AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1969 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
—
|
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság,
|
|
—
|
tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,
|
|
—
|
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére,
|
|
—
|
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,
|
|
—
|
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020),
|
|
A.
|
mivel az uniós kiadások fontos eszközét képezik a szakpolitikai célkitűzések elérésének, és a tagállamok általános államháztartási kiadásainak átlagosan 1,9%-át teszik ki;
|
|
B.
|
mivel amikor a Parlament mentesítést ad a Bizottságnak, ellenőrzi, hogy a forrásokat helyesen használták-e fel, és a szakpolitikai célok megvalósultak-e;
|
Politikai prioritások
|
1.
|
kiemeli, hogy amikor a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben végrehajtja az uniós költségvetést, bármilyen végrehajtási módszert alkalmazzon is – megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítást –, a jogállamiság tiszteletben tartása az egyik leglényegesebb előfeltétele az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésnek; hangsúlyozza, hogy valamennyi szereplőnek törekednie kell arra, hogy a forrásokat a lehető legátláthatóbb, leghatékonyabb és legeredményesebb módon használja fel; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogállamiság tekintetében fennálló, több tagállamban általánossá vált hiányosságok pénzügyi veszteséget okoztak, és fenntartja, hogy az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő intézkedéseket vezessen be, amelyek ilyen esetekben magukban foglalják az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés felfüggesztését, csökkentését és korlátozását; ezért üdvözli a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendeletre irányuló javaslatot, és kéri e javaslat mielőbbi elfogadását;
|
|
2.
|
hangsúlyozza, hogy tekintettel az uniós költségvetés szűkös pénzügyi forrásaira, amelyeknek támogatniuk kell az Unió növekvő prioritásait és felelősségi köreit, rendkívül fontos az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, és hogy minden szinten a leghatározottabb erőfeszítésekre van szükség a csalás, a korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása alapvető fejleményt jelent az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén; bírálja az Európai Ügyészség alulfinanszírozottságát és személyzeti létszámhiányát a kiépítés szakaszában, valamint azt, hogy a Bizottság alábecsüli annak szükségleteit; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek évente akár 3 000 ügyet is fel kell dolgoznia; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek legalább 76 további álláshelyre és 8 millió euróra van szüksége ahhoz, hogy a terveknek megfelelően 2020 végére teljesen működőképessé váljon; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő költségvetés-módosítási tervezetet; megismétli, hogy a Parlament teljes mértékben ellenzi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létszámtervnek 45 álláshellyel történő csökkentését;
|
|
3.
|
emlékeztet arra, hogy a 2018. augusztus 2-án hatályba lépő költségvetési rendelet 61. cikke kibővítette az összeférhetetlenség fogalmát; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként lépjen fel az összeférhetetlenség minden formája ellen, és rendszeresen értékelje a tagállamok által ezek elkerülése érdekében hozott megelőző intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon közös iránymutatásokat a magas rangú politikusokat érintő összeférhetetlenségek elkerülésére; sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el közös etikai normákat az összeférhetetlenséghez kapcsolódó valamennyi kérdésben, és alakítson ki közös értelmezést valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy tekintettel az uniós mezőgazdasági támogatások elosztásával kapcsolatos széles körű összeférhetetlenségi problémákra, nem kívánatos, hogy az Európai Tanács tagjai, mezőgazdasági miniszterek, tisztviselők vagy azok családtagjai jövedelemtámogatással kapcsolatos döntéseket hozzanak;
|
|
4.
|
üdvözli a Számvevőszék azon szándékát, hogy egy olyan tanúsítási módszer felé mozduljon el, amelynek révén a Számvevőszék elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjt össze ahhoz, hogy következtetést vonhasson le a felelős szervezet által kifejezett megbízhatósággal kapcsolatban; emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, hogy sürgősen javítani kell a nemzeti hatóságok munkájának minőségét és megbízhatóságukat, és hogy a tanúsítási módszertannak figyelembe kell vennie ezeket a tényeket; javasolja, hogy a Számvevőszék a véletlenszerű ellenőrzéseket egészítse ki kockázatalapú megközelítéssel annak érdekében, hogy a hibaarányokról szóló jelentései nagyobb figyelmet fordítsanak azokra a területekre, ahol a legnagyobb valószínűséggel merülnek fel problémák;
|
|
5.
|
ezért felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt szorosan a tagállamokkal átfogó, pontos és megbízható adatok garantálása érdekében, szem előtt tartva az egységes ellenőrzési rendszer maradéktalan végrehajtásának célját; felhívja a Bizottságot átlátható módszertan és következetes terminológia alkalmazásának biztosítására, és a félreértések elkerülése és az átláthatóság érdekében a jelentéstétel egyszerűsítésére, különösen a hibaarányok tekintetében;
|
|
6.
|
megjegyzi, hogy az uniós prioritások, szakpolitikák és programok eredményeinek mérése nem könnyű feladat; megállapítja azonban, hogy az eredményes teljesítmény-ellenőrzés elengedhetetlen a helyzet megértéséhez, a felmerülő problémák meghatározásához és a korrekciós intézkedések meghozatalához, amikor a célok nem teljesülnek, vagy ha egy uniós politika eredményei hátrányosan befolyásolhatják egy másik politika kitűzött céljainak elérését;
|
|
7.
|
felhívja a Bizottságot, hogy
|
—
|
javítsa a magas szintű általános célkitűzések, illetve a konkrét szakpolitikai célkitűzések és programok közötti összhangot;
|
|
—
|
határozzon meg olyan szigorúbb fő teljesítménymutatókat, amelyek az uniós kiadási programok és szakpolitikák hatását és eredményeit tükrözik az azokat végrehajtó hatóságok teljesítménye helyett;
|
|
—
|
használjon a teljesítményre vonatkozó naprakész információkat annak érdekében, hogy a célokat és a mutatókat időben ki lehessen igazítani;
|
|
—
|
pusztán az eredményeken túlmenően fektessen nagyobb hangsúlyt az uniós finanszírozás eredményeire és hozzáadott értékére;
|
|
|
8.
|
üdvözli a Számvevőszék azon szándékát, hogy a mentesítésért felelős hatóságok számára mind a megfelelésre, mind a teljesítményre kiterjedő értékelést biztosítson az egyes európai politikák tekintetében, fejezetenként követve a költségvetési tételeket éves jelentésében;
|
|
9.
|
ösztönzi a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy gyorsítsák fel a mentesítési folyamatot, hogy az az n+1. évre vonatkozzon;
|
|
10.
|
ismételten hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a tagállamok vámhivatalai közötti nagyobb együttműködésre az uniós és nemzeti költségvetések sérelmének elkerülése érdekében, különös tekintettel a héabevétel-kiesésre, az elektronikus kereskedelemre és a hamisított termékekre;
|
|
11.
|
sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt vizsgálja felül, hogy miként lehet hatékonyabban beszedni a vámokat, és hogyan lehet behajtani minden olyan összeget, amelynek kifizetését csalárd módon elkerülték; továbbá fontolják meg a vámbevételek beszedése terén megvalósítható javításokat;
|
|
12.
|
aggodalmát fejezi ki a harmadik országokból e-kereskedelem keretében érkező árukészletek alulértékelésének kockázata miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy a jobb együttműködés biztosítása érdekében végezzen megfelelő kontroll- és nyomonkövetési tevékenységeket a tagállamokban;
|
|
13.
|
megjegyzi, hogy az európai innovációs eredménytábla az elmúlt években a tagállamok többségében pozitív tendenciát mutatott;
|
|
14.
|
felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a kutatásra szánt összegek földrajzi eloszlására azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a legmagasabb szintű kiválóságot biztosító kutatásnak az egész Unióban való elterjesztéséhez és a növekedés és a munkahelyteremtés terén az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez; javasolja a strukturális alapok nagyobb mértékű felhasználását az innováció és a kiválóság előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a keretprogramoknak a kutatás és az innováció valamennyi szakaszát finanszírozniuk kell; rámutat, hogy bár az alapkutatási projektek gyakran csak hosszabb távon hoznak kézzelfogható eredményeket, nélkülözhetetlenek az Unió kutatási és innovációs kiválóságának biztosításához, valamint a legjobb tudósok vonzásához; aggodalommal állapítja meg, hogy a közös kutatási projektekben részt vevő egyes harmadik országok veszélyeztetik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;
|
|
15.
|
ismételten aggodalmának ad hangot a fennálló kötelezettségvállalások magas szintje miatt, főként a 2014–2020-as pénzügyi terv projektjei és programjai finanszírozásának késői megkezdése és az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásának lassúsága következtében; felhívja az érintett tagállamokat, hogy a szükséges kontrollok könnyítése nélkül gyorsítsák fel a kohéziós politikai programok és a kapcsolódó kifizetések végrehajtását, valamint növeljék az átláthatóságot a kérelmezők számára és csökkentsék a folyamat összetettségét a végrehajtási időszak lerövidítése érdekében; ösztönzi a Bizottságot, hogy javasolja az n+2 szabályhoz való visszatérést; felhívja a Bizottságot, hogy alulteljesítés és alacsony felhasználási arányok esetén szorosan kövesse nyomon a tagállamok általi végrehajtást;
|
|
16.
|
felhívja a figyelmet a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok alapvető fontosságára a tagállamok és a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, és ezáltal az uniós polgárok mindennapi életének javítása terén;
|
|
17.
|
felkéri a Bizottságot, hogy növelje a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok technikai támogatását (képzések, kommunikáció stb.) a felhasználási arányok javítása érdekében;
|
|
18.
|
megjegyzi, hogy az uniós jognak megfelelően a közös agrárpolitika (KAP) közvetlen kifizetéseire azok a kedvezményezettek jogosultak, akik megművelik a földterületet; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa szabályok elfogadását egy olyan helyzet elkerülése érdekében, hogy az uniós támogatásokat olyanok kapják, akik a szóban forgó földterületeket nem jogszerű vagy csalárd módon szerezték meg, ahogy az egyes tagállamokban történt; figyelembe véve az olyan eseteket, mint amilyeneket az OLAF Szlovákiában és Olaszországban jelentett, hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak olyan javaslatokat kell előterjesztenie, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a földbérleti vagy -tulajdoni szerződések a jogállamiságon alapulnak, és hogy a munkavállalói jogokra – többek között a mezőgazdasági dolgozók jövedelmével kapcsolatos jogokra – vonatkozó nemzeti jogszabályokat betartják; kéri a Bizottságot, hogy (a Bíróság vonatkozó határozatát tiszteletben tartva) a nemzeti ügynökségekkel együttműködve dolgozzon ki szabványosított és nyilvánosan hozzáférhető formátumot a KAP végső kedvezményezettjeinek közzétételére,
|
|
19.
|
mélységesen aggasztják az olasz hatóságok által a közelmúltban végzett vizsgálatok, amelyek során 5,5 millió EUR összegű csalásra és több maffiastruktúrára is fény derült, amelyek bűncselekmények céljából visszaélnek az uniós mezőgazdasági támogatásokkal, fenyegetve a becsületes mezőgazdasági termelőket, akik részt vesznek az állami tulajdonban lévő földterületek árverésén, és figyelmen kívül hagyva a nemzeti munkajogot; úgy véli, hogy az Unió pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét Unió-szerte fenyegeti a szervezett bűnözés, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy bűnözői hálózatok uniós pénzeket nyerjenek el; hangsúlyozza, hogy jobb információcserére van szükség nemzeti szinten, valamint a nemzeti és az uniós szintek között annak érdekében, hogy gyorsan azonosítani lehessen a jogszerűtlen nyereségre törekvő bűnszervezeteket; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kontrollrendszereket az ilyen helyzetek megismétlődésének elkerülése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy minden új fejleményről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;
|
|
20.
|
felhívja a Bizottságot, hogy az elkülönített források elosztása során mozdítsa elő a nemek közötti egyensúlyt és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;
|
|
21.
|
ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását;
|
|
22.
|
felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az adminisztráció egyszerűsítését annak érdekében, hogy vonzóvá tegye a kis struktúrák, például a kkv-k számára az uniós programokban vagy a közbeszerzésekben való részvételt;
|
|
23.
|
ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tegyen javaslatot egy olyan egyedi uniós szintű panasztételi mechanizmusra, amely támogatja azokat a mezőgazdasági termelőket vagy kedvezményezetteket, akik például nagyarányú földfelvásárlásokkal, a nemzeti hatóságok kötelességszegésével, bűnszervezetek vagy szervezett bűnözés által gyakorolt nyomással szembesülnek, illetve kényszer- vagy rabszolgamunka áldozatává váltak, lehetőséget adva számukra arra, hogy gyorsan panaszt nyújtsanak be a Bizottsághoz, amelyet a Bizottságnak sürgősen ki kell vizsgálnia;
|
|
24.
|
sajnálattal állapítja meg, hogy a KAP közvetlen kifizetéseinek többsége néhány tagállamban kevés kedvezményezett kezében összpontosul; határozottan helyteleníti, hogy egyes tagállamokban oligarchikus struktúrákat hoztak létre; mélységesen aggódik amiatt, hogy ezen oligarchikus struktúrák tagjai hatalmi helyzetük megerősítése érdekében különösen a mezőgazdaság és a kohézió területén uniós forrásokra támaszkodnak; úgy véli, hogy ehelyett az uniós forrásoknak az uniós polgárok többségének javát kellene szolgálniuk;
|
|
25.
|
mélyen aggódik azon közelmúltbeli jelentések miatt, amelyek szerint mezőgazdasági támogatások állítólag oligarchikus struktúrák javát szolgálják; megismétli, hogy ez súlyos igazságtalanságot jelent az uniós adófizetőkkel, és különösen a kistermelőkkel és a vidéki közösségekkel szemben; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a KAP és a kohéziós szabályok módosítására az uniós források méltányosabb elosztása érdekében, elkerülve az aszimmetrikus elosztást, amelynek során a kedvezményezettek kisebbik része (természetes és jogi személyek) mindkét területen az uniós támogatások túlnyomó többségét kapja; úgy véli, hogy módosítani kell a többéves pénzügyi keret szabályait annak elkerülése érdekében, hogy egy olyan természetes személynek, aki több vállalat tulajdonosa, lehetősége legyen arra, hogy egy többéves pénzügyi keret időszaka során százmilliós nagyságrendű uniós támogatásban részesüljön a KAP és a kohéziós politika keretében;
|
|
26.
|
tudomásul veszi a kohéziós politikára és a KAP-ra vonatkozó átláthatósági követelményeket, amelyek a megosztott irányítás szabályai szerint kötelezik a tagállamok illetékes hatóságait a végső kedvezményezettek nyilvánosan hozzáférhető listájának vezetésére; felhívja a tagállamokat, hogy ezeket az adatokat egységes formában tegyék közzé, és biztosítsák az információk átjárhatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és összesítse az adatokat, és tegye közzé az egyes alapok 50 legnagyobb kedvezményezettjének listáját minden tagállamban, valamint a KAP és a kohéziós politika 50 legnagyobb kedvezményezettjét (természetes és jogi személyek) valamennyi tagállamban, hogy pontos áttekintést kapjon az uniós támogatások elosztásáról;
|
|
27.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a megosztott irányítás elvének teljes körű elfogadásával
|
—
|
hozzon létre egységes és szabványosított információs rendszert a tagállamok számára az uniós alapok végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk bejelentésére a mezőgazdaság és a kohézió területén; hangsúlyozza, hogy a végső kedvezményezettekre vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a vállalatok tényleges tulajdonosainak (természetes és jogi személyek) meghatározását;
|
|
—
|
tegyen javaslatot egy olyan informatikai rendszer létrehozásáról szóló rendeletre, amely lehetővé teszi, hogy a tagállami hatóságok valós időben egységes és szabványosított jelentést tegyenek, biztosítva a tagállami rendszerekkel való kölcsönös együttműködést, a jobb átláthatóság és a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés, valamint a kifizetések elszámoltathatósága további javításának garantálása, és különösen a rendszerhibák és a visszaélések korábbi feltárásához való hozzájárulás céljából;
|
|
—
|
segítse a tagállamokat a tagállamok informatikai rendszereinek egy új jelentéstételi rendszerhez való igazításában vagy fejlesztésében;
|
|
—
|
kísérje figyelemmel a tagállamok által szolgáltatott adatok minőségét és teljességét;
|
|
—
|
biztosítsa a nagyobb hatékonyságot, az időszerűséget és a kevesebb bürokratikus terhet a modern digitalizált rendszerek segítségével;
|
|
|
28.
|
elismeri, hogy egy ilyen informatikai rendszer létrehozása időbe fog telni; teljes mértékben elismeri, hogy a megosztott irányítás alá tartozó kedvezményezettekre vonatkozó információk szolgáltatása a tagállamok felelőssége; ugyanakkor kéri a kohézió és a KAP területén nyújtott uniós támogatásokkal kapcsolatos információk és adatok gyorsabb és átláthatóbb cseréjét; felhívja a Bizottságot, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a tagállamonkénti 50 legnagyobb egyéni kedvezményezett (természetes személyek mint egy vállalat vagy több vállalat tényleges tulajdonosai) listáját, valamint az uniós támogatások 50 legnagyobb kedvezményezettjének (természetes személyek és jogi személyek, valamint természetes személyek mint több vállalat tulajdonosai) listáját valamennyi tagállamban összesítve; kéri a Bizottságot, hogy ezt az információt évente bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére;
|
|
29.
|
felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a jelenleg előterjesztett KAP-javaslatokat, és javasoljon módosításokat annak érdekében, hogy a jövőbeli rendszert összhangba hozza az európai zöld megállapodással;
|
|
30.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretre és az európai zöld megállapodásra vonatkozó javaslataiban vegye figyelembe a Számvevőszék azon kritikus következtetéseit, melyek szerint a KAP környezetbarátabbá tétele nem hatékony és nem eredményes;
|
|
31.
|
különösen aggasztják a sajtó és a nem kormányzati szervezetek által a legkiszolgáltatottabb migránsok, különösen a kiskorú migránsok és a menekült nők uniós fogadóállomásokon tapasztalható drámai helyzetével kapcsolatban nyújtott riasztó tájékoztatások; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállami hatóságokkal együttműködve hozzon konkrét intézkedéseket az uniós forrásokkal való visszaélések, a bántalmazások és az emberkereskedelem megelőzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alapvető jogok védelmére használják fel;
|
|
32.
|
kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett más pénzügyi eszközök és vagyonkezelői alapok egyre gyakoribb alkalmazása azzal a kockázattal jár, hogy csökken az uniós fellépés elszámoltathatóságának és átláthatóságának mértéke; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a külső segítségnyújtás feltétele a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása legyen a kedvezményezett országokban; hangsúlyozza különösen azt, hogy garantálni kell, hogy semmilyen uniós finanszírozás ne támogassa a kényszermunka vagy a gyermekmunka bármilyen formáját; aggodalmát fejezi ki az eritreai projektekről szóló állításokat tartalmazó közelmúltbeli sajtójelentések miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsan kövesse nyomon ezeket az állításokat, és időben tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;
|
|
33.
|
üdvözli a Számvevőszék által végzett kiváló munkát, amelynek tevékenysége és különjelentései az európai átláthatóság és jó kormányzás alapvető fontosságú eszközei; tudomásul veszi a Számvevőszék által a 2018. évi különjelentésekben tett valamennyi ajánlást, és felszólítja az európai intézményeket azok gyors végrehajtására;
|
A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata
|
34.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék megbízhatónak tartja a 2018. évi beszámolót, ahogy ez 2007 óta mindig így volt, és hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy 2018-ban a bevételek lényegi hibától mentesek voltak;
|
|
35.
|
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2018. december 31-én véget érő évről szóló beszámoló alapját képező kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;
|
|
36.
|
üdvözli, hogy a kifizetések Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaaránya az elmúlt évekhez képest pozitívan alakult, mivel a 2018. évi kifizetések legvalószínűbb hibaaránya 2,6% volt (1);
|
|
37.
|
nyugtázza, hogy 26 év alatt sorozatban háromszor adott ki a Számvevőszék korlátozott (és nem elutasító) véleményt a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, ami azt jelenti, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a lényeges hibák elsősorban az ellenőrzött ügyletek mintegy felét kitevő, térítési igényekre fordított kiadások fedezésére korlátozódtak;
|
|
38.
|
sajnálja, hogy sorozatban 26. éve a kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi, mert a felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek; hangsúlyozza, hogy a tagállamok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő bejelentése előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibák jelentős százalékát, és ha felhasználták volna ez az információt, úgy a becsült hibaarány jóval alacsonyabb lett volna; felhívja a Bizottságot, hogy alakítsa ki az ahhoz szükséges eszközöket, hogy a tagállami hatóságok még hatékonyabban észleljék a hibákat;
|
|
39.
|
megjegyzi, hogy amennyiben a kifizetések költségtérítés alapján történnek, a Számvevőszék által becsült hibaszint 4,5% (2017-ben 3,7%, míg 2016-ban 4,8%), míg a jogosultságalapú kifizetések (2) hibaaránya egyes vidékfejlesztési programok kivételével a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt; sajnálja, hogy a jogosultságalapú kifizetések esetében nincs egyértelműen számszerűsítve a hibaarány;
|
|
40.
|
rámutat, hogy a Számvevőszék a legmagasabb hibaszintet a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén (5,0%) azonosította be, míg a legalacsonyabb lényeges hibaarányt a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területén, ahol a hibaarány a lényegességi küszöbön volt (2,0%);
|
|
41.
|
rámutat, hogy a Számvevőszék szerint a kutatási kiadások továbbra is nagy kockázatot képviselnek és a fő hibaforrást jelentik a versenyképességi fejezetben;
|
|
42.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018-ban a többéves pénzügyi keret négy fejezetére vonatkozóan határozott meg konkrét hibaarányokat: „Versenyképesség”, „Kohézió”, „Természeti erőforrások” és „Igazgatási kiadások”;
|
|
43.
|
rámutat, hogy a Számvevőszék a 2018. év tekintetében a hibaarányokat a szakpolitikai területek szerint ismertette, de nem becsülte meg a többéves pénzügyi keret 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezete alatti kiadások hibaszintjét; kéri a Számvevőszéket annak megvizsgálására, hogy egy e két fejezetből vett, reprezentatív méretű minta ellenőrzése segíthetne-e a pénzügyi tranzakciók értékelésében; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék nem adott ki konkrét hibaarányokat a KAP vidékfejlesztési és piaci műveletei tekintetében, sem egyedi hibaarányokat az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap esetében; javasolja, hogy a Számvevőszék fontolja meg mintavételi stratégiájának felülvizsgálatát az egyik évről a másikra történő jobb összehasonlíthatóság biztosítása érdekében;
|
|
44.
|
sajnálja, hogy a Számvevőszék nem becsülte meg a többéves pénzügyi keret 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezete alatti kiadások hibaszintjét; úgy véli, hogy bár e fejezetek számai viszonylag alacsonyak, mégis kiemelt politikai jelentőségük van; hangsúlyozza, hogy egy e két fejezetből vett, reprezentatív méretű minta ellenőrzése alapvető fontosságú a pénzügyi tranzakciók szigorú és független értékelése, valamint az uniós források felhasználásának a Parlament általi jobb felügyelete érdekében, és felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentéseiben szolgáltasson adatokat az e fejezetek szerinti kifizetések hibaarányára vonatkozóan;
|
|
45.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék összesen 120,6 milliárd EUR értékben ellenőrzött tranzakciókat, és hogy a „Természeti erőforrások” területe tette ki a teljes ellenőrzési sokaság legnagyobb részét (48%), míg a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezetének („Kohézió”) súlya viszonylag alacsony (kb. 20%); tudomásul veszi az ellenőrzött sokaság fenti eloszlását, figyelembe véve a kohéziós alfejezet nagyon magas hibaarányát; javasolja, hogy a Számvevőszék az összes uniós kiadáshoz viszonyított arányt és a hibákhoz kapcsolódó kockázat arányát egyaránt vegye figyelembe, amikor a teljes ellenőrzési sokaság következő ellenőrzéskor történő felosztásáról dönt;
|
|
46.
|
meglepődve veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék úgy határozott, hogy az éves pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési vizsgálat során a Számvevőszék teljes ellenőrzési sokaságának legnagyobb részét a természeti erőforrásoknak kell alkotniuk, miközben a KAP közvetlen kifizetéseiben nem jellemzők hibák; megjegyzi azonban, hogy a közvetlen kifizetések terén számos összeférhetetlenségi, szervezett bűnözéshez kapcsolódó és korrupciós esetre derült fény, amelyeket a Bizottság ellenőrzései követtek; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok hozzanak megfelelőbb intézkedéseket a KAP-ot veszélyeztető esetek megelőzése és megoldása érdekében;
|
|
47.
|
rámutat, hogy a Számvevőszék által a kohéziós területre alkalmazott ellenőrzési sokaság eltért az előző évektől, és a 2007–2013-as időszakkal kapcsolatos végső kifizetésekből és a 2014–2020-as időszakkal kapcsolatos, a Bizottság által éves alapon elfogadott elszámolásokban szereplő kiadásokból állt; emlékeztet arra, hogy ez azt jelenti, hogy a Számvevőszék olyan tranzakciókat tesztelt, amelyek esetében az összes vonatkozó korrekciós intézkedés tagállami szinten került végrehajtásra; sajnálja, hogy ezen ellenőrzési megközelítés ellenére a hibaarányt nagyon magas, 5%-os szinten számszerűsítették;
|
|
48.
|
rámutat, hogy akárcsak az elmúlt években, a magas kockázatú kiadások becsült 2018. évi hibaszintjéhez a legnagyobb mértékben továbbra is a támogathatósági hibák (azaz nem támogatható kiadások szerepeltetése a költségnyilatkozatokban, illetve a támogatásra nem jogosult projektek, tevékenységek vagy kezdeményezettek) járulnak hozzá;
|
|
49.
|
rámutat azonban, hogy a támogathatósági hibák hatása kisebb volt, mint 2017-ben (2018: 68 %, 2017: 93 %); sajnálja, hogy 2018-ban a Számvevőszék nagyobb számban tárt fel közbeszerzésekkel, állami támogatási szabályokkal és támogatás-odaítélési eljárásokkal kapcsolatos hibákat; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet ezekre a hibakategóriákra, és értékelje, hogy azok kockázatot jelentenek-e a szabad versenyre nézve, vagy esetleg korrupciós esetekre utalnak-e; az utóbbi esetben a Bizottságnak haladéktalanul korrekciós intézkedéseket kell hoznia, és tájékoztatnia kell az Európai Ügyészséget;
|
|
50.
|
felhívja a Bizottságot, hogy tegye gördülékenyebbé és egyszerűsítse az uniós költségvetés végrehajtását szabályozó stratégiai kereteket, erősítve ezáltal az eredményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot és valamennyi érdekelt fél számára fokozva az egyértelműséget és az átláthatóságot;
|
Éves irányítási és teljesítményjelentés: irányítási eredmények
A Bizottság által továbbított adatok megbízhatósága
|
51.
|
sajnálja, hogy a Számvevőszék nem ellenőrizte az éves irányítási és teljesítményjelentést; rámutat azonban arra, hogy a Számvevőszék megvizsgált néhány éves tevékenységi jelentést, különösen a DG AGRI, DG DEVCO, DG ECHO, DG NEAR, DG EMPL és DG REGIO jelentéseit;
|
|
52.
|
rámutat, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés pénzügyi irányításának összefoglalásáról szóló fejezetben a Bizottság 1,7%-os becsült, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegről számol be, és megerősíti, hogy a „kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg fogalma az Európai Számvevőszék által alkalmazott „legvalószínűbb hibaszinthez” áll a legközelebb” (lásd a 2018. évi éves irányítási és teljesítményjelentés 152. oldalát (3));
|
|
53.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság 2018-ban ragaszkodott ahhoz, hogy az előrehaladás fő oka a kohéziós terület jó, 1,1%-os értéke volt (4); meglepődve jegyzi meg, hogy ugyanerre a naptári évre, 2017-re vonatkozóan a DG REGIO a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében (a 70. oldalon) egy másik, 1,95%-os hibaarányra hivatkozik;
|
|
54.
|
rámutat, hogy a DG EMPL főigazgatója a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében a 83. oldalon a következőket fejti ki:
|
—
|
„a 2017. évi éves tevékenységi jelentésekben a DG REGIO és a DG EMPL főigazgatója úgy döntött, hogy a kockázat megbecsléséhez egy előzetes fennmaradó hibaarányt vetít ki a 2017. évi naptári év még el nem fogadott és jóvá nem hagyott kiadásaira”;
|
|
—
|
„a Számvevőszék véleménye szerint az éves tevékenységi jelentéseknek összehangoltabbnak kellene lenniük és jobban kellene igazodniuk az új kontroll- és bizonyossági kerethez. A keret bevezetése óta a Bizottságnak a vonatkozó számviteli időszak végétől számítva majdnem két évre van szüksége ahhoz, hogy az ellenőrző hatóságok által egy adott számviteli évre kiszámított fennmaradó hibaarányok megbízhatóságára vonatkozóan először beszámolhasson a következtetéseiről”;
|
|
|
55.
|
kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés teljes mértékben megbízható legyen, és ne előrejelzéseken alapuljon;
|
|
56.
|
megjegyzi, hogy a külkapcsolatok terén a DG NEAR és a DG DEVCO éves tevékenységi jelentéseiben olyan fennmaradó hibaarányokat használ, amelyek külső vállalatok által a fennmaradó hibaarányokról készített tanulmányok eredményei;
|
|
57.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a fennmaradó hibaarányt csak a 2017. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. között lezárt szerződésekből eredő tranzakciókra vonatkozóan számolták ki (a Számvevőszék 2018. évi éves jelentésének 9.5. háttérmagyarázata), ahol már minden kontrollt és ellenőrzést elvégeztek;
|
|
58.
|
hangsúlyozza, hogy a DG DEVCO és a DG NEAR fennmaradó hibaaránya nem csak a 2018-ban teljesített kifizetéseket érinti;
|
|
59.
|
emlékeztet arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap/Belső Biztonsági Alap (AMIF/ISF) tekintetében a DG HOME 2018-ban rámutatott, hogy „csak a fennmaradó hibaarányról tesz jelentést, mivel a jogalapnak megfelelően a nemzeti ellenőrző hatóságoknak nem kell jelentést tenniük a DG HOME-nak a feltárt hibaarányokról” (lásd az 14. kérdésre adott választ, Avramopulosz biztos meghallgatása, 2018. október 18.); következésképpen megjegyzi, hogy a jelentett hibaarány a fennmaradó hibaarány, ami azt jelenti, hogy a becsült hibaarányból le kell vonni minden olyan korrekciós intézkedésnek megfelelő összeget, amelyek már ténylegesen csökkentették a kitettséget (5);
|
|
60.
|
osztja a Számvevőszék által (a Számvevőszék 2018-ra vonatkozó éves jelentésének 6.74. pontjában) kifejtett azon nézetet, miszerint az éves irányítási és teljesítményjelentésben a Bizottság becsült, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget szerepeltet „a gazdasági, társadalmi és területi kohézió olyan kiadásaira vonatkozóan, amelyek még nem estek át a teljes kontrollcikluson”; sajnálattal állapítja meg, hogy a fentiek szerint a Bizottság a „Kohézió” területére vonatkozó hibaarányt a 2017–2018-as számviteli évhez viszonyított puszta becslések alapján értékeli, nem pedig valós, a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó, ellenőrzött számadatok alapján;
|
|
61.
|
hangsúlyozza, hogy ezért a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben a társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan szolgáltatott adatok nem megbízhatók (lásd a Számvevőszék 2018-ra vonatkozó éves jelentését, 6.74. pont);
|
|
62.
|
hangsúlyozza továbbá, hogy mivel a Bizottság által a kohézió, a külkapcsolatok és egyes belső szakpolitikai területek tekintetében megállapított hibaarányok a fennmaradó kockázaton alapulnak, nem lehet összehasonlítani a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben szerepeltetett, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget a Számvevőszék által becsült hibaszinttel;
|
|
63.
|
rámutat, hogy amennyiben a Bizottság által közölt, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg már magában foglalja a pénzügyi korrekciókat, előfordulhat, hogy az Unió korrekciós képessége túl van becsülve; sajnálja, hogy ez hatással lehet a megbízhatóságra;
|
|
64.
|
sajnálja, hogy a feltárt hibák tartós hiányosságokat tükröznek az irányító hatóságok által közölt kiadások szabályszerűségében, és hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel az ellenőrző hatóságok mintavételi módszereiben;
|
|
65.
|
úgy véli, hogy ha a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők kiadásaik azon konkrét területeinek közzétételekor, amelyekre vonatkozóan fenntartással élnek, a fennmaradó hibaarány formájában kifejezett 2%-os lényegességi küszöbre hivatkoznak, végül fennáll annak a kockázata, hogy nem védik megfelelően az uniós költségvetést;
|
|
66.
|
sajnálja, hogy az egyes főigazgatóságok a szabálytalan kiadások szintjét nem következetes módszertan alapján határozzák meg;
|
|
67.
|
rámutat, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései és az éves irányítási és teljesítményjelentés összetett és következetlen terminológiát használ, ami megnehezíti a jelentett eredmények főigazgatóságok közötti és időbeli összehasonlítását;
|
|
68.
|
megjegyzi különösen azt, hogy „a Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság a DG REGIO és a DG EMPL éves tevékenységi jelentésében a kockázatos kiadások méréséhez legalább 13 féle különböző rátát ad meg a két programozási időszakra nézve. Az ilyen nagy számú ráta alkalmazása pontatlan értelmezéshez vezethet és zavart okozhat a mutatók relevanciája és a bizonyosság nyújtása tekintetében” (DG EMPL, 2018. évi éves tevékenységi jelentés, 83. o.);
|
|
69.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság a 2018. évi éves irányítási és teljesítményjelentésében ahelyett, hogy a 2017. évihez hasonlóan a fennmaradó hibaarány fogalmára utalna, a „záráskor fennmaradó hibaarány” kifejezést használja; megjegyzi, hogy ez a kifizetéskori kockázat azon becsült jövőbeni korrekciókkal és visszafizettetésekkel csökkentett értéke, amelyeket az uniós pénzeszközök kezelői saját várakozásuk szerint a 2018. évi kiadások tekintetében, a jelenlegi programok következő évei során végre fognak hajtani; rámutat, hogy ez a hibaarány csak becslés;
|
|
70.
|
megjegyzi, hogy az Unió 2018. évi költségvetésére vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés szerint 30 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (ugyanannyi, mint 2017-ben) pozitív megbízhatósági nyilatkozatot adott, míg 20 nyilatkozat (ugyanannyi, mint 2017-ben) minősített volt, 2018-ban összesen 40 fenntartással (ez a szám 2017-ben 38, 2016-ban 37 volt);
|
|
71.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-ra a Bizottság 40 fenntartást fogalmazott meg: 2 új fenntartást és 38 ismétlődő fenntartást; megjegyzi, hogy öt ismétlődő fenntartást frissítettek, számszerűsítettről nem számszerűsítettre módosítva (vagy fordítva), illetve a terjedelem módosítása érdekében, továbbá, hogy minden fenntartás esetében kiszámították vagy újraszámolták a 2018. évi kiadásokra gyakorolt hatást; ezért megjegyzi, hogy a fenntartások terjedelme alá eső 2018. évi kiadásoknál a beszámoláskor kockázatosnak minősülő becsült összeg 1 078 millió EUR (2017-ben 1 053 millió EUR, 2016-ban 1 621 millió EUR és 2015-ben 1 324 millió EUR);
|
|
72.
|
sajnálja, hogy a korrekciós intézkedésekkel járó hatások elemzésére szolgáló módszertan javulása ellenére a Bizottság nem küszöbölte ki azt a kockázatot, hogy a korrekciós intézkedések hatását túlbecsülik; rámutat, hogy ilyen esetben az éves irányítási és teljesítményjelentésben szereplő valamennyi fennmaradó hibaarány megbízhatatlan;
|
|
73.
|
rámutat különösen arra, hogy a 2018. évi kiadások több mint háromnegyede esetében a Bizottság főigazgatóságai a kockázatnak kitett összegekkel kapcsolatos becslésüket a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokra alapozzák, miközben az érintett főigazgatóságok (a DG AGRI, a DG REGIO és a DG EMPL) éves tevékenységi jelentéseiből kitűnik, hogy továbbra is kihívást jelent a tagállami kontrollok minősége és megbízhatósága;
|
|
74.
|
megismétli azon kérését, hogy a Bizottság és a tagállamok vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információkat, amelyekben lehetőség szerint egyeztetésre kerül a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat;
|
|
75.
|
megjegyzi, hogy az OLAF 2012 és 2018 között összesen 208 esetben tett olyan ajánlást, amelyekben a nemzeti hatóságok nem hoztak határozatot (6); rámutat, hogy egyes tagállamokban egyenesen az esetek többségében fordul elő az, hogy a tagállami hatóságok nem követik az OLAF ajánlásait, ami közvetlenül károsíthatja az Unió és a polgárok pénzügyi érdekeit;
|
|
76.
|
aggodalommal veszi tudomásul a kilenc csalásgyanús esetet, amelyekről a Számvevőszék 2018-ban értesítette az OLAF-ot;
|
|
77.
|
felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse és jobban hangolja össze a főigazgatóságok gyakorlatait és módszereit annak érdekében, hogy teljes mértékben tiszteletben tarthassa a költségvetési rendelet 247. cikkében és különösen annak (1b) bekezdésében foglalt követelményeket, amelyek előírják, hogy: „… az éves irányítási és teljesítményjelentés magában foglalja a Bizottság legfontosabb irányítási szabályaira vonatkozó tájékoztatást, valamint: i) az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a jövőbeli korrekcióra vonatkozó becslést…”
|
|
78.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet 247. cikkével összhangban igazítsa hozzá módszertanát a Számvevőszék által használthoz, és a költségvetési ellenőrző hatóság számára egyetlen, a kifizetéskor fennálló kockázatnak megfelelő hibaarányt (kifizetéskori hibaarány) adjon meg; felhívja a Bizottságot, hogy külön tegye közzé a jövőbeli korrekciók becslését (fennmaradó hibaarány); sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi főigazgatóság következetes terminológiát alkalmazzon, amikor e két becslésről jelentést tesz; kéri, hogy a fentiek terén elért előrehaladásról 2021. június 30-ig számoljanak be a Parlamentnek;
|
|
79.
|
felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tagállamoktól megbízható adatokat szerezzen a kifizetéskori hibaarányról; felhívja a Bizottságot, hogy időben tegye meg a megfelelő kiigazításokat, amennyiben hiányosságokra derül fény a tagállami kontrollok során;
|
|
80.
|
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a tagállamoktól megbízható adatokat szerezzen a kifizetéskori hibaarányról;
|
|
81.
|
felhívja a Számvevőszéket, hogy
|
a)
|
éves jelentésében vizsgálja meg és vizsgálja felül az éves irányítási és teljesítményjelentés mindkét részét; és
|
|
b)
|
vizsgálja meg, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseiben a fenntartással kapcsolatos mechanizmusok aktiválásához használt lényegességi küszöböt nem a kifizetéskor fennmaradó kockázatként kell-e kifejezni a fennmaradó hibaarány helyett;
|
|
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
82.
|
megjegyzi, hogy 2018-ban a végleges költségvetésben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat szinte maradéktalanul felhasználták; a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,5%-os, a kifizetési előirányzatoké pedig 98,6 %-os volt;
|
|
83.
|
2018-ban jelentős mértékben megnőtt a tagállami kifizetési kérelmek szintje az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) esetében;
|
|
84.
|
aggodalommal állapítja meg, hogy főleg késedelmek miatt jelentős összegben került vissza az esb-alapokból származó, fel nem használt éves előfinanszírozás az uniós költségvetésbe: 2018-ban 8,1 milliárd EUR (a 2017. évi 5,4 milliárd EUR-hoz képest), amely e két évben jelentősen növelte a címzett bevételeket;
|
|
85.
|
hangsúlyozza, hogy 2018-ban
|
—
|
nem merült fel igény többletkifizetésekre, ezért nem volt szükség a korábbi évekből megmaradt, 5,3 milliárd EUR összegű rendelkezésre álló GMP (a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék) felhasználására,
|
|
—
|
az 5,3 milliárd EUR-t azonban nem lehetett átvinni a következő évekre, mivel a 2019. és 2020. évi GMP felső határát már elérték, továbbá
|
|
—
|
a 2018-ban fel nem használt, további 11,2 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot sem lehetett átvinni sem 2019-re, sem 2020-ra.
|
|
|
86.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék előrejelzése szerint (a Számvevőszék éves jelentés 2.15. és 2.16. pontja) 2020-ig összesen 44,9 milliárd EUR maradhat felhasználatlanul; a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék által biztosított rugalmasság a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel 2020-ban véget ér;
|
|
87.
|
ugyanakkor aggodalommal mutat rá, hogy
|
—
|
a fennálló kötelezettségvállalások tovább nőttek, 2018 végére elérve a 281,2 milliárd EUR-t (a 2017. évi 267,3 milliárd EUR-hozképest), és 36%-kal (73,7 milliárd EUR) nőttek az elmúlt hét évben, 2011 óta, vagyis az előző többéves pénzügyi keret megfelelő éve óta,
|
|
—
|
a Bizottság hosszú távú előrejelzése (7) szerint a fennálló kötelezettségvállalások összege 2023-ra eléri a 313,8 milliárd EUR-t, ami nagyjából megfelel a Számvevőszék előrejelzéseinek;
|
|
|
88.
|
aggasztja, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2018-ban tovább nőttek, és új rekordot értek el; ez súlyos kockázatot jelent; felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi fennálló kötelezettségvállalások csökkentése és a jövőbeliek megelőzése érdekében javítsa pénzügyi előrejelzéseit, valamint szükség esetén segítse az országokat támogatható projektek, különösen egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező projektek találásában;
|
|
89.
|
emlékeztet arra, hogy a fennálló kötelezettségvállalások magas összegének hátterében elsősorban az esb-alapok végrehajtásának lassúsága állt, de szerepet játszott benne a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti éves különbség, valamint az uniós költségvetés méretének növekedése is (számvevőszéki gyorsvizsgálat, „Fennálló kötelezettségvállalások – közelebbről”);
|
|
90.
|
osztja a Számvevőszék aggodalmát, amely szerint nagy a kockázata annak, hogy nem áll rendelkezésre elegendő kifizetési előirányzat az új többéves pénzügyi keret első éveiben esedékes összegek fedezésére, és hogy ez különösen igaz lehet 2021-re, a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret első évére (a Számvevőszék éves jelentése, 2.20 pont);
|
|
91.
|
rámutat, hogy az elégtelen kifizetési előirányzatok kockázata azért is nagy, mivel az esb-alapok végrehajtása még több késedelmet szenvedett, mint az előző többéves pénzügyi keret során; e tekintetben rámutat arra, hogy az Unióhoz 2004 óta csatlakozott 13 tagállam közül 9-ben a fennálló kötelezettségvállalások éves kormányzati kiadásaik több mint 15%-át teszik ki, és amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő kifizetési előirányzat minden összeg fedezésére, ez komoly pénzügyi és politikai kihívást jelenthet ezekben az országokban és az Unión belül egyaránt;
|
|
92.
|
rámutat, hogy a Számvevőszék szerint az esb-alapok tagállamok általi felhasználási aránya összességében alacsonyabb volt, mint az előző többéves pénzügyi keret hasonló évében (lásd a Számvevőszék 2018. évi jelentésének 2.22–2.24. pontját);
|
|
93.
|
külön kiemeli, hogy csak Bulgáriában, Luxemburgban, Ausztriában, Romániában és Finnországban alakult gyorsabban a felhasználás a jelenlegi többéves pénzügyi keret során, mint az előzőben;
|
|
94.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós költségvetésből támogatott garanciák az elmúlt években nőttek, és hogy ez főként az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap által nyújtott garanciák hozzáadásának tudható be; megjegyzi, hogy az egyéb garanciák között megtalálhatók még az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelezési megbízatásához tartozó garanciák, valamint a hitelbevonási és hitelnyújtási tevékenységeket – elsősorban a tagállamoknak biztosított kölcsönöket – támogató uniós garanciák.
|
|
95.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy a garanciák növekedése növeli az uniós költségvetés kockázatokkal szembeni kitettségét, mivel a Bizottság várható veszteségeit garanciaalapok fedezik, amelyeket az új többéves pénzügyi keret egy közös tartalékalapban egyesít;
|
|
96.
|
rámutat, hogy az elmúlt években az Unió egyre inkább igénybe vette az EBB-csoportnak nyújtott pénzügyi eszközöket és költségvetési garanciákat, és hogy az EBB-csoport összetett kapcsolatban áll az uniós költségvetéssel, és az egyes uniós intézményektől eltérő elszámoltathatósági szabályok vonatkoznak rá;
|
|
97.
|
emlékeztet arra, hogy jelenleg az EBB-csoport azon műveletei, amelyeket nem az uniós költségvetés finanszíroz, ugyanakkor uniós célkitűzéseket szolgálnak, nem tartoznak a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe; rámutat, hogy a Számvevőszék ennélfogva nem tud teljes képet adni az EBB-csoport műveletei és az uniós költségvetés között fennálló kapcsolatokról; különösen támogatja a Számvevőszéknek az EBB nem uniós költségvetéssel kapcsolatos műveleteinek ellenőrzésére irányuló kérését; kéri a Bizottság, az EBB és a Számvevőszék közötti, 2020-ban lejáró háromoldalú megállapodás megújítását, hogy az tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek a külső ellenőrzés javítása érdekében szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a Számvevőszék számára az EBB műveleteinek ellenőrzéséhez; felhívja továbbá az EBB-csoportot, hogy tegye átláthatóbbá a következőket: gazdasági műveletek, az uniós költségvetési garancia igénybevétele, az EBB műveleteinek addicionalitása, valamint az EBB fejlesztési leányvállalatára vonatkozó lehetséges jövőbeli tervek; kéri egyetértési megállapodás megkötését az EBB és a Parlament között annak érdekében, hogy a jövőben javuljon a Parlament hozzáférése az EBB stratégiai orientációval és finanszírozási politikákkal kapcsolatos dokumentumaihoz és adataihoz a bank elszámoltathatóságának megerősítése érdekében;
|
|
98.
|
támogatja a Számvevőszék által a 2018. évi éves jelentés 2. fejezetében tett főbb ajánlásokat;
|
|
99.
|
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben ne nehezedjen indokolatlan nyomás a kifizetési előirányzatok szintjére; kéri, hogy ezek az intézkedések terjedjenek ki az alábbiakra:
|
a)
|
a kifizetési igények pontosabb előrejelzése;
|
|
b)
|
a költségvetési hatóság felkérése arra, hogy
|
i.
|
a következő többéves pénzügyi keretben a költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok között biztosítson rendezett egyensúlyt a kifizetési előirányzatok növelése, a kötelezettségvállalási szabályok módosítása vagy a kötelezettségvállalási előirányzatok csökkentése révén;
|
|
ii.
|
ennek során vegye figyelembe annak lehetőségét, hogy 2021-ben és 2022-ben magas lehet a kifizetési igények összege, valamint azt, hogy a fel nem használt kifizetési előirányzatokat nem lehet átvinni a következő többéves pénzügyi keretbe;
|
|
|
c)
|
segítse elő a jogi keretek időbeni elfogadását és ösztönözze a tagállamokat a projektek korai megtervezésére;
|
|
|
100.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a közös tartalékalap létrehozását követően haladéktalanul gondoskodjon az uniós költségvetés kapcsolódó garanciákkal szembeni kitettségének hatékony kezeléséről és naprakész nyomon követéséről; ezzel összefüggésben kéri, hogy a Bizottság használjon elismerten bevált gyakorlatokon alapuló, konzervatív módszertant a tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámításához;
|
|
101.
|
felhívja a Bizottságot, hogy évente mutassa be a költségvetési hatóságnak az uniós költségvetésből az EBB által irányított pénzügyi eszközökhöz átcsoportosított források teljes összegét és lebontását, valamint szolgáljon információval ezen alapok végrehajtásának szintjéről;
|
Az uniós költségvetés révén elért eredmények
|
102.
|
hangsúlyozza, hogy a teljesítményinformációk célja jelzést adni arra nézve, hogy a szakpolitikák, a projektek és a programok hatékonyan és eredményesen valósítják-e meg célkitűzéseiket; javasolja, hogy amennyiben javításra van szükség, akkor a teljesítményinformációkat fel kell használni a szükséges korrekciós intézkedések kidolgozásához, és azok végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni;
|
|
103.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék 2018-ban elemezte a Bizottság által közzétett teljesítményinformációkat, és különösen az alábbi területeken vizsgálta felül a teljesítménymutatókat:
|
—
|
a 2019. évi költségvetési tervezetet kísérő programindokolások,
|
|
—
|
az uniós költségvetés 2014 és 2020 közötti programjainak teljesítményértékelése (PPO), amelyet 2018 májusában tettek közzé első alkalommal;
|
|
|
104.
|
kitart amellett, hogy a megfelelőségi és teljesítmény-ellenőrzések ugyanazon érme két oldalát képviselik; rámutat, hogy a két dimenzió összekapcsolása, azaz az elért eredmények értékelése a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításával együtt lehetővé teszi a mentesítésért felelős hatóságok számára, hogy garantálják az uniós hozzáadott értéket, és ellenőrizzék a Bizottság költségvetésének végrehajtását;
|
|
105.
|
ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság főigazgatóinak éves tevékenységi jelentései nem tartalmaznak általuk aláírt nyilatkozatot a bejelentett teljesítményadatok minőségéről, ezért az éves irányítási és teljesítményjelentés elfogadásakor a biztosok testülete általános politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés pénzügyi irányításáért, a teljesítményre és az eredményekre vonatkozó információkért azonban nem;
|
|
106.
|
üdvözli és nagy érdeklődéssel követi a Számvevőszék azon szándékát, hogy éves jelentésében frissítse az uniós kiadások teljesítményére vonatkozó értékelését, és különösen azt, hogy a jelentésbe a többéves pénzügyi keret minden fejezetének esetében a megfelelésről és a teljesítményről szóló szakaszt foglaljon bele;
|
|
107.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék a 2018. évi éves jelentésének 3. fejezetébe „Az uniós költségvetés révén elért eredmények” címen beillesztette az év során közzétett főbb különjelentések összefoglalóját a többéves pénzügyi keret fejezetei szerint; megjegyzi, hogy 2018-ban a Számvevőszék jelentéseire adott, közzétett válaszok azt mutatják, hogy az ellenőrzöttek teljes mértékben elfogadták a Számvevőszék által kiadott 388 ajánlás 78%-át (szemben a 2017. évi 68%-kal), és hogy az esetek 18%-ában csak néhány tekintetben hajtották végre az ajánlásokat, jelentős hiányosságokkal; megjegyzi, hogy az ajánlások csupán 6%-át nem hajtották végre;
|
|
108.
|
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban elégtelen lehet az igazgatási kapacitás;
|
|
109.
|
aggodalommal tölti el, hogy a programindokolásokban szereplő adatok összességében arra utalnak, hogy a teljesítménycélok felé történő előrehaladás mérsékelt, ami a kohéziós és vidékfejlesztési programok késői és lassú indulásával magyarázható;
|
|
110.
|
hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék szerint a mutatók nem mindig adtak jó képet a tényleges előrehaladásról;
|
|
111.
|
kitart amellett, hogy mind az alapértékhez viszonyított előrehaladás, mind a Bizottság által a teljesítményértékelésben szerepeltetett előrehaladás számított értékeit óvatosan kell kezelni, mivel számos mutatót nem jól választottak ki, illetve több mutató esetében nem volt mérhető az előrehaladás: megjegyzi, hogy mutatók csaknem fele esetében nem lehetett kiszámítani az alapértékhez viszonyított előrehaladást.
|
|
112.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy egyes programok esetében a rendelkezésre álló adatok nem voltak megfelelő minőségűek, és hogy egyes programok célkitűzései nem eléggé nagyratörőek;
|
|
113.
|
felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az olyan mutatók felvételét a programindokolásokba, amelyek:
|
a)
|
az inputok, az outputok, az eredmények és a hatások jobb kiegyensúlyozásával relevánsabb információt nyújtanak az uniós kiadási programok megvalósításáról;
|
|
b)
|
egyértelműen kapcsolódnak az uniós kiadási programok által finanszírozott fellépésekhez;
|
|
c)
|
az uniós kiadási programok eredményeit tükrözik, nem pedig az azokat végrehajtó Bizottság vagy más szerv teljesítményét; és
|
|
d)
|
felölelik a program célkitűzéseit;
|
|
|
114.
|
kitart amellett, hogy a Bizottság – annak érdekében, hogy valamennyi mutató tekintetében kiszámíthassa az alapértékhez viszonyított előrehaladást – valamennyi program tekintetében tegyen javaslatot olyan teljesítménymérési keretre, amelyet a teljesítménymutatókra vonatkozóan az alább felsoroltak jellemeznek (és amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely egyedi mutató kapcsán ez nem valósítható meg, döntésére magyarázatot kell adnia a programindokolásban):
|
a)
|
mennyiségi alapértékek, amelyek megadják az alapérték évét;
|
|
c)
|
mennyiségi célértékek, amelyek megadják a célérték évét;
|
|
d)
|
a megkövetelt minőségű adatok annak érdekében, hogy az alapértékhez viszonyítva elért előrehaladás könnyen kiszámítható legyen;
|
|
|
115.
|
felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen arra, hogy valamennyi teljesítménymutatóra nézve kellő időben rendelkezésre álljanak a teljesítményre vonatkozó információk, például új beszámolási eszközök internetes platformokon való bevezetésével;
|
|
116.
|
felhívja a Bizottságot, hogy dokumentálja a célprogramok célértékeit, többek között a referenciaértékeket, hogy a költségvetési hatóság értékelni tudja, hogy azok kellően nagyratörőek-e, valamint a teljesítésük terén elért eredményeket;
|
|
117.
|
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében szigorúan nyomon kövessék a korrupció és a csalás lehetséges kockázatát; kéri a Bizottságot, hogy a finanszírozandó projekt tekintetében végezzen alapos és független előzetes és utólagos értékeléseket;
|
|
118.
|
felhívja a Bizottságot a programok teljesítményértékelésének további javítására, különösen a következő módokon:
|
a)
|
egyetlen módszert használva az alapértéktől a cél felé tett előrehaladás kiszámítására, és amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez egy konkrét mutató esetében nem megvalósítható, a teljesítményértékelésben ki kell fejtenie megközelítését;
|
|
b)
|
az egyes programokhoz rendelt teljesítménymutatók kiválasztási logikájának ismertetésével;
|
|
|
119.
|
felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a tagállamokat annak biztosítása céljából, hogy a kontrollok száma növekedjen és minőségük javuljon, továbbá abban, hogy a csalás elleni küzdelem bevált gyakorlatai a tagállamok között megosztásra kerüljenek;
|
Bevételek
A Számvevőszék 2018. évi éves jelentése
|
120.
|
megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek voltak, és hogy a bevétellel kapcsolatos rendszerek összességében véve eredményesek voltak;
|
|
121.
|
megjegyzi, hogy a Költségvetési Főigazgatóság már az egymást követő harmadik évben alkalmazott fenntartást az Egyesült Királyság által be nem szedett tradicionális saját források értékére nézve, mivel az ország nem volt hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a textiltermékekkel és lábbelikkel kapcsolatos vámkiesés összegét;
|
|
122.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék által tett fenntartás terjedelme kibővült, és adott esetben más tagállamok tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos lehetséges alulértékelési veszteségeire is kiterjed, amelyek összegéről még nem született becslés;
|
|
123.
|
sajnálja, hogy miután a Bizottság 2011-ben felkérte az Egyesült Királyságot, hogy határozzon meg kockázati profilokat a Kínából behozott, alulértékelt textiltermékekre és lábbelikre nézve, csak több mint hét évvel később indított kötelezettségszegési eljárást;
|
|
124.
|
üdvözli, hogy 2018-ban a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött az Egyesült Királyságnak, amelyben 2,8 milliárd EUR-ban állapította meg az uniós költségvetést ért teljes veszteséget (törzsösszeg és kamat), valamint, hogy 2019 márciusában a Bizottság a Bíróság elé vitte az ügyet;
|
|
125.
|
sajnálja, hogy a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos fő belső kontrollmechanizmusok, amelyeket a Számvevőszék a Bizottságnál és egyes tagállamokban értékelt, csak részben voltak eredményesek;
|
|
126.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék Spanyolországban hiányosságokat állapított meg a beszedett vámokról szóló havi kimutatások összeállítására vonatkozó kontrollrendszerekben;
|
|
127.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy a három kiválasztott országból véletlenszerűen vett mintában a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a megállapított és még be nem szedett vámok kezelésében; megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok főként a vámtartozások behajtásának késedelméhez és ahhoz kapcsolódtak, hogy az adósságokat késve rögzítették, illetve írták le a számviteli rendszerben; tudomásul veszi a tagállamok tradicionális saját forrásokról szóló kimutatásainak a Bizottság által történő ellenőrzése terén feltárt hiányosságokat;
|
|
128.
|
sajnálja, hogy a Bizottság 2018. évi helyszíni ellenőrzési programját – amely azt vizsgálta, hogy a tagállamok mennyire eredményes rendszerekkel rendelkeznek a tradicionális saját források helyes összegben történő beszedésére és rendelkezésre bocsátására, valamint az azokkal kapcsolatos beszámolásra – nem támasztotta alá kellőképpen strukturált és dokumentált kockázatértékelés, és hogy az nem rangsorolta a tagállamokat kockázati szint szerint, illetve nem foglalkozott a kockázatok hatásaival és valószínűségével;
|
|
129.
|
aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság a tradicionális saját forrásokról szóló kimutatások havonkénti vagy negyedévenkénti kézhezvételét követően nem végezte el az azokban tapasztalható szokatlan változások módszeres elemzését, és nem gyűjtött olyan releváns információkat, amelyek magyarázattal szolgálhattak volna e változásokra;
|
|
130.
|
rámutat, hogy a GNI-fenntartások és a héa-fenntartások száma összességében változatlan, azonban 14%-kal nőtt a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos nyitott kérdések száma (8);
|
|
131.
|
sajnálja, hogy a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos, pénzügyi hatással járó ügyekkel kapcsolatos, kiválasztott nyitott kérdések vizsgálata során a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság némi késedelemmel követte nyomon és zárta le ezeket a kérdéseket; ezenfelül megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a nyitott kérdések 27%-a már több mint öt éve fennáll;
|
|
132.
|
megállapítja, hogy a héa 2018-ban 12%-kal járul hozzá az Unió 145 milliárd EUR összegű bevételéhez; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a Bizottság becslése szerint a héabevétel-kiesés 2017-ben 137,5 milliárd EUR-t tett ki, ami a tagállami költségvetések várható héabevétele és a ténylegesen beszedett héa közötti különbség (9); megjegyzi, hogy a héabevétel-kiesés elsősorban a nemzeti költségvetésekbe befolyó héa kiesését érinti, valamint hogy a veszteség oka lehet többek között fizetésképtelenség, csőd, adminisztratív hiba, adóoptimalizálás, valamint esetleges jogellenes/csalárd tevékenységek;
|
|
133.
|
aggasztónak tartja, hogy 2018-ban a Bizottság általános fenntartással élt a francia GNI-becsléssel kapcsolatban, mivel Franciaország nem szolgáltatott elegendő információt GNI-jének összeállításáról;
|
|
134.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a 2015. évi éves jelentésben tett öt ajánlással kapcsolatban a Bizottság csak egyet hajtott végre teljes mértékben, egyet néhány tekintetben, hármat pedig a legtöbb tekintetben;
|
|
135.
|
felhívja a Bizottságot, hogy végezzen strukturáltabb és dokumentáltabb kockázatértékelést a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos helyszíni vizsgálatainak megtervezése során, amelynek keretében többek között végezze el az egyes tagállamok kockázati szintjének, valamint az A- és B-számláik kidolgozásához kapcsolódó kockázatoknak az elemzését;
|
|
136.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a tradicionális saját forrásokhoz kapcsolódó A- és B-számlakimutatások havi és negyedéves ellenőrzéseinek hatókörét kibővítve végezzen mélyrehatóbb elemzést a szokatlan változásokról, és ezzel biztosítsa az azonnali válaszadást a lehetséges anomáliákra;
|
|
137.
|
megerősíti az uniós saját források rendszerének reformjára vonatkozó álláspontját, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret csomagjának nagyon pozitív bevételi elemét képezi; üdvözli ezért három új uniós saját forrás javasolt bevezetését és a jelenlegi héaalapú saját forrás egyszerűsítését a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben (10);
|
A Számvevőszék 12/2019. sz. különjelentése: E-kereskedelem: még számos kihívás vár megoldásra a héa- és vámbeszedés terén
|
138.
|
megjegyzi, hogy határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre uniós szintű becslések a héaveszteségről, a Bizottság azonban úgy becsüli, hogy a nem uniós országokból származó alacsony értékű termékek értékesítése kapcsán évente akár 5 milliárd EUR veszteség is keletkezhet;
|
|
139.
|
kiemeli a tagállamok szerepét az igazgatási együttműködési megállapodások végrehajtásában, a kontrollok hatékonyságában, az adatgyűjtés végrehajtásában és a szabályozási keret kereskedők általi betartásának nyomon követésében;
|
|
140.
|
tudatában van annak, hogy a héabeszedés végrehajtása nemzeti hatáskörbe tartozik;
|
|
141.
|
hangsúlyozza a tagállamok közötti és a nem uniós országokkal folytatott információcsere kiemelkedő fontosságát;
|
|
142.
|
felkéri a tagállamokat, hogy az Eurofiscen keresztül fokozzák az esetleges csalárd vállalatokkal és ügyletekkel kapcsolatos információcserét;
|
|
143.
|
felhívja a tagállamok adóhatóságait, hogy erősítsék meg a szűkített egyablakos ügyintézéssel (11) kapcsolatos kontrolltevékenységüket;
|
|
144.
|
sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen megfelelő kontroll- és monitoringtevékenységet a tagállamokban;
|
|
145.
|
aggódik a harmadik országokból kiinduló e-kereskedelmi áruértékesítés alulértékelésével kapcsolatos kockázat miatt; üdvözli az e-kereskedelemmel kapcsolatos héacsalások problémájának megoldása érdekében tett lépéseket;
|
|
146.
|
felszólít az e-kereskedelem hozzáadottérték-adójára vonatkozóan javasolt jogszabályok mielőbbi elfogadására a távértékesítési rendszer hiányosságainak kiküszöbölése érdekében;
|
|
147.
|
felkéri az OLAF-ot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a kis értékű ruházati cikkek e-kereskedelem útján történő behozatalával és az esetlegesen érzékeny áruk légi szállítással történő, e-kereskedelmi ügyletek révén megvalósuló feltételezett behozatalával kapcsolatos vizsgálatainak eredményéről;
|
Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért
|
148.
|
megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret 1a. alfejezete („Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért”) az uniós költségvetés 13,7%-át, azaz 21,4 milliárd EUR-t tesz ki; ebből az összegből 11,7 milliárd EUR-t (54,3%) kutatásra és innovációra, 2,4 milliárd EUR-t (11,1%) oktatásra, képzésre, az ifjúságra és sportra, 2,2 milliárd EUR-t (10,4%) közlekedésre és az energiaügyre, 1,5 milliárd EUR-t (7,2%) űrkutatásra és egyéb intézkedésekre fordítanak;
|
Hozzájárulás az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához
|
149.
|
elégedett azzal, hogy az európai innovációs eredménytábla az uniós országok többségében – különösen Máltán, Hollandiában és Spanyolországban – pozitív tendenciát mutatott, míg Svédország maradt az Unió innovációjának éllovasa;
|
|
150.
|
sajnálja azonban, hogy a tagállamok többsége továbbra is lemaradásban van azon célkitűzés elérése tekintetében, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsák; kiemeli, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság alapvetően három okkal magyarázza e lassú fejlődést, nevezetesen a) a köz- és magánberuházások hiánya ezen a területen, b) a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek korlátozott minősége és hatékonysága, valamint c) a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos üzleti beruházási döntésekhez kapcsolódó piaci hiányosságok;
|
|
151.
|
üdvözli, hogy a kkv-k részvétele a Horizont 2020 program „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” (LEIT) részében és „Társadalmi kihívások” pillérében továbbra is meghaladja a program célkitűzését, tükrözve a kkv-k programba való bevonzása érdekében tett jelentős erőfeszítéseket és a részvételük megkönnyítése érdekében tett egyszerűsítéseket;
|
|
152.
|
üdvözli továbbá, hogy a „Horizont 2020” keretprogramba újonnan belépők aránya elérte a 61,4%-ot, és ezzel meghaladta a 2018-ra meghatározott 55%-os referenciaértéket;
|
|
153.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Horizont 2020 program keretében az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekhez nyújtott uniós hozzájárulás aránya nem éri el az Uniónak az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kiadásokra, és így a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret egészére vonatkozóan kitűzött céljait; hangsúlyozza, hogy követve az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalását és tekintettel az európai zöld megállapodásra, további késedelem nélkül jelentősen növelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokat;
|
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
|
154.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 130 tranzakcióból álló mintát vizsgált, amelyet úgy tervezett meg, hogy az a többéves pénzügyi keret ezen alfejezetére jellemző kiadások teljes körére nézve reprezentatív legyen. A minta összetétele a következő volt: 81 tranzakció a kutatás és innováció területéről (22 a hetedik kutatási keretprogramból, 59 a Horizont 2020 programból), valamint 49 tranzakció egyéb programokból és tevékenységekből, különösen az Erasmus+, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és az űrprogramok területéről, továbbá 19 tagállamban és 4 harmadik országban került sor kedvezményezettek ellenőrzésére;
|
|
155.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék a többéves pénzügyi keret 1a. alfejezetének egészére vonatkozóan 2,0%-ra becsülte a hibaszintet, és hogy ez a szám alacsonyabb, mint az előző két évben, amikor a becsült hibaszint valamivel meghaladta a 4%-ot;
|
|
156.
|
sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a kedvezményezettek nyolc számszerűsíthető hibája esetében a visszatérítési kérelem elegendő információt tartalmazott a Bizottság, a nemzeti hatóságok, illetve a független ellenőr számára ahhoz, hogy a kiadások jóváhagyása előtt lehetséges legyen megakadályozni, vagy feltárni és korrigálni a hibákat; megjegyzi, hogy ha a Bizottság az összes ilyen információt megfelelően felhasználta volna, a becsült hibaszint 0,3%-kal kisebb lett volna erre a fejezetre;
|
|
157.
|
megjegyzi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sok számszerűsíthető hiba a személyzeti költségeket érintette; ezenkívül a felszereléssel kapcsolatos és infrastrukturális költségek is hibaforrást jelentettek;
|
|
158.
|
meglepődve értesült arról, hogy a nagyszabású kutatási infrastrukturális programok számára nyújtott uniós hozzájárulás előzetes ellenőrzése nemcsak időigényes és költséges volt (pl. munkaerő, utazás), hanem gyakran csekély hatással volt a hibák megelőzésére;
|
|
159.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék a Közös Ellenőrzési Szolgálatnál és a magán könyvvizsgáló cégeknél felülvizsgálta az ellenőrzési dossziékat (munkadokumentumok és igazoló dokumentumok), és hogy 11 esetben a Számvevőszéknek további ellenőrzési eljárásokat kellett végrehajtania, főként azért, mert további igazoló dokumentumokat kellett beszereznie, vagy helytelen adatokat fedezett fel a munkadokumentumokban;
|
|
160.
|
aggasztják a Számvevőszék által a Horizont 2020 program hibaarányának kiszámítása terén feltárt módszertani hibák: „Az utólagos ellenőrzések igyekeznek maximálisan lefedni az elfogadott költségeket, az összes költséget mégis ritkán fedik le. A hibaarány a ténylegesen ellenőrzött összeg helyett az összes elfogadott költség arányában kerül kiszámításra. Ez azt jelenti, hogy a hiba kiszámítása nagyobb nevezővel történik, így a hibaszázalék a ténylegesnél alacsonyabb lesz. Ha a feltárt hibák rendszerszintűek, akkor az extrapolálásuk részben ellensúlyozza ezt az alulértékelést. Mivel azonban a nem rendszerszintű hibák esetében nem végeznek extrapolációt, az általános hibaarány a ténylegesnél mégis alacsonyabbnak fog tűnni.” (12);
|
|
161.
|
megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság a következőképpen számolta ki a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 program hibaarányait:
|
—
|
a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság úgy becsülte, hogy a többéves alapon számított közös reprezentatív hibaarány a hetedik keretprogramban valamivel több, mint 5%; a fennmaradó hibaarányt 3,36%-ra becsülte,
|
|
—
|
a kutatási és innovációs kategóriára vonatkozó fennmaradó hibaarány 2,22% (2,24% a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság esetében), amely az ellenőrzési jelentéstervezetek figyelembevételével várhatóan mintegy 2,45%-ra fog emelkedni (2,48% a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság esetében);
|
|
|
162.
|
megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság esetében a 2018. évi kifizetések kifizetéskor kockázatosnak minősülő teljes becsült összege 97,6 és 101,1 millió EUR között van, valamint hogy a 2018. évi kiadások lezáráskor kockázatosnak minősülő teljes összeg 69,1-72,7 millió EUR, amely az összes kiadás 2,21-2,33%-át teszi ki;
|
|
163.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a 2018. évi ellenőrzés során bevezették a „kifizetéskori kockázat” és a „lezáráskor fennmaradó kockázat” fogalmát;
|
|
164.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék által (a többéves pénzügyi keret alfejezete alapján) és a Bizottság által tett megállapítások hasonlóak;
|
Pénzügyi irányítás és belső kontrollok
|
165.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a 7. keretprogram tekintetében továbbra is horizontális fenntartás van érvényben a költségtérítési igények visszatérítésével kapcsolatban;
|
|
166.
|
tekintettel arra, hogy 2018-ban a DG R&I közvetlenül irányította költségvetésének 56%-át (a 2017. évi 58%-hoz képest), kifizetésekben kifejezve, és hogy a kifizetések 44%-a más megbízott szervekhez került, hogy végrehajtsák azokat;
|
|
167.
|
megjegyzi, hogy a DG R&I 2018. évi költségvetésének 15,05%-át az EBB/EBA kezelte az Innovfin keretében, továbbá, hogy az Innovfin célja a kutatás és az innováció pénzügyi eszközökkel történő támogatása, és hogy az EBB-nek/EBA-nak 2018-ban átutalt összeg 472,9 millió EUR volt;
|
|
168.
|
azon a véleményen van, hogy az EBB intézménycsalád uniós költségvetésből társfinanszírozott programjait, fellépéseit vagy projektjeit a Számvevőszéknek ellenőriznie kell;
|
|
169.
|
aggasztja, hogy bár a 2007–2013-as finanszírozási időszak 4 934 projektjéből 4 740 lezárult, továbbra is fennáll 157,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási hátralék („reste à liquider” vagy RAL), és hogy a Bizottság nem tudja jelezni, hogy mikor került sor a fennálló kötelezettségvállalások elszámolására (13);
|
|
170.
|
aggodalommal hívja fel a figyelmet arra, hogy a Horizont 2020 program keretében rendkívül egyenlőtlenül osztották fel a tagállamok között a kutatók számára nyújtott forrásokat;
|
|
171.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a költségvetés 64,26%-át hajtották végre;
|
|
172.
|
ösztönzi a DG R&I-t, hogy folytassa az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit a Számvevőszék 28/2018. sz. különjelentésével összhangban, de a jogbiztonság veszélyeztetése nélkül és anélkül, hogy a hangsúlyt az utólagos kontrollt az előzetes kontrollokra helyeznék;
|
|
173.
|
azon a véleményen van, hogy a DG R&I-nek nagyobb figyelmet kell fordítania a K+I beruházások uniós hozzáadott értékének mérésére; hangsúlyozza, hogy a kutatási és innovációs teljesítmény mérésének nem csupán rövid távú teljesítmény- és monetáris mutatókon kell alapulnia, hanem figyelembe kell vennie a kutatás sajátos jellegét is; ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszereket a magas kockázatú kutatási és innovációs projektek támogatásának átlátható módon történő javítására;
|
|
174.
|
határozottan ajánlja, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság fordítson nagyobb figyelmet a K+I beruházások uniós hozzáadott értékének mérésére;
|
HUAWEI
|
175.
|
tudomásul veszi, hogy a HUAWEI leányvállalatai a Horizont 2020 program keretében uniós társfinanszírozást igényeltek;
|
|
176.
|
megjegyzi azonban, hogy brazíliai, kínai, indiai, mexikói és orosz pályázók már nem részesülnek finanszírozásban a „Horizont 2020” keretprogramból (14);
|
|
177.
|
emlékeztet arra, hogy a „Horizont 2020” részvételi és terjesztési szabályai szabályozzák az eredmények hasznosítását, és fenntartják a Bizottság számára azt a jogot, hogy kifogást emeljen a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogi személyek számára történő tulajdonjog-átruházás vagy kizárólagos használati engedélyek megadása ellen;
|
|
178.
|
megállapítja, hogy az OLAF ezzel összefüggésben elemezte az állítólagos jogsértésekre vonatkozó információkat, és úgy határozott, hogy új értékelést indít;
|
|
179.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a közös kutatási projektek keretében a harmadik országok szándékosan visszaélnek az uniós forrásokkal; emlékeztet arra, hogy e harmadik országoknak – csakúgy, mint a tagállamoknak – be kell tartaniuk a feddhetetlenségre és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó szabályokat;
|
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
|
180.
|
aggasztja a Számvevőszék azon megállapítása, hogy az ügynökség belső kontrollrendszerének működése terén jelentős fejlesztésekre van szükség, továbbá a rendszert illetően már az egymást követő második évben kellett fenntartást megfogalmazni;
|
Ajánlások
|
181.
|
felhívja a DG R&I-t, hogy
|
—
|
kövesse nyomon a Számvevőszék ezen alfejezetre vonatkozó ajánlásait,
|
|
—
|
a lehető leggyorsabban hajtsa végre a Belső Ellenőrzési Szolgálat 26 lezáratlan ajánlását,
|
|
—
|
fordítson nagyobb figyelmet az éghajlat-politikai fellépések előmozdítására, és legyen ambiciózusabbnak azok előmozdítása terén (KPI),
|
|
—
|
különösen ügyeljen a Horizont 2020 részvételi és terjesztési szabályainak betartására,
|
|
—
|
ösztönözze az erőforrások tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb elosztását a „Horizont 2020” keretprogramon belül, és nyújtson további támogatást a tagállamok és a kutatók számára, kiváltképpen a finanszírozás iránti pályázataik tekintetében,
|
|
—
|
éves tevékenységi jelentésében tegye közzé az európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlásokra vonatkozó valamennyi javaslatát,
|
|
—
|
gondolja újra a nagy kutatási infrastruktúrák előzetes ellenőrzésének módját annak érdekében, hogy azok hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak,
|
|
—
|
az EACEA-val együtt 2020 júliusáig tegyen jelentést a Parlament illetékes bizottságának a helyzet orvoslása érdekében bevezetett reformokról,
|
|
—
|
különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a projektkoordinátor hogyan osztja el a pénzeszközöket a kedvezményezettnek,
|
|
—
|
fektessen be a teljesítmény és az uniós hozzáadott érték mérésébe;
|
|
|
182.
|
felhívja a Számvevőszéket, hogy bővítse éves jelentésének lefedettségét a teljesítményt illetően, amihez a Számvevőszék különjelentései értékes információforrást jelentenek; ezzel összefüggésben üdvözli a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2019. november 19-i luxemburgi látogatása során tett javaslatokat;
|
Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
|
183.
|
tudomásul veszi a Számvevőszék által benyújtott információkat, amelyek szerint 2018-ban a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezete („Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”) alá tartozó kifizetések az éves uniós költségvetés 34,8%-át, azaz 54,5 milliárd EUR-t tesznek ki; megjegyzi továbbá, hogy ebből az összegből 30,1 milliárd EUR-t (55,1%) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), 9,3 milliárd EUR-t (17%) a Kohéziós Alapra, 13,9 milliárd EUR-t (25,6%) az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a fennmaradó részt egyéb intézkedésekre fordítanak;
|
|
184.
|
megjegyzi, hogy 2018-ra vonatkozóan a DG REGIO 39,5 milliárd EUR összegű kifizetésről számolt be, ami a 2018-ra engedélyezett kifizetési előirányzatok esetében 98,52%-os végrehajtási arányt jelent, a DG EMPL pedig 14,6 milliárd EUR összegű kifizetésről számolt be, ami 94,42%-os végrehajtási arányt jelent;
|
Hozzájárulás az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához
|
185.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság a fő teljesítménymutatókat illetően a következőket állítja:
|
—
|
a foglalkoztatás, növekedés és beruházás terén minden egyes elköltött euró a GDP további 2,7 euró növekedését eredményezte, és ennek következtében a legutóbbi programozási időszakban mintegy 1,3 millió munkahely jött létre,
|
|
—
|
a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció megerősítése terén a vállalkozások és a kutatóintézetek közötti együttműködési projektek előrejelzett száma a 2017 végén kiválasztott projektek alapján csaknem megkétszereződött,
|
|
—
|
a kkv-k versenyképessége terén a támogatásban részesülő vállalkozások előre jelzett száma a 2017 végén kiválasztott projektek alapján 40%-kal nőtt,
|
|
—
|
az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság terén a 2017 végén kiválasztott projektek alapján előrejelzett szám több mint kétszeresére nőtt, és elérte a 2023 végére kitűzött 6 708 megawatt többletkapacitás 69,2%-át;
|
|
|
186.
|
megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (1303/2013/EU rendelet, 71. cikk (15)) nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az eredmények elérését és fenntarthatóságát az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó termelő beruházások tartósságának kritériumaként határozzák meg; tudomásul veszi a szóban forgó beruházások fenntarthatóságához (16) és minőségéhez fűzött számvevőszéki észrevételeket, és megismétli arra irányuló felhívását, hogy a projektek tartósságának értékelése során alapvető szempontként vegyék figyelembe az eredmények elérését, aminek köszönhetően értékelhető lenne, hogy a pozitív gazdasági fejleményeket mennyiben mozdítja elő az általános gazdasági fellendülés és mennyiben az uniós finanszírozás;
|
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
|
187.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék egy 220 tranzakcióból álló mintát vizsgált, amelyet úgy tervezett meg, hogy az a TPK 1b alfejezetére jellemző kiadások teljes körére nézve statisztikailag reprezentatív legyen, és amelyet az ellenőrző hatóságok előzőleg ellenőriztek;
|
|
188.
|
aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék ebben a 220 tranzakcióban 36 hibát azonosított és számszerűsített, amelyeket az ellenőrző hatóságok nem tártak fel, valamint hogy figyelembe véve az ellenőrző hatóságok által korábban talált 60 hibát és a programhatóságok által alkalmazott, a két programozási időszakra együttvéve összesen 314 millió euró összegű korrekciót, a Számvevőszék a hibaszintet 5,0%-ra becsülte;
|
|
189.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság ugyanakkor nem ért egyet a Számvevőszéknek a 2014–2020-as programozási időszakot érintő három súlyos hiba és a 2007–2013-as programozási időszakot érintő két hiba kapcsán megfogalmazott értékelésével; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint ezekben az esetekben a vonatkozó nemzeti vagy uniós szabályok olyan eltérő értelmezéséről van szó, amely befolyásolja a számított hibaarányt (17);
|
|
190.
|
a részleteket illetően megállapítja, hogy a fő hibaforrások elsősorban a nem támogatható költségekkel (37) és a közbeszerzéssel (18) voltak kapcsolatosak, ezt követték az alapvető bizonylatok hiányával kapcsolatos hibák (3).
|
|
191.
|
megjegyzi továbbá, hogy a 2016/2017. számviteli év végéig 2,9 milliárd EUR-t fizettek ki előlegként pénzügyi eszközök részére, amiből 2,3 milliárd EUR-t 2016. július 1. és 2017. június 30. között számoltak el (az uniós társfinanszírozásként kifizetett teljes összeg 17%-a), valamint hogy a 2016/2017-es számviteli év során 1,3 milliárd EUR-t (43%) fizettek ki a végső kedvezményezetteknek;
|
|
192.
|
felkéri a Bizottságot, hogy egyfelől tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy a kedvezményezetteknek még ki nem fizetett 1,6 milliárd EUR kamatai kit illetnek meg, másfelől pedig, hogy ezt az információt mostantól kezdve szerepeltesse éves jelentéseiben;
|
|
193.
|
megjegyzi, hogy Számvevőszék vizsgálata öt pénzügyi eszköz számára történt kifizetésekre terjedt ki (kettő a 2014–2020 közötti, három pedig a 2007–2013 közötti programozási időszakból); megjegyzi, hogy a Számvevőszék az említett öt eszköz tekintetében 30 garanciát és 100 kölcsönt vizsgált meg pénzügyi közvetítői szinten, és 14 esetben talált támogatásra nem jogosult kifizetéseket a végső kedvezményezettek felé, amelyek a Számvevőszék által vizsgált három eszközhöz kapcsolódtak: ezek vagy nem támogatható hitelekkel, vagy támogatásra nem jogosult végső kedvezményezettekkel, valamint az érintett tagállam által helytelenül kifizetettként feltüntetett, törölt kifizetésekkel voltak kapcsolatosak;
|
|
194.
|
megállapítja, hogy a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság megerősítette, hogy a nemzeti és bizottsági kontrollciklus befejezését követően a 2016/2017-es számviteli év tekintetében a fennmaradó teljes hibaarány 1,96 %, az adott időpontban rendelkezésre álló ellenőrzési bizonyítékok és a folyamatban lévő kontradiktórius eljárások alapján (konzervatív megközelítés); ugyanakkor a DG REGIO becslése szerint a megerősített arány elérheti a 2,74%-ot;
|
|
195.
|
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék és a Bizottság becslései szerinti hibaarányok közötti jelentős eltérést;
|
|
196.
|
megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 2018-ban két új fogalmat vezetett be: „kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg” (18) és „lezáráskor kockázatosnak minősülő összeg”;
|
|
197.
|
rámutat arra, hogy a „kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg” a pénzügyi korrekciók levonását követően a tagállamok által továbbított elszámolásokon alapul; megjegyzi, hogy ezért úgy tűnik, hogy a Bizottság nem rendelkezik első kézből származó információval a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegről;
|
|
198.
|
rámutat továbbá arra, hogy a „záráskor kockázatosnak minősülő összeg” a Bizottság tapasztalatain alapuló extrapoláció;
|
|
199.
|
ebben az összefüggésben hasznosnak tartja emlékeztetni a költségvetési rendelet 247. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjára, amely előírja a Bizottság számára, hogy nyújtsa be „(…) az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a tervezett jövőbeli korrekciókat; (…)”;
|
|
200.
|
aggasztja a Számvevőszék azon következtetése, amely szerint az ellenőrző hatóságok mintavételi módszerének, az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó dokumentációjának és hibakezelésének hiányosságaiból adódóan jelenleg számos ellenőrző hatóság esetében korlátozott mértékben lehet támaszkodni az általuk végzett munkára; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy a Számvevőszék nem hagyatkozhat a Bizottság által rendelkezésre bocsátott hibaarányra, mivel az olyan kiadásokon alapul, amelyek még nem mentek át a teljes kontrollcikluson, és amelyek nem egyeznek meg a Számvevőszék által ellenőrzött kiadásokkal;
|
|
201.
|
nem tartja helyesnek, hogy a Számvevőszék és a Bizottság különböző módszereket alkalmaz a pénzügyi tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó véleményük kialakításához; ezért a fennmaradó hibaarány tekintetében eltérő eredményekre jutottak: > 2% (DG EMPL és DG REGIO), 5% (Számvevőszék); e tekintetben felkéri a Számvevőszéket, hogy a Parlament által végzett értékelés minősége és az ellenőrzés javítása érdekében ne a fennmaradó hibaarányt, hanem a kifizetéseknél jelentkező (korrekciók alkalmazása előtti) hibaarányt bocsássa rendelkezésre;
|
|
202.
|
hangsúlyozza továbbá, hogy a két intézmény adatbázisa eltérő: mivel a Számvevőszék éves megközelítést követ, a Bizottság 2018-ban csak a 2016/2017-es beszámolót tudta ellenőrizni, és többéves megközelítést követett;
|
Pénzügyi irányítás és belső kontrollok
|
203.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a DG REGIO a jelenlegi programozási időszak 30 operatív programja tekintetében 30 fenntartást fogalmazott meg; 18 fenntartás még mindig érvényben volt a 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozóan;
|
|
204.
|
megjegyzi, hogy a DG REGIO jelentése szerint az előzetes feltételrendszer teljesítésére irányuló cselekvési tervek 99%-a lezárult 2018 végére, és hogy a még nem megvalósított cselekvési tervek száma 2018-ban 6-ra csökkent (2017-ben ezek száma 8 volt); aggodalommal állapítja meg, hogy két felfüggesztési határozatot és két, a felfüggesztést kilátásba helyező levelet adtak ki a még le nem zárt tervekre vonatkozóan, ami veszélyeztetheti az érintett – többségükben környezetiparbeli – operatív programok időben történő végrehajtását;
|
|
205.
|
felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az eljárás tényleges egyszerűsítését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében kért dokumentáció tekintetében, nem hagyva ugyanakkor figyelmen kívül az ellenőrzés és a nyomon követés elvét;
|
|
206.
|
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a strukturális alapok végrehajtása lemaradásban van, és a helyzet még rosszabb, mint az előző programozási időszak hasonló időszakában: mivel az átlagos felhasználási arány jelenleg 40% alatt van, és a 2007–2013-as programozási időszak hasonló időszakában 60% alatt volt (19);
|
|
207.
|
megjegyzi, hogy a DG REGIO éves tevékenységi jelentése a 2018. évre vonatkozóan rögzíti, hogy az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból jelenleg 18 milliárd EUR-t – amely az összes előirányzat 7,2%-ának felel meg – pénzügyi eszközökön keresztül terveznek rendelkezésre bocsátani;
|
|
208.
|
sajnálattal veszi tudomásul, hogy az esb-alapokhoz tartozó pénzügyi eszközökről szóló 2018. évi éves jelentést csak 2020 januárjában tették közzé; megállapítja, hogy 2018 végén a pénzügyi eszközök számára az európai strukturális és beruházási alapokból elkülönített hozzájárulások 16,9 milliárd EUR-t tettek ki, a pénzügyi eszközök számára az európai strukturális és beruházási alapokból 7 milliárd EUR-t (mintegy 41%-ot) fizettek ki, a végső kedvezményezettekbe történő beruházások pedig 3,7 milliárd EUR-t tettek ki; felhívja a Bizottságot, hogy 2020 októberéig tegye közzé a 2019-es éves jelentést, hogy annak megállapításait be lehessen építeni a 2019. évi mentesítési jelentésbe;
|
|
209.
|
emlékeztet azon kérésére, hogy tegyék lehetővé a nemzeti ellenőrző hatóságok számára az uniós költségvetés keretében működő pénzügyi eszközök ellenőrzését, csökkentsék a pénzügyi eszközök számát, valamint szigorúbb jelentéstételi szabályokat vezessenek be az alapkezelők – többek között az EBB csoport és más nemzetközi pénzügyi intézmények – számára a teljesítmény és az elért eredmények tekintetében, ezáltal fokozva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot (20);
|
|
210.
|
hangsúlyozza, hogy mind az Unión belül, mind a kívüle végrehajtott pénzügyi eszközök esetében nagyobb átláthatóságra, jobb elszámoltathatóságra, valamint a teljesítményre és a fenntarthatóságra vonatkozó hatékonyabb jelentéstételre van szükség; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközöket felhasználó partnerei a lehető legnagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsák;
|
|
211.
|
hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök kiegészíthetik, de nem válthatják fel a vissza nem térítendő támogatásokat (21);
|
|
212.
|
komolyan aggódik amiatt, hogy a programozási időszak végén a kötelezettségvállalások hátraléka számottevően magasabb lesz, mint az előző időszak végén, ami esetleg egy újabb kifizetési válsághoz vezethet;
|
|
213.
|
megjegyzi, hogy a DG REGIO a 2016/2017-es számviteli évre vonatkozóan megerősítette az ellenőrző hatóságok által bejelentett fennmaradó hibaarányokat (néhány esetben lényeges hatással nem járó kiigazításokat követően), amelyek 135 operatív program esetében a lényegességi küszöb alatt maradtak, 29 esetében pedig 2% fölé kellett módosítani;
|
|
214.
|
megjegyzi továbbá, hogy a DG REGIO a 2017/2018-as számviteli évre vonatkozó 258 hitelesített beszámolóból 242-t fogadott el; 16 beszámolót nem fogadott el; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék nem vizsgálta meg az erre az időszakra vonatkozó elszámolásokat, mivel az ellenőrzések nem fejeződtek be;
|
|
215.
|
megállapítja, hogy a strukturális és kohéziós politika területén a csalásnak leginkább kitett területek az infrastruktúra (34%), a környezetvédelem (13%) és a kutatás (13%), valamint hogy a csalási esetek a közbeszerzési szabályokkal (52%), a szabálytalan kiadásokkal (14%) és az összeférhetetlenséggel (8%) kapcsolatosak;
|
Súlyos szabálytalanságok és visszaélés a pénzeszközökkel a tagállamokban
|
216.
|
megjegyzi, hogy a DG REGIO Csehországról szóló végleges ellenőrzési jelentését engedély nélkül kiszivárogtatták a médiának; tájékoztatást kapott arról, hogy a Bizottság átfogó ellenőrzéseket végzett az uniós és a nemzeti jog alkalmazása tekintetében, amelyek során nemcsak a műveletek szabályszerűségét, hanem az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelést is behatóan ellenőrizte; megjegyzi, hogy a Bizottság 2019 decemberében zárt ülésen tájékoztatta a Parlament illetékes bizottságát a DG REGIO és a DG EMPL által végzett ellenőrzések előrehaladásáról; felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot és a Parlament illetékes bizottságát/bizottságait minden új fejleményről, és biztosítsa az eredmények megfelelő nyomon követését;
|
|
217.
|
sajnálatának ad hangot azon előzetes információk miatt, hogy az ellenőrök a regionális és kohéziós alapok területén súlyos hiányosságokat tártak fel az irányítási és kontrollrendszerek működésében, és ezért csaknem 20%-os pénzügyi korrekciót javasoltak; felhívja a Bizottságot, hogy kritikus szemmel vizsgálja meg, hogy ezek az esetek az uniós forrásokkal való rendszerszintű visszaélések példáit jelentik-e; elvárja, hogy a jövőbeli hiányosságok elkerülése érdekében a Bizottság egy észszerű mechanizmust fogadjon el;
|
|
218.
|
sajnálatának ad hangot továbbá azon előzetes információk miatt is, hogy a Bizottság ellenőrei nagyon súlyos összeférhetetlenségi eseteket tártak fel Csehország kormányának esetében; tudomásul veszi azonban, hogy az összeférhetetlenségről szóló cseh nemzeti jogszabály 2017 februárja előtt nem büntette a közforrások tisztviselőknek történő odaítélését; megjegyzi, hogy a 2018. évre eddig nem számoltak el kiadásokat; elvárja, hogy a Bizottság minden tőle telhetőt megtegyen a folyamat hatékony és kellő időben történő befejezése érdekében, és maradéktalanul végrehajtsa az összes szükséges korrekciós intézkedést; tekintettel a komoly aggályokról szóló jelentésekre, amelyek a Bizottság által végzett ellenőrzések során a cseh kormánnyal összefüggésben feltárt összeférhetetlenséget övezik; sürgeti a Bizottságot, hogy a helyzetről teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet és az Európai Tanácsot;
|
|
219.
|
üdvözli, hogy a Bizottság tájékoztatta illetékes bizottságát, hogy a DG REGIO a 2007–2013-as időszak azon magyarországi programjaiból, amelyekben szabálytalanságokat tárt fel, 1,5 milliárd EUR-t meghaladó összegű pénzügyi korrekciókat hajtott végre, és hogy ez az összeg a következő operatív programokat érinti:
|
—
|
2007HU161PO001
|
Gazdasági fejlődés
|
275 millió EUR
|
|
—
|
2007HU161PO002
|
Környezetvédelem és energiaügy
|
254 millió EUR
|
|
—
|
2007HU161PO007
|
Közlekedés
|
371 millió EUR
|
|
—
|
2007HU161PO008
|
Szociális infrastruktúra
|
120 millió EUR
|
|
—
|
7 regionális operatív program
|
473 millió EUR
|
|
—
|
2007HU161PO010
|
Végrehajtás
|
75 millió EUR
|
|
|
220.
|
elismeri, hogy a Bizottság kiváló ellenőrzési munkát végzett a rendszerszintű kockázatok és hibaforrások feltárása terén; üdvözli a kiszabott pénzügyi korrekciókat; aggodalommal állapítja meg, hogy a szabálytalanul kifizetett források visszafizettetése jelentős időt vesz igénybe; felhívja a Bizottságot, hogy a rendszerszintű kockázatokkal és az oligarchikus struktúrákkal kapcsolatos megállapításairól részletesebben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;
|
|
221.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ellenőrei az esb-alapok területén súlyos hiányosságokat tártak fel – elsősorban a közbeszerzési eljárások esetében végzett kontrollok kapcsán – az irányítási és kontrollrendszer működésében;
|
|
222.
|
emlékeztet arra, hogy valamennyi operatív program esetében 10%-os pénzügyi átalánykorrekció került alkalmazásra;
|
|
223.
|
emlékeztet arra, hogy a közbeszerzési szabálytalanságok miatt 25%-os pénzügyi korrekció vonatkozik a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belüli, vízügyi ágazatbeli keretmegállapodásokra;
|
|
224.
|
emlékeztet arra, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon belül 10%-os pénzügyi átalánykorrekció alkalmazandó a projektkiválasztás során tapasztalt hiányosságok miatt;
|
|
225.
|
megjegyzi továbbá, hogy a DG REGIO még nem hajtotta végre az elektronikus igazgatásra vonatkozó programok előzetes lezárását, ami további korrekciókat vonhat maga után;
|
|
226.
|
aggodalommal állapítja meg, hogy a szabálytalanságok szintje rendszerszintű probléma jelenlétére utal a magyarországi operatív programokban, 2007-ig visszamenően; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a szabálytalanságok e szintje mögött meghúzódó okokra vonatkozó saját értékeléséről; rámutat arra, hogy az operatív programok nem megfelelő irányítására vonatkozó 10%-os egyösszegű átalánybírság nem jelent hosszú távú megoldást a feltárt szabálytalanságok magas szintje tekintetében, valamint hogy jobb és megfelelő kontroll- és nyomonkövetési mechanizmusok nélkül ez a szint nem csökkenhet;
|
|
227.
|
felkéri a Bizottságot, hogy a fenti programok tekintetében határozzon meg egyértelmű ütemtervet a projekt kezdetétől a források visszafizettetéséig, kifejtve a különböző szakaszokat;
|
|
228.
|
azt kérdezi a Bizottságtól, hogy miként fogják a költségvetésben szerepeltetni ezeket a visszafizettetéseket, mivel azok az előző, a 2007 és 2013 közötti programozási időszak programjait érintik;
|
|
229.
|
emlékeztet arra, hogy támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely alapján azok a tagállamok, amelyek nem tarják tiszteletben az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeket, komoly jogi és pénzügyi következményekkel szembesülhetnek;
|
Ajánlások
|
230.
|
felhívja a Bizottságot, hogy
|
—
|
bővítse az uniós beruházások hatásáról és fenntarthatóságáról szóló jelentéstételt az uniós finanszírozás uniós hozzáadott értékének bemutatása érdekében,
|
|
—
|
erősítse meg a jelenlegi kontroll- és bizonyossági keretek javítására irányuló erőfeszítéseit az egységes ellenőrzési lánc létrehozása érdekében,
|
|
—
|
az éves irányítási és teljesítményjelentésben tüntesse fel a kifizetéskori hibaszintet (mielőtt nemzeti szinten korrekcióra kerül sor) és a jövőbeli korrekcióra vonatkozó becslést,
|
|
—
|
folytassa az együttműködést a Számvevőszékkel az ellenőrzési módszerek és a jogi szövegek értelmezésének további összehangolása érdekében,
|
|
—
|
tegye közzé az európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlásokra vonatkozó valamennyi javaslatát,
|
|
—
|
fordítson fokozott figyelmet azon tagállamokra, valamint nyújtson számukra több technikai segítséget, amelyek irányítási és kontrollrendszerei csak részben, vagy nem megbízhatóak, ahol fokozottan fennáll a forrásokhoz kapcsolódó csalás és korrupció kockázata, különösképpen pedig azon tagállamokra, amelyek nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez,
|
|
—
|
határozottan ösztönözze a tagállamokat, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez,
|
|
—
|
fordítson kiemelt figyelmet a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt keretmegállapodásokra, mivel az ezekkel kapcsolatos csalás és korrupció fokozott kockázatot jelent az Unió pénzügyi érdekeire nézve,
|
|
—
|
a lehető leggyorsabban csökkentse a kötelezettségvállalások terén fennálló elmaradást,
|
|
—
|
a 2021 és 2027 közötti programozási időszak tekintetében csökkentse n+3 évről n+2 évre az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonást annak érdekében, hogy a tagállamokat a programok gyors végrehajtására ösztönözze,
|
|
—
|
az alkalmazandó jogi rendelkezésekkel összhangban szabjon ki pénzügyi korrekciókat a Számvevőszék által feltárt hibákra vonatkozóan,
|
|
—
|
részletezze az éves tevékenységi jelentésekben, hogy a tagállamok és a Bizottság által kiszabott utólagos pénzügyi korrekciókkal érintett összegeket hogyan használták fel újra, különösen azokban az esetekben, amelyek során csalást, korrupciót vagy más bűncselekményt követtek el,
|
|
—
|
részletezze az éves tevékenységi jelentésekben, hogy a tagállamok és a Bizottság által kiszabott utólagos pénzügyi korrekciókat az érintett tagállamok újra felhasználták-e, és ha igen, milyen módon,
|
|
—
|
haladéktalanul tegye közzé az esb-alapokhoz tartozó pénzügyi eszközökről szóló 2020. évi éves jelentést,
|
|
—
|
növelje az átláthatóságot azáltal, hogy a TED – az EU elektronikus közbeszerzési honlapjának – keresési funkciójával lekérhetővé teszi a nyertes ajánlattevőket,
|
|
—
|
a tagállamok esetében tegye az ARACHNE informatikai program használatát az uniós alapok felhasználásának előfeltételévé; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ARACHNE adatai, valamint a tagállamok és az EUB által hozott bírósági határozatok felhasználásának lehetőségét a csalás, korrupció vagy az uniós források felhasználásával kapcsolatos egyéb bűncselekmények miatt elítélt vállalatok és tényleges tulajdonosaik vagy személyek „uniós feketelistájának” létrehozása érdekében, adott esetben megtiltva számukra, hogy öt évig uniós finanszírozásért folyamodjanak, továbbá gondosan vizsgálja meg az uniós források kifizetésével járó valamennyi folyamatban lévő projektjüket,
|
|
—
|
különböző mechanizmusain keresztül szolgáljon további támogatással és iránymutatással a tagállamoknak, többek között a rendelkezésére álló technikai segítségnyújtás révén, valamint az uniós források felhasználását szolgáló igazgatási kapacitás megerősítésével, továbbá a jelenlegi és a következő programozási időszak közötti zökkenőmentes átmenettel foglalkozó külön munkacsoport révén,
|
|
—
|
a strukturális alapok elszámolási időszakait igazítsa a Számvevőszék elszámolási időszakaihoz,
|
|
—
|
a társjogalkotókkal biztosítsa, hogy az időközi kifizetésekre vonatkozó 10%-os visszatartás megmaradjon a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban, és a visszatartott összegeket csak az összes ellenőrzés befejezését, valamint a szükséges fejlesztések vagy korrekciós intézkedések végrehajtását követően legyen szabad felszabadítani,
|
|
—
|
dolgozzon ki közös iránymutatásokat a magas rangú politikusok összeférhetetlenségére vonatkozóan; a tagállamokkal együtt dolgozzon ki hatékony jogi eszközöket az uniós kohéziós alapokat kihasználó oligarchikus struktúrák kialakulásának elkerülése érdekében,
|
|
—
|
mérlegelje a megosztott irányítás helyett a közvetlen irányítás bevezetését abban az esetben, ha szándékosan visszaélnek az új többéves pénzügyi keretben biztosított pénzeszközökkel;
|
|
|
231.
|
felhívja a Számvevőszéket, hogy bővítse éves jelentésének lefedettségét a teljesítményt illetően, amihez a Számvevőszék különjelentései értékes információforrást jelentenek; ezzel összefüggésben üdvözli a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2019. november 19-i látogatása során tett javaslatokat;
|
Természeti erőforrások
Megfelelés
|
232.
|
megjegyzi, hogy a 2018-as pénzügyi év tekintetében a Számvevőszék a „Természeti erőforrások” fejezet egészére nézve 2,4%-ra becsüli a hibaarányt, amely még mindig meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt;
|
|
233.
|
hangsúlyozza, hogy az összetett támogathatósági feltételek növelik a hibakockázatot a vidékfejlesztés, a piaci intézkedések, a halászat, a környezetvédelem és az éghajlat-politika terén; megjegyzi, hogy ezek a területek a „Természeti erőforrások” költségvetésének mintegy egynegyedét teszik ki;
|
|
234.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a magasabb kockázatú területeken vizsgált 156 kifizetés egynegyedénél merült fel hiba, és hogy a hibák fő okai a támogathatósági feltételekkel, a közbeszerzési vagy támogatási szabályokkal, valamint a területekre vonatkozó pontatlan információkkal voltak kapcsolatosak;
|
|
235.
|
elégedetten állapítja meg, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen kifizetéseinek megfelelő költségvetés (a „Természeti erőforrások” fejezet 72%-a) tekintetében a Számvevőszék becslése szerint a hibaarány e területen a 2%-os lényegességi küszöb alatt van;
|
|
236.
|
rámutat arra, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 95 közvetlen kifizetés 81%-át nem érintette hiba, és hogy a hibák többsége nem jelentős, 5% alatti túlfizetés volt, ami főként annak tudható be, hogy a mezőgazdasági termelők pontatlan információkat szolgáltattak a területekről;
|
|
237.
|
hangsúlyozza, hogy az EMGA közvetlen kifizetései terén elért pozitív eredmények elsősorban az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a térinformatikai támogatási alkalmazás és a mezőgazdasági termelők kérelmei előzetes keresztellenőrzése minőségének köszönhetők;
|
|
238.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben bemutatott számadatok összhangban vannak az ellenőrzés következtetéseivel;
|
|
239.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 17 tanúsító szervnél tett ellenőrző látogatásokat, és megállapította, hogy ezek többsége esetében javítani kell az eljárásokon, így a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzése tekintetében csak korlátozott mértékben lehet támaszkodni a felkeresett tanúsító szervek többségének munkájára, valamint hogy hiányosságokra derült fény különösen a mintavételi módszertan és a támogathatósági ellenőrzések mértéke tekintetében;
|
Teljesítmény
|
240.
|
megjegyzi, hogy a vidékfejlesztési intézkedéseket általában a terveknek megfelelően hajtották végre, és hogy a tagállamok ellenőrizték a költségek észszerűségét;
|
|
241.
|
rámutat, hogy egyes projektek esetében az egyszerűsített költségelszámolási módszerek, mint például az egyösszegű kifizetések vagy az átalányösszegek révén egyszerűsíthető az adminisztráció és kontroll alatt lehet tartani a projektköltségeket;
|
|
242.
|
sajnálja, hogy a nemzeti hatóságok alig éltek az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel, bár azok a Számvevőszék által vizsgált projektek mintegy egyharmadában hasznosak lehetettek volna; tudomásul veszi azonban a DG AGRI arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítse a tagállamokat az egyszerűsített költségelszámolási módszerek bevezetése során tapasztalt nehézségek és problémák leküzdésében;
|
|
243.
|
aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék továbbra is hiányosságokat tár fel a KAP közös monitoring- és értékelési keretével (CMEF) kapcsolatos eredménymutatók használata terén;
|
|
244.
|
sajnálja különösen azt, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a vidékfejlesztési intézkedések közel egyharmada nem rendelkezett releváns eredménymutatóval a közös monitoring- és értékelési keretben, és hogy ahol meghatározták a mutatókat, ott azok nem mindig kapcsolódtak a kiemelt területek céljaihoz;
|
|
245.
|
javasolja, hogy:
|
—
|
a Bizottság értékelje a hibák mögöttes okainak kezelése érdekében tett tagállami intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén adjon további iránymutatást,
|
|
—
|
a tanúsító szervek javítsák eljárásaikat ahhoz, hogy a Bizottság teljes mértékben felhasználhassa munkájuk eredményeit a KAP-kiadások szabályszerűségére vonatkozó bizonyosság elsődleges forrásaként,
|
|
—
|
a Bizottság az új KAP-ra vonatkozó javaslatával összefüggésben orvosolja a Számvevőszék által a közös monitoring- és értékelési kerettel kapcsolatban feltárt hiányosságokat;
|
|
Fő teljesítménymutatók
|
246.
|
emlékeztet arra, hogy a KAP egyik fő célja a jövedelemstabilitás biztosítása a mezőgazdasági termelők számára, a munkahelyek fenntartásának és létrehozásának támogatása, valamint a növekedés és a beruházások ösztönzése az Unió egész területén; úgy véli, hogy a kevésbé fejlett vidéki területeken a KAP – fő célkitűzéseivel ellentétben – elsősorban a nagy földtulajdonosokat támogatja, és csak kevésbé támogatja a földet megművelő kisebb mezőgazdasági termelőket;
|
|
247.
|
mély aggodalommal jegyzi meg, hogy az előző évekhez hasonlóan a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2018. évi éves tevékenységi jelentése szerint „a teljes munkaidős munkaegységre jutó mezőgazdasági tényezőjövedelem reálértéken helyreállt, de a jövedelem általában elmarad az egész gazdaságban nyújtott fizetésektől”; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legkomolyabban közelítse meg ezt a helyzetet, szem előtt tartva annak következményeit, hogy a mezőgazdasági termelők fizetése elmarad az átlagtól, különösen a kevésbé fejlett vidéki területeken;
|
|
248.
|
megjegyzi, hogy az Unió vidéki területein a foglalkoztatás a válság előtti, 2008. évi szint fölé emelkedett: 67,7 %;
|
|
249.
|
rámutat, hogy a vidéki foglalkoztatási rátához kapcsolódó fő teljesítménymutatót nem csak a KAP-tényező határozza meg;
|
|
250.
|
mély aggodalommal mutat rá, hogy a DG AGRI 2018. évi éves tevékenységi jelentése (22. oldal) szerint a KAP keretében foglalkoztatott munkaerő a 2008. évi 11 595-ről (1 000 éves munkaerőegység) folyamatosan csökkent, és 2017-ben 9 363-ra (1 000 éves munkaerőegység) csökkent;
|
|
251.
|
tudomásul veszi a Bizottság által a különleges környezetvédelmi gyakorlatokkal rendelkező földterületek minimális arányára vonatkozó fő teljesítménymutatókkal kapcsolatban közölt pozitív tendenciát;
|
|
252.
|
hangsúlyozza azonban, hogy a Bizottság munkadokumentumában (22) arra a következtetésre jutott, hogy „a közvetlen kifizetésekről szóló rendeletben az ökologizálásra vonatkozóan meghatározott célok ellenére a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzések általában nem voltak fő tényezők a tagállamok végrehajtási döntéseiben. A tagállamok (…) nem használják ki ezt a rugalmasságot a környezeti és éghajlati előnyök maximalizálására; úgy tűnik, hogy a döntéseket inkább adminisztratív kérdések és mezőgazdasági megfontolások vezérelték, többek között az a szándék, hogy biztosítsák a gazdálkodási gyakorlatok minimális zavarását”;
|
|
253.
|
sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék az előző jelentésekhez hasonlóan ismét hiányosságokat tárt fel az eredménymutatók használata terén, többek között az eredménymutatók minőségét illetően (23); hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú KAP-ra való átállás javasolt megvalósításához közös eredménymutatók átfogó készletének kidolgozására és ezen mutatók alapos alkalmazására van szükség;
|
|
254.
|
felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a KAP finanszírozása összhangban legyen az európai zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás céljaival;
|
|
255.
|
különösen azt sajnálja, hogy a Bizottságnak arra a következtetésre kellett jutnia, hogy „az ökologizálást szolgáló jelenleg alkalmazott intézkedéseknek a gazdaságok irányítási gyakorlatára, valamint a környezetre és az éghajlatra kifejtett hatásai meglehetősen korlátozottak, bár tagállamonként eltérnek”, valamint hogy „a növénytermesztés diverzifikálására irányuló intézkedés eredményeként a termesztett növények sokfélesége a szántóterület mintegy 0,8%-ával nőtt” (24);
|
|
256.
|
rámutat arra, hogy a KAP környezetbarátabbá tétele nem tudta elérni eredeti célját, azaz a környezetvédelmi teljesítmény javítását, és a hektáralapú kifizetések folyamatossága miatt továbbra is jövedelemtámogatási rendszer maradt; és emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 21/2017. sz. különjelentése szerint ez jelentős holtteher és kettős finanszírozás kockázatához vezetett;
|
|
257.
|
aggasztónak tartja, hogy bár a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990 és 2010 között jelentősen csökkent, ez a tendencia megszakadt, és a kibocsátások 2016 és 2017 között nőttek az ökologizálás végrehajtásakor (lásd a 9. sz. írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ);
|
A KAP-eszközök méltányosabb elosztása
|
258.
|
ragaszkodik ahhoz, hogy a nagyobb jövedelmű mezőgazdasági üzemeknek nem feltétlenül van szükségük ugyanolyan fokú támogatásra a mezőgazdasági üzemek jövedelmének stabilizálásához, mint a kisebb mezőgazdasági üzemeknek a jövedelemingadozási válság idején, mivel ki tudják használni az esetleges méretgazdaságosságot, amitől vélhetően ellenállóbbak lesznek; úgy véli, hogy a Bizottságnak lépéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a KAP-támogatásokat súlyozva osszák szét, úgy, hogy a hektáronkénti kifizetések csökkenő tendenciát mutassanak a birtokok/gazdaságok méreteihez viszonyítva;
|
|
259.
|
ragaszkodik ahhoz, hogy az új végrehajtási rendszerben fogadjanak el egy „A kisebb gazdaságoknak történő újraelosztás” elnevezésű egyedi eredménymutatót;
|
|
260.
|
sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a KAP-ot méltányosan osszák el az aktív mezőgazdasági termelők között, és hogy ne eredményezzen olyan földügyleteket, amelyek a gyakran „oligarcháknak” nevezett politikai bennfentesek egy kiválasztott csoportja számára előnyösek; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a KAP jelenlegi elosztási szabályai megsértésének, kijátszásának mértékét és azok nem szándékos következményeit; megjegyzi, hogy átlátható és erőteljes irányítási rendszerre van szükség, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a csalások megelőzésére és felderítésére irányuló erőfeszítéseit;
|
|
261.
|
aggasztónak tartja a magas szintű összeférhetetlenségek és az oligarchák általi nagyarányú földszerzések állítólagos eseteire vonatkozó legutóbbi beszámolókat egyes tagállamokban; megjegyzi, hogy a földtulajdon vonatkozásában mindenekelőtt a tagállamok illetékes hatóságainak kell cselekedniük, és létre kell hozniuk a csalások megelőzéséhez és elkerüléséhez szükséges rendszereket; hangsúlyozza, hogy a csalásokra, valamint az uniós pénzeszközökkel való visszaélésre vagy azok nem megfelelő kezelésére vonatkozó valamennyi állítást vagy gyanút az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek kell címezni; e tekintetben megjegyzi, hogy átlátható és erőteljes irányítási rendszerre van szükség, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a csalások megelőzésére és felderítésére irányuló erőfeszítéseit;
|
|
262.
|
tudomásul veszi a Bizottságnak egy új teljesítési modellre vonatkozó javaslatát, amely egy felső határ meghatározását és egy degresszív mechanizmust foglal magában, annak biztosítása érdekében, hogy a KAP-támogatásokat súlyozva osszák szét, úgy, hogy a hektáronkénti kifizetések csökkenő tendenciát mutassanak a birtokok/gazdaságok méreteihez viszonyítva; úgy véli, hogy a felső határ és a felső határ megállapítását megelőző munkaerőköltség-kompenzáció bevezetése, amely a javasolt új KAP-ban lépne életbe, önmagában nem elegendő a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztásának garantálásához; támogatja továbbá egy újraelosztási mechanizmus elképzelését; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közvetlen kifizetések maximális összegére minden természetes személy esetében, aki egy vagy több vállalkozás tényleges tulajdonosa; hangsúlyozza, hogy nem szabadna lehetővé tenni, hogy egyetlen többéves pénzügyi keret időszakában egy kedvezményezett három számjegyes nagyságrendű eurómilliókig terjedő összegű uniós támogatásban részesüljön;
|
A DG AGRI főigazgatója által megfogalmazott fenntartások
|
263.
|
támogatja a DG AGRI főigazgatója által a DG AGRI 2018. évi éves tevékenységi jelentésében (a 145. oldalon) megfogalmazott fenntartásokat;
|
Cseh Köztársaság
|
264.
|
megjegyzi, hogy (25):
|
—
|
a Bizottság jelenleg a költségvetési rendelet 61. cikke alapján nyomon követi a Cseh Köztársaságban fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó állításokat. 2019. januárban és februárban több bizottsági szervezeti egység (DG AGRI/DG REGIO/DG EMPL) koordinált ellenőrzést végzett. A DG AGRI ellenőrizte a vidékfejlesztés keretében végrehajtott beruházási intézkedéseket;
|
|
—
|
a Bizottság vizsgálata folyamatban van, és elővigyázatossági intézkedésként, illetve a helyzet tisztázásáig az uniós költségvetésből nem folyósítanak kifizetéseket az esb-alapok keretében olyan, Babiš miniszterelnök közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vállalatok számára, amelyeket potenciálisan érinthet az állítólagos összeférhetetlenség;
|
|
—
|
a Vidékfejlesztési Alappal kapcsolatban a Bizottság nem téríti vissza a cseh hatóságoknak az Agrofert azon projektjeihez kapcsolódó összegeket, amelyeket potenciálisan érinthet az állítólagos összeférhetetlenség;
|
|
|
265.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok be nem tartása esetén tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós költségvetés védelme érdekében, beleértve a múltra vonatkozó korrekciós intézkedéseket is, amennyiben ezt előírták;
|
|
266.
|
felhívja a Bizottságot, hogy körültekintően felügyelje a jelenlegi folyamatot a Cseh Köztársaságban, különös tekintettel a cseh miniszterelnök vagy a cseh kormány más tagjainak közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló vállalatok részére teljesített kifizetésekre;
|
|
267.
|
felhívja a Bizottságot, hogy körültekintően felügyelje a szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésének folyamatát annak biztosítása érdekében, hogy a Cseh Köztársaság jogi lépéseket tegyen az uniós forrásokkal való visszaélésért felelős személyekkel szembeni jogorvoslat érvényesítése érdekében;
|
|
268.
|
felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát és a közvéleményt az ellenőrzések eredményeiről, teljes mértékben tiszteletben tartva az átláthatóság és a jogbiztonság elvét, amelyek a jogállamiság elveinek részét képezik; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát, ha az ellenőrzések hivatalos befejezését követően a cseh kormánnyal kapcsolatos bármely összeférhetetlenség továbbra is fennáll, vagy ha a cseh hatóságok politikai vagy egyéb nem jogi alapon kifogást emelnek bármely korrekciós intézkedés végrehajtása ellen;
|
|
269.
|
felhívja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg, hogy a Cseh Köztársaságban a politikai helyzet teljes mértékben tiszteletben tartja-e a jogállamiság elveit, és tegyen meg minden ésszerű lépést a jogállamiságnak mint az Unió egyik kulcsfontosságú elvének védelme érdekében, amennyiben úgy találja, hogy ez az elv valóban veszélyben van;
|
Szlovákia
|
270.
|
felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a szlovák hatóságok által 2019 augusztusában a „földnyilvántartás” (kataszter) pontosságának és átláthatóságának javítása érdekében tett jogalkotási intézkedésekkel, a csalásra vonatkozó állítás nyomon követésével, a visszafizettetésekkel, valamint a szlovák kifizető ügynökség (APA) által a kettős kérelmek kezelésére alkalmazott új módszertannal kapcsolatban adott válaszokat;
|
|
271.
|
felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is időben tájékoztassa a Parlamentet a cseh köztársasági és szlovákiai ügyek alakulásáról;
|
Magyarország
|
272.
|
megjegyzi, hogy Magyarország tekintetében az OLAF vizsgálatainak eredményeit követően a DG AGRI 2015. és 2017. évi ellenőrzései a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program szerinti közbeszerzési eljárásokban az összeférhetetlenség ellenőrzésének rendszerszintű hiányát állapították meg;
|
|
273.
|
üdvözli, hogy:
|
—
|
a Bizottság úgy határozott, hogy összesen mintegy 6,5 millió EUR összegű pénzügyi korrekciót alkalmaz,
|
|
—
|
a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy orvosolják a helyzetet a 2014–2020 közötti programozási időszak vonatkozásában, beleértve egy könyvvizsgáló cég megbízását a közbeszerzési eljárások felülvizsgálatával;
|
|
|
274.
|
felhívja a DG AGRI-t, hogy szorosan kövesse nyomon a magyarországi helyzetet, és időben tegyen jelentést a Parlamentnek a nyomon követésről;
|
Földfoglalás
|
275.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság kijelenti, hogy (26)„Az uniós jogszabályok értelmében kifizetésre azok a kedvezményezettek jogosultak, akik megművelik a földterületet. A kedvezményezettek által bejelentett parcelláknak a tagállam által meghatározott adott referencia-időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk (…) Amennyiben a földterületet nem jogszerűen veszik birtokba, jogállamisági kérdés merül fel, és a tagállam igazságszolgáltatási rendszerének kell eljárnia. A Bizottság szükség esetén segítséget nyújthat a tagállamnak. Néhány tagállam felkérte a kedvezményezetteket, hogy szolgáltassanak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy jogosultak a földterület megművelésére. Más tagállamok ezt nem tették meg. E kérdés szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik”;
|
|
276.
|
Mélységes aggodalmának ad hangot az egyes tagállamok kormányai és hatóságai által esetlegesen elősegítve, oligarchikus struktúrák támogatásával történő földfoglalással kapcsolatos súlyos vádak miatt; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatásokat a magas rangú politikusok összeférhetetlenségének vonatkozásában; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki hatékony jogi eszközöket a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint az uniós kohéziós alapokat kihasználó oligarchikus struktúrák kialakulásának elkerülése érdekében; elismeri a Bizottság által egyes tagállamokban például a parcellaazonosító rendszer javítása, valamint a kifizető ügynökségek és az ellenőrző hatóságok munkája pártatlanságának javítása érdekében tett intézkedéseket;
|
|
277.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság válaszából úgy tűnik, hogy a DG AGRI szervezeti egységei számára a jogállamiság tiszteletben tartásának kérdése elsősorban a tagállamokra tartozik;
|
|
278.
|
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a KAP szabályainak módosítására annak elkerülése érdekében, hogy az uniós forrásokat olyan földek után fizessék ki, amelyeket erőszakkal, jogellenesen vagy csalárd módon szereztek meg, vagy amelyek tulajdonjogát hamisan jelentették be, adott esetben a tényleges tulajdonosok, illetve állami tulajdonú földek esetében az érintett állami szervek tudomása nélkül;
|
|
279.
|
felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők/tulajdonosok földfoglalás esetén panaszt nyújthassanak be a Bizottsághoz, és megfelelő védelmi mechanizmusok álljanak rendelkezésükre;
|
|
280.
|
felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul biztosítsa a jogállamiság valamennyi tagállamban történő alkalmazását, és biztosítsa, hogy az igazságszolgáltatási rendszer képes legyen függetlenül működni a jogi ügyek független kivizsgálásának biztosítása érdekében; üdvözli a szigorúbb feltételek alkalmazásának lehetőségét a KAP-finanszírozásban;
|
|
281.
|
felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és elemezze a földfoglalás megelőzésére irányuló tagállami jogszabályokat és politikákat, és dolgozzon ki iránymutatást a bevált gyakorlatokról; felkéri a tagállamokat, hogy alkalmazzák a meglévő bevált jogalkotási gyakorlatokat a földfelvásárlások korlátozása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a csalások megelőzésére és felderítésére irányuló erőfeszítéseit; sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt dolgozzanak ki megfelelő, uniós szintű jogi eszközt a földfoglalások megelőzése érdekében;
|
|
282.
|
emlékeztet a Parlament álláspontjára (27) a mezőgazdasági területek koncentrációjáról, és felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre megfigyelő szolgálatot az Unió egész területén a mezőgazdasági területek koncentrációjára és birtoklására vonatkozó információk és adatok gyűjtésére; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel és ötvözze a rendelkezésére álló rendszereket és adatbázisokat annak érdekében, hogy meghatározhassa a nagyobb vállalati struktúrába tartozó mezőgazdasági üzemek esetében a végső kedvezményezett tulajdonosok kilétét; tudomásul veszi egy egész Unióra kiterjedő üzleti nyilvántartás kidolgozását, amely révén a mezőgazdasági üzemeket el lehetne látni egy uniós szintű egyedi üzleti azonosítóval, hogy jobban meg lehessen különböztetni a KAP-finanszírozás végső rendeltetési helyét;
|
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatására vonatkozó rendszer
|
283.
|
üdvözli, hogy a Bizottság Agriview adata (28) szerint „az előzetes adatok arra utalnak, hogy a 2018-as elszámolási évben a kedvezményezettek száma mintegy 28%-kal, 364 153-ról 466 006-ra nőtt. A teljes összeg 53%-kal nőtt, a 2017. évi 390 millió EUR-ról a 2018-as 600 millió EUR-ra” (AGRIVIEW ADAT);
|
|
284.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek a vidékfejlesztési programokon keresztüli támogatására vonatkozóan a Számvevőszék 10/2017. különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések általában bizonytalan igényfelméréseken alapulnak, és hogy nincs valódi koordináció az I. pillérbe tartozó kifizetések és a II. pillér keretében a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás között;
|
|
285.
|
felhívja a Bizottságot, hogy kövesse a Számvevőszéknek a 2020 utáni programozási időszakra szóló ajánlásait, és különösen fogadjon el (vagy a megosztott irányítási rendelkezések értelmében írja elő a tagállamoknak, hogy azok határozzanak meg) egyértelmű beavatkozási logikát a mezőgazdaságban a generációs megújulásra irányuló politikai eszközök számára; javasolja, hogy a beavatkozási logika a következőket tartalmazza:
|
—
|
a fiatal mezőgazdasági termelők igényeinek megbízható felmérése,
|
|
—
|
annak felmérése, hogy mely igényeket lehetne uniós szakpolitikai eszközökkel kezelni, mely igényeket pedig inkább tagállami szakpolitikák keretében (és mely igényeket kezelnek máris ilyen formában), valamint annak elemzése, hogy milyen támogatási formák (pl. közvetlen kifizetések, átalányösszeg, pénzügyi eszközök) felelnek meg leginkább az azonosított igényeknek,
|
|
—
|
a várható generációs megújulási arány és a támogatott mezőgazdasági üzemek életképességéhez való hozzájárulás tekintetében intelligens célkitűzések meghatározása, a szakpolitikai eszközök egyértelműen kifejezett és számszerűsíthető várt eredményeivel;
|
|
Globális Európa
A Számvevőszék megállapításai
|
286.
|
üdvözli a fennmaradó hibaarány pozitív alakulását, amelyet a DG DEVCO és a DG NEAR által megrendelt, a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányok (29) jeleznek;
|
|
287.
|
aggodalommal jegyzi meg a DG NEAR fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányával kapcsolatban, hogy a Számvevőszék szerint:
|
—
|
van még mit javítani az egyes tranzakciók hibáinak becslése során az ellenőrökre bízott mérlegelési jogkörön,
|
|
—
|
2017-hez képest 2018-ban megduplázódott az olyan tranzakciók száma, amelyekre nézve a korábbi kontrollmunkák teljesnek ítélt megbízhatósága miatt nem végeztek tételes tesztelést,
|
|
—
|
ha azonban túlzott mértékben hagyatkoznak mások ellenőrzéseire, az – a fennmaradó hibaarányt befolyásolva – a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmány fő célkitűzésének megvalósulását is érintheti;
|
|
|
288.
|
mély aggodalommal jegyzi meg a DG DEVCO fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányával kapcsolatban, hogy:
|
—
|
a fennmaradó hibaarányra vonatkozó vizsgálat nem minősül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnak vagy ellenőrzésnek,
|
|
—
|
a RER-vállalkozó meglehetősen szabadon értelmezheti a módszertant, és a RER-vizsgálatra szóló szerződést egyszerre csak egy évre kötik meg, így mind a vállalkozó, mind az alkalmazott megközelítés akár évente változhat,
|
|
—
|
a Számvevőszék olyan hiányosságokat azonosított, mint a tranzakciókra irányuló helyszíni ellenőrzések kis száma, a közbeszerzési eljárások és pályázati felhívások hiányos ellenőrzése, valamint a hibák becslése,
|
|
—
|
a Számvevőszék hibákat és következetlenségeket tárt fel az egyes hibák kiszámításában és extrapolálásában,
|
|
—
|
a Számvevőszék hibákat észlelt a vállalkozó munkadokumentumaiban is, például számítási hibákat, illetve azt, hogy az ellenőrzések nem fedték le valamennyi kiadási jogosultsági kritériumot,
|
|
—
|
amennyiben a korábbi kontrollra való hagyatkozás miatt nem került sor tételes tesztelésre, a korábbi kontrollok által azonosított hibákat nem extrapolálják a kiadások nem tesztelt részére; ami csökkenti a hibaarányt;
|
|
|
289.
|
megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban ellenőrzött tranzakciók száma nem volt elegendő a hibaszint becsléséhez, és hogy ezt a döntést a tételes tesztelés csökkentésére irányuló általános stratégiáját követve hozta meg, és részben az úgynevezett „mások munkájára” támaszkodott; javasolja, hogy a Számvevőszék növelje az ellenőrzött tranzakciók számát a Globális Európa fejezet becsült hibaszintjének meghatározása érdekében;
|
|
290.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban ellenőrzött tranzakciók száma nem volt elegendő a hibaszint becsléséhez, és hogy ezt a döntést a tételes tesztelés csökkentésére és részben úgymond „mások munkájára” támaszkodásra irányuló általános stratégiáját követve hozta meg;
|
|
291.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék által megvizsgált 58 tranzakció közül 11 esetében merült fel hiba, és hogy a Számvevőszék öt olyan számszerűsíthető hibát tárt fel, amelyek pénzügyi hatást gyakoroltak az uniós költségvetésre terhelt összegre;
|
|
292.
|
aggodalommal állapítja meg, hogy a hibaarány tekintetében elért jó eredmények ellenére a DG DEVCO a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében:
|
—
|
rámutat, hogy a közvetlen irányítás alá tartozó vissza nem térítendő támogatások tekintetében a külső ellenőrök a 2018-ban ellenőrzött teljes összeg 4,64%-át minősítették nem támogathatónak (57. oldal),
|
|
—
|
megjegyzi, hogy a kedvezményezett országokkal folytatott közvetett irányítás esetében az összeg 3,77%-a nem támogatható (66. oldal);
|
|
|
293.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék két nemzetközi szervezettel nem tudott együttműködni: az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjával és az a Világélelmezési Programmal az alapvető igazoló dokumentumok időben történő továbbítása tekintetében;
|
|
294.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a DG ECHO korrekciós képességére vonatkozó 2018. évi adatok megbízhatóságát – annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tettek az előfinanszírozási összegek, a törölt beszedési felszólítások és a kamatbevételek kizárása érdekében – rontják azok a fel nem tárt hibák, amelyek a DG ECHO korrekciós képességének túlértékeléséhez vezettek;
|
|
295.
|
rámutat, hogy a DG DEVCO 2018. évi éves tevékenységi jelentésében szereplő első fenntartás a DG NEAR által a DG DEVCO nevében kezelt vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozik, és hogy e fenntartás hatóköre 2017-ben és 2018-ban is jelentősen szűkült, ami részben a fennmaradó hibaarány miatt következett be, és három egymást követő évben nem érte el a lényegességi küszöböt;
|
|
296.
|
mély aggodalommal jegyzi meg, hogy figyelembe véve a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tanulmány korlátait, e fenntartás szűk alkalmazási köre nem kellően indokolt;
|
|
297.
|
megerősíti, hogy támogatja a Bizottság multimédiás tevékenységeit, amelyek hozzájárulnak a médiában az uniós ügyekről szóló független híradásokhoz, valamint az európai nyilvánosság előmozdításához; nyugtalanítónak tartja ugyanakkor az Európai Számvevőszék által a Euronews-ról szóló gyorsvizsgálata során levont következtetéseket, amelyek szerint a Bizottság által a Euronews-nak nyújtott pénzügyi támogatás átláthatósága és elszámoltathatósága tekintetében hiányosságok tapasztalhatók, és a nyomon követési és értékelés mechanizmusok nem kellően szilárdak; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy válaszoljon a Számvevőszék által felvetett valamennyi problémára, és értékelje újra megközelítését a Euronews-zal való együttműködése tekintetében; ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy általában véve növelje az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a multimédiás tevékenységekre szánt költségvetés felhasználása tekintetében, különösen a különböző fellépésekhez kapcsolódó konkrét költségvetési sorok létrehozása, valamint a költségvetési sor teljes körű felülvizsgálatának elvégzése révén;
|
A külső támogatások kezeléséről szóló jelentés
|
298.
|
ismételten sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós küldöttségvezetők által készített, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentéseket nem csatolták a DG DEVCO és a DG NEAR 2018. évi éves tevékenységi jelentéseihez, amint azt a költségvetési rendelet 76. cikkének (3) bekezdése előírja;
|
|
299.
|
üdvözli a Bizottság által kifejtett azon nézetet (30), miszerint a külső támogatások kezeléséről szóló jelentést bármilyen módon (e-mailek, másolatok) meg lehet osztani a Parlament, a Tanács és a Bíróság képviselői és tisztviselői körében, és hogy nem kötelező e dokumentumokat biztonságos helyiségben megtekinteni;
|
A fejlesztési együttműködési politika nagyobb átláthatósága és stratégiaibb megközelítése
|
300.
|
rámutat arra, hogy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA), az uniós költségvetésből és más adományozóktól érkező források vagyonkezelői alapokba való összevonása nem eredményezheti azt, hogy a fejlesztési és együttműködési politika részére elkülönített pénzösszeg ne érje el azokat a kedvezményezetteket, akiknek azt szánták;
|
|
301.
|
kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett más pénzügyi mechanizmusok egyre gyakoribb alkalmazása azzal a kockázattal jár, hogy csökken az uniós fellépés elszámoltathatóságának és átláthatóságának mértéke; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a külső segítségnyújtás feltétele a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása legyen a kedvezményezett országokban; hangsúlyozza különösen azt, hogy garantálni kell, hogy egyetlen uniós alap se támogassa a gyermekek kényszermunkára fogását, és hogy ne kerüljenek felhasználásra uniós források olyan tankönyvek és oktatási anyagok finanszírozására, amelyek vallási radikalizálódásra, intoleranciára, etnikai erőszakra és mártíromságra buzdítanak a gyermekek körében;
|
|
302.
|
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a palesztin tankönyvekből még mindig nem távolították el a problémás anyagokat, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az iskolai tankönyvekben továbbra sem sikerült hatékonyan fellépni a gyűlöletbeszéd és az erőszak ellen. kitart amellett, hogy a tanárok és az oktatási ágazatbeli közalkalmazottak számára nyújtott, a PEGASE-hoz hasonló uniós alapokból finanszírozott fizetéseket olyan oktatási és képzési anyagok kidolgozására kell fordítani, amelyek tükrözik az olyan UNESCO-normákat, mint a béke, tolerancia, a békés egymás mellett élés és az erőszakmentesség, megfelelve az uniós oktatási miniszterek Párizsban, 2015. március 17-én hozott határozatának, és az Európai Parlament 2018. április 18-i határozatának az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság (31);
|
|
303.
|
megjegyzi, hogy a fejlesztési együttműködési politika hatékonyabbá tétele érdekében előfordulhat, hogy a Bizottság biztonsági célokra használ fel uniós forrásokat; a finanszírozott fellépéseknek megfelelő jogalappal kell rendelkezniük, és teljes átláthatóság mellett kell végrehajtani őket;
|
|
304.
|
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztonsági kockázatok miatt az ellenőrök számos országban – például Líbiában – gyakran nem tudják ellenőrizni, hogy az uniós források kedvezményezettjei tiszteletben tartják-e a magas szintű emberi jogi normákat; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EFA és az uniós költségvetés ne finanszírozza a szükséghelyzeti alapon keresztül az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő kormányzati és helyi erők (milíciák) által végrehajtott projekteket, különösen Líbiában és Szudánban; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós támogatás leállítását abban az esetben, ha független ellenőrei nem tudják ellenőrizni az uniós pénzek hatékony felhasználását ezekben az országokban;
|
|
305.
|
komoly kétségének ad hangot például annak módját illetően, ahogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért elnevezésű alapot a líbiai parti őrség finanszírozására fordítják anélkül, hogy figyelembe vennénk a Líbiában elkövetett igen súlyos emberi jogi jogsértéseket;
|
|
306.
|
sajnálja, hogy a Parlament korlátozott szerepet tölt be a Szükséghelyzeti Alap felügyelete és irányítása terén; alapvetőnek tartja, hogy a Parlament nyomon követhesse az operatív bizottság tevékenységét (32);
|
|
307.
|
emlékeztet rá, hogy a Bizottság azon lehetősége, hogy uniós vagyonkezelői alapokat hozzon létre és kezeljen, azt a célt szolgálja, hogy:
|
—
|
megerősítse az Unió nemzetközi szerepét, valamint a külső fellépés és a fejlesztési támogatás láthatóságát és hatékonyságát,
|
|
—
|
gyorsabb döntéshozatali eljárást biztosítson a végrehajtandó intézkedések kiválasztásában, ami kulcsfontosságú a vészhelyzetben és a katasztrófa utáni intézkedésekben,
|
|
—
|
biztosítsa a külső fellépésekre szánt kiegészítő források fellendítő hatását, valamint
|
|
—
|
a források összevonásával fokozza a különböző uniós adományozók közötti koordinációt a kiválasztott beavatkozási területeken,
|
|
—
|
nyújtson stratégiai prioritásokat és iránymutatásokat a Szükséghelyzeti Alap kezelői számára, amelyek a kézzelfogható eredmények és hatás elérésére összpontosítanak;
|
|
|
308.
|
kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett egyre gyakoribb más pénzügyi mechanizmusok alkalmazása is, azzal a kockázattal jár, hogy csökken az elszámoltathatóság és az átláthatóság említett mértéke, mivel a beszámolási, nyilvános ellenőrzési és közpénzellenőrzési mechanizmusok nincsenek összhangban egymással;
|
|
309.
|
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a szerződések nagy számát nagyon korlátozott számú nemzeti fejlesztési ügynökségnek ítélték oda; megállapítja, hogy a 2010 óta a nemzeti ügynökségeknek odaítélt ötven legnagyobb szerződést (támogatásokat és beszerzéseket) és hatáskör-átruházási megállapodást csak hét tagállam ügynökségeinek ítélték oda, különösen nagy országonkénti koncentrációval (a teljes odaítélt összeg 42%-át, 25%-át és 17%-át a három legnagyobb kedvezményezett kapta (33)); figyelmeztet az uniós fejlesztési, együttműködési és szomszédsági politikák nemzeti hatáskörbe való visszahelyezése és a növekvő nemzeti befolyás által jelentett kockázatra, ami ellentmond az uniós külpolitika szorosabb integrációjára irányuló törekvésnek; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye nyilvánossá a pilléralapú értékeléshez való hozzáférést; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és erősítse meg a pályázati és szerződéskötési eljárásokat annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a verseny torzulása e korlátozott számú, nagy arányban támogatott nemzeti ügynökség és más, egyértelmű európai elkötelezettséggel bíró köz- vagy magánszervezetek között;
|
|
310.
|
kéri a Bizottságot, hogy a végrehajtó partnerekkel (ENSZ-ügynökségekkel, tagállami fejlesztési ügynökségekkel) kötött hozzájárulási megállapodásokba foglaljon bele egyértelmű és átlátható emberi jogi záradékokat annak elkerülése érdekében, hogy az EU közvetetten emberi jogokat sértő projekteket finanszírozzon;
|
Ajánlások
|
311.
|
felhívja a Bizottságot, hogy
|
—
|
tegyen lépéseket a nemzetközi szervezetek arra vonatkozó kötelezettségének szigorúbb érvényesítésére, hogy a Szerződésekben előírt feladatainak ellátásához szükséges dokumentumokat, illetve információkat kérésre továbbítsák a Számvevőszéknek,
|
|
—
|
igazítsa ki az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának (DG NEAR) és a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóságnak (DG DEVCO) a fennmaradó hibaarány meghatározásához alkalmazott módszertanát a „teljes megbízhatósággal” kapcsolatos határozatok korlátozása, a végrehajtás szoros nyomon követése és a Számvevőszék által feltárt valamennyi hiányosság orvoslása érdekében,
|
|
—
|
vizsgálja felül a 2019. évi korrekciós képesség DG ECHO általi kiszámítását úgy, hogy a számításban a főigazgatóság ne vegye figyelembe a felhasználatlan előfinanszírozási összegek visszafizettetését,
|
|
—
|
a külső támogatások kezeléséről szóló jelentést kísérő levelében jelezze, hogy ezeket a dokumentumokat bármilyen módon (e-mailek, másolatok) meg lehet osztani a parlamenti képviselők és tisztviselők körében, és hogy nem kötelező e dokumentumokat biztonságos helyiségben megtekinteni,
|
|
—
|
vegye fontolóra olyan vagyonkezelői alapok felszámolását, amelyek nem képesek jelentős mértékben hozzájárulást szerezni más adományozóktól, vagy amelyek nem teljesítik célkitűzéseiket,
|
|
—
|
rendszeresen és módszeresen ellenőrizze, hogy a finanszírozott tevékenységek és projektek alapvető jogokra gyakorolt lehetséges hatásait azonosították-e és hatékonyan enyhítették-e,
|
|
—
|
biztosítsa, hogy egyetlen uniós alap se támogassa a gyermekek kényszermunkára fogását,
|
|
—
|
biztosítsa, hogy valamennyi harmadik szervezet csak olyan tankönyvek és tananyagok biztosítására használja fel az uniós forrásokat, amelyek tükrözik a közös értékeket, és teljes mértékben megfelelnek az iskolai oktatásban a békét, a toleranciát és az együttélést előmozdító UNESCO-normáknak,
|
|
—
|
biztosítsa, hogy az uniós forrásokat ne használják fel a kijelölt területektől eltérő célokra,
|
|
—
|
nyújtson részletes tájékoztatást az operatív bizottságban hozott döntésekről, és biztosítsa, hogy az Európai Parlament is képviselve legyen ülésein (34);
|
|
|
312.
|
ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság számára a külső segítségnyújtás terén a prioritási sorrend megállapításának egyik fontos kritériuma a jogállamiság megléte és az emberi jogok tiszteletben tartása kell, hogy legyen a kedvezményezett országban; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság alaposan ellenőrizze az uniós források harmadik szervezetek általi felhasználását annak biztosítása érdekében, hogy az Unió ne juttasson forrásokat a terrorizmus és/vagy a vallási és politikai radikalizálódás semmilyen okozójához vagy formájához;
|
A Számvevőszék 35/2018. sz. különjelentése: A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatósága: több erőfeszítésre lenne szükség
|
313.
|
elismeri a független nem kormányzati szervezetek fontos szerepét az Unión belül és kívül egyaránt; elismeri, hogy a civil társadalom világszerte döntő szerepet tölt be az emberi jogok előmozdítása és védelme terén, hozzájárulva a fejlődéshez és a demokrácia védelméhez, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz; tudatában van annak, hogy egyesek nagyon nehéz vagy veszélyes körülmények között vagy olyan területeken tevékenykednek, ahol közreműködésük elengedhetetlen; ilyen területek a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint az oktatáshoz és az egészséghez való hozzáférés biztosítása, továbbá a hozzájárulás a környezet védelméhez és a korrupció elleni küzdelemhez;
|
|
314.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság az uniós költségvetés 1,7%-át és az EFA 6,8%-át nem kormányzati szervezetek közreműködése révén hajtja végre;
|
|
315.
|
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nem kormányzati szervezetek tagállami jogszabályokkal összeegyeztethető, harmonizált fogalommeghatározására;
|
|
316.
|
rámutat, hogy az átláthatóság a költségvetési rendeletben előírt egyik költségvetési elv; előírja a Bizottság számára, hogy megfelelő módon és időben bocsássa rendelkezésre az uniós források címzettjeire vonatkozó információkat;
|
|
317.
|
elismeri, hogy a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatban jelentettekhez hasonló hiányosságok minden uniós kedvezményezett – például magánvállalkozások, hatóságok stb. – számára relevánsak;
|
|
318.
|
hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék öt olyan elemet azonosított az uniós alapok nem kormányzati szervezetek általi végrehajtása során, amelyek tekintetében a Bizottság nem eléggé átlátható:
|
—
|
a nem kormányzati szervezetek besorolása a Bizottság számviteli rendszerében (ABAC),
|
|
—
|
a nem kormányzati szervezetek által felhasznált pénzeszközökre és végrehajtott tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése,
|
|
—
|
a nem kormányzati szervezetek által felhasznált uniós forrásokra vonatkozó információk Bizottság általi összegyűjtése és ellenőrzése,
|
|
—
|
a tényleges kifizetésekre vagy a támogatás továbbadása révén finanszírozásban részesülő szervezetekre vonatkozóan közzétett információk bizonytalansága,
|
|
—
|
a nem kormányzati szervezeteknek odaítélt szerződésekről az ENSZ szervei által szolgáltatott információk hiányosságai;
|
|
|
319.
|
megjegyzi, hogy a 2018-ban elfogadott költségvetési rendelet már tartalmazza a Számvevőszék ajánlásainak többségét, és hogy a Bizottság már végrehajtotta a Számvevőszék ajánlásainak többségét; felhívja a Bizottságot, hogy összpontosítson ezen ajánlások végrehajtására, amelyeknek a költségvetési rendelettel és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban valamennyi uniós kedvezményezettre vonatkozniuk kell;
|
|
320.
|
kéri a Bizottságot, hogy gyors ütemben dolgozzon ki iránymutatást és kritériumokat a nem kormányzati szervezetek számviteli rendszerében való azonosítására, valamint a pályázók által benyújtott önbevallás ellenőrzésére;
|
|
321.
|
megállapítja, hogy az egyes főigazgatóságok különböző nyilvántartási rendszerekkel rendelkeznek az uniós forrásokra pályázók nyilvántartásba vételét illetően; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy integrált ügyintézési pontot a pénzügyi átláthatósági rendszerben szereplő adatok következetességének biztosítása érdekében, és adjon meg kritériumokat és iránymutatásokat a nem kormányzati szervezetek és a kedvezményezettek egyéb kategóriáinak meghatározására;
|
|
322.
|
felhívja a Bizottságot, hogy zárja ki azokat a nem kormányzati szervezeteket vagy egyéb pályázókat, amelyek ismételten vagy szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek a korábban tapasztalt hibákról, és ezeket a szervezeteket alaposabban ellenőrizze;
|
|
323.
|
üdvözli a költségvetési rendelet egyszerűsítésre irányuló újbóli törekvését, például az előzetes pillér-alapú értékelés bevezetését, és kéri az Európai Bizottságot, hogy következetesen értelmezze a költségvetési rendelet alkalmazandó szabályainak, különösen a különböző szolgálatok közötti allokáció tekintetében, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat;
|
|
324.
|
kéri a Bizottságot, hogy egységesítse és javítsa a pénzügyi átláthatósági rendszerben közzétett információk pontosságát, és gondoskodjon arról, hogy 2021 közepéig az Unióval szerződéses jogviszonyban álló valamennyi kedvezményezettet, illetve a nekik ítélt finanszírozás összegét is közzétegyék;
|
|
325.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem ellenőrizte, hogy az ENSZ szervei nyilvánosságra hozzák-e az uniós finanszírozású támogatásokra vonatkozó információkat; kéri a Bizottságot, hogy ezeket az ellenőrzéseket következetesen végezze el;
|
|
326.
|
kéri a Bizottságot hogy javítsa a gyűjtött információkat minőségét annak lehetővé tétele által, hogy a különböző támogatásirányítási rendszerekben rögzíteni lehessen az Unióval szerződéses jogviszonyban álló egyes kedvezményezettek (nem csak a vezető kedvezményezett) által kapott finanszírozás összegét, lehetővé téve ezen információ elemzés és kezelés céljából történő felhasználását, és ezzel összefüggésben üdvözli, hogy nemsokára megkezdi működését az OPSYS információs rendszer a külső uniós finanszírozás terén;
|
|
327.
|
sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Bíróság (35) és az Állandó Döntőbíróság (36) bírósági határozatait, és teljes mértékben ismerje el az Nemzetközi irányítócsoport (IMG) nemzetközi szervezeti státuszát;
|
|
328.
|
felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a meghozott intézkedésekről;
|
Biztonság és uniós polgárság
A Számvevőszék megállapításai
|
329.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék éves jelentésében immár harmadik éve külön fejezetet szentelt a biztonságnak és az uniós polgárságnak; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapításai nem határoznak meg konkrét hibaarányt erre a kiadási területre vonatkozóan, mivel az csak a teljes uniós költségvetés mintegy 2%-át teszi ki;
|
|
330.
|
rámutat arra, hogy az e terület iránti köz- és politikai érdeklődés sokkal nagyobb, mint annak pénzügyi részesedése a kiadások terén; felhívja a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra további tranzakciók ellenőrzését, és adjon meg becsült hibaszintet a Biztonság és uniós polgárság fejezetre vonatkozóan;
|
|
331.
|
rámutat, hogy a Számvevőszék szerint e programozási időszak alatt még mindig van mozgástér az uniós források jobb felhasználására annak biztosítása révén, hogy a tagállamok csak akkor térítsék vissza az intézkedéseket, ha valamennyi kifizetési feltétel teljesült, valamint ha a szerződéseket csak az összes kiválasztási és odaítélési kritérium megfelelő és következetes értékelését követően ítélik oda;
|
|
332.
|
megjegyzi, hogy a tagállamok jelentősen növelték a nemzeti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap programok és ISF-programok végrehajtási arányát; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az el nem költött pénzösszegek továbbra is nőnek, ami a nemzeti hatóságokra nehezedő nyomást is növelheti, ahogy a programok egyre közelebb kerülnek a záráshoz;
|
|
333.
|
megjegyzi, hogy a nemzeti AMIF/ISF programok végrehajtásáért felelős hét (37) tagállami hatóság irányítási és kontrollrendszereinek számvevőszéki ellenőrzése feltárta, hogy ezek a hatóságok általában kellő számú kontrollt folytatnak a rendeletek követelményeinek teljesítéséhez, bár feltártak néhány hiányosságot (a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése, 8.10. pont); megjegyzi, hogy ugyanez igaz a Belügyi Főigazgatóságnak a támogatási kérelmek értékelésére és a kifizetési kérelmek engedélyezésére vonatkozó belső eljárásaira is (a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése, 8.13. pont);
|
|
334.
|
felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kifizetési kérelmekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések során szisztematikusan felhasználja a támogatás kedvezményezettjeitől bekért dokumentációt, hogy megfelelően meg tudja vizsgálni az e kedvezményezettek által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét;
|
|
335.
|
felhívja a Bizottságot, hogy írja elő az AMIF-ért és a ISF-ért felelős tagállami hatóságoknak, hogy a kifizetési kérelmekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések során az alapok kedvezményezettjei által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét is megfelelően ellenőrizzék;
|
|
336.
|
aggasztónak tartja, hogy a teljesítményt illetően a Számvevőszék 2018. évi éves jelentésében (8.19. és 8.20. pont) jelzi, hogy a tagállamok nem mindig használnak megfelelő mutatókat a projektek szintjén; ennek következtében a finanszírozott projektek hatását nem lehet pontosan mérni;
|
A DG HOME 2018. évi éves tevékenységi jelentése
|
337.
|
üdvözli, hogy a Bizottság hangsúlyt helyez egy olyan strukturált uniós áttelepülési rendszer létrehozására, amely jogszerű és biztonságos utat biztosít az Unió felé a nemzetközi védelemre szoruló, kiszolgáltatott személyek számára;
|
|
338.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unió által társfinanszírozott egyes uniós fogadóállomások jelenlegi helyzete nem felel meg a bevált gyakorlatoknak és normáknak, különösen az élelmiszer- és egészségügyi ellátás tekintetében;
|
|
339.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a DG HOME nem vezetett be fő teljesítménymutatókat a legkiszolgáltatottabb migránsok, és különösen a gyermek migránsok és migráns nők és lányok helyzetére vonatkozóan a visszaélések és a csempészet megakadályozása és elkerülése érdekében; elítéli az őrizet rendszerszerű alkalmazását;
|
Fenntartások
|
340.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Németországban 2013 óta feltárt problémák megoldása ilyen hosszú időt vesz igénybe, tekintve, hogy a fenntartás hatóköre nem annyira széles;
|
|
341.
|
aggodalmát fejezi ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) irányítási és kontrollrendszerében feltárt jelentős hiányosságok miatt, amelyek indokolták a jó hírnév érdekében megfogalmazott fenntartás elfogadását;
|
|
342.
|
tudomásul veszi a DG HOME főigazgatója által a DG HOME 2018. évi éves tevékenységi jelentésében (a 108. oldalon) megfogalmazott fenntartásokat;
|
Ajánlások
|
343.
|
javasolja, hogy:
|
—
|
a Számvevőszék éves jelentésében továbbra is szerepeljen egy, a biztonságról és a polgárságról szóló, külön fejezet,
|
|
—
|
a DG HOME vezessen be egy fő teljesítménymutatót a legkiszolgáltatottabb migránsok, és különösen a gyermek migránsok és migráns nők és lányok helyzetére vonatkozóan a visszaélések és a csempészet megakadályozása és elkerülése érdekében,
|
|
—
|
a Bizottság írja elő a tagállamok számára, hogy a nemzeti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap programok és ISF-programok éves beszámolóiban szerepeltetett összegeket azok jellege (visszafizettetések, előfinanszírozás és ténylegesen felmerült kiadások) szerinti bontásban közöljék, valamint
|
|
—
|
az alaponkénti tényleges kiadásokat 2018-tól kezdődően tüntessék fel a Bizottság főigazgatóságainak éves tevékenységi jelentéseiben;
|
|
A Számvevőszék 20/2019. sz. különjelentése: A határellenőrzést támogató információs rendszerek: hatékony eszköz, de nagyobb figyelmet kell fordítani az időszerű és hiánytalan adatokra
|
344.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint a tagállamok Számvevőszék által vizsgált rendszerei általában jól kialakítottak a határforgalom-ellenőrzés megkönnyítése érdekében, és hogy a meglátogatott tagállamok (38) általában megfeleltek az alkalmazandó jogi keretnek;
|
|
345.
|
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 20/2019. számú különjelentésében megállapította, hogy:
|
—
|
néhány ország nemzeti Schengeni Információs Rendszerének (SIS II) és Vízuminformációs Rendszerének (VIS) egyes elemei hatékonyabb határellenőrzést tesznek lehetővé, mint más rendszerek,
|
|
—
|
az európai határőrizeti rendszerhez (Eurosur) és az utas-nyilvántartási adatállományhoz (PNR) kapcsolódó informatikai megoldások végrehajtása mind uniós, mind nemzeti szinten jelentős késedelmet szenvedett; emiatt a határőrök és más hatóságok nem tudták kihasználni az e rendszerektől várt előnyöket,
|
|
—
|
a schengeni értékelési mechanizmus által azonosított hiányosságokat a tagállamok azonban csak sokára tudják orvosolni; ennek oka, hogy nem írtak elő kötelező határidőket az értékelő jelentések elfogadására és a korrekciós intézkedések végrehajtására,
|
|
—
|
a Számvevőszék felmérésében részt vevő határőrök több mint fele valamikor az információs rendszerek lekérdezése nélkül lehetővé tette, hogy az emberek átlépjék a határokat,
|
|
—
|
eltérés van a kibocsátott és az ellenőrzött vízumok száma között,
|
|
—
|
az európai információs rendszerekre vonatkozó jogi aktusokban kevés szó esik az adatok minőségének ellenőrzéséről,
|
|
—
|
noha a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA) havonta automatikusan ellenőrzi a SIS II rendszerben található adatok minőségét, az ellenőrzések eredményei csak az érintett tagállamok számára elérhetők, így az Ügynökség vagy a Bizottság nem tudja értékelni, hogy az egyes országok előreléptek-e az adatminőséggel kapcsolatos problémák megoldásában,
|
|
—
|
sem az eu-LISA, sem a Bizottság nem rendelkezik jogérvényesítési hatáskörrel annak biztosításához, hogy a tagállamok időben orvosolják az adatminőséggel kapcsolatos problémákat,
|
|
—
|
a határőrök az információs rendszerekből nem mindig kapnak időszerű és hiánytalan adatokat,
|
|
—
|
az Európai ujjnyomat-azonosító rendszer (Eurodac) kivételével általában nincs kötelező határidő az adatok bevitelére; az Eurosur célja szerint például valós idejű információkkal szolgál a határokon kialakult helyzetről; míg azonban a Számvevőszék ellenőrzése által érintett egyes országok csakugyan valós időben viszik be az információkat az Eurosur rendszerbe, más országok ezt csak hetente egyszer teszik meg,
|
|
—
|
az Eurodac működésének 2013-as megkezdése óta nem volt egyetlen olyan év sem, amikor az összes tagállam időben továbbította volna a szükséges adatokat,
|
|
—
|
a késedelmes adattovábbítás miatt előfordulhat, hogy nem a megfelelő országot jelölik ki a menedékjog iránti kérelem elbírálására;
|
|
|
346.
|
felhívja a Bizottságot, hogy
|
—
|
késedelem nélkül ösztönözze a SIS II és a VIS képzési környezetének alkalmazását,
|
|
—
|
gyorsítsa fel a schengeni értékelések során feltárt hiányosságok kijavítását,
|
|
—
|
elemezze a vízumellenőrzésekkel kapcsolatos eltéréseket és fejlessze tovább az adatok minőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokat,
|
|
—
|
csökkentse az adatok bevitelével kapcsolatos késedelmeket,
|
|
—
|
biztosítsa az öt meglévő informatikai rendszer közötti jobb összekapcsolhatóságot az adatáramok megfelelőségének és időben történő továbbításának biztosítása érdekében,
|
|
—
|
ösztönözze a bevált gyakorlatok és magatartás folyamatos alkalmazását az információs rendszerek biztosítása és támogatása terén;
|
|
24/2019. sz. különjelentés: Migránsok menedékjoga, áthelyezése és kiutasítása: ideje határozottabban fellépni, hogy az eredmények kevésbé maradjanak el a kitűzött céloktól
|
347.
|
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 24/2019. számú különjelentésében megállapította, hogy:
|
—
|
Görögországban és Olaszországban a menekültügyi eljárások végrehajtását továbbra is hosszú feldolgozási idő és szűk keresztmetszetek befolyásolják,
|
|
—
|
Görögországból és Olaszországból az Unió egészéhez hasonlóan alacsony a visszatérések száma,
|
|
—
|
nem gyűjtenek adatokat a kiutasítási eljárások hatékonyságáról, és nincsenek mutatók a kiutasítások fenntarthatóságának mérésére, mint például az Unióba visszatérni próbáló kiutasított migránsok száma, sem a támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs (AVRR) csomagok sikerének mérésére,
|
|
—
|
annak ellenére, hogy a migránsok uniós fogadóállomásokon való nyilvántartásba vétele és ujjnyomatvétele jelentősen javult a Számvevőszék által 2017-ben végzett ellenőrzés (6/2017. sz. számvevőszéki különjelentés) óta, az ideiglenes szükséghelyzeti áthelyezési programok nem érték el céljukat, és így nem enyhítették hatékonyan a görög és az olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást,
|
|
—
|
bár a Számvevőszék által megvizsgált 20 görögországi és olaszországi uniós támogatási intézkedés foglalkozott az azonosított szükségletekkel, azok kialakításában továbbra is hiányosságok tapasztalhatók, a legtöbb projekt nem érte el teljes mértékben a kitűzött célokat, és az eredményességmérési keretet későn, célok nélkül hozták létre; sőt annak keretében elegendő teljesítményadat sem állt rendelkezésre,
|
|
—
|
a menekültügyi esetek feldolgozására rendelkezése álló kapacitás mind Görögországban, mind Olaszországban nőtt, de Görögországban továbbra sem elegendő a növekvő lemaradás kezelésére,
|
|
—
|
csökken a menedékjogi és áthelyezési eljárások lemaradása Olaszországban, hiszen ott kevesebb az új kérelem, nincs viszont elegendő erőforrás az elsőfokú határozatok ellen benyújtott nagy számú fellebbezés feldolgozásához,
|
|
—
|
a kiutasítási határozatok számához képest Görögországban és Olaszországban egyaránt jóval kevesebb a tényleges kiutasítás, mint az Unió egészében; ez például annak tudható be, hogy mennyi időbe telik a menedékjogi ügyek feldolgozása, nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás az idegenrendészeti fogdákban, nehéz az együttműködés a migránsok származási országával vagy hogy a migránsok egyszerűen megszöknek, miután határozat születik a visszatérésükről;
|
|
|
348.
|
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy
|
—
|
vonják le a tanulságokat és használják fel az így szerzett tapasztalatot egy önkéntes áthelyezési mechanizmus esetleges jövőbeli kialakításához, és javasoljanak olyan új intézkedéseket, amelyek hatékonyan kezelik a 2015. évi migrációs válsághoz hasonló szükséghelyzeteket, és amelyek minden tagállam számára elfogadhatók,
|
|
—
|
erősítsék meg a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében folyó szükséghelyzeti támogatás és nemzeti programok irányítását,
|
|
—
|
fokozzák az EASO által a menekültügyi eljárásokhoz nyújtott műveleti támogatást,
|
|
—
|
igazítsák ki a Frontex által a visszatéréshez nyújtott támogatást és a szakértők hotspotokra való kirendelésének kereteit,
|
|
—
|
erősítsék meg a nemzeti menekültügyi rendszerek irányítását,
|
|
—
|
nyújtsanak több támogatást a nemzeti kiutasítási eljárásokhoz; továbbá a döntéshozatalt, a teljesítményértékelést és a kutatást elősegítő, a kiutasítási eljárásra vonatkozó teljesítményadatok gyűjtéséhez;
|
|
|
349.
|
felhívja a Bizottságot, hogy
|
—
|
javítsa az uniós fogadóállomások (hotspotok) működését a méltó befogadási körülmények és az érkezések kezelése hatékonyságának biztosítása érdekében,
|
|
—
|
gondosan kövesse nyomon a Frontex által vezetett fellépések hatékonyságát az Európai Unió külső határainak jobb védelme érdekében,
|
|
—
|
fokozza az EU külső határellenőrzése hatékonyságát és az alapvető jogok tiszteletben tartását, valamint javítsa a nemzeti hatóságokkal való együttműködést,
|
|
—
|
hozza meg a migráció kiváltó okainak kezeléséhez szükséges intézkedéseket,
|
|
—
|
különösen aggódik a harmadik országokba irányuló, nem megfelelő visszaküldési politika miatt, jóllehet e politika kulcsfontosságú. A visszaküldési politika és az irreguláris migráció elleni küzdelem alapvető fontosságú a hatékony migrációs politika kidolgozásához és a harmadik országokkal fenntartott valódi partnerséghez,
|
|
—
|
nyújtson segítséget a származási országoknak annak érdekében, hogy a potenciális migránsoknak ne az Európába vezető veszélyes útra essen a választásuk, növelje a származási országoknak nyújtott támogatást, továbbá javítsa a helyi lakosság életkörülményeit és kilátásait, valamint folytasson küzdelmet a kétségbeesettséget és kiszolgáltatottságot kihasználó emberkereskedők ellen;
|
|
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
|
350.
|
aggodalommal veszi tudomásul a Bíróság megállapítását, amely szerint a mozgósított beruházásokra vonatkozóan bejelentett becslés nem veszi figyelembe, hogy az ESBA bizonyos műveletei más EBB-műveleteket és uniós pénzügyi eszközöket váltottak ki, illetve hogy az ESBA-támogatás egy részét olyan projektekre költötték, amelyeket más, állami vagy magánforrásokból is finanszírozni lehetett volna eltérő feltételek mellett;
|
|
351.
|
sajnálattal veszi tudomásul a Bíróság megállapítását, amely szerint noha az ESBA-támogatással az EBB számára lehetővé vált a magas kockázatú hitelezési tevékenységének a 2014-es évhez viszonyított megnégyszerezése, az aláírt pénzügyi műveletek értéke a vártnál alacsonyabb;
|
|
352.
|
jóváhagyja a Számvevőszék alábbiakra vonatkozó ajánlásait:
|
—
|
ösztönözni kell a magasabb kockázatú EBB-termékek indokolt használatát az ESBA keretében,
|
|
—
|
ki kell használni az uniós pénzügyi eszközök és az uniós költségvetési garanciák közötti komplementaritást,
|
|
—
|
fokozottan vizsgálni kell, hogy a potenciális ESBA-projektek más forrásból is finanszírozáshoz juthattak volna-e,
|
|
—
|
jobb becsléseket kell készíteni a mozgósított beruházásokról,
|
|
—
|
kiegyensúlyozottabbá kell tenni az ESBA-támogatásban részesülő beruházások földrajzi eloszlását;
|
|
|
353.
|
úgy véli, hogy a különböző ágazatokban végzett előzetes, mélyreható igényfelmérések elsődleges fontosságúak i. a különböző tagállamokban vagy régiókban fennálló beruházási hiányok és akadályok feltárásához; ii. a piaci hiányosságok jellegének és nagyságrendjének megfelelő értékeléséhez; és iii. az ilyen beruházási hiányok csökkentésére legmegfelelőbb megközelítés/programok kialakításához;
|
|
354.
|
szorgalmazza, hogy objektív módon vizsgálják meg az ESBA-projektek addicionalitását és hozzáadott értékét, valamint azt, hogy azok összhangban vannak-e az uniós szakpolitikákkal vagy az EBB egyéb műveleteivel annak érdekében, hogy inkább politikaorientáltak legyenek, mintsem keresletorientáltak;
|
|
355.
|
emlékeztet, hogy az ESBA által finanszírozott projektek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásáról és hozzáadott értékéről egyértelmű és hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani; hangsúlyozza, hogy az ESBA által támogatott valamennyi projekt addicionalitási értékelését megfelelően dokumentálni kell;
|
A Számvevőszék 15/2019. sz. különjelentése: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve
|
356.
|
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem szolgáltat pontos adatokat a mentesítésért felelős hatóságnak a kiégési esetekről; ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a Bizottság elindította az „egészségesen a munkahelyen” stratégiát, amelynek része egy a távolléteket és azok indokait ellenőrző egészségügyi megfigyelő eszköz, a hiányzások megfelelő kezelését szolgáló intézkedések és az új egészségügyi ellenőrző egység (39); ezért úgy látja, hogy a Bizottság rendelkezik minden ahhoz szükséges eszközzel, hogy feltárja, kezelje, nyomon kövesse és jelentse a kiégési eseteket, és különbséget tegyen köztük és a hosszú távú betegszabadságok között; felszólítja a Bizottságot, hogy a mentesítési eljárás részeként szolgáltasson adatokat a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára a kiégésekről; ezzel összefüggésben helyteleníti a Bizottság által adott válaszokat, amelyek úgy tűnik, hogy „a nőkre jellemző számos súlyosabb betegséggel és állapottal”, valamint azzal indokolják a nők esetében a nagyobb számú betegséget és hosszú távú hiányzást, hogy „a társadalmi trendeknek megfelelően a nők nagyobb arányban veszik ki részüket a családi feladatokból, ideértve a beteg gyermekek és rokonok ellátását” (40);
|
|
357.
|
aggodalmának ad hangot a Luxembourgba rendelt európai köztisztviselőket a vásárlóerő tekintetében sújtó egyenlőtlenség egyre fokozódó problémája miatt; tudomásul veszi az AIRINC által a Bizottság felkérésére végzett tanulmány (41) megállapításait, amelyek megerősítik és 10,5%-ra becslik az egyenlőtlenséggel kapcsolatos problémát (ami meghaladja a személyzeti szabályzatban meghatározott 5%-os százalékküszöböt) elsősorban a luxembourgi megélhetési költségek következményeként. elismeri, hogy a Bizottság a fizetések meghatározására szolgáló módszerről szóló, 2022. március 31-re esedékes jelentés véglegesítése előtt nem fog tudni jogalkotási javaslatot benyújtani a korrekciós szorzóra vonatkozóan; mindeközben ugyanakkor szorgalmazza, hogy a Bizottság vizsgálja meg az AIRINC-jelentésben foglalt átmeneti, célzott intézkedések megvalósíthatóságát és hatályát, különösen egy lakhatási támogatási rendszer bevezetését;
|
|
358.
|
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2014. évi személyzeti reformcsomagra vonatkozó megállapításait (42); üdvözli a Számvevőszék ajánlásait, valamint azt, hogy a Bizottság készen áll az ajánlások elfogadására; támogatja a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (43) ebben a kérdésben kifejtett álláspontját sajnálatosnak tartja a 2014. évi reformcsomag rendkívül negatív hatását az uniós intézmények emberi erőforrásaival kapcsolatos számos fontos szempontra és ebből következően munkáltatóként gyakorolt vonzerejükre, amire a vitatható megtakarításokra való törekvés jegyében került sor; figyelmeztet azokra a súlyos következményekre, amelyeket az igazgatási költségvetésnek vagy a személyzetnek bármilyen csökkentése gyakorolhat a jövőben az európai közszolgálatra és az uniós politikák végrehajtására;
|
|
359.
|
emlékezteti a Bizottságot kérésére, hogy a 2017. évi mentesítés keretében végezzen alapos és naprakész vizsgálatot az egylégterű irodák hatásáról (44); tudomásul veszi „A jövő munkahelye az Európai Bizottságban” című közleményt (45), és üdvözli különösen azt az elvet, amely szerint „az érintett személyzetet be kell vonni az új munkahely tervezésének és megvalósításának teljes folyamatába”; sajnálatának ad hangot, amiért a személyzeti jóllét közleményben foglalt koncepciója nem foglal magában olyan pszichológiai állapotokat, mint a szorongás, a stressz vagy a kiégés, amelyek esetében a munkahely szerepe meghatározó; hangsúlyozza, hogy olyan általános elemzésre van szükség, amely az esetenkénti vizsgálatok alapjául szolgálhat, mielőtt a Bizottságnál sor kerül a jövőbeni jelentős irodaátalakításokra, amelyekbe mindig be kell vonni az érintett személyzetet;
|
Igazgatás
A Számvevőszék megállapításai
|
360.
|
tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ellenőrzési bizonyítékai összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint;
|
|
361.
|
súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék a korábbi évekhez képest több belső kontrollhiányosságot tárt fel az alkalmazottaknak nyújtott családi támogatások kezelése terén, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a PMO nem ellenőrizte megfelelően a személyi akták pontos és időben történő frissítését annak biztosítása érdekében, hogy a bérek és juttatások kiszámításához használt alap helyes legyen;
|
|
362.
|
mélységesen aggasztja, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a Bizottság által az emberek és az épületek biztonságának javítása érdekében szervezett közbeszerzési eljárásokban, de megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok főként a szerződések megkötésének sürgősségéből adódtak;
|
|
363.
|
felszólítja a Bizottságot, hogy átláthatóbb kinevezési eljárást hajtson végre minden álláshelyre vonatkozóan, különösen a vezetői posztok tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon magyarázatot az olyan korábbi kinevezési eljárásokra, amelyekből hiányzik az átláthatóság és az elszámoltathatóság;
|
|
364.
|
felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül tökéletesítse a személyzeti szabályzatban meghatározott családi támogatások kezelésére szolgáló rendszereit azáltal, hogy gyakrabban ellenőrzi alkalmazottainak személyes helyzetét és szigorítja az egyéb forrásokból kapott támogatásokról szóló nyilatkozatok következetességi ellenőrzéseit, különösen ha valamely tagállam reformot hajt végre a családi támogatási rendszerén;
|
|
365.
|
megállapítja, hogy a személyzet tagjai tekintetében egyre javul a nemek közötti egyenlőség; emlékeztet arra, hogy a vezetői állásokban a férfiak és a nők képviselete jelenleg nem egyenlő arányú;
|
|
366.
|
rámutat, hogy az írásbeli válaszok szerint az AD5–AD8 besorolásban 10 tagállam jelentős értékben alulreprezentált. Az érintett tagállamok: Dánia, Németország, Írország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország és Svédország. aggodalmának ad hangot, mivel lehetséges, hogy az intézményekben betölthető köztisztviselői állások nem vonzók egyes tagállamok köztisztviselői számára, ami miatt nehéz a földrajzi eltérések kiegyensúlyozása;
|
|
367.
|
megállapítja, hogy egyre több szervezet kerül ki az átláthatósági nyilvántartásból, rámutat azonban, hogy fontos az átláthatósági nyilvántartásból kikerült egyének és jogi személyek nyomon követése; felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen nagyobb figyelmet az átláthatósági nyilvántartásban szereplő szervezetek validálásának és szúrópróbaszerű ellenőrzésének, amelyhez több forrás szükséges;
|
|
368.
|
felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen értékelést, amely felülvizsgálja a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló, már működő belső mechanizmusokat, ideértve a személyzet minden tagjának szóló figyelemfelhívásra vonatkozó rendelkezéseket és a bejelentéseket fogadó vezetőségnek szóló képzéseket; felszólítja az európai intézményeket, hogy hangolják össze megfelelő személyzeti szabályzatukat a visszaélést bejelentő személyek védelmének érdekében;
|
A biztosok magatartási kódexe
|
369.
|
emlékeztet arra, hogy a Parlamentet 2018-ban figyelmeztették arra, hogy annak érdekében, hogy kompenzálja a magatartási kódexbe a biztosok várakozási időszakára vonatkozóan beillesztett szigorúbb rendelkezéseket, a Bizottság főtitkára fontolóra vette annak lehetőségét, hogy megbízatásuk lejárta után új gyakorlati eszközöket (irodákat, informatikát, sofőrt) kínáljon fel számukra;
|
|
370.
|
megjegyzi, hogy Hahn biztos a CONT bizottság 2019. december 5-i meghallgatását előkészítő 64. sz. írásbeli választ igénylő kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy:
„A Bizottság korábbi tagjai, és különösen a korábbi elnökök továbbra is az EU nagykövetei, mind Európában, mind azon kívül. Többségük a megbízatás lejárta után is védelmezi és előmozdítja az Unió által elért eredményeket, például akkor, amikor meghívást kapnak konferenciákon való felszólalásra vagy az Európáról és a Bizottság szerepéről szóló nyilvános vitákban való részvételre.
A nemzeti közigazgatások és más intézmények hasonló megállapodásaival összhangban a Bizottság 2019. október 30-i ülésén úgy határozott, hogy lehetővé teszi a korábbi bizottsági elnökök számára, hogy megbízatásuk lejártát követően megfelelő módon elláthassák képviseleti feladataikat. Ezért a korábbi elnökök számára hozzáférést kell biztosítani bizonyos nagyon korlátozott erőforrásokhoz, például olyan logisztikai támogatáshoz, mint az irodák, illetve bizonyos egyéb segítségnyújtáshoz. A volt biztosok „átmeneti iroda” formájában logisztikai támogatást kapnak, és bizonyos kommunikációs anyagokat kapnak a Bizottságtól. A magatartási kódex az 11. cikk (1) bekezdésének első mondatában már emlékeztet erre a kötelezettségre (…).”
|
|
371.
|
úgy véli, hogy a Bizottságnak átláthatóbbá kellene tennie a Bizottság különleges tanácsadóinak jogállását, világosan meghatározva feladataikat és küldetéseiket, és a Parlament rendelkezésére kellene bocsátania a 2019. október 30-i határozatának pénzügyi költségeivel kapcsolatos valamennyi információt;
|
|
372.
|
emlékezteti a Bizottságot, hogy a szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel tartott találkozók tekintetében a Bizottság tagjainak átláthatósági követelményeket kell teljesíteniük, a biztosokra és kabinetjük tagjaira nézve kötelező a teljes átláthatóság, csak olyan szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel találkozhatnak, amelyek/akik szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, és e találkozókról a 2014/839/EU bizottsági határozat (46) értelmében nyilvános tájékoztatást kell adniuk;
|
|
373.
|
felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a várakozási időszakot követően a korábbi biztosok ne részesüljenek többé a 2019. október 30-i határozatában kínált eszközök előnyeiből; akkor sem részesülhetnek többé az előnyökből, ha más feladatot vállalnak;
|
|
374.
|
hangsúlyozza, hogy hivataluk megszűnését követően a Bizottság volt tagjait továbbra is köti az EUMSZ 245. cikke szerinti, a tisztességes és körültekintő magatartásra vonatkozó kötelezettség;
|
|
375.
|
felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a magatartási kódex forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos, hatályos, jogilag kötelező erejű szabályait a Bizottságra és ügynökségeire vonatkozóan;
|
EPPO
|
376.
|
megállapítja, hogy az EPPO-ról szóló rendelet 3. cikke szerint az EPPO-t az Európai Unió intézményi szerveként hozzák létre, miközben a 2020. évi költségvetésben az EPPO a „Bizottság” fejezet alatt mint ügynökség szerepel; aggodalmának ad hangot, amiért ez a helyzet nem garantálja megfelelően az EPPO szükséges függetlenségét, és felszólítja a Bizottságot, hogy az EPPO költségvetését a többi szervvel és intézménnyel együtt intézményként szerepeltesse a jövőbeli 7. fejezet (adminisztráció) alatt és ne a bel- és igazságügyi ügynökségekkel együtt a jövőbeli 2. fejezet (Bizottság) alatt; kéri, hogy a Bizottság vegye tekintetbe az EPPO által az intézmények számáéra ismertetett megnyitott új ügyekkel kapcsolatos becslést és a folyamatban lévő ügyforgalmat, hogy reális költségvetést és létszámtervet határozzon meg; erősen aggódik, hogy a jelenlegi költségvetési tervezés miatt az EPPO nem lesz teljesen működőképes 2020 novemberére;
|
Az Európai Iskolák
|
377.
|
megjegyzi, hogy az Európai Iskolák pénzügyi szabályzatának megfelelően a Számvevőszék felülvizsgálta az iskolák 2018-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolóját, a központi hivatal beszámolóját, valamint két iskola (Bergen és Varese) belsőkontroll-rendszereit (felvétel, közbeszerzés és kifizetések); megjegyzi, hogy a Számvevőszék felülvizsgálta az iskolák külső ellenőrének munkáját, amely a konszolidációt megelőzően megvizsgálta hét iskola elszámolásait és belsőkontroll-rendszereit;
|
|
378.
|
mélységesen sajnálja, hogy a Számvevőszék nem tudta megerősíteni, hogy az iskolák 2018. évi pénzgazdálkodása megfelelt a költségvetési rendeletnek, a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak és a személyzeti szabályzatnak;
|
|
379.
|
megjegyzi különösen azt, hogy a központi hivatal és a két kiválasztott iskola belsőkontroll-rendszereinek számvevőszéki felülvizsgálata hiányosságokat tárt fel az kontrollkörnyezetben, a kifizetési rendszerekben, a közbeszerzési eljárásokban és a felvételi eljárások dokumentálásában; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy nem feleltek meg a munkaerő-felvételre vonatkozó szabályoknak;
|
|
380.
|
támogatja a Számvevőszék által az Európai Iskolákról szóló éves jelentésében megfogalmazott főbb ajánlásokat, és különösen felhívja az Igazgatótanácsot, a Központi Hivatalt és az Iskolákat, hogy haladéktalanul lépjenek fel a számviteli eljárásaik és a kifizetési rendszer hiányosságainak orvoslása érdekében; és továbbra is nyújtsanak képzést és támogatást az elszámolások elkészítésében részt vevők számára;
|
|
381.
|
ismételten hangsúlyozza a Parlament azon álláspontját, hogy sürgető szükség van az Európai Iskolák rendszerének „átfogó felülvizsgálatára”; felszólítja a Bizottságot mint tagot és mint fő hozzájárulót, hogy a jelenlegi adminisztratív és irányítási struktúrán belül ne csak irányítást és támogatást biztosítson az Európai Iskolák számára, hanem kövesse nyomon a Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ajánlásainak végrehajtását;
|
|
382.
|
ösztönzi az Iskolákat, hogy javítsák a felvételi, a közbeszerzési és a kifizetési eljárásokat, és felszólít arra, hogy 2020. június 30-ig tájékoztassák a Parlamentet az eredményekről;
|
|
383.
|
komoly aggodalmának ad hangot a Human Rights Watch Európai Iskolák fogyatékossággal élő gyermekeket szolgáló akadálymentességéről szóló jelentése (47) miatt, amely hangsúlyozza a továbbra is fennálló problémákat és hogy a fogyatékossággal élő gyermekek nem részesülnek teljes mértékben inkluzív oktatásban;
|
|
384.
|
felszólítja az Európai Iskolákat, hogy kötelezzék el magukat az inkluzív oktatás mellett politikai és gyakorlati szinten egyaránt;
|
|
385.
|
felszólítja a Bizottságot mint az Európai Iskolák fő finanszírozóját és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény uniós végrehajtásának felelősét, hogy szorgalmazza a szükséges reformfolyamatot;
|
A többéves pénzügyi keret tanulságai a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan
|
386.
|
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az új többéves pénzügyi keret programozási időszaka a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez hasonlóan késedelmet szenvedhet; megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodás hatályát az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat közzététele előtt határozták meg; sürgeti a tagállamokat és a Tanácsot, hogy vitassák meg és fogadják el a prioritásokat és egy stratégiát, hogy a lehető leghamarabb elkezdhessék a Parlamenttel a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat;
|
|
387.
|
úgy véli, hogy az állami költségvetéseket csak egyértelmű politikai célok kitűzését és pontos politikák kidolgozását követően kell meghatározni;
|
|
388.
|
felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Unió 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi tervezése megfelelően tükrözze a későbbiekben meghatározott célkitűzéseket; hangsúlyozza a Parlament arra irányuló javaslatát, hogy a többéves pénzügyi keretbe illesszenek be új prioritásokat, és biztosítsanak rugalmasságot a többéves pénzügyi kereten belül az előre nem látható események kezelésére;
|
|
389.
|
felkéri a Bizottságot, hogy egy átfogó pénzügyi tervben tisztázza az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat mögött meghúzódó fő feltételezéseket; megállapítja, hogy egy ilyen terv fő célja az lenne, hogy a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret számadatait megfelelő gazdasági és pénzügyi kontextusba helyezze;
|
|
390.
|
megismétli aggodalmát, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret és a végrehajtásához szükséges kapcsolódó jogalap elfogadásának késedelme az uniós kiadási programok végrehajtásának újbóli késedelméhez vezethet az új programozási időszak kezdetén; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést az új programozási időszak zökkenőmentes elindulásának biztosítása érdekében;
|
|
391.
|
úgy véli, hogy a jó minőségű információk hozzájárulhatnak a gyorsabb és jobb döntéshozatalhoz;
|
|
392.
|
üdvözli, hogy a Bizottság elvégezte a kiadások felülvizsgálatát a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret valamennyi nagy programjára vonatkozóan, és hogy ez a felülvizsgálat két vizsgálatot kívánt összevonni: a stratégiai felülvizsgálatot (amely elsősorban a programoknak az uniós célkitűzésekkel való összhangja és hozzáadott értéke szerinti rangsorolására összpontosított), és a hatékonysági felülvizsgálatot (annak feltárásával, hogy miként lehetne javítani a meglévő programok végrehajtását az ésszerűsítés és a szinergiák, az adminisztratív szabályok egyszerűsítése, a rugalmasság javítása és a teljesítményre való összpontosítás lehetőségeinek vizsgálata révén); a Bizottságnak rendszeres felülvizsgálatokat kell végeznie megfelelőbb fő teljesítménymutatókkal;
|
|
393.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék a kiadások hatékonyságát illetően meggyőzőnek találta a Bizottság elemzését;
|
|
394.
|
megjegyzi, hogy a kiadások felülvizsgálata komoly érveket hoz fel a programok egyszerűsítésére, a költségvetés racionalizálására és a pénzügyi rugalmasság növelésére irányuló intézkedések mellett; megjegyzi, hogy a különböző programok között kiaknázatlan szinergiákat, valamint a különböző szakpolitikai területeken a hasonló programok összevonásának lehetőségeit azonosította;
|
|
395.
|
megjegyzi, hogy a kiadások felülvizsgálata példákkal szolgál a szükségtelenül bonyolult és következetlen szabályokra is, amelyek gyakran félreértésekhez és nem támogatható költségekhez vezetnek;
|
|
396.
|
aggodalmát fejezi ki azon következtetése miatt, hogy az egyszerűsítési erőfeszítések eddigi sikere korlátozott volt;
|
|
397.
|
egyszerűsítésre szólít fel, ahol csak lehet, például a kedvezményezettek számára az egyszerűsített költségelszámolás és az átalányösszegek nagyobb mértékű alkalmazása, a szokásos számviteli gyakorlatok elfogadása, valamint az egységes ellenőrzési megközelítés végrehajtása révén; hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások többségének a polgárok javát kell szolgálnia, és hogy a kkv-knak és a családi vagy a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemeknek kell a legtöbb előnyt élvezniük; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenlegi, 2014–2020-as programozási időszakban elkövetett hibákat javítani kell az új többéves pénzügyi keretben, különösen a regionális fejlesztés és kohézió területén;
|
|
398.
|
felhívja a figyelmet arra, hogy a további egyszerűsítést a programozás szintjén is biztosítani lehet a rendeletek számának korlátozásával és a szükségtelen változtatások elkerülésével, amelyek bizonytalansághoz, hátralékokhoz és hibákhoz vezethetnek; valamint a hatékony végrehajtás szintjén, a hatóságok és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése és a források hozzáférhetőségének javítása érdekében;
|
|
399.
|
üdvözli, hogy a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozóan a Bizottság azt javasolja, hogy a kiadási programok számát egyharmaddal csökkentsék, és egy egységes szabálykönyv alapján koherensebbé tegyék a szabályokat;
|
|
400.
|
meggyőződése, hogy az egyszerűsítés tényleges megvalósítása érdekében az egységes szabálykönyvnek meg kell szüntetnie minden szükségtelen és bonyolult szabályt, követelményt és eljárást; úgy véli, hogy ez nem lehet egyszerűen a meglévő különálló szabálykönyvek egyetlen nagy kötetbe történő összevonása;
|
|
401.
|
úgy véli, hogy az egyszerűsítés önmagában nem cél, hanem az uniós fellépés hatékonyságának növelésére szolgáló eszköz, amely így jobb lehetőséget biztosít a kisebb szervezetek számára ahhoz, hogy kedvezményezettekké váljanak; ezért felhívja a Bizottságot, hogy az uniós programokra vonatkozó szabályok kidolgozása során teremtsen egyensúlyt a könnyű végrehajtás, az uniós célkitűzések megvalósításának hatékonysága és az átláthatóság között;
|
|
402.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy a kiadások felülvizsgálata azt is kifejti, hogy a rugalmassági mechanizmusok a jelenlegi időszakban elégtelennek bizonyultak a vészhelyzetek kezeléséhez; változtatásokat szorgalmaz az általános rugalmasság növelése és az előre nem látható események fedezéséhez elegendő előirányzat biztosítása érdekében;
|
|
403.
|
sajnálattal állapítja meg, hogy a kiadások felülvizsgálata kevésbé volt meggyőző olyan stratégiai szempontok tekintetében, mint a kiadási programok uniós hozzáadott értéke és az uniós célkitűzésekkel való összhangja;
|
|
404.
|
egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jövőbeli uniós költségvetésről folytatott megbeszélések középpontjában az uniós hozzáadott értéknek kell állnia;
|
|
405.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság az uniós hozzáadott érték fogalmát az átfogó kiadási felülvizsgálat vezérelveként határozta meg; elvárja, hogy a Bizottság fejlessze tovább és alkalmazza az uniós hozzáadott érték szilárd és egyértelműen meghatározott fogalmát;
|
|
406.
|
úgy véli, hogy az uniós hozzáadott érték fogalma együtt jár a szubszidiaritás és az arányosság elvével;
|
|
407.
|
meggyőződése, hogy az uniós hozzáadott érték fogalma nemcsak a források elosztásához, hanem a kiadási programok megtervezéséhez és értékeléséhez is szükséges;
|
|
408.
|
úgy véli, hogy csak a nagyon magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok részesülhetnek teljes uniós finanszírozásban; javasolja, hogy korlátozzák a közepes vagy magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok finanszírozását, és hogy az alacsony uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok ne részesüljenek finanszírozásban;
|
|
409.
|
kitart amellett, hogy a hatás maximalizálása érdekében minden lekötött pénzeszközt a legmegfelelőbb módon kell felhasználni és elkölteni a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően;
|
|
410.
|
támogatja azt az elképzelést, hogy az uniós költségvetést szorosabban kapcsolják össze a gazdasági kormányzás elveiben körvonalazott országspecifikus ajánlásokkal, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a növekedésösztönző strukturális reformokat a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az ajánlásoknak a szubszidiaritás elvét kell követniük, és olyan alapvető, rendszerszintű kérdésekre kell összpontosítaniuk, mint a versenyképesség javítása, a társadalmi és gazdasági kohézió, az üzleti lehetőségek, a kulturális sokszínűség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem megerősítése és a munkahelyek biztosítása;
|
|
411.
|
felszólít az alapok igazgatásának javítására, miközben fokozni kell a kontrollok hatékonyságát, amelyeknek ki kell térniük az uniós pénzeszközökkel való szisztematikus visszaélések esetén hozott intézkedésekre is;
|
|
412.
|
hangsúlyozza, hogy az arányosság elvével összhangban fokozni kell az uniós pénzeszközökkel való visszaélés megelőzését célzó kontrollokat; amennyiben a Számvevőszék súlyos hiányosságokat állapít meg a nemzeti ellenőrző hatóságok minőségében és megbízhatóságában, meg kell erősíteni az uniós kontrollokat; rámutat, hogy a Számvevőszéknek a nemzeti ellenőrző hatóságok teljes kudarcát kell megállapítania, a 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek mechanizmusokat kell biztosítania a Bizottság számára a források elosztásának kezeléséhez;
|
|
413.
|
hangsúlyozza, hogy javítani kell az uniós politikák láthatóságát; hangsúlyozza, hogy a tájékoztatásra és kommunikációra vonatkozó valamennyi jogi rendelkezést maradéktalanul végre kell hajtani az átláthatóság és az alapok eredményeinek széles körű terjesztése érdekében;
|
|
414.
|
hangsúlyozza, hogy a helyszíni teljesítmény maximalizálása érdekében a pénzügyi eszközöknek mindig testre szabottnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük a támogatásokat; hangsúlyozza, hogy a beruházások hatásának maximalizálása érdekében fokozni kell az egyéb politikákkal és eszközökkel való szinergiát; úgy véli, hogy jobb eredményeket lehet elérni, méghozzá ezt költséghatékony módon lehet végrehajtani;
|
|
415.
|
úgy véli, hogy az uniós kiadási programokat olyan szilárd és kölcsönösen következetes teljesítménykeretekkel kell ellátni, amelyek összhangban állnak az Unió stratégiai célkitűzéseivel, illetve a 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel;
|
|
416.
|
megjegyzi, hogy tovább kell javítani a következő többéves pénzügyi keretben nyújtott finanszírozás teljesítményének nyomon követését és hatásvizsgálatát; mutatók és teljesítményértékelési eszközök rendszeresen támogathatják a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos operatív és politikai elszámoltathatóságot;
|
|
417.
|
megjegyzi, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó programoknak a többéves pénzügyi keretről szóló közlemény mellékletében meghatározott célkitűzései szöveges küldetésnyilatkozatok formáját öltik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a célkitűzéseket nem számszerűsítették és azok nem elég konkrétak;
|
|
418.
|
elvárja, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályokban vagy programozási dokumentumokban (többek között tagállami vagy regionális szinten) átfogó beavatkozási logikai modelleket dolgozzanak ki konkrét célokkal és a tájékoztató output-, eredmény- és hatásmutatók megfelelő készletével;
|
|
419.
|
hangsúlyozza, hogy az uniós szakpolitikák uniós és nemzeti szintű finanszírozásának valamennyi típusára vonatkozóan állami ellenőrzési megbízatást kell létrehozni; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéket kell kinevezni az uniós szakpolitikák végrehajtására létrehozott szervek ellenőreként, beleértve az uniós szerveket, valamint az uniós jogrenden kívüli megállapodásokon keresztül létrehozott szervezeteket;
|
A bizottságok véleményei
Külügyi Bizottság
|
420.
|
az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) tekintetében megállapítja, hogy a csatlakozásra váró országok közigazgatási képességei továbbra is gyengék, aminek eredményeképpen a közvetett irányítás alatt hiányzik az abszorpciós képesség; kiemeli, hogy amint arra a Törökországnak nyújtott IPA-finanszírozásról szóló 2018. évi számvevőszéki különjelentés rámutatott, az olyan érzékeny területeken elért haladás, mint a jogállamiság és a civil társadalom, nem csak az IPA-finanszírozástól függ, hanem – ami még fontosabb – a hatóságok politikai akaratától is; aggodalommal állapítja meg, hogy a Törökországnak nyújtott IPA-források alig foglalkoztak az alapvető értékekkel, például a sajtószabadsággal és az igazságszolgáltatás pártatlanságával; úgy véli, hogy most fontosabb, mint valaha, hogy a Bizottság feltételeket szabjon a reformok támogatása céljából az olyan kiemelt ágazatokban, mint a törökországi jogállamiság és kormányzás;
|
|
421.
|
üdvözli a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló módosított eszköz keretében 2018-ban elindított első kapacitásépítési intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy ezekre az intézkedésekre a biztonsági ágazat átfogó reformfolyamata keretében kell sort keríteni; ösztönzi a rövid távú stabilizációs fellépések határozottabb nyomon követését a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből vagy más eszközökből finanszírozott hosszabb távú fellépések révén;
|
|
422.
|
tudomásul veszi a Számvevőszéknek az európai védelemről szóló elemző áttekintését és támogatja annak ajánlásait; felhívja a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy biztosítsa a KBVP keretében végzett uniós tevékenység (PESCO, EDIDP, EDF, CARD stb.) végrehajtása érdekében tett valamennyi uniós védelmi erőfeszítés koherenciáját, és biztosítsa a NATO-val való interoperabilitást és szinergiákat;
|
|
423.
|
felkéri a Bizottságot, hogy értékelje annak jogszerűségét, hogy az EDA és a PESCO létrehozásáról szóló tanácsi határozatok visszavonták a költségvetési funkciót a Parlamenttől; emlékeztet arra, hogy az EUSZ vonatkozó 45. cikkének (2) bekezdése és 46. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a határozatokat minősített többséggel, vétójogra vonatkozó rendelkezés nélkül kell elfogadni; emlékeztet arra, hogy a Parlament költségvetési funkciójának az EUSZ 42. cikke szerinti visszavonása csak a működési kiadások esetében lehetséges, és ehhez a Tanács egyhangú döntése szükséges; kiemeli, hogy a Tanács soha nem hozott ilyen határozatot;
|
|
424.
|
ragaszkodik ahhoz, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a törökországi menekülteket támogató eszköz forrásainak felhasználását, biztosítva, hogy azokat valóban a menekülteket támogató projektekre fordítsák, és ne használják fel más célokra; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be rendszeresen a költségvetési hatóságnak a finanszírozott intézkedések jogalappal való összeegyeztethetőségéről;
|
Fejlesztés és együttműködés
|
425.
|
sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy az Európai Fenntartható Fejlődési Alap hatáskörébe tartozó, a fejlődő országok magánbefektetői számára vállalkozásbarát környezet megteremtésére irányuló célkitűzéseik megvalósítása során tartózkodjanak az olyan gyakorlatok támogatásától, amelyek megkönnyítik a transznacionális vállalatok és magánszemélyek adókikerülését; hangsúlyozza továbbá az eladósodás kockázatát, amely összefügg a támogatásötvözés fokozott uniós alkalmazásával, különösen a szubszaharai Afrika országaiban és a karibi országokban, ahol korlátozottak az adósságszolgálat teljesítésére fordítható bevételek; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvével összhangban hatékonyan és következetesen lépjenek fel az adókijátszás, az agresszív adókikerülési gyakorlatok és a káros adóverseny ellen;
|
Foglalkoztatás és szociális ügyek
|
426.
|
megjegyzi, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) tekintetében az Egyesült Királyság, Olaszország és Magyarország esetében az ESZA/ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 3 programja, Olaszország esetében pedig a FEAD 1 programja megszakadt, aminek következtében 2018-ban több kifizetést is megszakítottak; megjegyzi, hogy 33 figyelmeztető levelet küldtek az érintett tagállamoknak;
|
|
427.
|
tudomásul veszi, hogy az előző évhez képest 2018-ban jelentősen nőtt a figyelmeztető levelek és a megszakítások száma a 2018 februárjában beérkezett bizonyossági csomagok megnövekedett száma és az év során végzett szabályszerűségi ellenőrzések eredményei miatt;
|
|
428.
|
emlékeztet arra, hogy még mindig tíz ajánlás hivatkozik különjelentésekre (egy a 16/2016. sz. különjelentésből („Az EU oktatási célkitűzései: a programok összhangban vannak velük, ám a teljesítmény mérésében hiányosságok mutatkoznak”), kettő a 14/2016. sz. különjelentésből („A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség”), és hét a 6/2018. sz. különjelentésből („A munkavállalók szabad mozgása: az alapvető szabadság biztosítva van, de az uniós források célzottabb felhasználása elősegítené a munkavállalók mobilitását”), amelyeket végre kell hajtani, többségüket 2019. december 31-ig tervezték végrehajtani; tudomásul veszi különösen a 14/2016. sz. különjelentést, amely szerint a legtöbb projektet a terveknek megfelelően hajtották végre, de a romák sikeres befogadásához hozzájáruló „legjobb gyakorlatok” kritériumait nem mindig alkalmazták, és a teljesítmény nyomon követése nehézségekbe ütközött; emlékeztet arra, hogy a romákra vonatkozó megbízható és átfogó adatok hiánya nemcsak a projektekkel, hanem az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozatallal kapcsolatban is problémát jelent; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a helyzet gyors fellépés hiányában változatlan maradhat;
|
|
429.
|
emlékeztet az Európai Számvevőszék 5/2019. számú különjelentésének („A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) hasznos támogatást nyújt, de egyelőre nem állapítható meg, hogy valóban hozzájárul-e a szegénység csökkentéséhez”) megállapításaira, különösen a Számvevőszék azon következtetésére, amely szerint azon túlmenően, hogy élelmezési segély révén enyhítik a szegénység problémáját (amely a FEAD költségvetésének 83%-át teszi ki), a FEAD innovatív szociálpolitikai elemei lehetőséget adnak a tagállamoknak a társadalmi befogadás elősegítésére;
|
|
430.
|
emlékeztet továbbá arra, hogy a Számvevőszék 5/2019. sz. különjelentésében bemutatott, rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az alap csaknem minden tagállamban figyelemreméltó hatást fejt ki, és hogy a FEAD által nyújtott élelmiszersegély, anyagi támogatás és társadalmi befogadásra irányuló intézkedések változást hoznak a leginkább rászorulók számára, beleértve azokat is, akik egyébként esetleg kimaradnának az általános szociális segítségnyújtásból, vagy akiknek azonnali támogatásra van szükségük; kiemeli továbbá, hogy az élelmiszerbankok szerint az általuk biztosított élelmiszerek egyharmadát a FEAD finanszírozza, és hogy a FEAD lehetővé teszi, hogy kevésbé függjenek az adományok szabálytalan áramlásától, és ezáltal lehetővé teszi az egyes élelmiszerek újraelosztásának jobb tervezését;
|
|
431.
|
megjegyzi azonban, hogy figyelemmel kísérésének korlátai és az uniós szintű adatok hiánya miatt a FEAD szegénység csökkentéséhez való hozzájárulását még nem bizonyították mennyiségileg, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak javítania kell az összegyűjtött adatokat annak érdekében, hogy jobban illusztrálja a FEAD-nak mint az európai szolidaritás hordozójának és az Unión belüli társadalmi különbségek elleni küzdelemnek a viszonylagos jelentőségét;
|
|
432.
|
megjegyzi, hogy a FEAD félidős értékelő jelentése számos hiányosságot tárt fel az alap végrehajtásában, és hogy a Számvevőszék azt javasolta, hogy az alap célzottabban a leginkább rászorulókra irányuljon; emlékeztet továbbá arra, hogy a félidős értékelési jelentés úgy ítélte meg, hogy a kísérő intézkedések nyújtását és nyomon követését jobban ki lehetne használni;
|
|
433.
|
emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 06/2019. sz. különjelentésének („A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén: az irányító hatóságoknak hatékonyabbá kell tenniük a csalások felderítését, a válaszlépéseket és a koordinációt”) következtetési szerint, bár az irányító hatóságok javították az uniós alapok (ideértve az ESZA-t is) csalási kockázatainak értékelési és a megelőző intézkedések kialakítási módszereit, de további lépéseket kell tenniük, hogy megerősítsék a csalások felderítését, az azokra való válaszadást és a koordinációt;
|
|
434.
|
megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) félidős értékelése azt mutatta, hogy célkitűzései továbbra is relevánsak, és hogy a program eredményes az érdekelt felek elérése, illetve a jó minőségű eredmények és a célkitűzések elérése szempontjából, különös tekintettel a jelenlegi, kihívásokkal teli társadalmi-gazdasági környezetre, amelyet a pénzügyi és gazdasági válság következményei jellemeznek; megjegyzi továbbá, hogy bár úgy tűnik, hogy a három tengely (Progress, EURES, mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás) önállóan működik, azonosítottak néhány olyan területet, amely nagyobb hatékonyságot („szinergiákat”) eredményezhet;
|
|
435.
|
megjegyzi, hogy az EaSI félidős értékelése a program végrehajtásának javítására kínálkozó számos lehetőségre mutatott rá, különösen az eljárások egyszerűsítése, a belső következetesség javítása, a fokozott rugalmasság, a különleges támogatásra szoruló csoportok megcélzása és a más alapokkal való kapcsolatok révén, és ösztönzi a Bizottságot, hogy e tekintetben lépjen fel; sürgeti különösen azt, hogy az EaSI ág keretében az ESZA+ tartalmazzon számos fejlesztést ebbe az irányba;
|
Környezet
|
436.
|
hangsúlyozza, hogy a jogszabályban előírt határidőket meghaladó kifizetések aránya elérte a Környezetvédelmi Főigazgatóság által 2018-ban teljesített kifizetések 8,20%-át (2017-ben 5,85%, 2016-ban 3,92 %); különösen sajnálja, hogy a LIFE program kifizetési késedelmei 2018-ban magasabb szintet értek el (10,3%, ehhez képest 5,8% 2017-ben és 3,9% 2016-ban);
|
|
437.
|
megjegyzi, hogy 2018-ban a Környezetvédelmi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében 0,09%-os átlagos fennmaradó hibaarányról számolt be, amely a 2%-os lényegességi küszöb alatt van;
|
|
438.
|
megjegyzi, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében hangsúlyozta, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME) való együttműködést célzó, kiszervezésről szóló határozat személyzetre vonatkozó feltételei azzal járnak, hogy a személyzeti erőforrások nagyon szűkösek a Környezetvédelmi Főigazgatóságon a LIFE programhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében, ami a főigazgatóságon belüli munkamódszerek és intézkedések további felülvizsgálatát teheti szükségessé;
|
|
439.
|
üdvözli, hogy 2018-ban az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság kifizetéseinek csupán 0,93%-át teljesítették az előírt határidőkhöz képest késedelmesen (3,9% 2017-ben);
|
|
440.
|
hangsúlyozza, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) és a Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG) követi nyomon a többéves pénzügyi keretben az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 20%-os célkitűzést, és a DG CLIMA támogatja a többi főigazgatóságot abban, hogy az éghajlati szempontokat integrálják tevékenységeikbe; üdvözli, hogy 2018-ban az uniós költségvetés 20,1%-át költötték éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre, de sajnálja, hogy 2019 elején még mindig úgy becsülték, hogy az uniós költségvetés alakulása a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában csak 19,7%-ot fog eredményezni;
|
|
441.
|
rendkívül aggódik amiatt, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékrendszerének karbantartása és üzemeltetése során azonosított jelentős biztonsági kockázatokkal kapcsolatban a hírnevet érintő, a jogi, a pénzügyi és az intézményi indokokkal kapcsolatos fenntartás – amely 2010 óta szerepel az éves tevékenységi jelentésekben és a 2018-as kockázatértékelési gyakorlat is megerősítette –, az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság 2018-ra vonatkozó éves tevékenységi jelentésében is megismétlődik; helyteleníti e fenntartás rendellenes időtartamát; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb orvosolja a helyzetet;
|
Közegészségügy, élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy
|
442.
|
kiemeli, hogy a közegészségügy területén a közbeszerzés a legfontosabb pénzügyi irányítási eszköz, és hogy 2018-ban a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat teljes mértékben felhasználták; hangsúlyozza, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén a költségvetés végrehajtása nagyrészt a tagállamoknak nyújtott közvetlen támogatások révén történik, és hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések végrehajtási aránya elérte a 99,0%-ot, illetve a 98,6%-ot;
|
|
443.
|
megjegyzi, hogy 2018-ban az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében 1,9%-os átlagos fennmaradó hibaarányról számolt be, amely a 2%-os lényegességi küszöb alatt van;
|
|
444.
|
aggodalommal jegyzi meg, hogy az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által a támogatások kezelésével kapcsolatban időben teljesített kifizetések aránya 2016 és 2018 között 97%-ról 83%-ra csökkent;
|
|
445.
|
rámutat az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által a 2014–2020-as időszakra szóló harmadik uniós egészségügyi program (a továbbiakban: az egészségügyi program) végrehajtása során az éves tevékenységi jelentésében azonosított kihívásokra; megjegyzi, hogy ezek a kihívások egyrészt az egészségügyi program jelenlegi finanszírozási mechanizmusához kapcsolódnak, amely csak projektorientált finanszírozást tesz lehetővé, és negatív hatással lehet a végrehajtott intézkedések hosszú távú fenntarthatóságára, másrészt az egészségügyi program bizonyos összetett mechanizmusaihoz, például a tagállamokkal végrehajtott közös fellépésekhez, amikor a tevékenység kezdeti tervezésétől a tényleges elindításáig tartó időszakok hosszadalmasak lehetnek; tudomásul veszi a Számvevőszék antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) szóló 21/2019. sz. különjelentésének következtetéseit, amelyek szerint a Bizottság és az ügynökségek tevékenységei némi előrelépést eredményeztek, például állat-egészségügyi és élelmiszerrel kapcsolatos kérdésekben; sajnálja azonban, hogy ugyanezen jelentés szerint egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy az antimikrobiális rezisztencia egészségügyi terhe csökkent volna az Unióban;
|
Közlekedés és idegenforgalom
|
446.
|
üdvözli, hogy a CEF-Közlekedés 2017. évi vegyesfinanszírozási felhívását 2018-ban egy olyan innovatív megközelítéssel zárták le, amely 1,35 milliárd EUR összegű indikatív teljes költségvetést tesz elérhetővé az uniós támogatások számára, és amelyet ötvözni kell az ESBA-ból, az EIB-ből, a nemzeti fejlesztési bankokból vagy a magánbefektetőkből származó finanszírozással; szükségesnek tartja e projektek utólagos értékelését annak érdekében, hogy fel lehessen mérni ezen innovatív megközelítés hatékonyságát; megjegyzi, hogy a Bizottság tiszta mobilitási politikáját támogató, az innovációra és az új technológiákkal kapcsolatos projektekre összpontosító javaslatok benyújtására vonatkozó 2018. áprilisi második határidő eredményeként 35 projektet választottak ki, összesen 404,8 millió EUR értékű CEF-finanszírozással; megjegyzi, hogy javítani kell a CEF támogathatósági szabályaival kapcsolatos tájékozottságot a kedvezményezettek körében, különösen a végrehajtási szerződések és az alvállalkozói szerződések közötti egyértelmű különbségtétel révén; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi eszközök keretében elköltött források mennyisége nem az egyetlen teljesítménykritérium, és felkéri a Bizottságot, hogy mélyítse el az uniós finanszírozású közlekedési projektek keretében elért eredmények értékelését, és értékelje azok hozzáadott értékét és kiadásait az eredmények szempontjából;
|
|
447.
|
megjegyzi, hogy a jelenlegi, 2014–2020 közötti programozási időszak ötödik évére az eredetileg odaítélt forrásoknak csupán mintegy 23%-a eredményezett kifizetéseket 2019 januárjáig, ami megkérdőjelezte az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz teljes körű végrehajtását; megismétli, hogy a kifizetési késedelmek, a kötelezettségvállalások visszavonása és a visszaáramlások — amelyek miatt nem marad elegendő idő arra, hogy a forrásokat más projektekre irányítsák át — programozási időszak végéig történő jelentős felhalmozódásának elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy az INEA szorosan nyomon kövesse a projektek technikai és pénzügyi végrehajtását, hogy időben hatékony korrekciós intézkedéseket lehessen hozni; megismétli a Számvevőszéknek a Bizottsághoz és az INEA-hoz intézett azon ajánlásait, hogy biztosítsák a projektkiválasztási eljárások nagyobb koherenciáját és átláthatóságát, teremtsenek jobb feltételeket a programok időben történő végrehajtásához, és alakítsák át az teljesítménymérési keretet a projekteredmények jobb nyomon követése érdekében;
|
|
448.
|
üdvözli a Számvevőszék 30/2018. számú különjelentését, amely megállapítja, hogy a fő tömegközlekedési módok az uniós rendeletek hatálya alá tartoznak, és ezáltal az utasok jogaira vonatkozó uniós keret világszinten egyedülállóvá válik; sajnálatát fejezi ki azonban a Számvevőszék következtetése miatt, amely szerint számos utas nem ismeri eléggé a jogait és az érvényszerzéssel kapcsolatos problémák miatt gyakran nem is él velük; megismétli ezért a Számvevőszék arra irányuló kérését, hogy javítsák az uniós utasjogi keretrendszer koherenciáját, egyértelműségét és hatékonyságát, tegyenek lépéseket a hatékonyabb és átláthatóbb figyelemfelkeltő kampányok előmozdítása érdekében, és biztosítsanak további eszközöket a nemzeti végrehajtó szervek számára az utasok jogainak érvényesítéséhez;
|
|
449.
|
ismételten kéri a Bizottságot, hogy a számos finanszírozási forrásra tekintettel biztosítsa a projektekhez való könnyű hozzáférést egyablakos ügyintézés formájában, hogy a polgárok egyértelműen követhessék az uniós forrásokból és az ESBA-ból társfinanszírozott infrastruktúrák fejlesztéseit és finanszírozását; ezeknek az egyablakos ügyintézési pontoknak kiterjedt koordinációs hatáskörrel kell rendelkezniük, ahol az irányadó uniós szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük, továbbá többnyelvű dimenzióval kell rendelkezniük, elősegítve valamennyi környezeti hatásvizsgálat kezelését; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ötödik évében az ESBA forrásainak felhasználása továbbra is lassabb volt a tervezettnél; hangsúlyozza, hogy a feltárt hibák a kedvezményezett szintjén jelentkeznek, ezért több iránymutatásra van szükség a támogatható költségeket illetően;
|
|
450.
|
kiemeli, hogy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi és a polgári szükségletek, valamint a TEN-T közötti szinergiák növelésére; üdvözli, hogy a cselekvési terv 2018. márciusi elfogadásával a TEN-T politika kiegészült a katonai mobilitás pillérével, valamint üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetésén belül a katonai mobilitási szükségletekre szánt új, 6,5 milliárd eurós keret kerüljön beillesztésre; hangsúlyozza a katonai és a TEN-T-re vonatkozó követelmények közötti különbségek elemzésének fontosságát, hogy létrehozhassanak egy portfóliót olyan kettős felhasználású infrastrukturális projektekből, amelyek a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében támogathatók és erősítik a TEN-T-t; megismétli, hogy ez a fejlemény tükrözi a TEN-T stratégiai szerepét az Unió infrastruktúrájának integrálásában, hogy megvalósuljon a gyors és zökkenőmentes mobilitás szerte a kontinensen, valamint hogy megerősítsük az olyan vészhelyzetekre való reagálási képességünket, mint a humanitárius válságok, a természeti katasztrófák vagy a polgári vészhelyzetek, tovább fejlesztve ezzel a belső piacot;
|
|
451.
|
üdvözli a városi mobilitásra, a hatékony logisztikára és infrastruktúrára – többek között a „jövő kikötőjére” – összpontosító új projektek elindítását, amelyek értéke mintegy 105 millió EUR a Horizont 2020 program 2017. évi felhívása nyomán; üdvözli a Horizont 2020 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó 3 éves közlekedési munkaprogramjának elfogadását; megismétli a Számvevőszék azon ajánlását, hogy uniós szintű kikötőfejlesztési tervet kell kidolgozni a törzskikötők számára, és felül kell vizsgálni a törzskikötők számát;
|
Regionális fejlesztés
|
452.
|
hangsúlyozza, hogy az Európai Unió költségvetésének végrehajtása során tapasztalt szabálytalanságok nem jelentenek automatikusan csalást, és hogy a kedvezményezettekkel szembeni pénzügyi korrekciók alkalmazása előtt alaposan elemezni kell az ellenőrzés eredményeit; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre csalás elleni stratégiáját, és továbbra is támogassa és segítse a tagállamokat a csalás elleni intézkedések végrehajtásában, beleértve a tagállamok által az esb-alapok keretében bejelentett szabálytalanságok elemzését;
|
|
453.
|
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes elemzést a finanszírozás alacsony felhasználási arányának okairól egyes régiókban, értékelje az ezen egyensúlyhiányok mögött meghúzódó strukturális problémák orvoslásának konkrét módjait, valamint fokozza a helyszíni technikai segítségnyújtást; kiemeli, hogy a rugalmasság és az egyszerűbb szabályok javíthatják az esb-alapok hatékonyságát és eredményességét;
|
|
454.
|
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2020 első felében dolgozzanak ki cselekvési tervet az esb-alapok jelenlegi programozási időszakbeli végrehajtásának felgyorsítására, egyértelmű ösztönzőkkel a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására, megerősítve az Unió stratégiai célkitűzéseit, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelmet;
|
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
|
455.
|
felhívja a Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést a nagyarányú földszerzésről és annak a KAP-ra gyakorolt potenciális hatásáról;
|
|
456.
|
emlékezteti a Bizottságot, hogy a hibák típusai jelentős eltéréseket mutatnak, például a nem szándékos mulasztások és a csalások között húzódó skálán; emlékeztet arra, hogy a kedvezményezettek többsége kis- és középvállalkozás, és az összetett szabályozás növeli a nem szándékos mulasztások kockázatát, amelyet szintén figyelembe kell venni a tényleges hibaarány becslésekor;
|
|
457.
|
kiemeli, hogy a KAP beavatkozásainak megfelelő végrehajtása szigorúan ahhoz kapcsolódik, hogy a kedvezményezettek betartják-e az uniós szintű kötelezettségvállalásokat; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a KAP-támogatások elosztásával kapcsolatos nagyobb rugalmassága a rövid távú nemzeti érdekek előtérbe kerüléséhez vezethet, tovább súlyosbíthatja a visszaéléseket, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kerülje el a KAP nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, különösen az egyéni kedvezményezettek támogathatósági szabályoknak való megfelelésére vonatkozó ellenőrzési rendszer esetében, mert ez rontaná az EU hitelességét az egyik legfontosabb közpolitikájának irányításával kapcsolatban;
|
Kultúra és oktatás
|
458.
|
üdvözli a Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ program keretében” című különjelentésének azon megállapítását, hogy a program kedvezően alakítja a résztvevők Európai Unióval kapcsolatos véleményét, és számos formában teremt európai hozzáadott értéket; a különjelentés ugyanakkor azt is kiemeli, hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a mutatók maradéktalanul összhangban legyenek a célkitűzésekkel, és szükség van a pályázati és adatközlési eljárások egyszerűsítésére;
|
|
459.
|
üdvözli az Erasmus+ programnak a hátrányos hátterű személyek befogadásának előmozdítása terén kifejtett pozitív hatását, amint arra a Számvevőszék 22/2018. számú különjelentése is rámutatott; szorgalmazza a fogalommeghatározások, az adatközlés és a nyomon követés javítását ezen a területen az Erasmus+ program, valamint az Európai Szolidaritási Testület és a Kreatív Európa inkluzivitásának biztosítása érdekében;
|
|
460.
|
kiemeli az Erasmus+ és a Kreatív Európa program megnövelt finanszírozásának szükségességét, szem előtt tartva e programok sikerességét és az általuk teremtett hozzáadott értéket;
|
|
461.
|
tudomásul veszi, hogy miután az innovatív diákhitelgarancia-eszköz nem érte el a várt eredményeket, a Bizottság átcsoportosította a vonatkozó forrásokat;
|
|
462.
|
kiemeli a Kreatív Európa program tekintetében a sikeres projektek aránya (31% a Kultúra és 48% a MEDIA alprogram esetében) terén 2017-hez képest elért előrelépést, de hangsúlyozza, hogy megfelelőbb szintű finanszírozásra volna szükség e még mindig nem kielégítő eredmények orvoslásához;
|
|
463.
|
felhívja az EACEA, hogy a programok hozzáférhetőségének javítása érdekében fordítson kellő figyelmet a pályázati eljárások egyszerűsítésére és az adott célközönséghez való igazítására;
|
|
464.
|
megállapítja, hogy az Erasmus+ program és a Kreatív Európa program támogatásainak kezelése terén végzett ellenőrzés második szakaszában megfogalmazott fenntartások feltárták, hogy az EACEA belsőkontroll-rendszerét jelentős mértékben tovább kell javítani; felhívja az EACEA-t, hogy a programok lehető legmagasabb színvonalú végrehajtásának garantálása érdekében fogadja el a szükséges korrekciós intézkedéseket.
|
|
465.
|
felhívja a figyelmet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) az Unióból való kilépése következtében az Európai Iskolák előtt álló kihívásokra, és felhívja a Bizottságot és az Európai Iskolákat, hogy számoljanak be a Kulturális és Oktatási Bizottságnak az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos kérdésekről és arról, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően hogyan kívánják továbbra is biztosítani a kiváló minőségű angol nyelvű oktatást az Európai Iskolákban;
|
|
466.
|
rámutat arra, hogy a nők alulreprezentáltak az EACEA középvezetői körében (31%); felhívja az ügynökséget, hogy 2020-ban teljesítse a 40%-os célkitűzést;
|
Jogérvényesülés, szabadság és belügy
|
467.
|
üdvözli a többek között a Belső Biztonsági Alap (ISF) és a Jogérvényesülés program által finanszírozott, a radikalizálódás kezelésére irányuló tagállami erőfeszítésekhez nyújtott uniós támogatásról szóló számvevőszéki különjelentést (48); osztja a Számvevőszék azon véleményét, hogy a Bizottságnak javítania kell a radikalizálódás kezelésére irányuló, uniós finanszírozású fellépések átfogó koordinációjának keretét, növelnie kell a gyakorlati támogatást a tagállami szakemberek és politikai döntéshozók számára, és javítania kell az eredmények értékelési keretét;
|
|
468.
|
üdvözli, hogy a Számvevőszék nem talált jelentős hibákat a Bizottság Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának (AMIF) és Belső Biztonsági Alapjának (ISF) záróelszámolási eljárásaiban, és hogy egyetért a Bizottság záróelszámolási határozataival; sajnálja azonban, hogy a Számvevőszék által megvizsgált 18 tranzakcióból három hibát tartalmazott, amelyek közül egy, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében végrehajtott megosztott irányítású tranzakció 9,4 %-os hibaarányt mutatott; sürgeti a Bizottságot, hogy orvosolja a Számvevőszék által azonosított rendszerszintű hiányosságokat, például a kifizetési kérelmek előzetes adminisztratív ellenőrzése esetén az igazoló dokumentumok utólagos ellenőrzésének hiányát; felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a támogatások kedvezményezettjei által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését.
|
Nők jogai és esélyegyenlőség
|
469.
|
hangsúlyozza, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőség szempontját valamennyi szakpolitikai területbe integrálni kell és valamennyi területen biztosítani kell azokat; megismétli ezért felhívását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megvalósítására a költségvetési folyamat minden szakaszában, ideértve a költségvetés végrehajtását és a végrehajtás értékelését is;
|
|
470.
|
sajnálatát fejezi ki az elmúlt évek azon tendenciája miatt, hogy csökkentik a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre szánt uniós forrásokat, és ismételten kéri a Daphné egyedi célkitűzés forrásainak növelését; megismétli azon felhívását, hogy legyen külön költségvetési sora a Jogok, egyenlőség és polgárság program részét képező Daphné egyedi célkitűzésnek; nyugtázza a közös módszertannal és kérdőívvel rendelkező, az egész EU-ra kiterjedő felmérés kidolgozásának fejlődését, melynek célja, hogy rendszeresen össze lehessen gyűjteni a nemi alapú erőszak összehasonlítható adatait az uniós tagállamokban; reméli, hogy 2019-re rendelkezésre fognak állni a felmérés kísérleti szakaszának első eredményei, annak érdekében, hogy a tervezetteknek megfelelően 2020–2021-től kezdve el lehessen végezni a felmérést;
|
|
471.
|
felszólít az említett uniós belső és külső programok közötti szinergiák vizsgálatára az Unión belüli és kívüli szakpolitikák koherens és folyamatos megközelítésének biztosítása érdekében, például a női nemi szervek megcsonkítása esetében.
|
(1) A kifizetések becsült legvalószínűbb hibaaránya 2017-ben 2,4%, 2016-ban 3,1%, 2015-ben 3,8%, 2014-ben 4,4%, 2013-ban 4,7%, 2012-ben 4,8%, 2011-ben 3,9%, 2010-ben 3,7%, 2009-ben 3,3%, 2008-ban 5,2% és a 2007. évi pénzügyi évben 6,9% volt.
(2) Ilyen típusú kifizetéseket a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (a TPK 1a. alfejezete – 5. fejezet), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások (a TPK 2. fejezete – 7. fejezet), valamint a harmadik országoknak nyújtott költségvetés-támogatás (a TPK 4. fejezete – 9. fejezet) területén alkalmaznak. Az igazgatási kifizetések túlnyomórészt az uniós tisztviselők munkabéréből és nyugdíjából állnak (a TPK 5. fejezete – 10. fejezet). A jogosultságalapú kifizetések összességében ellenőrzési sokaságunk mintegy 53%-át teszik ki.
(3) COM(2019)0299.
(4) 2017. évi éves irányítási és teljesítményjelentés, 81. o. 2016-hoz képest a legfontosabb változás a „Kohézió, migráció és halászat” területén bekövetkező jelentős csökkenés. E szakpolitikai területen a jelenlegi, 2014–2020-as időszakra szóló programok felgyorsulnak, ami természeténél fogva alacsonyabb kockázatokkal jár, tekintettel az újonnan bevezetett éves záróelszámolásokra és az időközi kifizetéseknél a 10%-os, az összes kontroll és korrekciós intézkedés végrehajtásáig érvényben lévő visszatartási mechanizmusra.
(5) Lásd még az Avramopulosz biztos 2019. november 11-i meghallgatásának előkészítéseként feltett 1. írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ.
(6) https://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/olaf_report_2018_en.pdf
(7) COM(2018)0687.
(8) Amennyiben a Bizottság olyan eseteket tár fel, amikor a tagállamok által benyújtott adatok esetleg nem felelnek meg a saját forrásokról szóló rendeleteknek, mindaddig nyitva hagyja az adatokat további változtatásokra, ameddig meg nem bizonyosodik azok szabályoknak való megfeleléséről; a GNI és a héa eseteire nézve az eljárást „fenntartás alkalmazásának”, hívják. a tradicionális saját források esetében a megfelelő eljárást „nyitott kérdés megfogalmazásának” hívják; a szükséges információk tagállamok általi benyújtását követően a Bizottság meghatározza, hogy a fenntartások és a nyitott kérdések milyen hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre.
(9) https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/tax-cooperation-control/vat-gap_en
(10) A Számvevőszék 12/2019. sz. különjelentése: E-kereskedelem: még számos kihívás vár megoldásra a héa- és vámbeszedés terén.
(11) Önkéntes rendszer a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, amely lehetővé teszi, hogy azok az adóalanyok (uniós és nem uniós vállalkozások egyaránt), akik távközlési, televíziós és rádiós műsorszolgáltatást, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosítanak olyan tagállamokban élő, adóalanynak nem minősülő fogyasztók számára, amelyekben nem rendelkeznek telephellyel, egy internetes portálon keresztül abban a tagállamban jelentsék be és fizessék be az ezen értékesítések után fizetendő héát, amelyben adóalanyként regisztrálták őket.
(12) A Számvevőszék 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésének 5.34 pontja az intézmények válaszaival együtt (HL C 340., 2019.10.8.).
(13) Válasz a 10. kérdésre, kérdőív a Moedas biztossal folytatott megbeszélés előkészítéséhez, https://www.europarl.europa.eu/cmsdata/188520/Replies%20to%20questionnaire%20-%20Commissioner%20Moedas-original.pdf
(14) DG R&I, 2018. évi éves tevékenységi jelentés, 16. o.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(16) Lásd még a Számvevőszék 8/2018. sz. különjelentését: „A vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatás: legyen hangsúlyosabb a beruházások tartóssága”.
(17) Lásd a Hahn biztosnak szóló kérdőív 24. kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. november 11-i meghallgatása céljából.
(18) DG REGIO, 2018. évi éves tevékenységi jelentés, 111. o.: A „kifizetéskor” fennálló kockázatot minden egyes program esetében a Bizottság szolgálatai által a 2016/2017-es számviteli évre vonatkozóan megerősített teljes fennmaradó hibaarányt alkalmazva számítják ki, vagy – amennyiben utóbbi magasabb – az ellenőrző hatóságok által a 2017/2018-as számviteli évre vonatkozóan bejelentett, a Bizottság jelentéstételi évének „érintett kiadásaira(…)” vonatkozó teljes fennmaradó hibaarányt alkalmazva; A „lezáráskor” fennálló kockázat a 2018. évi érintett kiadások fennmaradó kockázatát jelzi abban az esetben, ha a Bizottság alkalmazni fogja a szükséges pénzügyi korrekciókat annak érdekében, hogy az összes operatív program esetében a teljes fennmaradó hibaarány 2%-ra csökkenjen (…).
(19) Lásd még a Számvevőszék 17/2018. sz. különjelentését: „A Bizottság és a tagállamok a 2007–2013-as programok utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban”.
(20) Az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek, 204. bekezdés (HL L 248., 2018.10.3., 29. o.).
(21) A Parlament 2018. április 18-i állásfoglalásának 21. bekezdése.
(22) SWD(2018)478.
(23) 10/2018. számú különjelentés: A mezőgazdasági termelők alaptámogatási rendszere: működik ugyan, de az egyszerűsítés, a célirányosítás és a támogatások szintjének konvergenciája szempontjából nem jelentős a hatása.
(24) SWD(2018)478, 56. o.
(25) Lásd a Hogan biztosnak szóló kérdőív 3. és 18. számú írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. október 17-i meghallgatása céljából.
(26) Lásd a Hogan biztosnak szóló kérdőív 41. számú, írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. október 17-i meghallgatása céljából.
(27) Az Európai Parlament 2017. április 27-i
„A termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapota az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítése” című állásfoglalása (HL C 298., 2018.8.23., 112. o.).
(28) Lásd a Hogan biztosnak szóló kérdőív 39. számú, írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. október 17-i meghallgatása céljából.
(29) DG DEVCO: 2018-ban 0,85 %, szemben a 2017-es 1,18 %-kal, a 2016-os 1,67 %-kal, a 2015-ös 2,2 %-kal; DG NEAR: 0,72 %.
(30) Lásd Mimica biztos válaszát az 51. sz. írásbeli választ igénylő kérdésre (a CONT bizottság 2019. november 28-i meghallgatása).
(31)
HL L 248., 2018.10.3., 27. o.
(32) Az Európai Parlament 2019. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2020-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról P9_TA(2019)0038, 51. bekezdés.
(33) Lásd a Mimica biztosnak szóló kérdőív 4. számú, írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. november 18-i meghallgatása céljából.
(34) Az Európai Parlament 2019. október 23-i állásfoglalása, 51. bekezdés.
(35) A Bíróság 2019. január 31-i ítélete, Nemzetközi Irányítócsoport kontra Európai Bizottság, C-183/17. P sz. és C-184/17. P sz. egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2019:78.
(36) PCA 2017-03. sz. ügy.
(37) AMIF: Belgium, Németország, Spanyolország, Görögország és Svédország; ISF: Litvánia és Románia.
(38) Finnország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Lengyelország.
(39) A Számvevőszék 15/2019. sz. különjelentése: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve.
(40) A megbízott főtitkár 2019. november 26-i levele Monika Hohlmeier és Isabel García Muñoz a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke, illetve alelnöke számára (ARES(2019) 7291393).
(41) AIRINC, Study on the cost of living for EU staff posted in Luxembourg – végleges jelentés, 2019. szeptember
(42) 15/2019. sz. különjelentés: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve.
(43) Munkadokumentum „A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve” című különjelentésről.
(44) Egyéb kérdések, 205. bekezdés – Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (HL L 249., 2019.9.27., 31. o.).
(45) Közlemény a Bizottság számára „A jövő munkahelye az Európai Bizottságban” (C(2019)7450/F1).
(46)
HL L 343., 2014.11.28., 22. o.
(47)
„Sink or Swim: Barriers for Children with Disabilities in the European School System”, 2018. december 4.
(48) 13/2018. számú különjelentés „A terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelése: a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire, de hiányosságok mutatkoztak a koordináció és az értékelés terén”.
