30.9.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 255/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1552/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 7.)

a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően eljárva (1),

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése azt a stratégiai célt tűzte az Európai Unió elé, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál, és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg.

(2)	A polgárok foglalkoztathatósága, alkalmazkodóképessége és mobilitása létfontosságú ahhoz, hogy az Unió fenntartsa elkötelezettségét arra, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)	Az egész életen át tartó tanulás a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő kialakításának és fejlesztésének kulcseleme.

(4)

Az európai oktatási és szakképzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (hivatkozási értékek) szóló, 2003. május 5-i európai tanácsi következtetésekben (2) a Tanács elfogadta az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó alábbi hivatkozási értéket: „Ezért 2010-re a felnőtt, munkaképes korú népesség (25—64 éves korcsoport) átlagos részvétele az egész életen át tartó tanulásban legalább 12,5 %-os legyen az Európai Unióban”.

(5)	A lisszaboni Európai Tanács megerősítette, hogy az egész életen át tartó tanulás az európai társadalmi modell egyik alapvető összetevője.

(6)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2003. július 22-i 2003/578/EK tanácsi határozattal (3) megerősített új európai foglalkoztatási stratégia célja a lisszaboni stratégiához való jobb hozzájárulás, és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó koherens és átfogó stratégiák végrehajtása.

(7)	E rendelet alkalmazásakor figyelembe kell venni a tagállamok foglalkoztatási politikára vonatkozó iránymutatásaiban meghatározott „a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek” fogalmát.

(8)	Különös figyelmet kell szentelni a munkahelyi és munkaidőben történő képzésnek, melyek az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságú tényezői.

(9)	A közösségi szinten összehasonlítható statisztikai információ — különös tekintettel a vállalati szakképzésre — elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiák kifejlesztése és végrehajtásuk folyamatának nyomon követése szempontjából.

(10)	A konkrét közösségi statisztikák elkészítésére a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (4) foglalt szabályok az irányadóak.

(11)

A statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás hatálya alá tartozó adatok továbbítására a 322/97/EK rendeletben és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendeletben (5) foglalt szabályok az irányadóak.

(12)

A bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendelet (6) meghatározta azokat a feltételeket, amelyek alapján hozzáférés biztosítható a Közösségi hatósághoz továbbított bizalmas adatokhoz.

(13)

Mivel e rendelet célját — nevezetesen a vállalati szakképzésre vonatkozó összehangolt adatok előállítását lehetővé tevő közös statisztikai szabványok létrehozását — a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok rendelkezésre álló adatgyűjtési és feldolgozási kapacitását.

(15)	Az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló, 1989. június 19-i 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (8) 3. cikkének megfelelően a statisztikai programbizottsággal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a vállalati szakképzésre vonatkozó közösségi statisztikák készítésének közös keretét állapítja meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„vállalat”: a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendeletben (9) meghatározott gazdasági egység;

2.	„NACE Rev. 1.1.”: a gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozása az Európai Közösségben, amint azt az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló, 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet (10) megállapítja.

3. cikk

Begyűjtendő adatok

(1)   Az adatokat a tagállamoknak kell begyűjteniük a vállalatoknál folyó szakképzés elemzéséhez szükséges közösségi statisztikák elkészítése céljából, az alábbi területeken:

a)	a vállalatok által munkavállalóik szakértelmének fejlesztésére alkalmazott képzési politika és képzési stratégiák;

b)	a vállalatokban folyó szakképzés irányítása, szervezése és formái;

c)	a szociális partnerek szerepe a munkahelyi szakképzés valamennyi szempontjának biztosításában;

d)	a szakképzéshez való hozzáférés, annak volumene és tartalma, különösen a gazdasági tevékenység és a vállalat méretének vonatkozásában;

e)	a vállalatok konkrét szakképzési intézkedései munkavállalóik IKT-ben való jártasságának javítására;

f)	a kis- és középvállalkozások (KKV-k) alkalmazottainak esélyei a szakképzéshez való hozzáférésre és új jártasságok elsajátítására, és a KKV-k képzés nyújtásához kapcsolódó sajátos igényei;

g)	állami intézkedések hatása a folyamatos vállalati szakképzésre;

h)	a vállalatok valamennyi alkalmazottjának esélyegyenlősége a szakképzéshez való hozzáférés tekintetében, különös tekintettel a nemekre és adott életkori csoportokra;

i)	a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokat célzó konkrét szakképzési intézkedések;

j)	különböző munkaszerződés-típusokhoz igazodó szakképzési intézkedések;

k)	a szakképzéssel kapcsolatos kiadások: a szakképzéssel kapcsolatos finanszírozási szintek és pénzforrások, ösztönzők; és

l)	a vállalatoknak a szakképzések értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásai.

(2)   A tagállamoknak konkrét adatokat kell begyűjteniük a vállalatoknál folyó szakmai alapképzésre vonatkozóan a következőkről:

a)	a szakmai alapképzés részvevői; és

b)	a szakmai alapképzés teljes költsége.

4. cikk

A statisztika tartalma

A vállalati szakképzéssel kapcsolatos statisztikáknak legalább a NACE Rev. 1.1. C — K és O fejezetben meghatározott valamennyi gazdasági tevékenységre kell kiterjedniük.

5. cikk

Statisztikai egységek

(1)   Az adatgyűjtés vonatkozásában statisztikai egység a 4. cikkben említett gazdasági tevékenységek egyikét folytató, és 10 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalat.

(2)   Tekintettel a vállalkozások méreteloszlásának nemzetenkénti eltéréseire és a politikák szükségleteinek fejlődésére, a tagállamok kiterjeszthetik országukban a statisztikai egység definícióját. A Bizottság is határozhat úgy, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kiterjeszti ezt a definíciót, amennyiben ez a kiterjesztés az érintett tagállamban jelentősen javítaná a felmérés eredményének reprezentatív jellegét és minőségét.

6. cikk

Adatforrások

(1)   A tagállamok a szükséges adatokat a vállalatokban folytatott felmérésen, vagy a vállalatokban folytatott felmérés és egyéb források kombinációján keresztül gyűjtik be, a válaszadókra nehezedő teher csökkentése és az adminisztráció egyszerűsítése elvének alkalmazásával.

(2)   A tagállamok meghatározzák a felmérésre való válaszadásra vonatkozó részletszabályokat a vállalatok részére.

(3)   A felmérés által a vállalatokat helyes és teljes körű adatszolgáltatásra hívják fel az előírt határidőn belül.

(4)   A begyűjtendő adatok kiegészítésére egyéb források is felhasználhatók, köztük közigazgatási adatok, amennyiben ezek a források vonatkozás és időszerűség tekintetében megfelelőek.

7. cikk

A felmérés jellemzői

(1)   A felmérés mintavételes felmérés.

(2)   A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az általuk továbbított adatok tükrözzék a statisztikai egységek populációjának szerkezetét. A felmérést úgy kell elvégezni, hogy lehetőség legyen az eredmények közösségi szintű bontására legalább az alábbi kategóriákban:

a)	a NACE Rev. 1.1. szerinti gazdasági tevékenységek;

b)	a vállalatok mérete.

(3)   A mintavételi és pontossági követelményeket, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyságot, azoknak a NACE Rev. 1.1. és méretkategóriáknak a részleteit, amikbe az eredmények lebonthatóak, a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

8. cikk

A felmérés szempontjai

(1)   A válaszadókra nehezedő teher csökkentése érdekében a felméréshez alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie az adatgyűjtés egyedi igényekhez való igazítását az alábbiakra vonatkozóan:

a)	képző és nem képző vállalatok; és

b)	különböző szakképzési formák.

(2)   A képző és nem képző vállalatokra, valamint a különböző képzési formákra vonatkozó begyűjtendő konkrét adatokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

9. cikk

Minőség-ellenőrzés és beszámolók

(1)   A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az általuk továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében.

(2)   A tagállamok legkésőbb a 10. cikkben említett bázisidőszak végét követő 21 hónapon belül benyújtják a Bizottságnak (Eurostat) a minőségről szóló beszámolójukat, amely tartalmazza a továbbított adatok minőségének ellenőrzéséhez kért valamennyi információt és adatot. A beszámolóban meg kell jelölni a módszertani követelmények esetleges megsértésének eseteit.

(3)   A Bizottság (Eurostat) a (2) bekezdésben említett beszámolók alapján értékeli az átadott adatok minőségét, különös tekintettel az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosítására.

(4)   A vállalati szakképzésről gyűjtendő és a közösségi statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményeit, a (2) bekezdésben említett minőségről szóló beszámolók szerkezetét, és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedést a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

10. cikk

Bázisidőszak és gyakoriság

(1)   Az adatgyűjtésre vonatkozó bázisidőszak egy naptári év.

(2)   A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza az első bázisévet, amelyre adatokat kell begyűjteni.

(3)   A tagállamoknak az adatokat ötévente kell begyűjteniük.

11. cikk

Adatátadás

(1)   A tagállamok és a Bizottság saját illetékességi területeiken belül előmozdítják az elektronikus adatgyűjtés, elektronikus adatátvitel és automatikus adatfeldolgozás fokozott alkalmazásának feltételeit.

(2)   A tagállamoknak a vállalatokra vonatkozó egyedi adatokat a 322/97/EK rendeletben és az 1588/90/Euratom, EGK rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatok továbbításáról szóló hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően kell a Bizottság (Eurostat) részére továbbítaniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek közvetlen azonosítását.

(3)   A tagállamoknak az adatokat elektronikus formában, a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott megfelelő technikai formátumban és adatcsereszabvány szerint kell továbbítaniuk.

(4)   A tagállamoknak a teljes körű és helyes adatokat legkésőbb a bázisév végét követő 18 hónapon belül kell továbbítaniuk.

12. cikk

Jelentés a végrehajtásról

(1)   A statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság 2010 október 20-éig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés különösen a következőkre terjed ki:

a)	a Közösség, a tagállamok és az elkészített statisztikák felhasználói számára nyújtott előnyök értékelése a válaszadókra nehezedő terhekhez viszonyítva; és

b)	a kapott eredmények fényében szükségesnek ítélt esetleges javítások és módosítások területeinek meghatározása.

(2)   A Bizottság a jelentést követően javaslatot tehet az e rendelet végrehajtásának javítását célzó intézkedésekre.

13. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket — beleértve az adatgyűjtéssel, adattovábbítással és adatfeldolgozással kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevételét célzó intézkedéseket — a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot munkájában a statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Mindenütt, ahol erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve az annak 8. cikkében foglalt rendelkezéseket.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

15. cikk

Finanszírozás

(1)   Az első bázisévre, amelyre az e rendeletben meghatározott közösségi statisztikák készülnek, a Bizottság pénzügyi hozzájárulással segíti a tagállamokat az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adattovábbítás során keletkezett költségeik fedezésében.

(2)   A pénzügyi hozzájárulás összegét a vonatkozó éves költségvetési eljárás részeként kell meghatározni. A rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság határozza meg.

(3)   E rendelet végrehajtásakor a Bizottság szakértők és technikai segítségnyújtási szervezetek segítségét is igénybe veheti; ennek finanszírozásáról e rendelet átfogó pénzügyi kerete rendelkezhet. A Bizottság szemináriumokat, kollokviumokat és egyéb szakértői találkozókat szervezhet — amennyiben azok nagy valószínűséggel megkönnyítik e rendelet végrehajtását —, valamint megfelelő információs, publikációs és terjesztési célú intézkedéseket is hozhat.

16. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  Az Európai Parlament 2005. február 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2005. június 27-i határozata.

(2)  HL C 134., 2003.6.7., 3. o.

(3)  HL L 197., 2003.8.5., 13. o.

(4)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(6)  HL L 133., 2002.5.18., 7. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(9)  HL L 76., 1993.3.30., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(10)  HL L 293., 1990.10.24., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

---