterjesztette szakvéleményét, és azt kézbesítették a felek részére, a Törvényszék elrendelheti meghallgatását, amelyről a feleket – megjelenésük érdekében – értesíti. Az elnök – a fél indítványára vagy hivatalból – kérdéseket tehet fel a szakértőnek.

    (3)   Ugyanez a jogosultság megilleti a többi bírót és a főtanácsnokot is.

    (4)   Az elnök engedélyével a felek képviselői is tehetnek fel kérdéseket a szakértőnek.

    (5)   A 97. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, szakvéleményének előterjesztését követően a szakértő a következő esküt teszi:

    „Esküszöm, hogy feladatomat lelkiismeretesen és pártatlanul láttam el.”

    (6)   A Törvényszék a felperes és az alperes meghallgatását követően felmentheti a szakértőt az eskütétel alól.

    97. cikk

    A tanú és a szakértő eskütétele

    (1)   Az elnök felszólít minden olyan személyt, akinek tanúként vagy szakértőként a Törvényszék előtt esküt kell tennie, hogy az igazat mondja, illetve feladatát lelkiismeretesen és pártatlanul lássa el, valamint figyelmezteti őket azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket nemzeti joguk e kötelességük megszegése esetére előír.

    (2)   A tanú és a szakértő a 94. cikk (5) bekezdésének, illetve a 96. cikk (5) bekezdésének megfelelően vagy a nemzeti joga által megállapított formában teszi le az esküt.

    98. cikk

    A tanú hamis vallomása és a szakértő hamis szakvéleménye

    (1)   A Törvényszék határozhat arról, hogy feljelentést tesz-e annak a tagállamnak – a Bíróság eljárási szabályzatát kiegészítő szabályzatban említett – illetékes hatóságánál, amelynek bíróságai büntetőjogi joghatósággal rendelkeznek a Törvényszék előtt tanúként vagy szakértőként eljárt, hamis tanúvallomást tévő vagy hamis szakértői véleményt adó személy ügyében.

    (2)   A Törvényszék határozatának megküldéséről a hivatalvezető gondoskodik. A határozat ismerteti a feljelentés alapjául szolgáló tényeket és körülményeket.

    99. cikk

    A tanúval vagy szakértővel szembeni kifogás

    (1)   Ha a fél kifogást emel a tanúval vagy a szakértővel szemben annak alkalmatlansága, méltatlansága vagy egyéb ok miatt, vagy ha a tanú, illetve a szakértő megtagadja a vallomástételt, illetve a szakértői vélemény adását vagy az eskütételt, az ügyben a Törvényszék határoz.

    (2)   A tanúval vagy szakértővel szemben a tanút idéző vagy a szakértőt kirendelő végzés kézbesítését követő két héten belül lehet kifogást emelni; a kifogást tartalmazó iratnak meg kell jelölnie a kifogás okait és a felajánlott bizonyítékokat.

    100. cikk

    A tanúk és a szakértők költségei

    (1)   Ha a Törvényszék tanú kihallgatását, illetve szakértő meghallgatását rendeli el, felhívhatja a felperest és az alperest, vagy közülük az egyiket a tanúkihallgatás, illetve a szakértői vélemény költségeit fedező összeg letétbe helyezésére.

    (2)   A tanú és a szakértő jogosult útiköltsége és tartózkodási költsége megtérítésére. A Törvényszék pénztára ezeket megelőlegezheti számára.

    (3)   A tanú jogosult jövedelemkiesése megtérítésére, a szakértő pedig munkája díjazására. Ezen összegeket a Törvényszék pénztára azt követően fizeti ki a tanú és szakértő részére, hogy az kötelességének, illetve feladatának eleget tett.

    101. cikk

    Jogsegély iránti megkeresés

    (1)   A Törvényszék – a felperes és az alperes kérelmére vagy hivatalból – jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő tanú kihallgatása vagy szakértő meghallgatása céljából.

    (2)   A jogsegély iránti megkeresést végzéssel kell előterjeszteni. E végzés tartalmazza a tanú vagy szakértő nevét, foglalkozását és lakóhelyét vagy székhelyét, megjelöli azokat a tényeket, amelyekről a tanút vagy szakértőt meg kell hallgatni, megnevezi a feleket, azok képviselőit, valamint feltünteti azok címeit, és röviden ismerteti a jogvita tárgyát.

    (3)   A hivatalvezető megküldi a végzést azon tagállam – a Bíróság eljárási szabályzatát kiegészítő szabályzatban említett – illetékes hatósága részére is, amelynek területén a tanút vagy szakértőt meg kell hallgatni. Adott esetben a végzéshez a címzett tagállam hivatalos nyelvére vagy nyelveire való fordítását kell csatolni.

    (4)   A (3) bekezdésben említett hatóság megküldi a végzést a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóságnak.

    (5)   Az illetékes igazságügyi hatóság nemzeti joga szerint hajtja végre a jogsegély iránti megkeresést. A végrehajtást követően az illetékes igazságügyi hatóság a (3) bekezdésben említett hatóság részére megküldi a jogsegély iránti megkeresésről szóló végzést, a végrehajtás során keletkezett iratokat és a költségek jegyzékét. Ezeket a dokumentumokat a hivatalvezetőnek küldik meg.

    (6)   A hivatalvezető gondoskodik az iratoknak az eljárás nyelvére történő lefordításáról.

    (7)   A jogsegély iránti megkereséssel kapcsolatban felmerült költségeket a Törvényszék viseli, ám – adott esetben – ezeket a felperesre és az alperesre terhelheti.

    102. cikk

    Jegyzőkönyv azokról a tárgyalásokról, amelyeken bizonyításfelvétel történt

    (1)   A hivatalvezető jegyzőkönyvet készít minden olyan tárgyalásról, amelyen bizonyításfelvétel történt. E jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. E jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

    (2)   A tanúkihallgatás, illetve a szakértő meghallgatása tárgyában tartott tárgyalás esetén a jegyzőkönyvet az elnök vagy a tanú kihallgatásával vagy a szakértő meghallgatásával megbízott előadó bíró és a hivatalvezető írja alá. Ezeket az aláírásokat megelőzően biztosítani kell, hogy a tanú vagy a szakértő ellenőrizhesse a jegyzőkönyv tartalmát, és azt aláírja.

    (3)   A jegyzőkönyvet kézbesítik a felek részére.

    3. szakasz

    A bizonyításfelvétel keretében benyújtott bizalmas tájékoztatások, mellékletek és dokumentumok kezelése

    103. cikk

    A bizalmas tájékoztatások és mellékletek kezelése

    (1)   Ha a Törvényszéknek a felperes vagy az alperes által hivatkozott jogi és ténybeli körülmények alapján meg kell vizsgálnia, hogy a 91. cikk b) pontja szerint elrendelt bizonyításfelvétel alapján hozzá benyújtott bizonyos olyan tájékoztatások vagy mellékletek, amelyek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek lehetnek, az ellenérdekű felperessel vagy alperessel szemben bizalmas jellegűek-e, e tájékoztatások vagy mellékletek a vizsgálat e szakaszában nem közölhetők ezen ellenérdekű felperessel vagy alperessel.

    (2)   Ha a Törvényszék az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során arra a következtetésre jut, hogy a hozzá benyújtott bizonyos tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek, és az ellenérdekű felperessel vagy alperessel szemben bizalmas jellegűek, a Törvényszék mérlegelést folytat le e bizalmas jelleg és a hatékony bírói jogvédelemhez való joggal, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartásával összefüggő követelmények között.

    (3)   A (2) bekezdés szerinti mérlegelés lefolytatásának eredményeként a Törvényszék határozhat akként, hogy a bizalmas tájékoztatásokat vagy mellékleteket az ellenérdekű felperes vagy alperes tudomására hozza, adott esetben azok hozzáférhetővé tételét különleges kötelezettségvállalásoknak történő alávetéstől függővé téve, vagy pedig akként, hogy e tájékoztatásokat vagy mellékleteket nem közli, indokolt végzésben megjelölve azokat a módokat, amelyek a lehető legszélesebb körben lehetővé teszik az említett ellenérdekű felperes vagy alperes számára, hogy előadja észrevételeit, többek között elrendelve a tájékoztatások vagy mellékletek olyan nem bizalmas változatának vagy nem bizalmas összefoglalásának benyújtását, amelyben szerepel azok lényegi tartalma.

    (4)   A jelen cikkben foglalt eljárási szabályok nem vonatkoznak a 105. cikk szerinti esetekre.

    104. cikk

    Olyan dokumentumok, amelyekbe az intézmény megtagadta a betekintést

    Ha a 91. cikk c) pontja szerint elrendelt bizonyításfelvétel alapján a dokumentumokba való betekintés valamely intézmény általi megtagadásának jogszerűségére vonatkozó kereset esetében olyan dokumentumot nyújtanak be a Törvényszékhez, amelybe az intézmény megtagadta a betekintést, akkor ezt a dokumentumot nem küldik meg a többi félnek.

    7. fejezet

    AZ UNIÓNAK, ILLETVE EGY VAGY TÖBB TAGÁLLAMÁNAK A BIZTONSÁGÁT VAGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK IRÁNYÍTÁSÁT ÉRINTŐ TÁJÉKOZTATÁSOK VAGY MELLÉKLETEK

    105. cikk

    Az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatások vagy mellékletek kezelése

    (1)   Ha a felperes vagy az alperes a kontradiktórius eljárásnak a 64. cikkben megfogalmazott elvével ellentétben – amelyből az következik, hogy az eljárás során benyújtott valamennyi tájékoztatást és mellékletet teljes egészében közölni kell a felekkel – akként szándékozik az előadásait bizonyos tájékoztatásokkal vagy mellékletekkel alátámasztani, hogy közben azt állítja, hogy azok közlése sértené az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását, e tájékoztatásokat vagy mellékleteket külön iratban kell benyújtania. Ehhez mellékelni kell az e tájékoztatások vagy mellékletek bizalmas kezelése iránti kérelmet, amelynek tartalmaznia kell azokat a kényszerítő indokokat, amelyek – szigorúan a helyzet által megkövetelt mértékben – igazolják e tájékoztatások vagy mellékletek bizalmas jellegének megőrzését, és amelyek akadályát képezik annak, hogy azokat az ellenérdekű felperessel vagy alperessel közöljék. A bizalmas kezelés iránti kérelmet szintén külön iratban kell előterjeszteni, és az nem tartalmazhat semmilyen bizalmas adatot. Ha azokat a tájékoztatásokat vagy mellékleteket, amelyeknek a bizalmas kezelését kérik, egy vagy több tagállam küldte meg a felperesnek vagy az alperesnek, a felperes vagy az alperes által a bizalmas kezelésük igazolása érdekében előadott kényszerítő indokokba belefoglalhatók a szóban forgó tagállam vagy tagállamok által megjelölt kényszerítő indokok.

    (2)   A Törvényszék bizonyításfelvétel alapján kérheti olyan tájékoztatások vagy mellékletek benyújtását, amelyek bizalmas jellege az (1) bekezdés szerinti megfontolásokon alapul. Elutasítás esetén a Törvényszék alakszerű feljegyzést készít. A bizonyításfelvétel alapján benyújtott e tájékoztatásokra vagy mellékletekre a 103. cikk rendelkezéseitől eltérően a jelen cikkben megállapított eljárási szabályok alkalmazandók.

    (3)   Az annak vizsgálatára irányuló szakaszban, hogy a felperes vagy az alperes által az (1) vagy a (2) bekezdés szerint benyújtott tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek-e, az ellenérdekű felperessel vagy alperessel szemben pedig bizalmas jellegűek-e, e tájékoztatások vagy mellékletek az ellenérdekű felperessel vagy alperessel nem közölhetők.

    (4)   Ha a Törvényszék a (3) bekezdés szerinti vizsgálat után úgy határoz, hogy a hozzá benyújtott tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek és a Törvényszék előtti eljárás vonatkozásában nem bizalmas jellegűek, akkor az érintett fél hozzájárulását kéri ahhoz, hogy e tájékoztatásokat vagy mellékleteket közölje az ellenérdekű felperessel vagy alperessel. Ha a fél e közléssel szemben az elnök által megállapított határidőn belül kifogást emel, vagy e határidő lejártáig nem válaszol, e tájékoztatások vagy mellékletek az ügy elbírálása szempontjából nem vehetők figyelembe, és azokat a félnek vissza kell adni.

    (5)   Ha a Törvényszék a (3) bekezdés szerinti vizsgálat után úgy határoz, hogy a hozzá benyújtott bizonyos tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek, és az ellenérdekű felperessel vagy alperessel szemben bizalmas jellegűek, akkor e tájékoztatásokat vagy mellékleteket nem közli az ellenérdekű felperessel vagy alperessel. A Törvényszék ezt követően mérlegelést folytat le a hatékony bírói jogvédelemhez való joggal, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartásával összefüggő, valamint az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságából vagy nemzetközi kapcsolatainak irányításából eredő követelmények között.

    (6)   Az (5) bekezdés szerinti mérlegelés eredményeként a Törvényszék indokolt végzést hoz, amelyben meghatározza az ugyanezen bekezdés szerinti követelmények közötti összhang például azáltal történő megteremtésének módjait, hogy az érintett fél az ellenérdekű felperessel vagy alperessel történő későbbi közlés céljából benyújtja a tájékoztatások vagy mellékletek olyan nem bizalmas változatát vagy nem bizalmas összefoglalását, amelyben szerepel azok lényegi tartalma, és a lehető legszélesebb körben lehetővé teszi az ellenérdekű felperes vagy alperes számára, hogy előadja észrevételeit.

    (7)   Az ellenérdekű felperessel vagy alperessel szemben bizalmas jellegű tájékoztatásokat vagy mellékleteket az a felperes vagy alperes, aki azokat az (1) vagy a (2) bekezdés alapján benyújtotta, az (5) bekezdés alapján hozott határozat kézbesítésétől számított két héten belül egészben vagy részben visszavonhatja. A visszavont tájékoztatások vagy mellékletek az ügy elbírálása szempontjából nem vehetők figyelembe, és azokat az érintett felperesnek vagy alperesnek vissza kell adni.

    (8)   Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy azok a tájékoztatások vagy mellékletek, amelyeket a bizalmas jellegük folytán a (6) bekezdés szerinti módokon nem lehetett közölni az ellenérdekű felperessel vagy alperessel, a jogvita elbírálásához elengedhetetlenek, a 64. cikktől eltérve és szigorúan a szükséges mértékre szorítkozva e tájékoztatásokra vagy mellékletekre alapíthatja a határozatát. E tájékoztatások vagy mellékletek értékelése során a Törvényszék figyelembe veszi, hogy a felperes vagy az alperes nem adhatta elő az ezekre vonatkozó észrevételeit.

    (9)   A Törvényszék gondoskodik arról, hogy az olyan tájékoztatásokban vagy mellékletekben foglalt bizalmas információkat, amelyeket a felperes vagy az alperes az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nyújtott be, és amelyeket az ellenérdekű felperessel vagy alperessel nem közöltek, sem a (6) bekezdés alapján hozott végzésben, sem pedig az eljárást befejező határozatban ne tegyék hozzáférhetővé.

    (10)   Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásokat vagy mellékleteket a Törvényszék előtti eljárást befejező határozat meghozatalát követően haladéktalanul vissza kell adni az érintett félnek.

    (11)   A Törvényszék határozatban állapítja meg az olyan tájékoztatások vagy mellékletek védelmét szolgáló biztonsági szabályokat, amelyeket – az esettől függően – az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés szerint nyújtottak be. E határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

    8. fejezet

    AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

    106. cikk

    Az eljárás szóbeli szakasza

    (1)   A Törvényszék előtti eljárás szóbeli szakasza tárgyalást foglal magában, amelyet a Törvényszék vagy hivatalból, vagy pedig a felperes vagy az alperes kérelmére tart.

    (2)   A felperesnek vagy az alperesnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmében meg kell jelölnie azokat az okokat, amelyek miatt meghallgatását kéri. E kérelmet az attól számított három héten belül lehet előterjeszteni, hogy a feleket értesítették az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről. Az elnök ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

    (3)   Ha nem terjesztenek elő a (2) bekezdés szerinti kérelmet, a Törvényszék – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva – úgy határozhat, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz. Ez esetben ugyanakkor utóbb határozhat úgy, hogy megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát.

    107. cikk

    A tárgyalás határnapja

    (1)   Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát, az elnök kitűzi a tárgyalás határnapját.

    (2)   Kivételes körülmények esetén az elnök hivatalból, illetve a felperes vagy az alperes kérelmére elhalaszthatja a tárgyalás határnapját.

    108. cikk

    A feleknek a tárgyalásról való távolmaradása

    (1)   Ha a fél értesíti a Törvényszéket, hogy a tárgyaláson nem vesz részt, vagy ha a Törvényszék megállapítja, hogy a szabályszerűen megidézett fél előzetes kimentés nélkül távol maradt a tárgyalásról, a Törvényszék a tárgyalást az érintett fél távollétében tartja meg.

    (2)   Ha a felperes és az alperes értesíti a Törvényszéket, hogy nem vesznek részt a tárgyaláson, az elnök határoz abban a kérdésben, hogy az eljárás szóbeli szakasza befejezhető-e.

    109. cikk

    A nyilvánosság kizárása

    (1)   A Törvényszék a felek meghallgatását követően az alapokmány 31. cikke alapján elrendelheti a nyilvánosság kizárását.

    (2)   A fél által a nyilvánosság kizárása iránt előterjesztett kérelmet meg kell indokolni, és abban meg kell jelölni, hogy az a tárgyaláson elhangzottak teljes egészére vagy egy részére vonatkozik.

    (3)   A nyilvánosság kizárásának elrendelése esetén a tárgyaláson elhangzottak nem tehetők közzé.

    110. cikk

    A tárgyalás menete

    (1)   A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti; ő gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról.

    (2)   A felek kizárólag képviselőjük útján járhatnak el a tárgyaláson.

    (3)   Az ítélkező testület tagjai, valamint a főtanácsnok a tárgyalás során kérdéseket tehetnek fel a felek képviselőinek.

    111. cikk

    Az eljárás szóbeli szakaszának befejezése

    Ha az ügyben főtanácsnok nem került kijelölésre, az érvek előadását követően az elnök az eljárás szóbeli szakaszát befejezettnek nyilvánítja.

    112. cikk

    A főtanácsnok indítványának ismertetése

    (1)   Ha az ügyben főtanácsnok került kijelölésre, és írásban terjeszti elő indítványát, azt a Hivatalhoz nyújtja be, amely azt kézbesíti a felek részére.

    (2)   A főtanácsnok indítványának ismertetését vagy benyújtását követően az elnök az eljárás szóbeli szakaszát befejezettnek nyilvánítja.

    113. cikk

    Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása

    (1)   A Törvényszék elrendeli az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, ha a 23. cikk (3) bekezdésében vagy a 24. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

    (2)   A Törvényszék a következő esetekben elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását:

    a)

    ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva;

    b)

    ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek nem vitattak meg;

    c)

    ha a felperes vagy az alperes ezt olyan tényekre hivatkozva kéri, amelyeknek a Törvényszék határozatára nézve döntő jelentőségük lehet, és amelyeket a felperes vagy az alperes az eljárás szóbeli szakaszának befejezése előtt nem hozhatott fel.

    114. cikk

    A tárgyalási jegyzőkönyv

    (1)   A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

    (2)   A jegyzőkönyvet kézbesítik a felek részére.

    115. cikk

    A tárgyalásról készített hangfelvétel

    A Törvényszék elnöke kellően megalapozott kérelemre engedélyt adhat annak a félnek, aki az eljárás írásbeli szakaszában vagy szóbeli szakaszában részt vett, hogy a tárgyalásról készített hangfelvételt az azon felszólaló személyek által használt nyelven, a Törvényszék helyiségeiben meghallgassa.

    9. fejezet

    ÍTÉLETEK ÉS VÉGZÉSEK

    116. cikk

    Az ítélet kihirdetésének napja

    A feleket értesítik az ítélet kihirdetésének napjáról.

    117. cikk

    Az ítélet tartalma

    Az ítélet tartalmazza a következőket:

    a)

    annak feltüntetése, hogy azt a Törvényszék hozta;

    b)

    az ítélkező testület megjelölése;

    c)

    az ítélet kihirdetésének napja;

    d)

    a tanácskozásokon részt vevő elnök és bírák neve, az előadó bíró megjelölésével;

    e)

    a főtanácsnok neve, ha kijelölésére sor került;

    f)

    a hivatalvezető neve;

    g)

    a felek megnevezése;

    h)

    a felek képviselőinek neve;

    i)

    a felek kérelmei;

    j)

    adott esetben a tárgyalás napja;

    k)

    szükség esetén annak feltüntetése, hogy a főtanácsnokot meghallgatták, és – adott esetben – indítvány ismertetésének napja;

    l)

    a tényállás rövid ismertetése;

    m)

    az indokolás;

    n)

    az ítélet rendelkező része, amely magában foglalja a költségekről való döntést is.

    118. cikk

    Az ítélet kihirdetése és kézbesítése

    (1)   Az ítéletet nyilvános ülésen hirdetik ki.

    (2)   Az ítélet eredeti példányát – amelyet az elnök, a tanácskozáson részt vevő bírák és a hivatalvezető írnak alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el. A felek részére az ítélet másolati példányát kézbesítik.

    119. cikk

    A végzés tartalma

    Az a végzés, amely az alapokmány 56. cikke vagy 57. cikke értelmében fellebbezéssel megtámadható, tartalmazza a következőket:

    a)

    annak feltüntetése, hogy azt – az esettől függően – a Törvényszék, az elnök vagy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró hozta;

    b)

    adott esetben az ítélkező testület megjelölése;

    c)

    a végzés meghozatalának napja;

    d)

    a végzés jogi alapjának a megjelölése;

    e)

    a tanácskozásokon részt vevő elnök és – adott esetben – bírák neve, az előadó bíró megjelölésével;

    f)

    a főtanácsnok neve, ha kijelölésére sor került;

    g)

    a hivatalvezető neve;

    h)

    a felek megnevezése;

    i)

    a felek képviselőinek neve;

    j)

    a felek kérelmei;

    k)

    szükség esetén annak feltüntetése, hogy a főtanácsnokot meghallgatták;

    l)

    a tényállás rövid ismertetése;

    m)

    az indokolás;

    n)

    a végzés rendelkező része, amely adott esetben magában foglalja a költségekről való döntést is.

    120. cikk

    A végzés aláírása és kézbesítése

    Az egyes végzések eredeti példányát – amelyet az elnök és a hivatalvezető írnak alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el. A felek és – adott esetben – a Bíróság vagy a Közszolgálati Törvényszék részére a végzés másolatát kézbesítik.

    121. cikk

    Az ítéletek és a végzések kötelező ereje

    (1)   Az ítélet – az alapokmány 60. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel – kihirdetésének napjától rendelkezik kötelező erővel.

    (2)   A végzés – az alapokmány 60. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel – kézbesítésének napjától rendelkezik kötelező erővel.

    122. cikk

    Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel

    A Törvényszék eljárást befejező ítéletei és végzései meghozatalának napját és rendelkező részét tartalmazó közleményt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a keresetlevél alperesnek történő kézbesítését megelőzően meghozott határozatok kivételével.

    10. fejezet

    MULASZTÁSI ÍTÉLET

    123. cikk

    Mulasztási ítélet

    (1)   Ha a Törvényszék – az alapokmány 45. cikke második bekezdése rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül – megállapítja, hogy az alperes, akinek a keresetlevelet szabályszerűen kézbesítették, ellenkérelmét elmulasztotta a 81. cikkben előírt formában, illetve határidőn belül előterjeszteni, a felperes az elnök által megállapított határidőn belül kérheti a Törvényszéktől, hogy a kérelmeinek adjon helyt.

    (2)   A mulasztó alperes a mulasztási eljárásban nem vesz részt, és az eljárást befejező határozat kivételével semmilyen eljárási iratot nem kell a részére kézbesíteni.

    (3)   A Törvényszék a mulasztási ítéletben helyt ad a felperes kérelmeinek, kivéve, ha a kereset elbírálására nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel, vagy ha e kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan.

    (4)   A mulasztási ítélet végrehajtható. A Törvényszék azonban a 166. cikk szerinti ellentmondás tárgyában hozott határozatáig a végrehajtást felfüggesztheti, illetve a végrehajtást biztosíték nyújtásától teheti függővé, amelynek összegét és fajtáját a körülmények figyelembevételével állapítja meg. A biztosítékot vissza kell adni, ha nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy ha az ellentmondást a Törvényszék elutasítja.

    11. fejezet

    EGYEZSÉG ÉS ELÁLLÁS

    124. cikk

    Egyezség

    (1)   Ha a felperes és az alperes a Törvényszék határozatának meghozatala előtt egyezségre jutnak a jogvita megoldását illetően, és értesítik a Törvényszéket, hogy igényeik érvényesítéséről lemondanak, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 136. és a 138. cikk rendelkezéseinek megfelelően – adott esetben a felek erre vonatkozó javaslatainak figyelembevételével – határoz a költségekről.

    (2)   Ez a rendelkezés nem alkalmazható az EUMSZ 263. cikkben és az EUMSZ 265. cikkben említett keresetekre.

    125. cikk

    Elállás

    Ha a felperes írásban vagy a tárgyaláson tájékoztatja a Törvényszéket, hogy keresetétől eláll, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 136. és 138. cikk rendelkezéseinek megfelelően határoz a költségekről.

    12. fejezet

    OLYAN KERESETEK ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉSEK, AMELYEKRŐL A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSSEL HATÁROZ

    126. cikk

    Nyilvánvalóan elutasítandó kereset

    Ha a Törvényszéknek nyilvánvalóan nincs hatásköre a kereset elbírálására, illetve ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, a Törvényszék az előadó bíró javaslatára – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

    127. cikk

    Az ügynek a Bírósághoz vagy a Közszolgálati Törvényszékhez való áttétele

    Az alapokmány 54. cikkének második bekezdése és az alapokmány I. melléklete 8. cikkének (2) bekezdése szerinti áttételt elrendelő határozatokat a Törvényszék az előadó bíró javaslatára, indokolt végzéssel hozza meg.

    128. cikk

    A hatáskör átengedése

    A Törvényszék a hatáskör átengedéséről szóló, az alapokmány 54. cikkének harmadik bekezdése szerinti határozatokat az előadó bíró javaslatára, indokolt végzéssel hozza meg.

    129. cikk

    Eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság

    A Törvényszék hivatalból, az előadó bíró javaslatára, a felperes és az alperes meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan-e.

    130. cikk

    Kifogás és közbenső kérdés

    (1)   Ha az alperes azt kéri, hogy a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve döntsön az elfogadhatatlanság vagy a hatáskör hiánya tárgyában, kérelmét külön iratban, a 81. cikk szerinti határidőn belül kell előterjesztenie.

    (2)   Ha a fél azt kéri, hogy a Törvényszék állapítsa meg, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra, vagy a Törvényszék valamely más közbenső kérdésről határozzon, kérelmét külön iratban kell előterjesztenie.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdés szerinti beadványoknak tartalmazniuk kell az alapjukként felhozott jogalapokat és érveket, a kérelmeket, valamint – csatolva – az ezek alátámasztására szolgáló mellékleteket.

    (4)   Közvetlenül az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követően az elnök határidőt állapít meg a felperes számára, amelyen belül írásban előterjesztheti a jogalapokat és kérelmeit.

    (5)   Közvetlenül a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követően az elnök határidőt állapít meg a többi fél számára, amelyen belül írásban előterjeszthetik az e kérelemre vonatkozó észrevételeiket.

    (6)   A Törvényszék úgy határozhat, hogy az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelmekkel kapcsolatban megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát. A 106. cikk nem alkalmazandó.

    (7)   A Törvényszék a lehető leghamarabb érdemben dönt a kérelemről, vagy ha különleges körülmények indokolják, úgy határoz, hogy arról az eljárást befejező határozatban dönt. A Törvényszék az ügyet köteles áttenni a Bírósághoz vagy a Közszolgálati Törvényszékhez, ha az azok hatáskörébe tartozik.

    (8)   Ha a Törvényszék a kérelmet elutasítja, vagy arról az eljárást befejező határozatban dönt, az elnök az eljárás folytatására új határidőket állapít meg.

    131. cikk

    Az okafogyottá válás hivatalbóli megállapítása

    (1)   Ha a Törvényszék azt állapítja meg, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra, a Törvényszék az előadó bíró javaslatára, a felek meghallgatását követően az eljárás során bármikor hivatalból, indokolt végzéssel határozhat.

    (2)   Ha a felperes a Törvényszék felhívásaira a továbbiakban nem válaszol, a Törvényszék az előadó bíró javaslatára a felek meghallgatását követően hivatalból indokolt végzéssel megállapíthatja, hogy már nincs szükség határozathozatalra.

    132. cikk

    Nyilvánvalóan megalapozott kereset

    Ha a Bíróság vagy a Törvényszék már határozott egy vagy több, a kereseti jogalapokban felhozott jogkérdésekkel megegyező jogkérdésről, a Törvényszék pedig megállapítja, hogy a tényállás bizonyított, az eljárás írásbeli szakaszának befejezése után és az előadó bíró javaslatára, a felek meghallgatását követően határozhat úgy, hogy a keresetet indokolt végzéssel – amelyben utal a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra – nyilvánvalóan megalapozottnak nyilvánítja.

    13. fejezet

    KÖLTSÉGEK ÉS ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK

    133. cikk

    Rendelkezés a költségekről

    A költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni.

    134. cikk

    A költségviselés általános szabályai

    (1)   A Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

    (2)   Több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról.

    (3)   Részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit. Azonban, ha az ügy körülményei alapján indokoltnak látszik, a Törvényszék határozhat úgy, hogy a fél saját költségein felül viseli a másik fél költségeinek egy részét is.

    135. cikk

    Méltányosság, illetve szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek

    (1)   Kivételesen, ha az a méltányosság alapján indokolt, a Törvényszék határozhat úgy, hogy a pervesztes felet a saját költségein felül a másik fél költségei csak egy részének viselésére kötelezi, vagy e címen nem kötelezi a költségek viselésére.

    (2)   A Törvényszék a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása – beleértve a kereset benyújtását megelőzően tanúsított magatartását is – alapján indokoltnak tűnik, különösen akkor, ha a Törvényszék megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségeket a másik félnek.

    136. cikk

    Költségviselés elállás esetén

    (1)   A Törvényszék a keresetétől vagy a kérelmétől elálló felet kötelezi a költségek viselésére, ha a másik fél ezt az elállásra vonatkozó észrevételeiben kéri.

    (2)   A keresetétől vagy a kérelmétől elálló fél kérelmére azonban a Törvényszék a másik felet kötelezi a költségek viselésére, ha ez a másik fél magatartása alapján indokoltnak látszik.

    (3)   Ha a felek a költségekről megállapodtak, a Törvényszék e megállapodás szerint határoz.

    (4)   A költségviselésre irányuló kérelmek hiányában a felek maguk viselik saját költségeiket.

    137. cikk

    Költségviselés az eljárás okafogyottá válása esetén

    Ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Törvényszék szabad mérlegelése szerint határoz.

    138. cikk

    A beavatkozó felek költségei

    (1)   Az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket.

    (2)   Azok az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság, ha beavatkoznak az eljárásba, szintén maguk viselik saját költségeiket.

    (3)   A Törvényszék elrendelheti, hogy az (1) és a (2) bekezdésben nem említett beavatkozó felek maguk viseljék saját költségeiket.

    139. cikk

    Eljárási költségek

    A Törvényszék előtti eljárás ingyenes, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

    a)

    a Törvényszék kötelezheti a Törvényszéknek elkerülhető költségeket okozó felet – különösen, ha a kereset nyilvánvalóan visszaélésszerű – azok megtérítésére;

    b)

    azoknak a másolási vagy fordítási munkáknak a költségét, amelyeket a fél kérelmére végeztek, és amelyek a hivatalvezető megítélése szerint a szokásos mértéket meghaladják, a fél a 37. cikkben említett hivatali díjszabás szerint köteles megtéríteni;

    c)

    a jelen szabályzatban foglalt előírások vagy a 224. cikk szerinti gyakorlati rendelkezések olyan ismétlődő megsértései esetén, amelyek hiánypótlás elrendelését teszik szükségessé, a Törvényszék által megkövetelt eljárási cselekményekkel összefüggő költségeket az érintett fél a hivatalvezető felhívására, a 37. cikkben említett hivatali díjszabás szerint köteles megtéríteni.

    140. cikk

    Megtérítendő költségek

    A 139. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a következőket kell megtérítendő költségeknek tekinteni:

    a)

    a tanúnak és a szakértőnek a 100. cikk értelmében fizetendő összegek;

    b)

    a feleknél az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek, különösen az utazási és tartózkodási költségek, valamint a meghatalmazottak, tanácsadók vagy ügyvédek díjazása.

    141. cikk

    Fizetési módok

    (1)   A Törvényszék pénztára és adósai a fizetési kötelezettségeiket euróban teljesítik.

    (2)   Ha a megtérítendő költségek nem euróban keletkeztek, vagy ha a kifizetésre okot adó cselekmények olyan országban történtek, amelynek pénzneme nem az euro, az átváltás az Európai Központi Bank által meghatározott, a kifizetés napján érvényes hivatalos árfolyamon történik.

    14. fejezet

    BEAVATKOZÁS

    142. cikk

    A beavatkozás tárgya és joghatásai

    (1)   A beavatkozás csak a felperes vagy az alperes kérelmeinek egészben vagy részben történő támogatására korlátozódhat. A beavatkozó fél nem rendelkezik ugyanazokkal az eljárási jogokkal, mint a felperes és az alperes, különösen nem a tárgyalás tartásának kérelmezéséhez való joggal.

    (2)   A beavatkozás az eljáráshoz képest járulékos jellegű. A beavatkozás okafogyottá válik, ha az ügyet az elállást vagy a felperes és az alperes közötti egyezséget követően a Törvényszék nyilvántartásából törlik, vagy ha a Törvényszék a keresetlevél elfogadhatatlanságát állapítja meg.

    (3)   A beavatkozó fél a jogvitát beavatkozáskori állásában fogadja el.

    143. cikk

    Beavatkozási kérelem

    (1)   A beavatkozási kérelmet a 79. cikkben említett közlemény közzétételétől számított hat héten belül kell előterjeszteni.

    (2)   A beavatkozási kérelem tartalmazza a következőket:

    a)

    az ügy megjelölése;

    b)

    a felperes és az alperes megjelölése;

    c)

    a beavatkozást kérelmező neve és lakóhelye vagy székhelye;

    d)

    a beavatkozást kérelmező képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    e)

    azok a kérelmek, amelyek támogatása végett a beavatkozást kérelmező a beavatkozás megengedését kéri;

    f)

    azoknak a körülményeknek az ismertetése, amelyek a beavatkozáshoz való jogot megalapozzák, ha a kérelmet az alapokmány 40. cikkének második vagy harmadik bekezdése alapján terjesztették elő.

    (3)   A beavatkozást kérelmező képviseletére az alapokmány 19. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

    (4)   A beavatkozási kérelemre alkalmazandó a 77. cikk, a 78. cikk (3)–(5) bekezdése és a 139. cikk.

    144. cikk

    A beavatkozási kérelem tárgyában hozott határozat

    (1)   A beavatkozási kérelmet kézbesítik a felperes és az alperes részére.

    (2)   Az elnök lehetőséget biztosít a felperesnek és az alperesnek, hogy a beavatkozási kérelemre vonatkozó írásbeli vagy szóbeli észrevételeiket megtegyék, szükség esetén pedig kérjék, hogy az ügy iratanyagának bizalmas jellegű egyes adatait zárják ki a beavatkozó féllel való közlésből.

    (3)   Ha az alperes a 130. cikk (1) bekezdése szerinti, elfogadhatatlansági vagy hatáskör hiányára alapozott kifogást nyújt be, a beavatkozási kérelemről csak e kifogás elutasítása vagy az eljárást befejező határozatban való eldöntéséről szóló határozat meghozatala után lehet határozni.

    (4)   Ha a kérelmet az alapokmány 40. cikkének első bekezdése alapján terjesztik elő, a felperes és az alperes pedig nem hivatkozott az ügy iratanyagának olyan bizalmas jellegű adataira, amelyeknek a beavatkozó féllel való közlése megítélésük szerint nekik sérelmet okozna, az elnök határozatban engedi meg a beavatkozást.

    (5)   Egyéb esetben az elnök a beavatkozási kérelemről, illetve – adott esetben – azon adatoknak a beavatkozó féllel való közléséről, amelyekről azt állítják, hogy bizalmas jellegűek, a lehető leghamarabb végzéssel határoz.

    (6)   A beavatkozási kérelem elutasítása esetén az (5) bekezdés szerinti végzést meg kell indokolni, továbbá e végzésben a 134. és a 135. cikk alapján rendelkezni kell a beavatkozási kérelemmel összefüggésben felmerült költségekről, ideértve a beavatkozást kérelmező költségeit is.

    (7)   Ha a beavatkozási kérelemnek helyt adnak, a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felperes és az alperes részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, adott esetben az (5) bekezdés alapján e közlésből kizárt bizalmas adatok kivételével.

    (8)   A beavatkozási kérelem visszavonása esetén az elnök elrendeli, hogy a beavatkozást kérelmezőt töröljék az ügyből, továbbá a 136. cikk alapján rendelkezik a költségekről, ideértve a beavatkozást kérelmező költségeit is.

    (9)   A beavatkozás visszavonása esetén az elnök elrendeli, hogy a beavatkozó felet töröljék az ügyből, továbbá a 136. és a 138. cikk alapján rendelkezik a költségekről.

    (10)   Ha az alapügyben a beavatkozási kérelemről történő határozathozatalt megelőzően befejeződik az eljárás, a beavatkozást kérelmező, valamint a felperes és az alperes maguk viselik a beavatkozási kérelemmel összefüggésben felmerült saját költségeiket. Az eljárást befejező végzés másolati példányát közölni kell a beavatkozást kérelmezővel.

    145. cikk

    A beadványok benyújtása

    (1)   A beavatkozó fél az elnök által meghatározott határidőn belül nyújthatja be beavatkozási beadványát.

    (2)   A beavatkozási beadvány tartalmazza a következőket:

    a)

    a beavatkozó fél kérelmei, amelyek a felperes vagy az alperes kérelmeinek a teljes vagy részleges támogatására irányulnak;

    b)

    a beavatkozó fél által felhozott jogalapok és érvek;

    c)

    szükség esetén a bizonyítékok és a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

    (3)   A beavatkozási beadvány benyújtása után az elnök megállapítja a határidőt, amelyen belül a felperes és az alperes e beadványra válaszolhat.

    15. fejezet

    KÖLTSÉGMENTESSÉG

    146. cikk

    Általános rendelkezések

    (1)   Az a személy, aki gazdasági helyzeténél fogva teljes egészében vagy részben képtelen az eljárás költségeinek viselésére, költségmentességben részesülhet.

    (2)   A költségmentességet meg kell tagadni, ha a Törvényszéknek a költségmentesség iránti kérelemmel érintett kereset elbírálására nyilvánvalóan nincs hatásköre, vagy ha e kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlannak vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlannak tűnik.

    147. cikk

    Költségmentesség iránti kérelem

    (1)   Költségmentességet a kereset benyújtását megelőzően, illetve mindaddig lehet kérni, amíg a kereset elbírálása folyamatban van.

    (2)   A költségmentesség iránti kérelmet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az Európai Unió Bíróságának internetes oldalán hozzáférhető formanyomtatványon kell megszövegezni. A 74. cikk sérelme nélkül e formanyomtatványt a kérelmezőnek, képviselete esetén pedig az ügyvédjének alá kell írnia. A formanyomtatvány nélkül benyújtott költségmentesség iránti kérelem nem vehető figyelembe.

    (3)   A költségmentesség iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező gazdasági helyzetének értékelését lehetővé tévő minden információt és igazoló iratot, mint például illetékes nemzeti hatóság által kiállított, e gazdasági helyzetet tanúsító okiratot.

    (4)   Ha a költségmentesség iránti kérelmet a kereset benyújtását megelőzően terjesztik elő, a kérelmezőnek röviden le kell írnia a kereset tárgyát, a tényállást és a keresetet alátámasztó érveket. A kérelemhez csatolni kell az ezeket igazoló iratokat.

    (5)   A költségmentesség iránti kérelemhez szükség esetén csatolni kell az 51. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 78. cikk (3) bekezdése szerinti dokumentumokat. Ilyen esetben alkalmazandó az 51. cikk (4) bekezdése és a 78. cikk (5) bekezdése.

    (6)   Ha a költségmentességet kérelmező személyt a kérelem benyújtásakor ügyvéd képviseli, a 77. cikk alkalmazandó.

    (7)   A költségmentesség iránti kérelem benyújtása az azt benyújtó személy vonatkozásában felfüggeszti a keresetindítás határidejét a kérelemről hozott végzés vagy – a 148. cikk (6) bekezdése szerinti esetekben – a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés kézbesítéséig.

    148. cikk

    A költségmentesség tárgyában hozott határozat

    (1)   A költségmentesség iránti kérelemről való döntéshozatal előtt az elnök az ellenérdekű felperes vagy alperes számára határidőt állapít meg írásbeli észrevételeinek előterjesztésére, kivéve, ha az előterjesztett tények alapján megállapítható, hogy a 146. cikk (1) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek, vagy hogy a 146. cikk (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek.

    (2)   A költségmentesség iránti kérelemről az elnök végzéssel határoz.

    (3)   A költségmentességet megtagadó végzést indokolni kell.

    (4)   A költségmentességet biztosító végzésben az érdekelt képviseletének ellátására ügyvédet lehet kijelölni, amennyiben ezen ügyvéd személyére a kérelmező a költségmentesség iránti kérelemben javaslatot tett, az ügyvéd pedig hozzájárult ahhoz, hogy a kérelmezőt a Törvényszék előtt képviselje.

    (5)   Ha maga az érdekelt a költségmentesség iránti kérelemben vagy a költségmentességet biztosító végzést követően nem javasolt ügyvédet, vagy ha választása nem fogadható el, a hivatalvezető a költségmentességet biztosító végzést és a kérelem másolati példányát megküldi az érintett állam – a Bíróság eljárási szabályzatának kiegészítő szabályzata szerinti – hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának. Ha az érdekelt az Unióban nem rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, a hivatalvezető a költségmentességet biztosító végzést és a kérelem másolat példányát az Európai Unió Bíróságának székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának küldi meg.

    (6)   A (4) bekezdés sérelme nélkül a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet az adott esettől függően az érdekelt javaslatainak vagy az (5) bekezdés szerinti hatóság által megküldött javaslatok figyelembevételével, végzéssel jelölik ki.

    (7)   A költségmentességet biztosító végzés meghatározhatja az érdekelt képviseletét ellátó ügyvédnek biztosítandó összeget vagy azt a felső összeghatárt, amelyet az ügyvéd költségei és tiszteletdíja elvileg nem haladhat meg. Emellett – az érdekelt gazdasági helyzetét figyelembe véve – előírhatja azt, hogy az érdekelt is járuljon hozzá a 149. cikk (1) bekezdése szerinti költségekhez.

    (8)   E cikk alapján hozott végzések ellen fellebbezésnek nincs helye.

    (9)   A 147. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a költségmentességet kérelmező és a többi fél részére történő kézbesítéseket a 80. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon kell teljesíteni.

    149. cikk

    A költségek megelőlegezése és átvállalása

    (1)   A költségmentesség engedélyezése esetén a jogsegély és a kérelmező Törvényszék előtti képviseletének költségei – adott esetben megállapított összeghatáron belül – a Törvényszék pénztárát terhelik. Az elnök úgy határozhat, hogy a 148. cikk alapján kijelölt ügyvéd kérelmére ezen ügyvédnek előleget kell átutalni.

    (2)   Ha az eljárást befejező határozat értelmében a költségmentesség kedvezményezettje viseli a saját költségeit, az elnök fellebbezéssel meg nem támadható, indokolt végzéssel meghatározza az ügyvéd költségeinek és tiszteletdíjának összegét, amely a Törvényszék pénztárát terheli.

    (3)   Ha az eljárást befejező határozatban a Törvényszék egy másik felet kötelezett a költségmentesség kedvezményezettje költségeinek viselésére, e másik fél téríti meg a Törvényszék pénztárának a költségmentesség címén megelőlegezett összegeket.

    (4)   A (3) bekezdés szerinti összegeknek a megfizetésükre kötelezett féltől való behajtása iránt a hivatalvezető intézkedik.

    (5)   A költségmentesség kedvezményezettjének pervesztessége esetén a Törvényszék, ha az a méltányosság alapján indokolt, az eljárást befejező határozatban a költségekről szólva úgy határozhat, hogy a másik vagy a többi fél viselje saját költségeit, vagy hogy ezeket a költségeket a Törvényszék pénztára – költségmentesség címén – teljes egészében vagy részben vállalja át.

    150. cikk

    A költségmentesség visszavonása

    (1)   Ha az eljárás során a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló körülmények megváltoznak, az elnök hivatalból vagy kérelemre – az érdekelt meghallgatását követően – visszavonhatja a költségmentességet.

    (2)   A költségmentességet visszavonó végzést indokolni kell, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

    16. fejezet

    SÜRGŐSSÉGI ELJÁRÁSOK

    1. szakasz

    Gyorsított eljárás

    151. cikk

    A gyorsított eljárás tárgyában hozott határozat

    (1)   A felperes vagy az alperes kérelmére a Törvényszék – tekintettel az ügy rendkívüli sürgősségére és körülményeire – az ellenérdekű felperes vagy alperes meghallgatását követően úgy dönthet, hogy gyorsított eljárásban határoz. Az erről szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni.

    (2)   A Törvényszék különleges körülmények esetén az előadó bíró javaslatára a felperes és az alperes meghallgatását követően hivatalból úgy dönthet, hogy gyorsított eljárásban határoz.

    (3)   A Törvényszék gyorsított eljárást elrendelő határozata feltételeket szabhat a felperes és az alperes beadványainak terjedelmére és előterjesztésére, az eljárás későbbi lefolytatására vagy a Törvényszék által elbírálandó jogalapokra és érvekre vonatkozóan.

    (4)   Ha a felperes vagy az alperes a (3) bekezdés szerinti feltételek valamelyikét nem teljesíti, a gyorsított eljárásban történő határozathozatalt elrendelő határozatot vissza lehet vonni. Az eljárás ez esetben a szokásos eljárás szabályai szerint folyik.

    152. cikk

    Gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem

    (1)   A gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelmet a keresetlevél, illetve az ellenkérelem előterjesztésével egy időben, külön iratban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell az ügy rendkívüli sürgősségének indokait, valamint az egyéb releváns körülményeket.

    (2)   A gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelemben jelezni lehet, hogy egyes jogalapok, érvek, illetve a keresetlevél vagy az ellenkérelem egyes részei csak akkor kerülnek ismertetésre, ha nem kerül sor gyorsított eljárásra; ilyenkor a kérelemhez csatolni kell a keresetlevél rövidített változatát, valamint a mellékletek jegyzékét és a mellékleteket, amelyeket kizárólag abban az esetben kell figyelembe venni, ha gyorsított eljárásra sor kerül.

    153. cikk

    Soron kívüli elbírálás

    A 67. cikk (1) bekezdésétől eltérve soronkívüliséget kell biztosítani azoknak az ügyeknek, amelyekről a Törvényszék gyorsított eljárásban határoz.

    154. cikk

    Az eljárás írásbeli szakasza

    (1)   A 81. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha a kérelmező gyorsított eljárásban történő határozathozatal iránti kérelmet terjesztett elő, az ellenkérelem előterjesztésének határideje egy hónap. E határidőt a 81. cikk (3) bekezdése alapján lehet meghosszabbítani.

    (2)   Ha a Törvényszék nem ad helyt a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelemnek, az alperes az ellenkérelem benyújtására vagy – adott esetben – kiegészítésére további egy hónapot kap.

    (3)   A gyorsított eljárás során a 83. cikk (1) bekezdésében és a 145. cikk (1) és (3) bekezdésében említett beadványok kizárólag abban az esetben nyújthatók be, ha azt a Törvényszék a 88–90. cikknek megfelelően hozott pervezető intézkedések keretében engedélyezi.

    (4)   A gyorsított eljárás során az elnök a jelen szabályzat szerinti határidők megállapításakor figyelembe veszi, hogy a keresetet rendkívül sürgősen el kell bírálni.

    155. cikk

    Az eljárás szóbeli szakasza

    (1)   A gyorsított eljárás lefolytatásának elrendelése esetén a Törvényszék az előzetes jelentés előadó bíró általi benyújtását követően a lehető leghamarabb határoz az eljárás szóbeli szakaszának megnyitásáról. A Törvényszék ugyanakkor úgy határozhat, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz, amennyiben a felperes és az alperes lemond a tárgyaláson való részvételről, a Törvényszék pedig úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva.

    (2)   A 84. és 85. cikk sérelme nélkül az eljárás szóbeli szakasza során a felperes és az alperes kiegészíthetik érveiket, és bizonyítékokat ajánlhatnak fel, feltéve, hogy a késedelmes előterjesztés vagy felajánlás igazolt.

    2. szakasz

    A végrehajtás felfüggesztése és egyéb ideiglenes intézkedések

    156. cikk

    A végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedés iránti kérelem

    (1)   Intézmény által hozott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem, amelyet az EUMSZ 278. cikk és az EAKSZ 157. cikk alapján terjesztettek elő, csak akkor fogadható el, ha a kérelmező ezt a jogi aktust a Törvényszék előtt megtámadta.

    (2)   Bármilyen más, az EUMSZ 279. cikkben említett ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha azt a Törvényszék előtti ügyben részt vevő felperes vagy alperes nyújtotta be, és ha az az üggyel kapcsolatos.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmekben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét. A kérelmeknek tartalmazniuk kell a rendelkezésre álló valamennyi olyan bizonyítékot és felajánlott bizonyítékot, amelyek az ideiglenes intézkedések elrendelésének igazolására szolgálnak.

    (4)   A kérelmet külön beadványban, a 76–78. cikkben meghatározott feltételek szerint kell benyújtani.

    157. cikk

    Eljárás

    (1)   A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki számára a Törvényszék elnöke rövid határidőt állapít meg írásbeli vagy szóbeli észrevételei előterjesztésére.

    (2)   A Törvényszék elnöke a másik fél észrevételeinek előterjesztését megelőzően is helyt adhat a kérelemnek. Ezt a határozatot később – akár hivatalból is – módosíthatja vagy visszavonhatja.

    (3)   A Törvényszék elnöke adott esetben határoz a pervezető intézkedésekről és a bizonyításfelvételről.

    (4)   A Törvényszék elnökének akadályoztatása esetén a 11. és a 12. cikk alkalmazandó.

    158. cikk

    A kérelem tárgyában való határozathozatal

    (1)   A kérelemről a Törvényszék elnöke indokolt végzéssel határoz. A végzést haladéktalanul kézbesítik a felek részére.

    (2)   A végzés végrehajtása függővé tehető attól, hogy a kérelmező nyújt-e a körülmények figyelembevételével meghatározott összegű és fajtájú biztosítékot.

    (3)   A végzés meghatározhatja azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. Ennek hiányában az intézkedés az eljárást befejező ítélet kihirdetésével veszti hatályát.

    (4)   A végzés csupán ideiglenes jellegű, és semmilyen tekintetben nem dönti el előre a Törvényszéknek az ügy érdemében hozandó határozata tartalmát.

    (5)   A Törvényszék az ideiglenes intézkedés iránti eljárást befejező végzésben a költségekről nem határoz, azokról csak az ügy érdemében hozott határozatban rendelkezik. Ha azonban az ügy körülményeire tekintettel indokoltnak tűnik, a Törvényszék az ideiglenes intézkedés iránti eljárással összefüggésben felmerülő költségekről a 134–138. cikk alapján a végzésben határoz.

    159. cikk

    A körülmények megváltozása

    A körülmények megváltozása esetén a végzés a fél kérelmére bármikor módosítható vagy visszavonható.

    160. cikk

    Új kérelem

    Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza meg az azt előterjesztő felperest vagy alperest abban, hogy új tények alapján újabb kérelmet terjesszen elő.

    161. cikk

    Az EUMSZ 280. cikk, az EUMSZ 299. cikk és az EAKSZ 164. cikk alapján előterjesztett kérelem

    (1)   A jelen szakasz rendelkezései alkalmazandók a Törvényszék határozatai, illetve a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Központi Bank által elfogadott jogi aktusok végrehajtásának felfüggesztése iránt, az EUMSZ 280. cikk, az EUMSZ 299. cikk és az EAKSZ 164. cikk alapján előterjesztett kérelmekre.

    (2)   A kérelemnek helyt adó végzés adott esetben meghatározza azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti.

    17. fejezet

    AZ ÍTÉLETEKRE ÉS A VÉGZÉSEKRE VONATKOZÓ KÉRELMEK

    162. cikk

    A kérelem kiosztása

    (1)   A jelen fejezet szerinti kérelmeket annak az ítélkező testületnek kell kiosztani, amely a kérelemmel érintett határozatot hozta.

    (2)   Ha a 23. és a 24. cikkben említett határozatképességet már nem lehet biztosítani, a kérelmet azonos számú bíróval eljáró másik ítélkező testületnek kell kiosztani. Ha a határozatot egyesbíróként eljáró bíró hozta, és e bíró akadályoztatva van, a kérelmet másik bírónak kell kiosztani.

    163. cikk

    Az eljárás felfüggesztése

    Ha a Bíróság által tárgyalt fellebbezés és a jelen fejezet szerinti kérelmek valamelyike – a 164. és a 165. cikk szerinti kérelmek kivételével – a Törvényszék ugyanazon határozatára vonatkozik, az elnök a felek meghallgatását követően a fellebbezés Bíróság általi elbírálásáig elrendelheti az eljárás felfüggesztését.

    164. cikk

    Az ítéletek és végzések kijavítása

    (1)   Az ítéletek és végzések értelmezésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Törvényszék – hivatalból vagy a fél kérelmére – kijavíthatja az elírásokat, számítási hibákat és a nyilvánvaló pontatlanságokat.

    (2)   A kijavítás iránti kérelmet az ítélet kihirdetésétől vagy a végzés kézbesítésétől számított két héten belül kell előterjeszteni.

    (3)   Ha a kijavítás a rendelkező részre vagy az annak alátámasztására szolgáló indokolás valamelyik részére vonatkozik, a felek az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

    (4)   A Törvényszék végzéssel határoz.

    (5)   A kijavító végzés eredeti példányát a kijavított határozat eredeti példányához mellékelik. Erről a végzésről a kijavított határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

    165. cikk

    A határozathozatal elmulasztása

    (1)   Ha a Törvényszék a kérelmek valamely pontjáról vagy a költségekről nem határozott, az érdekelt fél erre hivatkozva kérelmet terjeszthet elé.

    (2)   A kérelmet az ítélet kihirdetésétől vagy a végzés kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni.

    (3)   A kérelmet kézbesítik a többi fél részére, akik az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

    (4)   Miután a feleknek lehetőséget biztosított az észrevételeik előterjesztésére, a Törvényszék végzéssel egyidejűleg határoz a kérelem elfogadhatóságáról és megalapozottságáról.

    166. cikk

    A mulasztási ítélet elleni ellentmondás

    (1)   Az alapokmány 41. cikkének megfelelően a mulasztási ítélet ellen ellentmondást lehet előterjeszteni.

    (2)   A mulasztó alperesnek az ellentmondást a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell előterjesztenie. Az ellentmondást a 76–78. cikkben előírt formában kell benyújtani.

    (3)   Az ellentmondás kézbesítését követően az elnök a másik fél számára írásbeli észrevételei előterjesztésére határidőt állapít meg.

    (4)   Az eljárást – az esettől függően – a III. cím, illetőleg a IV. cím rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni.

    (5)   A Törvényszék ítélettel határoz, amely ellen további ellentmondásnak helye nincs.

    (6)   Ennek az ítéletnek az eredeti példányát a mulasztási ítélet eredeti példányához mellékelik. Az ellentmondás tárgyában hozott ítéletről a mulasztási ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

    167. cikk

    Harmadik személy jogorvoslata

    (1)   Az alapokmány 42. cikke alapján benyújtott, harmadik személy jogorvoslati kérelmére a 76–78. cikk rendelkezései alkalmazandók. Az ilyen kérelem továbbá:

    a)

    megjelöli a megtámadott ítéletet vagy végzést;

    b)

    ismerteti, hogy a megtámadott ítélet vagy végzés mennyiben sérti a harmadik személy jogait;

    c)

    megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a harmadik személy nem tudott részt venni a Törvényszék előtti eljárásban.

    (2)   A harmadik személy jogorvoslati kérelmét a 122. cikk szerinti közzétételtől számított két hónapon belül kell előterjeszteni.

    (3)   A Törvényszék a harmadik személy kérelmére elrendelheti a megtámadott ítélet vagy végzés végrehajtásának felfüggesztését. A 156–161. cikk rendelkezései alkalmazandók.

    (4)   A harmadik személy jogorvoslati kérelmét kézbesítik a felek részére, akik az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

    (5)   Miután a feleknek lehetőséget biztosított az észrevételeik előterjesztésére, a Törvényszék határoz.

    (6)   A megtámadott ítéletet vagy végzést módosítani kell annyiban, amennyiben a harmadik személy jogorvoslati kérelmének helyt adtak.

    (7)   A harmadik személy jogorvoslata tárgyában hozott határozat eredeti példányát a megtámadott ítélet vagy végzés eredeti példányához mellékelik. A határozatról a megtámadott ítélet vagy végzés eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

    168. cikk

    Az ítéletek és végzések értelmezése

    (1)   Az alapokmány 43. cikkének megfelelően, ha egy ítélet vagy végzés értelme vagy hatálya kétséges, bármelyik fél vagy bármelyik uniós intézmény kérelmére a Törvényszék azt értelmezi, ha érdekeltségüket valószínűsítik.

    (2)   Az értelmezés iránti kérelmet az ítélet kihirdetését vagy a végzés kézbesítését követő két éven belül kell benyújtani.

    (3)   Az értelmezés iránti kérelmet a 76–78. cikkben meghatározott alaki követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni. A kérelem megjelöli továbbá a következőket:

    a)

    az értelmezendő ítélet vagy végzés;

    b)

    azok a szövegrészek, amelyek értelmezését kérik.

    (4)   Az értelmezés iránti kérelmet kézbesítik a többi fél részére, akik az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

    (5)   Miután a feleknek lehetőséget biztosított az észrevételeik előterjesztésére, a Törvényszék határoz.

    (6)   Az értelmező határozat eredeti példányát az értelmezett határozat eredeti példányához mellékelik. Az értelmező határozatról az értelmezett határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

    169. cikk

    Perújítás

    (1)   Az alapokmány 44. cikkének megfelelően a Törvényszék határozatára vonatkozó perújítási kérelemmel csak akkor lehet a Törvényszékhez fordulni, ha olyan döntő jelentőségű tény merül fel, amely az ítélet kihirdetését vagy a végzés kézbesítését megelőzően a Törvényszék és a perújítást kérő fél előtt ismeretlen volt.

    (2)   Az alapokmány 44. cikkének harmadik bekezdésében előírt tízéves határidőn belül a perújítási kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor a kérelmező a kérelme alapjául szolgáló tényről tudomást szerzett.

    (3)   A perújítási kérelemre a 76–78. cikk rendelkezései alkalmazandók. Az ilyen kérelem továbbá:

    a)

    megjelöli a megtámadott ítéletet vagy végzést;

    b)

    jelzi azokat a pontokat, amelyeken az ítéletet vagy végzést megtámadják;

    c)

    megjelöli azokat a tényeket, amelyeken a kérelem alapul;

    d)

    megnevezi a perújításra okot adó tények létezésének, valamint a (2) bekezdésben megállapított határidők betartásának bizonyítékait.

    (4)   A perújítási kérelmet kézbesítik a többi fél részére, akik az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

    (5)   Miután a feleknek lehetőséget biztosított az észrevételeik előterjesztésére, a Törvényszék végzéssel határoz a kérelem elfogadhatóságáról; ez semmilyen tekintetben nem dönti el előre az ügy érdemét.

    (6)   Ha a Törvényszék a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, az ügy érdeméről a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően határoz.

    (7)   A perújítási eljárásban hozott határozat eredeti példányát a perújítással megtámadott határozat eredeti példányához mellékelik. A perújítási eljárásban hozott határozatról a perújítással megtámadott határozat eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

    170. cikk

    A megtérítendő költségek vitatása

    (1)   A megtérítendő költségek vitatása esetén az érdekelt félnek kérelmet kell a Törvényszék elé terjesztenie. E kérelmet a 76–78. cikkben előírt formában kell benyújtani.

    (2)   A kérelmet kézbesítik a kérelemmel érintett fél részére, aki az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthet elő.

    (3)   Miután a kérelemmel érintett félnek lehetőséget biztosított az észrevételei előterjesztésére, a Törvényszék végzéssel határoz, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.

    (4)   A felek végrehajtás céljából a végzés hiteles másolatát igényelhetik.

    IV. CÍM

    A SZELLEMI TULAJDONJOGOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

    171. cikk

    Hatály

    A jelen cím rendelkezései alkalmazandók az 1. cikk szerinti OHIM, illetve CPVO fellebbezési tanácsainak határozatai ellen indított azon keresetekre, amelyek a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatosak.

    1. fejezet

    AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ FELEK

    172. cikk

    Alperes

    A keresetet az OHIM, illetve a CPVO mint alperes ellen kell megindítani, amelynek a fellebbezési tanácsa a megtámadott határozatot hozta.

    173. cikk

    A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő többi fél Törvényszék előtti jogállása

    (1)   A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek – a felperes kivételével – beavatkozó félként vehetnek részt a Törvényszék előtti eljárásban, amennyiben a keresetlevélre az előírt alakiságok és határidő betartásával válaszolnak.

    (2)   A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek – a felperes kivételével – a válaszbeadvány benyújtására előírt határidő lejártát megelőzően azáltal, hogy eljárási iratot nyújtanak be, a Törvényszék előtti eljárásban beavatkozó féli minőséget nyernek. Amennyiben a keresetlevélre az előírt alakiságok és határidő betartásával nem válaszolnak, megszűnik a Törvényszék előtti beavatkozó féli jogállásuk. Ez esetben a beavatkozó felek maguk viselik az általuk benyújtott eljárási iratokkal összefüggésben felmerült saját költségeiket.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett beavatkozó feleknek ugyanolyan eljárási jogaik vannak, mint a felperesnek és az alperesnek. A beavatkozó felek támogathatják a felperes vagy az alperes kérelmeit, továbbá a felperes és az alperes által előterjesztettektől független kérelmeket és jogalapokat terjeszthetnek elő.

    (4)   A fellebbezési tanács előtti eljárásban – a felperes kivételével – részt vevő azon felek képviseletére, akik az (1) és a (2) bekezdés értelmében a Törvényszék előtti eljárásban beavatkozó féli minőséget nyernek, az alapokmány 19. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

    (5)   A (2) bekezdés szerinti eljárási iratra a 77. cikk és a 78. cikk (3)–(5) bekezdése alkalmazandó.

    (6)   A 123. cikktől eltérve a mulasztási eljárás nem alkalmazható, ha az (1) és a (2) bekezdésben említett beavatkozó fél a keresetlevélre az előírt alakiságok és határidő betartásával válaszolt.

    174. cikk

    A fél helyett történő perbelépés

    Ha a jogvitával érintett valamely szellemi tulajdonjog az OHIM, illetve a CPVO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban részt vevő félről harmadik személyre szállt át, a jogutód kérheti, hogy a Törvényszék előtti eljárásban eredetileg részt vevő fél helyett perbe léphessen.

    175. cikk

    A fél helyett történő perbelépés iránti kérelem

    (1)   A fél helyett történő perbelépés iránti kérelmet külön iratban kell előterjeszteni. E kérelem az eljárás bármely szakaszában benyújtható.

    (2)   E kérelem tartalmazza a következőket:

    a)

    az ügy megjelölése;

    b)

    az ügyben részt vevő felek, valamint azon fél megjelölése, amely helyett a kérelmező perbe kíván lépni;

    c)

    a kérelmező neve és lakóhelye vagy székhelye;

    d)

    a kérelmező képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    e)

    azoknak a körülményeknek az ismertetése, amelyek a fél helyett történő perbelépést megalapozzák, csatolva az e körülményeket alátámasztó bizonyítékokat.

    (3)   A fél helyett történő perbelépést kérelmező képviseletére az alapokmány 19. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

    (4)   A fél helyett történő perbelépés iránti kérelemre a 77. cikk, a 78. cikk (3)–(5) bekezdése és a 139. cikk alkalmazandó.

    176. cikk

    A fél helyett történő perbelépés iránti kérelem tárgyában hozott határozat

    (1)   A fél helyett történő perbelépés iránti kérelmet kézbesítik a felek részére.

    (2)   Az elnök lehetőséget biztosít a feleknek, hogy a fél helyett történő perbelépés iránti kérelemre vonatkozó írásbeli vagy szóbeli észrevételeiket megtegyék.

    (3)   A fél helyett történő perbelépés iránti kérelemről az elnök által hozott indokolt végzéssel kell határozni, vagy az eljárást befejező határozatban.

    (4)   A fél helyett történő perbelépés iránti kérelem elutasítása esetén a 134. és a 135. cikk rendelkezései alapján rendelkezni kell az e kérelemmel összefüggésben felmerülő költségekről, ideértve a fél helyett történő perbelépést kérelmező költségeit is.

    (5)   Ha a fél helyett történő perbelépés iránti kérelemnek helyt adnak, a jogutód a jogvitát a fél helyett történő perbelépéskori állapotában fogadja el. A jogutódot kötelezik az azon fél által benyújtott eljárási iratok, aki helyett perbe lép.

    2. fejezet

    KERESETLEVÉL ÉS VÁLASZBEADVÁNYOK

    177. cikk

    Keresetlevél

    (1)   A keresetlevél tartalmazza a következőket:

    a)

    a felperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a felperes képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    az OHIM, illetve a CPVO megjelölése, amely ellen a keresetet benyújtották;

    d)

    a jogvita tárgya, a felhozott jogalapok és érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetése;

    e)

    a felperes kérelmei.

    (2)   Ha az OHIM, illetve a CPVO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban félként nem csupán a felperes vett részt, a keresetlevélnek tartalmaznia kell az ezen eljárásban részt vevő valamennyi fél nevét, valamint azokat a címeket is, amelyeket az ezen eljárás során történő kézbesítés céljából megadtak.

    (3)   A fellebbezési tanács megtámadott határozatát mellékelni kell a keresetlevélhez. Fel kell tüntetni azt az időpontot, amikor a felperesnek e határozatot kézbesítették.

    (4)   A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az említett jogi személy jog szerinti létezésének újabb keletű bizonyítékát (a cégjegyzékből vagy az egyesületek nyilvántartásából származó kivonatot, illetve bármilyen más hivatalos dokumentumot).

    (5)   A keresetlevéllel együtt az 51. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti dokumentumokat is be kell nyújtani.

    (6)   A 77. cikk alkalmazandó.

    (7)   Ha a keresetlevél nem felel meg a (2)–(5) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a hiánypótlásra vagy a fent említett iratok benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja a hiánypótlást vagy a szükséges iratok benyújtását, a Törvényszék határoz arról, hogy ezen alakiságok be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan-e.

    178. cikk

    A keresetlevél kézbesítése

    (1)   A hivatalvezető a keresetlevél benyújtásáról a 80. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon értesíti az alperest és a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő valamennyi felet. A hivatalvezető az eljárás nyelvének a 45. cikk (4) bekezdésének megfelelően történt meghatározását követően intézkedik a keresetlevél kézbesítése, adott esetben pedig a keresetlevél eljárás nyelvére történő fordításának kézbesítése iránt.

    (2)   A keresetlevelet a keresetlevél hiteles másolati példányának ajánlott, tértivevényes postai küldeményként történő elküldésével, vagy e másolat elismervény ellenében történő személyes átadásával kézbesítik az alperes részére. Ha az alperes előzetesen hozzájárult, hogy a keresetleveleket az 57. cikk (4) bekezdésében meghatározott módon vagy faxon közöljék vele, a keresetlevél kézbesítése ekként is teljesíthető.

    (3)   A fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő fél részére a keresetlevelet olyan módon kézbesítik, amelyhez e fél a 173. cikk (2) bekezdése szerinti eljárási irat benyújtása során hozzájárult, ha pedig ilyen iratot nem nyújtott be, a keresetlevelet ajánlott, tértivevényes postai küldeményként kézbesítik arra a címre, amelyet az érintett fél adott meg a fellebbezési tanács előtti eljárás során történő kézbesítés céljából.

    (4)   A 177. cikk (7) bekezdésében említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint a Törvényszék megállapította, hogy a keresetlevél – az e cikkben említett követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.

    (5)   Közvetlenül a keresetlevél kézbesítését követően az alperes megküldi a Törvényszék részére a fellebbezési tanács előtti eljárás iratanyagát.

    179. cikk

    Válaszbeadvány benyújtására feljogosított felek

    Az alperes, valamint a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő felek – a felperes kivételével – a keresetlevél kézbesítésétől számított két hónapos határidőn belül nyújtanak be válaszbeadványt. E határidőt az elnök az érintett fél indokolással ellátott kérelmére különleges körülmények esetén meghosszabbíthatja.

    180. cikk

    Válaszbeadvány

    (1)   A válaszbeadvány tartalmazza a következőket:

    a)

    a válaszbeadványt benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a fél képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    a felhozott jogalapok és érvek;

    d)

    a válaszbeadványt benyújtó fél kérelmei.

    (2)   A 177. cikk (4)–(7) bekezdése a válaszbeadványra is alkalmazandó.

    181. cikk

    Az eljárás írásbeli szakaszának befejezése

    A 3. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül a Törvényszék az alperes, illetve – adott esetben – a 173. cikk szerinti beavatkozó fél válaszbeadványának előterjesztését követően fejezi be az eljárás írásbeli szakaszát.

    3. fejezet

    CSATLAKOZÓ KERESET

    182. cikk

    Csatlakozó kereset

    (1)   A fellebbezési tanács előtti eljárásban – a felperes kivételével – részt vevő felek a válaszbeadvány előterjesztésére megállapított határidőn belül csatlakozó keresetet terjeszthetnek elő.

    (2)   A csatlakozó keresetet külön iratban, a válaszbeadványtól elkülönítve kell előterjeszteni.

    183. cikk

    A csatlakozó kereset tartalma

    A csatlakozó kereset tartalmazza a következőket:

    a)

    a csatlakozó keresetet benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a fél képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    a felhozott jogalapok és érvek;

    d)

    a kérelmek.

    184. cikk

    A csatlakozó keresetben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

    (1)   A csatlakozó keresetben foglalt kérelmeknek a fellebbezési tanács határozatának megsemmisítésére vagy megváltoztatására kell irányulniuk, a keresetlevélben nem szereplő kérdésekben.

    (2)   A felhozott jogalapoknak és érveknek pontosan meg kell jelölniük a megtámadott határozatban szereplő indokolás vitatott részeit.

    185. cikk

    Válasz a csatlakozó keresetre

    Csatlakozó kereset benyújtása esetén a csatlakozó kereset kézbesítésétől számított két hónapon belül a többi fél olyan beadványt terjeszthet elő, amelynek tárgya a csatlakozó keresetben előadott kérelmek, jogalapok és érvek megválaszolására korlátozódik. E határidőt az elnök az érintett fél indokolással ellátott kérelmére különleges körülmények esetén meghosszabbíthatja.

    186. cikk

    Az eljárás írásbeli szakaszának befejezése

    Csatlakozó kereset benyújtása esetén a Törvényszék az e csatlakozó keresetre vonatkozó utolsó válaszbeadvány előterjesztését követően fejezi be az eljárás írásbeli szakaszát.

    187. cikk

    A kereset és a csatlakozó kereset viszonya

    A csatlakozó kereset okafogyottá válik a következő esetekben:

    a)

    a felperes eláll a keresettől;

    b)

    a kereset nyilvánvaló elfogadhatatlanságának megállapítása esetén.

    4. fejezet

    EGYÉB ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK

    188. cikk

    A Törvényszék előtti jogvita tárgya

    A felek által a Törvényszék előtti eljárás keretében benyújtott beadványok nem változtathatják meg a fellebbezési tanács előtti eljárás tárgyát.

    189. cikk

    A beadványok terjedelme

    (1)   A Törvényszék a 224. cikknek megfelelően meghatározza a jelen cím keretében benyújtott beadványok maximális terjedelmét.

    (2)   A beadványok maximális terjedelmének túllépését az elnök kizárólag a jogi vagy ténybeli szempontból különösen összetett esetekben engedélyezheti.

    190. cikk

    Rendelkezés a költségekről

    (1)   Ha a fellebbezési tanács határozata elleni keresetnek helyt adnak, a Törvényszék elrendelheti, hogy az alperes kizárólag saját költségeit viselje.

    (2)   A feleknél a fellebbezési tanács előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeket megtérítendő költségeknek kell tekinteni.

    191. cikk

    Egyéb alkalmazandó rendelkezések

    A jelen cím különleges rendelkezéseinek sérelme nélkül a III. cím rendelkezései a jelen cím szerinti eljárásokra is alkalmazandók.

    V. CÍM

    A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI ELLENI FELLEBBEZÉSEK

    192. cikk

    Hatály

    A jelen cím rendelkezései alkalmazandók a Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni, az alapokmány I. mellékletének 9. és 10. cikke szerinti fellebbezésekre.

    1. fejezet

    A FELLEBBEZÉSI KÉRELEM

    193. cikk

    A fellebbezési kérelem benyújtása

    (1)   A fellebbezés a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék Hivatalához benyújtott kérelemmel történik.

    (2)   A Közszolgálati Törvényszék Hivatala haladéktalanul megküldi a Törvényszék Hivatala számára az elsőfokú eljárás iratanyagát és – adott esetben – a fellebbezést.

    194. cikk

    A fellebbezési kérelem tartalma

    (1)   A fellebbezés tartalmazza a következőket:

    a)

    a fellebbező neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a fellebbező képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    a Közszolgálati Törvényszék megtámadott határozatának megjelölése;

    d)

    a Közszolgálati Törvényszék előtti szóban forgó ügy egyéb feleinek megjelölése;

    e)

    a felhozott jogalapok és jogi érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetése;

    f)

    a fellebbező kérelmei.

    (2)   A fellebbezésben meg kell jelölni azt a napot, amelyen a fellebbezéssel megtámadott határozatot a fellebbező részére kézbesítették.

    (3)   A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott fellebbezéshez csatolni kell az említett jogi személy jog szerinti létezésének újabb keletű bizonyítékát (a cégjegyzékből vagy az egyesületek nyilvántartásából származó kivonatot, illetve bármilyen más hivatalos dokumentumot).

    (4)   A fellebbezéssel együtt az 51. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti dokumentumokat is be kell nyújtani.

    (5)   A 77. cikk alkalmazandó.

    (6)   Ha a fellebbezés nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a hiánypótlásra vagy a fent említett iratok benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a fellebbező számára. Ha a fellebbező az előírt határidőn belül elmulasztja a hiánypótlást vagy a szükséges iratok benyújtását, a Törvényszék határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a fellebbezés alaki okból elfogadhatatlan-e.

    195. cikk

    A fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

    (1)   A fellebbezésben foglalt kérelmeknek a Közszolgálati Törvényszék határozata rendelkező részében szereplő döntésének egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére kell irányulniuk.

    (2)   A felhozott jogalapoknak és jogi érveknek pontosan meg kell jelölniük a Közszolgálati Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit.

    196. cikk

    Kérelmek a fellebbezésnek való helytadás esetén

    (1)   A fellebbezésben foglalt kérelmeknek – a fellebbezés megalapozottnak nyilvánítása esetén – arra kell irányulniuk, hogy egészben vagy részben adjanak helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek; új kérelmeket nem lehet előterjeszteni. A Közszolgálati Törvényszék előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni.

    (2)   Ha a fellebbező a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén azt kéri, hogy az ügyet utalják vissza a Közszolgálati Törvényszékhez, kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a per állása nem teszi lehetővé, hogy az ügyet a Törvényszék bírálja el.

    2. fejezet

    A VÁLASZBEADVÁNY, A VÁLASZ ÉS A VISZONVÁLASZ

    197. cikk

    A fellebbezés kézbesítése

    (1)   A fellebbezést a Közszolgálati Törvényszék előtti szóban forgó ügyben részt vevő többi fél részére kézbesítik. A 80. cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

    (2)   A 194. cikk (6) bekezdésében említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbezés – az e cikkben említett formai követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.

    198. cikk

    Válaszbeadvány benyújtására feljogosított felek

    A fellebbezés kézbesítésétől számított két hónapon belül a Közszolgálati Törvényszék előtti szóban forgó ügyben részt vevő, a fellebbezésnek való helytadásban vagy a fellebbezés elutasításában érdekelt felek válaszbeadványt nyújthatnak be. A válaszadás határideje nem hosszabbítható meg.

    199. cikk

    A válaszbeadvány tartalma

    (1)   A válaszbeadvány tartalmazza a következőket:

    a)

    a benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a fél képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    a nap, amikor a fellebbezést kézbesítették részére;

    d)

    a felhozott jogalapok és jogi érvek;

    e)

    a kérelmek.

    (2)   A válaszbeadványra a 194. cikk (3)–(6) bekezdése alkalmazandó.

    200. cikk

    A válaszbeadványban foglalt kérelmek

    A válaszbeadványban foglalt kérelmeknek a fellebbezésnek egészben vagy részben történő helyt adására vagy a fellebbezés egészben vagy részben történő elutasítására kell irányulniuk.

    201. cikk

    Válasz és viszonválasz

    (1)   A fellebbezést és a válaszbeadványt csak akkor lehet kiegészíteni válasszal és viszonválasszal, ha az elnök – a fellebbezőnek a válaszbeadvány kézbesítésétől számított hét napon belül előterjesztett, erre irányuló, indokolással ellátott kérelmére – úgy ítéli meg, hogy szükség van a válaszra, különösen abból a célból, hogy lehetővé tegye a fellebbező számára, hogy az elfogadhatatlansági kifogás vagy a válaszbeadványban felhozott új tények tárgyában állást foglaljon.

    (2)   Az elnök állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a választ elő kell terjeszteni, és azt a határidőt, amelyen belül e beadvány kézbesítését követően viszonválaszt lehet előterjeszteni. Az elnök meghatározhatja e beadványok tárgyát, és korlátozhatja oldalszámukat.

    3. fejezet

    A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉS

    202. cikk

    Csatlakozó fellebbezés

    (1)   A 198. cikk szerinti felek a válaszbeadvány előterjesztésére megállapított határidőn belül csatlakozó fellebbezést terjeszthetnek elő.

    (2)   A csatlakozó fellebbezést külön iratban, a válaszbeadványtól elkülönítve kell előterjeszteni.

    203. cikk

    A csatlakozó fellebbezés tartalma

    A csatlakozó fellebbezés tartalmazza a következőket:

    a)

    a csatlakozó fellebbezést benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

    b)

    a fél képviselője jogállásának és címének megjelölése;

    c)

    a nap, amikor a fellebbezést kézbesítették részére;

    d)

    a felhozott jogalapok és jogi érvek;

    e)

    a kérelmek.

    204. cikk

    A csatlakozó fellebbezésben foglalt kérelmek, jogalapok és érvek

    (1)   A csatlakozó fellebbezésben foglalt kérelmeknek a Közszolgálati Törvényszék határozata egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére kell irányulniuk.

    (2)   E kérelmek a Közszolgálati Törvényszék előtti kereset elfogadhatóságára vonatkozó, kifejezett vagy hallgatólagos határozat hatályon kívül helyezésére is irányulhatnak.

    (3)   A felhozott jogalapoknak és jogi érveknek pontosan meg kell jelölniük a Közszolgálati Törvényszék határozatában szereplő indokolás vitatott részeit. Ezeket el kell különíteni a válaszbeadványban felhozott jogalapoktól és érvektől.

    4. fejezet

    A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE VONATKOZÓ BEADVÁNYOK

    205. cikk

    Válasz a csatlakozó fellebbezésre

    Csatlakozó fellebbezés előterjesztése esetén a csatlakozó fellebbezés kézbesítésétől számított két hónapon belül a fellebbező vagy a Közszolgálati Törvényszék előtti szóban forgó ügyben részt vevő, a csatlakozó fellebbezésnek való helytadásban vagy a csatlakozó fellebbezés elutasításában érdekelt felek válaszbeadványt nyújthatnak be, amelynek tárgya az e csatlakozó fellebbezésben felhozott jogalapokra korlátozódik. Ez a határidő nem hosszabbítható meg.

    206. cikk

    A csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válasz és viszonválasz

    (1)   A csatlakozó fellebbezést és az erre vonatkozó válaszbeadványt csak akkor lehet kiegészíteni válasszal és viszonválasszal, ha az elnök – a csatlakozó fellebbezést előterjesztő félnek a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadvány kézbesítésétől számított hét napon belül előterjesztett, erre irányuló, indokolással ellátott kérelmére – úgy ítéli meg, hogy szükség van a válaszra, különösen abból a célból, hogy lehetővé tegye e fél számára, hogy az elfogadhatatlansági kifogás vagy a csatlakozó fellebbezésre vonatkozó válaszbeadványban felhozott új tények tárgyában állást foglaljon.

    (2)   Az elnök állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül e választ elő kell terjeszteni, és azt a határidőt, amelyen belül e beadvány kézbesítését követően viszonválaszt lehet előterjeszteni. Az elnök meghatározhatja e beadványok tárgyát, és korlátozhatja oldalszámukat.

    5. fejezet

    AZ ELJÁRÁS SZÓBELI SZAKASZA

    207. cikk

    Az eljárás szóbeli szakasza

    (1)   A fellebbezési eljárásban részt vevő felek kérhetik, hogy a Törvényszék tárgyalás keretében hallgassa meg őket. Az ilyen kérelmet meg kell indokolni, és az attól számított három héten belül lehet előterjeszteni, hogy a feleket értesítették az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről. Az elnök ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

    (2)   A Törvényszék – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva – az előadó bíró javaslatára úgy határozhat, hogy a fellebbezésről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz. Ugyanakkor utóbb úgy határozhat, hogy megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát.

    6. fejezet

    VÉGZÉSSEL ELBÍRÁLT FELLEBBEZÉSEK

    208. cikk

    Nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés

    Ha a fellebbezés vagy a csatlakozó fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Törvényszék az előadó bíró javaslatára indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben az eljárás során bármikor elutasíthatja.

    209. cikk

    Nyilvánvalóan megalapozott fellebbezés

    Ha a Bíróság vagy a Törvényszék már határozatot hozott egy vagy több olyan jogkérdésről, amelyek megegyeznek a fellebbezésben vagy a csatlakozó fellebbezésben felhozott jogkérdésekkel, és a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozott, a Törvényszék az előadó bíró javaslatára, a felek meghallgatását követően a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra való utalást tartalmazó, indokolt végzéssel megállapíthatja, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozott.

    7. fejezet

    A FELLEBBEZÉS TÖRLÉSÉNEK A CSATLAKOZÓ FELLEBBEZÉSRE GYAKOROLT JOGKÖVETKEZMÉNYEI

    210. cikk

    A fellebbezés visszavonásának vagy nyilvánvaló elfogadhatatlanságának a csatlakozó fellebbezésre gyakorolt jogkövetkezményei

    A csatlakozó fellebbezés okafogyottá válik a következő esetekben:

    a)

    a fellebbező a fellebbezését visszavonja;

    b)

    a fellebbezésnek a fellebbezési határidők elmulasztása miatti nyilvánvaló elfogadhatatlanságának megállapítása esetén;

    c)

    a fellebbezés nyilvánvaló elfogadhatatlanságának mindössze azon okból történő megállapítása esetén, hogy az nem – az alapokmány I. melléklete 9. cikkének első bekezdése értelmében vett – a Közszolgálati Törvényszék eljárást befejező határozata vagy olyan határozat ellen irányul, amely az érdemi kérdésekről részben rendelkezik, illetve amely a hatáskör hiányára vagy a kereset elfogadhatatlanságára alapozott kifogásra vonatkozó eljárási kérdésről rendelkezik.

    8. fejezet

    KÖLTSÉGEK ÉS ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK A FELLEBBEZÉS SORÁN

    211. cikk

    A fellebbezéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályok

    (1)   A következő rendelkezésekre is figyelemmel a 133–141. cikk megfelelően alkalmazandó a Törvényszék előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Közszolgálati Törvényszék határozata elleni fellebbezés.

    (2)   Ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Törvényszék maga hoz a jogvita kapcsán határozatot, a Törvényszék határoz a költségekről.

    (3)   Az intézmények által előterjesztett fellebbezések esetében az intézmények részéről felmerült költségeket ez utóbbiak viselik, a 135. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül.

    (4)   A 134. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a Törvényszék – valamelyik intézmény tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja által előterjesztett fellebbezés esetén, amennyiben a méltányosság azt megköveteli – elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását.

    (5)   Ha nem az elsőfokú eljárásban beavatkozó fél terjesztette elő a fellebbezést, az elsőfokú eljárásban beavatkozó felet csak akkor lehet a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére kötelezni, ha részt vett a Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában vagy szóbeli szakaszában. Ha e fél részt vesz az eljárásban, a Törvényszék dönthet úgy, hogy e fél maga viseli saját költségeit.

    9. fejezet

    A FELLEBBEZÉSRE ALKALMAZANDÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

    212. cikk

    A beadványok terjedelme

    (1)   A Törvényszék a 224. cikknek megfelelően meghatározza a jelen cím keretében benyújtott beadványok maximális terjedelmét.

    (2)   A beadványok maximális terjedelmének túllépését az elnök kizárólag a különösen összetett esetekben engedélyezheti.

    213. cikk

    A fellebbezésre alkalmazandó egyéb rendelkezések

    (1)   Az 51–58., 60–74., 79., 84., 87., 89., 90., 107–122., 124., 125., 129., 131., 142–162., 164., 165. és 167–170. cikk alkalmazandó a Törvényszék előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Közszolgálati Törvényszék határozata elleni fellebbezés.

    (2)   A 143. cikk (1) bekezdésétől eltérően a beavatkozási kérelmet a 79. cikkben említett közlemény közzétételétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni.

    (3)   Az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozatokat közölni kell a Bírósággal és a Közszolgálati Törvényszékkel.

    10. fejezet

    A BEAVATKOZÁSI KÉRELMET ELUTASÍTÓ HATÁROZATOK ÉS AZ IDEIGLENES INTÉZKEDÉS IRÁNTI ELJÁRÁSBAN HOZOTT HATÁROZATOK ELLENI FELLEBBEZÉS

    214. cikk

    A beavatkozási kérelmet elutasító határozatok és az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott határozatok elleni fellebbezés

    A jelen cím rendelkezéseitől eltérve a Törvényszék elnöke az alapokmány I. melléklete 10. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti fellebbezésekről a 157. cikk (1) és (3) bekezdése, valamint a 158. cikk (1) bekezdése szerinti eljárásban határoz.

    VI. CÍM

    VISSZAUTALÁST KÖVETŐ ELJÁRÁSOK

    1. fejezet

    A TÖRVÉNYSZÉK AZT KÖVETŐEN HOZOTT HATÁROZATAI, HOGY HATÁROZATÁT HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTÉK, ÉS AZ ÜGYET VISSZAUTALTÁK HOZZÁ

    215. cikk

    A Bíróság általi hatályon kívül helyezés és visszautalás

    Ha a Bíróság a Törvényszék valamely ítéletét vagy végzését hatályon kívül helyezi, és határozathozatal céljából visszautalja az ügyet a Törvényszékhez, a Törvényszéknél az eljárást a Bíróság visszautaló határozata indítja meg.

    216. cikk

    Az ügy kiosztása

    (1)   Ha a Bíróság valamelyik tanács ítéletét vagy végzését helyezi hatályon kívül, a Törvényszék elnöke az ügyet másik, azonos számú bíróval eljáró tanácsnak oszthatja ki.

    (2)   Ha a Bíróság a nagytanácsban eljáró Törvényszék által hozott ítéletet vagy végzést helyez hatályon kívül, az ügyet ezen ítélkező testületnek osztják ki.

    (3)   Ha a Bíróság olyan bíró által hozott ítéletet vagy végzést helyez hatályon kívül, aki egyesbíróként járt el, a Törvényszék elnöke az ügyet az egyesbírónak oszthatja ki, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az egyesbíró az ügyet azon tanács elé utalja, amelynek tagja.

    217. cikk

    Az eljárás lefolytatása

    (1)   Ha a Bíróság által utóbb hatályon kívül helyezett határozatot azt követően hozzák meg, hogy az ügy érdemét illetően a Törvényszék előtt befejeződött az eljárás írásbeli szakasza, a Bíróság határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül a Törvényszék előtti eljárásban részt vevő felek írásbeli észrevételeket nyújthatnak be arra vonatkozóan, hogy melyek a Bíróság határozatából a jogvita megoldása érdekében levonandó következtetések.

    (2)   Ha a Bíróság által utóbb hatályon kívül helyezett határozatot akkor hozzák meg, amikor az ügy érdemét illetően a Törvényszék előtt még nem fejeződött be az eljárás írásbeli szakasza, a Törvényszék azt attól a ponttól folytatja, ameddig az eljárás eljutott.

    (3)   Ha a körülmények ezt indokolják, az elnök engedélyezheti írásbeli észrevételeket tartalmazó kiegészítő beadványok benyújtását.

    218. cikk

    Az eljárásra alkalmazandó szabályok

    A 217. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül az eljárást – az esettől függően – a III. cím, illetőleg a IV. cím rendelkezései szerint kell lefolytatni.

    219. cikk

    Költségek

    A Törvényszék határoz az előtte indított eljárásokkal és a Bíróság előtti fellebbezési eljárásokkal kapcsolatos költségekről.

    2. fejezet

    A TÖRVÉNYSZÉK AZT KÖVETŐEN HOZOTT HATÁROZATAI, HOGY HATÁROZATÁT FELÜLVIZSGÁLTÁK, ÉS AZ ÜGYET VISSZAUTALTÁK HOZZÁ

    220. cikk

    A Bíróság általi felülvizsgálat és visszautalás

    Ha a Bíróság a Törvényszék valamely ítéletét vagy végzését felülvizsgálja, és határozathozatal céljából visszautalja az ügyet a Törvényszékhez, a Törvényszéknél az eljárást a Bíróság visszautaló ítélete indítja meg.

    221. cikk

    Az ügy kiosztása

    (1)   Ha a Bíróság eredetileg valamelyik tanács által elbírált ügyet utal vissza, a Törvényszék elnöke az ügyet másik, azonos számú bíróval eljáró tanácsnak oszthatja ki.

    (2)   Ha a Bíróság eredetileg a nagytanácsban eljáró Törvényszék által elbírált ügyet utal vissza, az ügyet ezen ítélkező testületnek osztják ki.

    222. cikk

    Az eljárás lefolytatása

    (1)   A Bíróság ítéletének kézbesítésétől számított egy hónapon belül a Törvényszék előtti eljárásban részt vevő felek írásbeli észrevételeket nyújthatnak be arra vonatkozóan, hogy melyek az ezen ítéletből a jogvita megoldása érdekében levonandó következtetések. Ez a határidő nem hosszabbítható meg.

    (2)   A Törvényszék pervezető intézkedések keretében felhívhatja az előtte folyamatban lévő eljárás feleit beadványok benyújtására, és úgy határozhat, hogy tárgyalás során meghallgatja a feleket.

    223. cikk

    Költségek

    A Törvényszék határoz a felülvizsgálatot követően előtte indított eljárással kapcsolatos költségekről.

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    224. cikk

    Végrehajtási rendelkezések

    A Törvényszék külön határozatban állapítja meg a jelen eljárási szabályzat gyakorlati végrehajtási rendelkezéseit.

    225. cikk

    Végrehajtás

    Az e szabályzat alapján kiszabott büntetéseket és elrendelt egyéb intézkedéseket az EUMSZ 280. cikk és az EUMSZ 299. cikk, illetve az EAK 164. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

    226. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A jelen eljárási szabályzat a Törvényszék 1991. május 2-án elfogadott és legutóbb 2013. június 19-én módosított eljárási szabályzatának helyébe lép.

    227. cikk

    A jelen eljárási szabályzat kihirdetése és hatálybalépése

    (1)   Ezt a szabályzatot, amely a 44. cikkben említett nyelveken hiteles, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.

    (2)   Ez a szabályzat a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

    (3)   A 105. cikk rendelkezései csak a 105. cikk (11) bekezdése szerinti határozat hatálybalépésétől kezdve alkalmazhatók.

    (4)   A 45. cikk (4) bekezdésének, a 139. cikk c) pontjának és a 181. cikknek a rendelkezései csak azokra a keresetekre alkalmazhatók, amelyeket a jelen szabályzat hatálybalépését követően nyújtottak be a Törvényszékhez.

    (5)   A 106. és a 207. cikkben megállapított rendelkezések csak azokban az ügyekben alkalmazhatók, amelyekben az eljárás írásbeli szakasza a jelen szabályzat hatálybalépésének időpontjában még nem fejeződött be.

    (6)   A Törvényszék 1991. május 2-i, legutóbb 2013. június 19-én módosított eljárási szabályzata 115. cikkének 1. §-ában, 116. cikkének 6. §-ában, 131. cikkében és 135. cikkének 2. §-ában megállapított rendelkezések továbbra is alkalmazandók azokra a keresetekre, amelyeket a jelen szabályzat hatálybalépését megelőzően nyújtottak be a Törvényszékhez.

    (7)   A Törvényszék 1991. május 2-i, legutóbb 2013. június 19-én módosított eljárási szabályzatának 135a. és 146. cikkében megállapított rendelkezések továbbra is alkalmazandók a Törvényszék előtt folyamatban lévő azon keresetekre, amelyekben az eljárás írásbeli szakasza a jelen szabályzat hatálybalépését megelőzően befejeződött.

    Kelt Luxembourgban, 2015. március 4-én.

    E. COULON

    hivatalvezető

    M. JAEGER

    elnök

    (1)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

    (2)  HL 17., 1958.10.6., 385/58. o.

    Top