31.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 361/1

(1)

Azon jogi feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a termékek nemzeti határokon átnyúló előállításával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységüket kiigazítsák, és amelyek nagyobb választási lehetőséget és több lehetőséget biztosítanak a számukra, hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése szerinti uniós célkitűzések eléréséhez. A vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között a belső piacon vagy legalább annak jelentős részén hatályos egységes szabadalmi oltalomnak is szerepelnie kell.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 118. cikkének első bekezdése értelmében a belső piac létrehozásának és működésének összefüggésében hozandó intézkedések magukban foglalják az egész Unióra kiterjedő hatályú egységes szabadalmi oltalom létrehozását, valamint az egész Unióra kiterjedő, központosított engedélyezési, koordinációs és felügyeleti szabályok megállapítását.

(3)

2011. március 10-én a Tanács elfogadta a 2011/167/EU határozatot, amely megerősített együttműködésre ad felhatalmazást Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) között az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén.

(4)

Az egységes szabadalmi oltalom elősegíti a tudományos és technológiai fejlődést és a belső piac működését azáltal, hogy a szabadalmi rendszerhez egyszerűbb, kevésbé költséges és jogbiztonságot nyújtó hozzáférést biztosít. Javítani fogja továbbá a szabadalmi oltalom szintjét azáltal, hogy lehetővé teszi egységes szabadalmi oltalom megszerzését a részt vevő tagállamokban, valamint a vállalkozásokat terhelő költségek csökkentését és az adminisztráció egyszerűsítését az Unió egészében. Az egységes szabadalmi oltalomnak nemzetiségtől, lakóhelytől és székhelytől függetlenül hozzáférhetőnek kell lennie az európai szabadalmaknak mind a részt vevő tagállamokból, mind a más államokból származó jogosultjai számára.

(5)

Az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5-i, 1991. december 17-én és 2000. november 29-én felülvizsgált egyezmény (a továbbiakban: ESZE) létrehozta az Európai Szabadalmi Szervezetet, és megbízta azt az európai szabadalmak megadásának feladatával. Ezt a feladatot az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) látja el. Az ESZH által megadott európai szabadalmakat a szabadalom jogosultjának kérelmére e rendelet alapján egységes hatállyal kell felruházni a részt vevő tagállamokban. Az ilyen szabadalmak megnevezése a továbbiakban „egységes hatályú európai szabadalom”.

(6)

Az ESZE IX. részével összhangban az ESZE szerződő államainak egy csoportja rendelkezhet a területükre kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmak egységes jellegéről. Ez a rendelet az ESZE 142. cikke értelmében különmegállapodásnak, az 1970. június 19-i, legutóbb 2001. február 3-án módosított Szabadalmi Együttműködési Szerződés 45. cikkének (1) bekezdése értelmében regionális szabadalmi szerződésnek, az ipari tulajdon oltalmára létesült, 1883. március 20-án Párizsban aláírt és legutóbb 1979. szeptember 28-án módosított egyezmény 19. cikke értelmében pedig külön megállapodásnak minősül.

(7)

Az egységes szabadalmi oltalmat úgy kell létrehozni, hogy az európai szabadalmakat a szabadalom megadását követően ezen rendelet alapján egységes hatállyal kell felruházni valamennyi részt vevő tagállam vonatkozásában. Az egységes hatályú európai szabadalmak fő jellemzője azok egységes jellege, vagyis az, hogy egységes oltalmat nyújtanak és azonos joghatással bírnak valamennyi részt vevő tagállamban. Az egységes hatályú európai szabadalom korlátozása, átruházása, megvonása vagy az oltalom megszűnése ebből következően csak az összes részt vevő tagállam vonatkozásában lehetséges. Lehetővé kell tenni, hogy az egységes hatályú európai szabadalom hasznosítására a részt vevő tagállamok területének egészére vagy egy részére vonatkozóan lehessen engedélyt adni. Az egységes szabadalmi oltalom által biztosított oltalmi terjedelem egyöntetűségének biztosítása érdekében kizárólag a valamennyi részt vevő tagállamra nézve azonos igénypontokkal megadott európai szabadalmak rendelkezhetnek egységes hatállyal. Végül az európai szabadalmak egységes hatályának járulékos jellegűnek kell lennie, és létre nem jöttnek kell tekinteni, ha az európai alapszabadalmat megvonták vagy korlátozták.

(8)

A szabadalmi jog általános elveivel és az ESZE 64. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egységes szabadalmi oltalomnak visszaható hatállyal, az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetésétől kezdődően kell keletkeznie a részt vevő tagállamokban. A kettős szabadalmi oltalom elkerülése érdekében a részt vevő tagállamoknak egységes szabadalmi oltalom keletkezése esetén biztosítaniuk kell, hogy az európai szabadalmat úgy tekintsék, hogy az a területükön nemzeti szabadalomként nem hatályosult.

(9)

Az egységes hatályú európai szabadalomnak fel kell jogosítania a jogosultat arra, hogy megakadályozza, hogy bármely harmadik fél olyan cselekményeket kövessen el, amelyek ellen a szabadalom oltalmat nyújt. Ezt az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásával kell biztosítani. Az e rendelet és az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésnek az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. december 17-i 1260/2012/EU tanácsi rendelet (3) által nem szabályozott kérdésekre az ESZE-t, az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást – ideértve annak az említett jogosultság hatályát és annak korlátozásait meghatározó rendelkezéseit –, valamint a nemzeti jogot – ideértve annak nemzetközi magánjogi rendelkezéseit – kell alkalmazni.

(10)

Az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos kényszerengedélyekre a részt vevő tagállamok területe tekintetében azok jogszabályait kell alkalmazni.

(11)

Az e rendelet működéséről szóló jelentésében a Bizottságnak értékelnie kell az alkalmazandó korlátozások működését, és szükség esetén megfelelő javaslatokat kell benyújtania, figyelembe véve a szabadalmi rendszernek az innovációhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzájárulását, a harmadik felek jogos érdekeit és a nyomós társadalmi érdekeket. Az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás nem zárja ki, hogy az Európai Unió gyakorolja e téren fennálló hatáskörét.

(12)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogok kimerülésének elvét alkalmazni kell az egységes hatályú európai szabadalmakra is. Az egységes hatályú európai szabadalom által biztosított jogok ennélfogva nem terjedhetnek ki az érintett szabadalom tárgyát képező termékkel kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyeket a részt vevő tagállamokban azt követően végeznek, hogy a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja az Unióban forgalomba hozta.

(13)

A kártérítésre alkalmazandó rendszerre a részt vevő tagállamok jogszabályait – így különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket – kell alkalmazni.

(14)

Az egységes hatályú európai szabadalmat, mint a vagyoni forgalom tárgyát, annak teljességében és valamennyi részt vevő tagállamban a különös feltételek – mint a bejelentő lakóhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy telephelye – alapján meghatározott részt vevő tagállam nemzeti szabadalmaként kell kezelni.

(15)

Az egységes hatályú európai szabadalommal védett találmányok gazdasági hasznosításának előmozdítása és megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ilyen szabadalom jogosultja megfelelő ellenérték fejében annak hasznosítására vonatkozó engedélyt kínáljon fel. E célból lehetővé kell tenni, hogy a szabadalom jogosultja arra vonatkozó nyilatkozatot nyújtson be az ESZH-hoz, hogy megfelelő ellenérték fejében hajlandó engedélyt adni a találmány hasznosítására. Ebben az esetben a nyilatkozat ESZH általi kézhezvételét követően csökkenteni kell a szabadalom jogosultja által fizetendő fenntartási díjakat.

(16)

Az ESZE IX. részének rendelkezéseiben foglalt lehetőséggel élő tagállamok csoportja feladatokkal bízhatja meg az ESZH-t, és létrehozhatja az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa albizottságát (a továbbiakban: albizottság).

(17)

A részt vevő tagállamoknak meg kell bízniuk az ESZH-t az egységes hatályú európai szabadalmakkal összefüggő bizonyos adminisztratív feladatokkal, különösen az egységes hatály iránti kérelmek kezelésével, az egységes hatály, valamint az egységes hatályú európai szabadalomra vonatkozó bármely korlátozás, hasznosítási engedély, illetve az egységes hatályú európai szabadalom átruházása, megvonása vagy megszűnése bejegyzésével, a fenntartási díjak beszedésével és felosztásával, az átmeneti időszakban a fordítások tájékoztató célú közzétételével, továbbá az ESZH hivatalos nyelveitől eltérő nyelven európai szabadalmi bejelentést benyújtó bejelentők fordítási költségeinek visszatérítésére létrehozott kompenzációs rendszer kezelésével.

(18)

Az albizottság keretében a részt vevő tagállamoknak biztosítaniuk kell a részt vevő tagállamok által az ESZH-ra ruházott feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek irányítását és felügyeletét, valamint azt, hogy az egységes hatály iránti kérelmeket a szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napját követő egy hónapon belül nyújtsák be az ESZH-hoz, továbbá arról is gondoskodniuk kell, hogy ezeket a kérelmeket az ESZH előtti eljárások nyelvén nyújtsák be az 1260/2012/EU rendeletben az átmeneti időszakra előírt fordítással együtt. A részt vevő tagállamoknak gondoskodniuk kell a fenntartási díjak mértékének és a fenntartási díjak felosztási arányának az ESZE 35. cikkének (2) bekezdésében szereplő szavazási szabályoknak megfelelő meghatározásáról, összhangban az e rendeletben meghatározott szempontokkal.

(19)

A szabadalom jogosultjainak az egységes hatályú európai szabadalom után egyösszegű éves fenntartási díjat kell fizetniük. A fenntartási díjaknak a szabadalmi oltalom ideje alatt fokozatosan emelkedniük kell, és az Európai Szabadalmi Szervezet részére a szabadalom megadását megelőzően befizetendő díjakkal együtt fedezniük kell az európai szabadalom megadásával és az egységes szabadalmi oltalom kezelésével kapcsolatos összes költséget. A fenntartási díjak mértékének meghatározása során a cél az innováció elősegítése és az európai vállalkozások versenyképességének ösztönzése, figyelembe véve egyes szereplők, így a kis- és középvállalkozások helyzetét, például alacsonyabb díjak meghatározása révén. A díjak mértékének tükröznie kell továbbá a szabadalom által lefedett piac méretét, és hasonlónak kell lennie a részt vevő tagállamokban a fenntartási díjak mértékének első meghatározásakor hatályban lévő átlagos európai szabadalmak nemzeti fenntartási díjainak mértékéhez.

(20)

A fenntartási díjak megfelelő mértékét és felosztását úgy kell meghatározni, hogy az egységes hatályú európai szabadalmakból származó források teljes mértékben fedezzék az egységes szabadalmi oltalommal kapcsolatban az ESZH-ra bízott feladatok összes költségét, valamint hogy a fenntartási díjakból származó bevételek – az Európai Szabadalmi Szervezet részére a szabadalom megadását megelőzően befizetendő díjakkal együtt – biztosítsák az Európai Szabadalmi Szervezet kiegyensúlyozott költségvetését.

(21)

A fenntartási díjakat az Európai Szabadalmi Szervezethez kell befizetni. Az ESZH-nak az ESZE 146. cikkével összhangban meg kell tartania egy bizonyos összeget az egységes szabadalmi oltalommal kapcsolatos feladatok ellátása során az ESZH-nál felmerült költségek fedezésére. A fennmaradó összeget fel kell osztani a részt vevő tagállamok között, és a szabadalmakkal kapcsolatos célokra kell fordítani. A felosztás arányát tisztességes, méltányos és lényeges szempontok, nevezetesen a szabadalmi tevékenység szintje és a piac mérete alapján kell meghatározni, és a felosztás arányának – a rendszer kiegyensúlyozott és fenntartható működésének fenntartása érdekében – garantálnia kell, hogy minden egyes részt vevő tagállamnak jusson egy minimumösszeg. A felosztásnak kompenzálnia kell azt, hogy az adott részt vevő tagállam hivatalos nyelve nem szerepel az ESZH hivatalos nyelvei között, hogy a részt vevő tagállamban az európai innovációs eredménytábla alapján megállapítottak szerint aránytalanul alacsony szintű a szabadalmi tevékenység, és/vagy hogy a részt vevő tagállam viszonylag rövid ideje rendelkezik tagsággal az Európai Szabadalmi Szervezetben.

(22)

Az ESZH és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai közötti megerősített partnerségnek lehetővé kell tennie, hogy az ESZH, adott esetben, rendszeresen felhasználhassa a központi iparjogvédelmi hivatalok által olyan nemzeti szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban végzett kutatások eredményeit, amelyek elsőbbségére egy későbbi európai szabadalmi bejelentésben hivatkoznak. Valamennyi központi iparjogvédelmi hivatal – beleértve azokat is, amelyek a nemzeti szabadalmak megadására irányuló eljárás során nem végeznek kutatást – alapvető szerepet játszhat a megerősített partnerségben, többek között a lehetséges szabadalmi bejelentők, különösen a kis- és középvállalkozások részére nyújtott tanácsadással és támogatással, a bejelentések fogadásával, azoknak az ESZH-hoz történő továbbításával, valamint a szabadalmi információk terjesztésével.

(23)

Ezt a rendeletet az 1260/2012/EU rendelet egészíti ki, amelyet a Tanács az EUMSZ 118. cikke második bekezdésének megfelelően fogad el.

(24)

Az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos bíráskodást az európai szabadalmak és az egységes hatályú európai szabadalmak egységes szabadalmi bíráskodási rendszerét felállító aktusnak kell létrehoznia és szabályoznia.

(25)

Az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos ügyeket tárgyaló Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása létfontosságú az ilyen szabadalmak megfelelő működése, az ítélkezési gyakorlat következetessége és az ebből fakadó jogbiztonság, valamint a szabadalom jogosultjai számára a költséghatékonyság biztosítása érdekében. Ezért alapvető jelentősége van annak, hogy a részt vevő tagállamok nemzeti alkotmányos és parlamenti eljárásaikkal összhangban megerősítsék az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást, és megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ez a Bíróság minél hamarabb megkezdhesse működését.

(26)

Ez a rendelet nem érintheti a részt vevő tagállamok nemzeti szabadalmak megadásához való jogát, és nem léphet a részt vevő tagállamok szabadalmakra vonatkozó jogszabályainak helyébe. A szabadalmi bejelentők számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy nemzeti szabadalmat, egységes hatályú európai szabadalmat, az ESZE egy vagy több szerződő államában hatályos európai szabadalmat vagy olyan egységes hatályú európai szabadalmat szerezzenek, amelyet az ESZE egy vagy több, a részt vevő tagállamok közé nem tartozó szerződő államában is hatályosítanak.

(27)

Mivel a rendelet célját, nevezetesen az egységes szabadalmi oltalom létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e rendelet léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat, adott esetben megerősített együttműködés útján, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának időpontjában a bejelentő lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye található; vagy

b)

amennyiben az a) pont nem alkalmazható, az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor a bejelentő telephellyel rendelkezett.

a)

az európai szabadalmak jogosultjai egységes hatály iránti kérelmeinek kezelése;

b)

az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásának az európai szabadalmi nyilvántartásba való belefoglalása és az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásának kezelése;

c)

a 8. cikkben említett engedélyezésre vonatkozó nyilatkozatoknak, a nyilatkozatok visszavonásának és az egységes hatályú európai szabadalom jogosultja által nemzetközi szabványügyi testületekben tett engedélyezési kötelezettségvállalásoknak a fogadása és nyilvántartása;

d)

az 1260/2012/EU rendelet 6. cikkében említett fordítások közzététele a szóban forgó cikkben említett átmeneti időszak során;

e)

az egységes hatályú európai szabadalmak fenntartási díjainak beszedése és kezelése azon évet követő évek tekintetében, amely évben az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik a szabadalom megadásáról szóló értesítést; a fenntartási díjak késedelmes fizetése miatt fizetendő pótdíjak beszedése és kezelése, amennyiben a késedelmes fizetés az esedékességtől számított hat hónapon belül történik, valamint a beszedett fenntartási díjak egy részének a részt vevő tagállamok részére történő felosztása;

f)

az 1260/2012/EU rendelet 5. cikkében említett, a fordítási költségek visszatérítésére létrehozott kompenzációs rendszer kezelése;

g)

annak biztosítása, hogy az európai szabadalom jogosultjának egységes hatály iránti kérelme a szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetését követő egy hónapon belül benyújtásra kerüljön az ESZE 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárási nyelven; és

h)

annak biztosítása, hogy az egységes hatályt feltüntessék az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásában, amennyiben egységes hatály iránti kérelmet nyújtottak be, és azt az 1260/2012/EU rendelet 6. cikkében meghatározott átmeneti időszak során az abban a cikkben említett fordításokkal együtt nyújtották be, valamint, hogy az ESZH-t tájékoztassák az egységes hatályú európai szabadalmak bármely korlátozásáról, hasznosításának engedélyezéséről, átruházásáról és megvonásáról;

a)

az egységes szabadalmi oltalom ideje alatt fokozatosan emelkednek;

b)

az európai szabadalom megadásával és az egységes szabadalmi oltalom igazgatásával kapcsolatos összes költséget fedezik; és

c)

az Európai Szabadalmi Szervezet részére a szabadalom megadását megelőzően befizetendő díjakkal együtt elegendők az Európai Szabadalmi Szervezet kiegyensúlyozott költségvetésének biztosításához.

a)

az innováció elősegítését és az európai vállalkozások versenyképességének ösztönzését;

b)

a szabadalom által lefedett piac méretének tükrözését; valamint

c)

azt, hogy a mérték hasonló legyen a részt vevő tagállamokban a fenntartási díjak mértékének első meghatározásakor hatályban lévő átlagos európai szabadalmak nemzeti fenntartási díjának mértékéhez.

a)

megegyezzen a jelenlegi európai szabadalmak átlagos földrajzi lefedettsége után fizetendő fenntartási díj mértékével;

b)

tükrözze a jelenlegi európai szabadalmak fenntartási rátáját; és

c)

tükrözze az egységes hatály iránti kérelmek számát.

a)

a szabadalmi bejelentések száma;

b)

a piac mérete, annak biztosítása mellett, hogy minden egyes részt vevő tagállamnak jusson egy minimumösszeg;

c)

kompenzáció nyújtása azon részt vevő tagállamoknak, amelyek: