MELLÉKLET

A kemény burkolatok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok

KERETRENDSZER

A kritériumok megállapításának célja

Az uniós ökocímkére vonatkozó kritériumok a környezeti teljesítmény szempontjából a piacon elérhető legjobb kemény burkolatokat veszik célba. A kritériumok az ilyen termékek életciklusával kapcsolatos főbb környezeti hatásokra összpontosítanak, és előmozdítják a körforgásos gazdaság szempontjait.

A kritériumok mindenekelőtt – értelemszerűen – az alábbiakat célozzák: i. az energiahatékony termelési folyamatok előmozdítása; ii. a globális felmelegedéshez (CO2), a savasodáshoz (SOx és NOx), az eutrofizációhoz (NOx), a fotokémiai oxidációs potenciálhoz (por, NOx és VOC) és a humán toxicitáshoz (por és VOC) hozzájáruló kibocsátások csökkentése; iii. a vízhatékony termelési folyamatok előmozdítása; és iv. az anyagtakarékos termékek előmozdítása.

Ennek megvalósítása érdekében a kritériumok:

—	meghatározzák a fajlagos energiafogyasztás felső határértékét, amennyiben meghatározhatók teljesítménymérő referenciaértékek, illetve ennek hiányában előírják az energiafogyasztás csökkentésére irányuló tervek kidolgozását;

—	felismerik és jutalmazzák a megújuló energiaforrásokból származó energia használatát;

—	meghatározzák a CO2, SOX, NOX és por kibocsátására vonatkozó határértékeket a tüzelőanyag elégetésével járó eljárások tekintetében;

—	meghatározzák a legjobb irányítási gyakorlatra vonatkozó követelményeket olyan eljárások vonatkozásában, amelyek során a por diffúz forrásokból származik;

—	meghatározzák a technológiai szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó követelményeket, vagy adott esetben korlátozzák a vízfogyasztás mértékét;

—	meghatározzák a technológiai hulladék újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményeket, és adott esetben jutalmazzák az újrahasznosított vagy másodlagos anyagok felhasználását a termékekben.

Mivel fontos a kemény burkolatok teljesítményosztályának és méreteinek az adott felhasználás tekintetében helyes megválasztása, sor kerül a használatra való alkalmasság követelményeinek meghatározására. Az életciklusukra gyakorolt hatások szempontjából fontos a kemény burkolatok helyes beépítése és karbantartása, ezért sor kerül a felhasználók tájékoztatására vonatkozó követelmények meghatározására is.

Az érintett termékek anyagának és a kapcsolódó termelési folyamatoknak a változatossága miatt a kemény burkolatok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok egyrészt valamennyi termékre vonatkozó kritériumokból, másrészt termékspecifikus, közvetlenül az érintett termelési folyamathoz kapcsolódó kritériumokból állnak.

A kemény burkolatok uniós ökocímkéjére vonatkozó kritériumok részben kötelezőek, részben választhatók. Pontok adhatók a kötelező minimumkövetelmények túlteljesítéséért vagy választható kritériumoknak való megfelelésért.

Az uniós ökocímke adott terméknek történő odaítéléséhez a kérelmezőnek meg kell felelnie valamennyi kötelező követelménynek, és el kell érni az adott termék esetében előírt minimumpontszámot. A kritériumok a következők:

1. táblázat

A termékspecifikus kritériumok áttekintése (néhány kritérium hosszú megnevezése rövidítve szerepel):

1. A valamennyi kemény burkolatra vonatkozó közös kritériumok
1.1. Ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése
1.2. Korlátozás alá eső anyagok
1.3. VOC-kibocsátás
1.4. Használatra való alkalmasság
1.5. A felhasználók tájékoztatása
1.6. Az uniós ökocímkén feltüntetett információk
1.7. Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)
Anyag- és technológiaspecifikus kritériumok
2. Természetes kő	3. Műgyanta kötőanyag-alapú műkő	4. Kerámia és égetett agyag	5. Hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú előregyártott betontermékek vagy tömörített földtéglák
2.1. Energiafogyasztás a kőbányában (*)	3.1. Energiafogyasztás	4.1. Tüzelőanyag-fogyasztás a szárítás és égetés során	5.1. Klinkertényező (**)
2.2. Az anyagfelhasználás hatékonysága a kőbányában (*)	3.2. Porszabályozás és levegőminőség	4.2. Szén-dioxid-kibocsátás	5.2. Szén-dioxid-kibocsátás  (**)
2.3. Víz-/Szennyvízkezelés a kőbányában  (*)	3.3. Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom	4.3. A folyamat vízfogyasztása	5.3. Por, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása (**)
2.4. Porszabályozás a kőbányában  (*)	3.4. Műgyanta kötőanyag-tartalom	4.4. Por, HF, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása	5.4. Nyersanyagok visszanyerése és felelősségteljes beszerzése
2.5. A személyzet biztonsága és munkakörülmények a kőbányában  (*)	3.5. A technológiai hulladék újrafelhasználása	4.5. Szennyvízkezelés	5.5. Energiafogyasztás
2.6. A kőbánya tájképi hatása  (*) (választható)		4.6. A technológiai hulladék újrafelhasználása	5.6. Környezetvédelmi szempontból innovatív terméktervezés (választható)
2.7. Energiafogyasztás az átalakító üzemben		4.7. Mázak és tinták
2.8. Víz-/Szennyvízkezelés az átalakító üzemben
2.9. Porszabályozás az átalakító üzemben
2.10. Az átalakító üzemben keletkező technológiai hulladék újrafelhasználása
2.11. Regionálisan integrált termelés az átalakító üzemben (választható)

Értékelés és ellenőrzés: Minden kritérium esetében feltüntetésre kerülnek a konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények.

Amennyiben a kérelmezőnek a kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy egyéb bizonyítékokat kell benyújtania, akkor azok származhatnak a kérelmezőtől és/vagy szállítójától (szállítóitól) és/vagy adott esetben ez utóbbi(ak) szállítójától (szállítóitól) stb.

Az illetékes testületeknek előnyben kell részesíteniük a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumokra vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított tanúsítványokat és igazolásokat, valamint a termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított igazolásokat.

Adott esetben az egyes kritériumoknál feltüntetett vizsgálati módszerektől eltérő módszerek is használhatók, ha azok egyenértékűségét a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

Adott esetben az illetékes testületek igazoló dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a szóban forgó kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére.

Az uniós ökocímkével rendelkező termékek esetében a szállítók és a gyártóhelyek tekintetében bekövetkező változásokról értesíteni kell az illetékes testületeket, valamint rendelkezésükre kell bocsátani az igazoló adatokat a kritériumoknak való folyamatos megfelelés ellenőrizhetősége érdekében.

Előfeltételként a kemény burkolatoknak meg kell felelniük a forgalomba hozatal helye szerinti ország vagy országok valamennyi vonatkozó jogszabályi követelményének. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

Az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„technológiai vágási hulladék”: a természetes kőből vagy műkőből készült kemény burkolatok előállítása során a vágási tevékenységből származó töredékek és nyesedékek, illetve selejt;

2.	„technológiai iszap”: a természetes kőből vagy műkőből készült kemény burkolatok előállítása során a porszabályozási, vágási és/vagy végső megmunkálási műveletekből származó szennyvíz helyszíni kezelése során visszanyert szilárd halmazállapotú anyag;

3.

„megújuló energia”: a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból, továbbá a biogázból nyert energia.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

1.   A valamennyi kemény burkolatra vonatkozó HORIZONTÁLIS KRITÉRIUMOK

1.1.   Ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése

Az uniós ökocímkével rendelkező kemény burkolatok gyártása tekintetében az ipari és építőipari ásványi nyersanyagok (például mészkő, agyag, zúzalék, vágott kövek stb.) kitermelésére csak az alábbi dokumentumokkal rendelkező helyeken kerülhet sor:

—	környezeti hatásvizsgálat és adott esetben a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) megfelelő jelentés;

—	az illetékes regionális vagy nemzeti hatóság által kiadott érvényes kitermelési engedély;

—	rehabilitációs kezelési terv a kitermelési tevékenység engedélyezésével összefüggésben;

—	a kőbánya helyét jelző térkép;

—	megfelelőségi nyilatkozat az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően;

—	megfelelőségi nyilatkozat a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek (3) (élőhelyvédelmi irányelv) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) (madárvédelmi irányelv) megfelelően.

A fenti utolsó pont tekintetében azokban az esetekben, amikor a kitermelési helyszínek a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken helyezkednek el, amelyek a 92/43/EGK irányelv értelmében vett különleges természetmegőrzési területekből és a 2009/147/EK irányelv értelmében vett különleges madárvédelmi területekből állnak, a kitermelési tevékenységek értékelésére és engedélyezésére a 92/43/EGK irányelv 6. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kerül sor a vonatkozó uniós iránymutatás (5) figyelembevételével.

A fenti utolsó pont tekintetében azokban az esetekben, amikor a kitermelési helyszínek az EU-n kívül találhatók, és az anyagok kitermelésére hivatalosan különleges természetmegőrzési területnek jelölt vagy ilyen területként elfogadott területen, a Berni Egyezmény (6) 16. sz. ajánlása (1989) és 3. sz. állásfoglalása (1996) értelmében a smaragd hálózat területén vagy a kitermelő/exportáló országok nemzeti jogszabályai értelmében kijelölt védett területeken kerül sor, a kitermelési tevékenységek értékelése és engedélyezése a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv rendelkezéseivel egyenértékű biztosítékokat nyújtó rendelkezéseknek megfelelően történik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságok nyilatkozatát az e követelménynek való megfelelésről vagy az illetékes hatóságok által kiadott engedélyek másolatát, illetve bármely egyéb előírt nyilatkozatot és dokumentációt.

A rehabilitációs kezelési terv tartalmazza a kőbánya rehabilitációs célkitűzéseit, a koncepcionális végső felszíni tervet – beleértve a kitermelést követően tervezett földhasználatot –, a hatékony regenerációs program végrehajtásának részleteit, valamint a rehabilitált területek teljesítményét értékelő hatékony monitoringprogrammal kapcsolatos részleteket.

Amennyiben az ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelésére (az Unióban) a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, (az Unión kívül) a smaragd hálózathoz tartozó területeken vagy a beszerző/exportáló országok nemzeti jogszabályai értelmében védettként kijelölt területeken került sor, a kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságok nyilatkozatát az e követelménynek való megfelelésről vagy az illetékes hatóságok által kiadott engedély másolatát.

1.2.   Korlátozás alá eső anyagok

Az 1.2. kritérium egyes alkritériumainak való megfelelés igazolásának alapja, hogy a kérelmező benyújtja az összes felhasznált releváns vegyi anyag jegyzékét a megfelelő dokumentációval együtt (biztonsági adatlap és/vagy a vegyi anyag szállítójának nyilatkozata). Minimumkövetelményként el kell végezni a kérelmező által a kapcsolódó termelési folyamatok során felhasznált valamennyi vegyi anyag szűrését.

1.2. a)   A különös aggodalomra okot adó anyagokra (SVHC) vonatkozó korlátozások

A kérelmező által a termelési folyamat során használt valamennyi vegyi anyag és a késztermék részét képező bármely beszállított anyag esetében a beszállítónak nyilatkoznia kell arról, hogy ezek nem tartalmaznak 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 57. cikkében említett kritériumoknak megfelelő, az említett rendelet 59. cikkében ismertetett eljárásnak megfelelően azonosított és a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagokat. E követelménytől nem lehet eltérni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a termék előállítása során nem került sor olyan vegyi anyagok vagy anyagok használatára, amelyek 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmaznak különös aggodalomra okot adó anyagot. A nyilatkozatot a felhasznált vegyi anyagok biztonsági adatlapjaival vagy a beszállítók által kibocsátott megfelelő nyilatkozatokkal kell alátámasztani.

A különös aggodalomra okot adó anyagnak (SVHC) minősülő és az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke szerinti jelöltlistán szereplő vegyi anyagok jegyzéke itt olvasható:

https://echa.europa.eu/hu/candidate-list-table

A jegyzékre az uniós ökocímke kérelmezésének napján érvényes állapota szerint kell hivatkozni.

1.2. b)   Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerint osztályozott anyagokra vonatkozó korlátozások

Amennyiben a 2. táblázatban nem szerepel erre vonatkozó eltérés, a termék nem tartalmazhat 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően az alábbi veszélyességi osztályokat, veszélyességi kategóriákat és kapcsolódó figyelmeztetőmondat-kódok valamelyikét rendelték:

—	az 1. csoportba sorolt veszélyek: 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H340, H350, H350i, H360, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df;

—

a 2. csoportba sorolt veszélyek: 2. kategóriájú CMR-anyagok: H341, H351, H361, H361f, H361d, H361fd, H362; 1. kategóriájú vízi toxicitás: H400, H410; 1. és 2. kategóriájú akut toxicitás: H300, H310, H330; 1. kategóriájú aspirációs toxicitás: H304; 1. kategóriájú célszervi toxicitás (STOT): H370, H372;

—	a 3. csoportba sorolt veszélyek: 2., 3. és 4. kategóriájú vízi toxicitás: H411, H412, H413; 3. kategóriájú akut toxicitás: H301, H311, H331; 2. kategóriájú STOT-anyagok: H371, H373.

A fenti követelmény nem vonatkozik az olyan anyagok és keverékek használatára, amelyek a termelési folyamat során kémiailag úgy módosulnak, hogy az anyag vagy keverék 1272/2008/EK rendelet értelmében történő osztályozásának alapját képező veszély megszűnik.

2. táblázat

Az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően osztályozott anyagokra vonatkozó korlátozásoktól való eltérések és ezek feltételei

Anyag/keverék típusa	Alkalmazhatóság	Az érintett veszélyességi osztály, kategória és figyelmeztető mondat kódja	Eltérési feltételek
Titán-dioxid (TiO2)	A hatály alá tartozó valamennyi anyag	Rákkeltő anyag, 2. kategória, H351 (belégzés)	A titán-dioxid termékhez való hozzáadása nem szándékos, hanem a felhasznált nyersanyagban természetesen előforduló szennyeződésről van szó. A végtermék előállítása során felhasznált bármely nyersanyag titán-dioxid-tartalma legfeljebb 2,0 tömegszázalék.
Kristályos szilícium-dioxid	A hatály alá tartozó valamennyi anyag	Célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció), 1. és 2. kategória, H372, H373	A kérelmező nyilatkozatot nyújt be a biztonságos kezelésre és adagolásra vonatkozó, a biztonsági adatlapon vagy a szállítói nyilatkozatban meghatározott utasításoknak való megfelelésről. Az üzemi vágási tevékenységre nedves eljárás során használt eszközökkel vagy száraz eljárás során, a por begyűjtésére szolgáló vákuumos légcsapda használatával kerül sor. A gyártó mellékeli a termékhez a vágási tevékenység során a pornak való kitettségre vonatkozó biztonsági utasításokat.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a termelési folyamat során felhasznált vegyi anyagok jegyzékét, mellékelve a vonatkozó biztonsági adatlapokat vagy a vegyi anyag beszállítóinak nyilatkozatait.

Ki kell emelni minden olyan vegyi anyagot, amely az 1272/2008/EK rendelet értelmében korlátozás tárgyát képező CLP-besorolású anyagot vagy keveréket tartalmaz. A vegyi anyag hozzávetőleges adagolási arányát, valamint a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék szóban forgó vegyi anyagban jelen lévő (a biztonsági adatlapon vagy a szállítói nyilatkozatban megadottak szerinti) koncentrációját és 100 %-os feltételezett retenciós faktort kell alkalmazni a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék késztermékben maradó mennyiségének becslésére.

Mivel egyetlen engedély hatálya alá több, ugyanazon technológiai vegyi anyagot használó termék vagy potenciális termék is tartozhat, a számítást csak az uniós ökocímke-engedély iránti kérelem tárgyát képező legkedvezőtlenebb termékre (például a legnagyobb kezelt, pigmentált vagy nyomtatott felülettel rendelkező termékre) kell benyújtani.

A 100 %-os retenciós faktortól való eltérést és a korlátozás alá eső veszélyes anyag vagy keverék kémiai módosítását írásban meg kell indokolni.

Minden olyan korlátozás alá eső anyagra vagy keverékre, amely a kész kemény burkolatban 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban van jelen, vonatkoznia kell megfelelő engedélyezett eltérésnek, és bizonyítani kell a vonatkozó eltérési feltételeknek való megfelelést.

1.3.   VOC-kibocsátás

A formaldehidalapú gyantával történő felületkezelés nem engedélyezett.

A VOC-tartalmú vegyületekkel felületkezelt hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú természetes kőből, kerámiából, égetett agyagból vagy előregyártott betonból készült termékek esetében meg kell vizsgálni a VOC-kibocsátást, és ezeknek a termékeknek meg kell felelniük az alább meghatározott határértékeknek.

A műgyanta kötőanyag-alapú műkő termékek esetében a felületkezelés jellegétől függetlenül el kell végezni a VOC-kibocsátás vizsgálatát, és ezeknek a termékeknek meg kell felelniük a lent meghatározott határértékeknek.

	Határérték (28 nap után)	Módszer
Összes VOC	300 μg/m3	EN 16516
Formaldehid	10 μg/m3
R-érték	< 1
1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületek, amelyek szerepelnek az EN 16516:2017 szabvány H mellékletében (kivéve a formaldehidet és acetaldehidet)	1 μg/m3 az egyes anyagok vonatkozásában

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a végtermék felszínét kezelték-e viasszal, ragasztóanyaggal, bevonattal, gyantával vagy hasonló felületkezelő vegyi anyaggal, és be kell nyújtania a vonatkozó biztonsági adatlapokat vagy a felhasznált felületkezelő vegyi anyagok VOC-tartalmára vonatkozó beszállítói nyilatkozatokat.

Amennyiben szükség van a VOC-kibocsátás vizsgálatára, a kérelmezőnek be kell nyújtania a megfelelőségi nyilatkozatot, mellékelve az EN 16516 szabványnak megfelelő vizsgálati jelentést. Ha a 28. napra meghatározott kamrai koncentrációs határértékeket a 3. és a 28. nap között más időpontban el lehet érni, a vizsgálat idő előtt leállítható.

1.4.   Használatra való alkalmasság

Ez a kritérium nem vonatkozik a köztes termékekre (vagyis a vágott kőtömbökre, a hidraulikus kötőanyagokra vagy az alternatív cementekre).

A kérelmezőnek rendelkeznie kell olyan minőség-ellenőrzési és minőségértékelési eljárással, amely biztosítja a termékek használatra való alkalmasságát.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt az alábbi dokumentumokkal kell alátámasztania:

—	a gyártóhelyek ISO 9001 szerinti tanúsítása vagy a belső minőségirányítási rendszer és a kapcsolódó minőségértékelési és minőség-ellenőrzési eljárások leírása,

—	a fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó eljárás részletes ismertetése,

—	a termék(ek)nek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (9) szerinti CE-jelölése (kivéve az asztallapok, a mosdópultok és a konyhai munkalapok esetét).

Adott esetben további bizonyítékot kell benyújtani, amely igazolja a használatra való alkalmasságot. Az ilyen bizonyíték megfelelő EN vagy ISO szabványokon vagy egyenértékű módszereken alapul. A potenciálisan alkalmazható szabványok tájékoztató jellegű, nem kimerítő felsorolása az alábbiakban olvasható:

—	természetes kőből készült termékek: EN 1341, EN 1342, EN 1343, EN 1467, EN 1468, EN 1469, EN 12057, EN 12058 vagy EN 12059;

—	műgyanta kötőanyag-alapú műkő termékek: EN 15285, EN 15286, EN 15388 vagy EN 16954;

—	kerámiából és égetett agyagból készült termékek: EN 1344, EN 13006 vagy EN 14411;

—	hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú előregyártott betontermékek: EN 1338, EN 1339, EN 1340 vagy EN 13748.

1.5.   Felhasználói tájékoztatás

Ez a kritérium nem vonatkozik a köztes termékekre (vagyis a vágott kőtömbökre, a hidraulikus kötőanyagokra vagy az alternatív cementekre).

A terméket a releváns felhasználói tájékoztatással együtt kell értékesíteni, amely tanácsot ad a termék megfelelő beépítésével, karbantartásával és ártalmatlanításával kapcsolatban.

A termék csomagolása vagy a terméket kísérő dokumentáció tartalmazza a kapcsolattartási adatokat (telefonszám vagy e-mail-cím) és az online tájékoztató elérhetőségét az olyan fogyasztók számára, akiknek kérdéseik vannak vagy konkrét tanácsra van szükségük a kemény burkolatok beépítésével, karbantartásával és az eltávolításuk során keletkező hulladék elhelyezésével kapcsolatban. Többek között az alábbi információkat kell elérhetővé tenni:

—	a műszaki teljesítményosztállyal kapcsolatos részletek, amelyek jelzik a kemény burkolatok megfelelő felhasználási környezetét, ilyen például a szakítószilárdság, a fagyállóság/vízfelvétel, a szennyeződésekkel és a vegyszerekkel szembeni ellenállás;

—

az aljzat előkészítése beépítés előtt, az ajánlott beépítési technikák, valamint a használatba helyezés során használt egyéb anyagokra (a szakember által használt injektálóhabarcsokra, tömítőanyagokra, bevonatokra, ragasztóanyagokra, habarcsokra, tisztítószerekre stb.) vonatkozó előírásokkal kapcsolatos részletek;

—

a beltéri vagy kültéri környezeti hatásoknak kitett felülettel rendelkező kemény burkolatok esetében a szokásos tisztításra vonatkozó előírások és az ajánlott tisztítószerek. Adott esetben a kevésbé gyakran ismétlődő karbantartási műveletekre (például a padló nagynyomású tisztítóberendezésekkel vagy új bevonattal és fényezéssel történő megújítására) vonatkozó tájékoztatást is mellékelni kell;

—	a kemény burkolatok esetében a csomagolás, a használatba helyezés során levágott darabok, valamint az életciklusuk végét elért termékek megfelelő újrahasznosítására vagy környezetvédelmi szempontból előnyben részesítendő ártalmatlanítására vonatkozó tájékoztatás.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a kritériumra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot, a csomagolás nagy felbontású képét és a felhasználói tájékoztató online elérhetőségét.

1.6.   Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

Választható szövegmezős címke esetében a címkének adott esetben a következő három állítást kell tartalmaznia:

Természetes kőből készült termékek (köztes vágott kövek tömbjei vagy végtermékek) esetében:

—	anyagtakarékos termelési folyamat;

—	mérsékelt porkibocsátás;

—	a szennyvíz zárt rendszerű újrahasznosításával végzett termelés.

Műgyanta kötőanyag-alapú műkő termékek esetében:

—	anyagtakarékos termelési folyamat;

—	energiahatékony termelési folyamat;

—	mérsékelt porkibocsátás.

Kerámiából és égetett agyagból készült termékek esetében:

—	anyagtakarékos termelési folyamat;

—	energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési folyamat;

—	a por és a légköri savasodást okozó vegyületek kibocsátásának mérsékelése.

Hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek esetében (mint köztes termékek az előregyártott beton vagy tömörített földből készült termékek gyártása során):

—	mérsékelt szén-dioxid-kibocsátás;

—	mérsékelt porkibocsátás;

—	a légköri savasodást okozó vegyületek kibocsátásának mérsékelése.

Előregyártott betontermékek vagy hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú előregyártott betontermékek vagy tömörített földtéglák esetében:

—	anyagtakarékos termelési folyamat;

—	energiahatékony termelési folyamat;

—	alacsony környezeti hatást kifejtő kötőanyagok használata.

A kérelmezőnek követnie kell az uniós ökocímke logójának használatáról szóló iránymutatásban szereplő, a logó helyes használatára vonatkozó utasításokat:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/logo_guidelines.pdf

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a termék csomagolásáról készült nagy felbontású képet, amelyen világosan látszik a címke, a nyilvántartási szám/az engedélyszám, valamint adott esetben a címkével együtt megjeleníthető állítások.

1.7.   Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)

Ez a kritérium a kérelmező azon gyártóhelyére vonatkozik, ahol sor kerül az uniós ökocímkével rendelkező engedélyezett termék előállítására.

3 pontot kap az a kérelmező, amely az ISO 14001 szabványnak megfelelő, akkreditált szervezet által tanúsított, dokumentált környezetvédelmi vezetési rendszerrel rendelkezik,

vagy

5 pontot kap az a kérelmező, amely az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszernek (10) (EMAS) megfelelő, akkreditált szervezet által tanúsított, dokumentált környezetvédelmi vezetési rendszerrel rendelkezik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az érvényes ISO 14001 tanúsítvány másolatát vagy adott esetben az EMAS-regisztrációt igazoló dokumentumot, és meg kell adnia az akkreditálást végző szervezet adatait.

Amennyiben a kérelmező ISO 14001 és EMAS-tanúsítvánnyal is rendelkezik, csak az EMAS-tanúsítványért járó pont ítélendő oda.

2.   A TERMÉSZETES KŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Pontozási rendszer

Az uniós ökocímke odaítélhető egyrészt a kőbányákból származó, közvetlenül a kőbánya üzemeltetője által előállított köztes termékeknek (vágott nagy kőtömbök vagy kőlapok), másrészt a természetes kőből az átalakító üzemek által előállított végtermékeknek is.

Amennyiben a kérelmező nem a kőbánya üzemeltetője, és a kőbánya üzemeltetője nem rendelkezik uniós ökocímkével, a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mely kőbányából származik az uniós ökocímkével rendelkező, természetes kőből készült termék előállításához használt anyag, és ezt alá kell támasztania a kérelem benyújtásának időpontját megelőző legfeljebb egy éven belül kiállított szállítólevelekkel.

Ebben az esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a kőbánya üzemeltetőjének valamennyi releváns nyilatkozatát, amely igazolja az uniós ökocímke kőbányákkal kapcsolatos valamennyi releváns követelményének, valamint az olyan egyéb releváns választható követelményeknek való megfelelést, amelyekért pontok ítélhetők oda.

A természetes kőből készült termékekre vonatkozó uniós ökocímke tekintetében az alábbi táblázat ismerteti a pontozási rendszert és az előírt minimális pontszámokat.

Pontozható kritériumok	Köztes vágott kőtömbök vagy kőlapok	Természetes kőből készült, átalakított kemény burkolatok (végtermékek)
1.7. A kőbánya környezetvédelmi vezetési rendszere (választható)	0, 3 vagy 5 pont	n.a.
1.7. Az átalakító üzem környezetvédelmi vezetési rendszere (választható)	n.a.	0, 3 vagy 5 pont
2.1. Energiafogyasztás a kőbányában	max. 20 pont	max. 20 pont
2.2. Az anyagfelhasználás hatékonysága a kőbányában	max. 25 pont	max. 25 pont
2.6. A kőbánya tájképi hatása (választható)	max. 10 pont	max. 10 pont
2.7. Energiafogyasztás az átalakító üzemben	n.a.	max. 20 pont
2.8. Víz-/Szennyvízkezelés az átalakító üzemben	n.a.	max. 5 pont
2.10. Az átalakító üzemben keletkező technológiai hulladék újrafelhasználása	n.a.	max. 10 pont
2.11. Regionálisan integrált termelés az átalakító üzemben (választható)	n.a.	max. 5 pont
Elérhető összpontszám	60	100
Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám	30	50

A kőbányákra vonatkozó követelmények

2.1.   Energiafogyasztás a kőbányában

A kőbánya üzemeltetőjének rendelkeznie kell olyan programmal, amellyel következetesen nyomon követhető, rögzíthető és az optimális szintre csökkenthető a fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás. A kérelmezőnek az energiafogyasztást az energiaforrás (például villamos energia és dízelolaj) és a cél (például helyszíni épületek, világítás, vágóberendezések üzemeltetése, szivattyúk és járművek üzemeltetése) szerinti bontásban kell jelentenie. A kérelmezőnek jelentenie kell az adott naptári évre a helyszíni abszolút energiafogyasztást (kWh vagy MJ) és a gyártásspecifikus energiafogyasztást (kWh vagy MJ/a m3-ben kifejezett kitermelt anyag vagy a m3-ben vagy tonnában kifejezett értékesített, illetve az előállított és értékesítésre kész anyagra nézve).

A fajlagos energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek ismertetnie kell a már meghozott vagy tervezett intézkedéseket (például a meglévő berendezések hatékonyabb használata, hatékonyabb berendezésekbe történő beruházások, hatékonyabb szállítás és logisztika stb.).

Emellett összesen 20 pont adható az alábbiak szerint:

—	arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a fogyasztott energia (tüzelőanyag és villamos energia) milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont 0 %, illetve 10 pont 100 % megújuló energia esetén);

—

max. 5 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (5 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (5 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (11) (4 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (12) (3 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (13) (2 pont).

—	3 pont adható, ha az ISO 14067 szabványnak megfelelően sor került a termék szénlábnyomának elemzésére, illetve 5 pont a PEF-módszer üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó elemeinek (14) használata esetén.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a kőbányára vonatkozó energialeltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. Az energialeltárban meg kell különböztetni a fogyasztott tüzelőanyagok típusait, kiemelve a megújuló tüzelőanyagokat vagy a vegyes tüzelőanyagok megújulóenergia-tartalmát. A fajlagos energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek meg kell határoznia legalább az alapforgatókönyvet a terv kidolgozása idején a kőbányára jellemző energiafogyasztás meghatározásával, azonosítania és egyértelműen számszerűsítenie kell az energiafogyasztás különböző forrásait a kőbányában, valamint azonosítania és indokolnia kell az energiafogyasztás csökkentésére és az éves eredményjelentések benyújtására irányuló intézkedéseket.

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

A szénlábnyom elemzésére adható pontok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabvány vagy a PEF-módszer szerint elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött elemzés másolatát. A lábnyomelemzésnek ki kell térnie minden olyan gyártási folyamatra, amely közvetlenül összefügg a kőbányában folytatott kőkitermeléssel, az előállítás alatti helyszíni és nem helyszíni szállítással, az adminisztratív folyamatokhoz (például a helyszíni épületek üzemeltetéséhez) kapcsolódó kibocsátásokkal, valamint az értékesített terméknek a kőbánya bejáratáig vagy a helyi szállítási központig (például vasútállomásig vagy kikötőig) történő szállításával.

2.2.   Anyagtakarékosság a kőbányában

A kőbánya üzemeltetőjének meg kell adnia a kőbányában folyó kitermelési és kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos alábbi adatokat a legutóbbi naptári év vagy az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónap tekintetében:

—	A: a kitermelt anyag összmennyisége (m3);

—	B: az A-ból előállított értékesíthető tömbök (m3);

—	C: az A-ból származó olyan kitermelési hulladék és anyag összmennyisége, amely értékesített mellékterméknek (törmelék, kövek és kavicsok) minősül (m3);

—	D: az A-ból származó olyan kitermelési hulladék és anyag összmennyisége, amely belsőleg használt hasznos mellékterméknek (törmelék, kövek és kavicsok) minősül, helyettesítve az egyébként ezekre a célokra szolgáló vagy a melléktermékek lerakóhelyén tárolt egyéb anyagokat (m3);

—	E: az A-ból származó, a kitermelési hulladék lerakóhelyére átszállított kitermelési hulladék összmennyisége, valamint az A-ból származó olyan anyagok összmennyisége, amelyek a melléktermékek lerakóhelyén tárolt mellékterméknek minősülnek (m3).

Amennyiben az adatok tonnában állnak rendelkezésre, át kell váltani őket m3-re a kitermelt kőre jellemző állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával.

A kitermelési hatékonyságnak el kell érnie legalább a 0,50-t, és az alábbiak szerint számítható ki:

Emellett arányosan max. 25 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező milyen magas kitermelési hatékonysággal rendelkezik és közelíti meg az 1,00 környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont adható, ha a kitermelési hatékonyság 0,50, illetve 25 pont, ha a kitermelési hatékonyság 1,00).

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatában fel kell tüntetni az A, B, C, D és E m3-ben kifejezett értékét, valamint a kitermelési hatékonysági arány kiszámítását.

A számítás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy A-B = C+D+E. A C-nek megfelelő értékesített anyag tekintetében mellékelni kell az anyag más telephelyekre történő szállítására vonatkozóan kiállított számlákat.

2.3.   Víz- és szennyvízkezelés a kőbányában

A kérelmezőnek ismertetnie kell a kőbányászati tevékenység során történő vízfelhasználást, beleértve a víz összegyűjtésére, keringtetésére és újrafelhasználására vonatkozó stratégiákat és módszereket.

Általánosságban véve:

—	rendelkezéseket kell hozni az elfolyó esővíz összegyűjtésére a nedves iszap és az elpárolgás összefüggésében elvesző víz pótlása érdekében;

—

rendelkezéseket kell hozni az elfolyó esővíz csatornahálózatban történő elvezetésére annak megakadályozása érdekében, hogy a felszínen elfolyó esővíz a munkaterületen áthaladva lebegő szilárd részecskéket mosson a vízzáró tavakba (amelyek vízzel látják el a vágóberendezéseket) vagy a természetes vízfolyásokba.

Vizes vágási technikák használata esetén:

—	a vizes vágáshoz használt berendezéseben használt vizet vízzáró tározóban (például tartályban, bélelt tóban vagy vízzáró kőbe vájt tóban) kell tárolni;

—

a vágás során keletkező szennyvízből a szilárd részecskéket ki kell választani ülepítési rendszerek, vízvisszatartó medencék, ciklonleválasztók, ferdelemezes ülepítők, szűrőprések vagy ezek kombinációjának használatával. A megtisztított vizet vissza kell juttatni abba a vízzáró tóba vagy tartályba, amely vízzel látja el a vágóberendezést;

—	a leülepedett iszapot ki kell szárítani a hasznos belső felhasználás, a hasznos külső felhasználás vagy a megfelelő végleges elhelyezésre szolgáló létesítménybe történő szállítást megelőzően.

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről olyan releváns dokumentáció kíséretében, amely bemutatja a víz helyszíni felhasználását, és részletesen ismerteti a vízkezelő rendszert, az iszap leválasztását, valamint az iszaphoz kapcsolódó ártalmatlanítási műveleteket és az iszap rendeltetési helyeit.

2.4.   Porszabályozás a kőbányában

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy helyszíni intézkedéseket hozott a kőbányában a por szabályozása érdekében. Az intézkedések telephelyről telephelyre változhatnak, de minden telephely esetében ki kell térniük az alábbi szempontokra:

—	a száraz vágási, zúzási és egyéb, valószínűleg jelentős porkibocsátással járó tevékenységek vonatkozásában portalanító vízpermet vagy zsákos porszűrőkhöz/elektrosztatikus porleválasztókhoz csatlakozó légcsapdák használata;

—	a helyszíni műveletek áthelyezésére, módosítására vagy leállítására vonatkozó terv alkalmazása kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén a por levegőbe történő kibocsátásának megakadályozása vagy minimalizálása érdekében (a föld alatti kőbányákra ez nem vonatkozik);

—

a kőbánya kialakítása során olyan szélvédő elemek beépítése, amelyek csökkentik a szélsebességet, és ezzel minimalizálják a porkibocsátást és a helyszíni talajeróziót (például szélfogó kerítések, amelyek a kitermelési hulladék lerakóhelye mentén egy vagy több sorban ültetett növényekből állnak, beleértve a kitermelési hulladék vonatkozásában az előállító létesítményt és/vagy a kezelő területet);

—	zárt tárolóterület biztosítása a nedves vágásból származó kiszárított iszap és/vagy a száraz vágási tevékenységekből származó por tárolására az értékesítést, a lerakóhelyre szállítást vagy a helyszíni újrafelhasználást megelőzően;

—	a legnagyobb igénybevételnek kitett útfelszínek betonnal vagy aszfalttal való burkolása;

—	a munkavállalók megfelelő képzése a bevált porszabályozási gyakorlatokról, és megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása a munkavállalók és a látogatók számára;

—	orvosi rutinvizsgálatok biztosítása a munkavállalók számára, gyakoribb felülvizsgálati lehetőséggel a légzőszervi problémák és a lehetséges kezdődő szilikózis azonosítása érdekében (az utóbbi csak a gránit- és egyéb szilikáttartalmú kőzetet kitermelő kőbányákra vonatkozik).

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve az alátámasztó dokumentációt, valamint i. a kőbányában végrehajtott porszabályozási intézkedések leírását és ii. adott esetben a munkavállalók számára biztosított orvosi vizsgálatok rendszerének leírását.

2.5.   A személyzet biztonsága és munkakörülmények a kőbányában

A kérelmezőnek ismertetnie kell a kőbányában érvényben lévő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikát. Ez a politika kitér legalább az alábbiakra:

—	a kőbányában esetlegesen előforduló valamennyi kockázat és főbb veszély következetes elemzése;

—	a munkavállalók képzési terve a kőbányában zajló konkrét munkafolyamatok vonatkozásában;

—	valamennyi gép, szerszám, elektromos berendezés, jármű, létra, gyalogút, lépcső, biztonsági korlát és egyéb kapcsolódó berendezés felülvizsgálati és karbantartási terve;

—	rögzített védőburkolatok elhelyezése a gépek mozgó részein (például szállítószalagok, csigák, fogaskerekek) és mozgatható védőburkolatok használata a körfűrészeken;

—	a kézi elektromos szerszámok áramtalanítására szolgáló gyorskioldók, valamint vészleállító gombok valamennyi nehézgép kezelőfelületén;

—	a robbanóanyagok biztonságos helyszíni tárolása;

—	megfelelő szállító- és emelőeszközök a vágott kőtömbök és a nagyobb tömbdarabok mozgatására és áthelyezésére;

—	vészhelyzeti tervek és a munkavállalók elsősegélyképzésben való részesítése;

—	egyéni védőeszközök biztosítása valamennyi munkavállaló és látogató számára;

—	a magas zajszint kockázatával járó területek egyértelmű azonosítása.

Biztosítani kell az alábbi munkafeltételeket:

—	illemhelyiség, öltöző és ebédlő használata a személyzet számára, valamint folyamatos ivóvíz-ellátás;

—	a nemzeti jogszabályoknak és szabályozásoknak vagy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek való megfelelés, attól függően, hogy melyik a szigorúbb;

—

valamennyi munkavállaló esetében olyan munkaszerződés, amely egyértelműen leírja az elvégzendő munkát, a kötelező maximális óraszámot, a fizetést, a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (vagy egyéb megfelelő balesetbiztosítást azokban az országokban, ahol nem létezik társadalombiztosítás), a szabadnapok számát és a felmondási időt;

—	az uniós vagy nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak való teljeskörű megfelelés.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politika másolatát.

Azokban az esetekben, amelyekben kötelező az ILO-egyezmények betartása, a kérelmezőnek harmadik fél által kiadott, helyszíni ellenőrzésekkel alátámasztott igazolást kell benyújtania arról, hogy a kőbányában tiszteletben tartották az ILO alapegyezményeiben foglalt, alkalmazandó elveket:

Az ILO alapegyezményei:

a)	Gyermekmunka: i. a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló, 1973. évi 138. számú egyezmény; ii. a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló, 1999. évi 182. számú egyezmény.

b)	Kényszer- és kötelező munka: i. a kényszermunkáról szóló, 1930. évi 29. számú egyezmény és a kényszermunkáról szóló egyezmény 2014. évi jegyzőkönyve; ii. a kényszermunka felszámolásáról szóló, 1957. évi 105. számú egyezmény.

c)	Az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog: i. az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, 1948. évi 87. számú egyezmény; ii. a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 1949. évi 98. számú egyezmény.

d)	Hátrányos megkülönböztetés: i. az egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról szóló, 1951. évi 100. számú egyezmény; ii. a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, 1958. évi 111. számú egyezmény.

Amennyiben a kőbánya nem valamely uniós tagállam területén található, harmadik fél általi ellenőrzésre van szükség (például a Fairstone vagy más rendszer alkalmazásával legalább a fent felsorolt munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, valamint a munkafeltételekre vonatkozó, egyenértékű kritériumok alapján).

2.6.   A kőbánya tájképi hatása (választható)

A kőbánya üzemeltetőjének rendelkezésre kell bocsátania a kőbányára vonatkozó alábbi adatokat, hogy ki lehessen számítani a kőbánya lábnyomát vagy a hasznos földhasználat arányát a helyszín olyan műholdas képe alapján, amely az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző egy éven belül készült:

—	QF: a fejtési front (aktív) területe (m2);

—	EWDA: a kitermelési hulladék lerakóhelye (m2);

—	BPDA: a melléktermékek lerakóhelye (m2);

—	TAA: a kitermelési tevékenység folytatására szolgáló helyszín teljes engedélyezett területe (m2);

—

BA: biológiai sokféleséggel jellemzett terület, ahol i. progresszív rehabilitáció részeként őshonos fajok használatával feltalaj és növénytakaró vagy vizes élőhelyek/nádasok kerültek kialakításra és/vagy ii. nem is került sor a feltalaj és a növényzet megzavarására, és ezek nem elszigetelten helyezkednek el a kőbányában (m2);

—	REA: megújuló energiával kapcsolatos terület, amelynek célja villamos energia előállítása napenergia, vízenergia, szélenergia vagy biomassza felhasználásával (m2).   A kőbánya lábnyoma A hasznos terület aránya Számítás Határérték 0 ponthoz 0,70 0,00 Határérték 5 ponthoz 0,20 0,40

Max. 10 pont adható (mindkét arányszám esetében max. 5-5 pont) annak arányában, hogy a kérelmező esetében a két arányszám mennyire közelíti vagy haladja meg a releváns küszöbértékeket.

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatot kell benyújtania a térképeket vagy műholdas képeket tartalmazó dokumentációval együtt, amelyekben szerepel a QF, EDWA, BPDA, TAA, BA és REA terület és ezek becsült nagysága.

Az átalakító üzemekre vonatkozó követelmények

2.7.   Energiafogyasztás az átalakító üzemben

A kérelmezőnek rendelkeznie kell olyan programmal, amellyel következetesen nyomon követhető, rögzíthető és az optimális szintre csökkenthető az átalakító üzem fajlagos energiafogyasztása és fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. A kérelmezőnek az energiafogyasztást az energiaforrás (például villamos energia és dízelolaj) és a cél (például helyszíni épületek, világítás, vágóberendezések üzemeltetése, szivattyúk és járművek üzemeltetése) szerinti bontásban kell jelentenie. A kérelmezőnek jelentenie kell az adott naptári évre a helyszíni abszolút energiafogyasztást (kWh vagy MJ) és a gyártásspecifikus energiafogyasztást (kWh vagy MJ/az értékesített, illetve az előállított és értékesítésre kész, m3-ben, m2-ben vagy tonnában kifejezett anyagra nézve).

A fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek ismertetnie kell a már meghozott vagy tervezett intézkedéseket (például a meglévő berendezések hatékonyabb használata, hatékonyabb berendezésekbe történő beruházások, hatékonyabb szállítás és logisztika stb.).

Emellett összesen 20 pont adható az alábbiak szerint:

—	arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a fogyasztott energia (tüzelőanyag és villamos energia) milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont, ha 0 %-ban, illetve 10 pont, ha 100 %-ban);

—

max. 5 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (5 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (5 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (15) (4 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (16) (3 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (17) (2 pont).

—	3 pont adható, ha az ISO 14067 szabványnak megfelelően sor került a termék szénlábnyomának elemzésére, illetve 5 pont a PEF-módszer üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó elemeinek (18) használata esetén.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az átalakító üzemre vonatkozó energialeltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. Az energialeltárban meg kell különböztetni a fogyasztott tüzelőanyagok típusait, kiemelve a megújuló tüzelőanyagokat vagy a vegyes tüzelőanyagok megújulóenergia-tartalmát. A fajlagos energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek meg kell határoznia legalább az alapforgatókönyvet a terv kidolgozása idején az átalakító üzemre jellemző fajlagos energiafogyasztás meghatározásával, azonosítania és egyértelműen számszerűsítenie kell az energiafogyasztás különböző forrásait az átalakító üzemben, valamint azonosítania és indokolnia kell a fajlagos energiafogyasztás csökkentésére és az éves eredményjelentések benyújtására irányuló intézkedéseket.

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

A szénlábnyom elemzésére adható pontok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabvány vagy a PEF-módszer szerint elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött elemzés másolatát. A lábnyomelemzésnek ki kell térnie minden olyan gyártási folyamatra, amely közvetlenül összefügg a kőbányában és az átalakító üzemben folytatott termeléssel, az előállítás alatti helyszíni és nem helyszíni szállítással, az adminisztratív folyamatokhoz (például a helyszíni épületek üzemeltetéséhez) kapcsolódó kibocsátásokkal, valamint az értékesített terméknek az átalakító üzem bejáratáig vagy a helyi szállítási központig (például vasútállomásig vagy kikötőig) történő szállításával.

2.8.   Víz- és szennyvízkezelés az átalakító üzemben

A kérelmezőnek ismertetnie kell a természetes követ átalakító üzem vízfelhasználását, beleértve a víz összegyűjtésére, keringtetésére és újrafelhasználására vonatkozó stratégiákat és módszereket.

A vágási műveletekből származó szennyvízben található szilárd anyagokat a helyszínen vissza kell nyerni ülepítés és/vagy szűrés útján.

A tisztított szennyvizet a helyszínen kell tárolni és újra fel kell használni a vágási műveletekhez, porszabályozásra vagy egyéb célokra.

Emellett 5 pont adható olyan esővízgyűjtő rendszer telepítésére, amely összegyűjti és tárolja a helyszíni vízzáró területekre jutó esővizet, és megakadályozza, hogy a felszínen elfolyó esővíz a munkaterületen áthaladva lebegő szilárd részecskéket mosson a vízzáró tavakba (amelyek vízzel látják el a vágóberendezéseket) vagy a természetes vízfolyásokba.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, amelyet alá kell támasztania a helyszíni vízfelhasználást ismertető releváns dokumentumokkal a szennyvíz-/esővízgyűjtő hálózat, valamint a szennyvízkezelési és -újrahasználati rendszer tekintetében.

2.9.   Porszabályozás az átalakító üzemben

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy helyszíni intézkedéseket hozott az átalakító üzemben a por szabályozása érdekében. Az intézkedések telephelyről telephelyre változhatnak, de minden telephely esetében ki kell térniük az alábbi szempontokra:

—	a valószínűleg jelentős porkibocsátással járó száraz vágási és formázási tevékenységek vonatkozásában portalanító vízpermet vagy zsákos porszűrőkhöz/elektrosztatikus porleválasztókhoz csatlakozó légcsapdák használata;

—	a beltéri padlózat rendszeres portalanítása a felület vízpermetezésével, amely a helyszíni vízkezelő rendszerbe juttatja a vizet, vagy a száraz por eltávolítására szolgáló vákuumos eszköz használatával (a száraz por nem seperhető);

—	zárt tárolóterület biztosítása a nedves vágásból származó kiszárított iszap és/vagy a száraz vágási tevékenységekből származó por tárolására az értékesítést, az újrafelhasználás céljából történő elszállítást, a helyszíni újrafelhasználást vagy a hulladéklerakóba történő szállítást megelőzően;

—	a legnagyobb igénybevételnek kitett utak betonnal vagy aszfalttal való burkolása;

—	a munkavállalók megfelelő képzése a bevált porszabályozási gyakorlatokról, és megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása a munkavállalók és a látogatók számára;

—	orvosi rutinvizsgálatok biztosítása a munkavállalók számára, gyakoribb felülvizsgálati lehetőséggel a légzőszervi problémák és a lehetséges kezdődő szilikózis azonosítása érdekében (az utóbbi csak a gránit- és egyéb szilikáttartalmú kőzetet feldolgozó átalakító üzemekre vonatkozik).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt releváns dokumentumokkal kell alátámasztania, mellékelve i. az átalakító üzemben végrehajtott porszabályozási intézkedések leírását és ii. adott esetben a munkavállalókra vonatkozó orvosi vizsgálati rendszerrel kapcsolatos részleteket.

2.10.   Az átalakító üzemben keletkező technológiai hulladék újrafelhasználása

A kérelmezőnek leltárt kell vezetnie az átalakító üzemben a folyamat során keletkező (technológiai) hulladékról. A leltárban részletesen fel kell tüntetni a keletkező hulladék típusát és mennyiségét (például a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap).

A technológiai hulladék leltára 12 hónapos időszakra vonatkozik, és ugyanezen időszak tekintetében meg kell adni az előállított össztermék tömegére (kg vagy tonna) és felszínére (m2) vonatkozó becslést is.

A természetes kő helyszíni feldolgozásából származó vágási hulladék tömegének legalább 80 %-át újra fel kell használni egyéb alkalmazásokban vagy a helyszínen kell tárolni a jövőbeli értékesítés céljából.

Emellett összesen 10 pont adható az alábbiak szerint:

—	arányosan max. 5 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező milyen mértékben használja fel újra a vágási hulladékot és közelíti meg a 100 %-os újrafelhasználási arányt (0 pont adható a vágási hulladék 80 %-os, illetve 5 pont a 100 %-os újrafelhasználásáért);

—	arányosan max. 5 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező milyen mértékben használja fel újra a folyamat során keletkező iszapot és közelíti meg a 100 %-os újrafelhasználási arányt (0 pont adható a folyamat során keletkező iszap 0 %-os, illetve 5 pont a 100 %-os újrafelhasználásáért).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az átalakító üzemre vonatkozó hulladékleltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, mellékelve a folyamat során keletkező vágási hulladék (kilogrammban vagy tonnában megadott) összmennyiségére vonatkozó számítást. Emellett információkat kell adnia a technológiai hulladék rendeltetési helyével kapcsolatban, és egyértelművé kell tennie, hogy a hulladék külsőleg, egy másik folyamatban kerül-e újrafelhasználásra vagy hulladéklerakóba kerül. Külső újrafelhasználás vagy hulladéklerakóba történő szállítás esetén mellékelni kell a szállítóleveleket.

2.11.   Regionálisan integrált termelés az átalakító üzemben (választható)

Ez a kritérium a kőbánya bejárata és az átalakító üzem bejárata közötti szállítási távolságra vonatkozik, és adott kőbányából származó természeteskő-termékekhez kapcsolódik.

Arányosan max. 5 pont adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a köztes vágott kőtömböknek a kőbányából az átalakító üzembe történő szállítása során a távolság kevesebb mint 260 km (0 pont adható, ha a távolság 260 km vagy több, illetve 5 pont, ha legfeljebb 10 km).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek meg kell adnia az átalakító üzem címét, valamint a kőbánya érintett bejáratának címét vagy földrajzi helyét. A kérelmezőnek emellett ismertetnie kell, hogy milyen szállítási mód vagy módok használatával történik a köztes vágott kőtömbök átalakító üzembe történő szállítása.

A szállítási útvonalat és a teljes távolságot meg kell becsülni és térképen fel kell tüntetni a műholdas képek és a távolság megbecsülésére szolgáló, ingyenesen elérhető szoftverek segítségével.

3.   A MŰGYANTA KÖTŐANYAG-ALAPÚ MŰKŐ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Pontozási rendszer

A műkőtermékekre vonatkozó uniós ökocímke tekintetében az alábbi táblázat ismerteti a pontozási rendszert és az előírt minimális pontszámokat.

Pontozható kritériumok	Műkőtermékek
1.7. Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)	0, 3 vagy 5 pont
3.1. Energiafogyasztás	max. 30 pont
3.3. Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom	max. 35 pont
3.4. Műgyanta kötőanyag-tartalom	max. 20 pont
3.5. A technológiai hulladék újrafelhasználása	max. 10 pont
Elérhető összpontszám	100
Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám	50

3.1.   Energiafogyasztás

A műkőtermelés (beleértve a nyersanyag tételekre osztását, az elsődleges keverést, a másodlagos keverést, az öntést és az utómunkákat) fajlagos villamosenergia-fogyasztása nem haladhatja meg az 1,1 MJ/kg értéket.

Ha sor kerül a kő nyersanyag őrlésére, az őrlési folyamat (MJ/kg-ban kifejezett) fajlagos villamosenergia-fogyasztását külön kell jelenteni, és nem kell beleszámítani a teljes folyamatra vonatkozó energiafogyasztásba.

Emellett összesen 30 pont adható az alábbiak szerint:

—	arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a folyamat fajlagos villamosenergia-fogyasztása milyen mértékben csökken és közelíti meg a 0,7 MJ/kg környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 1,1 MJ/kg, illetve 10 pont 0,7 MJ/kg esetében);

—	arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy az elfogyasztott villamos energia milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont, ha 0 %-ban, illetve 10 pont, ha 100 %-ban);

—

max. 10 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (10 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (10 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (19) (8 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (20) (6 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (21) (4 pont).

Értékelés és ellenőrzés: A folyamat fajlagos villamosenergia-fogyasztása az adott berendezésre jellemző villamosenergia-fogyasztás és a (kg-ban vagy m3-ben kifejezett) termelési mennyiség hányadosa. A bejelentett adatoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke iránti kérelem tárgyát képező termék vagy termékek vonatkozásában. Amennyiben az ugyanazon kérelem hatálya alá tartozó különböző termékek esetében jelentősen eltérnek az értékek, az adatokat külön-külön kell jelenteni az egyes termékek tekintetében. Amennyiben a termelési adatok m3-ben érhetők el, az adott műkőtermékre jellemző térfogat-tömegtényező alkalmazásával át kell váltani őket kg-ra (kg/m3).

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

3.2.   Porszabályozás és levegőminőség

Egyértelműen azonosítani kell azokat a munkaterületeket, ahol felmerül a sztirolnak való kitettség kockázata, vagyis a sztirol koncentrációja a megfigyelési adatok alapján meghaladhatja a 20 ppm értéket (vagy a 85 mg/m3 értéket), és biztosítani kell ezek megfelelő szellőztetését.

A műgyanta-keverékeket zárt rendszerekben kell adagolni és keverni.

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy helyszíni intézkedéseket hozott a porszabályozás érdekében. Az intézkedések telephelyről telephelyre változhatnak, de minden telephely esetében ki kell térniük az alábbi szempontokra:

—	a száraz vágási, zúzási és egyéb, valószínűleg jelentős porkibocsátással járó tevékenységek vonatkozásában portalanító vízpermet vagy zsákos porszűrőkhöz/elektrosztatikus porleválasztókhoz csatlakozó légcsapdák használata;

—	a beltéri padlózat rendszeres portalanítása a felület vízpermetezésével, amely a helyszíni vízkezelő rendszerbe juttatja a vizet, vagy a száraz por eltávolítására szolgáló vákuumos eszköz használatával (a száraz por nem seperhető);

—	zárt tárolóterület biztosítása a nedves vágásból származó kiszárított iszap és/vagy a száraz vágási tevékenységekből származó por tárolására az értékesítést, az újrafelhasználás céljából történő elszállítást, a helyszíni újrafelhasználást vagy a hulladéklerakóba történő szállítást megelőzően;

—	a legnagyobb igénybevételnek kitett utak betonnal vagy aszfalttal való burkolása;

—	a munkavállalók megfelelő képzése a bevált porszabályozási gyakorlatokról, és megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása a munkavállalók és a látogatók számára;

—	orvosi rutinvizsgálatok biztosítása a munkavállalók számára, gyakoribb felülvizsgálati lehetőséggel a légzőszervi problémák és a lehetséges kezdődő szilikózis azonosítása érdekében (az utóbbi csak a kvarcalapú termékekkel dolgozó üzemekre vonatkozik).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt releváns dokumentumokkal kell alátámasztania, mellékelve i. a sztirol kockázatának kitett munkaterületek ismertetését és az alkalmazott szellőztető rendszer leírását; ii. a gyártóhelyen végrehajtott porszabályozási intézkedések leírását és iii. adott esetben a munkavállalókra vonatkozó orvosi vizsgálati rendszerrel kapcsolatos részleteket.

3.3.   Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom

A kérelmező értékeli és dokumentálja a primer anyagok, a különböző termelési folyamatok során keletkező hulladékból származó újrahasznosított anyagok, valamint a különböző termelési folyamatok melléktermékeiből származó másodlagos anyagok regionális elérhetőségét. Fel kell tüntetni az anyagok dokumentált forrásai közötti körülbelüli szállítási távolságokat.

Emellett arányosan max. 35 pont adható annak alapján, hogy a műkőtermékek milyen mértékben tartalmaznak újrahasznosított/másodlagos anyagokat és közelítik meg a 35 tömegszázalék környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 0 tömegszázalék, illetve 35 pont a ≥ 35 tömegszázalék újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom esetén).

A műkőtermékekből származó por, kődarabok és selejt új termékekben való alkalmazása nem minősül újrahasznosított tartalomnak, ha a keletkezésüket előidéző folyamatba kerülnek vissza.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium kötelező követelményeinek teljesüléséről, mellékelve a primer, újrahasznosított és másodlagos anyagok eredetét és regionális elérhetőségét ismertető dokumentációt.

Az újrahasznosított vagy másodlagos anyagok csak akkor számítanak bele az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalomba, ha a forrásuk legfeljebb 2,5-ször akkora távolságra van a műkő termelési helyétől, mint a fő primer anyagoké (például a márvány és kvarc).

Az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozóan be kell mutatni az újrahasznosított/másodlagos anyagok havi mérlegét, és a kérelmezőnek vállalnia kell ilyen mérleg vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. A mérleg feltünteti a bemenő újrahasznosított/másodlagos anyagok mennyiségét (szállítólevéllel és számlákkal alátámasztva) és a kimenő újrahasznosított/másodlagos anyagok mennyiségét az értékesített vagy értékesítésre kész, a kérelem szerint újrahasznosított/másodlagos anyagot tartalmazó műkőben (a termékmennyiségekkel és a százalékos értékekkel alátámasztva).

Az újrahasznosított és/vagy másodlagos anyagtartalomra vonatkozó állításoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímkével rendelkező termék vagy termékek tételszinten használt összetételére nézve. Az újrahasznosított és/vagy másodlagos anyagok általános kiosztása nem engedélyezett.

Amennyiben az ugyanazon engedélykérelem hatálya alá tartozó különböző termékek esetében jelentősen eltérnek az értékek, az adatokat külön-külön kell jelenteni az egyes termékek tekintetében.

3.4.   Műgyanta kötőanyag-tartalom

A termelés során a poliészter, az epoxigyanta vagy egyéb gyanta a végtermék teljes tömegének legfeljebb 10 %-át teheti ki.

Emellett arányosan max. 20 pont adható annak alapján, hogy a műgyanta kötőanyag-tartalom milyen mértékben csökken és közelíti meg az 5 % környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 10 %, illetve 20 pont 5 % gyantakötőanyag-tartalom esetén).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium kötelező követelményeinek teljesüléséről, mellékelve a teljes, a műkőtermék össztömegének százalékában kifejezett műgyanta kötőanyag-tartalomra vonatkozó számításokat.

A műgyanta kötőanyag-tartalomra vonatkozó állításoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímkével rendelkező termék vagy termékek tételszinten használt összetételére nézve.

Amennyiben az ugyanazon engedélykérelem hatálya alá tartozó különböző termékek esetében jelentősen eltérnek az értékek, az adatokat külön-külön kell jelenteni az egyes termékek tekintetében.

3.5.   A technológiai hulladék újrafelhasználása

A kérelmezőnek leltárt kell vezetnie a műkőtermékek előállítása során keletkező (technológiai) hulladékról. A leltárban részletesen fel kell tüntetni a keletkező hulladék típusát és mennyiségét (például a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap).

A technológiai hulladék leltára az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozik, és ugyanezen időszak tekintetében meg kell adni az előállított össztermék tömegére (kg vagy tonna) és felületére (m2) vonatkozó becslést is.

A műkőlapok és -tömbök előállítása során keletkező technológiai hulladék (vágási hulladék és iszap) legalább 70 %-át újra fel kell használni más termelési folyamatokban.

Emellett max. 10 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező a 100 %-hoz képest milyen mértékben használja fel újra a technológiai hulladékot (0 pont adható a technológiai hulladék 70 %-os újrafelhasználásáért, illetve 10 pont a 100 %-os újrafelhasználásért).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a műkőgyártó üzemre vonatkozó hulladékleltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár naprakész vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, mellékelve a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap össztömegére (kg vagy t) vonatkozó számítást. Emellett információkat kell adnia a technológiai hulladék rendeltetési helyével kapcsolatban, és egyértelművé kell tennie, hogy a hulladék külsőleg, egy másik folyamatban kerül-e újrafelhasználásra vagy hulladéklerakóba kerül. Külső újrafelhasználás vagy hulladéklerakóba történő szállítás esetén mellékelni kell a szállítóleveleket.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

4.   A KERÁMIÁBÓL ÉS ÉGETETT AGYAGBÓL KÉSZÜLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Pontozási rendszer

A kerámiából és égetett agyagból készült termékekre vonatkozó uniós ökocímke tekintetében az alábbi táblázat ismerteti a pontozási rendszert és az előírt minimális pontszámokat.

Amennyiben a kérelmező porlasztott port használ nyersanyagként, és nem e nyersanyag gyártója, tájékoztatást kell adnia a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek előállításához használt porlasztott porról, mellékelve a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb egy évben kibocsátott szállítóleveleket. Ebben az esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a porlasztott por gyártójának valamennyi releváns nyilatkozatát, amely igazolja az uniós ökocímkére vonatkozó valamennyi kapcsolódó követelménynek, valamint az egyéb olyan releváns választható követelményeknek való megfelelést, amelyért pontok ítélhetők oda.

A 4.1. és a 4.2. kritérium esetében a kerámialapokra vonatkozóan két határérték-csoport került megállapításra attól függően, hogy az uniós ökocímke-engedély korlátozás alá eső számú termékre vonatkozik-e (amikor a reprezentatív időszakokban végzett gyártás során gyűjtött, stabil működési adatokat kell benyújtani), vagy ha az engedély egy adott termékcsalád (22) nagyszámú termékformátumára vonatkozik (amikor éves átlagadatokat kell benyújtani). Az éves átlagos termelésre vonatkozó határértékek azért magasabbak, hogy figyelembe lehessen venni azt az energiát, amely az égetőkemence hőmérsékletének fenntartásához szükséges, amikor a gyártósor nem működik (pl. a burkolólapok formátumának megváltoztatásakor) vagy nem teljes kapacitással működik (pl. éjszakai műszakban vagy hétvégén).

Pontozható kritériumok	Kerámiából és égetett agyagból készült termékek
1.7. Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)	0, 3 vagy 5 pont
4.1. Tüzelőanyag-fogyasztás a szárítás és égetés során	max. 20 pont
4.2. Szén-dioxid-kibocsátás	max. 25 pont
4.4. Por, HF, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása	max. 40 pont
4.6. A technológiai hulladék újrafelhasználása	max. 10 pont
Elérhető összpontszám	100
Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám	50

4.1.   Tüzelőanyag-fogyasztás a szárítás és égetés során

Szén, petrolkoksz, könnyű fűtőolaj és nehéz fűtőolaj nem használható tüzelőanyagként a szárító- vagy égetőkemencékben.

A szárítási és égetési folyamat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztása nem haladhatja meg az alábbiakban meghatározott kötelező határértékeket.

	Porlasztó		Szárító- és égetőkemence
	Kötelező határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték	Kötelező határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték
Kerámialap: egyedi termék (**)	1,8 MJ/kg por (*)	1,3 MJ/kg por (**)	4,1 MJ/kg	3,2 MJ/kg
Kerámialap: termékcsalád (***)			5,5 MJ/kg	4,3 MJ/kg
Égetett agyagból készült útburkoló elemek	n.a.	n.a.	3,5 MJ/kg	2,1 MJ/kg

Emellett arányosan max. 20 pont adható annak alapján, hogy a szárítás és égetés során a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (például az égetett agyagból készült útburkoló elemek esetében 0 pont adható a 3,5 MJ/kg, illetve 20 pont a legfeljebb 2,1 MJ/kg fogyasztásra).

A porlasztott por alkalmazásával (a helyszínen vagy nem a helyszínen) készült kerámia burkolólapok esetében az előző bekezdésnek megfelelően két pontszámot kell kiszámítani: az egyik pontszám a porlasztott porra, a másik a kerámia burkolólapok előállításához használt égető- és szárítókemencére vonatkozik. A két pontszámot ezt követően az alábbiak szerint egy pontszámmá kell alakítani:

Fuelscore = 0,35(SDP) + 0,65(KWD)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek meg kell adnia az adott termékre vagy termékekre vonatkozó fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást, valamint az összesített pontszámmá való átváltásra vonatkozó számításokat. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a termelőberendezés (MJ-ban kifejezett) tüzelőanyag-fogyasztása és a (kg-ban kifejezett) termelési mennyiség hányadosa az adott termelési időszakban.

Amennyiben a termelési adatok csak m2-ben érhetők el, de kg-ban kell jelenteni őket, az értéket a termékre vagy a termékcsaládra jellemző (kg/m2-ben kifejezett) állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával kell átváltani.

A teljes termékcsaládra vonatkozó adatoknak valamennyi gyártósorra nézve reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában. Az egyes termékekre vonatkozó adatoknak reprezentatívnak kell lenniük a tényleges gyártási menet(ek) stabil körülményei tekintetében.

Az égető- és szárítókemencékben felhasznált tüzelőanyag helyszíni méréseken alapuló térfogatát vagy tömegét át kell konvertálni MJ-ba, és ehhez a meghatározott termelési időszakban fogyasztott tüzelőanyag térfogatát/tömegét (például kg, t, L vagy Nm3) meg kell szorozni ugyanezen tüzelőanyag fajlagos vagy általános kalorifikus értékével (például MJ/kg, MJ/t, MJ/L vagy MJ/Nm3).

Amennyiben a szárítási műveletek során használt hő előállítására szolgáló tüzelőanyag betáplálásra kerül valamely kapcsolt energiatermelési rendszerbe, a rendszer által a meghatározott termelési időszakban előállított (kWh-ban mért, majd MJ-ba átváltott) villamos energia nem számít bele a szárítókemence teljes tüzelőanyag-fogyasztásába.

4.2.   Szén-dioxid-kibocsátás

A tüzelőanyag égetésével, illetve a szárítás és az égetés során a nyersanyag dekarbonizációjából származó kibocsátásokkal összefüggő fajlagos szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbiakban meghatározott kötelező határértékeket.

	Porlasztott por előállítása		Szárító- és égetőkemence  (*)
	Kötelező határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték	Kötelező határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték
Kerámialap: egyedi termék (***)	84 kgCO2/t por (*)	54 kgCO2/t por (*)	280 kgCO2/t	230 kgCO2/t
Kerámialap: termékcsalád (****)			360 kgCO2/t	290 kgCO2/t
Égetett agyagból készült útburkoló elemek	n.a.	n.a.	192 kgCO2/t	129 kgCO2/t

Emellett arányosan max. 25 pont adható annak alapján, hogy a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértékeket (például az égetett agyagból készült útburkoló elemek vonatkozásában 0 pont adható 192 kg CO2/kg, illetve 25 pont 129 kg CO2/kg kibocsátás esetén).

A porlasztott por alkalmazásával (a helyszínen vagy nem a helyszínen) készült kerámia burkolólapok esetében két pontszámot kell kiszámítani az előző bekezdésnek megfelelően: az egyik pontszám a porlasztott porra, a másik a kerámia burkolólapok előállításához használt égető- és szárítókemencére vonatkozik. A két pontszámot ezt követően az alábbiak szerint egy pontszámmá kell alakítani:

CO2score = 0,35(SDP) + 0,65(KWD)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, alátámasztva a lent ismertetett módszertannak megfelelően kiszámított fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó információkkal.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (23) hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az egy tonna termékre jutó fajlagos kibocsátás kiszámítása az ingyenes kiosztásáról szóló (EU) 2019/331 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet  (24) 6. cikkében előírt nyomonkövetési módszertani tervnek megfelelően a kibocsátási szinten és a tevékenységi szinteken alapul.

A nem a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az eredményeket a 601/2012/EU bizottsági rendeletben  (25) meghatározott számítási módszertannak megfelelően kell megadni.

A külön létesítményben gyártott porlasztott port nyersanyagként felhasználó kerámiatermékek esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania a porlasztott por gyártójának a legutolsó jelentéstételi év tekintetében az éves átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásról szóló nyilatkozatát a fent ismertetett két számítási módszer egyikének megfelelően.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás értékét minden esetben az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély hatálya alá tartozó termék vagy termékek szintjén kell megbecsülni. A szén-dioxid-kibocsátás kiszámításához a 4.1. kritériumhoz kiszámított vonatkozó tüzelőanyag-fogyasztási értékeket, a felhasznált tüzelőanyag(ok) szén-dioxid-intenzitását és a nyersanyag átlagos karbonáttartalmát kell alapul venni.

4.3.   A folyamat vízfogyasztása

A kerámiából vagy égetett agyagból készült termékeket előállító létesítmény

—	a technológiai szennyvíz zárt rendszerű újrahasznosítását biztosító rendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a zéró folyadékkibocsátást, vagy

—	igazolni tudja, hogy a fajlagos édesvíz-fogyasztás nem haladja meg az alábbi táblázatban meghatározott fogyasztási határértékeket. Terméktípus A porlasztásra a helyszínen kerül sor? Fogyasztási határérték kerámia burkolólapok és égetett agyagból készült útburkoló elemek Igen 1,0 l/kg Nem 0,5 l/kg

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a kötelező követelmény teljesüléséről, feltüntetve, hogy mely módon tesz annak eleget.

Amennyiben a technológiai szennyvíz újrahasznosítása tekintetében zéró folyadékkibocsátási rendszer működik, a kérelmezőnek röviden ismertetnie kell a rendszert és annak fő üzemeltetési paramétereit.

Amennyiben nincs ilyen rendszer, a folyamat egészére vonatkozó vízfogyasztási adatokat (L vagy m3), valamint a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek gyártására vonatkozó adatokat (kg vagy m2) a legutolsó naptári év vagy az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában kell megadni.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

Az illemhelyek, az étkezdék és a termelési folyamat szempontjából közvetlenül nem releváns tevékenységek vízfogyasztása külön mérendő, és figyelmen kívül kell hagyni e számítások során.

4.4.   Por, HF, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

A kerámia burkolólapok előállítási helyszínén végzett, porral járó „hideg” műveletekből származó porkibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedéseknek ki kell terjedniük legalább a nyersanyagok fogadására, elegyítésére és őrlésére, valamint a burkolólapok formázására és mázazására/díszítésére.

A kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek előállításához kapcsolódó, levegőbe történő por-, HF-, NOx- és SOx-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban meghatározott kötelező határértékeket.

Kibocsátási érték	Kötelező határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték	Vizsgálati módszer	Elérhető pontszám
Por (porlasztó)  (*)	90 mg/kg	n.a.	EN 13284	n.a.
Por (égetőkemence)	50 mg/kg	10 mg/kg	EN 13284	max. 10
HF (égetőkemence)	20 mg/kg	6 mg/kg	ISO 15713	max. 10
NOx NO2-ként (égetőkemence)	250 mg/kg	170 mg/kg	EN 14792	max. 10
SOx SO2-ként (égetőkemence)	1300 mg/kg	750 mg/kg	EN 14791	max. 10

Emellett arányosan max. 40 pont adható annak alapján, hogy a mindenkori fajlagos por-, HF-, NOx- és SOx- kibocsátás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértékeket (például a HF-kibocsátás vonatkozásában 0 pont adható a 20 mg/kg, illetve 10 pont a legfeljebb 6 mg/kg kibocsátásra).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, alátámasztva i. a porral járó „hideg” műveletekből származó porkibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések leírásával és ii. a helyszíni adatokkal, vagyis a napi átlagértékek alapján kiszámított, mg/Nm3-ben kifejezett éves átlagértékekkel. Az adatokat a vonatkozó EN vagy ISO szabványoknak megfelelő folyamatos vagy időszakos monitoring alapján kell előállítani. Időszakos monitoring esetén legalább három mintát kell venni a porlasztó vagy az égetőkemence folyamatos működése közben az uniós ökocímke iránti kérelem tárgyát képező termék(ek) gyártása során.

Amennyiben a termelési adatok csak m2-ben érhetők el, de kg-ban kell jelenteni őket, az értéket a termékre vagy a termékcsaládra jellemző (kg/m2-ben kifejezett) állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával kell átváltani.

A teljes termékcsaládra vonatkozó adatoknak valamennyi gyártósorra nézve reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában. Az egyes termékekre vonatkozó adatoknak reprezentatívnak kell lenniük a tényleges gyártási menet(ek) stabil körülményeire nézve.

Ahhoz, hogy (18 %-os oxigéntartalomnál) a füstgáz mg/Nm3-ben kifejezett mérési eredményeit át lehessen váltani a kerámia/égetett agyag burkolólapok esetében mg/kg-ra, illetve a kerámiából/égetett agyagból készült termékek esetében mg/kg-ra, meg kell szorozni a füstgáz fajlagos térfogatáramával (Nm3/kg termék). Egy Nm3 a 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz gáz egy m3-ére vonatkozik.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia, és tömegalapon számítja ki az uniós ökocímke-kérelemben szereplő termelés kibocsátásait.

4.5.   Szennyvízkezelés

A kerámiából és égetett agyagból készült termékek előállítása során keletkező (technológiai) szennyvizet az alábbi egyik lehetőségnek megfelelően kell kezelni:

—	1. lehetőség: a kezelésre a helyszínen kerül sor a lebegő szilárd részecskék eltávolítása céljából, és a kezelt szennyvíz a zéró folyadékkibocsátási rendszer részeként visszakerül a termelési folyamatba; vagy

—	2. lehetőség: a kezelésre a helyszínen kerül sor a lebegő szilárd részecskék eltávolítása céljából (vagy nem kerül sor kezelésre), majd a szennyvizet harmadik fél által üzemeltetett szennyvízkezelő telepre szállítják; vagy

—	3. lehetőség: a kezelésre a helyszínen kerül sor a lebegő szilárd részecskék eltávolítása céljából, majd a szennyvizet kibocsátják a helyi vízfolyásokba.

A 2. vagy a 3. lehetőség alkalmazása esetén a kérelmezőnek vagy adott esetben a szennyvízkezelő telep harmadik fél üzemeltetőjének igazolnia kell az alábbi határértékeknek való megfelelést a helyi vízfolyásokba kibocsátott kezelt szennyvíz tekintetében.

Paraméter	Határérték	Vizsgálati módszerek
Lebegő szilárd részecskék	40 mg/l	ISO 5667-17
Kadmium	0,015 mg/l	ISO 8288
Ólom	0,15 mg/l	ISO 8288

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a megfelelésről, meghatározva, hogy melyik lehetőség vonatkozik a gyártóhelyre.

Amennyiben a technológiai szennyvíz újrahasznosítása tekintetében zéró folyadékkibocsátási rendszer működik, a kérelmezőnek röviden ismertetnie kell a rendszert és annak fő üzemeltetési paramétereit.

Amennyiben a kezelt vagy kezeletlen szennyvíz elszállításra kerül harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre, a telep üzemeltetőjének nyilatkoznia kell a lebegő szilárd részecskék, a kadmium és az ólom átlagos koncentrációjáról a kibocsátott szennyvízben, továbbá be kell nyújtania a kibocsátott szennyvíz heti, a fent meghatározott szabványos vizsgálati módszereknek vagy azokkal egyenértékű belső laboratóriumi módszereknek megfelelő elemzésén alapuló vizsgálati jelentéseket. Amennyiben az üzemeltetési engedély lehetővé teszi, kevésbé gyakori vizsgálatok is engedélyezhetők.

Amennyiben a technológiai szennyvíz kezelésére a helyszínen kerül sor, majd a szennyvizet helyi vízfolyásokba bocsátják ki, a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lebegő szilárd részecskék, a kadmium és az ólom átlagos koncentrációjáról a kibocsátott szennyvízben, továbbá be kell nyújtania a kibocsátott szennyvíz heti, a fent meghatározott szabványos vizsgálati módszereknek vagy azokkal egyenértékű belső laboratóriumi módszereknek megfelelő elemzésén alapuló vizsgálati jelentéseket. Amennyiben az üzemeltetési engedély lehetővé teszi, kevésbé gyakori vizsgálatok is engedélyezhetők.

4.6.   A technológiai hulladék újrafelhasználása

A kérelmezőnek leltárt kell vezetnie a kerámiából és égetett agyagból készült termékek előállítása során keletkező (technológiai) hulladékról. A leltárban részletesen ismertetni kell a technológiai hulladék (26) típusait és mennyiségét.

A technológiai hulladék leltára az uniós ökocímke odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra vonatkozik, és ugyanezen időszak tekintetében meg kell adni az előállított össztermék tömegére (kg vagy tonna) és felszínére (m2) vonatkozó becslést is.

A kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek gyártása során keletkező technológiai hulladék tömegének legalább 90 %-át újra fel kell használni a helyszíni termelés, a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek nem helyszíni előállítása vagy egyéb termelési folyamatok során.

Emellett arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező mennyire növekvő mértékben használja fel újra a technológiai hulladékot és közelíti meg a 100 %-os környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont adható a technológiai hulladék 90 %-os újrafelhasználásáért, illetve 10 pont a 100 %-os újrafelhasználásért).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, mellékelve a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékeket gyártó üzemre vonatkozó hulladékleltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszak vonatkozásában, valamint a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap össztömegére (kg vagy t) vonatkozó számítást. A kérelmezőnek vállalnia kell ilyen leltár naprakész vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt.

Emellett információkat kell adnia a technológiai hulladék rendeltetési helyével kapcsolatban, és egyértelművé kell tennie, hogy a hulladék egy másik folyamatban kerül-e belső, illetve külső újrafelhasználásra, vagy hulladéklerakóba kerül. Külső újrafelhasználás vagy hulladéklerakóba történő szállítás esetén mellékelni kell a szállítóleveleket.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

4.7.   Mázak és tinták

A mázas vagy díszített kerámia burkolólapok és az égetett agyagból készült termékek esetében a máz összetétele vagy a tinta kevesebb mint 0,10 tömegszázalék ólmot és kevesebb mint 0,10 tömegszázalék kadmiumot tartalmazhat.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, mellékelve a máz vagy tinta szállítója által biztosított releváns nyilatkozatot vagy biztonsági adatlapot.

5.   ELŐREGYÁRTOTT BETONTERMÉKEK ESETÉBEN HIDRAULIKUSKÖTŐANYAG- VAGY ALTERNATÍVCEMENT-ALAPÚ ELŐREGYÁRTOTT BETONTERMÉKEK VAGY TÖMÖRÍTETT FÖLDTÉGLÁK

Pontozási rendszer

Az uniós ökocímke odaítélhető egyrészt a forgalomba hozott köztes hidraulikus kötőanyagnak vagy alternatív cementterméknek, másrészt az ilyen kötőanyagok vagy cementek adalékanyagokkal és vízzel való keverésével, illetve további feldolgozásával és kezelésével előállított végleges kemény burkolatoknak is.

Amennyiben a kérelmező nem maga állítja elő a köztes hidraulikus kötőanyagot vagy alternatív cementterméket, és a kötőanyag vagy cementtermék nem rendelkezik uniós ökocímkével, a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy honnan származik az uniós ökocímkével rendelkező kemény burkolat előállításához használt kötőanyag vagy cement, és ezt alá kell támasztania a kérelem benyújtásának időpontját megelőző legfeljebb egy éven belül kiállított szállítólevelekkel.

Ebben az esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a hidraulikus kötőanyag vagy az alternatív cement gyártójának valamennyi releváns nyilatkozatát, amely igazolja az uniós ökocímkére vonatkozó valamennyi kapcsolódó követelménynek, valamint az egyéb releváns választható követelményeknek való megfelelést, amelyért pontok ítélhetők oda.

Az egyes esetekre vonatkozó pontozási rendszert és a minimálisan szükséges pontszámokat az alábbi táblázat tartalmazza.

	Hidraulikus kötőanyag	Alternatív cement	Cementalapú kemény burkolatok	Mészalapú kemény burkolatok
1.7. Környezetvédelmi vezetési rendszer a hidraulikus kötőanyagot előállító üzemben (választható)	0, 3 vagy 5 pont	n.a.	n.a.	n.a.
1.7. Környezetvédelmi vezetési rendszer a kemény burkolatokat előállító üzemben (választható)	n.a.	n.a.	0, 3 vagy 5 pont	0, 3 vagy 5 pont
5.1. Klinkertényező	max. 15 pont	max. 15 pont	max. 15 pont	n.a.
5.2. Szén-dioxid-kibocsátás	max. 20 pont	max. 20 pont	max. 20 pont	max. 20 pont
5.3. Por, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása	max. 15 pont	n.a. vagy max. 15 pont	max. 15 pont	max. 15 pont
5.4. Nyersanyagok visszanyerése és felelősségteljes beszerzése	n.a.	n.a.	max. 25 pont	max. 25 pont
5.5. Energiafogyasztás	n.a.	n.a.	max. 20 pont	max. 20 pont
5.6. Környezetvédelmi szempontból innovatív terméktervezés (választható)	n.a.	n.a.	max. 10 pont	max. 15 pont
Elérhető összpontszám	55	35 vagy 50	110	100
Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám	27,5	17,5 vagy 25	55	50

5.1.   Klinkertényező

Ez a kritérium nem vonatkozik a mészalapú hidraulikus kötőanyagokra.

Hidraulikus cement kötőanyagok esetében:

A kérelmezőnek vagy a hidraulikus cement kötőanyag szállítójának jelentenie kell a klinkertényezőt vagy legalább a vonatkozó EN 197-1 jelölést (amely az alábbi táblázatnak megfelelően a klinkertényező helyettesítő mutatójaként használható).

EN 197-1 jelölés	Feltételezett klinkertényező	EN 197-1 jelölés	Feltételezett klinkertényező
CEM I	0,96	CEM II/A-L	0,83
CEM II/A-S	0,83	CEM II/B-L	0,68
CEM II/B-S	0,68	CEM II/A-LL	0,83
CEM II/A- D	0,88	CEM II/B-LL	0,68
CEM II/A-P	0,83	CEM II/A-M	0,80
CEM II/B-P	0,68	CEM II/B-M	0,68
CEM II/A-Q	0,83	CEM III/A	0,47
CEM II/B-Q	0,68	CEM III/B	0,25
CEM II/A-V	0,83	CEM III/C	0,09
CEM II/B-V	0,68	CEM IV/A	0,73
CEM II/A-W	0,83	CEM IV/B	0,52
CEM II/B-W	0,68	CEM V/A	0,72
CEM II/A-T	0,83	CEM V/B	0,57
CEM II/B-T	0,68

Arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy milyen mértékben csökken a hidraulikus cement kötőanyag klinkertényezője és közelíti meg a 0,60 környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont ≥ 0,90 klinkertényező, illetve 15 pont ≤ 0,60 klinkertényező esetén).

Alternatív cement esetében:

Arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy milyen mértékben csökken a cement klinkertényezője és közelíti meg a 0,00 környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 0,30 klinkertényező, illetve 15 pont 0,00 klinkertényező esetében).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a hidraulikus kötőanyag fajlagos klinkertényezőjéről vagy a hidraulikus kötőanyag jelöléséről az EN 197-1 szabvány 1. táblázatának megfelelően.

Amennyiben a kemény burkolat egynél több hidraulikus kötőanyagot vagy alternatív cementet tartalmaz (például kétrétegű mozaiklapok esetében), a kérelmezőnek ki kell számítania az egyes hidraulikus kötőanyagokra vagy alternatív cementekre vonatkozó pontszámokat, mintha csak azok használatára kerülne sor, majd a termékhez adott egyes hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek relatív mennyisége alapján ki kell számítania a súlyozott átlagpontszámokat.

5.2.   Szén-dioxid-kibocsátás

A portland cement klinker, a mész vagy az alternatív cement előállításával összefüggő szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban meghatározott kötelező határértékeket a táblázatban szintén feltüntetett releváns számítási módszer használatával.

Terméktípus	Kötelező határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték	CO2-számítási módszer
Szürke portland cement klinker	816 kg CO2/t klinker	751 kg CO2/t klinker	Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy adott esetben a 601/2012/EU rendelet szerint
Mész	1 028 kg CO2/t hidraulikus mész	775 kg CO2/t hidraulikus mész
Fehér portland cement klinker	1 063 kg CO2/t klinker	835 kg CO2/t klinker
Alternatív cement	571 kg CO2/t cement	526 kg CO2/t cement	ISO 14067 szénlábnyom az A1–A3 életciklusszakaszban

Emellett arányosan max. 20 pont adható annak alapján, hogy a szén-dioxid-kibocsátás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (például a szürke portland cement klinker kibocsátása vonatkozásában 0 pont adható 816 kg CO2/t klinker, illetve 20 pont 751 kg CO2/t klinker esetében.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, alátámasztva a fenti táblázatban meghatározott módszertannak megfelelően kiszámított fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó tájékoztatással.

A 2003/87/EK hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az egy tonna termékre jutó fajlagos kibocsátás kiszámítása az ingyenes kiosztásáról szóló (EU) 2019/331 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében előírt nyomonkövetési módszertani tervnek megfelelően a kibocsátási szinten és a tevékenységi szinteken alapul.

A nem a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az eredményeket a 601/2012/EU rendeletben meghatározott számítási módszertannak megfelelően kell megadni.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás értékét minden esetben az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély hatálya alá tartozó termék vagy termékek szintjén kell megbecsülni. Ha a létesítmények több terméktípust állítanak elő, az adatoknak, amennyiben megvalósítható, az engedélyeztetni kívánt termék gyártása során használt mindenkori gyártósorokon és folyamatokon kell alapulniuk. Az ugyanabban a létesítményben gyártott többféle termékhez kapcsolódó közös folyamatokból származó kibocsátások tekintetében a kibocsátást tömeg alapján kell kiosztani.

Alternatív cement használata esetén a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabványnak megfelelően elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött szénlábnyomelemzés másolatát. A szénlábnyom elemzésének ki kell térnie a felhasznált főbb nyersanyagok előállítására és valamennyi vegyi aktivátorra az A1–A3 életciklusszakasz tekintetében. Amennyiben nem állnak rendelkezésre az anyagok szállítóitól származó konkrét adatok, az életciklus-leltár adatbázisból származó általános kibocsátási tényezőket kell használni.

Amennyiben a kemény burkolat egynél több hidraulikus kötőanyagot vagy alternatív cementet tartalmaz (például kétrétegű mozaiklapok esetében), a kérelmezőnek ki kell számítania az egyes hidraulikus kötőanyagokra vagy alternatív cementekre vonatkozó pontszámokat, mintha csak azok használatára kerülne sor, majd a termékhez adott egyes hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek relatív mennyisége alapján ki kell számítania a súlyozott átlagpontszámokat.

5.3.   Por, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

Ez a kritérium csak a hidraulikus kötőanyagokra vonatkozik, az alternatív cementekre nem, ha klinkertartalmuk legfeljebb 30 tömegszázalék.

A cement- vagy mészégető kemencéből származó, levegőbe történő por-, NOx- és SOx-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban meghatározott kötelező határértékeket.

Paraméter	Kötelező kibocsátási határérték	Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték	Vizsgálati módszer	Elérhető pontszám
Por	≤ 34,5 g/t klinker vagy hidraulikus mész	≤ 11,5 g/t klinker vagy hidraulikus mész	EN 13284	max. 5
NOx (NO2-ként)	≤ 1472 g/t klinker vagy hidraulikus mész	≤ 920 g/t klinker vagy hidraulikus mész	EN 14791	max. 5
SOx (SO2-ként)	≤ 460 g/t klinker vagy hidraulikus mész	≤ 115 g/t klinker vagy hidraulikus mész	EN 14792	max. 5

Emellett arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy a mindenkori fajlagos por-, HF-, NOx- és SOx-kibocsátás (g/t klinker vagy g/t hidraulikus mész) milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (például 0 pont 34,5 g/t, illetve 5 pont 11,5 g/t porkibocsátás esetében).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, alátámasztva azt a cement- vagy mészégető kemencék kibocsátására vonatkozó helyszíni adatokkal, vagyis a napi átlagértékek alapján kiszámított, mg/Nm3-ben kifejezett éves átlagértékekkel. A helyszíni adatokat a vonatkozó EN vagy ISO szabványoknak megfelelő folyamatos monitoring alapján kell előállítani.

Ahhoz, hogy (10 %-os oxigéntartalomnál) a füstgáz mg/Nm3-ben kifejezett nyomonkövetési adatait át lehessen váltani a klinker esetében g/t-re, meg kell szorozni a kemencéből származó füstgáz fajlagos térfogatáramával (Nm3/t klinker). A cementégető kemencék esetében a füstgáz fajlagos térfogatárama általában 1700–2500 Nm3/t klinker. A cement gyártójának egyértelműen fel kell tüntetnie a fajlagos légáramot a por-, NOx- és SOx-kibocsátásra vonatkozó számításokban. Egy Nm3 a 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz gáz egy m3-ére vonatkozik.

Ahhoz, hogy (11 %-os oxigéntartalomnál) a füstgáz mg/Nm3-ben kifejezett nyomonkövetési adatait át lehessen váltani a mész esetében g/t-re, meg kell szorozni a kemencéből származó füstgáz fajlagos térfogatáramával (Nm3/t mész). A mészégető kemencék esetében a füstgáz fajlagos térfogatárama a kemence típusától függően általában 3000–5000 Nm3/t mész. A mész gyártójának egyértelműen fel kell tüntetnie a fajlagos légáramot a por-, NOx- és SOx-kibocsátásra vonatkozó számításokban. Egy Nm3 a 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz gáz egy m3-ére vonatkozik.

Folyamatos termelés esetén az adatoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában. Rövidebb termelési időszak esetén meg kell adni a mindenkori termelési időszakot vagy időszakokat, és a helyszíni adatoknak reprezentatívaknak kell lenniük a termelési időszak legalább 80 %-ára.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

Amennyiben az uniós ökocímkével rendelkező kemény burkolatok (például kétrétegű mozaiklapok) több mint egyfajta hidraulikus kötőanyagot tartalmaznak, a kérelmezőnek ki kell számítania az egyes hidraulikus kötőanyagokra vonatkozó pontszámokat, mintha csak azok használatára kerülne sor, majd az uniós ökocímkével rendelkező termékek gyártósorára vonatkozóan az egyes hidraulikus kötőanyagfajták relatív mennyisége alapján ki kell számítania a súlyozott átlagpontszámokat.

5.4.   Nyersanyagok visszanyerése és felelősségteljes beszerzése

A kérelmezőnek értékelnie és dokumentálnia kell a primer anyagok, a különböző termelési folyamatok során keletkező hulladékból származó újrahasznosított anyagok, valamint a különböző termelési folyamatok melléktermékeiből származó másodlagos anyagok regionális elérhetőségét. Fel kell tüntetni az anyagok dokumentált forrásai közötti körülbelüli szállítási távolságokat.

A kérelmezőnek rendelkeznie kell a visszaküldött vagy selejtnek minősített betonra vonatkozó eljárással, amelynek keretében minden visszaküldött/selejtnek minősített anyag:

—	a visszaküldött/selejtnek minősített beton megszilárdulását megelőzően közvetlenül újrahasznosításra kerül új betontételek öntésében; vagy

—	a visszaküldött/selejtnek minősített beton megszilárdulását követően zúzalékként kerül felhasználásra új tételekben; vagy

—	nem helyszíni újrahasznosításra kerül a megszilárdulást megelőzően vagy követően egy harmadik féllel kötött szerződéses megállapodás részeként.

Emellett összesen maximum 25 pont ítélhető oda a nyersanyagok beszerzésére az alábbiak szerint:

	Cementalapú termékek	Mész- vagy alternatív cementalapú termékek
Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom legfeljebb 30 %	max. 20 pont	max. 25 pont
Felelősségteljesen beszerzett primer sódertartalom legfeljebb 100 %	max. 5 pont	max. 5 pont
Felelősségteljesen beszerzett cement	5 pont	n.a.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, mellékelve a primer, újrahasznosított és másodlagos anyagok potenciális forrásainak szállítási távolságát meghatározó dokumentációt. Az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelményeknek való megfelelés a Concrete Sustainability Council (CSC) által a CSC műszaki kézikönyv 2.0 változatának megfelelően a betongyártónak odaítélt ezüst, arany vagy platina tanúsítvánnyal is igazolható.

Az újrahasznosított vagy másodlagos anyagok csak akkor számítanak bele az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalomba, ha a forrásuk legfeljebb 2,5-ször akkora távolságra van az előregyártott beton gyártóhelyétől a fő primer anyagokéhoz (például durva és finom adalékanyagok és kiegészítő cementalapú anyagok) képest. Az előregyártott betontermékekből származó por és selejt új termékekben való felhasználása nem minősül újrahasznosított tartalomnak, ha a keletkezésüket előidéző folyamatba kerülnek vissza.

A felelősségteljesen beszerzett anyagoknak rendelkezniük kell a Concrete Sustainability Council vagy egy azzal egyenértékű harmadik fél tanúsítási rendszere által kiállított tanúsítással.

Be kell mutatni az újrahasznosított/másodlagos anyagok és a felelősségteljesen beszerzett anyagok havi mérlegét az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónapos időszak alapján. A kérelmezőnek vállalnia kell ilyen leltár naprakész vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. A mérleg feltünteti a bemenő újrahasznosított/másodlagos anyagok és a felelősségteljesen beszerzett anyagok mennyiségét (szállítólevelekkel és számlákkal alátámasztva), valamint a kimenő újrahasznosított/másodlagos anyagok és a felelősségteljesen beszerzett anyagok mennyiségét az értékesített vagy értékesítésre kész előregyártott betontermékekben az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom vagy a felelősségteljesen beszerzett anyagok tartalmának megadásával (a termékmennyiségekkel és a százalékos értékekkel alátámasztva).

Az előregyártott betontermékek előállításának tételes jellege miatt az újrahasznosított/másodlagos anyagok mennyiségére vonatkozó állításoknak és a felelősségteljesen beszerzett hidraulikus kötőanyag, alternatív cement vagy zúzalékok használatára vonatkozó állításoknak a keverékek tételszinten használt összetételén kell alapulnia. Az újrahasznosított/másodlagos/felelősségteljesen beszerzett anyagok kiosztása nem engedélyezett.

Amennyiben a termelési adatok csak m3-ben érhetők el, de kg-ban kell jelenteni őket, vagy fordítva, az értéket az érintett anyagra jellemző állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával kell átváltani.

5.5.   Energiafogyasztás

A kérelmezőnek rendelkeznie kell olyan programmal, amellyel következetesen nyomon követhető, rögzíthető és az optimális szintre csökkenthető az előregyártott betont előállító üzem energiafogyasztása és fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. A kérelmezőnek az energiafogyasztást az energiaforrás (például villamos energia és dízelolaj) és a cél (például helyszíni épületek, világítás, vágóberendezések üzemeltetése, szivattyúk és járművek üzemeltetése) szerinti bontásban kell jelentenie. A kérelmezőnek jelentenie kell az adott naptári évre a helyszíni abszolút energiafogyasztást (kWh vagy MJ) és a gyártásspecifikus energiafogyasztást (kWh vagy MJ/az értékesített, illetve az előállított és értékesítésre kész, m3-ben, m2-ben vagy tonnában kifejezett anyagra nézve).

A fajlagos energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek ismertetnie kell a már meghozott vagy tervezett intézkedéseket (például a meglévő berendezések hatékonyabb használata, hatékonyabb berendezésekbe történő beruházások, hatékonyabb szállítás és logisztika stb.).

Emellett összesen 20 pont adható az alábbiak szerint:

—	arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a fogyasztott energia (tüzelőanyag és villamos energia) milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont 0 %, illetve 10 pont 100 % megújuló energia esetén);

—

max. 5 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (5 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (5 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (27) (4 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (28) (3 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (29) (2 pont).

—	3 pont adható, ha az ISO 14067 szabványnak megfelelően sor került a termék szénlábnyomának elemzésére, illetve 5 pont a PEF-módszer üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó elemeinek (30) használata esetén.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az előregyártott betont előállító üzemre vonatkozó energialeltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. Az energialeltárban meg kell különböztetni a fogyasztott tüzelőanyagok típusait, kiemelve a megújuló tüzelőanyagokat vagy a vegyes tüzelőanyagok megújulóenergia-tartalmát. A fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek meg kell határoznia legalább az alapforgatókönyvet a terv kidolgozása idején az előregyártott betont előállított üzemre jellemző energiafogyasztás meghatározásával, azonosítania és egyértelműen számszerűsítenie kell az energiafogyasztás különböző forrásait az üzemben, valamint azonosítania és indokolnia kell a fajlagos energiafogyasztás csökkentésére és az éves eredményjelentések benyújtására irányuló intézkedéseket.

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

A szénlábnyom elemzésére adható pontok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabvány vagy a PEF-módszer szerint elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött elemzés másolatát. A lábnyomelemzésnek ki kell térnie minden olyan gyártási folyamatra, amely közvetlenül összefügg a hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek gyártásával, a nyersanyagoknak az előregyártott betont előállító üzembe történő helyszíni és nem helyszíni szállításával, az előregyártott beton előállításával, az adminisztratív folyamatokhoz (például a helyszíni épületek üzemeltetéséhez) kapcsolódó kibocsátásokkal, valamint az értékesített terméknek az előregyártott betont előállító üzem bejáratáig vagy a helyi szállítási központig (például vasútállomásig vagy kikötőig) történő szállításával.

5.6.   Környezetvédelmi szempontból innovatív terméktervezés (választható)

Az olyan, előregyártott betonból vagy tömörített földből készült termékek esetében, amelyek az alábbiakban ismertetett egy vagy több tervezési jellemző révén közvetlen vagy közvetett környezeti előnnyel járnak, pontok adhatók a termékek jellemzői alapján.

E kritérium vonatkozásában összesen legfeljebb 15 (mészalapú termékek esetében) vagy 10 (minden egyéb előregyártott betonból vagy tömörített földből készült termék esetében) pont adható.

Összesen max. 10 vagy 15 pont adható az alábbiak szerint:

—

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy az előregyártott vagy vízáteresztő beton padlóburkolólapok, padlólapok vagy burkoló elemek milyen mértékben haladják meg a 400 mm/ó minimális áteresztést, és közelítik meg a ≥ 2000 mm/ó környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 400 mm/ó, illetve 10 pont 2000 mm/ó esetén);

—	arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a tömbök, lapok vagy panelek milyen mértékben haladják meg a 20 % minimális hézagtérfogatot, és közelítik meg a ≥ 80 % környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 20 %, illetve 10 pont ≥ 80 % hézagtérfogat esetén);

—	arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy a tömbök, lapok vagy panelek milyen mértékben vannak a hővezetésre vonatkozó felső határérték (0,45 W/m.K) alatt, és közelítik meg a ≤ 0,15 W/m.K környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont ≥ 0,45 W/m.K, illetve 15 pont ≤ 0,15 W/m.K esetén);

—

arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy a hidraulikus kötőanyag- vagy alternatív cementtartalom milyen mértékben csökkent a 10 %-os felső határérték alá (a termék teljes tömegének százalékában kifejezve), és közelíti meg a ≤ 5 % környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont ≥ 10 %, illetve 15 pont ≤ 5 % esetén);

—	10 pont adható a feltalajjal/homokkal/kaviccsal megtöltendő és fűmaggal bevetendő hézagokkal tervezett olyan burkoló elemek esetében, amelyek beilleszthetők az áteresztő burkolattervezési megoldások közé (ezeket általában füvesített útburkoló elemeknek nevezik).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot, amelyben feltünteti, hogy ez a kritérium alkalmazandó-e az uniós ökocímke iránti kérelem tárgyát képező termék vagy termékek esetében.

Amennyiben az előregyártott vagy vízáteresztő beton padlóburkolólapok, padlólapok vagy útburkoló termékek áteresztése tekintetében pontok ítélhetők oda, a kérelmezőnek be kell nyújtania a BS 7533-13, a BS DD 229:1996 vagy hasonló szabvány szerinti vizsgálati jelentéseket.

Amennyiben releváns az anyagtakarékos tömbökre, lapokra vagy panelekre vonatkozó kritérium, a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a forma %-os hézagtérfogatáról, olyan részletesen ismertetve a termékforma méreteit, hogy kiszámítható legyen a teljes térfogat és a hézag térfogata.

Amennyiben pontok ítélhetők oda az alacsony hővezetésű, rendkívül jó hőszigetelő termékek esetében, a kérelmezőnek be kell nyújtania az EN 12667 vagy hasonló szabvány szerinti vizsgálati jelentéseket.

Amennyiben pontok ítélhetők oda az alacsony hidraulikus kötőanyag- vagy alternatív cementtartalom esetében, a kérelmezőnek meg kell adnia a kötőanyag fajlagos tartalmát vagy legalább a maximális kötőanyag-tartalmat.

Amennyiben releváns a füvesített útburkoló elemekre vonatkozó kritérium, a kérelmezőnek be kell nyújtania a betonformák műszaki rajzait, a valós füvesített felületek képét, valamint a részletes használati utasításokat azzal kapcsolatban, hogyan kell megtölteni és bevetni a termékeket.

---

(*)   A természetes köveket kinyerő bányákból származó, köztes vágott kövek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritérium.

(**)   Köztes hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementtermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritérium.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(3)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(5)  Útmutató dokumentum: A nem energetikai célú bányászat és a Natura 2000 Összefoglaló ISBN: 978-92-79-99542-2.

(6)  Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről. Európa Tanács. Az Európa Tanács Szerződéseinek Tára – 104. sz.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(11)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(12)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének megfelelően.

(13)  Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(14)  https://eplca.jrc.ec.europa.eu/permalink/PEF_method.pdf

(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(16)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének megfelelően.

(17)  Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(18)  https://eplca.jrc.ec.europa.eu/permalink/PEF_method.pdf

(19)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(20)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének megfelelően.

(21)  Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(22)  Az EN 14411 szabvány szerint három kerámialap-termékcsalád minősül I., II. és III. osztályba tartozónak.

(*)   A határérték csak a porlasztóban fogyasztott tüzelőanyagra vonatkozik. 1 kg-nyi porlasztott por magában foglalja a maradék nedvességtartalmat (általában 5–7 %).

(**)   Stabil működési körülmények között mért adatok, amelyek a gyártás során reprezentatívak a termékre nézve.

(***)   Egyéves időszak alatt mért adatok, beleértve az egyes gyártási menetek közötti referencia-tüzelőanyagfogyasztást.

(*)   A határérték csak a porlasztóban fogyasztott tüzelőanyagra vonatkozik. 1 kg-nyi porlasztott por magában foglalja a maradék nedvességtartalmat (általában 5–7 %).

(**)   A határérték csak a szárító- és égetőkemencékben fogyasztott tüzelőanyagra és az égetőkemencében történő becsült kibocsátásra vonatkozik.

(***)   A gyártás során a termékre jellemző stabil üzemi körülmények között mért tüzelőanyag-fogyasztási adatok és az égetőkemencébe helyezett nyersanyag karbonáttartalmából származó, feltételezett technológiai kibocsátások alapján.

(****)   Egyéves időszak alatt mért tüzelőanyag-fogyasztási adatok alapján, beleértve a gyártási menetek közötti referencia-tüzelőanyagfogyasztást és az égetőkemencébe helyezett nyersanyag karbonáttartalmából származó, feltételezett technológiai kibocsátásokat.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(24)  A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.).

(25)  A Bizottság 601/2012/EU rendelete (2012. június 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről (HL L 181., 2012.7.12., 30. o.).

(*)  Csak olyan termékek esetében releváns, amelyek előállításához porlasztott port használnak nyersanyagként.

(26)  A technológiai hulladék az őrlés, a nyersanyagkészítés és mázkészítés során keletkező iszap/száraz, szilárd halmazállapotú anyag, a formázás, szárítás, égetés, javítás és felületkezelés során keletkező selejt/törött anyag, illetve a füstgáztisztító rendszerekből származó maradványanyagok, például a leválasztott por/hamu, a gázmosási maradványanyagok és a lépcsőzetes adszorpciós ágy darabkái.

(27)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(28)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 19. cikkének megfelelően.

(29)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(30)  https://eplca.jrc.ec.europa.eu/permalink/PEF_method.pdf