1.   

megelégedéssel jegyzi meg, hogy a Számvevőszék az európai adatvédelmi biztos 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

2.   

megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos éves tevékenységi jelentése szerint a Számvevőszék egy tranzakciót vizsgált meg a 2018. évi pénzügyi évből, és ez a vizsgálat nem vezetett észrevételhez;

3.   

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az európai adatvédelmi biztos igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek; tudomásul veszi a Számvevőszék azon kérését, hogy ismét vezessék be az utólagos kontrollt, amely most ismét érvényben van;

4.   

általános megjegyzésként sajnálja, hogy a számvevőszéki jelentés „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;

5.   

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének „Igazgatás” című 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;

6.   

emlékeztet, hogy az európai adatvédelmi biztos nem egy decentralizált uniós ügynökség és úgy véli, hogy bár költségvetése az uniós költségvetés igen kis százalékát képviseli, a Számvevőszéknek mindazonáltal megfelelően meg kell vizsgálnia az európai adatvédelmi biztos ügyleteinek jogszerűségét és szabályszerűségét, mivel az átláthatóság létfontosságú minden uniós szerv megfelelő működéséhez; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztosra sem a Számvevőszéknek a 2018. évi uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentése, sem az uniós ügynökségekről és más szervekről szóló 2018. évi jelentés nem terjed ki; hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék által végzett külső független ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat valamennyi uniós szerv számára nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni; ezért felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül álláspontját, és a következő évtől kezdje meg az európai adatvédelmi biztosra vonatkozó ellenőrzési jelentések közzétételét; kéri ezért a Számvevőszéket, hogy adjon ki külön éves tevékenységi jelentéseket e fontos uniós szerv éves elszámolásáról, amelynek célja annak biztosítása, hogy az uniós intézmények és szervek teljes mértékben tiszteletben tartsák a magánélethez való jogot és az adatvédelmet;

7.   

üdvözli az európai adatvédelmi biztos összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos egyértelműen különbséget tett az úgynevezett „jelenlegi vagy új tevékenységek” között; megjegyzi a jelenlegi tevékenységek 1,54 %-kal történő növekedését megszorító politikájával összhangban, amelynek keretében a legtöbb költségvetési sort 0 %-os növekedéssel befagyasztották; megjegyzi azonban az új tevékenységekkel kapcsolatos növekedést, ami főként az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) elnevezésű új uniós szervezet létrehozásának és az ahhoz kapcsolódó műveleteknek tudható be (amely testület működését 2018. május 25-én kezdte meg);

8.   

megjegyzi, hogy 2018-ban az európai adatvédelmi biztos teljes költségvetése 14 449 068 EUR volt (a 2017. évi 11 324 735 EUR-hoz képest), ami a 2017. évi költségvetéshez képest 27,59 %-os növekedést jelent (21,93 %-os költségvetés-növekedés 2016-ról 2017-re); üdvözli, hogy 2018 végéig az összes előirányzat 93,7 %-át lekötötték, szemben a 2017. évi 89 %-kal; aggodalommal jegyzi meg, hogy a költségvetés végrehajtási aránya a kifizetési előirányzatok tekintetében az összes előirányzat 75,2 %-ának felel meg (szemben a 2017. évi 77 %-kal);

9.   

emlékeztet a költségvetési becslések szükségességére annak érdekében, hogy hatékony költségvetési teljesítmény legyen biztosítva az elkövetkező években; elismeri bizonyos tények meglétét, amelyek döntő jelentőséggel bírnak, például, hogy az európai adatvédelmi biztos bérköltségvetése meghaladja az 53 %-ot, amiért még a mérsékelt személyzeti fluktuáció is jelentős hatással van a költségvetés általános végrehajtási arányára; elismeri, hogy a nemrégiben létrehozott Európai Adatvédelmi Testületre vonatkozó költségvetési becslések csak néhány működési év múlva válnak pontossá;

10.   

érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos új nyílt versenyvizsgát indított annak érdekében, hogy magasan képzett adatvédelmi szakértőkből álló állományt hozzon létre jövőbeli munkaerő-felvételi igényeinek kielégítése céljából; a munkaerő-felvétel tervezésével kapcsolatban tudomásul veszi, hogy az európai adatvédelmi biztos az Európai Adatvédelmi Testület felállításának előkészítő munkálatai keretében a személyzet létszámának hat fővel történő mérsékelt növelését kérte;

11.   

elismeri, hogy 2018 kulcsfontosságú volt az európai adatvédelmi biztos számára az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) elfogadása miatt 2016-ban, amire az adatvédelmi szabályok korszerűsítésének összefüggésében került sor; megjegyzi, hogy az (EU) 2016/679 rendeletből eredő új feladatokhoz és felelősségi körökhöz a jövőben további erőforrásokra lesz szükség; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztosnak 2018-ban 97 alkalmazottja volt (szemben a 2013-as 55 alkalmazottal); kéri azonban az európai adatvédelmi biztost, hogy elemezze az esetleges hatékonyságnöveléssel kapcsolatos helyzetet, amely kizárólag a feladatok átszervezéséből és újraelosztásából ered;

12.   

megjegyzi, hogy ennek az új jogi szabályozásnak az eredményeképp jött létre az Európai Adatvédelmi Testület, amely 28 tagállam adatvédelmi hatóságából és az európai adatvédelmi biztosból áll, az (EU) 2016/679 rendelet Unió-szerte történő egységes végrehajtásának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2018 elején jelentős időt és erőfeszítést fordított az Európai Adatvédelmi Testület titkárságának támogatására, valamint az igazgatótanács tagjaként való teljes körű részvételre;

13.   

megjegyzi, hogy a személyes adatok feldolgozására vonatkozó új szabályokat követően az uniós intézményeknek és szerveknek is biztosítaniuk kell az említett szabályoknak való megfelelésüket, beleértve informatikai infrastruktúráik és rendszereik fenntartását és irányítását; elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos kibővítette a különleges iránymutatások katalógusát, és programot indított a szabályoknak való megfelelés uniós szervek körében történő ellenőrzésére;

14.   

megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi hatóságok között nagyobb átláthatóságra és együttműködésre van szükség; hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztos és a tagállamok nemzeti adatvédelmi hatóságai közötti kooperáció fontosságát a hatékony felügyelet és együttműködés biztosítása érdekében az új jogi keret előkészítése során; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát valamennyi elért eredményről;

15.   

elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos évente adatokat tesz közzé intézményközi együttműködéséről az orvosi, fordítási/tolmácsolási, étkeztetési és képzési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási szintű megállapodások, valamint az épületekkel, logisztikával, biztonsági szolgáltatásokkal és informatikával stb. kapcsolatos adminisztratív megállapodások tekintetében; üdvözli az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület közötti, elsősorban az informatikával kapcsolatos egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi az új uniós szerv számára, hogy hasznosítsa az európai adatvédelmi biztos által az elmúlt években végzett munkát;

16.   

üdvözli az európai adatvédelmi biztos azon szándékát, hogy (közbeszerzési eljárásainak modernizálása során) elektronikus munkafolyamatot vezessen be a papírmentes üzemmód kialakítása érdekében; ismételten hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztos és a Bizottság közötti intézményközi együttműködés fontosságát a közbeszerzés, a pénzgazdálkodás és az emberi erőforrások tekintetében; üdvözli a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságával és Informatikai Főigazgatóságával a legutóbbi mentesítési jelentésben kért, az „ABAC” és a „Sysper 2” informatikai eszközökkel kapcsolatban kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy tegyen előrelépést a szolgáltatásai digitalizálására irányuló koherens politika kidolgozása tekintetében;

17.   

megjegyzi, hogy az etikai tisztviselő első cselekvési tervét teljes mértékben végrehajtották, és hogy a második jelentés számos intézkedést irányoz elő, például az ellenőrök és a személyzet magatartási kódexének felülvizsgálatát, a külső tevékenységekről szóló felülvizsgált határozatot és az uniós intézmények új átláthatósági nyilvántartásához való esetleges csatlakozást stb.; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre e kért intézkedéseket; üdvözli az etikai kerettel összhangban tartott figyelemfelhívó üléseket; kéri, hogy az etikai kerettel kapcsolatosan elért eredményekről szolgáltassanak részletes tájékoztatást az éves tevékenységi jelentésben;

18.   

üdvözli, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó, 2016-ban elfogadott belső szabályokat naprakésszé fogják tenni a visszaélést bejelentő személyek és az állítólagos jogsértők védelmének megerősítése érdekében; tudomásul vesz bizonyos védelmi intézkedések meglétét, például a kockázatértékelést és azt, hogy a kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést szigorúan a szükséges ismeret elve alapján korlátozzák; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy kérje fel etikai tisztviselőjét, hogy fordítson különös figyelmet erre a kérdésre a következő figyelemfelhívó ülésen, amelyet a személyzet minden tagja számára szerveznek; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztosnak eddig nem voltak visszaélés bejelentésével kapcsolatos esetei;

19.   

ismételten hangsúlyozza a kiberbiztonsághoz kapcsolódóan az adatvédelem fontosságát; üdvözli az európai adatvédelmi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy iránymutatást nyújtson az uniós intézményeknek arra vonatkozóan, hogy miképpen tudják megvédeni a személyes adatokat a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtása során, miképpen szolgálnak az átfogó információbiztonsági irányítási rendszerek az adatvédelmi és a kiberbiztonsági kötelezettségek teljesítésének alapjául, valamint miképpen lehet teljesíteni az adatvédelmi értesítési és tájékoztatási kötelezettségeket a személyes adatokat érintő adatvédelmi incidensekkel kapcsolatosan; megjegyzi, hogy a Facebook-adatok Cambridge Analytica általi visszaélésszerű felhasználása miatti botrány és a választásokba való jogellenes beavatkozásra utaló egyre több bizonyíték megköveteli az európai adatvédelmi biztos fellépését; hangsúlyozza, hogy az európai adatvédelmi biztosnak fel kell lépnie a digitális adatokkal való esetleges visszaélés ellen;

20.   

elismeri, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftverek hozzáadott értéket jelenthetnek az európai adatvédelmi biztos számára; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és a beszállítótól való függés elkerülésében; elismeri, hogy esetlegesen hozzájárulnak a biztonság javításához is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;

21.   

üdvözli, hogy a zaklatás elleni küzdelemről szóló határozatot az európai adatvédelmi biztos intranetjén keresztül a teljes személyzet rendelkezésére bocsátották; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos jelenleg a zaklatásellenes határozat felülvizsgálatán, valamint további bizalmi személyek kinevezésére irányuló megbízatáson dolgozik; megjegyzi, hogy a 2018-as személyzeti felmérésben a munkatársak 69 %-a elismerte, hogy tisztában van a pszichológiai és szexuális zaklatással kapcsolatos jelenlegi politikával; üdvözli, hogy 2018-ban kiképeztek egy bizalmi személyt;

22.   

üdvözli, hogy az ellenőrök önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai elérhetők az európai adatvédelmi biztos honlapján; megjegyzi, hogy ezek a nyilatkozatok szükségszerűen önbevallási jellegűek, és sem az európai adatvédelmi biztos, sem etikai tisztviselője nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel a bejelentett adatok valódiságának és teljességének biztosítására; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy más uniós intézményekkel és szervekkel együtt értékelje, miként lehetne a rendszert javítani;

23.   

felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy garantálja az etikai kerettel kapcsolatos valamennyi iránymutatásának és eljárásának közzétételét és rendszeres naprakésszé tételét a honlapján; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés tekintetében folytassa az online elérhető információk javítására irányuló erőfeszítéseit;

24.   

sajnálattal jegyzi meg, hogy az éves tevékenységi jelentésbe nem foglaltak bele részletesebb információkat arra irányuló konkrét intézkedésekről, hogy hogyan lehetne javítania a munkahelyi jólétet; üdvözli azonban a 2018-ban elfogadott és/vagy végrehajtott határozatokat és politikákat, mint például a személyzeti felmérésről szóló jelentést, valamint a távmunkával és a mentori rendszerrel kapcsolatos felülvizsgált határozatokat; kéri az európai adatvédelmi biztost, hogy következő éves tevékenységi jelentésében e kérdésről számoljon be részletesebben;

25.   

üdvözli az európai adatvédelmi biztos 2018. évi azon kezdeményezését, hogy a jövőben csak a „kék könyv” szakmai gyakorlati program keretében kínál fizetett szakmai gyakorlatokat; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos az ombudsman ajánlását követően eszközölte ezt a változtatást a gyakornokok felvételi eljárásában azért, hogy kiigazítsa a fizetett szakmai gyakorlatok jogosultsági kritériumait; megismétli, hogy megfelelő juttatást kell biztosítani valamennyi uniós intézménynél alkalmazott gyakornok számára a gazdasági alapon történő megkülönböztetés megerősítésének elkerülése érdekében;

26.   

érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos személyzete körében 20 uniós állampolgárság (szemben a 2017. évi 16 különböző uniós állampolgársággal) képviselteti magát; a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos hivatalában a dolgozók 40 % férfi (szemben a 2017. évi 32 %-kal) és 60 % nő; elismeri az európai adatvédelmi biztos által az egyensúly elérése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, figyelembe véve az európai adatvédelmi biztos hivatalának kis méretét és alapvető feladatainak specifikusságát;

27.   

érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos négy további irodát kapott az európai ombudsmannal jelenleg közös MTS épületben; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos személyzete, beleértve az Európai Adatvédelmi Testület titkárságát is, 2020-ban várhatóan tovább fog növekedni, és ezért az egész épület nagyobb mértékű kibővítésére van szükség; támogatja az európai adatvédelmi biztos kérését, és kéri, hogy tájékoztassák a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az összes kapcsolódó lépésről és eredményről;

28.   

üdvözli az európai adatvédelmi biztos célzott kezdeményezéseit, hogy csökkentse az intézmény környezeti lábnyomát; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy hozzon létre konkrét cselekvési tervet környezeti lábnyoma csökkentésére;

29.   

üdvözli, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az európai adatvédelmi biztos kommunikációs tevékenységeinek jelentősége; elismeri az európai adatvédelmi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa online jelenlétének hatását; megjegyzi, hogy két fontos kommunikációs kampányt szerveztek, nevezetesen a digitális etikával kapcsolatos vitára összpontosító 2018. évi nemzetközi konferenciát, amely a lehető legszélesebb közönséget szólította meg, valamint 2018 decemberében az uniós intézményekre vonatkozó új adatvédelmi rendeletről szóló kommunikációs kampányát;

30.   

ismételten megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos számos főbb teljesítménymutatót használ, hogy nyomon kövesse munkáját és erőforrásainak felhasználását; megelégedéssel jegyzi meg, hogy 2018-ban az európai adatvédelmi biztos teljesítette vagy meghaladta a főbb teljesítménymutatói többségében meghatározott célokat (pl. a 4. főbb teljesítménymutató „az érdekelt felek érdekeltségi mértéke”, amely tekintetében 10 konzultáció volt a cél, és 13 konzultáció valósult meg); megjegyzi, hogy a releváns stratégiai célok végrehajtása jó ütemben halad, és nincs szükség korrekciós intézkedésekre; ösztönzi az adatvédelmi biztost, hogy ebben a tekintetben tegyen további lépéseket;

31.   

üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos betartja szinte mind a 16 belsőkontroll-standardot, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak a célkitűzések gazdaságos, hatékony és eredményes teljesítésének biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat nyomonkövetési ellenőrzést végzett a belsőkontroll-standardok felülvizsgálatával kapcsolatosan függőben lévő ajánlásokról, és arra a következtetésre jutott, hogy a belső kontroll szintje kielégítő és hatékony;

32.   

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat felmérést végzett, amelyben három fő területre összpontosított, amelyeket tüzetes ellenőrzésnek vetettek alá: az Európai Adatvédelmi Testület európai adatvédelmi biztos általi irányítására, az emberi erőforrás biztosításának keretére és az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos támogatói csoportjai számára biztosított logisztikai támogatásra; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat végleges jelentést adott ki, amely szerint valamennyi ajánlás csak „mérlegelendő kérdés”, amelyeket a belső ellenőrzési szolgálat nem fog nyomon követni;

33.   

megjegyzi, hogy a fordítással összefüggő kiadások összege az európai adatvédelmi biztos esetében 337 057,35 EUR, az Európai Adatvédelmi Testület tevékenységei esetében pedig 516 461,90 EUR; megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület számára bizonyos kvóta erejéig a Bizottság Fordítási Főigazgatósága ingyenes fordításokat biztosít; megjegyzi, hogy az Unió valamennyi hivatalos nyelvére történő gyakori fordítási igény, valamint az intézmény igen kis mérete költség-haszon szempontból lehetetlenné teszi a fordítás internalizálását;

34.   

megjegyzi, hogy a személyzet kiküldetései bekerülnek az integrált kiküldetéskezelési rendszerbe, és igazoló dokumentumként kiküldetési jelentést csatolnak a költségelszámoláshoz; üdvözli az előző mentesítési jelentésben kérteknek megfelelően feltüntetett adatokat az éves tevékenységi jelentésben, amelyek szerint a kiküldetések száma és költségei tekintetében az elmúlt négy év során nem voltak lényeges különbségek;

35.   

üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos tiszteletben tartja a bevált gyakorlatot és az éves tevékenységi jelentés benyújtási határidejét a számviteli évet követő év március 31-ére tűzi ki; üdvözli ezért, hogy az európai adatvédelmi biztos 2019. március 26-ig elfogadta éves tevékenységi jelentését, hogy több időt biztosítson a mentesítésért felelős hatóság számára a jelentés részletes megvizsgálására és a mentesítési eljárás jobb lefolytatására;

36.   

kiemeli az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét;

37.   

hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése jelentős hatást gyakorol az európai adatvédelmi biztos tervezett munkájára; kiemeli annak fontosságát, hogy az Egyesült Királysággal mielőbb tárgyalásokat folytassanak egy adatokra vonatkozó megállapodásról.