This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 31997R0082
Regulation (EC) No 82/97 of the European Parliament and of the Council of 19 December 1996 amending Regulation (EEC) No 2913/92 establishing a Community Customs Code
Az Európai Parlament és a Tanács 82/97/EK rendelete (1996. december 19.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 82/97/EK rendelete (1996. december 19.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet módosításáról
HL L 17., 1997.1.21, p. 1–6
(ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)
No longer in force, Date of end of validity: 30/04/2016
Hivatalos Lap L 017 , 21/01/1997 o. 0001 - 0006
Az Európai Parlament és a Tanács 82/97/EK rendelete (1996. december 19.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 28., 100a. és 113. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2], a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3], (1) mivel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet [4] úgy rendelkezik, hogy a Közösség vámterülete – a Szerződés 227. cikke (5) bekezdésének megfelelően tett árunyilatkozat hiányában – nem foglalja magában az Åland-szigeteket; mivel ezen árunyilatkozat megtétele megtörtént, és ennek értelmében a szóban forgó szigetek a Finn Köztársaság részét képezik, ezt a rendeletet módosítani kell; (2) mivel az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti, a kereskedelemről és a vámunióról szóló, 1992. november 27-i ideiglenes megállapodás [5] meghatározza azokat a területeket, amelyekre a megállapodás alkalmazandó; mivel ennek értelmében San Marino területe nem minősül a Közösség vámterülete részének; (3) mivel intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a felfüggesztő rendelkezés alá vont, nem közösségi árukból származó áruk semmilyen körülmények között ne kerüljenek be a Közösség gazdaságába a behozatali vámok megfizetése nélkül, még akkor sem, ha megszerezték a közösségi származást; mivel ennek következtében a közösségi áruk meghatározását módosítani kell; mivel az ilyen árukat ugyanazon felfüggesztő rendelkezés alá kell vonni, mint azokat, amelyekből származnak; (4) mivel az Uruguayi Forduló keretében létrejött, mezőgazdaságról szóló megállapodás [6] a mezőgazdasági lefölözések eltörlését fogja eredményezni; (5) mivel az Uruguayi Forduló keretében létrejött, a származási szabályokról szóló megállapodás [7] előírja a szerződő felek részére, hogy az áruk származásának minősítését adják ki bármely, jogos érdekét igazoló személynek; (6) mivel számos termék ECU-ben kifejezett behozatali vám alá tartozik; mivel az ilyen, ECU-ben kifejezett vámokat minél előbb nemzeti valutára kell átváltani a kereskedelem torzulásának megakadályozása érdekében; (7) mivel azokban az egyéb esetekben, ahol a vámjogszabályok ECU-ben fejezik ki az összegeket, ezen összegek nemzeti valutákra történő átváltását rugalmasabban kell kezelni; (8) mivel a vámalakiságokra történő felkészülés érdekében a kereskedőknek nemcsak közvetlen behozatal esetén kell képesnek lenniük megvizsgálni az árut, hanem akkor is, amikor a külső árutovábbítási eljárás befejeződik; (9) mivel az ideiglenes behozatalról szóló egyezmény megkötéséről szóló, 1993. március 15-i 93/329/EGK tanácsi határozattal és annak mellékletei [8] elfogadásával a Közösség elfogadta a Vám-együttműködési Tanács keretében tárgyalt és 1990. június 26-án Isztambulban megkötött, az ideiglenes behozatalról szóló egyezményt; mivel ennélfogva az említett egyezmény alapján az ATA-igazolvány alkalmazható; (10) mivel a vám-visszatérítési rendszer formájában zajló aktív feldolgozási eljárás keretében a vámvisszatérítés lehetőségét bizonyos esetekben a változatlan állapotban lévő árukra is ki kell terjeszteni; mivel ahol a behozatali vámokat a vám-visszatérítési rendszer keretében visszatérítették, az azt követő szabad forgalomba bocsátást külön engedély nélkül továbbra is lehetővé kell tenni, akárcsak a felfüggesztő rendszer esetében; (11) mivel a Közösség vámterületére korábban behozott áruk újrakiviteléről történő értesítés nem tűnik minden esetben szükségesnek; (12) mivel ahol a közösségi jogszabályok a behozatali vagy kiviteli vámok alóli részleges vagy teljes mentességet írnak elő, az ilyen részleges vagy teljes mentesség minden esetben alkalmazandó, tekintet nélkül a tartozás keletkezésének körülményeire; mivel ilyen körülmények között a vámeljárási szabályok teljesítésének elmulasztása esetén a vám szokásos mértékének alkalmazása nem tűnik megfelelő szankciónak; (13) mivel pontosabban kell meghatározni azokat az eseteket, amikor az adós vámfizetési kötelezettsége felfüggesztésre kerül; (14) mivel a vámáru-nyilatkozat érvénytelenítése esetén a vámtartozást semmisnek kell nyilvánítani; mivel az ilyen esetek nem csak azokra korlátozódnak, amelyekről a Közösségi Vámkódex 66. cikke rendelkezik; (15) mivel a közösségi árutovábbításról szóló, 1990. szeptember 17-i 2726/90/EGK tanácsi rendelet [9] 3. cikke (3) bekezdésének b) pontja fölöslegessé vált; (16) mivel a Közösségi Vámkódex egyszerű gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság kifejezte készségét a kódex évenkénti frissítésének a végrehajtási rendelkezéseivel együtt történő közzétételére, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A 2913/92/EGK rendelet a következőképpen módosul: 1. a 3. cikkben: a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul: - az ötödik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép: - "– a Francia Köztársaság területét, kivéve a tengerentúli területeket, valamint Saint-Pierre és Miquelon-t és Mayotte-ot," - a 13. francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép: - "– a Finn Köztársaság területét,"; b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) Bár a Francia Köztársaság területén kívül fekszik, a Monacói Hercegség 1963. május 18-án Párizsban aláírt vámegyezményben meghatározott területe (Journal officiel de la République française, 1963. szeptember 27., 8679. o.) az említett egyezmény alapján szintén a Közösség vámterülete részének tekintendő."; 2. a 4. cikk a következőképpen módosul: a) az 5. pont befejező része helyébe a következő szöveg lép: "…; ez a kifejezés, többek között, magában foglalja a 12. cikk értelmében vett kötelező érvényű felvilágosítást is;" b) a 7. pont első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "– a 23. cikkben említett feltételek szerint, teljes egészében a Közösség vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált árut. A felfüggesztő eljárás alá vont árukból létrejött vagy előállított áruk nem nyerhetnek közösségi státuszt a bizottsági eljárásnak megfelelően különleges gazdasági jelentőségűként meghatározott esetekben,"; c) a 10. pont második francia bekezdéséből a "mezőgazdasági lefölözések és más" szövegrészt el kell hagyni; d) a 11. pont második francia bekezdéséből a "mezőgazdasági lefölözések és más" szövegrészt el kell hagyni; 3. a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: "12. cikk (1) A vámhatóságok a bizottsági eljárásnak megfelelően eljárva, írásbeli kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosítást vagy kötelező érvényű származási felvilágosítást adnak. (2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat a felvilágosítás jogosultjával szemben csak a tarifális besorolás vagy az áru származásának meghatározása tekintetében köti. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás vagy kötelező érvényű származási felvilágosítás a vámhatóságokat csak az olyan áruk vonatkozásában köti, amelyekre nézve a vámalakiságokat a felvilágosítás megadását követően végezték el. Származási kérdésekben a szóban forgó alakiságok azok, amelyek a 22. és a 27. cikk alkalmazásával kapcsolatosak. (3) A felvilágosítás jogosultjának bizonyítania kell: - a vámtarifánál: hogy a vámáru-nyilatkozatban szereplő áruk minden tekintetben megegyeznek a felvilágosításban leírt árukkal, - a származásnál: hogy az érintett áruk és a származás megszerzését meghatározó körülmények minden tekintetben megegyeznek a felvilágosításban leírt árukkal és körülményekkel. (4) A kötelező érvényű felvilágosítás a kiadása napját követően vámtarifa esetén hat, származás esetén pedig három évig érvényes. A 8. cikktől eltérve, a felvilágosítást meg kell semmisíteni, ha az a kérelmezőtől származó pontatlan vagy hiányos adatokon alapul. (5) A kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válik: a) a tarifális felvilágosítás esetében: i. ha valamely rendelet elfogadása esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek; ii. ha az már nem egyeztethető össze a 20. cikk (6) bekezdésében említett nómenklatúrák magyarázatával: - közösségi szinten a Kombinált Nómenklatúrához fűzött magyarázó megjegyzések módosításai miatt vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítélete következtében, - nemzetközi szinten valamely besorolási állásfoglalás vagy az 1952-ben Vám-együttműködési Tanács elnevezéssel létrehozott Vámigazgatások Világszervezete által elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Nómenklatúrájához fűzött magyarázó megjegyzések módosítása következtében; iii. ha azt a 9. cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve, hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik. Az i. és ii. alpontban szereplő esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja az említett intézkedések kihirdetésének napja vagy, nemzetközi intézkedések esetében, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja"C"; sorozatában közzétett bizottsági közlemény kelte. b) a származási felvilágosítás esetében: i. ha a Közösség által valamely rendelet elfogadása vagy megállapodás megkötése esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek; ii. ha az már nem egyeztethető össze: - közösségi szinten a szabályok értelmezése céljából elfogadott magyarázó megjegyzésekkel és állásfoglalásokkal vagy az Európai Közösségek Bíróságának valamely ítéletével, - nemzetközi szinten a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által létrehozott, a származási szabályokról szóló megállapodással vagy az e megállapodás értelmezésére elfogadott magyarázó megjegyzésekkel vagy származási állásfoglalással; iii. ha azt a 9. cikknek megfelelően visszavonják vagy módosítják, feltéve, hogy a visszavonásról vagy a módosításról a jogosultat értesítik. Az i. és ii. alpontban említett esetekben a kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válásának időpontja a fent említett intézkedések kihirdetésének napja vagy, nemzetközi intézkedések esetében, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja"C"; sorozatában közzétett bizottsági közleményben megjelölt nap. (6) Az (5) bekezdés a) pontjának ii. vagy iii. alpontja vagy b) pontjának ii. vagy iii. alpontja alapján érvénytelenné vált kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja a felvilágosítást a közzététel vagy az értesítés napjától számított hat hónapig még felhasználhatja, amennyiben a kötelező érvényű felvilágosítás alapján a szóban forgó áruk vételére vagy eladására az intézkedés elfogadását megelőzően őt kötelező szerződéseket kötött. Az olyan termékek esetében azonban, amelyeknél a vámalakiságok elvégzése során behozatali, kiviteli vagy előzetes megerősítő igazolást nyújtanak be, a hat hónapos időtartam helyébe az igazolás érvényességének időtartama lép. Az (5) bekezdés a) pontjának i. alpontja és b) pontjának i. alpontja esetében a rendelet vagy a megállapodás megállapíthatja az előző albekezdés alkalmazásának időtartamát. (7) A kötelező érvényű felvilágosításban foglalt besorolás vagy származásmeghatározás – a (6) bekezdésben megállapított feltételek mellett – csak az alábbi célokból alkalmazható: - a behozatali vagy a kiviteli vámok meghatározása, - az export-visszatérítések és bármely, a közös agrárpolitika részeként a behozatal vagy a kivitel támogatására nyújtott egyéb összegek kiszámítása, - a behozatali, kiviteli vagy előzetes rögzítési igazolás felhasználása esetén, amelyet a szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadása érdekében elvégzett vámalakiságok során nyújtanak be, amennyiben ezeket az igazolásokat a szóban forgó felvilágosítás alapján adták ki. Ezenkívül, kivételes esetekben, amikor a közös agrárpolitika keretein belül megállapított intézkedések zökkenőmentes működése veszélybe kerülhet, határozni lehet a (6) bekezdéstől való eltérésről az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i, 136/66/EGK tanácsi rendelet [10] 38. cikkében, valamint a piacok közös szervezésről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkeiben megállapított eljárásnak megfelelően."; 4. a 18. cikk helyébe a következő szöveg lép: "18. cikk (1) Az ECU-nek az áruk tarifális besorolása, valamint a behozatali vámok meghatározása céljából alkalmazott, nemzeti valutákban kifejezett értékét havonta egyszer kell rögzíteni. Az alkalmazandó átváltási árfolyamok az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a hónap utolsó előtti munkanapján közzétett árfolyamok. Ezek az árfolyamok a következő hónap egészére érvényesek. Ha azonban a hónap elején érvényes árfolyam 5 %-ot meghaladó mértékben tér el az ugyanannak a hónapnak a 15. napját megelőző utolsó előtti munkanapon közzétett árfolyamtól, akkor az utóbbi árfolyamot kell alkalmazni az adott hónap 15-étől a hónap végéig. (2) Az ECU-nek a vámjogszabályok keretében az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben alkalmazott, nemzeti valutákban kifejezett értékét évente egyszer kell megállapítani. Az átváltáshoz alkalmazandó árfolyamok az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában október első munkanapján közzétett árfolyamok, amelyek a következő év január 1-jétől hatályosak. Ha valamely nemzeti valuta árfolyama nem áll rendelkezésre, akkor az érintett valutára vonatkozó átváltási árfolyam annak a napnak az árfolyama, amelyet legutóbb az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétettek. (3) A vámhatóságok az áruk tarifális besorolása vagy a behozatali vagy kiviteli vámok meghatározásától eltérő célra szolgáló, ECU-ben kifejezett összeg nemzeti valutáikra történő átváltása során kapott összeget felfelé vagy lefelé kerekíthetik. A kerekített összeg az eredeti összegtől legfeljebb 5 %-ban térhet el. A vámhatóságok az ECU-ben kifejezett összeg nemzeti valutában számított értékét változatlanul hagyhatják, ha a (2) bekezdésben foglalt éves kiigazításkor ezen összeg átváltása, a fent említett kerekítést megelőzően, a nemzeti valuta értékében legfeljebb 5 %-os eltérést vagy csökkenést eredményez."; 5. a 20. cikk (3) bekezdése c) pontjának második francia bekezdésében a "mezőgazdasági lefölözéseket és egyéb" szövegrészt el kell hagyni; 6. a 31. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: az első és második francia bekezdésben az "1994-es" szövegrésszel egészül ki; 7. az 55. cikkben a "43" szám helyébe "42" lép; 8. a 83. cikk a) pontjában a "66. cikknek megfelelően" szövegrészt törölni kell; 9. a rendelet a következő cikkel egészül ki: "87a. cikk A 4. cikk (7) bekezdése első francia bekezdésének második mondatában említett esetekben, a felfüggesztő eljárás alá vont áruból nyert terméket vagy árut ugyanazon eljárás alá vontnak kell tekinteni."; 10. a 91. cikk (2) bekezdésének c) pontjából az "(ATA-egyezmény keretein belül)" szövegrészt el kell hagyni; 11. a 112. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(3) Ha az importárukat a 76. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően szabad forgalomba bocsátják, a 214. cikk értelmében az áruk figyelembe veendő jellegének, vámértékének és mennyiségének azt kell tekinteni, amelyet az áruk vámraktározási eljárás alá vonásakor alkalmaznak. Az első albekezdést kell alkalmazni, ha az előbbi árukra vonatkozó értékelési szabályokat akkor állapítják meg vagy fogadják el, amikor az árukat a vámraktározási eljárás alá vonták, kivéve, ha a bejelentő ezek alkalmazását a vámtartozás keletkezésekor kéri. Az első albekezdést a 78. cikk értelmében vett utólagos ellenőrzés sérelme nélkül kell alkalmazni."; 12. a 124. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében a "mezőgazdasági lefölözés vagy" szövegrész helyébe a "valamely" szöveg lép; 13. a 128. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az engedély jogosultja kérelmezheti a behozatali vám visszafizetését vagy elengedését, ha a vámhatóságok számára meggyőző módon bizonyítani tudja, hogy a vám-visszatérítési eljárás keretében szabad forgalomba bocsátott importárukat végtermékek vagy változatlan állapotú áruk formájában: - exportálták, vagy - későbbi újrakivitel szándékával árutovábbítási eljárás, vámraktározási eljárás, ideiglenes behozatali eljárás vagy (felfüggesztő eljárás keretében történő) aktív feldolgozási eljárás alá vonták, illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beléptették, amennyiben az eljárás alkalmazásának valamennyi feltétele teljesült. (2) Az (1) bekezdés második francia bekezdésének értelmében vett valamely vámjogi sors kijelölése szempontjából a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat nem közösségi áruknak kell tekinteni."; b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) A 122. cikk b) pontjának sérelme nélkül, amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően valamely vámeljárás alá vont, illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beléptetett végtermékeket vagy változatlan állapotú árukat szabad forgalomba bocsátják, a vámtartozás összegének a visszafizetett vagy elengedett behozatali vámok összegét kell tekinteni."; 14. a 163. cikk (2) bekezdésének c) pontjában az "(ATA-egyezmény keretein belül)" szövegrészt el kell hagyni; 15. a 182. cikk (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép: "(3) A bizottsági eljárásnak megfelelően meghatározott eseteket kivéve az újrakivitelről vagy az áru megsemmisítéséről a vámhatóságot előzetesen értesíteni kell."; 16. a rendelet a következő cikkel egészül ki: "212a. cikk Ha a vámjogszabályok a 181-187. cikkek alapján a behozatali vagy kiviteli vámok alóli részleges vagy teljes mentességről rendelkeznek, az ilyen részleges vagy teljes mentességet olyan esetekben is alkalmazni kell, amikor a vámtartozás a 202-205., 210. vagy 211. cikkek alapján keletkezett, amennyiben a bejelentő eljárása nem volt csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan, és bizonyítani tudja, hogy a mentesség alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek."; 17. a 217. cikk (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép: "b) ha a jogszabály alapján fizetendő vámösszeg túllépi a kötelező érvényű felvilágosítás alapján meghatározott összeget."; 18. a 222. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(2) Azok az esetek és feltételek, amikor az adós vámfizetési kötelezettségét fel kell függeszteni, a bizottsági eljárásnak megfelelően is meghatározhatók: - ha a 236., 238. vagy a 239. cikknek megfelelően a vám elengedésére vonatkozó kérelmet nyújtanak be, vagy - ha az árukat a 233. cikk c) pontja második francia bekezdésének vagy d) pontjának megfelelően a későbbi elkobzás céljából lefoglalták."; 19. a 233. cikk első bekezdése c) pontjának első francia bekezdésében a "66. cikknek megfelelően" szövegrészt el kell hagyni; 20. a 251. cikk (1) bekezdésének 26. francia bekezdésében az "a 3. cikk (3) bekezdésének b) pontja kivételével" szövegrészt el kell hagyni. 2. cikk Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 1996. december 19-én. az Európai Parlament részéről az elnök K. Hänsch a Tanács részéről az elnök S. Barrett [1] HL C 260., 1995.10.5., 8. o. és HL C 207., 1996.7.18., 7. o. [2] HL C 174., 1996.6.17., 14. o. [3] Az Európai Parlament 1996. február 14-i véleménye (HL C 65., 1996.3.4., 68. o.), a Tanács 1996. május 28-i közös álláspontja (HL C 248., 1996.8.26., 1. o.) és az Európai Parlament 1996. október 23-i határozata (HL C 347., 1996.11.18.). A Tanács 1996. november 26-i határozata. [4] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. Az 1994-es csatlakozási okmány által módosított rendelet. [5] HL L 359., 1992.12.9., 14. o. [6] HL L 336., 1994.12.23., 22. o. [7] HL L 336., 1994.12.23., 144. o. [8] HL L 130., 1993.5.27., 1. o. [9] HL L 262., 1990.9.26., 1. o. [10] HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o. A legutóbb a 3290/94/EK rendelettel (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet. --------------------------------------------------