Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020BP1882

Az Európai Parlament (EU) 2020/1882 állásfoglalása (2020. május 14.) az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága

HL L 417., 2020.12.11, p. 151–156 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2020/1882/oj

2020.12.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 417/151


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1882 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2020. május 14.)

az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága,

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0027/2020),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.   

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: az EUB) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

2.   

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az EUB igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

3.   

általános észrevételként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;

4.   

megállapítja, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének „Igazgatás” című 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;

5.   

megjegyzi, hogy 2018-ban az EUB 410 025 089 EUR összegű költségvetéssel rendelkezett, 2017-ben pedig ez az összeg 399 344 000 EUR volt, ami 2,67 %-os növekedésnek felel meg; megállapítja, hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 99,18 % volt (szemben a 2017. évi 98,69 %-kal);

6.   

üdvözli az EUB összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya igen magas volt, az 1. cím (az EUB-nál dolgozó személyek, a végrehajtott költségvetés 75 %-a) esetében 99,0 %-ot, a 2. cím (épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek, a végrehajtott költségvetés fennmaradó része) esetében pedig 99,8 %-ot tett ki (szemben a 2017-es 98,6 % és 99,1 %-os értékekkel);

7.   

elismeri az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások (99,18 %) és a kifizetések (94,04 %) közötti jelentős eltéréseket; üdvözli, hogy az EUB a rendelkezésre bocsátott források optimális felhasználásának biztosítása érdekében havi mutatók létrehozásával nagyon szorosan nyomon követi költségvetésének év közbeni végrehajtását;

8.   

kiemeli, hogy az EUB valamennyi adminisztratív szervezeti egységére alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveit; tudomásul veszi az egy vagy több mérhető mutatóval kísért konkrét célkitűzések meghatározását, amelyek alapvető fontosságúak az éves költségvetés elkészítéséhez; elismeri, hogy valamennyi szolgálattal munkaértekezleteket szerveztek a költségvetési megközelítés összehangolása és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;

9.   

sajnálja viszont, hogy a 2022. költségvetési jogcím (Takarítás és karbantartás) tekintetében a kiadások 2017 és 2018 között 11,81 %-kal növekedtek egy új épület-karbantartási szerződés és más, tényezők miatt, amelyek tekintetében nem készült becslés, amelyek 2018-ban e költségvetési sor növekedését eredményezték; felhívja az EUB-t, hogy fokozza erőfeszítéseit a szilárd alapokon nyugvó előzetes költségvetések elkészítése érdekében;

10.   

üdvözli, hogy az ülésekre és konferenciákra vonatkozó végleges előirányzatok végrehajtási aránya 2018-ban 98,83 %-ra nőtt (a 2017. évi 81,40 %-hoz képest); elismeri, hogy ez a költségvetési tétel részben hivatalos látogatások és ünnepi rendezvények finanszírozására szolgál, amelyek esetében a költségvetési tervezés előre nem látható események miatt kevésbé kiszámítható;

11.   

üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítését, hogy éves tevékenységi jelentését április 29-én közzétegye; megjegyzi, hogy az EUB más intézményekkel együttműködve továbbra is vizsgálja annak lehetőségét, hogy még inkább gyorsítsa menetrendjét, ami több időt hagyna a mentesítési hatóság számára a részletekre és a mentesítési eljárás lefolytatására;

12.   

elismeri az EUB elkötelezettségét a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása iránt, különös tekintettel a különböző ügyek jellegének és összetettségének megfelelően kiigazított időkeretek melletti proaktív ügykezelésre; elismeri, hogy az EUB gondos tervezési és nyomonkövetési tevékenységet folytat az igazságszolgáltatási tevékenység zökkenőmentes folytonosságának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a Bíróságon folyó eljárások átlagos időtartama 2018-ban 15,7 hónap volt (szemben a 2017. évi 16,4 hónappal), a Törvényszéken folyó eljárások átlagos időtartama pedig 20 hónapot tett ki (szemben a 2015. évi 20,6 hónappal és a 2017. évi 16 hónappal); ösztönzi az EUB-t, hogy folytassa az eljárások időtartamának lehetőség szerinti rövidítésére irányuló erőfeszítéseit;

13.   

elismeri, hogy az EUB fő prioritásait az képezi, hogy a határozatok színvonalának megőrzése mellett biztosítsa a két bíróság elé terjesztett ügyek észszerű időn belüli kezelését; megjegyzi, hogy a szigorú kontrollrendszer és a nagyfokú odafigyelés révén az elmúlt években sikerült csökkenteni az eljárások átlagos időtartamát; megjegyzi azonban, hogy ez folyamatos figyelmet igényel, különösen a növekvő munkateher összefüggésében;

14.   

üdvözli, hogy a felhasználók elégedettségüket fejezték ki az e-Curia alkalmazással kapcsolatban, amely 2018. december 1-jétől kötelezően használandó az eljárási iratoknak az ügyvédek és a Törvényszék közötti kölcsönös megküldésére; megjegyzi, hogy a Bíróság nem tette kötelezővé az e-Curia használatát; arra ösztönzi a Bíróságot, hogy kövesse a Törvényszék jó példáját, és fontolja meg az e-Curia kötelező bevezetését; elismerését fejezi ki amiatt, hogy ez a fejlemény egyaránt hozzájárult az iratok megküldésének biztonságához és gyorsaságához, a környezetvédelem javításához (a papírfelhasználás csökkentése révén), valamint a postaköltségek csökkentéséhez; ösztönzi az EUB-t, hogy folytassa a bírósági eljárás valamennyi szakaszának széles körű digitalizációjára irányuló erőfeszítéseit;

15.   

figyelembe veszi, hogy további szervezeti és eljárási intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az EUB meg tudjon birkózni az egyre növekvő munkateherrel, miközben továbbra is tiszteletben tartja célkitűzéseit; megjegyzi, hogy 2018. március 26-án az EUB az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 281. cikkének második bekezdése alapján kérelmezte az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosítását, továbbá hogy e jogalkotási eljárás az (EU, Euratom) 2019/629 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) elfogadásával és hatálybalépésével lezárult;

16.   

megjegyzi, hogy az EUB 2018-ban 2 217 álláshellyel rendelkezett, amely 1 413 tisztviselői helyből (64 %), 650 ideiglenes alkalmazotti helyből (29 %) és 154 szerződéses alkalmazotti helyből (7 %) állt (a 2017. évi 2 180 álláshelyhez képest);

17.   

rámutat, hogy a személyzet tevékenységi ágazatok szerinti felosztása továbbra is hasonló az előző évekéhez, mivel az álláshelyek legalább 85 %-a az igazságszolgáltatási és nyelvi tevékenységek körébe tartozott; megjegyzi, hogy az álláshelyek betöltöttségének aránya 2018-ban továbbra is nagyon magas volt (97 %) az igazságügyi munka folyamatos mennyisége miatt, ami gyors és optimális munkaerő-felvételt tesz szükségessé valamennyi betöltetlen álláshely esetében;

18.   

az ügyek számának folyamatos növekedésével összefüggésben ismét hangsúlyozza, hogy a források rugalmas elosztása, különösen a meglévő jogi asszisztensek esetében, növelheti az EUB hatékonyságát; kéri az EUB-t, hogy számoljon be a meghozott konkrét intézkedésekről;

19.   

aggasztja, hogy bár 2018-ban 274 gyakornok dolgozott az EUB-nál, csak 87 gyakornok volt jogosult havi 1 120 EUR ösztöndíjra; üdvözli, hogy az EUB új szabályokat fogadott el a gyakornokokra vonatkozóan, és további előirányzatokat kért annak érdekében, hogy 2019-től finanszírozni tudja a tagi kabinetek gyakornokait; megjegyzi azonban, hogy továbbra sem kapcsolódik majd minden felkínált gyakornoki helyhez méltányos javadalmazás; utasítja az EUB-t, hogy – a megkülönböztetésmentességi gyakorlatokra és a tisztességes javadalmazásra kellő tekintettel – mielőbb fogadja el az összes gyakornok számára fizetés biztosítását előirányozó határozatot; felhívja az EUB-t, hogy biztosítson tisztességes javadalmazást dolgozó személyzete valamennyi tagja számára;

20.   

üdvözli a Törvényszék reformját, amely javította az ügyhátralékot és csökkentette az eljárások átlagos hosszát; megjegyzi, hogy 2018-ban a Törvényszék 13 %-kal több ügyet zárt le, mint 2017-ben, és 12 %-kal csökkentette a folyamatban lévő ügyek számát;

21.   

üdvözli, hogy az EUB-t alkotó két bíróság összesen 1 769 ügyet zárt le 2018-ban, ami rekordtermelékenységet jelent, és üdvözli azt, hogy ez megerősíti azt az általános tendenciát, hogy a 2012–2018 közötti időszakban ugrásszerűen növekedett az igazságszolgáltatási tevékenység;

22.   

rámutat, hogy a Bíróságon 2018-ban volt az egy év alatt benyújtott új ügyek száma a legmagasabb (összesen 849, ami 2017-hez képest 15 %-os növekedést jelent); üdvözli a lezárt ügyek rekordszámát (összesen 760, ami 10 %-os növekedést jelent 2017-hez képest);

23.   

üdvözli, hogy a Törvényszék először 2018-ban lépte túl az 1 000 lezárt ügyet (összesen 1 009 lezárt ügy); hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a folyamatban lévő ügyek száma 2017-hez képest jelentősen, 12 %-kal csökkent (2018. december 31-én1 333 folyamatban lévő ügy az előző évi 1 508 ügyhöz képest);

24.   

megállapítja, hogy a vezető beosztásban lévő nők száma folyamatosan növekszik (2018-ban 37,7 %, 2016-ban 35 % volt, szemben a 2013-as 30 %-kal); megjegyzi, hogy 2018-ban a női vezetők száma 27 (21 középvezető és 6 felsővezető), míg a férfi vezetők száma 45 volt; üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse az esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos politikáját egy olyan különleges szerv létrehozása révén, amely konkrét programokat, intézkedéseket és figyelemfelkeltő találkozókat vezet be és követ nyomon; felhívja az EUB-t, hogy folytassa tovább ezen erőfeszítéseit;

25.   

megjegyzi ugyanakkor, hogy mind a Bíróság, mind a Törvényszék bírái között továbbra is egyensúlytalanság mutatkozik a nők számát illetően; ismételten arra ösztönzi a Tanács tagjait, hogy az EUMSZ 8. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkében foglalt elvekkel, valamint az (EU, Euratom) 2015/2422 (2) európai parlamenti és tanácsi és az (EU, Euratom) 2019/629 rendelet szerinti kötelezettségvállalásokkal összhangban kezeljék ezt a helyzetet azzal, hogy a bírák kinevezése során aktívan előmozdítják a nemek paritását;

26.   

megismétli, hogy szorosan figyelemmel kell követni a személyzet földrajzi egyensúlyát, különösen a vezetői pozíciókban; megjegyzi, hogy az EUB 57 osztályvezetője közül csak 15, 13 igazgatója közül pedig mindössze 2 származik olyan tagállamból, amely 2004 májusa óta csatlakozott az Unióhoz; ismételten arra ösztönzi az EUB-t, hogy dolgozzon ki a földrajzi eloszlás egyensúlyának javítására irányuló politikát, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;

27.   

üdvözli az EUB elkötelezettségét az iránt, hogy előmozdítsa a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedéseket, például egy olyan határozat elfogadása révén, amely a strukturális távmunkamegoldások mellett lehetővé teszi az alkalmi távmunkát is; nyugtázza továbbá a munkaalkalmazásokhoz való távoli hozzáférés javítása terén elért informatikai eredményeket; elégedetten veszi tudomásul emellett a személyzet mentális egészségének védelmére irányuló erőfeszítéseket, amelynek keretében egy félmunkaidőben dolgozó pszichológus nyújt támogatást;

28.   

aggodalmát fejezi ki az EUB-nál a kiégés eseteinek száma miatt, amely 2017-ben és 2018-ban egyaránt 12 volt; kéri ezért az EUB-t annak értékelésére, hogy a munkateher arányosan oszlik-e meg a különböző csoportok és alkalmazottak között;

29.   

felhívja az EUB-t, hogy évente tegyen közzé részletes adatokat tartalmazó táblázatot a díjakra, szolgáltatásokra és kapcsolódó kérdésekre vonatkozó intézményközi együttműködési megállapodásairól; ismételten hangsúlyozza a különböző területeket – például a humán erőforrásokat, a biztonságot és az informatikát – érintő, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén történő intézményközi együttműködés fontosságát; egyetért a belső ellenőrzési szolgálat azon ajánlásaival, hogy fokozni kell a bevált gyakorlatok cseréjét más intézményekkel, és fel kell térképezni a megerősített együttműködés lehetőségeit a szerződések előkészítése és kezelése terén, például informatikai kérdésekben; sajnálatát fejezi ki az EUB és az Európai Csalás Elleni Hivatal között folytatott együttműködéssel kapcsolatos parlamenti kérdés megválaszolását illetően az információk hiánya miatt; ösztönzi az EUB-t, hogy keressen módot az Európai Csalás Elleni Hivatallal való együttműködésének fokozására;

30.   

megállapítja, hogy az EUB az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálybalépését követően naprakésszé tette adatkezelési műveleteit; elismeréssel veszi tudomásul, hogy külön eljárást hoztak létre az adatvédelmi incidensek bejelentésére;

31.   

üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az intézmény kiberbiztonságát; megjegyzi, hogy a tevékenységeket összehangolták az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) és az Informatikai Intézményközi Bizottság biztonsággal foglalkozó alcsoportjával;

32.   

üdvözli a személyzeti kiválasztási és felvételi eljárások megfelelő működésének belső ellenőrzését, amelynek célja a szinergiák és az egyszerűsítési lehetőségek azonosítása az eljárások hatékonyságának növelése érdekében; megjegyzi, hogy 2016-ban cselekvési terv indult, amely 2018-ban fejeződött be, és olyan intézkedések bevezetését tartalmazta mint az új munkaerő-felvételi kézikönyv, az emberierőforrás-menedzsment információs rendszerének új és naprakésszé tett moduljai, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése és az álláshirdetések megfogalmazásának egyszerűsítése; tudomásul veszi az EUB és a luxemburgi helyszín vonzerejének intézményközi összefüggésben történő növelése érdekében hozott intézkedéseket;

33.   

kiemeli, hogy a belső ellenőr nyomon követő intézkedéseket tett annak értékelése érdekében, hogy az ellenőrzött szervezeti egységek által hozott intézkedések megfelelőek, hatékonyak és időszerűek-e, valamint hogy azonosítsa és rögzítse a javulásokat; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az összes elvégzett ellenőrzést a további vizsgálatok sérelme nélkül lezárták;

34.   

nyugtázza az EUB csalás elleni stratégiáját, amely a csalás, a korrupció és az Unió érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemre irányul; megjegyzi, hogy ez a stratégia a költségvetési rendelet és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezésein alapul, amelyeket számos belső határozat és szabály egészít ki; elismeri, hogy a stratégia a belső kontrollrendszer keretében szerves része az EUB kockázatkezelési politikájának;

35.   

elismeri az EUB 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (4) alapuló környezetközpontú irányítási rendszerét; megjegyzi, hogy az EUB 2018-ban a 2015-ös bázisévhez képest a következőképpen javította környezeti teljesítményét: a papírfogyasztás 15,5 %-kal csökkent, a villamosenergia-fogyasztás 8,3 %-kal csökkent, a videokonferenciák száma pedig 52,9 %-kal nőtt; üdvözli a különböző további projekteket, például az egyszer használatos műanyagok felhasználásának csökkentését, az egyéni nyomtatók számának csökkenését és a többi luxemburgi székhelyű uniós intézménnyel közösen a „vel’OH” önkiszolgáló kerékpáros rendszerben való részvételt;

36.   

üdvözli az EUB az iránti elkötelezettségét, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa az EUB épületeinek ötödik bővítésére vonatkozó ütemtervet és költségvetést (a harmadik torony megépítése, ami további 50 000 m2-t jelent), amely bővítés lehetővé teszi, hogy az EUB teljes személyzete egyetlen helyszínen legyen; tudomásul veszi a biztonsági intézkedések korszerűsítésére irányuló munkálatokat, és üdvözli, hogy az EUB épületeit úgy alakították ki, hogy biztosított legyen a fogyatékossággal élő személyek könnyű hozzáférése;

37.   

üdvözli, hogy az említett ötödik bővítés 25 éves értékcsökkenési időszaka alatt 100 millió EUR megtakarítás lesz elérhető ahhoz képest, ha fenntartanák az ingatlanok bérlésének politikáját, ami egyértelműen mutatja az ingatlanok vásárlására irányuló politika melletti döntés értékét; hangsúlyozza az uniós intézmények irodahelyiségeiről szóló 34/2018. sz. számvevőszéki különjelentés eredményét, amely rendkívül pozitív megállapításokat tett az EUB ingatlanpolitikájának hatékonyságát illetően;

38.   

érdeklődéssel állapítja meg, hogy az EUB személyzeti bizottsága 2017-ben felmérést szervezett az egylégterű irodák témájában, és a megállapításokat 2018. január 30-án ismertette a főigazgatókkal; elégedetten üdvözli az EUB arra irányuló kezdeményezését, hogy az épületekért és a biztonságért felelős igazgató, a személyzeti bizottság elnöke és a személyzet egylégterű irodákban dolgozó tagjai részvételével munkacsoportot hozzon létre; megjegyzi, hogy e munkacsoport ajánlásait követően az Információtechnológiai Igazgatóság irodaterületei egy részét önálló irodákká alakította át; felhívja az EUB-t, hogy ossza meg az e tapasztalatokból eredő meglátásait más intézményekkel és különösen a Bizottsággal;

39.   

gratulál az EUB-nak, amiért az európai ombudsman felvette a jó közigazgatásért járó díj (a „kiválóság együttműködés révén” kategória) három döntőse közé az Európai Unió Igazságügyi Hálózatának létrehozásáért; egyetért azzal, hogy az átláthatóság és az együttműködés szempontjából fontos lépés a helyes irányba a biztonságos platform 2018. januári elindítása (ahol a korábban nyilvánosságra nem hozott dokumentumokat a részt vevő bíróságok rendelkezésére bocsátják);

40.   

nyugtázza az EUB 2018 júniusában átalakított honlapjának elindítását, és a nyilvánosság számára nyújtott információk megerősítése, egyértelművé tétele és egyszerűsítése érdekében tett fontos lépéseket és munkát; üdvözli a honlapon megjelenő „Tematikus adatlapok” elnevezésű új terméket, amelynek célja, hogy valamennyi hivatalos nyelven áttekintést nyújtson az uniós jog egy adott területén irányadó ítélkezési gyakorlatról; megjegyzi, hogy egy közelmúltbeli felmérés szerint nagyon magas a felhasználói elégedettség, mivel az adatlapokat a felhasználók 80 %-a egy 5-ös skálán 4 és 5 közöttire értékelte;

41.   

üdvözli az EUB kommunikációs stratégiáját, amelynek célja, hogy az EUB-t közelebb hozza a polgárokhoz; nyugtázza az EUB kommunikációs költségvetésének alakulását, amely 2018-ban 429 000 EUR-t tett ki (2013-ban pedig 330 500 EUR volt); tudomásul veszi az EUB YouTube-csatornáján 23 hivatalos nyelven elérhető rövid animációs filmeket, amelyeket 2018-ban 82 800-an tekintettek meg, továbbá hogy több mint 74 000 követővel jelen van a Twitteren (szemben a 2017. évi 42 000 követővel), valamint az általa rendezett tájékoztató eseményeket – többek között az újságíróknak szóló szemináriumokat – és a nyílt napokat;

42.   

ösztönzi az EUB-t, hogy közvetítse nyilvános tárgyalásait, és a felvételeket tegye online hozzáférhetővé; úgy véli, hogy az átláthatóság ily módon való javítása összhangban lenne az EUMSZ 15. cikkével, és mindenki számára hasznos lenne, aki az Unióban jogi területen dolgozik vagy tanul;

43.   

kiemeli, hogy az EUB létrehozta az Európai Unió igazságügyi hálózatát, amelyben részt vesznek a tagállamok alkotmánybíróságai és legfelsőbb bíróságai, és amelyet az EUB koordinál;

44.   

üdvözli, hogy az EUB felülvizsgált magatartási kódexével összhangban a tagok kiküldetéseinek (az EUB képviselete egy ünnepségen vagy hivatalos rendezvényen) listáját közzéteszik az EUB honlapján, és amely lista olyan információkat tartalmaz, mint a részt vevő tag neve, valamint az esemény célja, helyszíne és szervezője; felhívja az EUB-t, hogy (a többi uniós intézményhez hasonlóan) tegye közzé a kapcsolódó költségeket is; ismételten felhívja az EUB-t, hogy tegyen közzé részletesebb információkat a tagok külső tevékenységeiről, többek között a felsorolt események céljáról, időpontjáról, helyszínéről, valamint az utazási és tartózkodási költségekről, továbbá arról, hogy azokat az EUB vagy harmadik fél fedezte-e;

45.   

üdvözli, hogy az EUB tagjaira a függetlenségüket, pártatlanságukat, feddhetetlenségüket, elkötelezettségüket, kollegialitásukat, felelősségüket és kötelezettségeiket szabályozó magatartási kódex vonatkozik; megjegyzi, hogy tagjai pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatait az EUB a pártatlanság és a függetlenség biztosítására szolgáló belső eszköznek tekinti; felhívja az EUB-t, hogy a nyilvános ellenőrzés érdekében fontolja meg ezek közzétételét;

46.   

megjegyzi, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok szükségszerűen önbevallási jellegűek, és a jelenlegi jogi keretek közt az EUB nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel a bejelentett adatok valódiságának és teljességének ellenőrzésére; felhívja az EUB-t, hogy a többi uniós intézménnyel együttműködve javítsa a rendszert;

47.   

ismételten felhívja az EUB-t, hogy tegye közzé a honlapján valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy minden bíró rövid életrajza megjelenik a honlapon (ezek azonban nem tartalmaznak információt az érintettek más szervezetekben vállalt tagságáról); megjegyzi, hogy a bíráknak az új magatartási kódexszel összhangban hivatalba lépésükkor pénzügyi érdekeltségeikről nyilatkozatot kell benyújtaniuk az EUB azon bíróságának elnökéhez, amelynek tagjai; felhívja az EUB-t, hogy tegye közzé honlapján e nyilatkozatokat;

48.   

elismeri azokat a belső eljárásokat, amelyek az ügy valamely bíróra való szignálása előtt az érdekeltségi nyilatkozatok alapján annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy az adott bíró rendelkezik-e pénzügyi érdekeltséggel az ügyben; megjegyzi, hogy a bírák minden olyan esetben felveszik a kapcsolatot az EUB azon bíróságának elnökével, amelynek tagjai, amikor a magatartási kódex értelmezésével kapcsolatos kérdés merülhet fel, és hogy a tanácsadó bizottságot csak kivételesen hívják össze, például amikor egy bíró ellen panaszt nyújtottak be; kéri az EUB-t, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát e mechanizmus megbízhatóságáról;

49.   

sajnálatát fejezi ki annak ténye miatt, hogy nem kapott tájékoztatást a személyzet vezető tagjait érintő „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos belső eljárásokat illetően elért előrelépésről; emlékezteti az EUB-t az európai ombudsman által 2018-ban indított stratégiai kezdeményezésre azzal kapcsolatban, hogy miként alkalmazzák a személyzeti szabályzatnak a személyzet vezető beosztású tagjai „forgóajtó-jelenség keretében történő mozgására” vonatkozó rendelkezéseit; sürgeti az EUB-t, hogy mielőbb állapítson meg és tegyen közzé szigorú szabályokat e tekintetben;

50.   

tudomásul veszi a személyzet új tagjai esetében a felvételt megelőzően megteendő összeférhetetlenségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárást; megjegyzi továbbá, hogy a felvételi eljárást módosították annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen nyilatkozatok értékelése megtörténjen, és szükség esetén konkrét intézkedéseket javasoljanak a kinevezésre jogosult hatóságnak; megjegyzi továbbá, hogy az EUB a személyzet által gyakorolható külső tevékenységekre vonatkozó szabályokon dolgozik; kéri az EUB-t, hogy ezzel kapcsolatban tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának;

51.   

elismeri az EUB azon eljárásait és belső szabályait, amelyek célja a munkahelyi zaklatás minden formájának megelőzése, és amelyeket az EUB honlapján közzétesz; üdvözli az azzal kapcsolatban közölt információkat, hogy nem megfelelő magatartás esetén hogyan kezdeményezhető hivatalos vagy informális eljárás;

52.   

gratulál a valamennyi luxemburgi székhelyű uniós intézmény részvételével működő, bizalmi személyekből álló intézményközi hálózathoz, amelyet a zaklatás megelőzése és a tanácsadás terén bevált gyakorlatok cseréje céljából hoztak létre; üdvözli az EUB bizalmi személyei számára nyújtott intenzív képzéseket;

53.   

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EUB-tól nem kapott tájékoztatást a hivatali gépjárművek használatával kapcsolatos kontrollrendszer fejlesztésére irányuló tervekről; felhívja a figyelmet azon követelményre, miszerint a sofőröknek csak kivételes és indokolt esetben kellene elkísérniük a tagokat a származási országukba; sürgeti az EUB-t, hogy sürgősen fogadjon el intézkedéseket az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor a járművezetők a tagok származási országába mennek anélkül, hogy a tag a járműben lenne; hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok jelentős hírnévbeli és etikai kockázatokat hordozhatnak az EUB számára; felhívja az EUB-t, hogy 2020 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben elért haladásról;

54.   

megjegyzi, hogy a fordítási munkateher több mint 40 %-át kiszervezték, és 2018-ban egy kiszervezett lefordított oldal költsége 103,10 EUR volt (szemben a 2017. évi 111,30 EUR összeggel); megjegyzi, hogy egy oldal belső fordításának költsége 2018-ban 128,07 EUR volt (szemben a 2017. évi 136,7 EUR összeggel); megjegyzi, hogy a belső költségek magukban foglalják az összes szükséges alköltséget, például az informatikai, az irodahelyiségek utáni és hasonló költségeket; megjegyzi, hogy a jelenlegi körülmények között az EUB nem tartja tanácsosnak a kiszervezési arány további növelését. továbbá megjegyzi, hogy az ezen intézmény által kezelt információk érzékeny jellege miatt a fordítási munka egy részének továbbra is házon belül kell maradnia; kéri az EUB-t, hogy fejtse ki a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára ezen nézete indokait;

55.   

tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyságból származó személyzet tagjait arról tájékoztatták, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem kívánja lemondásra kötelezni azon tisztviselőket, akik az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően már nem valamelyik tagállam állampolgárai; megjegyzi, hogy hasonlóképpen az Egyesült Királyságból származó ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat is úgy tájékoztatták, hogy a szolgálat érdekében eseti alapú értékelésre kerül sor;

56.   

kiemeli az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó számos szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2019/629 rendelete (2019. április 17.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).


Top