27.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/56

(1)

A higanyról szóló Minamata egyezményt (1) (a továbbiakban: az egyezmény) 2017. május 11-én a Tanács az Európai Unió nevében az (EU) 2017/939 határozatával (2) jóváhagyta.

(2)

Az egyezmény 2017. augusztus 16-án lép hatályba. A részes felek konferenciájának első ülésére (a továbbiakban: a konferencia első ülése) 2017. szeptember 24–29-én fog sor kerülni Genfben. Erre tekintettel az Uniónak meg kell határoznia a konferencia első ülésén képviselendő álláspontot.

(3)

Az egyezmény 3. cikkének (8) bekezdése előírja, hogy azok a részes felek, amelyek harmadik államból szándékoznak higanyt importálni, az ilyen importot csak azzal a feltétellel engedélyezhetik, hogy az exportáló harmadik állam igazolást nyújtott be arról, hogy az import tárgyát képező higany nem elsődleges higany-bányászatból, illetve nem klóralkáli- létesítmények leszereléséből származik (a továbbiakban: az igazolás).

(4)

Az egyezmény 3. cikkének (12) bekezdése rendelkezik arról, hogy a konferencia első ülésének el kell fogadnia az igazolás előírt tartalmát. Az igazolás ezen előírt tartalma így joghatással fog bírni.

(5)

Az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) – az igazolás javasolt előírt tartalmával kiegészítve – megfelel az egyezmény 3. cikkének (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

(6)

Az egyezmény 8. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a D. melléklet szerinti forráskategóriákba tartozó, pontszerű új kibocsátási forrásokon a részes feleknek biztosítaniuk kell az elérhető legjobb technológiák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazását a higany és a higanyvegyületek légkörbe való kibocsátásának szabályozása és lehetőség szerinti csökkentése érdekében.

(7)

A 8. cikk (5) bekezdése értelmében a részes feleknek szabályozniuk, és lehetőség szerint csökkenteniük kell a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó, meglévő pontszerű kibocsátási forrásoknál a higany és a higanyvegyületek légkörbe való kibocsátását az alábbiak közül egy vagy több intézkedés alkalmazásával: az elérhető legjobb technológiák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása; számszerűsített célértékek vagy kibocsátási határértékek megállapítása; több szennyezőre vonatkozó kibocsátás-szabályozási stratégia létrehozása vagy alternatív intézkedések kidolgozása.

(8)

Az egyezmény 8. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a részes felek hozzák létre és tartsák fenn a higany és a higanyvegyületek légkörbe történő kibocsátásainak nyilvántartását.

(9)

Az egyezmény 8. cikkének (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a konferencia első ülésének egyrészről iránymutatást kell elfogadnia az elérhető legjobb technológiákról és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokról – figyelembe véve az új és a meglévő források közötti különbségeket és a környezeti elemek közötti kölcsönhatások minimalizálásának szükségességét – másrészről iránymutatást kell elfogadnia, amely segíti a részes feleket a 8. cikk (5) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítésében, különös tekintettel a célok és a kibocsátási határértékek meghatározására.

(10)

Az egyezmény 8. cikkének (9) bekezdése előírja, hogy a részes felek konferenciájának első ülése az első adandó alkalommal fogadjon el útmutatást azokról a kritériumokról, amelyeket a részes felek a 8. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kidolgozhatnak abban az esetben, ha csak a D. mellékletben felsorolt adott forráskategóriába tartozó pontszerű források tekintetében kívánnak szabályozási intézkedéseket alkalmazni a higany és a higanyvegyületek légkörbe való kibocsátására vonatkozóan, amennyiben lefedik az adott forráskategóriából származó kibocsátások legalább 75 %-át, valamint hogy fogadjon el egy további útmutatást a higany és a higanyvegyületek légköri kibocsátásait tartalmazó nyilvántartás összeállítása során követendő módszertanról.

(11)

Az egyezmény 8. cikke (10) bekezdésének második mondata értelmében a részes feleknek az említett cikkben foglalt rendelkezések végrehajtása során figyelembe kell venniük a vonatkozó útmutatásokat. Az iránymutatások ezért joghatással fognak bírni.

(12)

Az egyezmény kormányközi tárgyalóbizottsága a 2016. március 10–15-én Jordániában tartott hetedik ülésén – a konferencia első ülése által történő hivatalosan elfogadásukig – ideiglenesen elfogadta az egyezmény 8. cikkének (8) és (9) bekezdésében említett négy iránymutatást.

(13)

Az uniós jogszabályok – köztük a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), valamint a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) – a javasolt iránymutatásokkal kiegészülve megfelelnek az egyezmény 8. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(14)

Az igazolás javasolt előírt tartalmát és a javasolt négy iránymutatási dokumentumot ezért támogatni kell,